Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési. Debrecen M. J. Város Önkormányzata. Tanulmányterv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési. Debrecen M. J. Város Önkormányzata. Tanulmányterv"

Átírás

1 Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve Tanulmányterv

2 Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve tanulmányterv Készítette: Témafelelős: Kidolgozók: COWI Magyarország Kft. Badalay Endre Badalay Endre Kelló Balázs Kiss András Plank Edit Szőke Bálint

3 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Előzmények Megbízás 5 2 Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata Debrecen térségi szerepe Területszerkezet Közlekedési összefüggések 9 3 A jelenlegi közlekedési infrastruktúra leírása A város közúti kapcsolatai A városi közúti hálózat jellemzői Forgalomszabályozás Parkolás Közúti vasúti keresztezések Helyi tömegközlekedés Helyközi autóbusz-közlekedés Gyalogos közlekedés Kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Logisztika, áruszállítás 39 4 A közlekedés jelenlegi helyzete A közlekedési igények felmérése A közlekedési szokásjellemzők Debrecenben A közúti forgalom főbb jellemzői Parkolási szokások és jellemzők Közlekedésbiztonsági helyzet A közösségi közlekedés jellemzői A környezet állapota 72

4 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Debrecen forgalmi modellje Közlekedési modellek A forgalmi modell ellenőrzése és felhasználása 78 6 Debrecen város jelenlegi közlekedési helyzetének értékelése Városszerkezet Közúti közlekedés Parkolás Közösségi közlekedés Gyalogos és kerékpáros közlekedés Közlekedésbiztonság A mozgásukban korlátozottak helyzete Környezeti terhelés SWOT elemzés 86 7 A város fenntartható közlekedési rendszerének fejlesztési stratégiája A fenntartható közlekedés stratégiája Illeszkedés a már elkészült stratégiákhoz Tendenciák és feladatok Debrecenben A fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiája 98 8 Javasolt intézkedések, fejlesztések a városi fenntartható közlekedési rendszer koncepciójának megvalósításához A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása A környezetbarát közlekedési módok segítése A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása A város és az új fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása Egyéb ajánlások Kiemelt fejlesztési feladatok, a megvalósítás javasolt ütemezése Rövid távon megvalósítandó feladatok Közép távon megvalósítandó feladatok Hosszú távon megvalósítandó feladatok A feladatok megvalósulásának mérése, értékelése 127

5 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Bevezetés Előzmények 1.1 Előzmények Debrecen városvezetése az elmúlt években elkötelezte magát a városi környezeti körülmények javítása iránt. Megoldásokat kívánnak találni a belső városrész megóvására, valamint a külső területeken élők életminőségének javítására egyaránt. Ennek érdekében városi közlekedéspolitikai koncepció elkészítését, majd ennek elkészülte után teljes városi közlekedés-fejlesztési terv kidolgozását tűzték ki célul. Céljaik eléréséhez uniós városi közlekedés-fejlesztési támogatásra is számíthatnak, egyrészt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési és Regionális Operatív Programjaiból, valamint az Unió CIVITAS programjából. A tagállami, illetve regionális fejlesztések szintjén a célok eléréséhez szükséges beruházásokat főleg a Kohéziós Alap és a Regionális Fejlesztési Alap forrásai támogatják. Magyarországon a jelenleg tervezés alatt álló, a as tervidőszakra vonatkozó programozási dokumentumok közül kettő, a Közlekedésfejlesztési Operatív Program és az Észak-alföldi Operatív Program keretében állnak majd főleg rendelkezésre azok a források, amelyek a Debrecen térségében tervezett közlekedésfejlesztési projektekhez támogatást nyújthatnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében regionális és városi beruházások is szerepelnek Debrecenhez kapcsolódóan (részletesen lásd a 9.1 fejezetben). Ezeken kívül több olyan tematikus kezdeményezés, közvetlen támogatási program létezik, amelyek önkormányzatok pályázatai alapján meghatározott célok eléréséhez nyújtanak támogatást. Ezek közül elsősorban a CIVITAS programot kell megemlíteni. A CIVITAS (CIty - VITAlity - Sustainability) az Európai Unió programja, olyan közepes méretű európai városok számára, akik városukat élhetőbbé kívánják tenni. Az élhetőség fogalma európai mércét jelent; a tisztább, csendesebb, egészségesebb város megteremtését célozza, melyben a tömegközlekedés vonzóbbá tételén, a városközponthoz közel eső közúti hálózat tehermentesítésén, a városi gépkocsiforgalom alternatívájának kidolgozásán és az alternatív, innovatív közlekedési módok elősegítésén van a hangsúly. A program tehát nem a nagy infrastrukturális beruházásokat támogatja arra az említett strukturális és kohéziós alapok szolgálnak, de mindenképpen a nagyobb európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések előszobájának számít.

6 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A CIVITAS II. program pályázatán a Toulouse vezetésű konzorcium tagjaként nyertes Debrecen egyrészt a tömegközlekedés vonzóbbá tételét, másrészt új, a fenntarthatóságot célzó kutatásokat és kísérleti jellegű intézkedések, beruházások kipróbálását célozza meg. Debrecen körülbelül 1 millió eurót használhat fel a pályázati keretösszegből, a szükséges önrész mértéke a CIVITAS programban megszokott 60-65%. A városvezetés elképzelései között szerepel a tömegközlekedés vonzóbbá tétele, központi forgalomirányítás bevezetése, utastájékoztató eszközök kihelyezése a városban, valamint buszsávok kialakítása. A beruházások támogatása azonban nem az elsődleges cél, a városi közlekedés kutatásáé a prioritás. Debrecen vezetésének kutatási tervei között elsősorban alternatív üzemanyagok keresése szerepel. Debrecen végéig valósíthatja meg ez irányú elképzeléseit támogatással. Megbízás 1.2 Megbízás Debrecen város megbízása a debreceni közlekedés olyan fejlesztési tervének elkészítéséről szólt, mely a fenntarthatóságot, a hosszú távú működőképességet elsődleges célként fogalmazza meg. A tanulmány három fő fejezete: I. munkarész: a város jelenlegi közlekedési rendszerének elemzése II. munkarész: a közlekedési rendszer fejlesztési stratégiájának összeállítása III. munkarész: javaslatok kidolgozása a prioritást élvező intézkedésekre, a stratégia megvalósítására

7 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata Térségi szerep 2.1 Debrecen térségi szerepe Debrecen városa az észak-alföldi Hajdú-Bihar megye székhelye. Hajdú-Bihar Magyarország negyedik legnépesebb megyéje, a népesség száma meghaladja az 550 ezret, amely az ország lakosságának kb. 5,5%-át jelenti. A népsűrűség 88,9 fő/km 2, amely alig magasabb az észak-alföldi régió átlagánál, viszont 20 fővel alatta marad az országos népsűrűségnek. A megye településhálózatára a sokszínűség jellemző, a ritka és szétszórt falvak mellett nagy népességű települések találhatók. A megye területéhez képest az átlagosnál kevesebb, mindössze 82 település van. A kis településsűrűség mellett a települések viszonylag nagyobb lélekszámúak. Az 1970-es évek végétől indult meg a megyében egy erőteljes várossá válási folyamat, mely az 1980-as évektől felgyorsult. Ennek eredményeként ma már 17 város található Hajdú- Biharban, a megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság közel 80%-a városokban él. A népesség településtípusok szerinti megoszlása alapján Hajdú- Bihar megye az ország egyik legmagasabb városi arányt mutató megyéje. Debrecen Hajdú-Bihar megye megyeszékhelye és az észak-alföldi régió központja, ezen kívül önálló kistérség. A város népessége a XX. század második felében számottevően ( között közel 70 %-kal) növekedett, ma Magyarország második legnagyobb lélekszámú városa a maga 204 ezer lakosával (2004, KSH), és itt koncentrálódik a megye népességének közel 40 %-a. A város területe 462 km 2, a népsűrűség 443 lakos/km 2. A gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi hálózatban betöltött szerepe igen jelentős, és túlmutat az ország határain. A Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy háromszög az ország egyik legismertebb és legnagyobb látogatottságú turisztikai célpontja. Minőségi szolgáltatásokat ajánl az egészségturizmus (gyógyfürdők), a konferenciaturizmus és a tanulmányutak szervezése területén egyaránt. A várost északról határoló Nagyerdőben található az ország legrégebbi természetvédelmi területe, amely egyben kedvelt kirándulóhely és szórakoztatóköz-

8 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve pont is. Itt kap helyet tágas fürdőkomplexum formájában a város gyógyító hévize. Debrecen Szeged, Pécs és Budapest mellett a negyedik olyan magyar város, amely tulajdonképpen hiánytalanul ellátja regionális központi szerepkörét: jelentős felsőoktatási választékot kínál, regionális egészségügyi központokkal, tudományos intézetekkel rendelkezik, és széles körű gazdasági és kulturális szolgáltatásokat nyújt. Munkaerő-keresleti pozíciója is megfelel a regionális központi helyzetének. A Magyar Kormány évi határozata alapján Debrecen lesz az ország egyik távlati fejlesztési pólusa. Eszerint K+F és tudásipari központok, valamint közúti logisztikai központ kialakítására, illetve további fejlesztésekre lehet számítani, emellett a repülőtér kiemelt fejlesztése szerepel a tervek között. A város ilyen funkciójára a közlekedés hálózatban betöltött szerepét is fel kell készíteni. Debrecen távlati fejlesztési pólus Városszerkezet 2.2 Területszerkezet A város legnagyobb területei az alföldi mezőgazdasági hagyományok nyomait hordozzák magukon. Amellett, hogy ez a magyar nagyváros sem maradhatott ki a történelem során a paneles építkezésből, Debrecent alapvetően a földszintes, kertes lakóépület-övezetek jellemzik. Debrecennek csak kis része az, amely a jellegzetes belvárosias jegyeket hordozza magán. Ez mindössze a városmag területe, ahol 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság kb. 13%-át tömöríti. Ezen a városrészen koncentrálódik a városi közigazgatásközszolgáltatás jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. Ez

9 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve meghatározza a belvárosban élők életkörülményeit is, mivel a gépjárművek napközben igen nagy terhelést jelentenek, és óriási területeket igényelnek. A városmag mellett még a belvárosban kisvárosias, falusias jellegű lakóövezetet találunk, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimális annak ellenére, hogy a sok magánkert miatt jelentős biológiailag aktív zöldfelülete ez a városnak. Hasonló falusias jellegű övezeteket a külső városrészekben is találunk. A lakótelepek után a kertvárosi lakózónákban élnek a legtöbben mintegy fő, a város népességének 29%-a. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a lakótelepek. A városban megtalálhatók mind a 3-4 emeletes épületegyüttesekből álló, mind a 10 emeletes panelház-tömbökből felépített lakóterületek. A lakosság igen nagy hányada (kb. 34%-a, mintegy fő) koncentrálódik ezeken a területeken, a tócóskerti és az újkerti városrészek népessége külön-külön meghaladja a főt. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű zöldfelületek vannak, azonban a közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel, és mivel az ilyen lakótelepeket jellemzően a személygépjárművet napi rendszerességgel csak kis arányban használó szegényebb rétegek lakják, kiemelten fontos a tömegközlekedés megfelelő színvonalú ellátása. A külső városrészekben a mai városi tendenciáknak megfelelően új, vonzó lakóingatlanok épülnek. A folyamat elsősorban Debrecen-Józsa városrészben, a város észak-nyugati részén a Kertvárosban és a dél-keleti területeken a hétvégi kertes övezetben jelentős. Ezeket az új építésű lakóövezeteket a nyílt kertvárosias, illetve lakóparkok esetén a valamivel zártabb, lakótömbös beépítettség jellemzi. Lakói jellemzően a tehetősebb rétegből kerülnek ki, így a lokális motorizációs szint magasabb a városi átlagnál. Az itt lakók anyagi helyzetüknél fogva, amiatt, hogy az új területek általában nem rendelkeznek megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal, valamint a nagyobb távolságok miatt a jelentkező mobilitási igényüket jellemzően egyénileg, személygépjárművel elégítik ki. Számukra a tömegközlekedés nem létkérdés, azonban attraktív szolgáltatás létrehozásával nekik nyilvánvalóan mást jelent ez, mint azoknak, akik más lehetőség híján rászorulnak a használatára alternatívát jelenthet. Természetesen a már önállóan közlekedő iskoláskorú fiatalok számára ezeken a területeken is a közforgalmú közlekedés az elsődleges utazási lehetőség. A külvárosban, elsősorban az országos főutak környezetében, Nagyállomás és Szabadságtelep vasúti megállóhely közelében, valamint a belső övezetekben jelentős területeket tesznek ki az ipari, kereskedelmi, üzleti övezetek, mely területek nagy áruszállítási, valamint munkahelykínálatuk miatt nagy mobilitási igényt generálnak. Debrecen ipari szerkezetére a hagyományos, elsősorban élelmiszer-ipari feldolgozó cégek túlsúlya jellemző (pl. DEKO-Food Rt., Friesland Hungária Rt., Hajdúgabona Rt). Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás (BIOGAL-TEVA Rt.), a csapágygyártás (MGM-FAG Rt.), valamint az orvosiműszer-gyártás és a könnyűipar. Az évtizedes múlttal rendelkező üze-

10 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve mekhez (BIOGAL-TEVA, MGM-FAG) a közösségi közlekedési eljutás lehetőségei jók, azonban az utóbbi évtizedben iparosodott területek nem képezik szerves részét a hálózatnak. Debrecenre is ahogy a hasonló méretű és gazdasági szerepű városokra napjainkban jellemző a szuburbanizáció, a város tágabb értelemben vett területe növekszik, mégpedig két okból. Egyrészt a minőségi életkörülményeket, lakókörnyezetet kínáló kertvárosias lakóövezetek felértékelődnek, a város vonzó, kedvelt és nem utolsó sorban egyre szélesebb réteg számára elérhető területeivé válnak. A másik ok, hogy a város a gazdasági szektor számára is attraktív, ami a gazdasági területek növekedésével, új gazdasági területek megjelenésével jár, valamint tágítja a város vonzáskörzetét, az agglomerációt. Ezek a folyamatok pedig a mobilitási igények és a közlekedési rendszer terhelésének növekedését eredményezik. Közlekedési összefüggések 2.3 Közlekedési összefüggések A város 220 km-re található Budapesttől, az Alföld keleti felének legnagyobb vasútvonala mellett fekszik és az észak-alföldi térség legjelentősebb közúti csomópontja. A település a legközelebbi autópályától M3-as és a legközelebbi határátkelőtől egyaránt 35 km-re fekszik, és év végétől az M35-ös gyorsforgalmi út kapcsolja közvetlenül az autópálya-hálózathoz. Országos jelentőségű útvonalak találkoznak itt, igen jelentős tranzitforgalmat is levezetve. Debrecen nagy lakosszáma, kiterjedése és térségi szerepe miatt jelentős mobilitási igény jelentkezik a városban és környékén. A város forgalma jellemzően az országos főutakra (azok belterületi szakaszaira) és az ezeket összekötő alsóbbrendű hálózatra koncentrálódik, a többi útvonal tulajdonképpen csak a lakóövezetek helyi forgalmát szolgálja ki. Mivel a sugár irányú országos fő- és közutak között a nyugati elkerülő mellett csak helyenként van a város környékén kapcsolat, és a város belterületét elkerülő szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot, a fő tranzit irányokban a forgalom a belső városrészeket határoló Kisés Nagykörúton bonyolódik le. Ugyanezeket az útvonalakat veszi igénybe a tömegközlekedés, a városkörnyéknek nem a városközpontba irányuló forgalma és a helyi forgalom is. A kerékpáros közlekedés az infrastruktúra hiányosságai miatt nem vonzó. A város nemcsak a közúti, hanem a vasúti országos érrendszernek is szerves része, a legnagyobb regionális szerepű 100-as (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony) fővonal mellett fekszik, mely az európai vasúti TINA hálózatnak is eleme (Szajol Püspökladány Debrecen Nyíregyháza). Ezen kívül a város hét kisebb jelentőségű vonalnak (105, 106, 107, 108, 109, 110- esnek, valamint a 333-as keskeny nyomtávúnak) a találkozási pontja. Ennek megfelelően kiváló vasúti kapcsolatai vannak, vasúti hálózattal az egyik legjobban ellátott csomópont az országban. A város rendszeres InterCity összeköttetéssel rendelkezik Budapesttel, Miskolccal és Nyíregyházával, InterPici vonatok közlekednek a Nyírség és a Hajdúság felé is.

11 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A városban egyre nagyobb közúti forgalmi igényeket generál az ország legnagyobb charter forgalmát lebonyolító Debreceni Repülőtér. Összességében Budapest után ez az ország második legforgalmasabb, nemzetközi járatokat is fogadó és indító repülőtere decembere óta lett nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. Utasforgalma azóta évente közel megduplázódik, a 2000-es fős utasszám 2005-ben meghaladta a utast.

12 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A jelenlegi közlekedési infrastruktúra leírása 3.1 A város közúti kapcsolatai Debrecen fontos szerepet tölt be a környék közúti közlekedésében: Az országhatártól való kis távolsága miatt jelentős a nemzetközi forgalom, Itt találkoznak a megye sugárirányú főútjai és fontosabb összekötő útjai, Mint megyeszékhely és régióközpont, jelentős bejáró forgalmat bonyolít le. Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok Debrecen nem fekszik a legjelentősebb európai áruszállítási irányok, az úgynevezett TEN (Trans-European Transport Networks) avagy páneurópai közlekedési folyosók mentén. Az V. számú folyosó, amely az észak-adriai kikötők és Kelet-Európa között vezet, és magában foglalja az M3 autópályát, a várostól mindössze 35 km-nyire halad. A folyosó fő ágának nyomvonala közúton a Velence Ljubljana Budapest Záhony Lvov útvonal. (Magyarország területén a TEN hálózat elsősorban a kelet-nyugat irányú forgalom levezetését szolgálja, az észak-déli irányok, melyek jelentősége az Európai Unió bővülésével és a balkán országainak várható fejlődésével tovább erősödik, nincsenek lefedve.) Ugyanakkor a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment) amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése érinti Debrecent. A hálózat része a 35-ös országos főút (M3 autópálya Polgár felől), és a 47-es számú főút (Berettyóújfalu 42. sz. főút Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával jelenleg folyik (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés). A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhe-

13 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve tő. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú főközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. Debrecen országos közúti kapcsolatai Városkörnyéki közúti kapcsolatok Városkörnyéki közúti kapcsolatok A városkörnyék közúti kapcsolatait elsősorban a fent leírt főúthálózat jelenti, a Debrecenen áthaladó, illetve onnan kiinduló országos főutak (4., 33., 35., 47.,

14 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve , 471. sz. utak) jelentős forgalmat bonyolítanak le a megyeszékhely és a környezetében lévő települések között is. A fentiek mellett a Debrecen körüli települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendű úthálózatnak is (négy négyszámjegyű és egy ötszámjegyű, valamint két önkormányzati útnak). Az öt kisebb jelentőségű útból négy valamelyik főútba csatlakozik még a városhatáron való belépés előtt, így az ezekről a területekről kiinduló forgalom is a főúthálózatot terheli Debrecenen belül. A sz. út a 33. sz. országos főúton keresztül elsősorban Balmazújváros és környéke, valamint Nagymacs kapcsolatát biztosítja Debrecennel. A sz. út a 4. sz. főút dél-nyugati szakaszához csatlakozik, Hajdúszovát és Földes irányába teremt kapcsolatot, valamint ez az út bonyolítja a Szepesről induló bekötőút forgalmát. A sz. út a Hosszúpályi, Monostorpályi és Pocsaj települések irányából érkező forgalmat vezeti a városba, a 47. sz. főúton keresztül. A sz. út Fancsika, Bánk és Létavértes kapcsolatát teremti meg. Az út a belvárosig fut, a Nagykörút keleti ágához kapcsolódik, a Diószegi úton és a Vágóhíd utcán keresztül. Létavértesnél a személyforgalom számára határátkelő üzemel Románia felé. A sz. út nagy részben a városon kívüli kapcsolatot teremt a 48. sz. és a 471. sz. utak között, valamint ebbe csatlakozik a Martinkáról induló bekötőút. A fentieken túl egy-egy önkormányzati út vezet Ondód és Pallag településekre.

15 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A városkörnyék közúti kapcsolatai Városi közúthálózat 3.2 A városi közúti hálózat jellemzői A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km, melynek közel 95 %-a a város tulajdonában van, míg a mintegy 30 km hosszú, a Debrecenen átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A 2005-ös önkormányzati közúti statisztikai adatlap szerint ebben az évben a belterületi közúthálózat kb. 80%-a volt burkolt. A belváros utcái teljes hoszszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosias lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos, de folyamatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, közel 94%. Belterület Összesen 80% 41% 20% 59% Kiépíte tt Kiépítetlen Kiépített Kiépítetlen

16 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A burkolt utak aránya a belterületen és összesen A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze: déli és keleti szakasza (Erzsébet utca Wesselényi utca Hajnal utca Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút, északi szakasza (Füredi utca Hadházi utca Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; nyugati szakasza (Böszörményi út Pesti utca Nyugati utca Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával; Helyzetéből adódóan nagyon fontos és igen sokrétű hálózati funkciót tölt be. Szerepe a tranzitforgalom átvezetése, a városba érkező forgalom elosztása, a külső városrészek közötti forgalom lebonyolítása. A Nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca Hét vezér utca Diószegi út a keleti városrész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti öszsze, valamint északon a Bolyai utca Nagyerdei körút Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők részére a Nagykörúton kívül. A főúthálózat sugárirányú elemeit elsősorban a már említett országos fő és mellékutak 2x2 sávos belterületi szakaszai adják. A Debrecenen átvezető 4. számú főút, ami délnyugat felől a Szoboszlói úton vezet a Nagykörútig, majd annak déli és keleti ágán továbbhaladva a városból észak felé kivezető Kassai út. Szerepe elsősorban az országos és városkörnyéki tranzit és célforgalom levezetése. 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával

17 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé. 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami az M35 autópálya átadása után elsősorban a környéki nagy települések illetve agglomeráció (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az észak-nyugati városrész főútja. 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti városrész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az észak-keleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig. Az önkormányzati kezelésű főúthálózati elemek közül a Nagykörúton kívüliek jelentősége kisebb. A Simonyi út egyrészt Pallag, másrészt a Nagyerdei városrész közúti kapcsolatát adja, a Vágóhíd utca és Monostorpályi út a keleti, míg a Kishegyesi út a nyugati területek közúti forgalmát vezetik a Nagykörútig. Ugyanakkor a városi utak a Nagykörúton belül jelentős forgalmat bonyolítanak le. A városközpont határán vezető Kiskörútnak csak a keleti és északi szakasza épült ki (nyugati és déli ágát a Nagykörút jelenti), ami a város dél-keleti és észak-nyugati területei között ad a Nagykörútnál rövidebb kapcsolatot a Mikepércsi út (és így a 47. sz. főút és közvetve a Monostorpályi út) valamint a Böszörményi út (és így a 33. és 35. sz. főutak) összekötésével A városközpont észak-déli közlekedési tengelyét a Piac utca adja, melynek középső, Kossuth téri szakaszát a villamos által is használható gyalogoszónává alakították. A belvároson kelet-nyugati irányban a Széchenyi utca Kossuth utca és a Miklós utca Szent Anna utca tengelyeken lehet elsősorban áthaladni, melyek közül az első az intenzív gyalogosforgalmú központon halad át.

18 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Debrecen közúthálózata 3.3 Forgalomszabályozás Jelzőlámpás forgalomirányítás A jelzőlámpás közúti forgalomirányítás Jelenleg a fontosabb csomópontokban elsősorban a belvárosban és az országos főutak bevezető szakaszaihoz kapcsolódóan működik jelzőlámpás forgalomirányítás. A 77 darab forgalomirányító berendezés (ebből 36 db a Polgármesteri Hivatal, míg 41 db a PH és a Magyar Közút Kht. közös üzemeltetésében van) összesen 101 csomópont, illetve gyalogátkelő forgalmát irányítja. A vezérlőberendezésekből, a 4. sz. főút Debrecenen átvezető szakaszán működő 15 darab VILATI gyártmányú (VTC illetve VSF típusú), a többi SIGNELIT gyártmányú, SGS típusú. A fentiek mellett a debreceni forgalomra nagymértékben hat az M35 autópálya Debrecent elkerülő szakaszának végcsomópontjaiban (az M sz. főutak és a sz. főutak csomópontjaiban) a le- és felhajtó ágakban telepített további négy jelzőlámpás csomópont, melyek lakott területen kívül, a város határától 2-4 km-re találhatók. Ezek mindegyike a Magyar Közút Kht. kezelésében van, 4 darab SGS típusú vezérlőberendezés irányítja őket. Az irányító berendezések a távfelügyeleti rendszerre kötve üzemelnek.

19 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Debrecen jelzőlámpás csomópontjai A városban a helyi forgalomirányító berendezések fix időtervű, időkapcsolóval váltott programokat futtatnak. Ezekben a csomópontokban a jellemző periódusidő 120 mp. A város területének jelzőlámpás csomópontjai több, egymástól független hangolt rendszerben működnek, melyet telefonos távfelügyeleti rendszer kapcsol össze. A hangolás vonali szintű megvalósítása az alábbi útszakaszokon működik: Böszörményi úti hangolás Füredi úti hangolás Pesti utcai hangolt irányítás a Füredi úthoz hangolva

20 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve sz. főút Erzsébet utcai hangolása 4. sz. főút Hajnal utca Kassai út hangolt irányítása Belváros kiskörúti hangolás Kossuth Lajos utca hangolt irányítása 47. sz. főút Mikepércsi úti hangolás A város Magyar Közút Kht. üzemeltetésében lévő útjain összesen 23 helyszínen találhatók nyomógombos gyalogos-bejelentkezővel felszerelt forgalomirányító berendezések (9 db a 4. sz., 3 db a 33. sz., 5 db a 35. sz. és 6 db a 47. sz. főút csomópontjaiban és gyalogos átkelőinél). A város főúthálózatának 19 csomópontjában helyi üzemű hurokdetektoros forgalomtól függő irányítás működik, emellett főúthálózaton öt helyszínen működik az irányító berendezésekhez kapcsolt infra bejelentkező (a Szoboszlói út István út, Erzsébet utca Boldogfalva utca, Faraktár utca Kolónia utca, Vámospércsi út Hétvezér utca, Vámospércsi út Létai út csomópontokban). A városban a közforgalmú közlekedés forgalomirányítás eszközeivel történő támogatása nem jellemző, helyi szinten néhány csomópontban, valamint a Kiskörút vonalán működik. A kiskörúton autóbusz sávot alakítottak ki a keleti oldalon a Hunyadi u. Burgundia u. Klaipeda u. útvonalon, valamint a nyugati oldalon a Burgundia u. Klaipeda u. útvonalon. Emellett egy rövid kb. 200 méteres autóbusz sáv van a Petőfi tér előtt a Wesselényi utcán is. Az autóbuszsávok forgalmát az érintett csomópontokban önálló kiegészítő buszjelzők irányítják: Hunyadi u. Darabos u. Hunyadi u. Péterfia u. Hunyadi u. Rákóczi u. Burgundia u. Monti E. u. Burgundia u. Csapó u. Klaipeda u. Szent Anna u. Petőfi tér állomáskihajtó a Wesselényi út irányából Néhány csomópontban busz-zsilip rendszerben működik előnyben részesítés, ezek többnyire a jelzőlámpa előtt elhelyezett megállóból indulást segítik. Ilyen csomópontok: Erzsébet u. - Szív u. (Petőfi tér felől) Petőfi tér - állomáskihajtó (Erzsébet u. felől) Kassai út - Homok u. (Nyíregyháza felől) Kassai út - Zákány u. (mindkét irányból) Széchenyi u. - Szepességi u. (Kossuth u. felől) Kossuth u. - Liszt F. u. (mindkét irányból)

SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL

SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL A 2-es villamos február 26-án kezdi meg az utasok szállítását a teljes vonalon, utasforgalmi próbaüzem keretében.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben

8/2014. (III. 31.) határozata egyéni választókerületek kialakitásáról

8/2014. (III. 31.) határozata egyéni választókerületek kialakitásáról A DEBRECENI HELYIVÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 8/2014. (III. 31.) határozata egyéni választókerületek kialakitásáról A Debreceni Helyi Választási Iroda vezetőjeként a választási eljárásról szóló 2013. évi

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2 Vonal 2014.01.31-ig Vonal 2014.02.01-től Változás 1 1 Jelentősen sűrűbben közlekednek. Hétköznap reggel 8 helyett 6-7 percenként, este 40 helyett 20-30 percenként, szombaton délelőtt 20 helyett 15 percenként,

Részletesebben

A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása

A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK Zrt. kikérte utasai véleményét a 15-ös, 115-ös és 133-as viszonylatok közlekedési rendjének

Részletesebben

1-ES VILLAMOS PÁLYAREKONSTRUKCIÓ 2015. JÚLIUS 4 19.

1-ES VILLAMOS PÁLYAREKONSTRUKCIÓ 2015. JÚLIUS 4 19. 1-ES VILLAMOS PÁLYAREKONSTRUKCIÓ 2015. JÚLIUS 4 19. A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. felújítja az 1-es villamos vonal elöregedett pályaszakaszait. A két hétig tartó munka során a villamospálya egyes szakaszai

Részletesebben

Közlekedésfejlesztés TERVEZET

Közlekedésfejlesztés TERVEZET 07 TERVEZET Pestszentimre közlekedésének főbb jellemzői Pestszentimre útvonalai Pestszentimre közlekedési hálózata az elmúlt 200 évben a település fejlődésével párhuzamosan alakult ki. Az utak településeket

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet 3.4. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T 2014-09

Részletesebben

MESTER UTCA VIOLA UTCA BALÁZS BÉLA UTCA THALY KÁLMÁN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMB KÖZLEKEDÉSI HATÁSVIZSGÁLATA

MESTER UTCA VIOLA UTCA BALÁZS BÉLA UTCA THALY KÁLMÁN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMB KÖZLEKEDÉSI HATÁSVIZSGÁLATA Tsz.: 4642 BUDAPEST IX. KERÜLET, KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS MESTER UTCA VIOLA UTCA BALÁZS BÉLA UTCA THALY KÁLMÁN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMB Tervező: Ügyvezető igazgató: Rhorer Ádám Várady Tamás Budapest, 2013.

Részletesebben

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében DDOP-5.1.2/A-2009-0001 Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében Megítélt támogatás: 66.606.765,-Ft Projekt neve: Hosszú távú helyi,

Részletesebben

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében Tisztelt Utasaink! Örömmel értesítjük Önöket, hogy társaságunk 0. szeptember -től új menetrendet vezet be a dunaharaszti helyi autóbuszjáratokon.

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK 2014 nyarán megkezdte az 1-es villamosvonal Rákóczi hídon át, az

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 22.

A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 22. A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 22. Tartalom Keretek Megvalósult fejlesztések Folyamatban lévő fejlesztések További tervek

Részletesebben

Az első ütem tervezett menetrend módosításai vonalanként (A Tisza Lajos krt. rekonstrukciója megkezdésétől)

Az első ütem tervezett menetrend módosításai vonalanként (A Tisza Lajos krt. rekonstrukciója megkezdésétől) Az első ütem tervezett menetrend módosításai vonalanként (A Tisza Lajos krt. rekonstrukciója megkezdésétől) 1. sz. melléklet 2 Makkosház Erdélyi tér változatlan. 2A Mars tér Erdélyi tér változatlan. 10

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Közel 570 milliós forintos közlekedés-fejlesztési beruházás készült el Kaposváron

Közel 570 milliós forintos közlekedés-fejlesztési beruházás készült el Kaposváron Közel 570 milliós forintos közlekedés-fejlesztési beruházás készült el Kaposváron 2013. szeptember 30. Új autóbuszöblök, korszerűsített megállóhelyek épültek és dinamikus utas-tájékoztató rendszer informálja

Részletesebben

DEBRECEN KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZATÁNAK TANULMÁNYTERVE SEGÉDTANULMÁNY

DEBRECEN KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZATÁNAK TANULMÁNYTERVE SEGÉDTANULMÁNY DEBRECEN KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZATÁNAK TANULMÁNYTERVE SEGÉDTANULMÁNY TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények...3 2 Kerékpárforgalmi létesítmények forgalomtechnikai kialakításai...4 3 A meglévő kerékpárhálózat áttekintése...5

Részletesebben

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése

A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése A megtett úttal arányos útdíj bevezetése, működése Vertetics Dávid Közlekedési Infrastruktúra Főosztály IX. Forgalomszabályozási konferencia Közúti Infrastruktúra-Környezetvédelem-Forgalomszabályozás?

Részletesebben

Budai fonódó villamoshálózat. A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről

Budai fonódó villamoshálózat. A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről Budai fonódó villamoshálózat A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről A fejlesztés lényege az Észak- és Közép-budai villamoshálózat kapcsolatainak kiépítése, mellyel egy átjárható, fonódó

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése Miskolc Déli Ipari Park elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as autópálya

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Szeged d vár á os hely h l i kközlek l edésében k dé éb 201 20 1. 11 kará csonyi, és szilveszteri, valamint a 2012. újévi ünnepek 2011.

Szeged d vár á os hely h l i kközlek l edésében k dé éb 201 20 1. 11 kará csonyi, és szilveszteri, valamint a 2012. újévi ünnepek 2011. TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk tj k a Tisztelt ltutazóközönséget, ö t hogy Szeged város helyi l közlekedésében k éb a 2011. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2012. újévi ünnepek körüli napokban az autóbuszok,

Részletesebben

Szeged város helyi közlekedésében 2013. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2014. újévi ünnepek 2013. december

Szeged város helyi közlekedésében 2013. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2014. újévi ünnepek 2013. december TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy Szeged város helyi közlekedésében a 2013. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2014. újévi ünnepek körüli napokban az autóbuszok, trolibuszok

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 SZIKSZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV JAVASLAT Infrastruktúra munkarész Miskolc, 2011. szeptember hó 2 Közlekedés Általános ismertetés Szikszó Borsod és Abaúj határán fekvõ település, a Cserehát lábánál. Könnyen

Részletesebben

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése Műhely 117 Jéger Gábor Bevezetés A Cserehát déli részének közlekedése A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói

Részletesebben

INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT TERÜLET- ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK INTERMODÁLIS CSOMÓPONTOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN REJLŐ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI, VALAMINT

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

Nyíregyháza Városi Közlekedésfejlesztési Terv összefoglaló

Nyíregyháza Városi Közlekedésfejlesztési Terv összefoglaló Nyíregyháza Városi Közlekedésfejlesztési Terv összefoglaló Nyíregyháza Közlekedésfejlesztési Koncepcióját a Közgyűlés 2001. évben hagyta jóvá, melyben a területrendezési és fejlesztési elképzelések, a

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T 2 0 1 0. J A N U Á R 26. A K T U Á L I N G A T L A N P A R K K I A D Ó R A K T Á R I G É N Y S Z E R I N T E L H E L Y E Z K

Részletesebben

47 sz. főút - 4415 j. út Hódmezővásárhely, Kálvin János tér, jelzőlámpás csomópont átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmú csomóponttá 2009. A Kálvin János téri csomópont Hódmezővásárhelyen, a 47 sz.

Részletesebben

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka

Részletesebben

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM 1 2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM A forgalomcsillapítás jelentősége és kerékpárosbarát alkalmazása Megközelítési módok közlekedési hálózatok kialakításánál Cél Jellemző feladatok

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

...1!~... (' N Y. Kr t t', ~C- REGYHÁZA. Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014 Ügyintéző: Nagy Ágnes

...1!~... (' N Y. Kr t t', ~C- REGYHÁZA. Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014 Ügyintéző: Nagy Ágnes 4400, KOSSUTH TÉR I. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-553i FAX: +36 42 311-041 NyíREGYHÁZA VAROSFEJLESZTÉSI ÉS 4401, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-547i FAX: +36 42 310-647 Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SÁRPILIS KÖZSÉG SÁRPILIS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE. Szakági alátámasztó munkarészek KÖZLEKEDÉS. Szekszárd, 2007.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SÁRPILIS KÖZSÉG SÁRPILIS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE. Szakági alátámasztó munkarészek KÖZLEKEDÉS. Szekszárd, 2007. SÁRPILIS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SÁRPILIS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Szakági alátámasztó munkarészek KÖZLEKEDÉS Szekszárd, 2007. június SÁRPILIS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 1. A település

Részletesebben

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása Budapest 2007. szeptember 13. Dunai hajóforgalom lehetőségei Budapest elővárosi és belső közlekedésében

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax:

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület A European Passengers Federation magyar tagszervezete

Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület A European Passengers Federation magyar tagszervezete Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület A European Passengers Federation magyar tagszervezete Székhely: 1074 Budapest, Dohány utca 54. I/2 Postacím: 1255 Budapest, Pf. 161. Web: www.veke.hu E-mail: veke@veke.hu

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

Curriculum Vitae. Tapasztó Sándor Születési dátum: 1976 április 21. Cím:

Curriculum Vitae. Tapasztó Sándor Születési dátum: 1976 április 21. Cím: Curriculum Vitae Név Tapasztó Sándor Születési dátum: 1976 április 21. Cím: 6720, Tisza L. krt. 36-38. I. em.1. Tel.: +36-30-8220274 E-mail: saoni76@gmail.com TANULMÁNYOK: 2005-2006 Budapesti Műszaki és

Részletesebben

Budapest közlekedés koncepciója

Budapest közlekedés koncepciója BUDAPEST ÚJ DIMENZIÓI Heti Válasz urbanisztika konferencia sorozat Budapest, 2011. november 29. Budapest közlekedés koncepciója Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Tartalom Budapest

Részletesebben

Magyar Államkincstár családtámogatási ügyfélszolgálatok

Magyar Államkincstár családtámogatási ügyfélszolgálatok Magyar Államkincstár családtámogatási ügyfélszolgálatok (anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) Figyelem! Az összeállítás a 2011. augusztus 18-i aktuális

Részletesebben

KÁPOSZTÁSMEGYER INTERMODÁLIS KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT TANULMÁNYTERVE

KÁPOSZTÁSMEGYER INTERMODÁLIS KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT TANULMÁNYTERVE Tsz: 4270 KÁPOSZTÁSMEGYER INTERMODÁLIS KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT TANULMÁNYTERVE Tervező: Rhorer Ádám 01-3157 Ügyvezető igazgató: Várady Tamás Budapest, 2011. augusztus 1 Tartalomjegyzék I. Közlekedési vizsgálat

Részletesebben

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben

Részletesebben

KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR ÉS TÉRSÉGE VÁROSRENDEZÉSI VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT

KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR ÉS TÉRSÉGE VÁROSRENDEZÉSI VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR ÉS TÉRSÉGE VÁROSRENDEZÉSI VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT MÛSZAKI LEÍRÁS 2007. szeptember TERV ÉS IRATJEGYZÉK KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR ÉS TÉRSÉGE VÁROSRENDEZÉSI VÁROSÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23.

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Új buszüzemeltetési modell Budapesten Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Tartalom A BKV buszüzemeltetés helyzete 2010-ben A probléma kezelése azonnali eszközökkel

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák

A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák Dr. Sárközi György Tibor PhD c. egyetemi

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

1.2 Közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet II.4.2. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: (+36) 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.:

Részletesebben

Vonali menetrend. Wien Budapest Debrecen/Beograd. Érvényes: 2014. december 14-től 2015. december 12-ig

Vonali menetrend. Wien Budapest Debrecen/Beograd. Érvényes: 2014. december 14-től 2015. december 12-ig Vonali menetrend Wien Budapest Debrecen/Beograd Érvényes: 2014. december 14-től 2015. december 12-ig Válasszon Ön is START Klub kártyát! Akár féláron vagy díjmentesen is utazhat vonatainkon a START Klub

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük városunkban!

Szeretettel köszöntjük városunkban! Szeretettel köszöntjük városunkban! Európa szívében vagyunk Három ország vonzáskörzetében (melyek 1,5 órán belül elérhetőek) Az M3-as autópálya révén az európai autópálya hálózat része InterCity vonatok

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

ÚTHÁLÓZAT Mérnök Iroda Kft. 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 6. II.em. 6. Tel.: 34/309-399; Tel/Fax: 34/309-400 E-mail: tracktor@axelero.

ÚTHÁLÓZAT Mérnök Iroda Kft. 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 6. II.em. 6. Tel.: 34/309-399; Tel/Fax: 34/309-400 E-mail: tracktor@axelero. Tata város ( térsége) Szerkezeti- és szabályozási tervének módosítása Közlekedési vizsgálat és javaslat A tervezési területet közlekedési szempontból délről az, északról a 1363/18 hrsz.-ú út (Fényes fürdő

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

A SZABOLCS VOLÁN Zrt. központi és szolgálati helyeinek elérhetőségei

A SZABOLCS VOLÁN Zrt. központi és szolgálati helyeinek elérhetőségei A SZABOLCS VOLÁN Zrt. központi és szolgálati helyeinek elérhetőségei 1. sz. függelék Társaság székhelye SZABOLCS VOLÁN Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített név: SZABOLCS VOLÁN Zrt.)

Részletesebben

A DKV Zrt. üzemeltetésében lévő fizető várakozóhelyek

A DKV Zrt. üzemeltetésében lévő fizető várakozóhelyek A DKV Zrt. üzemeltetésében lévő fizető várakozóhelyek Felszíni parkolás Parkolójegyek... 1. oldal Parkolóbérletek... 2. oldal Parkolási övezetek, díjfizetési lehetőségek... 3. oldal Pótdíjazás... 7. oldal

Részletesebben

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Hogyan gondoljuk a GYSEV-nél a valódi intermodalitás közlekedési feltételeit Infrastrukturális

Részletesebben

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Balázs: Személy / autó / busz / megálló A közforgalmú közlekedés szerepe a városok életében előadását hallhatják! 2 Dr. Horváth Balázs: Személy

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Elfogadóhelyek: KORLÁTLAN KEDVEZMÉNYT NYÚJTÓK:

Elfogadóhelyek: KORLÁTLAN KEDVEZMÉNYT NYÚJTÓK: Elfogadóhelyek: KORLÁTLAN KEDVEZMÉNYT NYÚJTÓK: Szálláshelyek: Aquaticum Debrecen Termál és Wellness Hotel**** Nagyerdei park 1. Tel.: 52/514-111, 52/514-183 Cívis Grand Hotel Aranybika**** 4025 Debrecen,

Részletesebben

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Kövesné dr.

Részletesebben

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV 1118 Bp., Bozókvár u.12. Tel: +36 1 310 7292 Fax:+36 1 319 6303 www.vibrocomp.com STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Érd intézkedési tervek Összefoglaló 1. Közút 1.1 Érd zajterhelését befolyásoló

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2015. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2015. (IV. 29.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2015. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól szóló 7/2000. (II.29.) önkormányzati

Részletesebben

4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné. 4150 Püspökladány IV. Béla u. 5. Kiss János 54/ 453-127 4100 Berettyóújfalu Kossuth u. 6.

4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné. 4150 Püspökladány IV. Béla u. 5. Kiss János 54/ 453-127 4100 Berettyóújfalu Kossuth u. 6. Hajdú Bihar Megyei Ernyőszervezetek Szervezet neve Ir. Szám Település Cím Képviselő Telefon E-mail cím A Zöldkereszt Munkavállalóinak Érdekvédelmi 4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné Az Oltalom Kősziklája

Részletesebben

nyújtott szolgáltatások és engedélyezett férıhelyszámok integráció formája 4024 Debrecen neve székhelye típusa neve székhelye telephelye

nyújtott szolgáltatások és engedélyezett férıhelyszámok integráció formája 4024 Debrecen neve székhelye típusa neve székhelye telephelye határozat Sorszám jellege 1. ideiglenes 2. végleges a mőödéséne neve széhelye típusa neve széhelye telephelye nyújtott szolgáltatáso és engedélyezett férıhelyszámo DMJV Idıse Háza Pallagi út 9. 1966. ápolás-gondozást

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Városi tömegközlekedés. A városi közlekedés szerkezete Hálózattervezés Irányítás közlekedésmenedzsment

Városi tömegközlekedés. A városi közlekedés szerkezete Hálózattervezés Irányítás közlekedésmenedzsment Városi tömegközlekedés A városi közlekedés szerkezete Hálózattervezés Irányítás közlekedésmenedzsment Városi tömegközlekedés A város és a közlekedés kapcsolata Városi funkcionális területegységek Városszerkezet

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban

Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban Integrált közösségi közlekedési rendszer létrehozása a Szabadka-Szeged régióban Közösségi közlekedés Szeged térségben Szeged, 2012. február 24. Káity Károly Tisza Volán Zrt. - forgalomfejlesztési és koordinációs

Részletesebben