Mélykút Város Környezetvédelmi Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mélykút Város Környezetvédelmi Programja 2012-2017"

Átírás

1 Mélykút Város Környezetvédelmi Programja Készítette: Vasas Dávid Okleveles környezetmérnök Mélykúti Éptesz Építőipari és Településüzemeltetési Szolgáltató Kft. - környezetvédelmi megbízott

2 Tartalomjegyzék: 1. JOGI HÁTTÉR HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI 3 2. A PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE 4 3. ALAPELVEK 4 4. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 4 5. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET, ÉPÍTETT KÖRNYEZET NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIA GAZDASÁG TERÜLETI ÉS TÁJI ADOTTSÁGOK FÖLTANI, TALAJTANI VISZONYOK VIZEK Felszíni vizek Vízrendezés, vízhasznosítás Felszín alatti vizek Vízbázis védelem Vízellátás és szennyvízelhelyezés LEVEGŐ ÉLŐVILÁG NÖVÉNYZET ÁLLATVILÁG ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladék Zaj és rezgésterhelés Környezetbiztonság CÉLRENDSZER, AKCIÓPROGRAMOK ÉS MEGVALÓSÍTÁS ÁTFOGÓ INTÉZKEDÉSI ÉS CÉLTERÜLETEK, ALAPELVEK KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETMÓD ERŐSÍTÉSE Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI AKCIÓPROGRAM KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Általános problémafelvetés Beltéri levegőminőség Biológiai allergének Ivóvízellátás Élelmiszerbiztonság TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG Településfejlesztés, -rendezés Zöldfelület-gazdálkodás Épített környezet alakítása Települési levegőminőség javítása VIZEK VÉDELME FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG ÉS BIODIVERZITÁS-VÉDELEM HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM KÖRNYEZETBIZTONSÁG A PROGRAM FINANSZÍROZÁSA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VÉLEMÉNYEZTETÉS 26 2

3 1. Jogi Háttér Helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai Az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól kimondja, hogy (Kt.46. (1)) a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete hagy jóvá a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását A települési környezetvédelmi programot a tervezés során össze kell hangolni a megyei és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell (Kt.48/B. (2) valamint Kt.48/E. (1)): a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket, valamint azok megvalósításának ütemezését; a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; az intézkedések végrehajtásának, valamint eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. Feladatokat és előírásokat a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel; a zaj és rezgés elleni védelemmel; a zöldfelület-gazdálkodással; a települési környezet és a közterületek tisztaságával; az ivóvízellátással; a települési csapadékvíz-gazdálkodással; a kommunális szennyvízkezeléssel; a településihulladék-gazdálkodással; az energiagazdálkodással; a közlekedés- és szállításszervezéssel; a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatban. Tartalmazhatja (Kt.48/E. (2)) a területhasználattal; a földtani képződmények-; a talaj, illetve termőföld-; a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok-; az épített környezet- védelmével; a természet- és tájvédelemmel; a rekultivációval és rehabilitációval; az ár- és belvízgazdálkodással; az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással; valamint a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (Kt.48. (1)) szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (4) Hatáskörébe tartozik a füstködriadó terv, a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés. A helyi önkormányzatok és szerveik ( ) feladat és hatásköreiről szóló évi XX. törvény szerint (85. (1)) a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül; helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása; az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás. Az eredeti törvény módosításai a képviselőtestület és polgármester környezetvédelmi feladatai közül számosat megszűntettek. 3

4 2. A program szükségessége Mélykút, akkor még nagyközség környezetvédelmi programja 2003-ban lett jóváhagyva, melynek utolsó felülvizsgálata 2009-ben történt meg. Azóta bár a településen jelentősebb környezeti változások nem történtek, de a világ helyzete annál inkább fordulópont felé közeledik, melynek hatásaitól az immár várossá vált település sem tud függetlenedni. Életünk minőségét a környezet állapota és változása, a természeti erőforrás-készletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. A környezeti elemek, természeti értékek megóvása és fenntartható módon történő használatuk a hosszú távú fejlődés feltétele. A helyi környezetvédelmi program lehetőséget ad arra, hogy megtudjuk honnan jöttünk és hová kell eljutnunk. Követve a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programot a fenntartható fejlődési pályára való átállást kívánja elősegíteni, nagyobb súlyt fektetve az együttműködésre, decentralizációra és szubszidiaritás elvére. Bár ezen fogalmakat nagyobb léptékben szokás kezelni, egy kis településen belül ugyanúgy létjogosultságuk van. A környezet állapotának feltérképezése képet ad a jelenlegi helyzetről, utal mindazon természetes hatásokra és emberi cselekedetekre, amelyek a település jelenjét meghatározzák. A programban felvázolt célok pedig képesek irányt mutatni, ami mentén haladva egy élhetőbb település jön létre, a környezetre való fokozottabb odafigyelés mellett, de nem korlátozva a fejlődés lehetőségét. 3. Alapelvek Sajnos jelenleg a program szükségességének legfőbb alátámasztása a fent leírt jogszabályi kötelezettség, mint az általában lenni szokott, hiszen a valóságban a későbbi döntésekbe nem épülnek bele azok az alapelvek és a programokban megfogalmazott célok, amiket sem a vezetőség, sem a lakosság nem érez magáénak. Az elkészült dokumentum ezen is változtatni kíván, olyan célok meghatározásával, amik reálisan igazodnak a település lehetőségeihez és az emberi erőforrásokhoz, törekvésekhez, mindemellett ésszerű korlátozásokkal óvják a környezeti elemeket, természeti értékeket. A környezetvédelmi törekvéseknek nem lehet célja a gazdaság hátráltatása, hiszen igazán csak egy jól működő, fejlett országban, településen működhet megfelelő színvonalon a környezetvédelem is, viszont a hatályos jogszabályok betartása egyben kötelezettség és megfelelő alap is a környezet megóvásához. A most készülő program az előzőre épülve, annak folytatásaként készül el, céljaiban viszont a fenntartható fejlődés gondolatára, a helyi problémák megoldására törekszik, miközben figyelembe veszi a globális folyamatokat, alkalmazva a gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan elvet. A program tervezése és megvalósítása során a gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokat komplex rendszerként kell kezelni, a meghatározott célokat pedig minden későbbi döntés során be kell építeni ez egyes programokba. Nem szabad hagyni, hogy csak jót, vagy semmit alapon a valós problémák háttérbe szoruljanak, mert sem a vezetőség, sem a lakosság nem hajlandó tudomást venni róluk. Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot felmérése, megőrzése, fejlesztési feltételeinek megteremtése a lakosság széleskörű részvételével kell, hogy megvalósuljon. A program végrehajtása, megalkotása nem kizárólag az önkormányzat és a képviselő-testület feladata, és mindaddig nem is lehet igazán sikeres, amég csak egy felülről szerveződő, egyetlen felső irányítás kezében összpontosul. A környezet védelme csak úgy lehet sikeres, ha a lakosság a problémákat megérti, magáénak érzik, az emberek belső késztetésként, nem csak külső hatásokra törekednek a fenntarthatóbb életmódra, a környezet megóvására és mindezt együttes erővel teszik. Ehhez a környezeti nevelés mind szélesebb körű elterjedése és szakszerű végzése szükséges az élet minden területén. Nem a csővégi technológiákra és a problémák utólagos megoldására kell elsősorban törekedni, hanem a megelőzésre és elővigyázatosságra. Emellett az önkormányzatnak a helyi vállalkozókat segíteni kell abban, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazását bevezessék, ami nem a legdrágább technológiákat jelenti, hanem olyan eljárásokat és folyamatokat, amik az adott gazdasági körülmények között a legnagyobb előnyt hozzák a környezet számára (pl.: energiafelhasználás, alapanyag-visszaforgatás, rekultivációk). 4. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság fogalmának bemutatása azért szükséges, mert a jelen dokumentum csakúgy, mint a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a fenntartható fejlődés gondolatának gyakorlatban való alkalmazását, és mind nagyobb rétegekkel való megismertetését szándékozik elérni. A fenntarthatóság (Sustainability) és a fenntartható fejlődés 1987-ben a Közös Jövőnk (Our Common Future - Környezet és Fejlődés Világbizottság - Brundtland Bizottság) ENSZ jelentés publikálásával indult nemzetközi útjára. Jelentését sokféleképpen megfogalmazhatjuk: 4

5 Olyan fejlődés, amely a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy a jövő nemzedékek igényei kielégítésének lehetőségeit nem csorbítja. A folytonos szociális jobblét. Az emberi élet olyan belső értékeire épít, amely harmóniában van a környezeti folyamatokkal, megőrizve ugyanakkor az ember által létrehozott értékeket. E szociális jobblét megvalósulásához a gazdaság eszközt, a környezet pedig feltételt biztosít. Herman Daly megfogalmazásában folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés, pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. Egy példával szemléltetve helyi szinten, közérthetőbben, ha egy mezőgazdasági területen termelni akarunk egyre intenzívebben, egyre több pénzforrást beletáplálva, de a terület sajátságait, ökológiáját nem vesszük figyelembe, a talaj minőségének fenntartását nem tesszük meg, akkor egy idő után az egyre több forrás ellenére is stagnál, vagy csökken a termelhető anyag mennyisége, ami nem csak a jelenben működő folyamatokra hat, hanem hosszú távon tönkreteheti az egész területet. Nincs ez másként a társadalmi folyamatok esetében sem. A fogalom látszólag igen egyszerű. A benne rejlő követelmények megvalósítása azonban bonyolult. Az alapkövetelmény a jövő generáció érdekeinek figyelembevétele jelenlegi környezeti-gazdasági-társadalmi döntéseinknél, méghozzá oly módon, hogy a gazdasági-társadalmi tevékenységünk társadalom-természetgazdaság komplex rendszereként összhangban legyen a természeti követelményekkel. Ez csak számos ellentmondást megoldva juthat érvényre. 5. Környezeti állapot bemutatása 5.1. Településszerkezet, épített környezet Mélykút Magyarország (Dél-alföldi régió) és Bács-Kiskun megye délkeleti részén, a Felső-Bácska északi peremén, a jánoshalmi kistérségben, az 55-ös főközlekedési és Kiskunhalas-Baja vasúti szárnyvonal találkozásánál, Bajától 35 km-re, Szegedtől 65 km-re, Kiskunhalastól 36 km-re helyezkedik el. Alapvetően mezőgazdasági, jellegzetesen síkvidéki település, melynek térszerkezete négyszögletű, párhuzamosan szerkesztett utakból áll, inkább a mérnöki tervezés eredménye, mint a természethez való alkalmazkodásé. Bár a települést 2009-ben várossá avatták, jellegében falusias (belterület több mint 90%-a), számos még most is művelt konyhakerttel és zárt-kerti övezettel együtt, ahol gyümölcs és szőlőtermesztést folytatnak. Ennek a hagyománynak a fenntartása csak előnyökkel járhat. A város hektáros területen fekszik, melyből a belterület 529 ha, zárt kert pedig 262 ha. Átlagos népsűrűsége 44,63 fő/km 2, de az övezetes felosztása miatt igen nagy különbségek vannak a központi urbánus terület és a település határai felé haladva. A városias rész népsűrűsége 1092,6 fő/km 2. Itt összpontosulnak az igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és sport tevékenységek, valamint részben társasházak biztosítják a lakhatási lehetőségeket, ily módon a legnagyobb terhelésnek is kitett terület a település központi része. A belterületen 6,87 ha gyepjellegű és 2,55 ha erdő-terület található, melynek jelentős része parkszerű, szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas, másik része pedig utcaközökben, sáncok, árkok mentén kaszálóként funkcionálnak. A viszonylag fiatal településnek nincsen olyan szerkezeti eleme, utca és telekrendszere, amely kiemelt védelmet igényelne, egyedül a Petőfi-téri Szt. Joachim katolikus templom van műemléki védettség alatt. Ekörül értékes őspark helyezkedik el, mely intenzív parkművelést és helyi védettséget igényel. Védetté nyilvánított régészeti terület nincsen a településen. A gazdasági-ipari terület a város keleti és nyugati részén, a külterületen alakult ki gazdasági jellegű létesítmények és vállalkozói telkek hasznosításával, kedvező közúti és vasúti kapcsolattal, mely a későbbiekben ipari park célját is szolgálhatja a település jellegéhez illő mértékben és funkcióban. A külterületen a várostól mintegy 4,5 km-re az 55-ös számú főútvonal mellett az Öregmajor elnevezésű belterületi lakott hely alakult ki gazdaportás családi házakkal lakott ingatlan és 400 feletti lakatlan, komfort nélküli, félkomfortos, romos ingatlan található a területen. Az ingatlanállapotokról pontosabb képet fog adni a 2011-es évi népszámlálás, valamint ezzel a céllal az önkormányzat megbízott, mint környezetvédelmi munkatársat, hogy végezzek el egy egész települést lefedő vizsgálatot. Ez 2011 október-novemberében történt meg, mely során megállapítást nyert, hogy 30 ingatlanon a lakóházaknak már csak romjai, vagy főfalai látszanak, 13 lakóház életveszélyes, bontani kell, 42 lakóház állapota pedig a karbantartás hiánya miatt fokozatosan romlik, amennyiben nem gondozzák, hamarosan életveszélyessé válhat. Ezen ingatlanokon sok esetben a növényzet is annyira előretört, hogy az ingatlanra bejutni nem lehetséges komolyabb irtási munkálatok végzése nélkül. 5

6 A lakott lakásokra vonatkozó lakásmutató 2,46, átlagosnak tekinthető. A település belterületi útjainak hossza: 46 km, ebből 32 km (az úthálózat 69,57%-a) szilárd burkolattal ellátott. Összefüggő nagy vízfelületek az igazgatási területen nem találhatók, a természet-közeli vízjárásos zsombékos részek azonban jelentős területen fordulnak elő. Ezek flórájának és faunájának fenntartása, védelme a turizmust is jól szolgálná. A település északi részén elhelyezkedő Békás-tó záportározói funkcióját kiegészítve rekultivációt és folyamatos fenntartást követően kiváló rekreációs övezetet képezhetne a közeli lovas-pályával és vásártérrel együtt Népesség, demográfia A település lélekszáma 5512 fő, 1990 és 2000 között a csökkenés 5,7 %, a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest pedig 434 fővel (7,3%) csökkent a lakosság. A születések száma kb. 70 fővel marad el a halálozásoktól és jelentős az elvándorlás is a településről a munkahelyek hiányában. Nemek szerinti megosztás tekintetében a nők 52%-ban, a férfiak 48%-ban vannak jelen. A lakosság 80%-a felnőtt korú, s az öregségi nyugdíjasok száma a lakosság ötödét meghaladóan (23%) öregedő tendenciát tükröz. Jelenleg 156-an járnak óvodába, a 8 osztályos általános iskola létszáma 362 fő tanuló ( tanév) Gazdaság Mélykút településfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségek között található, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint a Jánoshalmi kistérséggel együtt komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség (240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet, 311/2007 (XI.17.) Korm. rendelet). Munkanélküli (2011. év eleje): 816 fő, ebből: nem ellátott tartós munkanélküli: 73 fő, 104 fő pénzbeli ellátott, 315 fő ellátásukat kimerítő álláskereső, 324 fő új belépő álláskereső es KSH népszámlálás adatok alapján a lakosság csupán 26%-a volt aktív kereső, ami azóta még jobban romlott ben a háztartások egy tagjára jutó éves jövedelem a Dél-alföldi Régióban 768 ezer Ft volt, még Mélykúton 533 ezer Ft, 2011-re becsülten pedig 753 ezer Ft, ami egy háztartásra havi nettó 153 ezer Ft bevételt jelent. Profit orientált és a non-profit helyi gazdálkodó szervezetek összességében 1223 munkahelyet működtetnek. Ebből a meglévő jelentősebb vállalkozások kb főt foglalkoztatnak. Jelenleg 363 működő vállalkozás van a településen, melyek 2/3-a egyéni, a 104 gazdasági társaságból pedig 46 bír jogi személyiséggel. Ezek közül kettő foglalkoztat 50 főnél többet. Az őstermelők száma 300 körüli, lassú növekedést mutat. Mélykút gazdasága túlnyomó részben mezőgazdasági jellegű, így ez ad munkát a lakosság jelentős részének, bár a foglalkoztatottai száma a 90-es évek és 2000 között 40%-al esett vissza. Megélhetést csak kevés családnak, vállalkozásnak ad. Sokan rendelkeznek földtulajdonnal, de többségében a területek elaprózottak, sokaknál az értékesítési bevételek csak kiegészítő forrásként jelennek meg, vagy önellátás céljára termelnek. A növénytermesztési és állattenyésztési szakágak jövedelmezősége csökken, míg a vadgazdálkodásé egyre nő. A mezőgazdasági hasznosítású területek aránya 85%. Az igazgatási terület erdősültsége alacsony: 15%. Jellemző művelési ág a szántó: 80,13%. Gyep (rét) 0,01%; gyep (legelő) 0,56%; szőlő 1,94%; kert 0,38%; gyümölcsös 0,77%; erdő 8,47%; kivett 7,75%. Legnagyobb foglalkoztatók ma is a mezőgazdasági vállalkozások: 5 állattenyésztési, 1 növénytermesztési, valamint a takarmánykeverő üzem és a szárítóüzem. A nagyobb üzletláncok mellett a kisebb élelmiszerboltokkal együtt 8 kiskereskedelmi bolt üzemel, összesen kb. 400 m 2 -en. Az élelmiszerüzleteken kívül megtalálhatók mindazon kereskedelmi egységek, melyek biztosítani tudják a település teljes körű ellátását, így van: gyógyszertár, gazdabolt, vasbolt, autósbolt, papír-írószer, ruházati és cipő boltok, tüzép, bútorbolt, elektronikai bolt, piacterek. Szolgáltató tevékenységben vesznek még részt az autó- és gumiszervíz, két üzemanyag-töltőállomás, cukrászdák, éttermek (kb. 400 m 2 -en), szórakozóhelyek. Az ipar jelentősebb szakágai: fa-, vas-, fém-, malom-, élelmiszer és ruhaipar. Bár a város területén lévő erdőgazdaság nem meghatározó, a faiparra, a fafeldolgozásra több vállalkozás épül, pl.: faházak, bútorok, ajtók, ablakok készítése, gyártása. Fém-, vas és műanyagipari termékek között a kerti bútorok, bográcsok, háztartási eszközök, nyílászárók vannak jelen. Az élelmiszeripar szakágai közül pedig a húsipari termékek előállítása, szárított zöldség-gyümölcs és fűszernövény feldolgozás. A gabonafeldolgozás terén a takarmánygyártás kiemelkedő. 6

7 5.4. Területi és táji adottságok A kistérség a Felső-Bácskai táji-termelési körzetben helyezkedik el, amelyet északon a Homokhátsági tájitermelési övezet határol. Területét a csernozjom talajok különböző változatai borítják, melyeket a kistérség északi szegélyén homokos talajú területek váltanak fel. Kiemelkedő termőhelyi adottságokkal rendelkező terület. Léghőmérsékletét jelentős mértékben befolyásolja a napfényes órák száma, mely éves szinten Az éves középhőmérséklet 10,2-10,7 o C, a tenyészidőszaké 17,2-17,3 o C. A nyári maximum hőmérséklet sokévi átlaga 34,2-34,5 o C, a szélsőséges (35 o C-ot és -25 o C-ot meghaladó) éghajlati események gyakoriak. A levegő páratartalma a nyári időszakban igen alacsony, nem éri el a 64%-ot. Fagymentes időszak április 1-október 25-ig tart. Uralkodó szélirány észak-nyugati 2,5-3 m/sec-os átlagos szélsebességgel, ami nem mondható jelentősnek, mégis komoly deflációs hatása jelentkezik a homoktalajokon. A csapadék éves átlaga mm, melyből mm a vegetációs időszakban hullik. Ekkor viszont a meleg, száraz levegő és szélviszonyok miatt aszályos helyzetek alakulnak ki. A hóval borított napok száma 30-32, hótakaró vastagsága cm. A területi adottságok alapvetően meghatározzák a tájképet, amit mára már inkább az ember mintsem a természet erői formálnak. A zárt homokpuszta rétek, a fehérnyáras-borókás erdők és jellegzetes aljnövényzetük képe mára többnyire eltűnt. Betelepítéssel a táj jellegzetes fafajaivá váltak az akác, a fehér eper, ezüstfa, bálványfa, nyírfa, erdei fenyő és különféle díszfák, melyek között találhatóak különösen szép és egyedi darabok, mint pl. a Szt. Joachim templom környezetében fellelhető júdásfák. A magyarországi nagy filoxéra járványt követően tömegesen jelentek meg a szőlőültetvények. Ezt követően a kajszibarackkal elkezdődött egy homoki gyümölcsös kultúra kialakítása, kezdetben a szőlővel vegyesen, később önálló telepítésekként. A kedvezőbb humusztartalmú fekete homokon egyre inkább tért hódított a gabonatermesztés, mára már az ipari növények termesztése, és lassan a korábbi legeltető állattartás kezdett a belterületi portákra visszaszorulni, a legelők szinte eltűntek. Kialakultak a végleges kint tartózkodás feltételeit biztosító majoros, kertész tanyák. Ezek egy része mára az enyészeté lett, mint ahogyan a később megjelenő nagyüzemi gazdálkodás majorjai, géptelepei, hogy helyüket átadjak egy másik gazdálkodási formának. A város zöldfelületi rendszere a szigetszerűen elhelyezkedő terekből, parkokból, intézményi zöldfelületekből (strand, sportpálya, temető), vasút melletti védősávokból, véderdőkből, továbbá az ezeket összekötő utcai fasorokból és parksávokból tevődik össze. Az utcák hiányos fásítása viszont kedvezőtlen településkép kialakulását eredményezi Föltani, talajtani viszonyok A hátsági területeket felépítő üledéksor a vastag szélfútta eolikus üledékkel kezdődik. Ez alatt a Duna hordalékkúpjának képződményei települnek. Földtani szempontból a talajképző kőzet a holocén korú folyóvízi homok, illetve felszín közelében homokos-löszös üledék, elszórtan kisebb területeken tavi üledékek is találhatók. A homok, kavicsos-homok, iszap és agyag rétegcsoportok egymásra rendeződve többszöri ismétlődéssel helyezkednek el alulról-felfelé haladva egyre finomodva. A legfelső pleisztocént a felszín közeli futóhomokos és löszös rétegek képviselik. Az eolikus üledék vastagsága a területen méterre tehető. A pleisztocén üledékek vastagsága kb. 50 méteres. Ennek a rétegösszletnek az ivóvízszerzés szempontjából van különös jelentősége. A futóhomokot a szél az uralkodó irányának megfelelően ÉNY-DK-i irányú buckákba, vonulatokba rendezte a helyenként előforduló lösszel különböző arányú keveréket alkotva. A terület nagy részét uralkodóan apró szemcséjű, kisebb mértékben középszemcséjű, ritkán finom homok borítja, melynek kőzetliszt tartalma 5-10% körül van. A talajvíz fölött sárga, helyenként világosszürke, alatta szürke, kékesszürke színű. A homokszemcsék jól vagy közepesen koptatottak. Ásványi összetételében a kvarcszemcsék dominálnak (70% fölött), a csillám és színes komponens aránya kicsi. A futóhomok-mozgással egy időben bekövetkezett porhullás a holocén elején a homokfelszínt vékony lösztakaróval fedte be. A futóhomok víztartó képessége gyenge, a szivárgási tényező értéke 10-4 m/s, a finomabb löszös üledék már kissé jobb, 10-5 m/s szivárgási értékkel rendelkezik. A homokbuckák közötti laposokban kisebb-nagyobb kiterjedésű karbonátos tavak, időszakos vízállású területek találhatóak, ahol a holocén korban iszapos, agyagos képződmények (iszapos lösz, lápi agyag, mésziszap, réti mészkő, stb.) rakódtak le 0,3-0,8 m közötti rétegvastagságban. Ezek a képződmények néhol a 2 méteres vastagságot is meghaladják, nemcsak a felszínen, hanem homoklepellel takarva is előfordulnak 1-2 méteres mélységben. 7

8 Az iszapos, agyagos üledékek jó víztartó képességgel rendelkeznek m/s értékkel. A térség talajai döntően felszíni szennyezésekre érzékeny porózusképződmények. Az érzékenységet fokozzák a talajok kedvezőtlen vízháztartási tulajdonságai, mely részben az alacsony szervesanyag tartalom következménye. A 2001-ben készült területismertető talajmechanikai szakvélemény 7 fúrópontra alapozva megállapította, hogy a vizsgált részek altalajait a feltárásmélységig gyakorlatilag 100 %-ban viszonylag homogén homoklisztes finomhomok alkotja. Ez alól kivételt képez kettő fúrás, ahol a terepszinten 0,4 m vastag, valamint 1,4-2,2 m között enyhén humuszos sovány agyagot észleltek. Ezen vizsgálatok alátámasztják a fent leírtakat. A kötött réteg feletti, területre jellemző homoklisztes futóhomok arra utal, hogy a szemcsés összlet eolikus (szélhordta) eredetű. A homoklisztes futóhomok talajvíz alatt fellazítva folyósodásra rendkívül hajlamos, viszont eredeti fekvésben a tömörsége közepesen kedvező Vizek Felszíni vizek A település a felszíni vizekben szegény hátsági területen helyezkedik el. A lehulló csapadék a felszínen gyorsan beszivárog, illetve elpárolog. Ennek oka elsősorban a terület hidrogeológiai (vízföldtani) viszonyaiban kereshető. Állandó vagy időszaki vízállások a mésziszapos laposokon találhatók. A felszíni vizeket a Kígyós-főgyűjtő gyűjti össze és vezeti el országhatáron keresztül a Duna-völgy felé. A főgyűjtő alapvető funkciója a belvízelvezetés, ezért vízhozama és vízminősége egyaránt szélsőséges. Esetek többségében levegőtlen, esetenként túlburjánzott növényzettel, lassú vízlefolyással. A legkisebb szennyező hatásokat sem képes mérsékelni ezért igen komoly vízminőségi határértékek kerültek meghatározásra a befogadóba engedhető tisztított szennyvízre vonatkozóan (KOI 50 mg/l, BOI 5 15 mg/l, NH 3 -NH 4 -N 2 mg/l, összes P 0,7 mg/l, összes lebegő anyag 30 mg/l, összes N 15 mg/l). A bácsszentgyörgyi szelvény adatai alapján a belvizes jellegnek megfelelően a sókoncentráció értéke 600 mg/l felett van. A BOI és KOI értéke szennyezett felszíni vízminőségnek felel meg. A fenolok, detergensek és az UV módszerrel mért ásványolaj tartalom nem számottevő. A tápanyag-mutatók (ammónium, nitrát, orthofoszfát) értéke a belvizes jellegből adódó területi bemosódásokból eredően átlagosnak tekinthető. Biológiai vizsgálatok alapján a víz alfa-béta mezoszaprobikus, szegényes plankton képpel. Az a-klorofill adatok átlagértéke alapján mezo-eutrofikus, közepes algatermő képességgel. A település északi részén található a kb. 1,5 ha területű záportározó, a Békás-tó, melynek felülete jelentős mértékben náddal borított. Ennek irtását a partközelben vegyszeresen oldják meg. A tó bár funkcióját betölteni képes, mégis jelentős tisztításra, a környéke pedig átalakításra szorul, valamint funkcióinak körét bővíteni kívánatos rekreációs célra Vízrendezés, vízhasznosítás VKI szerinti vízgyűjtő besorolás: Duna vízgyűjtőkerület, Tisza részvízgyűjtő, 2-20 Alsó-Tisza jobb part tervezési részegység. Belvízzel közepesen veszélyeztetett, Pálfai-féle besorolás szerint 3-as kategóriába sorolható a település. ÉNY-ról DK-i irányban leejt, melyet a vízelvezető csatornák nyomvonala is igazol. A terület belvízelvezető rendszere kiépített, a fő befogadó Kígyós-főgyűjtő a cskm és a cskm közötti szakaszán érinti a közigazgatási területet. Ezen kívül a rendszer részét képezi a társulati kezelésben lévő Bandilaposi-, Csorbalaposi- Tehermentesítő-Marostelepi-, Csirkés-, 1.M.Á.G., 1/A. csatornák, valamint az önkormányzati kezelésben lévő Sári és 2.M.Á.G. csatornák. A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkos, szikkasztókkal vegyesen. Az elvezető csatornák 20 l/sec/km 2 fajlagos vízhozamra lettek tervezve. Kiépítettsége nem kielégítő, legfeljebb 50 %- osra tehető. A város magas vízállású belterületeit az utóbbi időben több alakalommal is belvízkárok sújtották (1999, 2000, 2006 és ) melyekre mintegy 13 millió forint építménykárt jelentettek be. Vízhasznosítási szempontból a város kedvezőtlen adottságú, a vízhiányos hátsági terület része Felszín alatti vizek A Duna-Tisza közi hátságot felépítő zömmel homokos üledékanyagon a felszínre hulló, nem túl bőséges csapadék könnyen beszivárog. A futóhomok felszínek alatt csak lokális jelentőségű vízzáró lösz-, vagy karbonátiszapszintek vannak, melyek nem jelentenek akadályt a felszín alatti oldalirányú vízmozgásnak sem. A talajvíz a területen a vízáteresztő üledék miatt a felszín közelében 2-3 m mélységben helyezkedik el. A fent említett talajmechanikai vizsgálati időszakban a szintje B 128,43-130,25 m között mozgott süllyedő tendenciával, de nem ritkák az ennél közelebbi foltok sem. A novemberi talajvíz mélypont idején 1,3-1,5 méteres talajvízszintet állapítottak meg a település nagy részén. Ingadozása nem nagy, mindössze 0,5-1 méteres. Minőségét a magas 8

9 sótartalom, keménység és vastartalom jellemzi. Felhasználhatóságát az előzőeken túl a felszíni szennyeződések viszonylag könnyű bejutása és jelenléte tovább nehezíti. A rétegvizek a pleisztocén üledék összletéből viszonylag kedvező vízhozammal és megfelelő minőséggel nyerhetők. Az ivóvízként való felhasználását a vas és arzén együttes jelenléte nehezíti. A város belterületén valamint Öregmajorban termálkút található Vízbázis védelem A 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet szerint Mélykút LE közötti szennyvízterhelésű (5468 LE) normál terület. A településen a megfelelő csatornarendszer és szennyvíztisztítás kiépítésének határideje december 31. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Mélykút város érzékeny területen került besorolásra. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint sérülékeny üzemelő vízbázist a település nem érint. A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében Mélykút város normál vízgyűjtő területen helyezkedik el. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése szempontjából Mélykút nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé Vízellátás és szennyvízelhelyezés A település önálló vízművel rendelkezik, vízellátását 3 db mélyfúrású kútból biztosítják. Vízjogi üzemeltetési engedélyének száma /1997. (vksz.: VII/346), érvényessége határozatlan időre szól. Az elosztóhálózatnak része egy 400 m 3 -es magastároló. A technológiába nincsen beleépítve térszíni tároló, ami az egyenletes terhelést és a nagyobb ellátási biztonságot megoldaná. A kutak gáztartalom szempontjából B kategóriába tartoznak. A vízmű mértékadó kapacitása 1960 m 3 /nap. Fajlagos éves vízfogyasztás 33,7 m 3 /fő (92,3 l/fő/nap), éves értékesített vízmennyiség m 3 (2009 víztisztítási program tervezési adatai) lakossági és m 3 intézményi, még a termelés m 3, így az átlagos értékesítési veszteség 27,7%. (2011-es adatok: összes kiszámlázott mennyiség: m 3, lakossági: m 3, közületi: m 3 közkút: 922 m 3.) A közüzemi vízvezeték hálózat hossza 62,2 km, vegyes rendszerű, kiépítése a 60-as évek elejére tehető, főként azbesztcement csövekből. Gyakori a csőtörés és magas a hálózati vízveszteség. A vezetékes vízellátás a belterületen gyakorlatilag 100%-os, és a külterületen is eléri a 90%-ot, a rákötési arány 92,4%. Ezen kívül 64 db közterületi kifolyó szolgálja a település vízellátását. A közigazgatásilag Mélykúthoz tartozó Öregmajor, mint egyéb belterület önálló vízbázissal és vízkezelővel rendelkezik, melynek mértékadó vízkapacitása 220 m 3 /nap. Mindkét vízmű rendelkezik szabad kapacitással. Az ivóvíz minőségi követelményiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. melléklete szerint Mélykút arzén, ammónium és vas tekintetében minőségi kifogással érintett település. Arzén tekintetében a határérték túllépés átlagosan mintegy 220%, ammónium koncentráció esetében pedig 66%-os. A vas koncentrációja határérték alatti, azonban a mangántartalom a szolgáltatott vízben 20%-al haladja meg azt. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében ben szennyeződés-mentesítő berendezés került beépítésre, mely vas tekintetében 91-92%-os hatásfokkal üzemel, ammónium esetében a tisztítás mintegy 15%-os, ami inkább a fertőtlenítéshez használt vegyszernek köszönhető, mennyisége a nyers és a hálózati vízben egyaránt határérték feletti. Ammónium koncentráció a kutakban 0,77-0,97 mg/l, a hálózaton 0,83 mg/l. Mangán tekintetében a tisztítás hatásfoka 33-50%-os, így a koncentráció 60 µg/l. Arzén koncentrációja a kutakban µg/l, a szolgáltatott vízben 32 µg/l. (Határértékek: arzén 10 µg/l; ammónium 0,50 mg/l; mangán - 50 µg/l; vas 200 µg/l.) Kutak vízminősége Szolgáltatott víz minősége Ezen terhelések csökkentése érdekében nyújtotta be a település Jánoshalmával közösen a KEOP számú ivóvízminőség-javítási pályázatot, melynek elvi vízjogi engedélyének határozati száma: /2010., módosítva: /2011. A program várhatóan 2014-ben zárul. Ennek keretében 100 m 3 /h tisztítási kapacitás 9

10 épül majd ki, mely képes fedezni a tervezett napi csúcsvízigény (1495 m 3 /nap) megfelelő minőségre hozatalát. A tisztítás a Mélykúti vízműnél történik majd meg és távvezetéken jut el Öregmajorba. Mélykúton a szennyvízcsatorna-hálózat 1993-ban épült ki, kiterjedése csupán 2 %-os. Vízjogi üzemeltetési engedélyének száma: K6K5309/06. (vksz.:vii/532), módosító határozata: /2010., érvényességi ideje: 2015.szeptember 30. Jelenleg a település központjában lévő intézményeket és tömbházakat érintve a gerinccsatorna hossza 547 fm, a bekötő vezetékeké 481 fm. A tisztítást egy BLG 50 típusú biológiai tisztító berendezés látja el, melynek kapacitása 50 m 3 /nap (330 LE). Befogadója tehermentesítő csatornán (1+450 cskm) keresztül a Kígyós-főgyűjtő cskm szelvénye parti bevezetéssel. Mind az első, mind a másodlagos befogadó időszakos vízfolyás. A hálózat üzemeltetése állandó gondokkal jár, aminek oka többek között, hogy nem a gerinchálózatot fejlesztették, hanem további ingatlanokról is hosszabb bekötővezetékkel a meglevő gerincre jutatták a szennyvizet. A csatornák műszaki paraméterei továbbfejlesztésre alkalmatlanok. Egyes szakaszain a vezetéket 3 hetente tisztítani kell a kiülepedés miatt. Az elmúlt 10 évben három alkalommal is (2004, 2005, 2010) szennyvízbírság megfizetésére volt kötelezett az üzemeltető ÉPTESZ Kft a kibocsátott, tisztított szennyvíz egyes komponenseinek határértéktúllépései miatt. A tisztított szennyvíz befogadója a Kígyós-főgyűjtő. A tisztító berendezés hidraulikai kapacitásának kihasználtsága kb. 50 %-os. A település nagy részén jelenleg egyedi közműpótló berendezésekkel történik a szennyvízkezelés és elhelyezés. Ezek mindegyike szinte kivétel nélkül szabálytalan, nem zárt rendszerű, csupán ülepítő majd szikkasztó módszerrel dolgozik, aminek következtében a talaj és felszín alatti vizek nagy mértékben ki van téve a szennyeződéseknek (ingatlanonként évente kb. 5 m 3 elszállítása történik meg). A szennyvíztisztító berendezés ülepítője iszapzsompjából kiszívott fölösiszapot folyékony állapotban a bácsalmási szennyvíztisztító telepre szállítják, melynek a kihasználtsága sok esetben 100 %-os, így fogadni nem képes minden szállítmányt. Részben ennek köszönhetően, részben pedig a felelőtlenség és pénzügyi megfontolások miatt a szippantást végzők a közeli földeken eresztik le a települési folyékony hulladékot. Erre sok panasz érkezett, de megoldása a bürokrácia útvesztői miatt még nincsen. A felvázolt probléma megoldására kezdeményezte az önkormányzat egy csatornázási és szennyvíztisztítási beruházási pályázat elindítását KEOP számon, melynek első fordulója lezárult, a második, ezzel pedig a beruházás tényleges elindítása folyamatban van. A projekt ben lezárul, aminek eredményeként 37,8 km gerinccsatornát, 25,1 km bekötő csatornát fektetnek le a gravitációs elven működő elvezetéshez, és megépül egy 650 m 3 /nap (5610 LE) kapacitású szakaszos üzemű SBR rendszerű alacsony terhelésű eleveniszapos technológiára épülő szennyvíztisztító telep is, teljesítve ezzel a jogszabályi kötelezettségeket. A szennyvízelvezető hálózat megvalósítására vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik az önkormányzat /2011. számon, mely ig hatályos. A tervezett tisztítótelepre pedig elvi vízjogi engedélyt adott az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. határozattal módosított /2011 számon, mely ig hatályos Levegő A térségben az uralkodó szélirány É-ÉNY-i. A nagy távolságból érkező légszennyezés a településen nem meghatározó. A kémiai légszennyező komponensek (kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, szén-monoxid) tekintetében a település levegője tisztának mondható. A PM 10, PM 2,5, ülepedő és szálló por szennyezettség időnként magas értéket mutathat, melynek oka a terület talajadottságával és mezőgazdasági jellegével függ össze. A levegő szennyezettségét döntően a fűtésből és a közlekedésből adódó légszennyezés kibocsátások (emissziók) határozzák meg. Bár a lakások 96%-a már rendelkezik vezetékes gázellátással, sok helyen még most is (vagy az egyre szorítóbb pénzügyi okok miatt visszatérve) szilárd tüzelésű rendszert alkalmaznak, esetenként nem rendeltetésszerűen, és időnként illegális szemét-, illetve tarló és növényi maradványok égetéséből származó terheléssel is számolni kell. Ezekhez társul a talajadottságokból származó, transzmisszió útján jelentkező természetes por és pollenszennyezés. A porterhelést időnként növelik a helyi ipari tevékenységek (takarmánykeverés, terményszárító), valamint az is, hogy a település útjainak egy része nem rendelkezik szilárd burkolattal. A közúti légszennyezés mértéke elsősorban a község központjában és az 55-ös számú főútvonal települési átkelési szakaszán jelentős. Ennek csökkentése érdekében épült meg pályázati támogatással a település déli részén egy mezőgazdasági-ipari elkerülő/összekötő út, csatlakozva a meglevő úthálózathoz, egyszerűsítve az ipari területhez való odajutást, valamint megoldva a település egy részének tehermentesítését. A településen jelentősebb ipari légszennyező forrás nem található. Diffúz bűzforrásként jelentkeznek a külterületi állattartó telepek (Termőmajori, Csacska-hegyi, sertéstelepek, Bács-Tak Kft. telepei) és a belterületi háztáji állattartó tevékenységek, valamint problémát jelent a Mélykúti Éptesz - Építőipari és Településüzemeltetési Kft. által üzemeltetett, jelenleg még a belterületen működő szennyvíztisztító bűzhatása. 10

11 5.8. Élővilág A településre jellemző intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt éppen a legértékesebb, humuszosabb, kedvezőbb vízellátottságú homoktalajokon kialakult homokpuszta-rétek szorulnak vissza, degradálódnak a talajok, csökken a diverzitás. Mélykút Város közigazgatási területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belül helyezkedik el, ahol az Igazgatóság látja el a természetvédelmi kezelői feladatokat. A település közigazgatási területén védett természeti terület, Natura 2000 terület, védett (ex lege) természeti érték, helyi védettséget élvező terület nem található. A KNPI természeti terület (természetközeli élőhely) adatbázisban ugyanakkor két terület is szerepel megszakított ökológiai folyosóként. Az egyik a várostól északra, a Kígyós-főcsatorna mellett lévő, jellemzően a 0102/15 és 0104/15 hrsz-ú földrészletek, mint magterület, valamint az Öregmajor melletti 0286, 0288/1, 0290, 0327, stb. hrsz-ú erdőterületek mag és pufferterületként. A Kígyós-főcsatorna és 50 méteres parti zónája ökológiai folyosóként az Országos Területrendezési tervről szóló évi XXVI. Törvény (OTrT.) 3/1. számú mellékletében kijelölésre került Országos Ökológiai Hálózat eleme. Ezek a Természetvédelmi Információs Rendszer Közönségszolgálati Modul térképén is feltüntetésre kerültek, bárki számára megtekinthetőek. A legközelebbi országos jelentőségű védett területek: a Hajósi homokpuszta TT, Kékeshalmi homokbuckák TT, Kunfehértói holdrutás erdő TT, a Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhely TT, valamint a Jánoshalmakunfehértói erdők Növényzet A hátsági zárt homokpuszta rétek növénytársulása tagjai mára kora tavasszal megjelennek, márciusban virágzik a sárga virágú tyúktaréj és a mélykék színű fürtös gyöngyike. Ezeket követi a szártalan csűdfű (v.) és a gyorsan elvirágzó homoki nőszirom (v.). Általánosan előfordul a lepecsült veronika. A pillangósokban gazdag gyepállományban szarvaskerep, a herék közül a hegyi here és a nyáron virágzó herehura (tarlóhere) található meg. Májusban virágzik az ökörfarkkóró. A zsályák mellett hozza kis lila virágát az üstökös pacsirtafű és a lilásrózsaszín szirmú magyar szegfű. Nyáron virágzik a tejoltó galaj, a homoki liliom, a feltűnő virágú macskafarkú veronika és a halványlila homoki csengettyűke. A homokpuszta-rétek másik állományalkotó növénye a fenyérfű Állatvilág A hátsági zárt homokpuszta-rétek állatai: a kétéltűek közül előfordul a levelibéka és a magának föld alatti üreget építő barna ásóbéka. A hüllők közül a területen előfordul a fürge gyík, a szántóföldek mezsgyéjén megtelepülő zöld gyík és egy balkáni elterjedésű faj, a homoki gyík. (Hazánkban minden hüllő és kétéltű védett.) A művelésbe vont homokterületek élőhelye a fokozottan védett ugartyúknak és kísérő fajának, a parlagi pityernek (v.). A ligetes részek szürke nyárfáinak lakója az úgyszintén fokozottan védett szalakóta. Előző évi elhagyott odújában költ a zöld küllő (v.). Odvasodó fatönkben telepszik meg a búbos banka. Száraz ágról les zsákmányára a kis őrgébics (v.), a bokrosokat lakja a tövisszúró gébics (v.), ugyanitt fészkel a kis poszáta (v.), a mezei poszáta (v.) is. Templomtorony körül vagy öreg nyárfák között hallatja jellegzetes hangját a csóka (v.) Önállóan kezelt hatótényezők Hulladék A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a településen a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. Vaskút látja el a Homokhátsági Regionális Konzorcium és hulladékgazdálkodási projekt keretein belül. A lakosságot érintő közszolgáltatáson felül úgyszintén a lakosság igényeinek kielégítése céljából az egykori rekultivált hulladéklerakó helyén az önkormányzat rendszeresen elszállítat konténereket (1 db 32m 3, 1db 15m 3, 3db 1,1m 3 ). A szelektív hulladékgyűjtés rendszerét a közszolgáltató a településen megfelelően, jogszabályi rendszer szerit kiépítette papír, műanyag valamint üveghulladékra, gyűjtőszigetes módszerben, szerződés szerint 10 szigettel, melyből már csak 8 található meg. A közintézményekben a szelektív gyűjtés még nem kiépített. Környezettudatos szemléletmódra való nevelés még nem zajlik a városban. Az elszállításra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége t/év között mozog, melynek %-a a lakosságnál, %-a pedig a közületeknél (intézmények, gazdálkodó szervezetek) keletkezik. Összetételére vonatkozólag csak irodalmi adatok állnak rendelkezésre. Települési folyékony hulladék mennyisége 6-10 ezer t/év között mozgott az elmúlt évek adatsorai alapján. A lom hulladék t/év, színes üveg t/év, fehér üveg t/év, papír és karton t/év, műanyag csomagolási 3-40 t/év, hulladékká vált állati szövetek t/év, közterület tisztítási t/év. 11

12 A hulladékmennyiség változásában egyértelmű trendek nem állapíthatóak meg. Hiába ingadozik, olykor csökken a TSZH mennyisége, ha ez összefüggésbe hozható a lakosság számának intenzív csökkenésével és a gazdasági helyzettel, valamint annak a fogyasztásra való hatásával, nem lehet kijelenteni, hogy a lakosság környezettudatossága növekedett volna, még a szelektív hulladékgyűjtésre való hajlandóság minimális növekedésével sem. A veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése a lakosságtól nem történik meg, erre csupán a közszolgáltató szolgáltatási területén kialakított hulladékudvarok (legközelebbi Bácsalmáson) adnak lehetőséget, de ezt a lakosság a távolság miatt nem veszi igénybe. A gazdálkodó szervezetektől a közszolgáltatón kívüli cégek végzik el a begyűjtést. Mennyisége 1,9-2,5 tonna közötti, egyértelműen növekvő tendenciában. A nem fertőző betegségben elhullott állati tetemeket mind a lakosságtól (önkormányzati lakossági gyűjtőhelyről) mind pedig a cégektől (saját gyűjtőhelyről) az ATEV Zrt. szállítja el és dolgozza fel. A biológiai úton bomló szerves zöld hulladékok szelektált gyűjtése - engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel - nem történik meg, viszont az önkormányzat lehetőséget biztosít ezek beszállítására a Halasi országútról nyíló Menyhárt-dűlőben a sertéstelep mögött kialakított ideiglenes gyűjtőhelyen, valamint saját járművel összegyűjtik az út szélén kévékbe rakott fás szárú zöld javakat. A fás szárúak aprításra kerülnek, melyből a város által működtetett, virágok termesztésére használt fólia fűtését oldják meg, a lehulló lombok és fűkaszálékok pedig egy gödörben végzik, rothadásra ítélve Zaj és rezgésterhelés Üzemi eredetű zajok A város belterületének jelentősebb ipari zajforrásai: a Malom utcában levő Bács-Tak takarmánykeverő üzeme melyet három oldalról beépített környezet határol, továbbá az ÉPTESZ Kft városfenntartó Tópart és Zrínyi utca közötti építőipari telephelye. A többi üzemi eredetű zajforrás a település lakott és külterületi részének határán található. Ezek a következők: Búzakalász Mg.Szöv. gépműhely, Onion Line Kft. szárító üzeme, Univer Metal Kft., Univerholz Kft., Tüzép Bt., állattartótelepek, majorok, agrokémiai telep. Üzemi eredetű zajra panasz 2002-ben érkezett, azóta nem történt ilyen jellegű bejelentés. Szórakoztató és szolgáltatási zajok Az utóbbi időben számos szórakoztató tevékenység megszűnt a településen, például az öregmajori kastélyban levő diszkó, az autósmozi. Egyéb jelentős zajhatással járó tevékenység ezeket nem helyettesítette, bár alkalmanként könnyűzenei koncertet, lovas versenyeket és diszkókat is rendeznek. A motocross pálya 800 m-re van a védendő lakóházaktól. A távolság úgy tűnik, elegendő védelmet biztosít. Az önkormányzathoz szórakoztató és szolgáltató-ipari létesítményekre eddig panasz nem érkezett. Közlekedési eredetű zajok A város közepén halad át minden közút. Ezek közül a legforgalmasabb az 55. számú főközlekedési út, amin átmegy az ország dél-keleti és dél-dunántúli része közötti forgalom igen nagy része, teherautók és kamionok egyaránt. Az átmenő és becsatlakozó belterületi szakaszokon tájékoztató zajmérések történtek, melynek adatait a lenti táblázat tartalmazza: Érintett szakasz Mért zajterhelés (dba) Értékelés* Nappal Éjjel 55.sz. főút belterületi szakasz Rákóczi u ,3 59,7 -/- Rákóczi u ,2 65,6 -/- Nagy u ,8 55,2 +/? Kossuth Lajos u ,4 61,8 -/ sz. út belterületi szakasza Hunyadi u ,3 53,7 +/+ Tópart ,5 54,7 +/+ * határértékek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 3. melléklete alapján nappal 65 db, éjjel 55 db (-) - nem megfelelő; (+) - megfelelő; (?) - szabványos vizsgálatot igényel eldöntése A mérés alapján kijelenthető, hogy a z 55. számú főút átvezető szakasza mentén végig határérték túllépés van. A zajt alapvetően a (30%-os) magas teherautó és kamion arány határozza meg. A zártsorú ( sz.) és kvázi 12

13 zártsorú (2-28. sz.) beépítés a Rákóczi utca mentén felerősíti a zajterhelést. A Kossuth utca szintén zajerősítő hatással rendelkezik keskeny volta miatt. Az számú út Jánoshalma felé vezető belterületi szakaszán nem észlelhető a megengedettnél nagyobb zajterhelés, még Bácsalmás felé valószínűsíthetően a takarmányüzemhez irányuló teherforgalom miatt jelentősebb a terhelés, de mivel éjszaka beszállítás nem történik, határértéket itt sem lépi túl a zajhatás. Hamarosan várható a jótékony hatása a fent említett, mára átadott mezőgazdasági-ipari elkerülő/összekötő útnak, mely képes mentesíteni a település egy részét a teherforgalom alól Környezetbiztonság A városban a környezet biztonságát közvetlenül veszélyeztető mérgező anyagot előállító, tároló gazdálkodó szervezet nincsen. Nagy távolságból, víz által közvetített, rendkívüli, nagy mennyiségű szennyeződés terjedése a településen és annak közigazgatási területén nem merülhet fel. Viszont a lakosság környezettudatossága, hozzáállása nem mondható megfelelőnek a környezetszennyezések megelőzésében. Rendkívüli környezetszennyezést és környezeti haváriát előidőző, valószínűsíthetően előforduló események: közúti szállítás során elszóródó, elfolyó, kiszabaduló veszélyes anyagok; felszíni és felszín alatti vizek szénhidrogén származékokkal, nitráttal való szennyezése, növényvédő szeres mérgezés, oxigénhiányos vízminőség romlás kialakulása; hulladék, veszélyes hulladék illegális lerakása, égetése. Rendelkezésre álló lehetőségek a környezet biztonságát veszélyeztető események kártételeinek mérsékléséhez: A rendkívüli szennyezések vizsgálatához, minősítéséhez megfelelő szakmai felkészültséggel és magas színvonalú laboratóriumi háttérrel rendelkezik az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATIKTVF), melynek bajai kirendeltségéhez tartozik a város. Vízszennyezést, vízminőség romlást okozó rendkívüli események következményeinek elhárításához évtizedes szakmai gyakorlattal, szükséges vízijármű-parkkal, speciális kárelhárítási eszközökkel az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ADUKÖVIZIG) Folyami Szakaszmérnökség Műszaki Biztonsági csoportja rendelkezik. Itt a Bajai Szakaszmérnökséghez tartozik a település és közigazgatási területe. Katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, környezeti haváriák elhárításának koordinálásában a tűzoltóság és a Polgárvédelmi Szolgálat is részt vesz. A település nem rendelkezik olyan eszközökkel, melyek a rendkívüli, haváriaszerű környezeti szennyezések elhárítására alkalmasak lennének, de ezek megléte nem is indokolt az alacsony kockázat miatt. Környezetvédelmi oktatások, környezettudatosság növelése a megelőzés érdekében, szándékos szennyezések csökkentésére. 13

14 6. Célrendszer, akcióprogramok és megvalósítás 6.1. Átfogó intézkedési és célterületek, alapelvek Az előző környezetvédelmi program tételesen sorolta fel az egyes környezeti elemekhez és hatástényezőkhöz köthető intézkedéseket, abban a rendszerben, ahogyan bemutatta azok állapotát, így próbált megoldásokat ajánlani a problémákra. Ahogyan a harmadik fejezetben megfogalmazásra került, a most készülő helyi környezetvédelmi program igazodni kíván a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, de annál előbbre kell, hogy tekintsen. Hosszú távú célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása, alapja pedig a környezet rendszerszemléletű megközelítése. A következő évek legfőbb feladata egy olyan változásra való felkészülés, ami talán be sem fog következi. Ennek érdekében tematikus rendszerű célkitűzések történnek meg. Az egyes célok és feladatok helyenként fedik egymást, így erősítik és hangsúlyozzák annak végrehajtási fontosságát. A gazdasági világválság mind inkább kihangsúlyozza a helyi közösségek kialakulásának, összetartásának fontosságát. Eddig is a környezeti erőforrásokra támaszkodott az emberiség, de ha egy helyen kimerültek, állapotuk leromlott, volt lehetőség máshol is kiaknázni azokat. Ezen a szemléleten változtatni szükséges. Az erőforrások használata az emberiség velejárója, de ez úgy is lehetséges, hogy azok természetes körforgása többékevésbé megmaradjon. Nemzetben gondolkozni részben könnyebb, részben nehezebb. Egy országnak - területe méreteit tekintve - pufferkapacitása nagyobb, viszont ezzel együtt terhelései is. Mélykút város vezetőségének és lakosságának arra kell törekedni, hogy környezetének pufferkapacitását/ potenciálját megtartsa, a természeti önszabályozó mechanizmusokat védje, amikkel a helyi, kistérségi hatásokra reagálni, azokat mérsékelni képes. Ez csak úgy lehet sikeres, ha a lakosság a problémákat megérti, magáénak érzik, az emberek belső késztetésként, nem csak külső hatásokra törekednek a fenntarthatóbb életmódra, a környezet megóvására és mindezt együttes erővel teszik. Ehhez a környezeti nevelés mind szélesebb körű elterjedése és szakszerű végzése szükséges az élet minden területén. A jövő érdekében törekedni kell a települési élet- és környezetminőség javítására, a környezetbiztonság erősítésére, a természeti erőforrások és értékek megőrzésére, a fenntartható- életmód, termelés és fogyasztás elősegítésére, de nem lehet cél a környezet védelmére hivatkozva hátráltatni a gazdasági folyamatokat, technológiai fejlődést, meg kell találni az összhangot. Több, a közeljövőben lényegesen átalakuló jogszabályhoz alkalmazkodnia kell majd a településnek, ami azt jelenti, hogy mind a helyi- környezetvédelmi, mind pedig a hulladékgazdálkodási rendeletet módosítani kell a program időszaka alatt. A hatályos jogszabályok betartása egyben kötelezettség és megfelelő alap is a környezet megóvásához, de önmagában nem elegendő. Még az NKP szempontjából a nemzetközi kapcsolatok meghatározóak, addig települési szinten a szomszédos településekkel való együttműködés éppoly fontos, mint a város vezetőségének és a lakosságnak, valamint az egyes lakosoknak egymás közötti konszenzusos megoldásai a környezeti problémákra. Lényeges, hogy a decentralizáció és szubszidiaritás elvét minden szinten figyelembe vegyük. A települési önkormányzatnak nincsen és nem is lesz jelentős anyagi forrása a környezeti problémák kialakulásának megelőzésére, kezelésére, de sok esetben nem ez a meghatározó szempont. Ha az egyes fejlesztési döntések során előre betervezik a környezeti hatásokat, eleve nem alakulnak ki azon problémák, amiket később orvosolni kellene. Megfelelő kommunikáció alkalmazásával pedig a lakosságra lehet hatni, közös erővel megoldva a mindenkit érintő ügyeket. Beruházásokra pályázni lehet és kell is, hiszen az Európai Unióhoz való felzárkózás e nélkül nem lehetséges. De mindig mérlegelni kell, hogy a településnek valóban arra a beruházásra van-e szüksége, amit éppen támogatnak. Előnyösebb és hosszú távon kifizetődőbb a saját forrásokra, lehetőségekre, valamint a lakosság bizalmának kivívására támaszkodni. A helyi vállalkozókat segíteni kell abban, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazását bevezessék, ami nem a legdrágább technológiákat jelenti, hanem olyan eljárásokat és folyamatokat, amik az adott gazdasági körülmények között a legnagyobb előnyt hozzák a környezet számára (pl.: energiafelhasználás, alapanyag-visszaforgatás, rekultivációk). 14

15 6.2. Környezettudatos szemléletmód erősítése Ezen célkitűzés szorosan összefügg az összessel, és előkészíti minden lépés megtételének alapjait. Itt nem csupán a környezeti nevelés közoktatási intézmények programjaiba való integrálásról van szó. A környezettudatos viselkedés elterjedését, a környezettudatos életvitel kialakítását, szemléletváltást segíti, valamint az egyéni és közösségi döntéshozatal megalapozottságát növeli a környezeti információkhoz való hozzáférés, azoknak közérthető formában történő bemutatása, a mindennapi életben előforduló pozitív minták, példaértékű cselekvések támogatása, elismerése, de ugyanígy segíti ezt a folyamatot a környezeti szempontból helytelen viselkedésminták és közösségnek okozott károk számonkérése, társadalmi elítélése. A tennivalók kapcsán megkerülhetetlen az egyéni és vállalati felelősség. A társadalmi értékrend részét képező, azt befolyásoló környezettudatosságnak, környezeti kultúrának olyan szintjét kell elérni a jövőben, amely az okokozati összefüggések, és az ezek mélyén rejlő hajtóerők feltérképezésének fényében biztosítja, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységekkel együtt járó környezetterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen, beleértve a szennyezőanyag kibocsátás és a hulladéktermelés minimalizálását, az erőforrások takarékos használatát a fogyasztási és a termelési oldalon egyaránt. A települést érintően három pontban fogalmazhatóak meg feladatok a célkitűzés elérésének érdekében. A közoktatási és közigazgatási intézmények környezeti nevelési és szemléletformálási munkájának növelése, a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások megismertetése, valamint a környezeti információkhoz való hozzáférés elősegítése Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás A környezeti nevelés és oktatás a személyes példaadással párosuló ismeretátadáson keresztül ösztönzi minden korosztály környezettudatos szemléletének alakulását annak érdekében, hogy képes legyen döntéseiben és életvitelében is alkalmazni, viselkedése szerves részévé tenni az elsajátított ismeretanyagot. A környezeti nevelés elsődleges célterülete a közoktatás és annak intézményei. Az élethosszig tartó tanulás folyamatában láncolatban épülnek fel, és követik egymást az egyes intézmények a bölcsödétől az egyetemig, valamint a szakképzésben és felnőttoktatásban résztvevő szervezetek. A tanulmányok végeztével pedig ezt a szerepet a munkahelyek, és az önképzés veszi át. Ezen intézmények munkájába, tanterveibe az önkormányzat nem szólhat bele közvetlenül és erre nincs is szükség, viszont ösztönözhet és támogathat programokat, melyek példamutatóak, valamint az intézmények működését környezetközpontúvá teheti (vonatkozik ez az összes közintézményre). A formális oktatás keretei között végzett környezeti szemléletformálás akkor eredményes, ha a mindennapok gyakorlatában is megjelenik hatása. A jeles zöld napok alkalmával specifikus, településszintű megmozdulások felhívják a figyelmet a problémákra, cselekvésre. Ilyenek lehetnek: Március 1. újrapapír-, Március 6. nemzetközi energiatakarékossági-, Március 22. a víz-, Április 22. a föld-, Május 10. madarak és fák-, Június 5. környezetvédelmi-, Június 17. az elsivatagosodás és aszály ellen, Szeptember 20. takarítási-, Szeptember 22. autómentes-, November 27. ne vásárolj semmit! -, December 29. a biodiverzitás védelmének- (világ)napja. Ezeken a napokon lehetőség van arra, hogy a lakosság tájékozódjon a szűkebb és tágabb környezetünk állapotáról, az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről, és az emberek megismerjék az általuk is használt termékek, eszközök környezeti, kémiai és biológiai kockázatait, azok következményeit, a mérséklés és kezelés módjait, valamint ismerjék meg és alkalmazzák a természeti erőforrásokkal való gondos bánásmód lehetőségeit (energia- és víztakarékosság, hulladékcsökkentés, stb.). A közétkeztetés helyi élelmiszerekkel való megoldása, melyre a figyelmet is fel kell hívni. Ez nem csak a fenntarthatóságot segíti, hanem a helyi gazdaság növekedését is. Az állami és önkormányzati területen dolgozók (közalkalmazottak, köztisztviselők) környezet-, természetvédelmi és vízügyi tájékozottságának legalább alapszintre növelése összevont, tájékoztató jellegű előadásokon, képzési programokon akár külső előadók meghívásával is, különös tekintettel a döntéshozókra. Környezetvédelmi információs rendszerek megismertetése az érdeklődőkkel és a hozzáférés biztosítása. A képviselő-testület elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és erről kétévente tájékoztatja a lakosságot. Kapcsolatfelvétel a környezeti nevelés terén hagyományokkal és nagy tudással rendelkező civil szervezetekkel, tanácskérés. Együttműködés erősítése az oktatási, közigazgatási, gazdasági és vallási szereplők között a környezettudatos szemléletmód elterjesztésére. 15

16 Természetközeli, gyakorlati tapasztalatszerzések ösztönzése tanulmányutakkal pl.: ökocentrumok, erdészeti oktatóközpontok, múzeumok, környezetvédelmi létesítmények látogatása, természetjárások. Energia és vízhasználat mérséklése, felhasznált eszközök és anyagok körében a hasznosítottak arányának növelése pl.: irodai használatban az újrapapír, kétoldalas nyomtatás. Zöld irodák. Energiahatékony technológiák, megújuló energiaforrások alkalmazásának bevezetése Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás Az elmélet a következő: olyan termelési módszereket és fogyasztási szokásokat kell elterjeszteni, amelyek a társadalom és az egyén valódi jólétét, a társadalmi esélyegyenlőséget, igazságosságot szolgálják, egyúttal megvalósítva az erőforrásokkal való fenntartható és takarékos gazdálkodást, elkerülve a környezeti értékek pusztulását. Viszont a jólét mindenki számára mást jelent, mint ahogyan az értékrend is személyenként változik. Az egyes társadalmi csoportok ha létre is hoznak egy egyezményes értékrendszert, az más csoportokéval nem biztos, hogy azonosulni tudni. Ezt a problémát feloldani igen nehéz. Megtanultunk egyénként gondolkozni, önálló érdekek mentén cselekedni, most ismét meg kellene tanulni közösségként. Az emberek élettevékenysége bár egyenként nem nevezhető jelentősnek, hatásuk már nem csak a szűk környezetükre korlátozódik. Az individuumként való gondolkozás problémájának feloldása érdekében mindenkinek törekedni kell arra, hogy amit elvett a környezetből, azt megfelelő módon vissza is adja neki. Ezt a módot sok tényező esetében még nem ismerjük, de a technológia folyamatos fejlődése újabb lehetőségeket nyújt, amiket követni kell és ismertetni, oktatni. De feltétlenül szükséges a fennmaradás miatt, hogy idővel ismét közösségként tudjanak az emberek cselekedni, közös célok mentén, együtt fenntartva szűkebb és tágabb környezetüket. A fogyasztás és a termelés nem szétválasztható, egy egységet képező rendszer, hiszen minden termelés fogyasztással indul a nyersanyag- és energiaigény révén, másrészt a termelés kínálata legalább annyira megszabja a fogyasztást, mint a fogyasztásból származó kereslet a termelést. Ezért az alkalmazni kívánt intézkedések integrált, egységes rendszert képeznek. A fogyasztói társadalom értékrendje miatt a fenntartható fogyasztás magatartásformái alig terjednek; a környezeti nevelésben megjelenő normákat a mindennapi élet gyakorlata nem erősíti; a reklámok, a média által sugallt életmódok általában ellentétesek a fenntarthatósággal. A termelési oldalon pedig az externális költségek globális figyelmen kívül hagyása miatt mindig is nagyobb profitot termelhetnek a szennyező cégek, mint a környezetükre jobban odafigyelők. Generálnak egy mesterséges igényt egy adott termékre, melyet aztán környezetszennyező módon elégítenek ki, profitot maximálva. Ezt ellensúlyozni csak széleskörű tájékoztatásnyújtással lehet. A média azokat támogatja, akik megfizetni képesek azt, ezért kell az új irányzat terjesztésében minél nagyobb szerepet vállalnia az államnak, önkormányzatoknak, oktatási intézményeknek és az élharcos civil szervezeteknek, akik már eddig is kivették részüket a feladatból. A fogyasztók részéről egy természetes keresletet kell teremteni a kevésbé környezetszennyező (öko-, bio-, energiatakarékos-, hosszú életű és javítható-, stb.-) termékek iránt, és megfelelő fogyasztóvédelemnek kell kialakulnia, mely válaszokat képes adni egy-egy termék fenntarthatóságának megítélésében, életciklusának elemzésében. A környezettudatos termelés terén pedig egy önmagát erősítő folyamat támogatása a cél, melyben egyrészt a termékválaszték/minőség segíti a fogyasztói szokások kedvező irányba történő elmozdulását, másrészt az új fogyasztói igényekre is érdemi válasz születik a termelők, gyártók, kereskedők és szolgáltatók részéről. Helyi termékek előállításának, ipar és mezőgazdaság fejlődésének segítése, helyi piacra. A településen működő mezőgazdasági vállalkozások ösztönzése, hogy elsősorban belső piacra termeljenek, hiszen kereslet az lenne, főleg élelmiszer tekintetében. Nem lehet célravezető, ha talpalattnyi földeket idős emberek művelgetnek elavult nézetekkel és technológiával, a fiatal mezőgazdászoknak (főleg ökológiai gazdálkodók és biokertészek, akik családjukkal együtt telepednének le) kell lehetőséget és piacot biztosítani akár adókedvezményekkel is. Önkormányzat aktív részvétele a mezőgazdasági termelési folyamatokban a helyi igények, intézmények kielégítése érdekében. Fűtőanyag előállítás zöld hulladékból. Közösségi használatú szolgáltatások nyújtása (pl. mosodák), közös háztartási- és kerti gép használat ösztönzése, akár ezek bérleti rendszerének kialakításával egybekötve, önkormányzati tulajdonban. Intézményre szabott fenntartható fogyasztási programok kidolgozása, megvalósítása a példamutatás szerint leírtakkal megegyezően. Városüzemeltetés során egyes fenntartási munkákban visszatérés a múlthoz, ésszerű megoldásokhoz pl. legeltetés és kaszálás. Termelés során energiahatékonyságra és anyag-visszaforgatásra ösztönzés. A fenntartható fogyasztás ösztönzésére a szemléletformálás és helyben előállított termékek árának alacsonyan tartása lehet a megoldás a város igényeit figyelembe véve. Átlátható, számon kérhető vállalati és intézményi működés és a nyilvánosság biztosítása a termelési körülmények, kereskedelmi folyamatok környezeti hatásának megismerhetősége tekintetében. 16

17 6.3. Éghajlatváltozási akcióprogram Immár elfogadott tény az éghajlatváltozás és annak okozója, az emberi tevékenység és üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása. Bár egyes tudósok kételkednek ebben, a lényeg mégis közvetlenül érezhető. A Föld és környezetünk válaszol valamire, pufferkapacitása világszinten is csökken, hatásokat ellensúlyozni már-már nem képes, azért olyan válaszreakciókat ad, melyek figyelmeztetések is egyben. Cselekedni kell! Az éghajlatváltozás a magyar nemzetgazdaságot és társadalmat is érintő, cselekvésre kényszerítő kockázat. A megváltozó hőmérséklet és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges meteorológiai, hidrometeorológiai jelenségek erősödése, gyakoriságuk növekedése veszélyezteti a lakosság életminőségét, a természeti értékeket, a víz- és talajkészleteket, erdőállományokat és az élelmiszertermelés biztonságát. A már elkerülhetetlennek látszó változásokra fel kell készülni, egyrészt a káros hatások mérséklésével, másrészt az alkalmazkodási képességek erősítésével. Az elmúlt években az éghajlatváltozással is összefüggő természeti csapások (fagykár, jégeső, árvizek, aszály, erdőtüzek) a becslések szerint jóval meghaladták az éves hazai össztermék 1%-át. Magyarország középtávú klímapolitikájának irányait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény alapján elkészített és elfogadott stratégia jelöli ki, melynek megvalósítását a kétévenként kidolgozásra kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Programok segítik elő. Ezek fő célkitűzései, amikhez a helyi környezetvédelmi program is igazodni kíván: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése; az energiahatékonyság és energiatakarékosság növelése; az üvegházhatású gázok megkötésének növelése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével; a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, a károk megelőzésével, enyhítésével; a sztratoszférikus ózonréteg védelme, a kialakult helyzethez való alkalmazkodás erősítése, a kockázatok csökkentése; a klímatudatosság erősítése. Még a kibocsátás csökkentési feladatok leginkább globális összefogással valósíthatóak meg, addig az alkalmazkodási törekvések elsősorban helyi és regionális szinten vezetnek eredményre. Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a város csatlakozhasson a klímabarát települések hálózatához, mely egyfajta minősítést jelent a számos hasznos tapasztalatcsere mellett. A teljes ÜHG kibocsátás 75%-át az összes tüzelőanyag és üzemanyag elégetését magában foglaló energiaszektor adja (mg. 13%, ipar 7%, hulladék 5%), ezért itt érhető el a legjelentősebb csökkentés. Energiafelhasználás területén törekedni kell az egyes intézmények gazdaságos működésére. Alacsony fogyasztású irodai eszközök beszerzése a fejlesztések során. Fűtéskorszerűsítések és hőszigetelési rendszerek kiépítése. Keresni kell a pénzügyi forrásokat az energetikai korszerűsítések megtételéhez, megújuló energiaforrások használatához, decentralizált módon, kisebb egységekben, folyamatos felépítéssel az egyes intézmények esetében. Áramtermelő rendszereket hálózatra tápláló kiépítésben, használati melegvíz előállítót pedig ahol arra valóban szükség van. Fűtési rendszerű megoldásokban gondolkozni nem indokolt, (kivétel a biomassza alapú) ennél előnyösebb a tervezési időszakban az épületszigetelések kiépítése. A település megújuló energiaforrásokkal üzemelő erőműben nem gondolkodhat, ennek realitása nincsen csakúgy, mint ahogyan a geotermikus hő energetikai hasznosítására sem előnyösek a területi viszonyok. Bioüzemanyag előállításába a településnek a tervezési időszakban nem tanácsos befektetnie, tekintve az azt övező éles vitákat, és a folyamat valóságos hasznának alátámasztásának hiányát. A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások közül a fás szárú energetikai ültetvények telepítését, és ezzel együtt a természetes erdőállomány (őshonos fafajokkal történő) növelését kell célul kitűzni, hiszen az országos éves szén-dioxid kibocsátásnak csupán 6 %-át képes megkötni jelenlegi erdőállományunk. Egy ilyen beruházás csak közép és hosszú távon térül meg, ezért az önkormányzat tulajdonában lévő földterületeken célszerű megvalósítani, társadalmi összefogás keretein belül, önkormányzati segítséggel. A letermelt alapanyagok értékesíthetőek, de fenntarthatósági szempontból a helyben történő felhasználásuk, brikett és pellet előállítása előnyösebb. Örömteli tényként kezelték a gázfűtés terjedését a levegő minőségének javulása miatt. Ez igaz, hiszen a porszennyezés és egyéb légszennyező gázok mennyisége csökkent, de a szén-dioxid-szennyezés a fosszilis szénraktárak elégetésével egyre növekszik. A fenntartható fatüzelés és erdőtelepítés összhangja ezzel szemben emberöltő alatt is képes szén-dioxid-semleges lenni. A tervezési időszak végére teljesen meg kell szüntetni az avar és kerti hulladék égetését, és következetesen szankcionálni kell, ami csak akkor lehet jogszerű és sikeres, ha közben megvalósul ezen hulladékok komposztálásának lehetősége. 17

18 Gazdálkodó szervezetek energiafelhasználásába az önkormányzat nem szólhat bele, de kapcsolatait felhasználhatja, hogy információkkal és szervezési feladatok ellátásával segítse a vállalkozásokat energetikai fejlesztések megtételében, pályázatokon való részvételben. A másik jelentős kibocsátónak számító közlekedési és szállítmányozási szektor esetében az önkormányzat úgyszintén közvetlenül nem szólhat bele a folyamatokba, de a szemléletformálással sokat tehet annak érdekében, hogy ne a messziről érkezett termékeket fogyasszák az emberek és a környezetbarátabb közlekedési formákat válasszák, különösen a helyben élő és dolgozó alkalmazottak. A kerékpárutak fejlesztését szorgalmazni és támogatni kell. Itt szükséges előtérbe helyezni a Mélykutat és Öregmajort összekötő kerékpárút kiépítését a teljes szakaszra. Az időjárási szélsőségekre való felkészülés céljából a településen található vízelvezető árkokat, valamint a Békás-tavat tisztán kell tartani, a vízelvezető rendszert pedig szükség szerint bővíteni Környezet és egészség Általános problémafelvetés A magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlen képet mutat. A születéskor várható átlagos élettartam hat évvel az EU átlaga alatt van. A két vezető halálok, a légzőszervi daganatos betegségek tekintetében hazánk Európában első helyen áll, a keringési rendszer betegségei esetében is a legrosszabb eredménnyel rendelkező országok között szerepel. A halandósági kockázati tényezők között kiemelt fontosságúak az életmód és a táplálkozás mellett a környezeti ártalmak, a települési és lakókörnyezet egészségkárosító hatásai. A halálesetek mintegy 15%-ának az oka a szennyezett, rossz minőségű környezet. További súlyosbító tényezője a környezeti állapot romlásának és az egészségtelen életmód terjedésének a szegénység és a jövedelem-egyenlőtlenségek növekedése, mely a településen nagymértékben megfigyelhető tekintve, hogy a leghátrányosabb kistérségek között található. A gazdasági helyzet gyors javulására a jövőben nem lehet számítani, ezért el kell érni, hogy a szegénység ne legyen egyenlő a környezet rombolásával, és az egészségtelen életmóddal. Az egészség az életminőség semmi mással nem helyettesíthető eleme, melynek megtartása vagy helyreállítása megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon mind az egyén, mind a társadalom értékrendjében és cselekvésében, ezért a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a levegőszennyezéssel, az ivóvíz minőségével, valamint az élelmiszerbiztonsággal összefüggő egészségi problémák megelőzésére, illetve mérséklésére Beltéri levegőminőség A beltéri lakókörnyezet és levegőminőség kiemelkedő fontosságú, hiszen életünk nagy részét már nem a szabadban, hanem zárt térben töltjük. Kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatási és egyéb intézmények, irodák légszennyező anyagaira. A fejlesztések során törekedni kell a környezetbarát, égésgátló-mentes eszközök beszerzésére, természetes tisztítószerek alkalmazására, rendszeres szellőztetésre, fűtési rendszer hibáinak javítására. A lakóházak beltéri légszennyezésének elkerülése érdekében a fűtésrendszereket rendszeresen ellenőrizni kell. A dohosodást, penészes falak kialakulását meg kell akadályozni. Elsősorban a hátrányos helyzetűeknél/kisebbségnél jelentkező túlzott lakósűrűséget szabályozni, a lakások rendezett környezetét ellenőrizni szükséges. A dohányfüst expozíció csökkentése érdekében közintézményekben és azok bejáratának 5 méteres körzetében a dohányzás betiltása, valamint javaslat készítése a közterületi dohányzási tilalom bevezetésére, hogy a rossz példák ne terjedjenek Biológiai allergének Hazánkban közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben. Hivatalosan a legtöbb tünetet kiváltó hazai allergének közül első helyen a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű áll. Ám az éghajlatváltozás hatásaként további kihívásokkal kell számolni, változik az allergén növények térbeli és időbeli elterjedése, új fajok kerülhetnek ismét hazánkba, melyek agresszívan terjednek. Bár az elmúlt évek jogszabályi változásai, a következetes ellenőrzés és a hatósági szankcionálás eredményeként érezhetően csökkent a parlagfűvel fertőzött területek nagysága, a levegő allergén virágportartalma azonban nem mutat lineáris csökkenést a parlagfű területcsökkenésével, mivel a növény pollenképzése igen intenzív. A probléma fenntartható kezelésének egyetlen lehetősége, ha a parlagon lévő területek ismét valamilyen művelési ágba való bevonása megtörténik, valamint a költséges és közvetlenül hasznot nem hozó kaszálás helyett a fertőzött területek legeltetése terjed el. Pollenszennyezési adatsorok a nagyvárosokról állnak rendelkezésre, azok településszintű egyéni mérése a források pazarlását jelenti, mert az aerodinamikai úton terjedő pollenek nem feltétlenül helyben fejtik ki hatásukat. Kis lélekszámú, kevés forrással rendelkező településeken a pollenszennyezettség megállapításának legjobb módja a gyomokkal szennyezet területek nagyságának meghatározása, az adott növények terjedése 18

19 szempontjából lényeges területek rendszeres ellenőrzése. Segítséget nyújthat az aktuális helyzet megállapításában az országos mérőhálózat, különösen parlagfű tekintetében a PPRR, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet Parlagfű-térképe, és blokkszintű adatai március-októberig Mélykút területén lévő 370 blokkból kettő volt erősen-, 4 enyhén- többi pedig alig veszélyeztetett. Ezek alapján a helyben végzett allergén növény-mentesítéstől azonnali hatás nem várható, hiszen a pollenek nagy távolságra képesek terjedni, a felelős és globális gondolkozás viszont a probléma megoldására kell, hogy késztesse az embereket. A település vezetőségének az allergén növények terjedésének megakadályozásában az elkövetkezendő időben az lesz a feladata, hogy az eddig elvégzett irtási munkákat fenntartható módon végezze el, erre tervet készítsen, a magánterületek tulajdonosait pedig felszólítsa a munka elvégzésére, annak elmulasztását pedig szankcionálja. A feladatok szorosan összefüggenek a zöldfelület-gazdálkodás, fenntartható mezőgazdaság és biodiverzitásvédelem tekintetében elvégzendőkkel. Ezek hatékonyabb ellátása érdekében pedig a város 2011-ben benyújtotta és megnyerte a Parlagfűmentes település pályázatot, mellyel újabb forrásokhoz és eszközökhöz jutott a település Ivóvízellátás A hazai lakosság ivóvízellátása döntően felszín alatti vízkészletekből történik, nincs ez másként Mélykúton sem, a korábban leírtak szerint. A mélyfúrású kutak, valamit a szolgáltatott víz minősége a 201/2001 (X. 25.) Korm. rendelet alapján arzén, vas és ammónium tekintetében nem megfelelő, mely probléma a tervezési időszakban a Jánoshalma várossal közösen benyújtott és elnyert KEOP számú ivóvízminőség-javítási pályázattal 2014-re a tervek szerint, az fejezetben leírtak szerint megoldódik. Folyamatosan vizsgálni szükséges az ivóvíz minőségét, a régi közműszakaszokat pedig, ahogyan azok meghibásodása előre halad, cserélni, az elosztás-biztonsági hiányosságokat megszüntetni. A rétegvizek minőségét veszélyeztető kútfúrásokat felül kell vizsgálni, a rosszul kiépített kutakat pedig meg kell szüntetni, és a rétegvíz készlet felhasználását kizárólagosan ivóvíz minőséget igénylő használathoz szabad engedélyezni. A talajvíz jelentős szennyezettségére fel kell hívni a lakosság figyelmét, megelőzve ezzel a használatából eredő egészségkárosodásokat. Az egészséges ivóvízhez jutás egyenlő esélyének hiányával érintett lakosságcsoportokat azonosítani kell, és az ehhez vezető okokat feltárni, majd elősegíteni a megfelelő szociális és műszaki rendszer kidolgozását. A külterületen és tanyákon élő kis számú és egyre fogyatkozó lakosságot kényszeríteni nem lehet az ivóvízhálózathoz való csatlakozásra, de figyelmüket fel kell hívni a fúrt kutak vizének szennyezettségére. Ahol arra igény mutatkozik, egyedi, kis kapacitású víztároló tartályokkal lehet költséghatékonyan megoldani a megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzájutást. Elsősorban az ismeretterjesztés ösztönözheti a lakosságot a cselekvésre, ha egy szolgáltatás adott, az egyén felelőssége azt igénybe venni, mint ahogyan a segítséget is. A pályázatok folyamatban vannak, melyek a település vizeinek minőségét javítani fogják, ezek eredményeinek tudtában lehet terveket készíteni újabb intézkedésekre, de addig is ki kell dolgozni az ivóvízellátó rendszerek vízminőségi és vízbiztonsági adatbázisát, felügyeleti, információs és tájékoztatási rendszerét, valamint biztosítani kell a nyilvánosság számára az adatokhoz való hozzáférést. Ez legegyszerűbben a város honlapján tehető meg, hiszen a vízellátást végző Éptesz Kft. az önkormányzat tulajdonában van Élelmiszerbiztonság A lakosság jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak úgy biztosítható, ha megfelelő figyelmet fordítunk a minőségi, megfelelő tisztaságú élelmiszerekre, az élelmiszerbiztonságra. A szennyezett élelmiszerek gyakrabban okoznak mérgezést, járványokat, mint a fertőzött ivóvíz, talaj, vagy levegő. A szennyezőanyagok lehetnek fizikai, kémiai és biológiai eredetűek is. Legtöbb a felelőtlen emberi hozzáállás következménye. A kémiai mérgezések oka részben a mesterséges adalékanyagok alkalmazása az élelmiszeriparban, részben pedig a magyar mezőgazdasági termelésben évente felhasznált közel 26 ezer tonna növényvédőszer, mely fogyasztáson nem csak az intenzív növénytermesztés és vállalati környezet, hanem a lakossági kistermelők, hobbikertészek is osztoznak, sok esetben anélkül, hogy a vonatkozó személyi- és környezetvédelmi intézkedéseket betartanák. Toxinszennyezésekért elsősorban a rossz tárolási körülmények felelősek. A fizikai eredetű szennyezők közül elsősorban a talajból, csapadékból származó radioaktív anyagok érdemelnek figyelmet (ezek esetében viszont a településnek nincsen módjában védekezni kivétel a felületi szennyeződés lemosása). Ezen problémák megoldásában a legnagyobb eredményt elérni úgy lehet, ha minél több élelmiszert helyben állítanak elő, ellenőrzött körülmények között, ökológiai gazdálkodással és biotermesztéssel annak tudatában, hogy minden amit az előállításban felhasználnak, az étkezőasztalon köszön vissza, vagyis növelni kell a felelősségérzetet. Ez elsősorban a közétkeztetésben és a kiskertekben érhető el. Ehhez hatékony szaktanácsadási rendszer szükséges, melyen keresztül használható tudományos, gyakorlati ismeretekkel gazdagodhatnak a helyi gazdák, hobbikertészek. A környezeti nevelés gyakorlatával megegyezően pedig igényes és tudatos fogyasztói kör létrejöttét kell elősegíteni. 19

20 6.5. Települési környezetminőség Az akcióprogram magában foglalja a környezeti szempontok érvényesítését a településfejlesztésében, a települési zöldfelületek gondozását, az épített környezet alakítását, a települési levegőminőség javítását, a zajterhelés csökkentésének lehetőségeit, valamint a vízellátás és szennyvízkezelés feladatait. Mélykút város esetében külön zajterhelés-csökkentési intézkedések megtételét nem tartom indokoltnak, tekintve, hogy egyéb intézkedések magukban foglalják ennek lehetőségét, valamint sok esetben a jogi kérdésekben csak a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője járhat el. A szennyvízkezelés kérdésével a következő fejezetben foglalkozom, a vízellátást és hozzá kötődő feladatokat pedig korábban részleteztem Településfejlesztés, -rendezés A település környezeti állapotának jellemzői, a település és a környező táj kapcsolata, a települési infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala mind az életminőséget alapvetően meghatározó tényezők. Az élhető település miden közösség, de még az egyének számára is mást jelent, de van ami alapvető szükséglet az ott élők számára. Ez elsősorban a környezeti ártalmaktól mentes, esztétikus, komfortos, megfelelő rekreációs feltételekkel rendelkező, biztonságos lakóhelyet jelent. Fontos, hogy a településen élők igényeinek kielégítése, a településfejlesztés és -rendezés, illetve az infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés (melynek részét képezi az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a rendszeres és szervezett hulladékgyűjtés és -kezelés), valamint az energiatakarékos és egyúttal klímatudatos építés/üzemeltetés, zöldfelület-gazdálkodás a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével történjen, a lakosságot bevonva a tervezésbe, kivitelezésbe. Mindezek mellett pedig számolni kell azzal, hogy a településszerkezet átalakul, ahogyan egyre többen hagyják el Mélykutat, és nőnek a különbségek a központi és a szélső városrészek között. Nem szabad a városi jelleget erőltetni egy olyan településen, ahol a hagyományok, a lakosság identitása még most is közelebb áll a falvakhoz és mezőgazdasághoz. A település adottságaira és lehetőségeire alapozott fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele, összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és településrendezési eszközök között. Lakosság nagyobb arányú bevonása a döntésekbe és célirányok meghatározásába. Local Agenda 21 program elkészítése Zöldfelület-gazdálkodás A települések dinamikus kölcsönhatásban vannak természeti környezetükkel. E kapcsolat egyik legfontosabb települési eleme egy funkcionálisan jól működő, biológiailag aktív zöldfelületi rendszer, mely funkciójában sokrétű: kedvezően módosítja a helyi klímát, védelmet biztosít egyes kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben, a létesítményeket keretbe foglalja, lehatárolja, illetve összekapcsolja a település különböző rendeltetésű területeit, alkalmas a lakosság rekreációjára, valamint hozzátartozik a település vizuális megjelenéséhez. Gyakran előfordul, hogy miközben a települések a közvetlen természeti környezetük rovására terjeszkednek, a településen belül egyre több az elhagyott, használaton kívüli telek. Az egységes zöldfelületi rendszer, valamint a zöldfolyosók megteremtése sok esetben hiányos, pedig a települési környezet minőségét nagymértékben befolyásolja a művi és természeti elemeinek aránya, ezek egymáshoz való viszonya. Magyarország éghajlati és földrajzi adottságai alapján a zöldfelületi arány célszerűen 55-60% volna. A zöldfelületeknek nemcsak hiánya, de a meglévők elhanyagolt állapota, vagy nem megfelelő kialakítása is problémát jelent, hiszen így alkalmatlanok sokrétű funkciójuk ellátására. Takarékos területfelhasználás, barnamezős területek, korábban már bolygatott, egykori építkezés helyének újrahasználatának előtérbe helyezése. A zöldfelületek ökológiai, használati, vizuális és esztétikai értékét növelni, elérhetőségüket és minőségüket javítani kell. Bár a település megfelelő mennyiségű zöld területtel rendelkezik, mégis jellegtelenek, rekreációs funkciójuk csakúgy alacsony, mint biodiverzitás-megőrzői. Az erdősültség nagyon alacsony, a fák mennyiségét növelni szükséges nem csak a belterületi utak mentén, hanem a dűlőutakon is. (Ez az intézkedés a levegőminőség és zajvédelem szempontjából is előnyöket hordoz.) Az elöregedett, beteg faállományt meg kell újítani A Békás-tó környékét át kell alakítani, hogy az kikapcsolódásra alkalmas legyen. A tavon a vegyszeres nádirtást korlátozni szükséges. A növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V.15.) FVM rendelet 29. (5) bekezdése kimondja, hogy a kifejezetten élővizekben való felhasználásra engedélyezett szerektől eltekintve növényvédő (így 20

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete a helyi zaj-és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról Kihirdetve: 2013. augusztus 29. Kifüggesztve:

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl Budapest-Csepel onkormanyzata 911 997.(1V.22.) Kt rendelete

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Lábatlan Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 22/2004. (IX. 22.) számú rendelete a talajterhelési díjról egységes szerkezetben a 11/2005. (IV.27.) sz. ör. rendelettel Lábatlan Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata

Őcsény Község Önkormányzata .../2013.(X.31.) Kt. számú határozat Őcsény Község Önkormányzata Környezetállapot Felmérés 2013. 2013. október A határozat kihirdetésének napja: 2013. november 4. Pollák Csaba jegyző A környezet védelmének

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Tervi előzmények JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS Jánoshalma város első OTÉK-alapú településrendezési tervezését 2003-2004-ben a TTT Városépítő,

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/1997. (VI. 10.) ÖR sz. rendelete

Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/1997. (VI. 10.) ÖR sz. rendelete 1 Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1997. (VI. 10.) ÖR sz. rendelete Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról Módosítva: 2 Kerekegyháza Nagyközségi

Részletesebben