Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

Átírás

1 Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a helyi termékekre és szolgáltatásokra, a fenntartható turizmusra, a környezettudatos gazdálkodásra építve Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 3. LEADER pályázati kör elindításához 2. LEADER felülvizsgálati időszak: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka Lezárva 2013.

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Főbb célkitűzések és intézkedések A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja, szükségszerűsége A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során elfogadott módosítások Helyzetelemzés A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése... 6 Környezeti állapot, földrajzi jellemzők, földhasználati módok... 7 Demográfiai helyzet... 8 Gazdasági környezet... 9 Infrastrukturális adottságok Társadalmi környezet A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia IV. tengelyét érintő része felülvizsgálatának indokoltsága SWOT elemzés Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései Fő célkitűzések és intézkedések rendszere A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Az UMVP IV. tengelye (LEADER) keretében 2013-ban megvalósuló fejlesztési intézkedések UMVP témakörökhöz való illeszkedése Támogatások minimum és maximum összege intézkedésenként Támogatási intenzitások Értékelési szempontok LEADER-szerűség elemei projektek, kedvezményezettek vonatkozásában Forrásallokáció A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Mellékletek számú melléklet: A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek számú melléklet: Pénzügyi táblázat számú melléklet: A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok számú melléklet: Térképek (a térség, egyéb adottságait bemutató térképek)

3 5. számú melléklet: Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) számú melléklet: A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája számú melléklet: Fenntarthatósági alapelvek számú melléklet: LEADER Intézkedési Terv, Projekt adatlap és kitöltési útmutató 3

4 1. Vezetői összefoglaló A Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség 2007-ben alakult 60 település gazdasági és társadalmi szervezeteinek, önkormányzatainak összefogásával augusztusában alakult jogi személyiségű szervezetté, mint Éltető Balaton-felvidékért Egyesület. A LEADER francia eredetű mozaikszó. A Liaison Entre Actions pour le Development de Economie Rurale meghatározás rövidítéseként jött létre, jelentése: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért. A program 1991 óta létezik. A LEADER az Európai Unió speciális, közösségi kezdeményezés típusú fejlesztési programjai közé tartozik. Elősegíti, hogy a vidéki területek új módokat találjanak versenyképességük elérésére vagy fenntartására, a lehető legjobban használják ki a javaikat, és választ találjanak az előttük álló kihívásokra. A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlődése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják a vidéki területeken. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület megalakulásakor vállalta a 60 településen a Balaton-felvidéki akciócsoport LEADER Közösség által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának koordinálását, a közösségi összefogás erősítését, új együttműködések generálását. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2015-re a Balaton-felvidéki Akciócsoport településein működő vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok között a területet átszövő együttműködések alakulnak, a meglévőek erősödnek a helyi termékekre és szolgáltatásokra, a fenntartható turizmusra, a környezettudatos gazdálkodásra építve. 1.2 Főbb célkitűzések és intézkedések Vállalkozások fejlesztése UMVP III. tengely Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Gazdasági környezet fejlesztése UMVP IV. tengely Vállalkozás alapú fejlesztés Térségen belüli együttműködés Társadalmi tőke erősítése UMVP IV. tengely Képzés, oktatás Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése Közhasznú fejlesztés Rendezvények Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése UMVP IV. tengely Táj- és környezetgazdálkodás (, épített és örökségi értékek) fejlesztése Vidéki örökség megőrzése UMVP III. tengely Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely 4

5 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja, szükségszerűsége A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (IH) rendelte el a 16/2013. (III.6.) Közleménye alapján. A felülvizsgálat érinti az összes magyarországi LEADER Helyi Akciócsoportot. A felülvizsgálatot az alábbi IH által meghatározott szempontok támasztották alá: A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban ÚMVP) keretében elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (továbbiakban HVS) megvalósításának utolsó szakaszában az IH a korábbi eljárás egyszerűsítése, a helyi döntéshozatal erősítése, ezzel együtt a program átalakítása mellett döntött. A HVS-ek 2008-ban történő előkészítését követően 2009-ben a III. tengely nem horizontális intézkedései, 2011-ben a LEADER jogcím tekintetében történt a HVS-ek felülvizsgálata és átdolgozása. 1 Kisebb átdolgozásra (pontozási szempontok, igényelhető támogatási összeg) sor került a III. tengely tekintetében év első negyedévében is. az UMVP III. és IV. tengelyének szabályozásával és megvalósításával kapcsolatban feltárt hibák, hiányosságok nemzeti szintű javítása, a túlzottan bürokratikus eljárások egyszerűsítése, a helyi szintű bírálati kompetencia erősítése a HVS hozzáillesztése a nemzeti szabályozás változásaihoz (módosuló HVS struktúra, jogcímek, akciócsoportok működési feltételei módosulnak, stb.), HVS IV. tengelyt illető intézkedéseinek kidomborítása, LEADER Terv és LEADER Intézkedési terv kiemelése annak érdekében, hogy a helyi közösségek számára egyszerűbben kezelhetővé váljon, illetve a as EU-s ciklusban rendelkezésre álló fejlesztési források hatékonysága javuljon, a források felhasználása dinamikusabbá váljon. a HVS IV. tengelye intézkedésinek, jelenlegi eredményeinek felülvizsgálata, a jelenlegi eredményektől, gazdasági, társadalmi, helyi közösségi változásoktól függően további fejlődési lehetőségek keresése, szükséges szerkezeti, tartalmi módosítások elvégzése, az IH által módosított szabályozási kereteknek megfelelően a jogcímek és azok tartalmi elemeinek szükségszerű módosítása, egyes támogatási célterületek összevonása, átstrukturálása. 1.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során a fő kommunikációs csatornaként az Éltető Balaton-felvidékért egyesület honlapját, különböző tájékoztató fórumokat, a tervezést koordináló csoport bevonásával tartott HVS felülvizsgálati fórumokat, illetve az egyesületi taggyűlést használtuk. A HVS felülvizsgálatot honlapon és az együttműködő partnereinket összefogó körlevelezési listánkon hirdettük meg, ahol tájékoztatást adtunk a HVS felülvizsgálati fórumok időpontjáról, a projektötlet benyújtási lehetőségekről is. 1 Útmutató a LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia évi felülvizsgálatához (Vidékfejlesztési Minisztérium március) 5

6 Az egyesület munkaszervezete több, a 60 települést érintő programot készít elő, illetve koordinál, de résztvevője volt az elmúlt időszakban több tréningnek, egyeztető megbeszélésnek, képzésnek, ahol a közösségi fejlesztési, fejlődési irányok szintén meghatározó tématerületek voltak. Ezen programok közül több a HVS felülvizsgálati időszakra esett. Ezeken a fórumokon szó volt a közelgő, illetve folyamatban lévő stratégia felülvizsgálatáról, további fejlesztési lehetőségek, irányok feltárásáról. Az egyesület munkaszervezete több további egyeztető megbeszélésre is meghívást kapott előadóként, tárgyaló partnerként, ahol szintén gyűjtöttük a stratégiamódosítással kapcsolatos további lehetséges fejlesztési módszereket, eszközöket, tématerületeket. Ezeket a képzéseket, tréningeket, egyeztető megbeszéléseket, fórumokat, találkozókat a mellékeltek között tesszük közzé. 1.5 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során elfogadott módosítások Helyzetelemzés módosítása az aktuális KSH adatok, egyéb információk alapján Az akciócsoport helyi partnerség szervező tevékenységének összefoglalása Az eddigi projektgenerálással, pályáztatással kapcsolatos tevékenységek eredményeinek összefoglalása HVS prioritási, intézkedési rendszerének változásai a központi irányítási rendszer változásaival összhangban HVS fő célkitűzéseinek, intézkedési rendszerének átstrukturálása Értékelési szempontrendszer LEADER Terv kiemelése a stratégián belül LEADER intézkedési terv elkészítése 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A Balaton-felvidék Akciócsoport 60 településből áll és öt korábbi KSH kistérséget, jelenlegi néven járást érint (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg). A lakosságszám ben fő, amely a 2010-ben vizsgált fő alapján 2.61% csökkenést mutat. A HVS készítésekor vizsgált évi adathoz, főhöz képest, mintegy 6,2 % csökkenés volt terület lakosságszámát illetően. Az Akciócsoporton belül földrajzi, gazdasági szempontból és az együttműködési hálózatok terén is három mikrorégiót különíthetünk el: A balatoni mikrorégió, déli fekvésű, mediterrán jellegű területen a turizmus, a bortermelés, a kellemes klíma, a és épített környezet fontos fejlesztési lehetőséget képviselnek. A közvetlen Balaton-parti és a Balatontól távolabb eső települések közötti kapcsolat erősítése, az egymás adottságaira való építés jelentős eredményeket hozhat. Az északabbra fekvő, kapolcsi mikrorégió, a Művészetek Völgyeként ismertté vált területen (a hozzá kapcsolódó Veszprém és Ajka környéki falvakkal) a mező- és erdőgazdálkodás mellett fontos ipari területek is találhatóak, jelentősek a értékek, a hagyományok és a turizmus is. A Völgy Fesztivált övező együttműködésből és egyéb közös 6

7 programokból adódóan itt jóval szélesebb a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés, amely fejlesztési lehetőségként jelenik meg. Az akciócsoporton belül a sümegi mikrorégióban vannak a legrosszabb gazdasági mutatók. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, illetve a munkanélküliség. A térségben ugyanakkor a LEADER+ programnak köszönhetően az erősödtek a vállalkozói együttműködések, magas a civil aktivitás és az eddigi munka eredményeként elterjedt szemléletmód nagyon jó terepet nyújt a további fejlesztéshez. Sümeg fontos turisztikai és szolgáltató központ, sok a világhírű műemlék és a esemény, amelyre folyamatosan rászerveződnek a környék turisztikai szolgáltatói is. E három területet összetartó fő erő az alulról szerveződő közösségi együttműködés, a többségében Balaton-felvidéki elhelyezkedés, a kölcsönös előnyök lehetőségének kiaknázása. A területek adottságai, lehetőségei a vidékfejlesztés szempontjából remekül kiegészítik egymást. A gazdaságilag, turisztikailag fejlettebb területek gazdaságilag magukkal húzhatják a kevésbé fejletteket. Az erősebb művészeti, hagyományokat, értékmegőrző szemlélettel, fesztiválszervezési tapasztalattal rendelkező területek jelentős szemléletformáló erővel és ezirányú külső kapcsolati tőkével rendelkeznek. A kevésbé fejlett területeken gyakoribban a hagyományos együttműködésen alapuló programok, ezek szintén visszahatnak a fejlettebb területekre. stb. A hagyományok, fesztiválok (a Völgy mellett a borfesztiválok, a Sümegi és a Nagyvázsonyi végvári napok és sok kisebb rendezvény), a számos műemlék (várak, parasztházak, kastélyok, apátság), a klíma, a Balaton, a csodálatos környezet mind jó alapot jelentenek a fenntartható, szelíd turizmushoz. Ugyanakkor a bor és más helyi termékek előállításának hagyománya, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az agrár-környezetgazdálkodásban és a természetvédelemben rejlő lehetőségek, valamint az egyes területeken zajló magas színvonalú ipari termelés teszik teljessé térségünk gazdaságát. A legfontosabb fejlesztési erőforrás mégis az a óta folyamatosan fejlődő, erősödő, helyi demokráciára és széles részvételre alapuló együttműködési hálózat és helyi fejlesztési kapacitás, amely a reményeink szerint segíteni fog a közös identitás kialakításában és lehetőségeink kiteljesítésében. Környezeti állapot, földrajzi jellemzők, földhasználati módok Az akcióterületet a természetföldrajzi sokszínűség és a védett területek magas aránya jellemzi. Biodiverzitását meghatározza, hogy kiemelkedően (30%) erdősült (országos átlag 17%). A települések többsége a Balatoni Nemzeti Park (BNP) része. Különösen érzékeny területnek számít 12 község (pl. Öcs, Ukk) környéke. A terület földtanilag is nagyon gazdag (pl. Tihanyban Európa-díjas szabadtéri földtani múzeum, és a készülő Eu Geopark) A NATURA 2000 területek mértéke magasan meghaladja az országos átlagot. A térség botanikai és zoológiai értékekben is gazdag. A karsztvíz bázison a jelentős, kiváló minőségű ivó- és termálvízkészleteket védik. 7

8 Gazdag megújuló erőforrásokban (biomassza, napenergia, rétegvizek), de sújtják a klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségek, hőingadozás is. A CO2 lekötésére egyes kistájakon (pl. Dörögdi-medence) civilek erdőt és fasort telepítettek. A tájképet meghatározza a Balaton közelsége, annak kistájai. A zömében mozaikos, pannon karakterű kultúrtáj egyedi elemei: vár- és templomromok, szőlőhegyek, patakok, vízpartok, legelők, őshonos tölgyesek és gyümölcsösök. A terület egy része a Világörökség várományosi listáján szerepel. A levegő tisztaságát a közelmúltig csak a közlekedésből (a nyáron jelentősebb személyforgalom, egész évben teherforgalom) eredő szennyezés veszélyeztette. A tavalyi közeli vörösiszap katasztrófa porszennyezése azonban száraz időben, az uralkodó széljárás miatt akcióterületünket is fenyegeti. - A sok erdő és a védett területek csendjét csak a madárdal zavarja. A erőforrásokat jellemzően a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a turizmus és a vadászat, a vulkáni adottságokat a szőlőművelés használja ki. Mezőgazdasági célra kb. 26 ezer hektárt hasznosítanak, melynek közel ¾ része szántó. Jellemző szántóföldi növények: gabona, kukorica, napraforgó, repce. Jóval kisebb a legelő (3100 ha), és a rét (2500 ha) nagysága. Gyümölcsösből mindössze 133 ha található az Akciócsoport területén. Horgászati célú halastó (a Balatonon kívül) 7 településen található. Demográfiai helyzet Állandó lakosságszám, 2006-os adatok alapján meghatározott főről 2012-re főre, azaz 6,2%-kal csökkent. A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. Az állandó lakosság korfája rossz, az elöregedéshez hozzájárul az elvándorlás, és a születések alacsony száma. A fiatalok elvándorlásának fő motivációja a munkahely-hiány. A 60 településen a munkaképes korosztály 2011-es adatok alapján 70,23 %-ban, 2013-as munkaügyi adatok alapján 69,5 % képviselteti magát. Ez az érték magasabb, mint 2006-os évben volt (65,5 %). Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Az akciócsoport keleti felében viszonylag sok az aktív korú, míg a Sümeg környéki kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. E tárgyban meg kell jegyezni, hogy az Akciócsoport egyes településein a magasabb születésszám magában hordozhatja a szegényebb rétegek újratermelődésének lehetőségét is. A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található), köztük számos külföldi állampolgár teszi sokszínűvé. A helyi társadalom multikulturalitása különösen a Balaton környéki településekre jellemző. A Balaton-felvidéki Akciócsoport területén a sümegi járás hátrányos helyzetű. A 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet értelmében halmozottan hátrányos helyzetű települések: Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd és Zalaszegvár. 8

9 Gazdasági környezet A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának 69,5 %-a munkavállalási korú, év közötti. Ennek 37 %-a, a Sümegi járásban él, fő, ami a 2012-ben vizsgált adatok alapján fővel csökkent. A munkaképes korú lakosok száma a 6 Ajka környéki településen átlagosan 799 fő, ami több mint az előző (2011) időszakban megállapított 709 fő és a 2006-os statisztikai adat, ahol 785 főt számoltunk településenként. A Veszprémi járás 9 településének átlaga 2006-ban 550 fő volt, ami 2011-ben 556 fő volt viszont mostanra 558 főre emelkedett. A Tapolca járás 4 településén 400 fő az átlag, ami csökkent az előző időszakban vizsgált 412 főhöz képest. A munkaképes korúak sorát a balatonfüredi térség 20 településre számított fős átlaga zárja, ami alacsonyabb az előző időszakban vizsgát 334 főnél, de szintén magasabb, mint a évi adatok (322 fő). Összességében elmondhatjuk, hogy a és január közötti időszakban a lakosságszám csökkenésénél kisebb arányban csökkent a munkaképes korúak száma. A munkanélküliség komoly problémát jelent a térségben decemberében a regisztrált álláskeresők száma fő, volt, míg a január 1-i adatok alapján fő, ami a teljes lakosság 6,22 %- a. A decemberi munkaügyi adatok alapján ez az arány közel 0,4% javulást mutat. A munkaügyi kirendeltségek becslése alapján azonban a nyilvántartott, regisztrált álláskeresőkön kívül, legalább ugyanennyien vannak, akiknek szintén nincs munkájuk, de nem vetették magukat nyilvántartásba. A munkanélküliségi ráta 8,96 % az Egyesület működési területén. Ez az arány ugyan kevesebb, mint az előző időszakban vizsgált 9,34% százalék, de nem mutat reális képet az előzőekben említettek miatt. Ennél is súlyosabb a helyzet a leghátrányosabb helyzetű településeken, ahol 12,6% körül mozog a ráta! Ha hozzátesszük azt a nem számon tartott álláskeresői kört, akik a hivatali nyilvántartási rendszerből már kiestek, akkor 25% körüli arányról beszélhetünk. A gazdasági válság súlyosan érezteti hatását a térségben. Az adósságspirál súlyossága, a munkahelyek hiánya fokozott gazdasági, lelki válságba sodorja az itt élők magas arányát. Mindebből kifolyólag a korábbi évekhez mérten fokozottabb méreteket öltött a mélyszegénység is. Nem egyszer szólnak arról a pedagógusok beszélgetései, hogy gyerekek kifordulnak az iskolapadból az éhségtől. A térség Balaton környéki területein, továbbá a kiemelt -turisztikai vonzerővel rendelkező településein a munkanélküliség szezonális ingadozása jellemző. A kistérségek metszetében látható, hogy Balatonfüred és Sümeg környékén a munkanélküliség magasabb és erősen szezonális, ugyanakkor az Ajka, Tapolca és Veszprém környéki településeken a munkanélküliség alacsonyabb mértékű és a szezonális ingadozás sem jellemző. A térségre a humán erőforrás alacsony képzettségi szintje, a hiányos intézményi infrastruktúra, az elavult szemlélet, az együttműködő készég és hálózatszerű együttműködés, valamint az intézmények megfelelő működési feltételeinek hiánya a jellemző. A térség felnőttképzési rendszerében a LEADER vidékfejleszétsi program és más EU-s, illetve nemzeti pályázatok hatására (pl. TÁMOP, NEA) a nem-formális felnőttoktatás 9

10 fejlődött. A LEADER pályázati program 2. körében megpályázott felőttképzési programok megvalósítása most van folyamatban. Emellett további népfőiskolai és nyelvi képzésnek; művelődési házak, civil szervezetek által ajánlott, közéleti és egyéb társadalmi, gazdasági tématerületi progamok valósultak meg más pályázati támogatások segítségével, de helyi közösségi összefogással is. A HVS-ben korábban problémaként fogalmaztuk meg a képzési módszerek egysíkúságát, amely által a helyi lakosság nem tud bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulás gyakorlatába így nem is lehet alkalmas arra, hogy a szakképzettség és műveltség megszerzése mellett a munkaerő piacon, az egyéni és társadalmi életben ténylegesen szükséges kompetenciákat fejlessze. Továbbra is kihívás azonban a felnőtt korosztály képzésbe való bevonása, mert nagyon kicsi arányban motiváltak a személyes fejlődés irányába. A nyelvi képzés nagyon jó húzóerő a más típusú képzési témák becsempészésére. Üröm az örömben, hogy a nyelvi képzéseket választók többsége a külföldi munkavállalás lehetőségét tartja szem előtt. Nincs kellőképpen feltárva a legfontosabb kistérségi foglalkoztatási terület a turizmus és vendéglátás tágabb, a Balaton térség fejlesztésével összefüggő kompetencia fejlesztési igénye, valamint a kihívásnak megfelelő képzési- közművelődési kínálat. Az akciócsoport területén 2006-ban 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván. Becslések alapján ezek az adatok decemberére 3-4 %-kal csökkentek a gazdasági válság hatására és azóta is folyamatos csökkenést mutat. A vállalkozások több mint 90%-a mikro-vállalkozás, melyből vállalkozás háromnegyede egyéni, a többi társas vállalkozás. Az egyéni vállalkozók kevesebb, mint fele főfoglalkozású. A társas vállalkozások közel fele Kft, harmada Bt. Bár az akciócsoport működési területe többnyire rurális jellegű, a Balaton közelsége és a turizmus miatt a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. A Balaton közelsége miatt ezek 85%-a Balaton part és Kapolcs környékére koncentrálódik. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A Balatontól távolabb lévő kistelepüléseken inkább a magánszálláshelyek jellemzőek. Monostorapáti: 602, Kapolcs: 322, Lovas: 222, Taliándörögd: 187 férőhely. E szállásadók többsége falusi turizmussal foglalkozó magánszemély, kivétel Sümeg, ahol közel 500 kereskedelmi férőhely van. Az akciócsoport területén található szállásférőhely kapacitás közel 9000 magán, és több mint kereskedelmi szálláshely. A vállalkozások mintegy ötöde szolgáltatási jellegű, tevékenységük alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható. Az akciócsoport területén minden tizedik vállalkozás foglalkozik mezőgazdasággal. Többségük Balatonfüred, Sümeg környékén található. Az akciócsoport gazdasági életének szerves részét alkotja a mintegy 2400 regisztrált, őstermelő. Az őstermelők az akciócsoporton belül elsősorban Sümeg környékén jelennek meg, de Kislődön, Csabrendeken, Nagyvázsonyban, Szentantalfán, Szentjakabfán is magasabb az arányuk az átlagosnál. Sümeg és térsége foglalkoztatottság szempontjából kritikus területe az akciócsoportnak, munkaerő-piaci pozíciója a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség arányában 20,4 %.(a régióban 12,9%). A sümegi járásban 1149 működő vállalkozás van, melyből 24 % társas, 76 % pedig egyéni vállalkozás. 10

11 A vállalkozások több, mint 80 %-a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. A működő vállalkozások több mint fele Sümeg városban található. A vállalkozások legtöbbje a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar valamint mezőgazdaság területén tevékenykedik, zömükben egyéni vállalkozók vagy kisiparosok. A gazdasági ágazatok mindegyike nagyon hiányos a településeken, amelyek közül a leginkább fejlesztésre szorulnak a mezőgazdasági, szolgáltatói, feldolgozói, kereskedelemi, turisztikai ágazatok. Jellemző helyi élelmiszer-ipari termékek: méz, bor, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, stb. Főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. Az állatállomány az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha, szürkemarha. Infrastrukturális adottságok A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik ( sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A füredi térségben, a 71. út kivételével, szinte minden mellékút javításra szorul. A sümegi térségben a 84-es út közvetlenül csak két települést érint. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő sz. út, a Pula-Ajka között található sz., a Sümeget Nyiráddal összekötő sz. út, számú Padragkút- Nyirád, és a számú Devecser-Sümeg összekötők a legfontosabbak. A térségben vannak zsáktelepülések is, ezeken a kapcsolatok kiépítése miatt fontos lenne az összekötő út megépítése. További összekötő utakra lenne szükség más településeknél is. A 60 településből csak 12-ben van vasútállomás. A közlekedés megszervezése sok helyen nem igazodik a helyi lakosok igényeihez, a menetrendek nincsenek összehangolva. A Balaton körül kiépült kerékpárút halad keresztül minden tóparti településen, de hiányzik a Balaton-felvidéket átszelő és azt a Balatonnal összekötő kerékpárutak rendszere. Jelenleg zajlik térségünkben a Veszprém és Nemesvámos közötti kerékpárút építése. A vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető. A hulladékkezelés lerakókban történik, a -hasznosítás és -megelőzés még nem jellemző a zömében aprófalvas akcióterületre, még mindig sok az illegális lerakó. A szelektív hulladékgyűjtés egyre több helyen megoldott sehol nincs azonban központi komposztálás. A csatornázás szennyvíz-tisztító telepei nincsenek kihasználva. A csatornahálózattal nem rendelkező településeken keletkező szennyvíz rossz vízzáró képességű derítőaknákba kerül, melyek emisszió forrásként súlyos talajszennyezést okoznak. Komoly problémát jelent a veszprémi térség területén amely a Balaton- felvidék vízgyűjtő területe - a felszíni csapadékvíz elvezetés. Társadalmi környezet Az ACS területén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma között között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más 11

12 gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. Jelenleg a 60 településből Bodorfán, Hetyefőn, Rigácson és Zalameggyesen nincs non-profit szervezet nyilvántartva. A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület és egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek többsége a következő területeken működnek:, sport, környezetvédelmi, a település- vidékfejlesztési, közösségfejlesztési. Az akciócsoport területén mikro-régiónként megtalálhatók a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó non-profit szervezetek, melyek nem csak a megoldási javaslatok és a társadalmasítás szempontjából jelentősek, de aktív, meghatározó részesei is a szakmai tervezés folyamatának. Több közülük megyei, regionális illetve országos szinten is kiemelkedő tevékenységet folytat: a Független Ökológiai Központ környezet- és klímavédőként, Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet a kultúra és idegenforgalom területén, FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület vidékfejlesztőként, Dörögdért Ifjúsági Egyesület a közösségfejlesztés területén, Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület a nemzetközi ifjúsági munkában, és a roma származásúak bevonásában, a PONTES Közhasznú Alapítvány ifjúsági területen, Családok a Családért Egyesület a társadalmi esélyegyenlőség kapcsán, Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért a fiatalok érdekképviseletében, ifjúsági hálózat kialakításában, a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány a települési értékleletárak kialakításának elindításában, az Együtt a Jövőért Halimbán Egyesület a településfejésztésben, szemléletformálásban, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület települési közösségi szolgáltatásaiban, települések közötti kommunkiáció segítésében. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület évi alakulása óta a 60 települést összefogva vidékfejlesztési tervékenységeket lát el, amely keretében EU-s pályzati tevékenységén felül jelentős közösség- és gazdaságfejlesztő szerepet vállalt magára. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, mint a Balaton-felvidéki Akciócsoport jogi személyiségű szervezete már a kezdetektől kiemelten fontosnak tartotta az együttműködések generálását, a helyi partnerség erősítését. A HVS tervezésekor 53 önkormányzat, 47 civil szervezet és 34 vállalkozó vett részt a közös munkában. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy HVS-ünk a valós igényeken alapuljon. Jól alapozhattunk a már létező együttműködésekre. Mindezek eredménye a következő fejezetben részletezett hatékony forrásfelhasználásunk. Alakulásunk demokratikus volta és működése révén, azóta is számíthatunk tagságunkra, hálózati együttműködéseinkre, aktív partnerkapcsolatainkra. Meglévő jó együttműködés működött több ifjúsági szervezet között. Ezek egyik összefogója a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért (KÖSZI). E szervezet érdeme, hogy készült egy felmérés a fiatalok igényeiről, melyet beépíthettünk HVS-ünkbe. 12

13 2008-tól több nonprofit szervezettel (például Famulus Sümeg Kistérségéért Egyesület, Dörögdért Ifjúsági Egyesület, KÖSZI) közösen aktívan támogatjuk a Balaton-felvidéki civilek együttműködésének hálózatszerű fejlesztését, érdekérvényesítő tevékenységünkkel segítjük az ifjúság szerepvállalásának növelését. A közösen megrendezett térségi fórumok segítségével számos együttműködés alakult ki a térségben. A programok célja a térségben élő fiatalok közötti kapcsolatrendszer erősítése, tapasztalatcsere, kapcsolódási pontok megtalálása volt. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület részt vesz a Felnőttképzési Civil Hálózat munkájában, melynek koordináló szervezete a Bibó István Népfőiskola. A hálózat a felnőttképzésben részt vevők önszerveződő alapon létrejövő érdekérvényesítő és konzultációs fóruma. Egyesületi tagsági együttműködéseinket hálózatosodást ösztönző programunkkal egészítjük ki. Már 2009-ben elkezdtük építeni az Éltető Balaton-felvidéki Hálózatot. Így a tevékenységünk iránt érdeklődők részére, azaz szélesebb körnek tudjuk biztosítani, hogy hálózati tagként csatlakozhassanak egyesületünkhöz. Mára már több mint 40 turisztikai szolgáltatóval kötöttünk hálózati megállapodást. Egyes szektorokra koncentráló együttműködési programjainknak köszönhetően folyamatosan növekszik hálózati tagjaink száma. Közösségi, gazdasági kapcsolatépítés céljából számos térségi, országos és nemzetközi programon vett részt az Akciócsoport: budapesti Nemzetközi LEADER Expo, Pápai Agrárexpo, Reformkori fesztivál, Sziget fesztivál, Magyar Vidék Napja, Teret a Vidéknek Pécs. A Művészetek Völgye Fesztiválon, mára már hagyományőrző jelleggel, mint Éltető Völgy mutatkozhatott be térségünk. A program a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylettel szoros partnerségben került megszervezésre. A fesztivált övező együttműködés nagyban hozzájárul a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés szélesítéséhez. Az Éltető Völgy 10 napja alatt évről-évre körülbelül látogató tekinti meg térségünk bemutatkozását év végén elindítottuk az Együttműködés és szemléletformálás a fenntartható és tartalmas turizmusért projektet. A program megvalósítása a települések aktív turisztikai, közösségi szereplőivel közösen történt. Azonos tematikával hat másik magyar LEADER Akciócsoport is turisztikai programot indított. A program célja a helyi, épített örökségi és értékek, a helyi turisztikai szolgáltatók és termelők összekapcsolása, együttműködések erősítése volt. Ennek keretében 180 GPS-szel azonosított túraútvonal került kialakításra a 60 településen. Térségünkben jelen lévő, országos jelentőségű szervezetekkel (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet, Független Ökológiai Központ, Balatonfüredi Turisztikai Egyesület) stratégiai partnerséget építettünk ki. A térségi LEADER pályázati program egyik fontos célja volt a kapcsolatépítési lehetőségek bővítése a vállalkozói, közösségi, önkormányzati területen egyaránt. A 13

14 LEADER forrásból megvalósított kisebb-nagyobb rendezvények, a különböző vállalkozói és nonprofit fejlesztések környezetükkel szorosan együttműködve kerülnek megvalósításra. Jó kapcsolatot ápolunk régiónk Akciócsoportjaival. A velük való együttműködés vidékfejlesztési szakmai területre koncentrál, konkrétan a HVS megvalósítása területén, illetve jó példák bemutatása által segít bennünket a működés során. Régiókat összekötő együttműködésünk a NATURAMA Szövetség, amelyben nyolc másik Leader Akciócsoporttal működünk együtt. Úgy gondoljuk, hogy a fenti együttműködések, partnerségek nélkül programjaink nagymértékben elősegítették HVS-ünk megvalósítását. A térségen kívüli kapcsolataink erősítését szolgálták a különböző együttműködési programokon való részvételek is, mint a NATURAMA találkozók, az ajkai Civil Börze. Nemzetközi kapcsolatokat folyamatosan építünk és ápolunk a minket érintő témákban. Részt vettünk a LINC-2010 Vidékfejlesztési Konferencián, a nagyváradi Leader Konferencián, tanulmányútra mentünk Serrania de Ronda térségébe Spanyolországba, Sauwald tartományba Ausztriába, Franciaországba és Olaszországba, ahol együttműködési lehetőségeket kerestünk. Három fő témakörben nemzetközi tapasztalatcsere és közösségi tanulás mentén fejlesztjük tovább a területi együttműködéseket: Az olaszországi Garda-tavi LEADER csoportokkal közösen a Green line nemzetközi projektben, zöld turisztikai kínálat kialakításával tovább erősítjük környezetbarát, szelíd turizmus iránti igényt, illetve az erre reagáló minőségi szolgáltatásokat. A projektet a GPS-es túraútvonalak kialakításának folytatásaként visszük tovább. Spanyol LEADER csoportokkal Európai Uniós szintű Vidék Minősége védjegy kialakításán dolgozunk közösen. Ennek helyi, térségi elindításaként területi védjegyet vezetünk be, amelyet úgy alakítunk ki, hogy az minősíthető legyen a nemzetközi rendszerben is. Romániában az erdélyi területen lévő civil szervezetekkel közösségi kártya bevezetését készítjük elő, amely a fiatalok helyben tartásának ösztönzését is szolgálja. Ezen felül a következő LEADER program megalapozásaként együttműködünk a kisbanoci Bodvaj egyesülettel és az Erdőbirtokossággal. Velük közösen a két térség fiataljait összefogva felmérést készítünk igényeikről, ötleteikről. Több olyan projekt van folyamatban a HVS alapján nyújtott pályázati támogatások segítségével, amelyek a kisebb nagyobb területi együttműködéseket erősítik a téma, illetve a választott projektmegvalósítási módszerekből adódóan. Ezek közül párat megemlítünk: A Független Ökológiai Központ, a Bibó István Népfőiskola, a FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület, az Együtt a Jövőért Halimbán Egyesület, az Ukk Települési Önkormányzat olyan képzési programokat indítottak, amelyek az őstermelői gazdálkodói, környezeti fenntarthatósági, gyógynövénytermelői, egyéni és közösségi kompetenciák 14

15 erősítése, személyiségfejlesztés és nyelvi képzés terén közel 100 fő egyéni és közösségi fejlődését segítik elő. A Sümeg Térségi Vállalkozók Egyesülete a vállalkozók közötti együttműködések erősítése érdekében olyan projektet indított, amelyben a helyi vállalkozók gazdaságban betöltött szerepére hívják fel fokozottan a figyelmet, illetve 15 vállalkozás közösségi megjelenését fokozottan támogatják közösségi együttműködés erősítésével. Bazsiban a település közösségi összefogáson alapuló önellátásának erősítésére közösségi feldolgozót alakítottak ki. Kísérő programként a gyümölcsfák ápolását, a feldolgozás sokoldalúságát, módját tanították a helyieknek és partnereiknek. A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet Művészetek Völgye együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztése címen zajló projektjében a mikrotérség önkormányzati, vállalkozói és civil szférájának együttműködéseit, valamint az ágazatokon belüli együttműködéseket vizsgálja felül, segítve a problémák megoldását, a hosszú távú jövőkép stratégiájának kidolgozását. A KÖSZI a jól működő, ifjúsági, vagy ifjúsággal foglalkozó szerveztek jó példáinak terjesztését, erősítését, ifjúsági hálózati együttműködések létrehozását célozta meg. A Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány ifjúsági értékőr hálózatának továbbfejlesztését, kiterjesztését valósítja meg. Az ifjúsági értékőr hálózat kialakítását célzó program példája nemzeti szinten a hungarikumok összegyűjtésénél is jó alapul szolgál. A Hidegkúti Mihály Kulturális Egyesület kerékpározható utak melletti pihenőhelyek kialakítását, információs táblák elhelyezését célozta meg több településsel együttműködve. Szintén a közösségi feldolgozás erősítését célozták a kapolcsi, nemesvámosi önkormányzatok által kialakításra kerülő helyi piacok is. A Balatoni Szőlő és Bor Kultúrájáért Egyesület tájjellegű szőlőfajták újrahonosítását és feldolgozási lehetőségeinek népszerűsítését célzó projektet valósított meg, amely szintén pozitív hatással lehet a teljes HACS területére. Építőipari területen az Egyesület közös programot indított el a balatonudvari székhelyű Szalontai RGB Bt. kezdeményezésére. A projekt fontos célkitűzése a helyi vállalkozók közötti együttműködési hajlandóság növelése, így a helyi erőforrások jobb kihasználása. A fenti együttműködések, partnerségek nagymértékben elősegítették HVS-ünk megvalósítását. A térségben élőkkel való folyamatos kapcsolattartás, az együttműködésre késztető programok, lehetőségek generálják a térségen belüli társadalmi és gazdasági összefogást, segítik az együttgondolkodás révén térségünk fejlődését. A közös programok révén nem csak tapasztalatokat, új információkat szerezhetünk, hanem a résztvevők közötti kapcsolatok is erősödnek. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy a LEADER szellemiségének megfelelően a pályázatok keretében támogatott projektek elsődleges célja a helyi vidékfejlesztési kapacitás 15

16 növelése volt. Ennek megfelelően a helyi stratégia kidolgozása, társadalmasítása, a projektgenerálás, a pályázati tanácsadás legalább olyan súllyal és fontossággal szerepeltek tevékenységünkben, mint a pályázatkezelés adminisztratív oldala. Eredményként a helyi fejlesztési kapacitás jelentős növekedését könyvelhetjük el, ami a munkaszervezet szakmai tudása és a térségi szereplők (vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek) kapcsolati és kommunikációs hálózatainak komoly fejlődése mellett a potenciális pályázói kör jelentős szélesedését is magával hozta. A támogatási időszak első felében elsősorban azokat tudtuk eljuttatni a pályázatok benyújtásáig, akik már rendelkeztek elképzelésekkel, tervekkel, és akik kezdetektől aktívan bekapcsolódtak a HVS kialakításába, tervezésébe, vagy legalább figyelmet fordítottak fórumainkra, tájékoztató tevékenységünkre. A támogatási időszak második szakaszában a projektgenerálást és a hálózatok további kiterjesztését már az addigi munka bázisára és a nyertesek példájára tudtuk alapozni. Így a későn ébredőkhöz is el tudtunk jutni és azokat is sikerült bevonnunk a helyi fejlesztések vérkeringésébe, akik egyébként helyi fejlesztési kapacitás híján rendre kimaradtak a különféle pályázati alapú fejlesztési forrásokból. Ebben az időszakban tehát, HVS-ünknek megfelelően, külön figyelmet fordítottunk azokra a településekre 2, szektorokra, társadalmi csoportokra, akik eddig nem mutattak érdeklődést, vagy általában nem jártak sikerrel a HACS pályázatain. Munkánk eredményeként mára elmondhatjuk, hogy egyetlen település sincs, ahonnan nem érkezett be pályázat. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában 2008-ban 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, melyekhez 12 db fejlesztési intézkedés tartozott. Ezek az alábbiak voltak: Vállalkozásfejlesztés UMVP III. tengely Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása és a meglévők működésének erősítése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Gazdasági környezet fejlesztése UMVP IV. tengely Közösségi marketing Közösségi jellegű gazdasági fejlesztések Gazdasági és közösségi együttműködésen alapuló mikro- kis és középvállalkozások fejlesztése Társadalmi tőke erősítése UMVP IV. tengely Közösségfejlesztés, szervezetfejlesztés, térségi identitástudat erősítése Képzés, humán erőforrás fejlesztés Esélyegyenlőség erősítése, fiatalok, hátrányos helyzetűek Életminőségének fejlesztése 2 A második pályázati fordulóig a 60-ból 8 település nem jutott semmilyen támogatáshoz, ebből 4 településről nem érkezett be egyetlen pályázat sem (Aszófő, Hetyefő, Öcs, Ukk) 16

17 Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok erősítése 4. Táj- és környezetgazdálkodás fejlesztése Falumegújítás- és fejlesztés UMVP III. tengely Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése UMVP IV. tengely Vidéki örökség megőrzése- és korszerűsítése UMVP III. tengely A 2009-es HVS felülvizsgálat során a fenti fejlesztési intézkedések átalakításra kerültek az UMVP alapján a jogszabályokban meghatározott támogatási jogcímeknek megfelelően Vállalkozások fejlesztése UMVP III. tengely Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Gazdasági környezet fejlesztése UMVP IV. tengely Vállalkozás alapú fejlesztés Térségen belüli együttműködés Társadalmi tőke erősítése UMVP IV. tengely Képzés, oktatás Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése Közhasznú fejlesztés Rendezvény Táj- és környezetgazdálkodás (, épített és örökségi értékek) fejlesztése Vállalkozás alapú fejlesztés UMVP IV. tengely Közhasznú fejlesztés UMVP IV. tengely Vidéki örökség megőrzése UMVP III. tengely Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely Alább prioritásonként, illetve intézkedésenként foglaltuk össze az eddigi eredményeket. 1. Vállalkozások fejlesztése UMVP III. tengely Ezen fejlesztési prioritásra allokált forrás Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Ebben az intézkedés csoportban a különböző szektorok ( feldolgozóipar, szolgáltatás, kereskedelem, szállítás és raktárazás, ingatlanügyek ) már meglévő mikro vállalkozásainak fejlesztését, valamint ezen területeken az újonnan létrejövő mikro vállalkozásainak létrehozását terveztük allokált forrással. A pályázati támogatással lehetőség nyílt telephely kialakításra, fejlesztésre, eszköz- és gépbeszerzésre, technológiai fejlesztésre, valamint kisléptékű infrastrukturális fejlesztésekre. Várható eredményként fogalmaztuk meg 11 települési szinten erős, hagyományos és újszerű termékeket készítő mikro vállalkozás megerősítését, esetleg új vállalkozás létrejöttét a 17

18 feldolgozóiparban. A szolgáltatások és kereskedelem terén 6-7 vállalkozás színvonalának minőségi javítását céloztuk meg, melyek révén nő az új és a megtartott munkahelyek száma, valamint a települések alapellátása javul. Több helyi termék megjelenésének lehetősége hozzájárul a termelői szektor fejlődéséhez is. Szállítás és raktározás területén 4 vállalkozás támogatását terveztük a helyi termékek szezonon túli tárolása és értéknövelt értékesítése érdekében. A III. tengely első körében 10 mikro vállalkozás fejlesztési elképzelése került támogatásra összesen ( Ft.) értékben. Ebből 5 a kereskedelem és szolgáltatás területén, 5 pedig a feldolgozóipar és építőipar területén végzett telephelyfejlesztést, korszerűsítést illetve eszköz- és gépbeszerzést. A III. tengely második körében 31 pályázatból 26 mikrovállalkozás fejlesztési elképzelése került támogatásra összesen Ft értékben, amely 21 település tekintetében járult hozzá a HVS-ben megfogalmazott céljaink eléréséhez. A III. tengely harmadik körében 20 beérkezett pályázatból 15 mikrovállalkozás fejlesztési elképzelése került támogatásra összesen Ft értékben. Összesen 15 településen valósulhat meg vállalkozói eszközbeszerzés, telephelyfejlesztés. Összességében a fejlesztési intézkedés tekintetében a három pályázati körön 80 támogatásra érdemes kérelem érkezett be, melyből 51 részesült Ft értékű támogatásban. A HVS-ben megfogalmazott célok összességében teljesültek a végrehajtás során. Komoly problémát okozott az első pályázati körben, hogy a kisebb zömében csupán önfoglalkoztató - vállalkozások a III. tengely központi pontozási szempontrendszerének hiányosságai és az 50 milliós projektméret lehatárolás miatt hátrányba kerültek a pályázatok során. A második és harmadik pályázati körben a HACS már nagyobb mértékben szólhatott bele a rendelet előkészítésébe, valamint a pontozási szempontrendszer kialakításába, ezzel a kisebb vállalkozások hátrányai jelentősen mérséklődtek. Turisztikai tevékenységek ösztönzése A fejlesztési intézkedés tekintetében célunk a meglévő szálláshelyek férőhelyszámának és színvonalának emelése, felszereltségük és szolgáltatásaik korszerűsítése, új speciális szolgáltatások lehetőségének megteremtése, valamint jó minőségű új falusi szálláshelyek illetve komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kialakítása volt. Az intézkedésre allokált forrás: ( Ft). Várható eredményként a szálláshelyek számának bővülését és színvonalas kiegészítő szolgáltatások létrejöttét, valamint a fejlesztések által szükségessé váló helyben lévő munkahelyek (nőknek, fiataloknak, rész- és teljes munkaidős) létrejöttét jelöltük meg, melyek révén csökken a fiatalok elvándorlása, középtávon jelentősen nőnek a turizmusból származó 18

19 helyi bevételek, valamint a helyi termékek értékesítésének lehetősége is bővül. A HVS elkészítésekor 32 turisztikai projekt megvalósítását prognosztizáltuk. A III. tengely első körében 20 turisztikai fejlesztés kapott támogatást ( Ft.) értékben, melyből 15 településen vált támogatottá 4 új ifjúsági szálláshely, 13 falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely, valamint 3 egyéb turisztikai szolgáltatás fejlesztése. Szerencsés döntés volt a rendelkezésre álló források teljes egészének első körös felhasználása, mivel az időközben történt IKIM rendelet módosítása a második pályázati körben lehetetlenné tette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéről esetünkben a teljes balatonfüredi, tapolcai, valamint részlegesen a veszprémi kistérség településeinek kizárásával - a falusi turizmus fejlesztését célzó kérelmek benyújtását. A III. tengely második körében 5 pályázat érkezett be, melyből 3 projekt került támogatásra Ft. értékben, melyből kettő falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, egy pedig lovas turisztikai fejlesztés. Összességében a vállalkozások fejlesztése, mint fejlesztési prioritás tekintetében a HVS-ben megfogalmazott célok és várt eredmények a három pályázati kör döntéseivel szinte teljes egészében teljesültek. A jelenlegi HVS felülvizsgálat során ezen területekre újabb forrás nem allokálható 2. Gazdasági környezet fejlesztése UMVP IV. tengely Ezen fejlesztési prioritásra allokált forrás Vállalkozás alapú fejlesztések Az intézkedés csoport terén az első pályázati körben három HPME került megfogalmazásra HVS-ünkben. Ezekből kettő kizárólag Sümeg város tekintetében volt releváns: Az egyik a már meglévő mikro vállalkozások fejlesztését, valamint ezen területeken az újonnan létrejövő mikro vállalkozások létrehozását célozta. A másik keretében a meglévő piac fejlesztését terveztük. A III. tengely keretéből ezen fejlesztéseket nem lehetett támogatni. A helyi piac fejlesztésére vonatkozó célterület a IV. tengely első körében nem került megnyitásra, így a rendelkezésre álló forrás a HVS felülvizsgálat után a második körre került átcsoportosításra. A harmadik HPME a hálózatosodáson alapuló fizető vendéglátó, kereskedelmi szállásszolgáltatások, kempingek, panziók meglévő színvonalának fejlesztését, turisztikai kínálatának bővítését célozta. Várható eredményként a sümegi vállalkozások tekintetében a helyi gazdasági életben való eredményesebb részvételt, a szolgáltatások színvonalának emelkedését, az egyéni vállalkozók számának növekedését, valamint a vállalkozói együttműködések kialakulását és erősödését jelöltük meg. Összesen 21 projekt támogatását terveztük. 19

20 A IV. tengely keretében az első pályázati körben az első jogcímhez kapcsolódóan 9 vállalkozást tudtunk támogatni (telephely kialakítás, fejlesztés, eszköz- és gépbeszerzés, technológiai fejlesztés, kisléptékű infrastrukturális fejlesztés). Az allokált forrás nagysága: ( Ft.) A hálózatosodáson alapuló turisztikai fejlesztési jogcímben az első pályázati körben egy turistaszálló minőségi fejlesztése kapott támogatást összesen ( Ft.) értékben. Komoly eredménynek tekinthető, hogy a második pályázati körben lehetőségünk nyílott az őstermelői tevékenység támogatására is, így a következő célterületek kerültek meghirdetésre: Együttműködésen alapuló vállalkozásfejlesztés 5000 és fő közötti, valamint munkanélküliséggel fokozottan sújtott településeken. Hálózatosodáson alapuló közösségi szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló) és/vagy a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Őstermelői (beleértve a kistermelőt is) tevékenység támogatása. A fejlesztési prioritás tekintetében a 2009-es HVS felülvizsgálat során forrás átcsoportosítást végeztünk a szálláshely szolgáltatás szektor maradványából, mivel a beérkezett projektötletek alapján egy fejlesztés támogatása vált szükségessé a IV. tengely második körében. A második pályázati körben a HVS-ben előzetesen megfogalmazottak alapján nagyobb hangsúlyt fektettünk a sümegi vállalkozások tekintetében a rendelkezésre álló forrás felhasználásának érdekében a projektgenerálásra, melynek alapját a vállalkozók egyesületével való, már megkezdett együttműködés jelentette. A célterület kedvezményezetti körének bővítése is megtörtént, így a 13,7 %-nál magasabb munkanélküliséggel sújtott településekre (23 település) is fokozott hangsúlyt tudtunk helyezni a második pályázati körben. A IV. tengely keretében a második pályázati körben az Együttműködésen alapuló vállalkozásfejlesztés 5000 és fő közötti, valamint munkanélküliséggel fokozottan sújtott településeken célterülethez kapcsolódóan 32 vállalkozást tudtunk támogatni (telephely kialakítás, fejlesztés, eszköz- és gépbeszerzés, technológiai fejlesztés, kisléptékű infrastrukturális fejlesztés) összesen Ft. értékben. A hálózatosodáson alapuló közösségi szálláshelyek fejlesztési jogcímben a második pályázati körben egy turistaszálló minőségi fejlesztése kapott támogatást összesen Ft. értékben. Az őstermelői tevékenységek célterületen 13 őstermelő részesült összesen Ft. támogatásban. A két pályázati kör eredményként a vállalkozások tekintetében megvalósult a helyi gazdasági életben való eredményesebb részvétel, a szolgáltatások színvonalának emelkedése. A vállalkozói együttműködések kialakulását tekintve 70-nél több különböző együttműködés 20