Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál"

Átírás

1 SUSTAINABILITY SERVICES Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál A es jelentések tükrében ADVISORY

2

3 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 3 Tartalom Előszó Vezetői összefoglaló Bevezető A kutatás célja A kutatás terjedelme Alkalmazott módszertan 7 2. Az átláthatóság ereje és fontossága 8 3. Főbb trendek a jelentéskészítésben A jelentések számokban Stratégiai szemlélet Érintetti párbeszéd Jelentéskészítési standardok alkalmazása Integrált jelentések és integrált jelentéskészítés Felelős vállalatirányítás (corporate governance) Ellátásilánc-menedzsment (supply chain management) Tanúsítás Kiemelt témák megjelenése a jelentésekben Pénzügyi és gazdasági válság Klímaváltozás Víz Roma integráció Iparági trendek Autóipar Bankok, biztosítók Elektronika Kereskedelem Közüzemi szolgáltatások Telekommunikáció és média Fejlesztési javaslatok 26

4 4 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében Előszó Vezetői összefoglaló Várnai Éva a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója A társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság olyan fogalmak, amelyek a pénzügyi-gazdasági válság körülményei között különös hangsúlyt kapnak. Egy ideális világban, ahol a gazdasági élet minden szereplője a társadalomért és a fejlődés fenntarthatóságáért érzett felelőssége teljes tudatában gazdálkodik, valószínűleg nem lennének súlyos gazdasági válságok. Ezért nagyon érdekes azt vizsgálni, hogy a jelenlegi válságos helyzet kialakulásában milyen szerepe volt a társadalmi felelősségvállalás hiányának vagy elégtelenségének. Ezt a témát hosszú évekig lehet kutatni, érveket és ellenérveket keresni a KPMG tanulmánya ennek a kutatásnak egy kis szelete. A tanulmány a száz legjelentősebb magyar vállalat közül azokat vizsgálja, amelyek jelentést készítettek társadalmi felelősségvállalásukról. A jelentések elemzésén keresztül képet kaphatunk a főbb trendekről, iparági fenntarthatósági kérdésekről. A tanulmány külön elemzi a gazdasági válság hatásainak megjelenését a jelentésekben. Egyéb kiemelt témák roma integráció, klímaváltozás szintén külön elemzést kaptak. Reméljük, hogy a tanulmány megállapításai, javaslatai a jövőben hozzájárulnak a tudatos, eredményes és transzparensen bemutatott társadalmi felelősségvállalás terjedéséhez. Szabó István a KPMG vezető tanácsadója, a KPMG 2008-as és 2009-es kutatásának vezetője A globális pénzügyi és gazdasági válság a magyar gazdaságot és társadalmat is súlyosan érintette. A vállalatok menedzsmentjének első számú feladata a válságkezelés, a túlélés lett. Az üzleti döntéseknek (pl.: költségcsökkentés, átszervezések, létszámleépítések, telephelyek bezárása stb.) ugyanakkor rövid, közép és hosszú távú társadalmi és környezeti hatásai is lehetnek. Ebben a gazdasági helyzetben különösen felértékelődik a vállalati kultúra és a vezetők érték rendszere, társadalmi felelősségvállalása. Fény derül arra, hogy mely vállalatok kezelik a CSR-t valóban stratégiai szinten, melyek tudnak minden aktuális nehézség ellenére közép és hosszú távon gondolkodni, erősítve a vállalat megítélését és az érintettek bizalmát, és melyek azok a vállalatok, amelyek még nem érték el ezt az érettségi szintet. A társadalmi felelősségvállalásnak egyik kulcseleme az átláthatóság önkéntes vállalása. A transzparencia érték, hitelességet kölcsönöz, dialógusra hív, amiből minden érintett profitálni tud. Ugyan a magyar vezető vállalatoknak továbbra is csak egy szűk köre foglalkozik a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás kérdéseivel, büszkék lehetünk azokra, amelyek a rövid távú céljaik mellett közép és hosszú távon is tudnak gondolkodni, valamint stratégiai szinten kezelik a CSR-t, a fenntarthatóságot és az átláthatóságot. Magyarország 100 legjelentősebb vállalatából mindösszesen 33 számolt be nem-pénzügyi teljesítményéről: ebből 17 vállalat különálló CSR/fenntarthatósági jelentés, 12 éves jelentésbe foglalt CSR/fenntarthatósági tartalom, további 4 vállalat pedig mindkét eszköz együttes alkalmazásával. Leginkább a márkaépítés és az etikai megfontolások állnak a jelentéskészítés hátterében, a gazdasági megfontolások és számszerűsíthető eredmények még csak néhány jelentésben jelennek meg. A 2008-as adatokhoz képest a jelentést kiadó vállalatok, ezen belül is a különálló jelentést készítők száma kis mértékben csökkent, ugyanakkor egyre több vállalat indult el a pénzügyi és nem- pénzügyi tartalmú jelentések integrációjának útján. A vizsgált 100 legjelentősebb vállalat, valamint a jelentést készítők összetételében ugyanakkor jelentős változás figyelhető meg: közel 20% nem adott ki jelentést a válság időszakában, és körülbelül ugyanennyi az első alkalommal jelentést készítők aránya. Utóbbiak jellemzően a pénzügyi szolgáltatások (bankok, biztosítók), valamint az FMCG-iparágból kerültek ki, és rövid CSR-jelentéssel tették meg az első lépést a nem-pénzügyi átláthatóság útján. A különálló jelentést készítő 24 vállalat 80%-a a Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési irányelveit alkalmazza, deklaráltan vagy ténylegesen is. A GRI terjedése elősegítheti azt, hogy a jelentések kiemelkedjenek a klasszikus

5 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 5 marketing-kommunikációs eszközök közül, ezáltal összehasonlíthatóvá váljon az egyes vállalatok teljesítménye. A GRI alkalmazási szint tekintetében a jelentések minden típusa megtalálható, de megoszlásuk még elmarad a nemzetközi átlagtól. Míg a világ vezető vállalatai esetében a legmagasabb szintű átláthatóságot biztosító A+ és B+ alkalmazási szint a legelterjedtebb, addig Magyarországon a C és C+ alkalmazási szintű jelentések teszik ki a GRI szerint készített jelentések több mint 40%-át. A C szintű jelentések számában érzékelhető növekedés biztatónak tekinthető, amennyiben az újonnan belépő vállalatok egy első nagy lépésként és nem végállomásként tekintenek a C megfelelési szintű jelentésekre, másrészről további vállalatokat ösztönöznek arra, hogy biztosítsák működésük átláthatóságát. Az alkalmazási szintben történő ugrás segítheti az átláthatóság mind magasabb fokra történő emelkedését. A vizsgált jelentések közül összesen 8 vállalat jelentése rendelkezik külső kontrollal, ami a 2008-as adatokhoz képest egyértelműen negatív tendenciát mutat. Tanúsítás hiányában a jelentés adat- és információtartalma felett nincs valódi kontroll, így az alkalmas lehet az olvasó egyoldalú befolyásolására, megtévesztésére. A tanúsítás mint külső független fél által gyakorolt kontroll mind szélesebb körű alkalmazása biztosíthatja a jelentés megbízhatóságát, a vállalat hitelességé nek megőrzését és továbbfejlesztését. A tanúsított jelentések aránya és a tanúsítási típusok sokszínűsége mutatja azt, hogy Magyarországon egyelőre nem ismerték fel a tanúsítás valódi értékét, pedig a jelentések másik megkülönböztetője éppen ez a külső kontroll. Ez is segíthetne a vállalatoknak abban, hogy fenntartsák vagy visszaszerezzék legfőbb érintettjeik (pl.: tulajdonosok, intézményi befektetők, finanszírozók, EU- és kormányzati szervek, munkavállalók, stb.) bizalmát, valamint továbbfejlesszék CSR-menedzsment gyakorlatukat és a jelentéskészítési folyamatukat. Bár a GRI egyik tartalmi alapelve a lényegesség, a megvizsgált 100 vállalatból a gazdasági válság mint napjaink leginkább jelentős körülménye hatásait csak hat vállalat tartotta olyan fontosságúnak, hogy jelentésében szerepeltesse, pedig a vizsgált időszakban már vagy érintette működését vagy előre látható volt annak hatása 2009 folyamán. Ez is azt igazolja, hogy alapvető szükség van a jelentések tartalmának és minőségének továbbfejlesztésére. A klímaváltozás elleni küzdelem, a szénlábnyom mérése, továbbá az egyik legfontosabb természeti kincsünk, a víz védelme a jelentések közel felében már megjelenik, de a roma integráció mint az egyik legjelentősebb magyarországi társadalmi kihívás és az annak kezelésére tett, célzott vállalati intézkedések még hiányoznak a vállalatok jelentéséből és tevékenységéből KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

6 6 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében Bevezető A KPMG 1993 óta vizsgálja a csoportokat (pl.: vezető vállalatok, világgazdaság vezető vállalatainak kormányzat, NGO-k, média). CSR/fenntarthatósági jelentéseit. A KPMG a nemzetközi kutatást A globális gazdasági és pénzügyi 3 évente végzi el, egyre növekvő válság hatással volt szinte valamennyi számú országot és vállalatot bevonva: országra, vállalatra és magánemberre 2008-ban a vizsgálatba bevont egyaránt. A recesszió többek között országok száma meghaladta a 20-at, rávilágított a világgazdaságban rejlő a vizsgált vállalatoké pedig a 2200-at. interdependenciákra, az átláthatóság Magyarország vezető vállalatainak nem megfelelőségére és a jelentéskészítési gyakorlatát ekkor, fenntarthatóság fontosságára ban vizsgáltuk először a Az emberiség közös érdeke, hogy a KPMG International Survey of világgazdaság olyan módon Corporate Responsibility Reporting szerveződjön újjá, ami fenntarthatóbb című kutatás keretében. és átláthatóbb, mint az korábban volt A kutatás célja A kutatás célja annak vizsgálata, hogy miben és mennyire változott a vállalatok nem-pénzügyi átláthatósága, jelentés készítési gyakorlata a pénzügyi és gazdasági válságban. Az eredmények ismeretében a KPMG rámutat a kedvező tendenciákra, valamint ráirányítja a közfigyelmet a fenntarthatóság és az átláthatóság negatív trendjeire, bízva abban, hogy ezáltal Magyarország tovább fejlődik a fenntartható fejlődés és az átláthatóság terén. A nemzetközi kutatás általános célja, hogy bemutassa a legfőbb nemzetközi jelentéskészítési trendeket, összehasonlítsa a kutatásban résztvevő országok teljesítményét, bemutassa a legjobb gyakorlatokat és aktivizálja az érintetti A KPMG budapesti irodájának CSR/fenntarthatósági szolgáltatásokat nyújtó csapata 2009-ben döntött arról, hogy a nemzetközi kutatást helyi szinten megismétli, és megvizsgálja a 2008-as kutatás óta eltelt másfél évben bekövetkezett változásokat. A fenntarthatósági jelentéskészítés gyakorlatának elmélyítésére, kiterjesztésére és felgyorsítására van szükség, amennyiben globális társadalomként a körülöttünk lévő változások sebességének és irányának megfelelően kell választ adnunk, és ha sikeresen fenn akarjuk tartani élőhelyünket és önmagunkat. A KPMG könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózata. Tagtársaságaink 146 országban működnek, és szakembert foglalkoztatnak világszerte. A KPMG 1989-ben Budapesten hozta létre első irodáját Közép- és Kelet-Európában. A magyarországi KPMG 600 munkatársat foglalkoztat. Cégünk több éve Magyarország vezető könyvvizsgáló és szakmai tanácsadó társasága (a Budapest Business Journal c. újság kiadványa, a Listák könyve szerint). Iparág-specifikus szolgáltatásainkkal segítjük többek között a pénzügyi szolgáltatások, a telekommunikáció, az energia- és közműszolgáltatások, az államigazgatás, az infrastruktúra, az ingatlanpiac és a turizmus fejlődését. Angela Cropper ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP), igazgatóhelyettes Forrás: KPMG International Survey of Corporate Responsibility Reporting 2008 A KPMG több mint két évtizede végez CSR/fenntarthatósági szolgáltatást a világ 40 országában, ezzel is támogatva a fenntartható fejlődést, az átláthatóságot, ügyfelei és érintettjei részére a hosszú távú értékteremtést. A KPMG kiterjedt nemzetközi hálózata, munkatársainak magas szintű tudása és képessége, alapos piaci és iparági ismerete, valamint a hatékony nemzetközi tudásmenedzsment biztosítja, hogy a KPMG kiaknázza szervezetében rejlő képességeket és szolgáltatásai révén maximalizálja az általa teremtett értéket.

7 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében A kutatás terjedelme A kutatás Magyarország 100 legjelentősebb vállalatának, 2008 júniusa és 2009 decembere között publikusan megjelent információforrásaira támaszkodik. A KPMG a kutatás keretében elsődlegesen a magyarországi vállalatok helyi szintű, nem-pénzügyi teljesítményét bemutató jelentéseit vizsgálta, pl.: Fenntarthatósági jelentés CR-jelentés CSR-jelentés Rövid CSR-jelentés Környezeti jelentés Éves pénzügyi jelentés Kiegészítő információként a vizsgált vállalatok honlapján közölt információkat is figyelembe vettük. Nem vizsgáltuk az érintett vállalatok nemzetközi központja által összeállított globális jelentéseket. Ezek ugyan nagyon fontosak, hiszen aggregált adatokat tartalmaznak, megmutatják a nemzetközi vállalatok globális hatásait, de terjedelmi okokból nem mutatják be teljes körűen az egyes entitások hozzájárulását a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményhez, így nem alkalmasak a helyi szintű átláthatóságra és érintetti párbeszédre. A vizsgált 100 vállalat (továbbiakban N100) összetételét a Figyelő évi TOP200 listái alapján állítottuk össze, 85 vállalat esetében a nettó árbevétel alapján, 15 pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat (bank és biztosító) esetében pedig a mérlegfőösszeg és díjbevétel alapján. (Az N100 tartalmaz olyan vállalatokat, amelyeknek helyi szinten közös jelentése készült, így azok statisztikai adatait változtatás nélkül alkalmaztuk.) Az iparági besorolást a vállalat jellemző magyarországi tevékenysége alapján határoztuk meg. A vizsgált vállalatok (N100) megoszlása iparáganként Kereskedelem Telekommunikáció Pénzügyi és média szolgáltatások Élelmiszeripar Elektronikai és Egyéb számítástechnikai szolgáltatások gépgyártás Vegyipar Közüzemi Építőipar szolgáltatások Fémfeldolgozás Autóipar Bányászat Gyógyszeripar Fa-és papíripar Közlekedés Olaj és gáz Forrás: KPMG kutatás Az N100 vállalat gazdasági teljesítménye, képességei és lehetőségei (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg, alkalmazottak száma, beszerzési volumen és üzleti kapcsolatrendszer, stb.) jelentősen meghatározzák nemzetgazdaságunk fenntarthatóságát és társadalmi felelősségét. Ha e vállalatok stratégiai szinten kezelik a CSR-t, beépítik napi működésükbe és érvényesítik értékeiket a beszállítói láncban, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság is a fenntartható fejlődést támogassa Alkalmazott módszertan A magyarországi kutatás során a KPMG nemzetközi módszertanát és eszközeit alkalmaztuk. A vizsgálati szempontrendszer ennek alapján elsődlegesen azon általános érintetti elvárásokat veszi figyelembe, amelyeket a KPMG a GRI támogatásával végzett, Count me in című nemzetközi kutatása is alátámasztott 2008-ban. Az általános érintetti szempontok mellett külön figyelmet fordítunk az intézményi befektetők, bankok, nemzetközi és kormányzati szervek szempontrendszerének is. A KPMG nemzetközileg alkalmazott, 52 pontból álló kérdéslistáját kis mértékben bővítettük, főként aktuális világgazdasági és helyi specifikus vizsgálati területekkel, pl.: gazdasági válság, víz, roma integráció. A kérdőíveket a KPMG CSR/fenntart hatósági szolgáltatások területén dolgozó munkatársai töltötték ki az 1.2 fejezetben ismertetett, publikusan elérhető információforrások alapján. Ezekben a kihívásokkal teli időszakban talán még inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hogy a fenntartható sági jelentéskészítéssel is igazolják az átláthatóság iránti elkötelezettségüket. A gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény hatékony nyilvánosságra hozatala a vállalatot kiemelheti a többiek közül, és üzleti előnyt kovácsolhat azáltal, hogy magát egy jövőorientált vezetőként pozícionálja az érintettek egyre szofisztikáltabb körében. A fenntarthatósági jelentések már nem pusztán a kockázatok, a reputáció vagy a költségek kezeléséről szól. Egyre több munkavállaló, befektető és ügyfél fordít figyelmet a fenntarthatósági szempontok érvényesülésére. Judy Henderson Igazgatóság, Global Reporting Initiative Forrás: KPMG International Survey of Corporate Responsibility Reporting 2008

8 8 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 2. Az átláthatóság ereje és fontossága A jelentés egy speciális beszámoló és azonban számos pozitív hozadékkal bír; valamennyi érintett rövid és hosszú kommunikációs eszköz. Alkalmas arra, a vállalkozás mélyebb betekintést enged távú érdekét. hogy bemutassa az érintettek számára a külső érintetteknek, ezáltal növeli a a vállalat vízióját és stratégiáját, ismertesse bizalmat és egyszersmind a külső kontrollt. Ha egy vállalat elkötelezi magát az a célkitűzéseket és az azokhoz képest átlátható működés mellett, azt elért eredményeket, valamint azokat a A rendszeres, hiteles, külső érintettek hosszú távú döntésként kell kezelnie. tényezőket, amelyek befolyásolhatják számára is szóló jelentés jól átgondolt, A transzparencia iránti igény hamar a vállalat jövőbeli teljesítményét. stratégiai szemléletet, meghatározott beépül a cég külső és belső A jelentéssel a vállalat felelősséget vállal szervezi felelősségeket, hatásköröket, érintettjeinek elvárásai közé, így minden az általa teremtett/okozott gazdasági, döntési és ellenőrzési pontokat, a e téren történő visszalépés fokozott környezeti és társadalmi hatásokért. vállalat működését támogató teljesít - bizalomvesztési kockázattal jár. Ezzel nem csak a megítélésén javít, ményértékelő és ösztönző rendszert, Ugyanakkor az ilyen módon történő hanem mozgósítani is tudja érintettjeit hatékony belső információáramlási önkéntes elköteleződés megkülönböz dilemmái és célkitűzései terén. mechanizmusokat, és támogató tető erővel bír, az iparágak piacvezetőitől informatikai rendszereket igényel. és arra aspiráló szereplőitől el is várható. A transzparencia megteremtése nem Mindezekkel a szervezet rákényszerül a Ez is hozzájárul ahhoz, hogy vonzó egyszerű, és nem rövid távú feladat. működésének revíziójára, és hatékonyabb partnerré váljanak a hazai és üzleti Az információforrások validálása, a működtetésére. Az átláthatóság, partnereik, a mindenkori kormányzat, megfelelő kommunikációs csatornák a stratégiavezérelt és kontrollált a civil szféra, valamint a jelenlegi és kiválasztása és működtetése, a hatékony belső működés szolgálja jövőbeli munkavállalóik szemében. rendszeres tájékoztatás szervezeti a tulajdonosok, a befektetők, a erőforrásokat igényel. Az átláthatóság felsővezetés, a kormányzat és A cégvezetők és vállalatok felelősségének határai folyamatosan tágulnak, egyre több társadalmi probléma megoldásához nyújtanak támogatást. A fejlődés ellenére az etikus üzleti környezet megteremtésére irányuló gondolkodás még ritkán tükröződik a CSR-jelentésekben. Pedig a tiszta vállalatvezetés csak akkor nem fog versenyhátrányt jelenteni, ha az elkötelezett cégek száma eléri a kritikus tömeget. Bízom abban, hogy ez a közeljövőben megtörténik, hiszen hosszú távon az egész társadalom érdekét szolgálná. Alexa Noémi Ügyvezető igazgató Transparency International Magyarország

9 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 9 3. Főbb trendek a jelentéskészítésben 3.1. A jelentések számokban Magyarország 100 legjelentősebb vállalatából 67 nem adott ki jelentést, és mindösszesen 33 számolt be nem-pénzügyi teljesítményéről. Ez nem mutat érdemi eltérést a 2008-as adatok hoz képest, vagyis megállapítható, hogy a vezető vállalatok átláthatósági hajlandósága az elmúlt másfél évben nem változott. A 2009-ben vizsgált vállalatok közül 17 különálló CSR/fenntarthatósági jelentés, 12 éves jelentésbe foglalt CSR/fenntart hatósági tartalom, további 4 vállalat pedig mindkét eszköz együttes alkalmazásával mutatta be nem-pénzügyi teljesítményét. A vizsgált 100 vállalat jelentéseinek iparági megoszlását az lenti táblázat mutatja be. A táblázatból látható, hogy a legtöbb vállalatot tömörítő iparágak közül a pénzügyi szolgáltatások és a közüzemi szolgáltatások iparága emelkedik ki, közel 2/3-os jelentéskészítési aránnyal, ugyanakkor a kereskedelem, az elektronikus gépgyártás és autóipar ettől messze elmarad. Megítélés és márkaépítés Etikai megfontolások Gazdasági megfontolások Munkavállalói ösztönzés Innováció és tanulás Költségmegtakarítás Piaci részesedés növelése Tőkéhez való hozzáférés Beszállítói kapcsolatok erősítése Kockázatkezelés Hatóságokkal való kapcsolat javítása A kevesebb szereplőjű szektorok közül kiemelkedik az olaj és gáz, a telekommunikáció és az élelmiszeripar. A jelentéskészítés motivációi között az alábbiakat azonosíthatjuk a jelentések tartalma alapján: Jelentéskészítési motivációk Magyarországon Forrás: KPMG kutatás Jelentések száma (db) A magyarországi jelentések megoszlása típusonként és iparáganként Iparágak Összesen Autóipar Bányászat Egyéb szolgáltatások Elektronikai és számítástechnikai gépgyártás Jelentések típusa Különálló CSR/fenntart hatósági jelentés Éves jelentésbe integrált CSR/fenntart hatósági tartalom Mindkettő Összesen Vállalatok száma Arány (%) Forrás: KPMG kutatás Élelmiszeripar Építőipar Fa-és papíripar Fémfeldolgozás Gyógyszeripar Kereskedelem Közlekedés Közüzemi szolgáltatások Olaj és gáz Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció és média Vegyipar

10 10 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében A számokból jól látható, hogy leginkább márkaépítés és az etikai megfontolások állnak a jelentéskészítés hátterében. A CSR-t egyre több vállalat alkalmazza a vállalati márka erősítésére, a verseny társaktól való megkülönböztetésre, a vállalat arculatának, megítélésének javítására. A 2008-as adatokhoz képest kétség telenül ez a motiváció erősödött a legjobban és vált a legmeghatározóbbá. A CSR/fenntarthatósági szemlélet megjelenhet stratégiai, taktikai vagy operatív szinten. Stratégiai szint Taktikai szint Operatív szint A vállalat missziójában, illetve víziójában megjelenik a fenntarthatóság / társadalmi felelősségvállalás fontossága. Stratégiai jelentőségű döntéseknél (pl. nagy beruházás, szervezeti átalakulás, terjeszkedés) érvényesül a CSR szempontrendszere. A vállalati működését szabályozó utasításokban, a cég irányelveiben (pl. beszerzési irányelvek), külső és belső kommunikációjában megjelenik a fenntarthatósági szempontrendszer. A vállalat mindennapi működése során, végrehajtási szinten is érvényesülnek a magasabb szinten megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzések (pl. beszállítók kiválasztása, árubeszerzés, események szervezése, stb. során). A kommunikáció másik, egyre markán sabb eleme az etika fontosságának hangsúlyozása, bemutatása a jelentésben. Az üzleti etika és a transzparencia mára szinte szinonim fogalmakká váltak. Érdekes módon a jelentésekből közvetlenül nem olvasható ki az, hogy a márka és az etikai működés miként szolgálja akár a versenytársakhoz képest elért gazdasági teljesítmény, a piaci részesedés növelését, a tőkéhez való jobb hozzáférést, vagy a fontosabb érintetti csoportokkal (pl.: hatóságok, beszállítók) való kapcsolat erősítésének lehetőségét Stratégiai szemlélet Azon vállalatoknak, melyek a felelős működés fontosságát felismerve a fenntartható fejlődésre törekednek, stratégiaalkotásuk során a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok hármas pillérére egyidejűleg és egyenlő hangsúllyal kell támaszkodniuk, így biztosítható folyamatos megújulásuk, tartós sikerük. A 33 jelentést készítő cég 24%-ánál a CSR stratégiai, taktikai és operatív szinten is megjelenik a vállalati folyamatokban, további 33%-nál pedig a fenti kategóriák közül legalább kettő érvényesül. Ezek a számok azt mutatják, hogy a feladat komplexitásához képest a Az alábbi ábrán azt mutatjuk be iparági bontásban, hogy a vizsgált cégeknél mekkora hányadban érvényesül a fenntarthatósági szemlélet stratégiai, taktikai, illetve operatív szinten. A CSR/fenntarthatósági szemlélet szintjei iparági bontásban CSR stratégiai CSR taktikai CSR operatív szinten integrált szinten integrált szinten integrált % Olaj és gáz (1) Telekommunikáció (4) Élelmiszeripar (3) Forrás: KPMG kutatás Vegyipar (3) Közüzemi szolgáltatások (11) Elektronika (13) Autóipar (8) jelentést készítő vállalatok egyre nagyobb hányada törekszik a fenntarthatóság mind mélyebb szintű integrációjára a működésben, de a vállalati stratégiából még nem minden esetben vezethető le közvetlenül a vállalat felelősségvállalása. A felmérés alapján jelenleg több vállalat már beszámol CSR-rel kapcsolatos céljairól, elképzeléseiről, ugyanakkor ennél kevesebb számban annak megvalósításáról. Fa-és papíripar (1) Egyéb szolgáltatások (3) Pénzügyi szolgáltatások (15) Gyógyszeripar (4) Kereskedelem (25) Közlekedés (4) Bányászat (1) Építőipar (2) Fémfeldolgozás (2) A jelentést készítő vállalatoknak mindössze 48%-a mutatja be jelentésében társadalmi és környezeti teljesítményét meghatározott stratégia és célok mentén. A jelentést készítő vállalatok körében már csupán 27% azon szervezetek aránya, amelyek a célok kitűzésén túl a CSR-tevékenységek megvalósítására, eredményességének mérésére szolgáló indikátorrendszerről számolnak be. Valamennyi indikátor rendszert készítő vállalat arról is

11 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 11 beszámol, hogy a korábban kitűzött célok megvalósítása milyen eredményekkel zárult. A vállalati működésben érintett csoportok elvárásainak, elképzeléseinek megismerése nagymértékben hozzájárulhat a fenntartható stratégia kialakításához. A felmértek körében még csak 12% említi a fenntarthatóságistratégiaalkotás egyik eszközeként az érintett csoportokkal folytatott párbeszédet. A stratégiai szemlélet érvényesülését, a felsővezetés általi támogatottságát az is mutatja, hogy a CSR-rel kapcsolatos tevékenységeket mely szervezeti egység végzi a vállalaton belül. A magyarországi jelentésekben nem található utalás arra, hogy megvalósulna a legideálisabb állapot, vagyis a közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozó, így minden szakmai és támogató funkcióra hatást gyakorló, független és önálló fenntarthatósági vagy CSR-terület. Ezt ellensúlyozhatja, ha más terület alá tartozó CSR-vezető közvetlen felhatalmazást kap az első számú vezetőtől, de erre is kevés példát láthatunk. A jelentést készítő vállalatok közel 40%-a esetében a CSR-menedzsment koordinációja a PR és a kommunikációs terület hatáskörébe tartozik. Ez nagyban meghatározza a CSR-menedzsment irányultságát, pozícióját és lehetőségeit Érintetti párbeszéd A CSR egyik alapvető eleme az érintetti párbeszéd, hiszen a CSR a vállalati környezettel való folyamatos interakció nélkül elképzelhetetlen és értelmetlen. Egy vállalat fenntartható működésére irányuló stratégia és cselekvési terv meghatározásának elsődleges eleme a szervezet működése által érintettek (stakeholderek), mint például a munka vállalók, vevők, szabályozó szervezetek azonosítása, valamint ezen csoportok bevonása (stakeholder engagement) a kulcskérdésekbe és a megoldásukra tett intézkedésekbe. Ehhez elengedhetetlen az érintetti csoportokkal való párbeszéd (stakeholder dialogue) kezdeményezése. A jelentést készítő vállalatok 67%-a említi, illetve sorolja fel érintettjeit a közölt információkban, a vállalatok fennmaradó része nem számol be arról, hogy tudatosan azonosította valamennyi érintett csoportját. Az érintettekkel folytatott párbeszéd terén is megoszlik az eredmény: a jelentést készítők túlnyomó része (82% a) beszámol arról, hogy párbeszédet folytat érintett csoportjaival társadalmi, környezeti kérdésekben, de még csak 36%-ra jellemző a tudatosan irányított, strukturált párbeszéd. Érintetti párbeszéd formái, csatornái Magyarországon Ad hoc kommunikáció Egyedi kommunikációs csatornák Kérdőíves felmérés A párbeszéd módját tekintve is sokrétűek a vállalatok által alkalmazott kommunikációs eszközök, melyeket a vizsgált vállalatok többsége egyidejűleg alkalmaz. Az érintettek CSR-kérdésekbe való bevonásának módszereit, csatornáit a lenti grafikon mutatja be. A beszámolók szerint a vállalatok több mint fele ad hoc kommunikációt folytat legfontosabb érintett-csoportjaival, mint például a vevőkkel, munkavállalókkal, beszállítókkal. 30%-a belső vagy nyilvánosan megjelenő újságokban egyéb médiafelületen közöl társadalmi felelősségvállalásáról információkat, vagy kérdőíves felmérést alkalmaz. A jelentést tevők 27%-a pedig kerekasztal-beszélgetéseket szervez, valamint ugyanennyien említik a CSR-kérdésekben való webalapú visszajelzési rendszer alkalmazását is. A vizsgált jelentést készítők 12%-a tart a felelősségvállalással kapcsolatos szakmai prezentációkat, 9%-a pedig a vevőkkel kialakított egyedi értékesítési pontokon kezdeményez ilyen jellegű párbeszédet. Szintén csupán néhány cég esetében (12%) lehetett következtetni arra, hogy a fenntarthatósági vagy CSR-kérdéseket az éves közgyűlés keretében érintették. Médiafelületek Web alapú visszajelzési rendszer Kerekasztal beszélgetések Közgyűlés Szakmai prezentációk Közvetlen értékesítési pontok Forrás: KPMG kutatás 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

12 12 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy az egyik legfontosabb érintetti csoport bevonása és kommunikációs csatorna alkalmazása még csak kezdeti fázisban van. Jelentős hányad (40%) ugyanakkor egyéb, a vállalatra jellemző módot is talált arra, hogy érintettjeivel párbeszédet kezdeményezzen, ilyen lehetőséget teremtenek például a munkavállalók bevonására szolgáló dolgozói érdek képviselet, a vállalat környezeti teljesít ményét vizsgáló öko-audit csoport kialakítása, vagy például a belső javaslat tételi és hibajelző rendszer működtetése. A külső érintettek számára oktatási tevékenységek, lakossági közmeghall gatások, szakmai szervezetek részére találkozók szervezése, oktatási intézményekkel való együttműködés, ügyfélszolgálat, érintettekkel közös környezeti programok, webalapú ingyenes információszolgáltatások, hírportálok, roadshow-k az egy- és a többirányú kommunikáció megterem tésének széles tárházát biztosítják. Az együttműködés jelentőségét a vállalati termékek, szolgáltatások fejlesztése során, vagy a munkavállalói elvárások feltérképezését az elégedettség növelése érdekében a felmértek jelentős hányada már felismerte. Az érintettek bevonására a vállalatokat motiváló legfőbb tényező a legfontosabb érintett csoportok elvárásainak feltérképezése. Az érintettek bevonása a jelentést készítők harmadánál a részükre szervezett információs és oktatási programokon keresztül is megvalósul, a vállalattal való együttműködésben pedig társadalmi, környezeti kérdések elemzésére és meg oldására, közös projektek szervezésére, új technológiák kifejlesztésére is találunk példát. A jelentést készítők alig több mint tizedénél, a munkavállalókkal, vevőkkel, beszállítókkal, egyéb partnerekkel folytatott párbeszéd célja a CSR-stratégia kialakítása. Az érintetti elvárások feltérképezésének nagy aránya ellenére még csak a vállalatok egy tizede számol be arról, hogy milyen, akár negatív visszajelzések érkeztek érintett csoportjaitól, és csak két vállalat reagál jelentésében ezen érintetti visszajelzésekre Jelentéskészítési standardok alkalmazása A különálló jelentést készítő 24 vállalat 80%-a a Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési irányelveit alkalmazza, nagyobb arányban mint 2008-ban (50%). Ez azt jelzi, hogy a magyarországi székhelyű vállalatok többsége, függetlenül annak tulajdonosi összetételétől egyre jobban illeszkedik a nemzetközi fősodorhoz. (A Global Fortune 250 vezető vállalatának közel 80%-a szintén a GRI-t alkalmazza.) A növekedés a legalacsonyabb átláthatósági szintet biztosító C szintű, rövid CSR-jelentések terjedésére vezethető vissza. Az alkalmazási szintek megoszlása jól mutatja, hogy a vezető magyarországi vállalatok csak nemrégiben indultak el a jelentéskészítés és tanúsítás útján. A magyarországi jelentések megoszlása GRI alkalmazási szintenként és iparáganként Iparágak GRI alkalmazási szint Összesen Autóipar Bányászat Egyéb szolgáltatások A+ 1 1 A 0 B Elektronikai és számítástechnikai gépgyártás B C+ 1 1 C Forrás: KPMG kutatás Élelmiszeripar Építőipar Fa-és papíripar Fémfeldolgozás Gyógyszeripar Kereskedelem Közlekedés Közüzemi szolgáltatások Olaj és gáz Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció és média Vegyipar

13 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 13 A világ vezető vállalatainak jelentései többségében A+, illetve B+ szintűek. Magyarországon a C és C+ alkalmazási szintű jelentések teszik ki a GRI szerint készített jelentések több mint 40%-át. Érdekes módon a vizsgált jelentéseknek több mint 25%-a nem tartalmazza a megfelelő GRI-alkalmazási szintet jellemzően a rövid CSR-jelentések esetében, így arra az olvasó csak következtetni tud. A rövid CSR-jelentések kiadására irányuló kezdeményezés pozitívuma, hogy olyan vállalatokat is elindított az átláthatóság útján, amelyek korábban nem adtak számot átláthatóságukról a helyi érintettek részére. A rövid CSR-jelentés hiányossága, hogy terjedelméből és jellegéből fakadóan nem ad választ több érintetti csoport információs igényének, továbbá nem biztosítja teljes körűen a GRI tartalmi és minőségi alapelveit (pl.: lényegesség, teljesség, egyensúly) Integrált jelentések és integrált jelentéskészítés A jelentések integrációjának hazai és egyre intenzívebb nemzetközi előretörése is azt mutatja, hogy a vezető vállalatok a fenntarthatóságra és a CSR-re nem egy addicionális, hanem az üzleti teljesítményre közvetlenül hatást gyakorló területként tekintenek. Mivel szoros összefüggésben állnak egymással, a jelentési rendszer és a jelentés sem válhat el egymástól. Az integrált jelentések elsődlegesen a tulajdonosok, befektetők, finanszírozók számára adnak teljes képet egy vállalat valós működéséről, A Global Reporting Initiative (GRI) A Global Reporting Initiative (GRI) harmadik generációs jelentéskészítési irányelvei (G3) stakeholderek észrevételei, fejlesztési javaslatai alapján 2006 végén jelentek meg. A korábbi standardhoz képest jelentős elmozdulás történt a jelentés készítési folyamat, az indikátorok meghatározása irányába. A GRI G3 újdonsága az alkalmazási szintek bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatok a működésükre vonatkozóan különböző szintű átláthatóságot biztosítsanak. A legmagasabb szintű átláthatóság A+ esetén biztosítható, a + jel a jelentés tartalmának külső független fél által történő tanúsítását jelzi (nem a GRI megfelelést). Alapelvek a jelentés tartalmának meghatározásához: Lényegesség Érintettek bevonása Fenntarthatósági összefüggések Teljesség Alapelvek a jelentés minőségének biztosításához: Egyensúly Egyértelműség Pontosság Időszerűség Összehasonlíthatóság Megbízhatóság Bővebb információ: Forrás: KPMG kutatás Standard adatközlés Alapelvek és útmutatás ami a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen nagy fontossággal bír. Ilyen jelentések nem készíthetők hatékony folyamatok, rendszerek, kontrollok, teljesítmény mérő és ösztönző rendszerek nélkül. A teljesítmény ilyen komplexen történő bemutatása nagymértékben befolyásolja egy vállalat megítélését, hitelességét, tőkevonzó képességét. Ebben az esetben már nem csupán integrált jelentésről, hanem integrált jelentéskészítésről kell beszélünk. Útmutatás a jelentés tartalmának meghatározásához Alapelvek a jelentés tartalmának biztosításához Alapelvek a jelentés minőségének biztosításához Útmutatás a jelentés határainak meghatározásához Bemenet Bemenet Bemenet Bemenet Jelentéstételi lehetőségek Profil Kimenet Vezetési szemlélet Kimenet Teljesítmény indikátorok Kimenet Fókuszált fenntarthatósági jelentés Magyarországon egyre több vállalat ad fenntarthatósággal kapcsolatos információt éves jelentésében. Az Európai Bizottság 2003/51-es modernizációs direktívája elindított egy folyamatot a vállalatok éves jelentésének továbbfejlesztése, integrációja terén. A hazai jogharmonizáció keretében a számviteli törvény szó szerint beemelte a direktíva követelményeit, de nem határozott meg további, részletesebb szabályozást. Ennek rendelkezései alapján 2004 októberétől az éves jelentésben többek között külön be kell mutatni:

14 14 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; b) a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat; c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát; d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását. A szabályozás a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kis szeletét érinti csak, valamint nem ad részletes iránymutatást a beszámolási kötelezettség formájára, módjára vonatkozóan. A kötelező jelleg ellenére a vizsgált tőzsdei vállalatok több mint felénél nem volt elérhető az éves jelentés vagy abban a környezet védelemre vonatkozó tartalom. Az integráció foka alapján több mint 10 vállalat csak egy-egy rövidebb bekezdést szentel a fenntarthatósági témáknak, 4 vállalatnál található a Integráció foka a magyarországi éves jelentésekben Fenntarthatósági vagy CSR fejezet az éves jelentésben Éves jelentésbe épített fenntarthatósági vagy CSR jelentés Éves jelentésbe teljesen integrált fenntarthatósági vagy CSR tartalom Forrás: KPMG kutatás jelentésbe foglalt teljes fenntarthatósági jelentés. A teljes integráció (nem szeparált részként való adat- és információközlés, pl.: Novo Nordisk éves jelentése) jelenleg még nem figyelhető meg a Magyarországon Felelős vállalatirányítás (corporate governance) A tőzsdén jegyzett vállalatok évente kötelezően nyilatkoznak felelős társaság irányítási kérdésekben, így ezen a téren az elmúlt években nagyobb gyakorlatra tehettek szert zártkörűen működő társaikhoz képest. Az N100-as mintájába bekerült 9 tőzsdei cég meglepő módon nem mutat pozitív eltérést az átlaghoz képest, 2 vállalat egyáltalán nem publikált jelentést, további 2 cég pedig nem tesz említést vállalatirányítási gyakorlatáról, illetve etikai, korrupció megelőzési területen tett akcióiról. A legjobb gyakorlatot folytató cégek beszámolójukban bemutatják az igazgatóság és a különböző bizottságok tagjait, tevékenységét, illetve javadalma zási és ösztönzési elveit. A felelős társaságirányítás egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság, melyet a felügyelő bizottság jelentésével, a belső ellenőrzés beszámolójával és külső, független fél általi audittal is alá lehet támasztani a hitelesség erősítése érdekében. Ezekkel az eszközökkel jelenleg csak néhány cég él Magyarországon. A jól működő kockázatkezelési rendszerek erősítik a felsővezetők informáltságát, egyszersmind hozzájárulnak a stratégiai, működési, pénzügyi, minőségi, környezeti és társadalmi kockázatok kezeléséhez. A vezető vállalatok jelentésükben számot adnak ezen eszközökről is. Vizsgálatunk során arra is választ kerestünk, hogy a vállalatirányítás milyen szinten kapcsolódik össze a fenntart hatóság/csr témakörével. A két vezetési elv egymás mellett párhuzamosan, vagy egymást kiegészítve, integráltan működik-e? A stratégiai szinten érvényesülő, ezért a vállalatirányítás minden szintjén érvényesülő fenntarthatósági személet az N100 vállalatok jelentései közül mindössze néhányban volt megfigyelhető.

15 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 15 Az alábbi ábra három felelős vállalatirányítással kapcsolatos értékelési szempont szerint mutatja be az N100 vállalat teljesítményét. Összességében az elmúlt évhez képest javulás nem tapasztalható. A 33 jelentést kiadó cégből 21 ismerteti vállalatirányítási elveit, mely nagyjából megegyezik az előző évi adattal hoz képest csökkent azon vállalatok száma, amelyek a szervezetüknél alkalmazott magatartási/etikai kódexről (18 cég), vagy korrupciómegelőző szabályzatról (7 cég) számolnak be. Corporate governance eszközök iparági megoszlása Szabályzatok a korrupció / vesztegetés megelőzésére Éves jelentésbe integrált felelős vállalatirányítási tartalom Magatartási / etikai kódex % Olaj és gáz (1) Telekommunikáció és média (4) Élelmiszeripar (3) Forrás: KPMG kutatás Pénzügyi szolgáltatások (15) Egyéb szolgáltatások (3) Vegyipar (3) Közüzemi szolgáltatások (11) Gyógyszeripar (4) A vizsgált százból jelenleg mindösszesen öt vállalat alkalmazza mindhárom fenti eszközt a nyilvánosságra hozott jelentések szerint, ezekből egy olajipari cég, kettő pénzügyi szolgáltató, kettő pedig telekommunikációs vállalat. A többség, 69 cég azonban semmilyen felelős vállalatirányításra utaló kezdeményezésről nem tesz említést. Corporate governance eszközök alkalmazásának változása Összesen 2009 Összesen 2008 Közlekedés (4) Kereskedelem (25) Elektronika (13) Egyik sem Mindhárom Magatartási / etikai kódex Autóipar (8) Bányászat (1) Építőipar (2) Fa-és papíripar (1) Éves jelentésbe integrált felelős vállalatirányítási tartalom Fémfeldolgozás (2) Szabályzatok a korrupció / vesztegetés megelőzésére A MOL-csoport esettanulmánya A fenntarthatóság a MOL vállalatirányításában A fenntartható fejlődés (FF) témájával, a MOL-csoporton belül a legmagasabb szintű döntéshozó szerv, az igazgatóság egyik bizottsága foglalkozik. Az FF Bizottság két független tagja mellett az elnöki tisztet a MOL-csoport vezérigazgatója tölti be. A testület rendszeres, negyedéves ülésein áttekinti a vállalatcsoport fenntartható sági teljesítményének javítása érdekében készített fejlesztési terv előrehaladását. Továbbá minden alkalommal egy-egy üzletág első számú vezetője bemutatja saját szervezetének FF kihívásait, kezdeményezéseit és eredményeit. Az operatív munka koordinálásáért az FF & EBK (egészségvédelem, biztonság technika és környezetvédelem) szervezet felel, közvetlenül a vezérigazgató irányítása alatt. A MOL megközelítése szerint a fenntartható fejlődésnek a mindennapi üzleti működés és az üzleti stratégia szerves részét kell képeznie. Ebből következik, hogy a csoportszintű koordináció célja az, hogy az üzleti és funkcionális területek (a HR-től a Stratégiafejlesztésig) működésében a lehető legmagasabb szinten érvényes üljenek a fenntarthatóság elvei. Ennek elérése érdekében működik az összes érintett szervezet képviselőjéből alakított FF panel, melynek tagjai felelősek a célok operatív megvalósításáért. A struktúra és a mindennapi munka hatékonyságát támasztja alá többek között az a tény, hogy a Dow Jones Fenntarthatósági Indexhez kapcsolódó felmérés eredményei alapján a MOL 2010-ben az iparág legjobb 15%-ba került. Forrás: KPMG kutatás

16 16 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 3.7. Ellátásiláncmenedzsment (supply chain management) Azon vállalatoknak, akik már felismerték a fenntarthatósági tevékenységükről történő beszámolás jelentőségét nagy kihívást jelent az ellátásilánc mentén is érvényesíteni a cég CSR-stratégiáját. Ez is jól mutatja, hogy mely vállalat kezeli stratégiai szinten a fenntartható ságot. A különböző iparágak, illetve szervezetek eltérő tevékenységéből, illetve a beszállítói partneri hálózatok szerteágazó tevékenységéből fakadóan nincsen egységes megközelítés a szállítói lánc menti kibocsátás mérésére. A feladat komplexitását jelzik az N100 vállalatok jelentései, melyek alapján 12 cég közölte szénlábnyomát, azonban ezek közül egy sem vette számításba a szállítói lánc hatását. A vizsgált vállalatok közül a legjobb gyakorlatot alkalmazók beszállítóikkal átfogó hulladékgazdálkodási programot működtetnek, partnereik kiválasztása során környezetvédelmi és etikai szempontrendszert érvényesítenek (zöld beszerzés), kiszervezett tevékenységet végző alvállalkozóikra is érvénybe léptetik etikai kódexüket, illetve beszállítókat rendszeresen auditálják és minősítik Tanúsítás A CSR/fenntarthatósági jelentések két elemben különböznek a többi klasszikus marketingkommunikációs eszköztől: a nemzetközi standardnak (pl.: GRI) megfelelően való elkészítés, a jelentés tartalmának külső független fél általi tanúsítás. A tanúsítás célja, hogy igazolja a jelentés tartalmának valódiságát, megbízhatóságát minden belső és külső stakeholder irányába. Ennek hiányában a jelentés adat- és információtartalma felett nincs valódi kontroll, így alkalmas az olvasó egyoldalú befolyásolására, megtévesztésére. A vizsgált jelentések közül csak 8 vállalat jelentése rendelkezik valamilyen külső kontrollal, ami fele a 2008-as adatnak. A negatív tendencia arra vezethető vissza, hogy a korábban minősítést alkalmazó vállalatok száma csökkent, továbbá a tanúsítás nem tudott olyan mértékben elterjedni, amit a külső környezet (kormányzat, tőzsde, finanszírozók, civil társadalom) kényszerítő erejének gyengeségére is visszavezethető. A külső kontrollal rendelkező jelentések iparági megoszlását az alábbi grafikon mutatja: Külső kontrollal rendelkező jelentések megoszlása iparáganként Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció és média Közüzemi szolgáltatások Olaj és gáz Egyéb szolgáltatások Autóipar Forrás: KPMG kutatás A jelentések közül 2 nagy könyvvizsgáló cég által, 1 hitelesítő cég által tanúsított, 2 CSR-tanácsadó cég által, 3 további pedig NGO által minősített. Tanúsítók/minősítők megoszlása típusonként Big4 Hitelesítő cég CSR tanácsadó cég NGO Forrás: KPMG kutatás A nagy könyvvizsgáló cégek által végzett tanúsítás nemzetközi audit standardokon (pl.: ISAE3000, AA1000AS) alapul. Míg a minősítés fő fókusza a jelentést készítő vállalat működésén, a CSR/fenntarthatósági tevékenységén van, addig a tanúsítás elsődlegesen a jelentésben bemutatott adatok, információk valódiságára, a jelentéskészítési folyamat megbízhatóságára irányul. A tanúsítás és a minősítés elvileg nem zárja ki egymást, de erre jelenleg nem található példa Magyarországon. A tanúsított jelentések aránya és a tanúsítási típusok sokszínűsége mutatja azt, hogy Magyarországon a vállalatok és az érintettek egyelőre nem ismerték fel a tanúsítás valódi értékét.

17 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében Kiemelt témák megjelenése a jelentésekben A kutatás során megvizsgáltuk, hogy a jelentéskészítés során a vállalatok a GRI lényegesség alapelvének mennyiben feleltek meg, milyen témákat érintenek a jelentésükben. A pénzügyi és gazdasági válság, a klímaváltozás, a víz és a roma integráció olyan témák, amelyek cégméret és iparághoz való tartozástól függetlenül kiemelkedő fontosságúak Magyarországon és megjelennek a vezető vállalatok jelentésében. Ezek bemutatása biztosítja, és tükrözi a megfelelő CSR stratégia és akciók kialakításának gyakorlatát. A következő fejezetekben ezen témák jelentésekben való megjelenését elemezzük Pénzügyi és gazdasági válság gazdasági recesszió a bankszektorból indult ki, s ezt a szektort érintette a legintenzívebben. A válság hatásait értékelő cégek közül három megfelelő mélységgel számolt be a szervezetet ért kihívásokról és megtett lépésekről. Az egyik vállalat a kockázatkezelés megerősítésével, egy másik cég termékkínálatának változtatásával és beruházási költségeinek leszorításával, míg a harmadik vállalkozás hosszú távra szóló költségcsökkentéssel és belső szerkezeti racionalizálással reagált a recesszió első jeleire. A válság okozta megnövekedett tájékoztatási és panaszkezelési igény kezelésére ügyféltájékoztatást célzó képzéssel, krízismenedzsment-program indításával tettek lépéseket. A GRI egyik minőségi alapelve az egyensúly, melynek a válsággal kapcsolatos kommunikáció tekintetében a jó és a rossz hírek kiegyensúlyozott arányú közlésével lehet megfelelni. Az egyik vizsgált pénzügyi szolgáltató fenntarthatósági jelentésében hangsúlyozza a nyílt és hiteles tájékoztatás fontosságát, amely első sorban a negatív hírek esetén jelent kihívást a vállalatok számára. Ugyanez a cég jelentésében a recesszió egyik negatív hozadékaként elkerülhetetlen lépésként említi a létszámcsökkentést a hosszútávú fenntartható működés érdekében. A 2008-as évben begyűrűző gazdasági válság valamennyi vállalkozást életére kisebb vagy nagyobb hatást gyakorolt, ezért a 2009 során kiadott, előző évre vonatkozó jelentésekben említésre érdemes témát szolgáltat. Bár a GRI egyik tartalmi alapelve a jelentőség, a megvizsgált 100 vállalatból csak 6 tartotta olyan fontosságúnak a pénzügyi és gazdasági válság hatásait, hogy azt jelentésében szerepeltesse, pedig a vizsgált időszakban már vagy érintette működését vagy előre látható volt annak hatása 2009 folyamán. Az érintett cégek közül 4 a pénzügyi, illetve biztosítási szektorból került ki, mely nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy az előbb pénzügyi, majd

18 18 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 4.2. Klímaváltozás A klímaváltozás kezelése egyre központibb témát jelent napjainkban, s számos üzleti szervezetben már tudatosult jelentősége. Annak dacára, hogy folyamatai összetettek, hatása a földi élővilágra, valamint az emberre nagyon sokféle, egyértelműen látható jelei jégpáncél és gleccserek olvadása, szélsőséges időjárási jelenségek, sivatagosodás egyre sokasodnak, és hazánkat is közvetlenül érinti. Mindezek felismerése óta a világ legnagyobb országai és az Európai Unió is folyamatos erőfeszítéseket tesz a károsanyagkibocsátás, az üvegházhatások csökkentése érdekében, s hazánk is elkötelezett a klímavédelem terén. A jelentésükben megemlítő vállalatok több mint négyötöde (85%) a vállalati működésre ható fizikai veszélyforrásként értékeli a klímaváltozást, néhány pedig a szigorodó szabályozási környezetben, valamint a vállalat hírnevével kapcsolatosan is észlel kockázatokat. Az üzleti szervezetek számára ugyanakkor a klímaváltozás a fizikai, szabályozási és egyéb kockázatok mellett üzleti lehetőségeket is kínál, s ezek felismerése meghatározó a vállalat versenyképességére, részvényei árának alakulására. A jelentést készítők már közel fele (45%) tesz említést ezekről az üzleti lehetőségekről, legyenek azok stratégiai, technológiai, vagy akár pénzügyi lehetőségek. A jelentést készítő vállalatok 36% jelent működésének szénlábnyomáról. A közölt adatok sok esetben még nem teljes körűek, és a mérési módszerek változása esetén pontatlanul mutatják az előző évhez képest elért fejlődést, de akad már olyan vállalat is, mely komplex mérési rendszerben, aggregált mérőszámokkal jelent teljes működési/ termelési folyamatából eredő környezeti terhelésről. Főként a szénlábnyom számítás módszertana, az alkalmazott konverziós faktor az, mely még széles skálán mozog a vállalati gyakorlatban, ezért a környezeti teljesítmény összehasonlíthatóságát nem teszi lehetővé, különösen akkor, ha ezen adatokat külső fél nem tanúsította. A jelentést készítők harmada beszámol arról is, hogy milyen intézkedéseket tesz a klímaváltozás lassítása, valamint a kibocsátás csökkentése érdekében. A globális felmelegedés kezelésének újabb és újabb technikáit helyezik előtérbe, mint az olajiparban a szén-dioxid leválasztás és tárolási lehetőségek azonosítása, a megújuló energiák használatának növelése. Ezen fejlesztések nagy része az érintettekkel (egyetemekkel, kutató intézetekkel) való együttműködés keretében valósul meg. Az autóiparban a gépjármű átlagfogyasztás és széndioxid kibocsátásának csökkentése mellett a teljes termelési folyamatra vonatkozó környezetterhelés feltérképezésére, és csökkentési lehetőségek azonosítására fókuszálnak, mint például a környezetbarát szállítás arányának növelésére. A teljes környezetterhelés leszorítása magában foglalja a saját működés felülvizsgálatán túl a beszállítók, partnerek környezeti teljesítményének kontrollálását is. A telekommunikációs szektorban pedig a saját működés felülvizsgálatán és a CO2-kibocsátás csökkentésének célkitűzésén túl olyan kezdeményezésre is akad példa, mely a fiatal korosztály aktivitását próbálja növelni a klímaváltozás elleni küzdelem terén Víz A víznek hazánk létfontosságú és stratégiai jelentőségű természeti javainak egyikeként, nagy szerepe van a termelésben és a társadalmi-gazdasági fejlődésben egyaránt. A klímaváltozás jelentősen befolyásolhatja nemcsak hazánk, hanem a környező országok ivóvízkészletének alakulását is, ezért a fenntartható vízgazdálkodásnak kiemelt figyelmet kell szentelnünk. A vállalati működés során keletkező vízfelhasználási, szennyvíz-kibocsátási adatok rendszeres mérése, a vízfelhasználás akár abszolút vagy egy főre eső értékének meghatározása alapvető lépés, melyet a felelős vállalat tehet annak érdekében, hogy a környezetterhelés vízgazdálkodási területére vonatkozó stratégiát és intézkedéseket határozzon meg. A jelentéskészítő vállalatok már csaknem fele foglalkozik jelentésében a vízfelhasználás fontosságával, méri és jelentésében bemutatja a működéséhez szükséges vízfelhasználást. A vizsgált vállalatok ezen része fenntarthatósági, környezeti vagy éves jelentésük részeként noha különböző, nem mindig rendszeres és teljes adat formájában már beszámol vízfogyasztási és szennyvíz-kibocsátási eredményeiről. A terhelés mérséklésére kitűzött célok és tervezett illetve végrehajtott intézkedésekről, mint például az ivóvízfogyasztás csökkentését szolgáló saját kinyerésű víz, illetve ipari víz felhasználásáról, továbbá vízmegtakarítási és szennyvízkezelési projektekről, a felhasználás infrastruktúrájának rendszeres felülvizsgálatáról, noha kisebb arányban, de szintén beszámolnak a vizsgált vállalatok.

19 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 19 Ezen a téren persze nem csak azon ezirányú konkrét lépésekről is. Továbbra jelentésében olvasható valamilyen vállalatok jeleskedhetnek, melyeknél is nagy számban akadnak még olyan tartalmú általános nyilatkozat az a víz a gyártási folyamat fontos részét vállalatok, amelyek egyáltalán nem közölnek antidiszkrimináció, az esélyegyenlőség képezi, hanem azok is, melyek nem erre vonatkozó információt, illetve a támogatása mellett, a roma integráció tekinthetők jelentős vízfogyasztónak. megfelelő vízgazdálkodás jelentésükben problémaköre és a vállalat válasza, A pénzügyi szektor szolgáltató vállalatai a célkitűzés terén igen, de megvalósítás konkrét akciója mindössze 4 vállalat esetében a kínált megoldások például a szintjén még nem jelenik meg. jelentésében jelenik meg. Ez azt jelenti, vízfelhasználás csökkentésén túl magukban hogy a vállalatok a roma integráció foglalhatják az olyan környezettudatos problémájára általános alapelvek vállalatok eredményeiből való részesedést, 4.4. Roma integráció megfogalmazásával válaszolnak, melyek például a vízgazdálkodással jelentésükben nem exponálják a összefüggő eredményeikből profitálnak, Magyarország egyik legjelentősebb kérdéskört. A hozott intézkedések valamint az egyéb zöld alapokba való és egyre jelentősebbé váló társadalmi kezdeti lépésnek tekinthetőek, viszont befektetéseket. kihívása a roma integráció. A rendszer - egyelőre messze esnek a vállalatok váltás óta számos kutatás és kormányzati alaptevékenységétől, stratégiájától. Még csak néhány vállalatról mondható intézkedéscsomag készült erre vonat el, hogy indikátorrendszer keretében kozóan, 2007 óta pedig nemzetközi tesz jelentést a kitűzött célok összefogás és a Roma Integráció megvalósításának sikerességéről, Évtizede Program keretében elkészített önkéntes vállalásairól, mely során az és elfogadott Stratégiai Terv mentén elvártnál nagyobb mértékben csökkenti próbáljuk elősegíteni a roma vízfelhasználását, vagy akár az közösségek életfeltételeinek javulását átláthatóság jegyében beszámol a és társadalmi integrációját. Ennek vízvédelem és vízfelhasználás terén ellenére elmondható, hogy napjainkig a vállalatra kiszabott bírságokról. sem sikerült a problémát teljes körűen feltárni, és hatékony állami és nem A vizsgáltak nagy aránya célul tűzi ki, állami eszközöket alkalmazni az valamint rendszeresen méri a vízfelhasz - integráció megvalósítása érdekében. nálás csökkentését, ugyanakkor a fel mértek teljes körében még csupán 15%- Noha a vizsgált, jelentést készítő ot tesz ki azok aránya, akik beszámolnak 33 vállalat több mint felének A ROMASTER, Roma tehetséggondozó programot 2007 februárjában hívta életre a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF). A program célja, hogy a roma társadalomban tovább fejlődjön a megfelelő nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező közösség, amelynek tagjai versenyképes tudással várják a munkaadók által felajánlott lehetőségeket, vagy saját vállalkozásukon keresztül vesznek részt a versenyképes gazdaságban. A program lényeges eleme a vállalati mentorálás, illetve, hogy csak azon diákokat támogatja, akik gazdasági, műszaki, jogi vagy egészségügyi irányban terveznek diplomát szerezni. A tehetséggondozó programhoz, a megalapítása óta 16 vállalat csatlakozott, amelyek munkatársai a kiválasztott diákokat mentorálják, valamint gyakorlati lehetőséget és havi ösztöndíjat biztosítanak számukra. Az eddig csatlakozott támogató vállalatoknak köszönhetően eddig 40 diák került be a támogatási rendszerbe. A ROMASTER program három pillérre épül. Az egyik az anyagi támogatás, évi forint értékben, amelyet a diákok tanulmányi célokra használhatnak fel. Ennél még fontosabb a második pillér: a programban résztvevőkhöz a támogató vállalatoktól kijelölt mentor, akire nemcsak szakmailag, de emberileg is építhetnek a sikerrel pályázók. A harmadik pillért a vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége jelenti. További információk a pályázatról:

20 20 Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál a es jelentések tükrében 5. Iparági trendek A következő fejezetekben néhány kiemelt iparágban tapasztalt trendet mutatunk be Autóipar A globális felmelegedés elleni küzdelem válik/vált napjainkra az iparág fejlesztéseinek egyik fő mozgatórugójává. Valamennyi vizsgált, szektorbeli vállalat külföldi központú cég/cégcsoport hazai leányvállalataként, gyártóegységeként működik. Ebből fakadóan a tavalyihoz hasonlóan is hangsúlyos szerepet tölt be a beszámolás terén a környezeti teljesítmény bemutatása, mely magában foglalja a klímaváltozásra hangsúlyt fektető környezetbarát technológiák, a teljes gyártási folyamatot átfogó környezettudatosság valamint egyéb környezeti terhelést csökkentő intézkedéseket. Vállalati szintű környezeti politika, stratégiai célok kitűzése, teljesítmény mérési és visszacsatolási rendszerről is beszámol a vizsgált vállalat. A szektor vállalatainak egyéb társadalmi tevékenységét átható stratégiai szemlélet terén ugyanakkor még jelentős fejlődési lehetőségek rejlenek. Csupán egy vállalat tünteti fel érintettjeit a közölt információkban. A vállalatok érintettekkel való CSR kommunikációjának és együttműködésének fő eszköze a vállalat által szervezett programok (pl. munkavállalók számára szervezett oktatási programok, diákok részére kialakított ösztöndíj programok, egyéb érintettek részére vállalati weboldalon közölt hírek, illetve közérdekű információs szolgáltatások). A CSR-kommunikáció terén akad példa a vállalat és érintettjei közötti CSR-rel kapcsolatos informális párbeszédre, egyoldalú információközlésre. De az érintettekkel folytatott kétoldalú párbeszéd legyen az informális, vagy strukturált, alapvetően nem jellemző a szektorra. A jövőre nézve ez a terület jelentős fejlődési lehetőségeket rejt magában, csakúgy, mint azok a kérdések, melyekről a vizsgált vállalatok jelenleg nem számol nak be jelentéseikben: etikai kódex, felelős vállalatirányítás, valamint annak fenntarthatósággal való kapcsolata, nem-pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos kockázatmenedzsment, a felsővezetés által a befektetők felé közölt CSR-információk, fenntarthatósági indexek. A közölt információk alapján vizsgált vállalatok egyike sem alkalmaz nemzetközi szervezetek (OECD, ILO) által kiadott iránymutatásokat. A legnagyobb hazai autógyártó, illetve beszállító vállalatokra ugyanakkor még nem jellemző a CSR-tevékenységekről való évenkénti beszámolás gyakorlata. A vizsgált vállalatoknál csupán egy számol be CSR-tevékenységéről önálló környezeti jelentés, valamint az éves jelentésbe foglalt CSR-szekcióban, 8-ból 5 egyáltalán nem közöl ilyen tevékenységgel kapcsolatos információt. Ez a 2008-as felmérés eredményeihez képest kis visszaesésnek tekinthető, ekkor még 7 vállalatból 2 készített önálló jelentést. Egy vizsgált, jelentést készítő vállalat beszámolója szerint a stratégiai szemlélet a CSR területei közül is a környezetvédelem terén jelenik meg.

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate A válság hatása avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Bemutatkozás Magamról: Jogi szakokleveles környezetmérnök,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

Védelmi Vonalak - Compliance

Védelmi Vonalak - Compliance Dr. Wieland Zsolt igazgató Compliance Igazgatóság Védelmi Vonalak - Compliance 2013. Február 14. Tartalom 1 2 3 4 1 2 3 4 Védelmi vonalak Compliance az mi? Compliance feladatok Gyakorlatban 1 Belső védelmi

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013

FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 FENNTARTHATÓSÁGI EREDMÉNYEINK 2013 XV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL -BESZÉLGETÉS SZOMOLÁNYI KATALIN BUDAPEST, 2014. SZEPTEMBER 3. MAGYAR TELEKOM ÜGYFÉLSZÁMAI ~ ~ Energia 175 000 TV 900 000 ~ Internet 850

Részletesebben

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Kórász Tamás igazgató, KPMG Tanácsadó Kft. 2013.11.12. Tartalom 1. Mit vár el egy KKV-vezető az informatikától? 2. A buzzword felhő

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

PwC Magyarország és a Budapesti Értéktőzsde rendezvénysorozata A felelős társaságirányítás kérdései Növeli-e e a transzparencia a versenyképességet? Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék A kutatás háttere 4. éve folyó kutatás Kérd íves felmérés Papír alapú kérd ív Online kérd ív 2012 Q2 Esettanulmányok

Részletesebben

Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben érdemes részt venni

Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben érdemes részt venni News From Aon Médakapcsolatok: Hering Orsolya orsolya.hering@hewitt.com 06-20-978-5080 Azonnal közölhető Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja:

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja: Nyilatkozat a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások (2003.12.08.) alapján A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Osztály, osztályvezető 2009.06.25. 1 Tartalom 1. Vállalati fenntarthatóság 2. Magyar Telekom gyakorlat

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20.

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. Vállalatokkal szembeni percepciók 2 OK, de túl kell élni 3 TARTALOM 1. Percepciók 2. Túlélés 3. Keretek, amik között

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik!

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! The Leader for Exceptional Client Service KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! A BDO világszerte... A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd

Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd Működésünk során mindig is fontosnak tartottuk, hogy folyamatosan kommunikáljunk érintetti csoportjainkkal, hiszen ők kritikus barátként, hasznos

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA

A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA ELŐTERJESZTÉS A MAGYAR TELEKOM NYRT. KÖZGYŰLÉSE RÉSZÉRE A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 15. A Magyar Telekom Nyrt. 17/2012 (IV.16.) sz. Közgyőlési határozatával jóváhagyott

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

Könyvvizsgálati kockázat

Könyvvizsgálati kockázat Könyvvizsgálati kockázatok és veszélyforrások válsághelyzetben Horváth Józsefné MOKLASZ alelnök okleveles adószakértő Könyvvizsgálati kockázat A könyvvizsgálat feladata a piaci szereplők kockázatának csökkentése,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004.

Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. Elsőa piacon, elsőa Legjobb Munkahelyek között 2004. T-Mobile Magyarország - a piacvezető mobil szolgáltató 19.38% 47.19% TMM Pannon Vodafone 33.43% 2004.október 2 Életutunk a technológiai kiválóságtól

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Tartalom és mutatók 1/1

Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom és mutatók 1/1 1/1 Tartalom 1 Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom 1/2 Szerzôk 1/3 Ellenôrzô lap 2013. február 2 A vállalati stratégia, rendszer és folyamat minôségtudatos fejlesztése 2/1 Tartalom

Részletesebben

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energia menedzsment tanúsítói szemmel Energia menedzsment tanúsítói szemmel Bárczi István Környezetvédelmi divízióvezető 2012. november 7. XXI. Magyar Minőség Hét Cégünkről Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás 140 országban, kb. 60.000 munkatárssal,

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara

Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara Kereskedelmi Program Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara A Kanadai Kereskedelmi Kamara úgy vállal felelősséget magyarországi jelenlétével, hogy felkészítő és képzési lehetőségeket nyújt, amelyek révén a

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében A jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben