TÁJGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BEREGBEN ÉS BENNE A BEREGI ÁRVÍZ SZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN
|
|
- Szebasztián Somogyi
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁJGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BEREGBEN ÉS BENNE A BEREGI ÁRVÍZ SZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN KÖZTES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1.MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FORDULÓ A TÁJGAZDÁLKODÁST MEGALAPOZÓ VÍZI INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE KEOP /10 11 Tiszaadony,
2 TARTALOM 1. ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA HÁTTÉR, KÖRNYEZET ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA Érintett földrajzi terület bemutatása, lehatárolás, területi egységek A terület tájgazdálkodási és vízgazdálkodási sajátosságai, természeti környezete GAZDASÁGI TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA Helyzetértékelés Fejlesztési igény CÉLKITŰZÉSEK Célterület lehatárolása A célkitűzések meghatározása Eredményindikátorok VÁLTOZATELEMZÉS ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZAT(OK) MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN A már elvégzett változatelemzések bemutatása Koncepcionális változatok összehasonlítása Projektfejlesztési szakasz eredményei Részletes elemzésre alkalmas változatok A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA Műszaki leírás Költségek, bevételek és hasznok becslése Egyéb releváns szempontok A VÁLTOZAT (GRAVITÁCIÓS VÍZPÓTLÁS) Műszaki leírás Költségek, bevételek és hasznok becslése Egyéb releváns szempontok B VÁLTOZAT Műszaki leírás Költségek, bevételek és hasznok becslése Egyéb releváns szempontok A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA A KIVÁLASZTOTT KONCEPCIONÁLIS VÁLTOZAT ISMERTETÉSE RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS Műszaki leírás
3 Projektköltségek indoklása Output indikátorok Externális hatások INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS A beruházás tulajdonjogi kérdései Működtetés, üzemeltetés A projekt környezeti fenntarthatósága Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉSE A KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI PÉNZÜGYI ELEMZÉS Projekt nélküli eset Pénzügyi költségek becslése (a kiválasztott változathoz) Pénzügyi bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutató A megítélhető támogatási összeg meghatározása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata Érzékenységvizsgálat KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉS CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA A projektmenedzsment szervezeti felépítése A projektmenedzsment működése ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Ingatlanszerzés tulajdonjog Egyéb feladatok Kommunikációs terv KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI TERV ÜTEMTERVEK Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv Kifizetési ütemterv RÖVIDÍTÉSEK A TANULMÁNY MELLÉKLETEI
4 1. ÖSSZEFOGLALÓ A projekt címe Projektgazda neve Projektgazda székhelye A projekt megvalósításának helyszíne, kapcsolódó VTT tervezési helyszínhez illeszkedése Érintett terület nagysága (ha)/ vízborítással (tartós időszakos) érintett terület nagysága (ha) Érintett gazdák száma/beleegyező nyilatkozatok száma (db) Beruházással érintett terület (ha), A projektgazda főbb adatai 1.1. táblázat Tájgazdálkodás infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat 4800 Vásárosnamény, Tamási Á.u.1. Aranyosapáti, Jánd, Csaroda, Márokpapi, Tarpa, Hetefejércse, Gulács, Tákos, Beregsurány, Vásárosnamény Gergelyiugornya, Vámosatya, Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Barabás, Gelénes /865 Előkészítő fázisban 19, jelenleg folyamatban ha Épülő csatornahálózat hossza (km); ~3,15 műtárgyak száma (db), 24 kiépülő tározókapacitási lehetőség (m 3 ) ~7 millió A projekt tervezett költsége (Ft) A megvalósult projekt becsült üzemeltetési költsége szivattyúzás függvényében (Ft/év) A projektgazda jogosultsága az ÁFA visszaigénylésére ÁFA ról szóló 2007.évi CXXVII.tv. 85. és 86. ra tekintettel nincs A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Ebből adódóan a háttér és környezet bemutatása a Bereg 378 km 2 es területére terjed ki, úgy, hogy érintőlegesen említést tesz a határon túli területekről is, tekintettel a Beregi ártér és vízrendszer országhatárokkal való osztottságára. A probléma és annak okai az alábbiak: - A vízrendszer létesítményei elsősorban a vizek elvezetésére alkalmasak a vízkészletgazdálkodásra nem. - A jelenlegi mezőgazdálkodás nem kellően veszi figyelembe a beregi vízviszonyokat, ezért nagy a kárérzékenysége. - A természeti értékek megőrzése a tájgazdálkodás egyik legfontosabb eleme a Beregben, de a vízi infrastruktúra ezt nem támogatja. - Az EU és hazai szakpolitikai irányok, elvárások igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését. A tájgazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztési projekt célkitűzéseinek meghatározásakor a terület sajátosságain illetve a mezőgazdálkodás jelen állapota mellett abból indulunk ki, hogy a jelen projekttel párhuzamosan megvalósul a Beregi 4
5 komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési projekt (mely mint fentebb felsorolásra került), részben már maga is támogatja a tájhasználatváltást. Ebben a projektben tovább fejlesztjük, bővítjük a vízgazdálkodási rendszer vízi infrastruktúráját. A változatelemzés keretében összesen három változat bemutatására és összehasonlító elemzésére kerül sor: - 0 változat: Jelen projekt elmaradásának változata. - A változat: (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának, kormányzásának megvalósításával kombinált gravitációs Tiszai vízpótlással. - B változat: A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással, mely a Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakításával kerül megoldásra. A végső változatok elemzését többszempontú elemzéssel végeztük. A változatokat műszaki, természetvédelmi, társadalmi és közgazdasági szempontok szerint értékeltük. A gazdasági szempontok egyik elemeként elvégeztük a költséghatékonysági elemzést is. Az alternatívák beruházási és üzemelési költségeit és a költséghatékonysági elemzés eredményeit az 1.2 táblázat tartalmazza. 1.2 táblázat A változatelemzés eredményei A változat B változat 1. Beruházási költség jelenértéke (eft) Működési költség jelenértéke (eft) Maradványérték jelenértéke (eft) Összes költség jelenértéke (1+2+3), eft Lehetséges vízvisszatartási terület, ha Költséghatékonysági mutató (5/6) ha/mft 1,39 1,49 A többszempontú változatelemzés eredménye egyértelműen mutatta, hogy minden felvetett kritérium alapján a B változat tekinthető a megfelelő megoldásnak (összpontszáma 90, szemben az A változat 66, és a 0 változat 55 pontjával). Igaz ennek nagyobb a beruházási és működési költségigénye is, de a költséghatékonysági mutató szerint a B változat egységnyi összköltséggel nagyobb lehetséges vízvisszatartási területet biztosít. A projekt társadalmi hasznosságát az alternatívaelemzés igazolja. A kiválasztott B változat műszaki tartalma: - Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakítása. Tiszai vízpótlás. - Összesen 24 db vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgy építése a beregi vízrendszer területén - Anyagnyerőhelyek vizes élőhelyekké alakítása - Társulati kezelésű csatornák rekonstrukciója 5
6 A pénzügyi elemzés eredményei: 1.3 táblázat A projekt beruházási költségei Megnevezés Összes költség Területszerzés Társulati csatornák rekonstrukciója Meglévő anyaggödör rendezése Új csatorna építése a Tisza töltés és a Diáksánc csatorna között Gelénesi vízpótló csatorna építése Csaroda 0290 vízpótló csatorna építése Tájgazdálkodási műtárgyak építése (24 db) Szivattyúzási hely a Tisza 715,45 fkm szelvényében Szivattyúzási hely a Tisza 706,94 fkm szelvényében Építés összesen Eszközbeszerzés 0 Kivitelezés összesen Régészet Lőszermentesítés Talajmunka Kiviteli terv Tervezői művezetés Megvalósulási terv Üzemeltetési, kezelési és karbantartási kézikönyvek, szabályzatok elkészítése Művelési ágból való kivonás, váltás hatósági díja Engedélyek hatósági díja Egyéb építési jellegű költségek összesen Projekt menedzsment költsége Közbeszerzés (tanácsadó+eljárási díj) Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység Mérnök felügyelet Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások összesen Beruházási költség összesen Tartalék Beruházási költség mindösszesen Nem visszaigényelhető ÁFA Bruttó beruházási költség A pénzügyi elemzés során a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk. A projekt megvalósulása esetén évi 17 MFt többletköltség várható az üzemeltetési és karbantartási költségekben, ezen felül 5 évente 5 MFt felújítási többletköltség. A többletköltségeket az állami 6
7 költségvetés keretében a Belügyminisztérium fogja biztosítani. Ezt ellensúlyozza a védekezési és helyreállítási költségek csökkenése, amely elsődlegesen az önkormányzatoknál fog jelentkezni. Mivel a projekt nem jövedelemtermelő, a maximálisan kapható támogatás aránya 100%. A beruházási költségek csak elszámolható költségeket tartalmaznak. A beruházást terhelő ÁFA is elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza. A projekt elszámolható költsége 956 MFt, amelynek 100 % a támogatás táblázat A megvalósítás tervezett üteme Kezdete Terület előkészítése, földgazdálkodási feladatok Gazdálkodási tervek elkészítése Vízgazdálkodási működési szabályzat elkészítése, egyeztetése, véglegesítése (horizontális, vertikális) Vége Tájékoztatás, nyilvánosság Projektmenedzsment Beruházás, építés Sajátos technológiai műveletek: tájrendezés és az anyagnyerők, létesítmények tájba illesztése A köztes MT és az EMT között alapvető különbség nincs, a projekt kedvezményezettje, célterülete, célkitűzései és a fejlesztési igény nem változott meg. Tekintettel arra a tényre, hogy az EMT készítésekor nem készültek részletes felmérések, míg a köztes MT készítésekor már pontosabb adatok álltak rendelkezésre, ezért a vízzel borított területek nagysága az EMT ben szereplő 1500 ha ról 865 ha ra módosult. (10. melléklet) A projektfejlesztés során figyelembe vettük a DEB támogatási döntésben hozott javaslatait, a Kedvezményezett által megfogalmazott elvárásokat, a FETIVIZIG és a HNPI szakembereinek észrevételeit, valamint a április 24 én Tiszakerecsenyben és Csarodán megtartott tájékoztató fórumokon elhangzott önkormányzati, lakossági és gazdálkodói véleményeket, javaslatokat. Mindezek függvényében továbbra is a tiszai szivattyús vízpótlás alkalmazását látjuk a tájgazdálkodási infrastruktúra hathatós működtetése kulcsának. A költségcsökkentés érdekében módosítottunk a műszaki megoldáson. Tehát az EMT től eltérően jelen köztes Megvalósíthatósági Tanulmányban a kiválasztásra javasolt B változat ideiglenes szivattyúállásokkal biztosítja a tájgazdálkodási rendszer működtetéséhez szükséges folyamatos vízmennyiséget. 7
8 2. A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA A projektgazda Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat jogi formáját tekintve jogosult a pályázati konstrukció támogatására, a pályázati felhívás és útmutató előírásainak megfelel. A projektgazda legfontosabb adatait az alábbi mutatja be táblázat A projektgazda bemutatása A projektjavaslat benyújtójának (projektgazda) neve: Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat Jogi formája: Vizitársulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet Címe: 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron út 1. A projektgazda hivatalos képviselője: Beosztása: Lakatos József Intézőbizottság elnöke Telefonszáma: Faxszáma: E mail címe. A Társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. A vízitársulatokról szóló évi CXLIV. Törvény módosításának értelmében a vízitársulat olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely közhasznú szervezetté minősíthető. A Társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a 300/2011. (XII.XXII) Korm. rendeletben foglaltak alapján január 1 én hatállyal a korábbi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság helyett a Belügyminiszter irányítása alatt a Felső Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el a szakmai felügyeletet. A projektgazda (Beregi Vízgazdálkodási Társulat néven) évtizedes tapasztalattal rendelkezik a térség vízrendezési, vízkár elhárítási, víz visszatartási és talajvédelmi feladatainak ellátásában, szervezésében. A Társulat tevékenysége a közfeladatok ellátása mellett kiterjed vízilétesítmények tervezésére és megvalósítására, a kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények működtetésére és fenntartására, hasznosítására, működését elősegítő egyéb gazdasági tevékenységek ellátására. A Társulat tevékenységi köre a hatályos TEAOR besorolások szerint az alábbiak: Vízilétesítmények építése Növénytermelési szolgáltatás Ingatlan bérbeadása és üzemeltetése hasznosítása Építőipari gép kölcsönzése Építészeti és mérnöki tevékenység, és ehhez kapcsolódó tanácsadás Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése A vízitársulatokról szóló évi CXLIV. Törvény módosításának értelmében a társulat működési területe a vízgyűjtő gazdálkodási tervezési alegységekre és az érintett környezetvédelmi és vízügy igazgatóság működési területére figyelemmel, elsősorban a legalább ha nagyságú földrajzi terület, amelyen a társulat működik, vagy amely 8
9 területen a társulat legalább 500 km nyi közcélú vonalas létesítményt tart fent és üzemeltet. A Társulat érdekeltségi területét K en Lónyától Tarpáig az országhatár, D en A Tisza jobb parti töltése Vásárosnamény Tarpa között, Ny on a Tisza jobb parti töltése Lónyai országhatártól Vásárosnamény Aranyosapáti Gyüre, Nagyvarsány, Kisvarsány községek külterületének választóvonala határolja. Az érdekeltségi terület mérete ha. A Társulat érdekeltségi területéhez tartozó települések: Vásárosnamény, Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Mátyus, Lónya, Barabás, Gelénes, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Hetefejércse, Vámosatya, Tákos, Márokpapi, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre és Aranyosapáti. A társulat tisztségviselői és szervei A társulatot az elnök képviseli, további tisztségviselői az intézőbizottság elnöke és tagjai, valamint az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai. Az intézőbizottság elnöke egyben a Társulat elnöke is. Az elnök dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés és az intézőbizottság hatáskörébe. Ilyen feladatok többek közt: - A munkáltatói jogok gyakorlása - A társulati feladatok költségfedezetének biztosítása - A közfeladatok végrehajtásának irányítása - A társulati pénz és hitelgazdálkodás valamint vagyongazdálkodás kezelése stb. A Társulat szerveit a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság alkotják. A közgyűlés a Társulat legfőbb szerve. A közgyűlés a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. A közgyűlésen a 300 ha vagy annál nagyobb érdekeltségi területtel rendelkező tagok és az Önkormányzatok személyesen, vagy képviselőik útján vesznek részt. A 300 ha nál kisebb érdekeltségi területtel rendelkezőket a települési önkormányzatok vagy a maguk közül választott küldöttel képviseltetik magukat. A közgyűlést legalább évente egyszer megtartják, az összehívás az intézőbizottság feladata. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a jogosultak érdekeltségi egység arányában számított több, mint kétharmada jelen van, azok egyben az érdekeltségi területnek legalább az 51% át képviselik. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belül összehívott második közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek számára és érdekképviseleti arányára tekintet nélkül határozóképes. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik többek között: - Alapszabály módosítása - A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének elhatározása - A tagok fizetési kötelezettségének megállapítása - SZMSZ elfogadása, módosítása - A társulat közfeladatainak ütemezése, stb. Az évi rendes közgyűlésen túl rendkívüli közgyűlés(ek) összehívására is sor kerülhet. Az intézőbizottság a bizottság elnökéből és 5 főből áll, akiket a közgyűlés választ meg, tagjai újraválaszthatók. Az intézőbizottság gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról a társulat illetve a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Az intézőbizottság ügyrendjét maga határozza meg, a bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3 a jelen van. 9
10 A Társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság, amely ügyrendjét maga állapítja meg. Az ellenőrző bizottság elnökét és 4 tagját a küldöttgyűlés választja meg 2/3 os többséggel 5 évi időtartamra. Az ellenőrző bizottság feladata a Társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A Társulat tagjai A társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A tagok az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre fizetik meg. A tagviszony megszűnik, ha - a tag meghal, - ha a tagsági viszony alapjául szolgáló feltétel megszűnik, - a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélkül megszűnik, - a társulat jogutód nélkül megszűnik. A Társulat vagyona A Társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam hozzájárulásából illetve egyéb támogatásaiból, továbbá a vállalkozásból származó eredményből látja el közcélú feladatait. Az állami és helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok érdekeltségi hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül. A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. A társulat tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek január 1 jétől a vízitársulatok érdekeltjeinek, tagjainak nem kötelező az érdekeltségi (társulati) hozzájárulás befizetése. A évi CXLIV. törvényt (a vízitársulatokról) a évi XC. törvény úgy módosította, hogy a kötelező társulati hozzájárulást megszüntette, de a társulat tagjainak lehetősége van a Társulat közfeladatainak ellátásának költségeihez hozzájárulni. A Társulat pénzügyi stabilitását több forrás biztosítja, amely a kiszámítható gazdálkodás alapja. A társult önkormányzatok hosszú távon gondolkodnak a Társulat működtetésében, 2012 évre Forint összegű önkéntes tagi hozzájárulást biztosítanak. A társulat jól ki tudta használni tavaly is és az idén is az Országos Közmunkaprogram adta lehetőségeket Ft támogatás mellett szervezési költségekre Ft támogatásban részesült. Az ez évi fenntartási keret elosztása még folyamatban van, ennek nagyságrendjéről még nincs információ. Az egyéb bevételekből (fenntartó gépek bérbe adása) nagyobb arányú tartalékképzés is lehetséges, amely tovább növeli a pénzügyi stabilitást. A projektgazdának nagyobb pénzügyi tranzakciói nincsenek, folyamatban lévő vagyonjogi pere nincs. A projektgazda a tervezett projekttel kapcsolatban általános forgalmi adót nem igényelhet vissza. A projekt előkészítése és megvalósítása során alapvetően változatlanul működik tovább a Társulat. A működő vízgazdálkodási társulaton belül annak alegységeként létrehozandó tájgazdálkodási célú szervezeti egység, az amely a tájgazdálkodási célú vízi infrastruktúra üzemeltetését végezni fogja. 10
11 A projektmenedzsment szervezet működése A projekt megvalósításához kapcsolódóan a Kbt. előírásainak megfelelően a projektmenedzseri, műszaki, jogi és pénzügyi szakértői területekre ún. projekt menedzsment szervezetet (PIU) kerül kiválasztásra. A PIU feladata lesz a projekt megvalósításának zökkenőmentes levezénylése, koordinálása, a műszaki, pénzügyi, jogi feladatok elvégzése, valamint a kapcsolattartás a projekttel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat végzőkkel. Ezek keretében feladatai közé tartozik a projektgazdával, valamint a projekt előkészítésére közbeszerzési eljáráson kiválasztott nyertes ajánlattevőkkel (szerződő felekkel) és a Közreműködő Szervezettel, Irányító Hatósággal való kapcsolattartás, a szükséges ellenőrzések, jelentések összeállítása, a pénzügyi feladatok, illetve a projekthez kapcsolódó dokumentációs feladatok ellátása. Együttműködés a végrehajtásban résztvevő más személyekkel és szervezetekkel, intézményekkel, különösképpen az érintett gazdálkodókkal, engedélyező hatóságokkal, pénzintézetekkel. Koordináció, kapcsolattartás a projektben résztvevő cégek, hatóságok, intézmények és szervezetek között az engedélyeztetés, a közbeszerzés, a tervezés, a projekt előkészítés végső elszámolása időszakában. A projektgazda képviselőjével való együttműködés a projekt végrehajtásával összefüggő napi operatív és stratégiai kérdésekben. Továbbá feladata még a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé, a szerződések előkészítése, a jogi kötelezettségek ellátása, a jogi konfliktusok kezelése. Az önálló projektmenedzsment szervezet munkájáról az Intéző Bizottság ülésein számol be, illetve az ülések közötti szünetekben a projektgazda képviselőjének tartozik legalább heti 1 alkalommal beszámolással. A napi munkavégzéshez szükséges döntéselőkészítési és végrehajtási feladatokat a projektgazda képviselőjének irányításával látja el. Az igénybe vett szakértőket a projektgazda képviselőjének jóváhagyása alapján vonja be munkájába. Tehát a projekt előkészítését koordináló projektmenedzsment szervezetnek szoros kapcsolatot kell fenntartania a projektgazdával. A projekt előrehaladását a projektmenedzsment havonta ütemezett megbeszéléseken értékeli. Az ütemezett megbeszéléseken részt vesznek a projekt menedzsment szervezet tagjai, az adott értékelési időszakban érintett szakemberek, a tervezők, később a kivitelezők képviselői, valamint szükség esetén a közreműködő szervezet képviselője. Nagyobb részfeladatok, vagy váratlan esemény bekövetkezésekor soron kívüli munkaindító megbeszélésre, a részfeladatok befejezése után soron kívüli értékelő megbeszélésre kerül sor. A soron kívüli megbeszéléseken a projekt menedzsment szervezet tagjain kívül az érintett szervezetek képviselői/szakértők vesznek részt. Az ütemezett és soron kívüli megbeszélésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetéséért a projektmenedzser a felelős. A rendszeres kapcsolattartáson felül igény szerint elektronikus úton ( , telefon, fax) kell biztosítani a kapcsolattartást a projekt előkészítésében részt vevők között. A projekt menedzsment szervezet megbízatása a projekt előkészítés időtartamára szól. A projekt megvalósítására a kivitelezés menedzselésére képes és alkalmas szervezet kerül kiválasztásra. A projektmenedzsment szervezet bemutatását részletesen a és fejezetek tartalmazzák. A projektmenedzsment szervezet szerződésében meghatározott formai keretek között és időbeli hatállyal fog beszámolni a projektgazdának tevékenysége előrehaladásáról, fogja a kapcsolatot tartani a projektgazdával. 11
12 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása Érintett földrajzi terület bemutatása, lehatárolás, területi egységek A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Ebből adódóan a háttér és környezet bemutatása a Bereg 378 km 2 es területére terjed ki, (1. melléklet) úgy, hogy érintőlegesen említést tesz a határon túli területekről is, tekintettel a Beregi ártér és vízrendszer országhatárokkal való osztottságára. A projekt közvetlen és közvetett hatásterületének értelmezése a pontban található táblázat A terület lehatárolása és vízgazdálkodási sajátossága településenkénti bontásban Helyrajzi szám 1 Település Kistérség Művelési ág (a különböző művelési ágú területek mérete, % os aránya) 9 db hrsz Gulács Vásárosnaményi Szántó 75% Erdő 5% Gyümölcsös 10% Gyep 10% Közvetett hatásterület Tivadar Vásárosnaményi Szántó 70% Gyep 20% Gyümölcsös 10% 71 db hrsz Jánd Vásárosnaményi Szántó 30% Erdő 20% Gyep 40% Gyümölcsös 10% 14 db hrsz Tákos Vásárosnaményi Szántó 40% Erdő 10% Gyümölcsös 15% Gyep 35% 41 db hrsz Csaroda Vásárosnaményi Szántó 35 % Erdő 35% Gyep 10% Gyümölcsös 20 % 37 db hrsz Márokpapi Vásárosnaményi Szántó 45% Erdő 30% Gyümölcsös 15% Gyep 10% 22 db hrsz Tarpa Vásárosnaményi Szántó 35% Erdő 10% Gyep 40% Vízgazdálkodási sajátosság (belvizes, aszályos, magas árvízkockázatú) Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos 1 A teljes tározó terület érintettsége esetében elég a tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről szóló rendeletet behivatkozni (ha bizonyos területek kimaradna, akkor azokat kivételként kérjük felsorolni a táblázat alatt). Ha kisebb terület pályázik illetve tározó területen kívüli érintettség van, akkor minden helyrajzi számot fel kell sorolni. 12
13 Gyümölcsös 15% 15 db hrsz Hetefejércse Vásárosnaményi Szántó 25% Gyep 50% Erdő 15% Gyümölcsös 10% 5 db hrsz Beregsurány Vásárosnaményi Szántó 35% Gyep 20% Erdő 30% Gyümölcsös 25% Közvetett hatásterület Beregdaróc Vásárosnaményi Szántó 40% Gyep 45% Gyümölcsös 15% 40 db hrsz Gelénes Vásárosnaményi Szántó 20% Gyep 35 % Erdő 25 % Gyümölcsös 10% 9 db hrsz Vámosatya Vásárosnaményi Szántó 50% Gyep 25% Gyümölcsös 20% Erdő 5% 19 db hrsz Barabás Vásárosnaményi Szántó 50% gyep: 45 % erdő 10% Gyümölcsös 15% Közvetett hatásterület Tiszaszalka Vásárosnaményi Szántó 40% Gyep 15% Erdő 30% Gyümölcsös 15% 1 db hrsz Tiszavid Vásárosnaményi Szántó 70% Gyep 20% Gyümölcsös 10% 10 db hrsz Tiszaadony Vásárosnaményi Szántó 40% Gyep 25% Erdő 20% Gyümölcsös 15% 20 db hrsz Tiszakerecseny Vásárosnaményi Szántó 25% Gyep 35% Erdő 25% Gyümölcsös 15% 13 db hrsz Mátyus Vásárosnaményi Szántó 25% Erdő 30% Gyep 35% Gyümölcsös 10% 477 db hrsz Lónya Vásárosnaményi Szántó 30% Erdő 30% Gyep 25 % Gyümölcsös 15% 92 db Vásárosnamény Gergelyiugornya Vásárosnaményi Szántó 50% Erdő 20% Gyep 25 % Gyümölcsös 15% Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos 13
14 A táj rendszerműködésének értékelése A jövőben, a globális éghajlatváltozás következtében, várhatóan a Tisza mentén a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék időbeni eloszlásának szélsőségesebbé válása is várható, ami fokozza egyrészt a rendkívül csapadékos, másrészt a vízhiányos aszályos időszakok előfordulásának valószínűségét. Így a tározók területén a belvizes időszakok mellett, az azt követő időszakokban valószínűleg számottevően nő az aszályhajlam is. A szeszélyes csapadékviszonyok, a gyakran előforduló szélsőséges vízháztartási helyzetek miatt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízraktározó képességének. A tározó jelentős részén a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai alapján gyenge vízvezető képesség és erős víztartó képességű talajok találhatók. A nehéz mechanikai összetételű talajok gyakran még rövidebbhosszabb ideig tartó hóolvadás, sok vagy nagy intenzitású csapadék miatti felszíni vízborítás alatt sem áznak be mélyen és egyenletesen, s nem használják ki felső egy méteres rétegük potenciális vízraktározó képességét. Mindez azt jelenti, hogy ezen talajok nem megfelelő művelése növeli a belvizek kialakulásának esélyét, miközben a lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre beleférne a talajba, ha beszivárgását egyes tényezők nem akadályoznák. A területen gyülekező vizek (belvizek) ma már csak a meglévő csatornahálózaton keresztül képesek lefolyni, mivel ezen korábbi ártéri területek a gátak megépítése következtében elszakadtak a korábban szoros összeköttetésben álló Tisza folyótól. A belvízelvezető rendszerek problémája azonban az, hogy ha a csatornák rendszeres vízutánpótlása nem biztosított, belvizes időszakokat követően jelentkező aszályos időszakokban tovább fokozzák a szárazságot, mivel azok jelentősen megcsapolják a talajvizeket. Ennek egyenes következménye azután, hogy nagy területeken kialakuló belvizek gyors elvezetése után a csapadékszegény (sőt gyakran csapadékmentes) nyári időszakban a talaj viszonylag vékony rétegében tározott csekély vízmennyiség csak rövid ideig képes a növényzet vízigényét kielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek egy tekintélyes részén komoly aszálykárok jelentkeznek. Ez a vízháztartási szélsőség sajnos nem kivételes eset, ami a prognosztizált klímaváltozások esetén csak súlyosbodni fog. Az érintett területekről egyértelműen megállapítható, hogy a táj sérült, amelynek okai az alábbiakban foglalható össze: 1. a vizsgált terület a Tisza szabályozását megelőzően ártéri táj volt, de mára a kétirányú folyamatok az ártér, az élővíz és az élővilág között megszűnt, 2. vízgazdálkodása jelentős anomáliákat mutat: a. Időszakosan belvizek fordulnak elő, akár ehhez az állapothoz közeli időpontban teljesen kiszárad a talaj, b. a tavaszi árhullámok mellett a belvizes időszakok egyidejűleg jelentkeznek. 14
Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése
Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)
ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület Célterület: Új Célterület azonosító:
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/20. (IV. 16.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN
Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes
A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések
Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három
A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén
A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3.//10 11 2011 0003 Dr. Podmaniczky László (Szent István Egyetem)
A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP
Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója Projekt azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-dunántúli
fejlesztései február 17.
VTT programhoz kapcsolódó települések belvíz-védelmi védelmi fejlesztései Általános tájékoztató 2011. február 17. Tájékoztató háttere 2004. évi LXVII. VTT. Törvény: hazai és EU forrásokból kell megvalósítani
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
A Beregi Tájgazdálkodási projekt bemutatása KOVÁCS ORSOLYA FETIVIZIG
A Beregi Tájgazdálkodási projekt bemutatása KOVÁCS ORSOLYA FETIVIZIG I. Előzmények, célok I.1 Előzmények A Tájgazdálkodás infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszintcsökkentő tározó
Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft
Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködő
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
A Váli-völgy vízrendezési feladatai
A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról
1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV
Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
Miért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági
2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.
INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY
A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
Környezet és Energia Operatív Program
Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
Az öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe
TANYAFEJLESZTÉS 2015 -kivonat- Támogatás vehető igénybe 1. a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület), 2. a tanyák
Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók?
Flachner Zsuzsanna MTA TAKI/RISSAC Hogyan lettek a VTT tározókból lefolyók? A leendő beregi tározó kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó javaslatok VTT folyamata Főbb tudományos érvek a komplex program
Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.
VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.hu Előterjesztés Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011.
A víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében
Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése
Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti
Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése
Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET FÓRUMUNKON! NÉMETH TAMÁS MUNKASZERVEZET VEZETŐ
ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET FÓRUMUNKON! NÉMETH TAMÁS MUNKASZERVEZET VEZETŐ VP6-7.2.1-7.4.1.2-16 Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához szükséges erő- és munkagépek
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E. A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról
MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) R E N D E L E T E A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére
10. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvár és Környéke Víziközmű-társulat működésével
A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció
Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás
özösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása intézkedés meghívásos kétfordulós eljárás 1. forduló 2. forduló I. Adminisztratív feltételek I.1. BENYÚJTÁSI FELTÉTELE
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.2.1. A projektek az Európai Unió támogatásával,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.
VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai
Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
ÉLŐHELY REKONSTRUKCIÓS MUNKÁLATOK A SZÁRAZ-ÉR MENTÉN KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0017
ÉLŐHELY REKONSTRUKCIÓS MUNKÁLATOK A SZÁRAZ-ÉR MENTÉN INTENZITÁSA : 100% Előadó: Fiala Károly KEOP-3.1.2/09-11 Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények
Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések
Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány