Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési. Debrecen M. J. Város Önkormányzata. Tanulmányterv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési. Debrecen M. J. Város Önkormányzata. Tanulmányterv"

Átírás

1 Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve Tanulmányterv

2 Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Debrecen fenntartható városi közlekedésfejlesztési terve tanulmányterv Készítette: Témafelelős: Kidolgozók: COWI Magyarország Kft. Badalay Endre Badalay Endre Kelló Balázs Kiss András Plank Edit Szőke Bálint

3 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Előzmények Megbízás 5 2 Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata Debrecen térségi szerepe Területszerkezet Közlekedési összefüggések 9 3 A jelenlegi közlekedési infrastruktúra leírása A város közúti kapcsolatai A városi közúti hálózat jellemzői Forgalomszabályozás Parkolás Közúti vasúti keresztezések Helyi tömegközlekedés Helyközi autóbusz-közlekedés Gyalogos közlekedés Kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Logisztika, áruszállítás 39 4 A közlekedés jelenlegi helyzete A közlekedési igények felmérése A közlekedési szokásjellemzők Debrecenben A közúti forgalom főbb jellemzői Parkolási szokások és jellemzők Közlekedésbiztonsági helyzet A közösségi közlekedés jellemzői A környezet állapota 72

4 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Debrecen forgalmi modellje Közlekedési modellek A forgalmi modell ellenőrzése és felhasználása 78 6 Debrecen város jelenlegi közlekedési helyzetének értékelése Városszerkezet Közúti közlekedés Parkolás Közösségi közlekedés Gyalogos és kerékpáros közlekedés Közlekedésbiztonság A mozgásukban korlátozottak helyzete Környezeti terhelés SWOT elemzés 86 7 A város fenntartható közlekedési rendszerének fejlesztési stratégiája A fenntartható közlekedés stratégiája Illeszkedés a már elkészült stratégiákhoz Tendenciák és feladatok Debrecenben A fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiája 98 8 Javasolt intézkedések, fejlesztések a városi fenntartható közlekedési rendszer koncepciójának megvalósításához A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása A környezetbarát közlekedési módok segítése A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása A város és az új fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása Egyéb ajánlások Kiemelt fejlesztési feladatok, a megvalósítás javasolt ütemezése Rövid távon megvalósítandó feladatok Közép távon megvalósítandó feladatok Hosszú távon megvalósítandó feladatok A feladatok megvalósulásának mérése, értékelése 127

5 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Bevezetés Előzmények 1.1 Előzmények Debrecen városvezetése az elmúlt években elkötelezte magát a városi környezeti körülmények javítása iránt. Megoldásokat kívánnak találni a belső városrész megóvására, valamint a külső területeken élők életminőségének javítására egyaránt. Ennek érdekében városi közlekedéspolitikai koncepció elkészítését, majd ennek elkészülte után teljes városi közlekedés-fejlesztési terv kidolgozását tűzték ki célul. Céljaik eléréséhez uniós városi közlekedés-fejlesztési támogatásra is számíthatnak, egyrészt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési és Regionális Operatív Programjaiból, valamint az Unió CIVITAS programjából. A tagállami, illetve regionális fejlesztések szintjén a célok eléréséhez szükséges beruházásokat főleg a Kohéziós Alap és a Regionális Fejlesztési Alap forrásai támogatják. Magyarországon a jelenleg tervezés alatt álló, a as tervidőszakra vonatkozó programozási dokumentumok közül kettő, a Közlekedésfejlesztési Operatív Program és az Észak-alföldi Operatív Program keretében állnak majd főleg rendelkezésre azok a források, amelyek a Debrecen térségében tervezett közlekedésfejlesztési projektekhez támogatást nyújthatnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében regionális és városi beruházások is szerepelnek Debrecenhez kapcsolódóan (részletesen lásd a 9.1 fejezetben). Ezeken kívül több olyan tematikus kezdeményezés, közvetlen támogatási program létezik, amelyek önkormányzatok pályázatai alapján meghatározott célok eléréséhez nyújtanak támogatást. Ezek közül elsősorban a CIVITAS programot kell megemlíteni. A CIVITAS (CIty - VITAlity - Sustainability) az Európai Unió programja, olyan közepes méretű európai városok számára, akik városukat élhetőbbé kívánják tenni. Az élhetőség fogalma európai mércét jelent; a tisztább, csendesebb, egészségesebb város megteremtését célozza, melyben a tömegközlekedés vonzóbbá tételén, a városközponthoz közel eső közúti hálózat tehermentesítésén, a városi gépkocsiforgalom alternatívájának kidolgozásán és az alternatív, innovatív közlekedési módok elősegítésén van a hangsúly. A program tehát nem a nagy infrastrukturális beruházásokat támogatja arra az említett strukturális és kohéziós alapok szolgálnak, de mindenképpen a nagyobb európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések előszobájának számít.

6 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A CIVITAS II. program pályázatán a Toulouse vezetésű konzorcium tagjaként nyertes Debrecen egyrészt a tömegközlekedés vonzóbbá tételét, másrészt új, a fenntarthatóságot célzó kutatásokat és kísérleti jellegű intézkedések, beruházások kipróbálását célozza meg. Debrecen körülbelül 1 millió eurót használhat fel a pályázati keretösszegből, a szükséges önrész mértéke a CIVITAS programban megszokott 60-65%. A városvezetés elképzelései között szerepel a tömegközlekedés vonzóbbá tétele, központi forgalomirányítás bevezetése, utastájékoztató eszközök kihelyezése a városban, valamint buszsávok kialakítása. A beruházások támogatása azonban nem az elsődleges cél, a városi közlekedés kutatásáé a prioritás. Debrecen vezetésének kutatási tervei között elsősorban alternatív üzemanyagok keresése szerepel. Debrecen végéig valósíthatja meg ez irányú elképzeléseit támogatással. Megbízás 1.2 Megbízás Debrecen város megbízása a debreceni közlekedés olyan fejlesztési tervének elkészítéséről szólt, mely a fenntarthatóságot, a hosszú távú működőképességet elsődleges célként fogalmazza meg. A tanulmány három fő fejezete: I. munkarész: a város jelenlegi közlekedési rendszerének elemzése II. munkarész: a közlekedési rendszer fejlesztési stratégiájának összeállítása III. munkarész: javaslatok kidolgozása a prioritást élvező intézkedésekre, a stratégia megvalósítására

7 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata Térségi szerep 2.1 Debrecen térségi szerepe Debrecen városa az észak-alföldi Hajdú-Bihar megye székhelye. Hajdú-Bihar Magyarország negyedik legnépesebb megyéje, a népesség száma meghaladja az 550 ezret, amely az ország lakosságának kb. 5,5%-át jelenti. A népsűrűség 88,9 fő/km 2, amely alig magasabb az észak-alföldi régió átlagánál, viszont 20 fővel alatta marad az országos népsűrűségnek. A megye településhálózatára a sokszínűség jellemző, a ritka és szétszórt falvak mellett nagy népességű települések találhatók. A megye területéhez képest az átlagosnál kevesebb, mindössze 82 település van. A kis településsűrűség mellett a települések viszonylag nagyobb lélekszámúak. Az 1970-es évek végétől indult meg a megyében egy erőteljes várossá válási folyamat, mely az 1980-as évektől felgyorsult. Ennek eredményeként ma már 17 város található Hajdú- Biharban, a megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság közel 80%-a városokban él. A népesség településtípusok szerinti megoszlása alapján Hajdú- Bihar megye az ország egyik legmagasabb városi arányt mutató megyéje. Debrecen Hajdú-Bihar megye megyeszékhelye és az észak-alföldi régió központja, ezen kívül önálló kistérség. A város népessége a XX. század második felében számottevően ( között közel 70 %-kal) növekedett, ma Magyarország második legnagyobb lélekszámú városa a maga 204 ezer lakosával (2004, KSH), és itt koncentrálódik a megye népességének közel 40 %-a. A város területe 462 km 2, a népsűrűség 443 lakos/km 2. A gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi hálózatban betöltött szerepe igen jelentős, és túlmutat az ország határain. A Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy háromszög az ország egyik legismertebb és legnagyobb látogatottságú turisztikai célpontja. Minőségi szolgáltatásokat ajánl az egészségturizmus (gyógyfürdők), a konferenciaturizmus és a tanulmányutak szervezése területén egyaránt. A várost északról határoló Nagyerdőben található az ország legrégebbi természetvédelmi területe, amely egyben kedvelt kirándulóhely és szórakoztatóköz-

8 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve pont is. Itt kap helyet tágas fürdőkomplexum formájában a város gyógyító hévize. Debrecen Szeged, Pécs és Budapest mellett a negyedik olyan magyar város, amely tulajdonképpen hiánytalanul ellátja regionális központi szerepkörét: jelentős felsőoktatási választékot kínál, regionális egészségügyi központokkal, tudományos intézetekkel rendelkezik, és széles körű gazdasági és kulturális szolgáltatásokat nyújt. Munkaerő-keresleti pozíciója is megfelel a regionális központi helyzetének. A Magyar Kormány évi határozata alapján Debrecen lesz az ország egyik távlati fejlesztési pólusa. Eszerint K+F és tudásipari központok, valamint közúti logisztikai központ kialakítására, illetve további fejlesztésekre lehet számítani, emellett a repülőtér kiemelt fejlesztése szerepel a tervek között. A város ilyen funkciójára a közlekedés hálózatban betöltött szerepét is fel kell készíteni. Debrecen távlati fejlesztési pólus Városszerkezet 2.2 Területszerkezet A város legnagyobb területei az alföldi mezőgazdasági hagyományok nyomait hordozzák magukon. Amellett, hogy ez a magyar nagyváros sem maradhatott ki a történelem során a paneles építkezésből, Debrecent alapvetően a földszintes, kertes lakóépület-övezetek jellemzik. Debrecennek csak kis része az, amely a jellegzetes belvárosias jegyeket hordozza magán. Ez mindössze a városmag területe, ahol 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság kb. 13%-át tömöríti. Ezen a városrészen koncentrálódik a városi közigazgatásközszolgáltatás jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. Ez

9 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve meghatározza a belvárosban élők életkörülményeit is, mivel a gépjárművek napközben igen nagy terhelést jelentenek, és óriási területeket igényelnek. A városmag mellett még a belvárosban kisvárosias, falusias jellegű lakóövezetet találunk, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimális annak ellenére, hogy a sok magánkert miatt jelentős biológiailag aktív zöldfelülete ez a városnak. Hasonló falusias jellegű övezeteket a külső városrészekben is találunk. A lakótelepek után a kertvárosi lakózónákban élnek a legtöbben mintegy fő, a város népességének 29%-a. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a lakótelepek. A városban megtalálhatók mind a 3-4 emeletes épületegyüttesekből álló, mind a 10 emeletes panelház-tömbökből felépített lakóterületek. A lakosság igen nagy hányada (kb. 34%-a, mintegy fő) koncentrálódik ezeken a területeken, a tócóskerti és az újkerti városrészek népessége külön-külön meghaladja a főt. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű zöldfelületek vannak, azonban a közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel, és mivel az ilyen lakótelepeket jellemzően a személygépjárművet napi rendszerességgel csak kis arányban használó szegényebb rétegek lakják, kiemelten fontos a tömegközlekedés megfelelő színvonalú ellátása. A külső városrészekben a mai városi tendenciáknak megfelelően új, vonzó lakóingatlanok épülnek. A folyamat elsősorban Debrecen-Józsa városrészben, a város észak-nyugati részén a Kertvárosban és a dél-keleti területeken a hétvégi kertes övezetben jelentős. Ezeket az új építésű lakóövezeteket a nyílt kertvárosias, illetve lakóparkok esetén a valamivel zártabb, lakótömbös beépítettség jellemzi. Lakói jellemzően a tehetősebb rétegből kerülnek ki, így a lokális motorizációs szint magasabb a városi átlagnál. Az itt lakók anyagi helyzetüknél fogva, amiatt, hogy az új területek általában nem rendelkeznek megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal, valamint a nagyobb távolságok miatt a jelentkező mobilitási igényüket jellemzően egyénileg, személygépjárművel elégítik ki. Számukra a tömegközlekedés nem létkérdés, azonban attraktív szolgáltatás létrehozásával nekik nyilvánvalóan mást jelent ez, mint azoknak, akik más lehetőség híján rászorulnak a használatára alternatívát jelenthet. Természetesen a már önállóan közlekedő iskoláskorú fiatalok számára ezeken a területeken is a közforgalmú közlekedés az elsődleges utazási lehetőség. A külvárosban, elsősorban az országos főutak környezetében, Nagyállomás és Szabadságtelep vasúti megállóhely közelében, valamint a belső övezetekben jelentős területeket tesznek ki az ipari, kereskedelmi, üzleti övezetek, mely területek nagy áruszállítási, valamint munkahelykínálatuk miatt nagy mobilitási igényt generálnak. Debrecen ipari szerkezetére a hagyományos, elsősorban élelmiszer-ipari feldolgozó cégek túlsúlya jellemző (pl. DEKO-Food Rt., Friesland Hungária Rt., Hajdúgabona Rt). Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás (BIOGAL-TEVA Rt.), a csapágygyártás (MGM-FAG Rt.), valamint az orvosiműszer-gyártás és a könnyűipar. Az évtizedes múlttal rendelkező üze-

10 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve mekhez (BIOGAL-TEVA, MGM-FAG) a közösségi közlekedési eljutás lehetőségei jók, azonban az utóbbi évtizedben iparosodott területek nem képezik szerves részét a hálózatnak. Debrecenre is ahogy a hasonló méretű és gazdasági szerepű városokra napjainkban jellemző a szuburbanizáció, a város tágabb értelemben vett területe növekszik, mégpedig két okból. Egyrészt a minőségi életkörülményeket, lakókörnyezetet kínáló kertvárosias lakóövezetek felértékelődnek, a város vonzó, kedvelt és nem utolsó sorban egyre szélesebb réteg számára elérhető területeivé válnak. A másik ok, hogy a város a gazdasági szektor számára is attraktív, ami a gazdasági területek növekedésével, új gazdasági területek megjelenésével jár, valamint tágítja a város vonzáskörzetét, az agglomerációt. Ezek a folyamatok pedig a mobilitási igények és a közlekedési rendszer terhelésének növekedését eredményezik. Közlekedési összefüggések 2.3 Közlekedési összefüggések A város 220 km-re található Budapesttől, az Alföld keleti felének legnagyobb vasútvonala mellett fekszik és az észak-alföldi térség legjelentősebb közúti csomópontja. A település a legközelebbi autópályától M3-as és a legközelebbi határátkelőtől egyaránt 35 km-re fekszik, és év végétől az M35-ös gyorsforgalmi út kapcsolja közvetlenül az autópálya-hálózathoz. Országos jelentőségű útvonalak találkoznak itt, igen jelentős tranzitforgalmat is levezetve. Debrecen nagy lakosszáma, kiterjedése és térségi szerepe miatt jelentős mobilitási igény jelentkezik a városban és környékén. A város forgalma jellemzően az országos főutakra (azok belterületi szakaszaira) és az ezeket összekötő alsóbbrendű hálózatra koncentrálódik, a többi útvonal tulajdonképpen csak a lakóövezetek helyi forgalmát szolgálja ki. Mivel a sugár irányú országos fő- és közutak között a nyugati elkerülő mellett csak helyenként van a város környékén kapcsolat, és a város belterületét elkerülő szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot, a fő tranzit irányokban a forgalom a belső városrészeket határoló Kisés Nagykörúton bonyolódik le. Ugyanezeket az útvonalakat veszi igénybe a tömegközlekedés, a városkörnyéknek nem a városközpontba irányuló forgalma és a helyi forgalom is. A kerékpáros közlekedés az infrastruktúra hiányosságai miatt nem vonzó. A város nemcsak a közúti, hanem a vasúti országos érrendszernek is szerves része, a legnagyobb regionális szerepű 100-as (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony) fővonal mellett fekszik, mely az európai vasúti TINA hálózatnak is eleme (Szajol Püspökladány Debrecen Nyíregyháza). Ezen kívül a város hét kisebb jelentőségű vonalnak (105, 106, 107, 108, 109, 110- esnek, valamint a 333-as keskeny nyomtávúnak) a találkozási pontja. Ennek megfelelően kiváló vasúti kapcsolatai vannak, vasúti hálózattal az egyik legjobban ellátott csomópont az országban. A város rendszeres InterCity összeköttetéssel rendelkezik Budapesttel, Miskolccal és Nyíregyházával, InterPici vonatok közlekednek a Nyírség és a Hajdúság felé is.

11 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A városban egyre nagyobb közúti forgalmi igényeket generál az ország legnagyobb charter forgalmát lebonyolító Debreceni Repülőtér. Összességében Budapest után ez az ország második legforgalmasabb, nemzetközi járatokat is fogadó és indító repülőtere decembere óta lett nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. Utasforgalma azóta évente közel megduplázódik, a 2000-es fős utasszám 2005-ben meghaladta a utast.

12 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A jelenlegi közlekedési infrastruktúra leírása 3.1 A város közúti kapcsolatai Debrecen fontos szerepet tölt be a környék közúti közlekedésében: Az országhatártól való kis távolsága miatt jelentős a nemzetközi forgalom, Itt találkoznak a megye sugárirányú főútjai és fontosabb összekötő útjai, Mint megyeszékhely és régióközpont, jelentős bejáró forgalmat bonyolít le. Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok Debrecen nem fekszik a legjelentősebb európai áruszállítási irányok, az úgynevezett TEN (Trans-European Transport Networks) avagy páneurópai közlekedési folyosók mentén. Az V. számú folyosó, amely az észak-adriai kikötők és Kelet-Európa között vezet, és magában foglalja az M3 autópályát, a várostól mindössze 35 km-nyire halad. A folyosó fő ágának nyomvonala közúton a Velence Ljubljana Budapest Záhony Lvov útvonal. (Magyarország területén a TEN hálózat elsősorban a kelet-nyugat irányú forgalom levezetését szolgálja, az észak-déli irányok, melyek jelentősége az Európai Unió bővülésével és a balkán országainak várható fejlődésével tovább erősödik, nincsenek lefedve.) Ugyanakkor a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment) amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése érinti Debrecent. A hálózat része a 35-ös országos főút (M3 autópálya Polgár felől), és a 47-es számú főút (Berettyóújfalu 42. sz. főút Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával jelenleg folyik (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés). A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhe-

13 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve tő. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú főközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. Debrecen országos közúti kapcsolatai Városkörnyéki közúti kapcsolatok Városkörnyéki közúti kapcsolatok A városkörnyék közúti kapcsolatait elsősorban a fent leírt főúthálózat jelenti, a Debrecenen áthaladó, illetve onnan kiinduló országos főutak (4., 33., 35., 47.,

14 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve , 471. sz. utak) jelentős forgalmat bonyolítanak le a megyeszékhely és a környezetében lévő települések között is. A fentiek mellett a Debrecen körüli települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendű úthálózatnak is (négy négyszámjegyű és egy ötszámjegyű, valamint két önkormányzati útnak). Az öt kisebb jelentőségű útból négy valamelyik főútba csatlakozik még a városhatáron való belépés előtt, így az ezekről a területekről kiinduló forgalom is a főúthálózatot terheli Debrecenen belül. A sz. út a 33. sz. országos főúton keresztül elsősorban Balmazújváros és környéke, valamint Nagymacs kapcsolatát biztosítja Debrecennel. A sz. út a 4. sz. főút dél-nyugati szakaszához csatlakozik, Hajdúszovát és Földes irányába teremt kapcsolatot, valamint ez az út bonyolítja a Szepesről induló bekötőút forgalmát. A sz. út a Hosszúpályi, Monostorpályi és Pocsaj települések irányából érkező forgalmat vezeti a városba, a 47. sz. főúton keresztül. A sz. út Fancsika, Bánk és Létavértes kapcsolatát teremti meg. Az út a belvárosig fut, a Nagykörút keleti ágához kapcsolódik, a Diószegi úton és a Vágóhíd utcán keresztül. Létavértesnél a személyforgalom számára határátkelő üzemel Románia felé. A sz. út nagy részben a városon kívüli kapcsolatot teremt a 48. sz. és a 471. sz. utak között, valamint ebbe csatlakozik a Martinkáról induló bekötőút. A fentieken túl egy-egy önkormányzati út vezet Ondód és Pallag településekre.

15 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A városkörnyék közúti kapcsolatai Városi közúthálózat 3.2 A városi közúti hálózat jellemzői A város belterületi közúthálózatának hossza 555 km, melynek közel 95 %-a a város tulajdonában van, míg a mintegy 30 km hosszú, a Debrecenen átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A 2005-ös önkormányzati közúti statisztikai adatlap szerint ebben az évben a belterületi közúthálózat kb. 80%-a volt burkolt. A belváros utcái teljes hoszszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosias lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos, de folyamatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, közel 94%. Belterület Összesen 80% 41% 20% 59% Kiépíte tt Kiépítetlen Kiépített Kiépítetlen

16 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve A burkolt utak aránya a belterületen és összesen A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze: déli és keleti szakasza (Erzsébet utca Wesselényi utca Hajnal utca Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút, északi szakasza (Füredi utca Hadházi utca Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; nyugati szakasza (Böszörményi út Pesti utca Nyugati utca Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával; Helyzetéből adódóan nagyon fontos és igen sokrétű hálózati funkciót tölt be. Szerepe a tranzitforgalom átvezetése, a városba érkező forgalom elosztása, a külső városrészek közötti forgalom lebonyolítása. A Nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca Hét vezér utca Diószegi út a keleti városrész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti öszsze, valamint északon a Bolyai utca Nagyerdei körút Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők részére a Nagykörúton kívül. A főúthálózat sugárirányú elemeit elsősorban a már említett országos fő és mellékutak 2x2 sávos belterületi szakaszai adják. A Debrecenen átvezető 4. számú főút, ami délnyugat felől a Szoboszlói úton vezet a Nagykörútig, majd annak déli és keleti ágán továbbhaladva a városból észak felé kivezető Kassai út. Szerepe elsősorban az országos és városkörnyéki tranzit és célforgalom levezetése. 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával

17 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé. 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami az M35 autópálya átadása után elsősorban a környéki nagy települések illetve agglomeráció (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az észak-nyugati városrész főútja. 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti városrész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az észak-keleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig. Az önkormányzati kezelésű főúthálózati elemek közül a Nagykörúton kívüliek jelentősége kisebb. A Simonyi út egyrészt Pallag, másrészt a Nagyerdei városrész közúti kapcsolatát adja, a Vágóhíd utca és Monostorpályi út a keleti, míg a Kishegyesi út a nyugati területek közúti forgalmát vezetik a Nagykörútig. Ugyanakkor a városi utak a Nagykörúton belül jelentős forgalmat bonyolítanak le. A városközpont határán vezető Kiskörútnak csak a keleti és északi szakasza épült ki (nyugati és déli ágát a Nagykörút jelenti), ami a város dél-keleti és észak-nyugati területei között ad a Nagykörútnál rövidebb kapcsolatot a Mikepércsi út (és így a 47. sz. főút és közvetve a Monostorpályi út) valamint a Böszörményi út (és így a 33. és 35. sz. főutak) összekötésével A városközpont észak-déli közlekedési tengelyét a Piac utca adja, melynek középső, Kossuth téri szakaszát a villamos által is használható gyalogoszónává alakították. A belvároson kelet-nyugati irányban a Széchenyi utca Kossuth utca és a Miklós utca Szent Anna utca tengelyeken lehet elsősorban áthaladni, melyek közül az első az intenzív gyalogosforgalmú központon halad át.

18 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Debrecen közúthálózata 3.3 Forgalomszabályozás Jelzőlámpás forgalomirányítás A jelzőlámpás közúti forgalomirányítás Jelenleg a fontosabb csomópontokban elsősorban a belvárosban és az országos főutak bevezető szakaszaihoz kapcsolódóan működik jelzőlámpás forgalomirányítás. A 77 darab forgalomirányító berendezés (ebből 36 db a Polgármesteri Hivatal, míg 41 db a PH és a Magyar Közút Kht. közös üzemeltetésében van) összesen 101 csomópont, illetve gyalogátkelő forgalmát irányítja. A vezérlőberendezésekből, a 4. sz. főút Debrecenen átvezető szakaszán működő 15 darab VILATI gyártmányú (VTC illetve VSF típusú), a többi SIGNELIT gyártmányú, SGS típusú. A fentiek mellett a debreceni forgalomra nagymértékben hat az M35 autópálya Debrecent elkerülő szakaszának végcsomópontjaiban (az M sz. főutak és a sz. főutak csomópontjaiban) a le- és felhajtó ágakban telepített további négy jelzőlámpás csomópont, melyek lakott területen kívül, a város határától 2-4 km-re találhatók. Ezek mindegyike a Magyar Közút Kht. kezelésében van, 4 darab SGS típusú vezérlőberendezés irányítja őket. Az irányító berendezések a távfelügyeleti rendszerre kötve üzemelnek.

19 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve Debrecen jelzőlámpás csomópontjai A városban a helyi forgalomirányító berendezések fix időtervű, időkapcsolóval váltott programokat futtatnak. Ezekben a csomópontokban a jellemző periódusidő 120 mp. A város területének jelzőlámpás csomópontjai több, egymástól független hangolt rendszerben működnek, melyet telefonos távfelügyeleti rendszer kapcsol össze. A hangolás vonali szintű megvalósítása az alábbi útszakaszokon működik: Böszörményi úti hangolás Füredi úti hangolás Pesti utcai hangolt irányítás a Füredi úthoz hangolva

20 Debrecen fenntartható városi közlekedés-fejlesztési terve sz. főút Erzsébet utcai hangolása 4. sz. főút Hajnal utca Kassai út hangolt irányítása Belváros kiskörúti hangolás Kossuth Lajos utca hangolt irányítása 47. sz. főút Mikepércsi úti hangolás A város Magyar Közút Kht. üzemeltetésében lévő útjain összesen 23 helyszínen találhatók nyomógombos gyalogos-bejelentkezővel felszerelt forgalomirányító berendezések (9 db a 4. sz., 3 db a 33. sz., 5 db a 35. sz. és 6 db a 47. sz. főút csomópontjaiban és gyalogos átkelőinél). A város főúthálózatának 19 csomópontjában helyi üzemű hurokdetektoros forgalomtól függő irányítás működik, emellett főúthálózaton öt helyszínen működik az irányító berendezésekhez kapcsolt infra bejelentkező (a Szoboszlói út István út, Erzsébet utca Boldogfalva utca, Faraktár utca Kolónia utca, Vámospércsi út Hétvezér utca, Vámospércsi út Létai út csomópontokban). A városban a közforgalmú közlekedés forgalomirányítás eszközeivel történő támogatása nem jellemző, helyi szinten néhány csomópontban, valamint a Kiskörút vonalán működik. A kiskörúton autóbusz sávot alakítottak ki a keleti oldalon a Hunyadi u. Burgundia u. Klaipeda u. útvonalon, valamint a nyugati oldalon a Burgundia u. Klaipeda u. útvonalon. Emellett egy rövid kb. 200 méteres autóbusz sáv van a Petőfi tér előtt a Wesselényi utcán is. Az autóbuszsávok forgalmát az érintett csomópontokban önálló kiegészítő buszjelzők irányítják: Hunyadi u. Darabos u. Hunyadi u. Péterfia u. Hunyadi u. Rákóczi u. Burgundia u. Monti E. u. Burgundia u. Csapó u. Klaipeda u. Szent Anna u. Petőfi tér állomáskihajtó a Wesselényi út irányából Néhány csomópontban busz-zsilip rendszerben működik előnyben részesítés, ezek többnyire a jelzőlámpa előtt elhelyezett megállóból indulást segítik. Ilyen csomópontok: Erzsébet u. - Szív u. (Petőfi tér felől) Petőfi tér - állomáskihajtó (Erzsébet u. felől) Kassai út - Homok u. (Nyíregyháza felől) Kassai út - Zákány u. (mindkét irányból) Széchenyi u. - Szepességi u. (Kossuth u. felől) Kossuth u. - Liszt F. u. (mindkét irányból)

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Debrecen város közigazgatási területére Debrecen zajcsökkentési intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Megbízó: Debrecen Megyei

Részletesebben

Autóbusz-, villamos- és trolibusz-közlekedés a Virágkarneváli napon (2012. augusztus 20.)

Autóbusz-, villamos- és trolibusz-közlekedés a Virágkarneváli napon (2012. augusztus 20.) Autóbusz-, villamos- és trolibusz-közlekedés a Virágkarneváli napon (2012. augusztus 20.) TISZTELT UTASAINK, VÁROSUNKBA ÉRKEZŐ KEDVES VENDÉGEK! A 43. Debreceni Virágkarnevál és kísérő rendezvényei miatt

Részletesebben

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9.

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9. DEBRECEN közlekedési helyzete Nagyvárad, 2010. február 9. Debrecen Európa közepén Magyarország második legnagyobb városa Debrecen Közép- Európa keleti részén fekszik, 1000 kilométeres körzetében két tucat

Részletesebben

SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL

SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL SAJTÓANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI VÁLTOZÁSOK A 2-ES VILLAMOS KÖZLEKEDÉSÉNEK ELINDULÁSÁVAL A 2-es villamos február 26-án kezdi meg az utasok szállítását a teljes vonalon, utasforgalmi próbaüzem keretében.

Részletesebben

Ideiglenes forgalomkorlátozás a 46. Virágkarnevál idején

Ideiglenes forgalomkorlátozás a 46. Virágkarnevál idején Ideiglenes forgalomkorlátozás a 46. Virágkarnevál idején A közlekedőknek forgalomkorlátozásra kell számítaniuk Debrecenben 2015. augusztus 19- én és 20-án, a 46. Virágkarnevál miatt. A karneváli menet

Részletesebben

A DKV ismét hazavisz A C1-ES ÉJSZAKAI JÁRAT:

A DKV ismét hazavisz A C1-ES ÉJSZAKAI JÁRAT: A DKV ismét hazavisz Újabb éjszakai autóbuszjárat beállításával segíti a fesztiválozók hajnali hazajutását a DKV Zrt. A C3-as járat a Klinikáktól Józsáig közlekedik majd. Az így már háromra bővült Campus

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye március 01., vasárnap március 02., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. március hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 Debrecen,

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. június hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. június hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye június 01., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. június hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 354-es számú főút Debrecen-Bocskaikert

Részletesebben

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS

MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS MÓDOSUL A REPTÉRI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, ELINDUL AZ ÉJSZAKAI VILLAMOS-KÖZLEKEDÉS A Debrecen Airport folyamatos utasforgalmának növekedéséhez, valamint a repülőtérhez kapcsolható vállalkozások kiszolgálására,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről

A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről A DEBRECENI HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 1/2010. (II. 15.) HVI határozata az egyéni választókerületek sorszámáról és területéről Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a következőkben

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben

Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság december hónapra tervezett sebességmérések

Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság december hónapra tervezett sebességmérések Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 07.00-09.00 4-es sz. főút Püspökladány - Kaba közötti 09.10-11.10 Püspökladány, Karcagi utca 11.20.-12.30 Püspökladány, Petőfi utca 13.40-15.00 4-es sz.

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2016. január hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2016. január hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja tervezett ideje Mérés tervezett helye január 01., péntek Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. január hónapra tervezett sebességmérések 05.40-08.00 Debrecen, Lóverseny utca 08.10-10.00

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. december hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. december hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye december 01., kedd Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. december hónapra tervezett sebességmérések 05.40-08.00 354-es számú főút Debrecen-Bocskaikert

Részletesebben

Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság szeptember hónapra tervezett sebességmérések

Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság szeptember hónapra tervezett sebességmérések Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye szeptember 01. vasárnap Rendőri szerv: Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések 07.00-09.00 Püspökladány

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. november hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. november hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye november 01., vasárnap Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. november hónapra tervezett sebességmérések 15.10-17.10 4-es számú főút Debrecen-Hajdúszoboszló

Részletesebben

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése 38 38A 238 278 279 280 938 Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése Új, korszerű, égszínkék, alacsonypadlós buszok Új, közvetlen járatok Sűrűbb közlekedés éjjel-nappal 2014. augusztus 23-ától átalakul

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság júniushónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság júniushónapra tervezett sebességmérések Mérés napja tervezett ideje Mérés tervezett helye 05.40-08.50 Debrecen, Kassai út 09.00-11.00 Hajdúsámson, Árpád út 12.20-14.20 Hajdúsámson-Martinka, Debreceni utca 14.30-16.30 Debrecen, Wesselényi út

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2

buszok közösen a mai 2-esnél sűrűbben indulnak. Reggeli csúcsidőben 6 helyett 5-6, késő este 30 2 Vonal 2014.01.31-ig Vonal 2014.02.01-től Változás 1 1 Jelentősen sűrűbben közlekednek. Hétköznap reggel 8 helyett 6-7 percenként, este 40 helyett 20-30 percenként, szombaton délelőtt 20 helyett 15 percenként,

Részletesebben

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK 2012. november 30. Forgalomba helyeztek négy autóbuszöblöt a Toponári úton. A fejlesztés egy 571 millió forintos közlekedés-fejlesztési beruházás részeként valósult meg

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság július hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság július hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Debrecen, Szabó Kálmán utca 09.00-11.00 Debrecen, Gázvezeték utca Sáránd, Debreceni utca Debrecen, Mikepércsi út 06.50-08.20 47. számú főút Sáránd-Derecske

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK DEBRECENBEN. vezérigazgató

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK DEBRECENBEN. vezérigazgató KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KÉRDÉSEK DEBRECENBEN Balatonföldvár, 2013. 05. 16. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Előadás témakörei 1.Történeti áttekintés, a DKV Zrt főbb tevékenységei, egy kis finanszírozás

Részletesebben

VÁLTOZIK A HELYI JÁRATOK KÖZLEKEDÉSE

VÁLTOZIK A HELYI JÁRATOK KÖZLEKEDÉSE VÁLTOZIK A HELYI JÁRATOK Kedves Utasaink! KÖZLEKEDÉSE Tájékoztatjuk önöket, hogy a VOLÁNBUSZ vonalhálózatának módosítása miatt, 2016. augusztus 13-ától megváltozik a helyi járatok közlekedési rendje is.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

SAJTÓANYAG FOLYTATÓDIK AZ ÚJ VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE. Az új ütemtervnek megfelelően, folytatódik a 2-es villamos pályájának építése Debrecenben.

SAJTÓANYAG FOLYTATÓDIK AZ ÚJ VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE. Az új ütemtervnek megfelelően, folytatódik a 2-es villamos pályájának építése Debrecenben. SAJTÓANYAG FOLYTATÓDIK AZ ÚJ VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE Az új ütemtervnek megfelelően, folytatódik a 2-es villamos pályájának építése Debrecenben. A közműkiváltási, kábelfektetési, felsővezeték-, vasút- és

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2004. ÉS 2013. ÉV KÖZÖTT

DEBRECEN VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2004. ÉS 2013. ÉV KÖZÖTT DEBRECEN VÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE 2004. ÉS 2013. ÉV KÖZÖTT A DKV Debreceni Közlekedési Zrt., mint a debreceni közösségi közlekedés meghatározó szolgáltatója jogelődjeit is figyelembe

Részletesebben

Nyári menetrendi módosítások

Nyári menetrendi módosítások Nyári menetrendi módosítások Változások Budapest elővárosában 80 sz. Budapest Miskolc vasútvonal Kínálatbővítésként az 5108-as gyorsvonat megáll Pécel, Isaszeg és Tura állomásokon. Ezáltal az esti órákban

Részletesebben

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte a lakosság véleményét a Csúcshegy térségében az igényvezérelt közösségi közlekedés

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.

Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság november hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság november hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye november 01., kedd Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. november hónapra tervezett sebességmérések 06.40-09.00 48-as számú főút Debrecen-Vámospércs

Részletesebben

8/2014. (III. 31.) határozata egyéni választókerületek kialakitásáról

8/2014. (III. 31.) határozata egyéni választókerületek kialakitásáról A DEBRECENI HELYIVÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 8/2014. (III. 31.) határozata egyéni választókerületek kialakitásáról A Debreceni Helyi Választási Iroda vezetőjeként a választási eljárásról szóló 2013. évi

Részletesebben

A budai Vár közlekedési rendszerének módosítása

A budai Vár közlekedési rendszerének módosítása A budai Vár közlekedési rendszerének módosítása 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte a lakosság véleményét a budai Vár közlekedési rendszerének módosításával kapcsolatban.

Részletesebben

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 35-ös viszonylat Corvin út térségi útvonal-módosításával

Részletesebben

1-ES VILLAMOS PÁLYAREKONSTRUKCIÓ 2015. JÚLIUS 4 19.

1-ES VILLAMOS PÁLYAREKONSTRUKCIÓ 2015. JÚLIUS 4 19. 1-ES VILLAMOS PÁLYAREKONSTRUKCIÓ 2015. JÚLIUS 4 19. A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. felújítja az 1-es villamos vonal elöregedett pályaszakaszait. A két hétig tartó munka során a villamospálya egyes szakaszai

Részletesebben

Új buszüzemeltetési modell Dudapesten. A debreceni modell első két éve. vezérigazgató DKV Zrt.

Új buszüzemeltetési modell Dudapesten. A debreceni modell első két éve. vezérigazgató DKV Zrt. Új buszüzemeltetési modell Dudapesten. A debreceni modell első két éve. Budapest, 2011. december 15. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató DKV Zrt. Előadás témakörei 1. Történeti áttekintés, a DKV Zrt főbb

Részletesebben

A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása

A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása A 15-ös, 115-ös és 133-as autóbuszjáratok átalakítása 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK Zrt. kikérte utasai véleményét a 15-ös, 115-ös és 133-as viszonylatok közlekedési rendjének

Részletesebben

A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával

A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával A 79-es trolibusz útvonalának meghosszabbítása, és hétvégi üzemének kiváltása a 20E viszonylat átalakításával 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok Terveink szerint 2013. június 3-tól munkanapokon

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS

III. Cím TÁJÉKOZTATÁS 21 III. Cím TÁJÉKOZTATÁS Az utastájékoztatási feladatokat a Szolgáltató látja el, továbbá gondoskodik arról, hogy az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztassa,

Részletesebben

Hívom a buszt Igényvezérelt közösségi buszközlekedés bevezetése Debrecenben

Hívom a buszt Igényvezérelt közösségi buszközlekedés bevezetése Debrecenben Hívom a buszt Igényvezérelt közösségi buszközlekedés bevezetése Debrecenben XV. Városi Közlekedés Aktuális Kérdései KTE konferencia Balatonfenyves 2015.09. 10. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató 1 Tartalom

Részletesebben

TransHUSK és TransHUSK Plus

TransHUSK és TransHUSK Plus TransHUSK és TransHUSK Plus Közforgalmú és egyéb természetkímélő közlekedési kapcsolatok a magyar szlovák határ térségében dr. Siska Miklós KTI NAT-NET-DUNA/DUNAJ Mosonmagyaróvár, 2014. augusztus 26. Néhány

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN Dr. Oláh Miklós irodavezető-helyettes Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda Székesfehérvár, 2014. szeptember 16. 1. Szeged és a gyalogosközlekedés

Részletesebben

Tisztelt Képviselő testület!

Tisztelt Képviselő testület! Tisztelt Képviselő testület! Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki Esztergom intermodális csomópont fejlesztésének két részajánlatára vonatkozóan. Az első részajánlat

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában. Debrecen M. J. Város Önkormányzata.

Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában. Debrecen M. J. Város Önkormányzata. Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában Debrecen M. J. Város Önkormányzata Megközelíthetőségi szabályozás és parkolás menedzsment vizsgálata Debrecen belvárosában

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás

A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás 7. Nemzetközi Logisztikai Nap Debrecen, 2016.04.21. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1.

Részletesebben

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében

Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében Tájékoztató Új, utasbarát menetrend Dunaharaszti helyi közlekedésében Tisztelt Utasaink! Örömmel értesítjük Önöket, hogy társaságunk 0. szeptember -től új menetrendet vezet be a dunaharaszti helyi autóbuszjáratokon.

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Hívom a buszt. Igényvezérelt közösségi buszközlekedés bevezetése Debrecenben. Előadó: Nagy Attila

Hívom a buszt. Igényvezérelt közösségi buszközlekedés bevezetése Debrecenben. Előadó: Nagy Attila Hívom a buszt Igényvezérelt közösségi buszközlekedés bevezetése Debrecenben. Előadó: Nagy Attila 2014.09.30. vezérigazgató 1 Bevezetés Az ÉAOP-3.1.4/A-09-2009-0001 azonosítószámú, Debreceni közösségi közlekedés

Részletesebben

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat

Részletesebben

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Stratégiai háttér Projektkiválasztás szempontjai Elsődleges szempontok:

Részletesebben

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet?

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet? A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet? Sipos Balázs irodavezető KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. ELŐADÁS TÉMÁJA Belváros közlekedési változásai az elmúlt években További koncepcionális

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A 1. sz. főúton lévő ötágú körforgalommal összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A 1. sz. főúton lévő ötágú körforgalommal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/233 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előzmények ELŐTERJESZTÉS A 1. sz. főúton

Részletesebben

Tájékoztató a Kisalföld Volán Zrt. tevékenységéről

Tájékoztató a Kisalföld Volán Zrt. tevékenységéről Kisalföld Volán Zrt. Győr Előterjesztés a Kapuvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. június 25-i ülésére Tájékoztató a Kisalföld Volán Zrt. tevékenységéről Győr, 2012. június 13. Pócza Mihály

Részletesebben

Közlekedésfejlesztés TERVEZET

Közlekedésfejlesztés TERVEZET 07 TERVEZET Pestszentimre közlekedésének főbb jellemzői Pestszentimre útvonalai Pestszentimre közlekedési hálózata az elmúlt 200 évben a település fejlődésével párhuzamosan alakult ki. Az utak településeket

Részletesebben

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport

Részletesebben

A HAJDÚ VOLÁN Zrt. elérhetıségei

A HAJDÚ VOLÁN Zrt. elérhetıségei 84 1. számú Függelék A HAJDÚ VOLÁN Zrt. elérhetıségei Társaság székhelye HAJDÚ VOLÁN Közlekedési Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (rövidített név: HAJDÚ VOLÁN Zrt.) cím: 4031 Debrecen, Szoboszlói út

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Készítette: Csapó László építőmérnök közlekedési szaktervező és Balogh Tünde felelős tervező

KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Készítette: Csapó László építőmérnök közlekedési szaktervező és Balogh Tünde felelős tervező KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Készítette: Csapó László építőmérnök közlekedési szaktervező és Balogh Tünde felelős tervező Tiszai víziút A község Csongrád megye északnyugati részén fekszik a Tisza folyó mellett

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Közlekedés. 1. Közúti hálózati kapcsolatok

Közlekedés. 1. Közúti hálózati kapcsolatok Közlekedés 1. Közúti hálózati kapcsolatok Ostoros község a 2503. sz. Eger-Novaj összekötő út mentén fekszik, közvetlen kapcsolata van Eger várossal és Novaj községgel. A település közúti megközelítése

Részletesebben

Miskolc Közlekedésfejlesztése

Miskolc Közlekedésfejlesztése 1 Miskolc Közlekedésfejlesztése Készítette: Singlár Zsolt vezérigazgató A KTE Városi Közlekedési Tagozat XVI. Városi közlekedés aktuális kérdései konferencia Balatonfenyves 2016. Szeptember 8-9. Miskolc

Részletesebben

A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései

A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései IX. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap Debrecen 2016. május 25. A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései Készítette: Singlár Zsolt vezérigazgató A múlt és a jelen. Pályafelújítás, vonalhosszabbítás

Részletesebben

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében DDOP-5.1.2/A-2009-0001 Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében Megítélt támogatás: 66.606.765,-Ft Projekt neve: Hosszú távú helyi,

Részletesebben

47 sz. főút - 4415 j. út Hódmezővásárhely, Kálvin János tér, jelzőlámpás csomópont átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmú csomóponttá 2009. A Kálvin János téri csomópont Hódmezővásárhelyen, a 47 sz.

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet 3.4. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T 2014-09

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MESTER UTCA VIOLA UTCA BALÁZS BÉLA UTCA THALY KÁLMÁN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMB KÖZLEKEDÉSI HATÁSVIZSGÁLATA

MESTER UTCA VIOLA UTCA BALÁZS BÉLA UTCA THALY KÁLMÁN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMB KÖZLEKEDÉSI HATÁSVIZSGÁLATA Tsz.: 4642 BUDAPEST IX. KERÜLET, KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS MESTER UTCA VIOLA UTCA BALÁZS BÉLA UTCA THALY KÁLMÁN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMB Tervező: Ügyvezető igazgató: Rhorer Ádám Várady Tamás Budapest, 2013.

Részletesebben

TARTALOM 3. ALSÓNÉMEDI KÖZLEKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÉS EGYEDI PROBLÉMÁI

TARTALOM 3. ALSÓNÉMEDI KÖZLEKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÉS EGYEDI PROBLÉMÁI TARTALOM 1. BEVEZETÉS 1.1. A TERVEZÉSI MEGBÍZÁS TÁRGYA, ELŐZMÉNYEK 1.2. A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA 2. ALSÓNÉMEDI JELENLEGI KÖZLEKEDÉSI HELYZETE 2.1. ALSÓNÉMEDI KÖZÚTHÁLÓZATA 2.2. ALSÓNÉMEDI KÖZÚTI

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Debrecen városi villamosvasút új 2-es vonalának kiépítése. VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap április 17.

Debrecen városi villamosvasút új 2-es vonalának kiépítése. VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap április 17. VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap 2014. április 17. Előadó: Pongor Csaba DKV Zrt. műszaki igazgatója Előzmények A Közlekedési Operatív Program keretén belül megjelent felhívásra a Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben