Nyugat-Dunántúl környezeti állapota Helyzetkép és kihívások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyugat-Dunántúl környezeti állapota Helyzetkép és kihívások"

Átírás

1 Nyugat-Dunántúl környezeti állapota Helyzetkép és kihívások nemzetközi konferencia Rendező: Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Kémia és Környezettudományi Tanszék Szombathely november

2 A konferencia helyszíne: Megyeháza 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1. Az összefoglalót készítette: Béres Csilla Borzsák István Füzesi István Merk Ildikó A szervezőbizottság tagjai: Elnök: Béres Csilla Alelnök: Borzsák István Titkár: Füzesi István Tagok: Horváthné Farsang Ágota, Kalmár Sándor, Korponai János, Merk Ildikó, Németh László, Papp-Füzfai Zsófia A konferencia védnökei: Dr. Illés Zoltán, környezetügyi államtitkár Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora A konferencia támogatói: Vas Megye Közgyűlése Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NyME SEK Tudományos Bizottság 2

3 PROGRAM november 11. (csütörtök) 9.00-tól Regisztráció, poszterek felhelyezése (Megyeháza, Berzsenyi I. terem) Megnyitó, plenáris ülés (Megyeháza, Díszterem) Elnök: Prof. Dr. Veress Márton DSc, Dékán Köszöntő Prof. Dr. Gadányi Károly DSc, Elnök-rektorhelyettes Majthényi László, Vas Megyei Közgyűlés alelnöke Kiss Ádám: Környezetünk jelene és jövője Szimandel Dezső: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Pula Balázs: Sugárzások és hatásai környezetünkben Ebédszünet Elnök: Dr. habil. Béres Csilla PhD Janák Emil: A vízi környezet állapota az Észak-Dunántúlon egy mérnök szemével Szabó Mária, Móga János, Kiss Klaudia, Borsodi Andrea, Knáb Mónika, Kéri András, Hajduné Darabos Gabriella: Dunántúli vizes élőhelyek (Szigetköz és a Tapolcai-karszttavak) környezeti állapota Csányi Béla: Az EU Duna Régió Stratégia környezetvédelmi vonatkozásai - kutatási feladataink Némethné Zsigó Zita: A környezetvédelem rendőrségi feladatai Rétfalvi Tamás, Tukacs-Hájos Annamária, Oravecz Bettina, Albert Levente: Biogáz előállítás növényi alapanyagú ipari melléktermékekből Polgár András: Vállalati környezeti hatások rendszerszemléletű kezelése és irányítása régiónkban Kávészünet (Megyeháza, Berzsenyi I. terem) Elnök: Dr. habil. Gucsik Arnold PhD Soós Zoltán, Kiss Katalin, Woki Zoltán: Civil válaszok a határon átnyúló környezeti problémákra (Rába, szemétégető) 3

4 Kövecsesné Gősi Viktória: A környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata az Erdőpedagógia projektben Könczey Réka, Bernát Anikó, Sík Endre: Települési érdekérvényesítés a környezetvédelmi közszolgáltatásokban - a régió polgármestereinek véleménye szerint Pécsinger Judit: Természeti területeken lévő utak és a hatásterjedés Gyöngyössy Péter: Tájtörténeti szempontok jelentősége a természet megőrzésében (a Kerekerdő Alapítvány néhány megvalósított projektjén keresztül) Poszterszekció (Megyeháza, Berzsenyi I. terem) Fogadás (NyME SEK B épület, Nagytanári tanácskozó) november 12. (péntek) 9.00-tól Szekció előadások 1. szekció (Megyeháza, Díszterem) Szekcióelnök: Borzsák István CSc Borzsák István: A természettudományos oktatás időszerű kérdései Csapó Erzsébet: Oktatás a természetben Molnár László: Környezetvédelem és fizika az általános iskola felső tagozatában Pintérné Nagy Edit: A környezeti nevelés, tudatformálás helyzete Sopron Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjának ( ) tükrében Kávészünet (Megyeháza, Berzsenyi I. terem) Koltay Eszter: ÖKO Játék Program avagy környezeti nevelés játékosan Varga Péter, Horváth Dániel, Varga Attila, Gálfi Márta, K. Németh Mária: Az Ökoiskola Hálózat alakulása a Nyugat-Dunántúli régióban - Helyzetkép és lehetőségek a Hálózatban 2. szekció (Megyeháza, Címerterem) Szekcióelnök: Dr. Korponai János PhD Bencsics Attila, Sinka András, Fekete István, Balaton Tihamér: A Nyugat-dunántúli Zöldhatóság illetékességi területének környezeti állapota Lakosi Ilona: Hogy vagy Rába? A folyó vízminőségi állapota a közös magyar-osztrák vízminőségi hossz-szelvények alapján 4

5 Szekeres József, Kovács Krisztán, Keserű Balázs, Csányi Béla: Rába Survey makrozoobentosz eredménye Szalóki Zoltán, Keserű Balázs, Pannonhalmi Miklós: Rába Survey magyarországi szakaszának hal fauna felmérésének eredménye Kávészünet (Megyeháza, Berzsenyi I. terem) Csányi Béla, Kovács Krisztián, Szekeres József: Nyugat-Dunántúl határvizeinek állapota a makrogerinctelen fauna alapján Tóth Gábor, Engi Zsuzsanna, Hercsel Róbert: Előzetes jelentés a Mura és árterének komplex vizsgálatáról Visiné Rajczi Eszter, Kalicz Péter, Guttmann Eszter, Imrik Petronella, Albert Levente: Városökológiai kutatások. A Rák-patak vízminőségi változása Sopron belterületén 3. szekció (Megyeháza, Berzsenyi II. terem) Szekcióelnök: Dr. Kalmár Sándor Flóris PhD Finta Viktória, Kiss Ádám, Thuróczy György: Elektroszmog Elekné Fodor Veronika: Hazai információs rendszerek alkalmazhatósága a környezeti hatásvizsgálat során Kocsis Zsolt: Településszerkezet és energiahatékonyság Hausner Csaba Richárd: Egy eróziós modell kalibrálása és paraméterezése különös tekintettel a felszíni rétegeróziós és a barázdás erózió átmenetére Kávészünet (Megyeháza, Berzsenyi I. terem) Koczpek Barbara: Települési szilárd hulladék biostabilizációjának vizsgálata Kiss Csaba, Barna Zsófia, Török Júlia Katalin, Vargha Márta: A magyarországi fürdők amőba faunájának vizsgálata Baranyai Olga, Taródi Júlia: Ökológiai célú fásítás a Kebele- és Szentgyörgyvölgyi-patakok mentén Zárszó (Megyeháza, Díszterem) 5

6 Poszterek Béres Csilla, Németh László, Zentai Zoltán: Dunántúli erdők domináns fáinak környezeti alkalmazkodása Béres Csilla, Németh László, Zentai Zoltán: Fafajok víztartalékának vizsgálata CT és MRI módszerrel Füzesi István, Borzsák István: Hulladékhelyzet a régióban a NyME TTK Kémia és Környezettudományi Tanszék szakdolgozatai alapján Gáspár Lóránt, László Richárd: Vad és haszonállat elütések a GYSEV ZRT vasútvonalain Horváth Kitti, Nagy Gabriella Mária: Dunántúli nemzeti park igazgatóságok gazdálkodása Horváthné Farsang Ágota: A Rába folyó vízminőségének változása az elmúlt 12 évben Kalmár Sándor, Gucsik Arnold: Élőhelytérképezés modellrepülő használatával Kalmár Sándor, Gyimóthy Zsuzsanna: Nádi énekesmadarak állománydinamikája a Fertő tavon gyűrűzési adatok alapján Koczpek Barbara: Study of biological degradation of inoculated municipal solid waste Korponai János, Braun Mihály, Buczkó Krisztina, Forró László, Gyulai István, Lengré Tímea, Nédli Judit, Papp István, Varga Katalin: Paleolimnológiai módszerek a klimatikus és az emberi hatások kimutatására Kövér Csilla: Falevelekre rakódott por vizsgálata alkalmas-e levegőminőség jellemzésére Németh László, Zentai Zoltán, Béres Csilla: A növényborítottság hatása a talajhőmérsékletre Nagy Gabriella Mária, Héjj Botond: A lakosság életminőség indexe, mint környezet értékelési szempont Nagy Gabriella Mária, László Richárd: Kőszeg területhasználat változásai a XVIII-XX. században Polgár András: Környezetirányítási rendszerek hatásértékelésének és gyakorlatának hatékonysági vizsgálata Zentai Zoltán, Németh László, Béres Csilla, Schläffer Roland: Lejtő-kitettség hatása a talajszinti levegőhőmérsékletre egy Hochschwab-i töbör példáján Gyöngyössy Péter: Az Őrség és a kapcsolódó területek erdeinek történeti elemzése Gyöngyössy Péter: Tájhasználati vizsgálatok Szőce környékének ismeretéhez 6

7 ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI 7

8 KÖRNYEZETÜNK JELENE ÉS JÖVŐJE Kiss Ádám ELTE Környezettudományi Centrum 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Korunk legfontosabb jelensége, hogy az emberi társadalom és a környezet egyensúlya nyilvánvalóan megbomlott. Az előadásban ennek a viszonynak több mozzanatát kívánjuk elemezni a jelen értékelésével és az előre látható problémák elemezésével. Az előadásban előbb áttekintjük, hogy melyek a megfelelő módszerek, illetve melyek az alkalmazható paraméterek a környezet jelen állapotának általános bemutatására. Kísérletet teszünk a természeti, az épített és a mentális környezetünk jelenének értékelésére. Rámutatunk arra, hogy a környezet antropogén megzavarása korunk általános jelenségének tekinthető. Ugyanakkor a társadalmak működésének biztosítása folyamatosan kielégítendő követelményeket támasztanak. Ezek közül a legfontosabbakat röviden elemezzük: a lakosság élelmezése, a vízellátás lakossági és ipari szférában, megbízható energiaellátás a társadalom különböző szintjein, a nyersanyagellátás a termelőszférában, a lakossági és ipari hulladék megnyugtató kezelése és elhelyezése, a közlekedés és a szállítás folyamatos megoldása, a társadalom tagjai lakhatásának biztosítása. Ráadásul mindezeket a Föld lakosságának jelentős növekedése mellett kell megoldani. Jövőnk környezetének jövőbeni állapotát döntően befolyásolhatják azok a globális szintű veszélyek, amelyek már most világosan látszanak. Ezek közül a legmarkánsabbak a népességrobbanás és következményei, az éghajlatváltozás, a vízkészletek beszűkülése, a fajok gyorsuló kihalási ütemének veszélyei, a természeti erőforrások korlátozottsága, az energiajövő fenyegető problémái és az élelmiszerellátás bizonytalansága. Mindezek olyan kérdéseket vetnek fel, hogy jól működik-e a társadalom, megvannak-e a közös cselekvésre lehetőséget adó értékrendi és erkölcsi alapok, melyek a jól működő szervezeti formák a társadalomban és hogyan lehet összhangba hozni a jólét igényét a leépülő természeti környezettel? Rámutatunk, hogy a társadalomszervezésnek már a közeljövőben új válaszokat kell adni a természeti környezet változásaira. A teendőket csak a tudomány eredményeinek a felhasználásával lehet és kell meghatározni. A fenntartható jövő kimunkálásában az oktatásnak központi szerepe lesz. 8

9 A KIS-BALATON VÍZVÉDELMI RENDSZER Szimandel Dezső Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Vízminőségvédelmi és Fejlesztési Osztály 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. A Balaton és legnagyobb kiterjedése, katonai felmérések térképei, vízszintszabályozás, a szabályozás következménye. A Balaton vízgyűjtő területe és a tó medencéi miért a Keszthelyi-öbölben jelentkezett először az eutrofizáció. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) működésének alapfilozófiája. Működése (eredetileg tervezett állapot, működés jelenleg, felülvizsgálat, megvalósuló változat). Vízkémiai, vízbiológiai monitoring napi, heti, eseti vizsgálatok. Üzemirányítás és távmérő rendszer. A KBVR hatása: a Zalából a Balatonba jutó anyagmennyiségek, Fenékpusztai szelvény mérési eredményei. Működés árvízkor, vízhozam és összes foszfor hozam változásai. Konklúziók. 9

10 SUGÁRZÁSOK ÉS HATÁSAI KÖRNYEZETÜNKBEN Pula Balázs ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Reg. Int. Sugáregészségügyi Decentrum 9024 Győr, Jósika u. 16. Az előadás a nemionizáló és az ionizáló sugárzásokkal foglalkozik. Sorra veszi a lakosságot legjobban foglalkoztató sugárzási forrásokat és azokat a munkahelyeket, ahol a dolgozókat számottevő sugárzás éri. A munkahelyek speciális csoportja az egészségügy, ahol sok esetben a sugáforrás közelében kell dolgoznia a személyzetnek. Ugyanakkor nemcsak a dolgozókat, hanem a betegeket (pácienseket) érő sugárzásra is figyelemmel kell lennünk. Számítani kell arra, hogy az egészségügy fejlődésével csak egyre nőni fog a páciensek sugárterhelése. Míg az iparban elsődlegesen távolságvédelemmel lehet védekezni, az egészségügyben sok területen csak védőeszközzel lehet, mely nem árnyékolja le az egész testet. Az előadás kitér a nemionizáló sugárzások jogi szabályozása körüli problémákra, melyek számos esetben megnehezítik az államigazgatási dolgozók munkáját. Ugyanakkor a lakossági panaszok döntő többsége nemionizáló sugárzás témakörében érkezik. Az ionizáló sugárzásoknál nagyobb terhelésnek az izotóplaboratóriumokban dolgozók és a gamma-radiográfiai berendezésekkel foglalkozók vannak kitéve. Ugyanakkor nem elhanyagolható az intervenciós radiológiával foglalkozók sugárterhelése sem. A kapott dózist számtalan (sokszor emberi) tényező befolyásolja, ezért is nehéz mindenkire érvényes útmutatásokat adni. 10

11 A VÍZI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLON EGY MÉRNÖK SZEMÉVEL Janák Emil Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út A Víz Keretirányelv előírásainak megfeleően elkészült Magyarország víz gyűjtő-gazdálkodási terve, valamint azok eszközei, az intézkedési programok. A Víz Kerertirányelv központi koncepciója a környezeti célkitűzések integrációja. Ez magában foglalja az összes vízkészlet és vízhasználati tevékenységek integrációját. Ebben a körben vizsgálni jell a hidrológia, hidraulika, ökológia, kémia, a mérnöki technológia és a közgazdasági ismeretek együttes kombinációját, hogy felmérjék és megbecsüljék a jelenlegi és jövőbeni terhelési hatásokat a vízkészletekre, és meghatározzák azokat az intézkedéseket, melyekkel a költségek leghatékonyabb felhasználásával érhetők el a környezeti célkitűzések, azaz a jó ökológiai állapot/potenciál. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapját képező intézkedési programok foglalkoznak a vízügyi törvényhozás integrálásával egy közös és összefüggő koherens keretben. A tervezési és döntési folyamat során a nyílt tervezési stratégiát kell alkalmazni, azaz a tervezésben az összes érdekelt Felet be kell vonni, beleértve a vízhasználókat is. Az EU nyílt tervezési eljárása során a felülről irányított tervezés helyett az érvényes jogszabályok figyelembe vétele mellett a nyílt tervezés folyamata alulról felfelé történik. Jellemzője a folyamatnak, hogy nem egyirányú döntéshozatali rendszer valósul meg, hanem a döntéshozatal ciklikus: Értékelés- Döntéshozatal- Végrehajtás-Monitoring-Értékelés körfolyamat. A nyílt tervezési eljárás során az EU különös figyelmet fordít szakértői függetlenségre és pártatlanságra, az előítéletek kizárására, a szubszidiaritás elvére, azaz a döntéseket ott kell meghozni, ahol azok a leghatékonyabban végrehajthatók. A Víz Keretirányelv illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a fentiek értelmében a műszaki és természettudományok szoros együttműködésével hajtható végre. Az előadás során e vonatkozásban a Szigetköz, mint tervezési mintaterv kerül bemutatásra. 11

12 DUNÁNTÚLI VIZES ÉLŐHELYEK (SZIGETKÖZ ÉS A TAPOLCAI KARSZTTAVAK) KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Szabó Mária 1, Móga János 2, Kiss Klaudia 1, Borsodi Andrea 3, Knáb Mónika 3, Kéri András 2, Hajduné Darabos Gabriella 1 1 ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, 2 ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 3 ELTE Mikrobiológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C A vizes élőhelyek és a társadalom kapcsolata szinte az emberiséggel egyidős, így példájukon jól tanulmányozhatók a természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásai. A folyómenti területek felszínének, formakincsének és a tájszerkezet változásaiban mindig a víz és az ember volt a két lényeges tájformáló tényező. Víz és ember kapcsolatában évszázadokon keresztül a víz volt a meghatározó. Az ember igyekezett együtt élni a vízzel, hiszen élete ettől függött. Gazdálkodására jellemző volt a táj bölcs hasznosítása. Később azonban az ember társadalmi- gazdasági tevékenysége révén vált a jelentősebb tájformáló tényezővé. Az ember letelepedése előtt a Szigetköz feltehetően ártéri, vadban gazdag vízi,- vizes,- és szárazföldi élőhelyek tarka mozaikja volt, ahol a vándorló zátonyok, a nagy ártéri erdőségek, mocsár- és láprétek voltak a táj meghatározó elemei. Az ember megtelepedésével, gazdálkodási tevékenységeivel, majd a Duna szabályozásával az előnyök mellett számos, tájökológiai szempontból kedvezőtlen változás is történt. Ilyen többek között a táj homogenizálódása akár tájképi, geomorfológiai, biogeográfiai, akár a táji diverzitás értelmében. Előadásunk első felében a Szigetközben történt főbb változásokat tekintjük át. A karsztos területek különböző felszíni és felszín alatti folyamatokkal jellemezhető, érzékeny háromdimenziós rendszerek. A szennyezések és egyéb káros hatások a felszínnel közvetlen kapcsolatban álló epikarszton keresztül érik el a karsztrendszert, ezért a természetes és antropogén folyamatok hatására bekövetkező változások kutatása különös jelentőséggel bír. A Tapolcai-karszton végzett karsztökológiai vizsgálatainkról adunk képet előadásunk második felében, ahol egyrészt az évszázados tájhasználat nyomán kialakult karsztos tájváltozásokat követjük nyomon, másrészt az antropogén folyamatok hatására az epikarsztos rendszerekben, a hidro-, bio- és pedoszférában egyaránt nyomon követhető változásokat vizsgáltuk. A Tapolcai-karszt területén az elzáródott víznyelőkben kialakult kisvizek összehasonlító fiziko-kémiai és mikrobiológiai elemzését, továbbá a bentosz makroszkópikus gerinctelen faunájának vizsgálatán alapuló biológiai vízminősítését, a tavak és környezete vegetációjának természetvédelmi és ökológiai szempontú értékelését és az évszázados tájhasználat nyomán kialakult karsztos tájváltozásokat mutatjuk be. Készült a sz. OTKA támogatásával. 12

13 A KÖRNYEZETVÉDELEM RENDŐRSÉGI FELADATAI Némethné Zsigó Zita Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 9700 Szombathely, Petőfi S. u. I/c 1. A VMRFK Bűnmegelőzési Osztály tevékenységének bemutatása, környezetvédelmi szakvonal tevékenysége, a környezeti bűnmegelőzés területei. 2. A környezetvédelem rendőrségi feladataira vonatkozó legfontosabb jogszabályok. 3. A környezetvédelemmel összefüggő bűncselekmények tényállásai, a Btk. vonatkozó részei. 4. Környezeti bűncselekmények alakulása Vas megyében, tendenciák, esetek. 5. Az e területet érintő szabálysértések, szabálysértési helyzet alakulása, jellemző esetek. 6. Együttműködés a környezet- és természetvédelem hatóságaival, eljáró hatóságok. 13

14 BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁS NÖVÉNYI ALAPANYAGÚ IPARI MELLÉKTERMÉKEKBŐL Rétfalvi Tamás, Tukacs-Hájos Annamária, Oravecz Bettina, Albert Levente Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kémiai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u.4. A Nyugat-Dunántúl mezőgazdasági területein számos olyan (élelmiszer) ipari alapanyagként szolgáló növény gazdaságosan termelhető, amelyek feldolgozása során keletkező melléktermékekből anaerob fermentációval biogáz termelhető. Laborfermentációs kísérletekben vizsgáltuk a cukorrépa feldolgozás során visszamaradó répaszelet, a biodízel gyártás során keletkező g-fázis, valamint a kukorica alapú bioetanol előállítás során visszamaradt szeszmoslék biogáz kihozatali értékeit. Cukorrépaszelet fermentáció A cukorrépaszelet fermentáció során biztosítani kell a megfelelő makro- és mikroelem bevitelt. A cukorrépaszelet fajlagos biogáz hozama: 600 m 3 /t sz.a. 51%-os metántartalommal. G-fázis és szappanos víz fermentáció A G-fázis fermentációja során az ecetsav/propionsav arány csökkenése és a kálium magas koncentrációja okozhat problémákat. A g- fázis+szappanos víz fajlagos biogáz hozama: 810 m 3 /t sz.a. 67% metántartalommal. Sűrű szeszmoslék fermentáció A sűrű szeszmoslék alkalmazása során a foszfor magas koncentrációja okozhat gátlást. A sűrű szeszmoslék fajlagos biogáz hozama: 825 m 3 /t sz.a. 55%-os metántartalommal. 14

15 VÁLLALATI KÖRNYEZETI HATÁSOK RENDSZERSZEMLÉLETŰ KEZELÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA RÉGIÓNKBAN Polgár András Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Az elmúlt időszakban számtalan súlyos és kisebb környezetszennyezési baleset fordult elő. Ezek mutatják a legvilágosabban, milyen következményekkel jár a környezettudatos vállalatirányítás (KVI) hiánya és a nem megfelelő eljárások alkalmazása. A vállalatok zöme felismerte a környezetvédelem által gerjesztett innovációból származó lehetőségeket. A KVI az az alapvető megközelítés, amely megvalósításának eszközei közé tartoznak a környezetirányítási rendszerek (KIR) (pl. ISO 14001). Vizsgálataim alapja, hogy a szabványosított KIR működtetésével a jelentős vállalati környezeti hatásokat azonosítani, valamint rendszeresen elemezni kell. A KIR önmagában egy alapvető szervezési eszköz, a külső fél által történő tanúsítás alapja. Piac-átalakító jelentőségénél fogva egyedülálló lehetőséget jelent a KVI összes eszközének szélesebb körben való alkalmazására, így csökkentve az ipar környezetszennyező hatásait világszerte. Célom a környezeti hatótényezők feltárása során az azonosítás és értékelés vizsgálata volt, mely környezettudományi alapját képezi a rendszerek kiépítésének. A szervezetek stratégiai dokumentumait jelentő politika, célok és előirányzatok a tevékenységekkel, termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos környezeti tényezők és lényeges környezeti hatások ismeretén alapulnak. Kutatásomat a hazai és régiónkban működő ISO szabvány szerinti KIR-t alkalmazó vállalatok és a vezető KIR tanúsító cégek között végeztem kérdőíves módszerrel. Az eredmények alapján elemeztem a vállalatok: általános környezetmenedzsmentjének színvonalát és motivációit a környezeti hatásértékelés során alkalmazott módszertanok típusait és gyakoriságukat a KIR szerepét a környezeti elemek állapotának befolyásolásában a KIR alkalmazással és a környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos kérdéseket és megvalósulási hatékonyságukat. A gyakorlatban az eredmény azon múlik, hogy a KIR-t bevezető vállalatok és tanácsadók működő, és élő rendszer kiépítésére törekednek, vagy megelégednek egy megfelelően dokumentált (és tanúsítható), de nem működő rendszerrel. A kutatás jelentősége hazai helyzetfeltáró jellegében rejlik. 15

16 CIVIL VÁLASZOK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁKRA (RÁBA, SZEMÉTÉGETŐ) Soós Zoltán, Kiss Katalin, Woki Zoltán Pro Natura St.Gotthard Civil Összefogás Egyesület 9970 Szentgotthárd, Kossuth L. u Rába-habzás A PRONAS szerepe a Rába szennyezésének felszámolása ügyében: figyelemfelhívó akciók, diplomáciai lépések, szakmai állásfoglalások, kapcsolatfelvétel és folyamatos kooperáció a magyar és osztrák hatóságokkal, ipari üzemekkel, a megtett intézkedések figyelemmel kísérése, a folyó állapotának folyamatos figyelése. 2. Szemétégető a határon? A PRONAS szerepe a Heiligenkreuzba tervezett szemétégető felépítése elleni küzdelemben: lakossági tájékoztatók magyar és osztrák oldalon a tervezett beruházással kapcsolatban, ügyféli részvétel az engedélyezési eljárásban, a lakosság mozgósítása különféle akciók keretében, diplomáciai lépések, a négy éve húzódó probléma lehetséges végkimenetele. 16

17 A KÖRNYEZETI NEVELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐPEDAGÓGIA PROJEKTBEN Kövecsesné Gősi Viktória NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar Neveléstudományi Intézet Győr, 9022 Liszt Ferenc u. 42. A NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar Neveléstudományi Intézetének Pedagógia Tanszéke 1996 óta működteti az Erdőpedagógia Projektet Kovátsné dr. habil Németh Mária vezetésével. Az Erdőpedagógia Projekt hatékonyan valósítja meg a fenntarthatóság pedagógiáját, a környezettudatos magatartás formálását az óvodás, általános iskolás, középiskolás korosztály, továbbá a tanítójelöltek és a végzett pedagógusok körében. Az előadás célja annak érzékeltetése, hogy miként lehet a környezeti nevelési programok hatékonyságát mérni egy konkrét, a gyakorlatban működő projekt vizsgálatának bemutatásán keresztül. A három részes vizsgálat mintájául az Erdőpedagóiga Projekt öt napos programjában részt vett tanulókat választottuk, és a környezeti nevelés hatékonyságvizsgálatának több szempontú elemzésével, változatos módszereket alkalmazva (fogalmi térképek, gyermekversek elemzése, kérdőíves adatfelvétel) érzékeltettük a viselkedésükben, attitűdjeikben, szemléletükben bekövetkező változásokat. 17

18 TELEPÜLÉSI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN - A RÉGIÓ POLGÁRMESTEREINEK VÉLEMÉNYE SZERINT Könczey Réka, Bernát Anikó; Sík Endre KvVM Fejlesztési Igazgatóság 1134 Budapest, Váci út 45. A 2006 őszén, a TÁRKI segítségével végzett régiósan és településméret szerint reprezentatív - felmérésben a polgármesterek, helyetteseik véleményét kérdeztem településük környezetvédelmi panaszairól, problémáiról. Az országos mintázat szerint a legkedvezőbb helyzetben Nyugat- Dunántúl van, míg Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön érzik a legroszszabb helyzetben településeiket a polgármesterek. Rákérdeztem a különféle környezetvédelmi infrastruktúrákkal és azok üzemeltetésének lakossági terheivel kapcsolatos helyi érdekérvényesítés lehetőségére, mértékére; valamint az infrastruktúra-fejlesztési hajlandóságra. A hulladékszállítás terén a leginkább megszokott az, hogy az önkormányzatok befolyásolják a szolgáltatási árat. Az áram-, a gáz- és a szennyvíztisztító közszolgáltatókkal való sikeres ártárgyalásokra a nagyvárosok képesek. Régiótól függetlenül a hiányos környezeti infrastruktúra fejlesztését az érintett falvak több mint negyede nem tervezte még 2006-ban. A nyugat-dunántúli véleményekben mutatkozó mintázatokat, valamint a Régió, és az ország többi régiójának különbségét mutatom be. 18

19 TERMÉSZETI TERÜLETEKEN LÉVŐ UTAK ÉS A HATÁSTERJEDÉS Pécsinger Judit Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet, 9400 Sopron, Ady Endre út 5. Kutatásaim során meghatároztam a természeti területeken lévő utak hatástovábbító közegeit, illetve azok olyan tulajdonságait, amelyek befolyást gyakorolnak a hatásterjedésre. Minél pontosabban ismerjük a hatástovábbító- és korlátozó elemek tulajdonságait, valamint a hatásterületen lezajló folyamatokat, annál pontosabban tudjuk meghatározni a hatások terjedésének távolságát. Vizsgálataim szerint a hatástanulmányok készítésekor nem fordítanak kellő figyelmet a hatásterület lehatárolására, csak általános értékeket adnak meg a hatótávolságra vonatkozóan. Az előadás során bemutatom a hatásterjedés szempontjából csoportosított, természetközeli útkörnyezeti típusokat. A meghatározott útkörnyezeti típusok jellemzőinek ismeretében könnyebbé válik a hatásvizsgálatokban szükséges hatásterületi lehatárolás. 19

20 TÁJTÖRTÉNETI SZEMPONTOK JELENTŐSÉGE A TERMÉSZET MEGŐRZÉSÉBEN (A KEREKERDŐ ALAPÍTVÁNY NÉHÁNY MEGVALÓSÍTOTT PROJEKTJÉN KERESZTÜL) Gyöngyössy Péter Kerekerdő Alapítvány, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3. Kevesen gondolnák, hogy 270 km magasságból is jól látszik az egykori vasfüggöny helye. Egész pontosan, annak a politikai rendszernek a tájformáló hatása, melynek jelképévé vált. A szocialista nagyüzemek tájhasználatra s ezen keresztül a természet állapotára gyakorolt hatása, egy ilyen műholdfelvételből is nyilvánvaló. Népszámlálási adatokból is tudhatjuk, hogy az Őrség és a Vendvidék falvaiban az 1930-as években kétszer háromszor annyian éltek mint ma. A népesség változásai nagyban befolyásolták a természetes élőhelyek sorsát is. Hasonlóan megdöbbentő látvány lehet a II. József idején készült un. I. katonai felmérés térképének tanulmányozása. Alig hihető, hogy a ma fenyűs országnak is becézett, kifejezetten erdős vidékként érzékelt Őrségben, az as években alig volt erdő, fenyő pedig csak nyomokban. Meglepő az is hogy a szalafői Őserdő, mely ma fokozottan védett erdőrezervátum, az 1800-as években készült kataszteri térképek tanúsága szerint még szántóföld volt. Ma már elfogadott tény, hogy az Őrségre és a Vendvidékre jellemző alomszedés és a térség olyan botanikai ritkaságai, mint a vörös áfonya, az ernyős körtike és a kígyózó korpafű előfordulásai között szoros az összefüggés. Az viszont nehezen hihető, hogy alig háromszáz éve, a Szőcei tőzegmohás láprét helyén malmokat hajtó duzzasztott tavak voltak. Vajon hogyan befolyásolják egy nemzeti park természeti értékeit az itató gázlók, hóttpatakok, a bödönkutak vagy a fehér kosz? Meglepő, de természetvédelmi szempontból fontos információkat hordoznak az olyan helyi dűlő nevek, mint a Fenyves szántó, a Királylány fagyása, a Köpönrét, vagy a Széles víz. A Kerekerdő Alapítvány legfontosabb tevékenysége a környezeti nevelés és a természetvédelem. A természetvédelmi programok sok esetben azokra a területekre irányulnak, amelyek rendszeres helyszínei nyári táboroknak, erdei iskoláknak, természetismereti foglalkozásoknak. Legtöbb időt az Őrség egyes területeivel, ezen belül is az őrségi, vendvidéki erdőkkel, Szőce környékével, a Vas-heggyel és a Pinka-völgyével, illetve a Rábával foglalkoztunk. A rendszeres terepi jelenlét eredményeként, számos természetvédelmi értékre vonatkozó tudományos értékű megfigyelés, adat gyűlt össze. Ezekre a területekre vonatkozó tudás gyarapításának sajátos megnyilvánulásai azok a Kerekerdő Alapítvány által készített tanulmányok, melyek a történetírás és az etnográfia tárgykörébe tartozó forrásokat elemeztek, ill. ezen tudományok módszertanát használták arra, hogy a természetvédelmi értékek megőrzéséhez nyújtsanak támpontokat. Ezek a vizsgálódások a 90-es évek elején kezdődtek s változó intenzitással, de a mai napig tartanak. A mai Őrségi Nemzeti Park területén található erdőkre vonatkozóan 2000-ben készült el egy elemző munka, mely kiegészítve és átdolgozva 2008-ban Gyántásország címmel jelent meg nyomtatásban. Mintegy húsz év adatgyűjtő munkájának eredményeként ma már sok érdekes, természetvédelmi szempontból is fontos ismeret gyűlt össze a Szőce környéki területekről, de a Vas-hegyről és a Pinka-völgyéről is. Az előadás ezekből a munkákból ad közre egy csokorra valót, felhívva a figyelmet a tudomány olyan periférikus területeire, mint a történeti ökológia és a néprajzi ökológia. 20

21 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Borzsák István Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Kémia és Környezettudományi Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Előadásom célja az, hogy rávilágítsak a természettudományos oktatásunk válságának jeleire, hátterére, és leírjam, hogy milyen módon lehetne kikerülni ebből az egyre mélyülő gödörből. A hátteret, okokat és a tennivalókat is elsősorban a természettudományos felsőoktatásban résztvevők szemszögéből vizsgálom, de kitérek a komplex problémakör egyéb vonatkozásaira is. Alapvetően a hazai helyzetet elemzem, de kitérek a probléma nemzetközi vonatkozásaira is. A megoldási javaslatokban figyelembe veszem a készülő felsőoktatási törvény koncepcióját valamint az intézményünkben lefolytatott viták eredményét. A megjelölt témában kitűzhető cél az, hogy közoktatásunk eredményeként emelkedjen az iskolát elvégzők általános természettudományos műveltsége, valamint hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban és sokkal felkészültebben válasszák az érettségizett diákok a reál egyetemi szakokat (orvosi, mérnöki, természettudományos kutatói, tanári). Ezeken az egyetemi szakokon azután eredményesen sajátítsák el a szakmájukhoz szükséges tudást, és nagyobb arányban tudjanak Magyarországon jó munkát kapni értékes diplomájukkal. Alapvetően optimista vagyok, véleményem szerint a fenti probléma megoldható (közép- és hosszútávon), ha minden oktatást érintő lépés, intézkedés, változtatás ezt a célt segíti elő (de legalábbis nem hátráltatja). 21

Letűnt korok "maximái", mint a fenntartható fejlődés zálogai

Letűnt korok maximái, mint a fenntartható fejlődés zálogai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42. Telefon: 96/516-747 Fax: 96/329-934 Postacím: 9022 Győr, Pf.: 204 A Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS

ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS Neumayer Éva http://www.ofi.hu/sh45 A Zöld Óvoda céljai Fenntarthatóságra nevelés Környezettudatos szemlélet kialakítása Egészséges életmód Természettel való kapcsolat

Részletesebben

TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz

TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz MEGHÍVÓ az és az Oktatási Hivatal szervezésében Időpont: 2015. szeptember 23. Helyszín: Mercure Budapest Buda Hotel, 1013 Budapest, Krisztina krt. 41 43. A TERVEZETT PROGRAM: 9:00 10:00 REGISZTRÁCIÓ KÖNYVEK

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás

A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás A környezettudatosság felmérése a környezetvédelmi program alapozásához Szekció előadás Pintérné Nagy Edit Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. 2011. május 24. A környezeti

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tájtudomány és tájtervezés

Tájtudomány és tájtervezés Tájtudomány és tájtervezés V. Magyar Tájökológiai Konferencia 2012. augusztus 30 - szeptember 1. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Sopron II. körlevél Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Vízkárelhárítási Országos konferencia 2014. május 6-8. Miskolctapolca

Vízkárelhárítási Országos konferencia 2014. május 6-8. Miskolctapolca Vízkárelhárítási Országos konferencia 2014. május 6-8. Miskolctapolca május 6. kedd 11:00-12:30 óra regisztráció, szállás elfoglalása 12:30-13:30 óra ebéd Plenáris ülés 1. rész Göncz Benedek 14:00-14:15

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ

A felsőoktatási intézmények. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ A felsőoktatási intézmények KAZINCZY FERENC SZÉP MAGYAR BESZÉD VERSENYÉNEK 44. országos döntője scientia et f idelitate Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012.

Részletesebben

Benyák Anikó (Pszichológia)

Benyák Anikó (Pszichológia) (Pszichológia) 014 1., Árendás Anikó Nevelőszülők és nevelt gyermekek több szempontú vizsgálata Előadás a 014. október -én tartott XVIII. Apáczai-napok Tudományos Konferencián. NYmE-AK, Győr (014) 013.,

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 2011-2013.

Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 2011-2013. Rákóczifalva LEADER PROJEKTEK A SZOLNOKI KISTÉRSÉGBEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ -2012.10.29 Szajol Tószeg Újszász 2011-2013. 1 021 860 Vállalkozói és társadalmi ismeretek fejlesztése célés gyakorlatorientált képzések

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu I. évf.

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

ÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL

ÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NÉDER KATALIN ÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL DEBRECEN, 2014. NOVEMBER 07. A világ különleges és

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08. Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

M E G H Í V Ó. A TANÍTÓKÉPZÉS MÚLTJA, JELENE november 5-6. Szombathely

M E G H Í V Ó. A TANÍTÓKÉPZÉS MÚLTJA, JELENE november 5-6. Szombathely M E G H Í V Ó A TANÍTÓKÉPZÉS MÚLTJA, JELENE 2. 2009. november 5-6. Szombathely A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT MŐVÉSZETI, NEVELÉS- ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZİ INTÉZETE AZ

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A Víz Team bemutatása

A Víz Team bemutatása Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 A Víz Team

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév Készítette: Bádonyiné Olasz Erzsébet Börcsökné Csontos Tünde Ökoiskolai munkacsoport: Tagjai: Alsós osztályfőnöki mk: Felsős osztályfőnöki mk.: Alsós humán mk.: Felsős

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

PROGRAM. Aktív időskor Generációk egészsége. Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége XXIV. Szimpóziuma. Zalaegerszeg, 2012. november 6-7-8.

PROGRAM. Aktív időskor Generációk egészsége. Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége XXIV. Szimpóziuma. Zalaegerszeg, 2012. november 6-7-8. PROGRAM Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége XXIV. Szimpóziuma Aktív időskor Generációk egészsége Zalaegerszeg, 2012. november 6-7-8. 1 2 PROGRAM 2012. november 6. (kedd) Az Egészséges Városok

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 Készítette: Mujzer Richárd ÖKOiskola vezető Győr, 2013. szeptember 5. Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz,

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013/2014 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA. MOSONMAGYARÓVÁR november 25.

M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA. MOSONMAGYARÓVÁR november 25. M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA MOSONMAGYARÓVÁR 2013. november 25. A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Tudományos Diákköri Tanácsa tisztelettel

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV

MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV MOSONMAGYARÓVÁRI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014/2015 Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Dr. Makk Zoltán intézményvezető Földesné Hadarits Eszter intézményvezető helyettes Besszerné

Részletesebben

1. A OSZTÁLY Bogdán Dániel Bogdán Edina Bogdán György Bogdán György Bogdán Krisztián Bogdán László Bogdán Richárd Czimmerman Patrik Horváth Dorotina

1. A OSZTÁLY Bogdán Dániel Bogdán Edina Bogdán György Bogdán György Bogdán Krisztián Bogdán László Bogdán Richárd Czimmerman Patrik Horváth Dorotina 1. A OSZTÁLY Bogdán Dániel Bogdán Edina Bogdán György Bogdán György Bogdán Krisztián Bogdán László Bogdán Richárd Czimmerman Patrik Horváth Dorotina Hörcsöki Alíz Kovács Antónia M. Kovács Dávid Kovács

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben