Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata Környezetvédelmi programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata Környezetvédelmi programja 2010-2014"

Átírás

1 Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzata Környezetvédelmi programja Háttéranyag február 09. Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Települési környezetminőség... 3 II. Hulladékgazdálkodás... 9 III. Fenntartható energiagazdálkodás III./1. Bevezetés: III./2. Európai uniós irányelvek: III./3. Országos energiapolitika és energiastratégia: III./4. Budapest Főváros energiapolitikája és energiastratégiája: III./5. A Fenntartható energiagazdálkodás című fejezet illeszkedése a meglévő stratégiákhoz III./6. Helyzetfeltárás III./7: Energiahatékonyság III.8. Megújuló energiaforrások hasznosítása III.9. Éghajlatvédelem IV. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése IV.1. Közoktatás IV.2. Környezettudatosság, fenntartható termelés és fogyasztás IV.3. Környezeti információs rendszer IV.4. Turizmus és környezet V. Vizeink védelme és fenntartható használata V.1. Térségi összefüggések V.2. Felszíni vizek V.3. Tározók, horgászvizek V.4. Felszín alatti vizek V.5. Vízminőség V.6. Sajátos vízhasználatok VI. Természet- és tájvédelem VII. Környezetmarketing... 69

2 1. MELLÉKLET A XI. Kerület Újbuda Önkormányzata közoktatási intézményeinek egészség- és környezeti nevelési fejlesztési koncepciója Helyzetelemzés Célok Fejlesztési szempontok, prioritások, feladatok A koncepció feladatainak tervezése, a költségvetés Jóváhagyás MELLÉKLET A Kerületi Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódó jogszabályok MELLÉKLET Kiemelt közcélú zöldterületek Újbudán... 96

3 Bevezetés Ez a dokumentum Budapest XI. Kerület Újbuda Önkormányzata évre készült Környezetvédelmi Program (KKP-II.) háttéranyaga, a kerület környezeti állapotának helyzetértékelését és egyéb, a programhoz kapcsolódó dokumentumot is tartalmaz (Környezeti Nevelés Koncepció). I. Települési környezetminőség HELYZETÉRTÉKELÉS Az önkormányzatoknak a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.), valamint egyéb törvények és ágazati jogszabályok adnak a környezet védelmével kapcsolatos feladatot. Ezek egy része kötelező (pl. Kvt. 46. (1) bekezdés: programot dolgoz ki ), más része önkéntes (Kvt. 58. (1) környezetvédelmi alapot hozhat létre ). Újbuda Önkormányzata 226/2004./XI.ÖK/VI.17./ sz. határozatával fogadta el a közötti időszakra Kerületi Környezetvédelmi Programját (továbbiakban: KKP-I.). Az önkormányzat környezetvédelem kapcsolatos fejlesztései, távlati koncepcionális elképzelései alapján 2009-ben egy új környezetvédelmi program (KKP-II) kidolgozását kezdte meg. Ezen programban megfogalmazott feladatokat széles szakmai és társadalmi egyeztetést követőn szeretné önkormányzati rendeletben elfogadni, és az elkövetkező öt év során következetesen megvalósítani. A KKP-I évi elfogadását követően a Képviselő-testület 5/2005./II.22./XI.ÖK számon megalkotta a Kerületi Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: KKA) képzésére és működtetésére vonatkozó helyi rendeletét. Az Alap képzéséről és felhasználásáról a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával kell rendelkezni (gyakorlatban: évente meg kell határozni az Alap éves felhasználható keretét, megjelölni az ismert felhasználási jogcímeket, valamint el kell számolni az előző évi felhasználással). A költségvetés elkészítése előtt készítendő a KKA tárgyévi felhasználására vonatkozó éves Intézkedési Tervek tartalmazzák a KKP-ban megjelölt feladatok közül az adott időszakban elvégezni tervezett munkákat, megjelölve a határidőt és felelősöket, s amennyiben már ismert a

4 végrehajtásban részt vevőket. Az összegek felhasználása során az előzőben hivatkozott helyi rendeleten kívül a szerződéskötésre (2006. június 15. óta) vonatkozó 3/2006. számú polgármesteri-jegyzői intézkedés is vonatkozik. A Kerületi Környezetvédelmi Alapról szóló helyi rendelet felsorolásszerűen utal a lehetséges bevételi forrásokra, a közelmúlt tapasztalatai alapján azonban lényegében egyetlen tétel, a szennyvízbevezetések (dunai szabadkiömlők, Kelenföldi és Albertfalvai átemelő telepek) miatt kivetett bírságnak (mint területileg érintett kerületnek) az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (mint hatáskörrel rendelkező hatóság) által az önkormányzathoz utalt hányada biztosítja a munkák forrását óta a 220/2004.(VII. 21.) Korm. rend 34. (3) bekezdés szerint az eljáró hatóság határozatában közvetlenül megjelöli a kedvezményezett önkormányzatot, és nem a központi pénzalapon keresztül kapják meg a kerületek a bírság 30%-át. A bevétel az egyesített csatornákon a dunai kiömlők működése szerint volumenében jelentősen változik, majd a Főváros teljes körű csatornázása következtében (kb re) gyakorlatilag megszűnik; ezért új és folyamatos bevételekről/befizetésekről kell gondoskodni, hogy a Környezetvédelmi Alap a továbbiakban is működtethető legyen. Az Alap bevételi forrása lenne a környezetterhelési díj is, melynek egyik eleme az Országgyűlés évi LXXXIX. törvényével (a környezetterhelési díjról; továbbiakban: Ktt.) az önkormányzatok javára bevezetett talajterhelési díj (az összeg KKA-ba helyezését a Ktt. 21/B. (1) bekezdés írja elő), amit azoknak kell fizetni, akik csatornával már ellátott területen a közműre való csatlakozás helyett helyben szikkasztanak. Az előírások július 1-től léptek hatályba, végrehajtására a Ktt. 21/A. (2) bekezdés felhatalmazása szerint helyi rendeletet kellett alkotni. A kerületi Képviselő-testület a nyilvántartás létrehozásával, kivetéssel stb. összefüggő kiadások és a várható bevételek mérlegelése után a helyi rendelet megalkotásával nem kívánt élni. További érv, hogy talajterhelési díj elsősorban idős, alacsony jövedelemmel, nyugdíjjal rendelkező embereket érintene. A csatorna-hálózatra való rákötést más módon lenne célszerű ösztönözni.

5 A Ktv. 58. (2) c. pontjában az önkormányzatok pénzügyi forrásai között a környezetterhelési díjak mellett felsorolja az igénybevételi járulékokat is, amelyet a természet elemeinek használatáért - nem szennyezése vagy terhelése, hanem igénybevétele miatt kell fizetni. Ezt a környezetnek vagy elemének természeti erőforrásként való használata (Ktv pont) alapján vetik ki, célja a környezeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodásra, anyag- és energiatakarékos technológiára való ösztönzés. A bevezetést törvényben kell szabályozni (Ktv. 61. (5) bekezdés szerint), melyet még nem alkotott meg az Országgyűlés, de vélhetően a gyakorlat ki fogja kényszeríteni a jogszabályi rendezést. Ez a bevételi forrás tehát még nem áll rendelkezésre. A környezetvédelem erősen leegyszerűsítve a gyakorlati részre - önkormányzati szinten a területek helyes használatának meghatározásából (a településrendezési eszközök útján), a szolgáltatások szintjén az infrastruktúra biztosításával és a szolgáltatás felkínálásával, lakossági szinten környezettudatos magatartás elsajátításából áll. Ezek a szintek a mindennapi életben szoros összefüggésben vannak. A területek helyes használata a beépített- és zöldterületek egyensúlyát, a természeti vagy a természeteshez közelálló élőhelyek kímélő használatát, a környezetet kevéssé terhelő infrastruktúra kiépítését és a szolgáltatások igénybevételét stb. jelenti. A környezetvédelem témaköre a helyi médiában egy-egy esemény kapcsán nagy teret kap, de nem elég hangsúlyos, tárgyszerű és következetes (a megállapítás nem vonatkozik a jogszabályi előíráson alapuló hirdetményekre, mely tevékenység kifogástalanul működik). A Képviselő-testület tíz bizottsága közül egy sem viseli nevében vagy szakmai összetételében a környezet védelmének ügyét. Az SZMSZ a téma gondozására a környezetvédelmi tanácsnokot jelölte ki, a pénzügyi alap szakmai felügyeletét pedig a Városgazdálkodási Bizottság látja el (5/2005./II.22./XI.ÖK rend.). A Bizottság által tárgyalt témák között igen ritka a környezet állapotával foglalkozó, és azok sem szakmaiak, hanem pénzügyiek. Önmagában kérdés, hogy összeférhető-e a településfejlesztés (beépítés) és a környezetvédelem (megóvás, megőrzés, jobbítás) egy bizottságon belül. A környezetvédelem a megvalósulási hely szerint - szakterületenként különböző vezetőhöz kötődik az 1/2007. sz. Polgármesteri Intézkedés alapján:

6 felügyelt tevékenységi kör környezetvédelem általában településrendezés és -fejlesztés, városüzemeltetés szociális és kulturális szakterület oktatási ügyek és feladatok felsőszintű vezető, politikai felelős Fodor Vince alpolgármester Lakos Imre alpolgármester Veresné Krajcár Izabella alpolgármester dr. Bács Márton alpolgármester végrehajtó hivatali részleg eseti kijelöléssel és/vagy alpolgármesteri tanácsadók útján Városüzemeltetési Igazgatóság - igazgató, Városüzemeltetési Oszt., Út és közmű Osztály Humánszolgálati Igazgatóság Humánszolgálati Igazgatóság hatáskörébe tartozóan Hajdu László tanácsnok 4/2007./XI.ÖK/II.22./ rend. szerint Ugyanez a szabdaltság érvényes a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó ügyintézőire is (a 4/2007./II.22./XI.ÖK a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról továbbiakban: SZMSZ - 46/2009./XI.30./ XI.ÖK sz. rendelet módosítása szerint): telepített tevékenységi kör irányító vezető végrehajtó hivatali részleg általános és nem-hatósági ügyek, program, hatástanulmány hatósági ügyek főépítész jegyző (hatósági igazgató) Főépítészi Iroda (1 fővel) Építési Osztály (2 fővel) kommunális ügyek (hulladék, közterület stb.), zöldterület egészség- és környezeti nevelés civil szervezetek, lakossági önszerveződések szabálysértési ügyek tisztántartás, lakossággal való napi kapcsolatba kerülés jegyző (városüzemeltetési igazgató) jegyző (humánszolgálati igazgató) alpolgármester jegyző (hatósági igazgató) városüzemeltetési igazgató ill. vállalkozók Városüzemeltetési Osztály Oktatási és Kulturális Osztály tanácsadók, ügyintézők Szabálysértési Csoport Városüzemeltetési Osztály, szerződött partnerek

7 A Környezetvédelmi Osztály május 15-én jött létre, hatósági feladatot nem lát el, a Polgármester közvetlen irányítása alatt tevékenykedik, feladatai a következők: Intézi a Környezetvédelmi Alappal való rendelkezés és gazdálkodás feladatait. Közreműködik a Környezetvédelmi Program elkészítésében és az abban foglalt feladatok végrehajtásában, illetve a program érvényesítésében A terület-és településrendezési eljárásokban illetve az önkormányzati fejlesztések során feltárja a tervek várható környezeti hatásait és érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat, jogszabályi kötelezettségeket Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó hatóságokkal, önkormányzatokkal, szervezetekkel, intézményekkel és a Hivatal társosztályaival, figyelemmel kíséri az Európai Uniós környezetvédelmi programokat, terveket. Kapcsolatot tart az Önkormányzat Képviselő-testületével, környezetvédelmi tanácsnokával és bizottságaival, valamint a lakossággal és a médiával. A területen élők nem csak elszenvedik, hanem részt is vesznek lakókörnyezetük alakításában: a lakossággal és egyéb érintettekkel való kapcsolattartás (ha azt magasabb rendű jogszabályok eltérően nem szabályozzák) a helyben szokásos módon történik, melynek részleteit az SZMSZ 97. c. pontja definiálja (ennek értelmében járunk el pl. környezeti tanulmányok, határozatok közzététele, akciók meghirdetése stb. során). A kapcsolattartás sajátos módja az, amikor a lakosság képviselőket bíz meg ügyének érvényesítésével, vagyis civil szervezetekre (egyesületekre) ruházza jogait. Az egyéni megjelenéssel szemben a civil szervezetek súlya nagyobb, de jogai korlátozottabbak (pl. hatósági ügyekben az egyén helyett nem járhat el). A civil szervezetekkel való kapcsolattartásnak hagyományai vannak a kerületben. A bejegyzett egyesületként működő civilek a környezetvédelmi program véleményezésében részt vesznek, esetileg szerepet vállalnak akciók végrehajtásában; általánosan jellemző, hogy egy-egy kerület-részhez kötődnek. A lakossággal való rendszeres és napi kapcsolatot nehezíti, hogy esetenként (pl. kerülettakarítás) nem a Polgármesteri Hivatal, hanem szerződéses partnerek (vállalkozók illetve azok alvállalkozói) járnak el, akik a feladat végrehajtását elvégzik, de széleskörű szervezésre,

8 szemléletformáló folyamat kialakítására és egységes cselekvési program levezénylésére sem hatáskörrel, sem kapacitással, sem eszközökkel nem rendelkeznek. A vezérfonal megmutatásának hiánya miatt alakul ki a lakosságban olyan téves szemlélet, hogy valamely dolog részére automatikusan jár (pl. avargyűjtő zsák), holott az akciót azért szervezi az Önkormányzat, hogy felhívja az érintettek figyelmét a fővárosi rendeletben foglalt közterületi kötelezettség teljesítésére. (Minden évben biztosított pl. az évi egyszeri lomtalanítás, a karácsonyfák ünnep utáni elszállítása, mert ez a fővárosi rendeletben rögzítve van, és költsége a szolgáltatási díj része. Ebben viszont a kerületi önkormányzat nem vesz részt, mivel a szerződéses kapcsolat az igényvevő lakosság és a szolgáltató között jön létre). Számtalan javaslat és ötlet érkezik társadalmi és civil oldalról az önkormányzathoz a lakosság megsegítése, beruházás támogatása, pénzügyi segítség-kérés ügyében; eddigi gyakorlat szerint megoldhatatlanok az olyan akciók, melyekben az Önkormányzat eszközt vagy nagyobb értékű anyagot engedne át a lakosok részére, esetleg pályázatokat díjazna vagy anyagilag segítene; röviden támogatást adna. Ezekre a cselekményekre az államháztartásra (beleértve az eszköznyilvántartást is), az adózásra és a közpénzekből nyújtott támogatásra megalkotott jogszabályok vonatkoznak, melyeket együttesen kell érvényesíteni. Jelenleg egységes helyi eljárási rend nincs. (A magasabb rendű jogszabályok felhatalmazása alapján végzett cselekményekre nem vonatkozik a megállapítás, mert azon esetekben a kiírás egységes, az elszámolás rendje magasabb rendű jogszabályban szabályozott; pl. felújítási-, energia-pályázat stb.).

9 II. Hulladékgazdálkodás HELYZETÉRTÉKELÉS Az Országgyűlés 110/2002.(XII.12.)OGY számú határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről (továbbiakban: OHT) a közötti időszakra vonatkozik. Ennek alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek összeállították a területi terveket, melyeket a 15/2003.(XI.7.)KvVM rendelettel hirdettek ki. A Közép- Magyarországi Statisztikai Régióban (melybe a Főváros és így a XI. kerület is tartozik) 7, t/év hulladék keletkezik; ebből Budapest 4, t/évvel részesedik (az adatok a veszélyes hulladékok mennyiségeit nem tartalmazzák). Az OHT-II egyeztetése folyamatban van. A évekre vonatkozó terv felépítésében, logikájában a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényt (továbbiakban Hgt.) és kapcsolódó szabályozást, illetve a 2008/98/EK irányelvet követi. A hangsúly a megelőzésen és a hasznosításon van, a 2008/98 EK irányelv kimondja, hogy a tagállamok legkésőbb december 12-ig hulladékmegelőzési programokat hoznak létre. A területi terv alapján a Fővárosi Önkormányzat megbízásából elkészült a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv, melyet a Fővárosi Közgyűlés a 49/2004.(X.26.) rendelettel fogadott el. A települési hulladékgazdálkodási tervet 6 éves időtartamra készítik, és rendelettel hirdeti ki. A kerületeknek helyi tervet nem kell készíteni, de a fővárosi tervhez javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárultak augusztus 30-i ülésén a Közgyűlés felülvizsgálta a tervet, és a 1380/2007.(VIII.30.) Főv. Kgy. határozattal megállapította, hogy nem szükséges a 49/2004.(X.26.); a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Tervről szóló rendelet módosítása. 1 Döntött továbbá arról, hogy támogatja környezeti nevelési céllal az önkormányzati intézményekben szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetését. (lásd 1382/2007.(VIII.30.) Főv. Kgy. hat.) A szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a évi XLIII. tv., ennek végrehajtására kiadott kormány- és ágazati-, illetve fővárosi 2 rendeletek szabályozzák. A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 6. pontjában vannak összefoglalva az elérendő célok, melyek a kerületek számára is irányt mutatnak. A kerületi önkormányzatoknak ellátási 1 2 megjelent a Fővárosi Közlöny évi 14. számában (2007. okt. 16.) 60-61/2002.(X.18)Főv. Kgy. rendeletek

10 kötelezettségük az Ötv. 63/A értelmében nincs, csak a közterületek tisztántartása, bírságolási ügyek tartoznak a jegyzőkre (Hgt. 30. és 241/2001.(XII.10.)Korm. rend.); ezért az általános célok megvalósulását önkéntes feladatként segítik. Újbuda önkormányzata ennek érdekében: segíti a szelektív gyűjtés körének bővítését, a kerületnek a bekapcsolódását a fővárosi programokba ezáltal a települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentésében is részt vállal segíti a települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentését (lakossági akciók avargyűjtő zsák osztása, konténer-kihelyezés, kerületi komposztálási program) segíti és figyelemmel kíséri a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kijelölését, működését a kerület teljeskörű csatornázásának szorgalmazásával a települési folyékony hulladék keletkezését minimalizálja a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (e+e) szervezett visszagyűjtése érdekében a felügyeleti körébe tartozó szervezetek és lakosság részére biztosította feljogosított átvevő rendelkezésre állását (2007-től) alkalmilag megszervezi (és finanszírozza) a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok szabályszerű visszagyűjtését saját forrásból lakossági akciókat szervez (tavaszi és őszi takarítás) a kerületben élő csaknem 10 ezer kutya közterületen elpottyantott hulladékának összeszedésére ösztönözve a gazdákat, folyamatosan bővíti a speciális (zacskóval felszerelt) gyűjtőládák hálózatát szemléletformálást végez a lakosság és tanulóifjúság körében (erre vonatkozóan a Fővárosi Önkormányzatnak is van kötelezettsége a 61/2002.(X.18.)Főv. Kgy. 4. (7) bekezdés szerint).

11 2010. januárjában az alábbi lehetőségek állnak a lakosság rendelkezésére (a rendszeres kommunális hulladék-szállításon kívül): 42 db hulladékgyűjtő sziget az alábbi ütemben kihelyezve: december óta üzemel 3 sziget november óta üzemel 9 sziget július óta üzemel 12 sziget decembere óta üzemel 6 sziget decembere óta üzemel 12 sziget évben jóváhagyott 5 sziget kialakítása folyamatban van. egy hulladékudvar a Bánk bán utca szám alatt veszélyes hulladékok ingyenes leadási lehetősége a XIV. ker. Kacsóh Pongrác út 146. sz. alatt (telefon: ) szárazelem-gyűjtés (önkormányzatnál, és iskolákban, valamint egyes kereskedelmi egységekben) és gyógyszervisszagyűjtés (gyógyszertárakban) gazdagréti házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kísérleti/minta jelleggel (65 lépcsőháznál üzemel jelenleg) Gazdagréten 3 lépcsőházban szelektív ledobórendszer avar és növényi hulladékok elkülönített gyűjtése a kerület 4 pontján komposztálási célú elszállítással; ehhez szükséges zsák 110 Ft ill. 170 Ft-ba (60 és 100 literes) kerül. (Bővebben: honlapon) zöldhulladék komposztálási programban történő helybeni hasznosítása, komposztáló keretek és oktatás biztosítása a lakosság számára folyamatosan bővülő hálózattal: kutyapiszok gyűjtőládák kihelyezése A Kerületi Önkormányzat különböző forrásokból (költségvetés, Környezetvédelmi Alap, pályázati forrás stb.) fedezi a közterületeken elhagyott illegális szemétkupacok eltakarítására, és a rendszeres szolgáltatásban nem szereplő területek (Kamaraerdő) őrzött konténereinek ürítésére szükséges összegeket. A közterületek tisztaságának megőrzése céljából a kerületi önkormányzatok felhatalmazást kaptak, hogy önkormányzati rendeletben a közterület-használati hozzájárulás megadását a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételéhez

12 kössék. Újbuda képviselő-testülete ezzel a lehetőséggel még nem élt (vö.: 17/2008.(VII.8.) XI.ÖK sz. rend. a közterületek használatáról és rendjéről) A felsorolt infrastruktúra ellenére a hulladék-helyzet szemét ügy, melynek javítását különböző önkéntes, figyelemfelkeltő akciókkal a Kerületi Önkormányzatnak segíteni szükséges. Ehhez egységes hulladékstratégiát kell kialakítani, elsősorban a Fővárosi Önkormányzat által biztosított (a kerületi önkormányzatok számára ingyenes) lehetőségek kihasználásával, illetve költségtakarékos megoldások bevezetésével, a hatékonyságot szem előtt tartva. A fővárosi szelektív hulladékgyűjtő sziget program lezárult 2009-ben, az utolsó (III/C) ütem kihelyezésével nem lesz mód több közterületi konténercsoport elhelyezésére. A kerületi önkormányzat a gazdagréti háznál történő gyűjtés elkezdésével megmutatta, hogy távlatban gondolkozik, hosszú távon pedig a háztól történő elszállítás a megfelelő megoldás a hulladékok szelektálására. A szigetes rendszer korlátos, nem áll mindenhol rendelkezésre megfelelő közterület a kialakításához, íly módon éri el a kerületi lakosság teljes részét. Ehhez hozzájárul a kapacitás problémája is, amelyet szintén orvosol a háztól történő elszállítás fokozatos bevezetése. CÉLOK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERÉN Kerületi önként vállalt feladatként továbbra is elősegíteni a hulladékok szelektív gyűjtését, a zöldhulladékok begyűjtését/helyben történő hasznosítását, a veszélyes hulladékok szervezett begyűjtését. A kerületi kommunikációban folyamatos jelenlét (újság, honlap), oktatási intézményeknél hulladékgyűjtési akciók. A szelektív szigetekkel kapcsolatos koordinációs és kommunikációs feladatok ellátása. Háztól történő begyűjtés ütemezett megszervezése a fővárossal együttműködve.

13 III. Fenntartható energiagazdálkodás III./1. Bevezetés: Az éghajlatváltozás és a fosszilis tüzelőanyagok korlátozott mennyisége napjaink egyik legjelentősebb problémája környezeti, társadalmi, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A fenntartható energiagazdálkodás lényege, hogy gazdaságos módon ki kell használni a meglévő lehetőségeket az energiahatékonyság terén, és ezzel párhuzamosan az alternatív, megújuló energiaforrások alkalmazásával fokozatosan fedezni a növekvő energiaigényt. A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok következtében, számolni kell az éghajlatváltozás várható, de pontosan nem tisztázott hatásaival. Ezt a folyamatot megállítani, csak globális szinten, nemzetközi együttműködéssel lehet. Érthető tehát, hogy a környezettudatos gondolkodás, és a fenntartható fejlődés útja a sajátos érdekek mellett, a helyi és a nemzetközi példamutatás és erkölcsi felelősségvállalás jelentőségét is hordozza. III./2. Európai uniós irányelvek: Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Napjainkban a legfontosabb célt az éghajlatváltozás megfékezése, a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezésnek tulajdonítható egészségkárosodás mérséklése és a természetes erőforrások felelősségteljesebb felhasználása jelenti. Noha ezek a célok mindenekelőtt a környezet védelmére irányulnak, a megvalósításuk érdekében tett erőfeszítések az innováció és a vállalkozói tevékenység ösztönzése révén a gazdasági növekedést is elősegíthetik.

14 2008 decemberében az Európai Tanács elfogadta az új európai uniós Energia és Klíma Csomagot, melynek fő célkitűzései a fenntarthatóság, az ellátás biztonsága és a versenyképesség. A program megvalósítása érdekében az EU elkötelezte magát, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20%-ra növeli az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát, valamint 20%-kal javítja az energiahatékonyságot. A Energia és Klíma Csomag részét képezik. Az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) módosítása A tagállamok közötti erőfeszítések megosztása az ETS-en kívül eső szektorokban (rugalmasság) A megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása A széndioxid megkötés és geológiai tárolás (CCS) A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv valamennyi uniós tagország számára meghatároz egy 2020-ig kötelezően elérendő célszámot, amely a megújuló energiaforrások arányára vonatkozik a végső energiafelhasználáson belül. Magyarország számára ez a cél 13 százalék. A közlekedési szektorban tagállamonként 10 százalékos megújuló energia-részarányt kell elérni 2020-ig. Továbbá kihangsúlyozza a megújuló-energia alapú távhőellátást. III./3. Országos energiapolitika és energiastratégia: A kormány február 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról című koncepcióját. Az országgyűlés az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint alapelvek együttes érvényesülése alapján fogadta el a koncepciót 40/2008. (IV. 17.). Cél, hogy az energiaigényt biztonságosan, gazdaságosan és környezettudatos szempontok által vezérelve elégíthessük ki. A dokumentum kulcsfontosságú elemként kezeli a közlekedéspolitikát, az energiahatékonyság növelését, és mint jelentős energiapiaci szereplő tekint a TÁVHŐ szektorra és versenyképességének fokozására.

15 Szintén országos jelentőségű február 15-én Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS). Magyarország középtávú klímapolitikájának irányait Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. Törvény 3 előírása alapján a NÉS jelöli ki. A Stratégia a ös időszakra készült. A tennivalókat a nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevételével jelöli meg. A NÉS a települési önkormányzatok számára a példamutatást és az információk, tapasztalatok cseréjét feladatként jelöli meg. A kormány a NÉS elfogadását követően két évvel, majd ezt követően ötévente végez felülvizsgálatot. A kormány a NÉS végrehajtása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el, melyek kétévenként kerülnek kidolgozásra. A stratégia célkitűzéseivel összhangban a NÉP klímabarát célok és intézkedések megfogalmazása révén kíván hozzájárulni az ország fenntartható fejlődési pályára történő áttéréséhez; az emberek biztonságának, életminőségének és az ország versenyképességének javításához. A dokumentum megállapításai alapján hazánk az éghajlatváltozás kapcsán kiemelten veszélyeztetett terület. Az átlaghőmérséklet emelkedése mellett az éves csapadék mennyiségének csökkenése, a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási körülmények fokozódása várható. A vizsgáltatok alapján a felszíni és felszín alatti vizek helyzete lesz a legkritikusabb kérdés. A kormány február 13-án elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (2019/2008 (II.23.) Korm. hat.). A dokumentum folyamatban lévő energiahatékonysági intézkedéseket, és középtávú terveket tartalmaz. Figyelemre méltó, hogy a os időszakra vonatkozóan, országos szinten, az energiafelhasználás évi 1%-os mérséklését célozza. Ezt a tendenciát az energiaszektorban bekövetkező minőségi változással lehet megvalósítani.

16 A főbb beavatkozási területek: Lakossági szektor épületállománya Intézményi szektor épületállománya Közlekedés és szállítmányozás Energiaátalakítás Építészet Felhasználók energiaigényeinek a befolyásolása III./4. Budapest Főváros energiapolitikája és energiastratégiája: Az országos szintű alkotásokkal összhangban Budapest Főváros is megfogalmazta az energiapolitikáját és energiastratégiáját. A koncepciót a Fővárosi Közgyűlés 1932/2007. számú határozata (Budapest Környezeti Program) alapján készítették el. Energiapolitikájában leszögezi, hogy számára az energetika kiemelt fontossággal bír, és Magyarország energiapolitikáját, valamint az idevonatkozó Európai Uniós irányelveket veszi figyelembe. A Főváros energiastratégiájában az energetikával kapcsolatos cselekvési programjának elvi alapjait fekteti le, figyelembe véve az energiapolitikában rögzített elveket, illetve a főváros adottságaiból adódó problémákat. A főváros energiastratégiája az alábbi prioritási sorrendet állítja fel: 1. Minden téren az energiahatékonyság javítása és az energiaköltségek csökkentése. 2. A Távhőnek, mint legkörnyezetkímélőbb tömeges fűtési módnak a fejlesztése és versenyképességnek a fokozása. 3. FŐGÁZ Zrt. piaci pozíciójának megtartása, erősítése. 4. Új energetikai technológiák közül azokat részesülnek előnyben, amelyek a fővárosi tulajdonú energetikai cégekkel szinergia viszonyban valósulnak meg. 5. Energetikával foglalkozó szervezet erősítése. 6. Kommunikáció. 7. Környezettudatos szemlélet tananyagba történő bevezetése az általános- és középfokú intézményeiben. 8. A beruházásoknál az energiapolitikai célkitűzések érvényre juttatása, ennek érdekében a tervek energetikai fejezetében történő kifejtése.

17 III./5. A Fenntartható energiagazdálkodás című fejezet illeszkedése a meglévő stratégiákhoz. Az Országos energiapolitikai alkotások helyi, kerületi szinten megvalósítható célkitűzései az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások hasznosítása és a települési éghajlatvédelmi stratégia kidolgozása. A időszakra szóló XI. Kerületi Környezetvédelmi Program - Fenntartható Energiagazdálkodás című fejezete, ezen célkitűzésekre bontva tárgyalja az elkövetkezendő időszakra vonatkozó helyi feladatokat és a végrehajtáshoz szükséges középtávú intézkedéseket. III./6. Helyzetfeltárás Elméleti háttér: A nem-megújuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben. A tipikusan nem megújuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz) illetve az urán, mint az atomenergia energiahordozó anyaga. A fosszilis tüzelőanyagok használata a korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készleteik miatt ellátási nehézségeket, importfüggőséget okoznak. Nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rájuk. Hosszútávon a nemzeti szuverenitás megőrzése szempontjából is fontos az önálló energiaellátási és gazdálkodási rendszer megalapozása. A hagyományos, fosszilis energiaforrások másik nagy hátránya, hogy a bennük tárolt kémiai energia átalakulása során melléktermékként jelentős mennyiségű szén-dioxid, illetve az égés körülményeitől függő mértékben szén-monoxid is keletkezik. A tökéletes égés során keletkező szén-dioxid egyenlete: C + O 2 -> CO 2 + energia

18 A légkörbe jutó szén-dioxid az egyik legjelentősebb okozója az üvegházhatás fokozódásának, ezáltal a globális felmelegedésnek. A fosszilis tüzelőanyagok égetése során egyéb, általában nem kívánatos szennyezőanyagok oxidációja is végbemegy. Ezek közül a legnagyobb problémát a nitrogéntartalmú vegyületekből keletkező nitrózus gázok (NO X ) és a kén tartalmú vegyületekből kén-dioxid (SO 2 ), illetve a szálló por és korom okozzák. Nitrogén-oxidok és a kén-dioxid tehetők felelőssé a szmog és a savas esők kialakulásért, melyek az emberi egészség és az élővilág károsodását, továbbá az épített környezet korrózióját is okozzák. Megújuló energiaforrások és energiahatékonyságot fokozó intézkedések gazdaságos és célszerű bevonása jelenti az elkövetkezendő időszakra vonatkozó alternatív megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. A megfelelő energiaforrás és technológia megválasztásánál meghatározó jelentőségű tényező a megtérülési idő, és az üvegházhatást okozó gázok CO2 egyenértékre vetített kibocsátás csökkenés / beruházás költség aránya. Az emisszió csökkentése a Szén-dioxid kvóta tekintetében is nagy jelentősséggel bír. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által a Magyar Állam nevében értékesített kiotói egységekből származó bevételt a Zöld Beruházási Rendszer keretében az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentésére, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani. A KvVM által, a Zöld Beruházási Rendszer keretén belül kiírt pályázatok támogatást nyújtanak az önkormányzatok és a civilszféra számára egyaránt. Ezek folyamatos nyomon követése és az aktív részvétel elengedhetetlen az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan. A fenntartható fejlődés és esélyegyenlőség érdekében az Európai Uniós jelentős anyagi forrásokat biztosít a tagállamok, ezen belül Magyarország számára is. Ezt a célt szolgálja a Kohéziós Alap, illetve a Strukturális Alapok közül a környezetvédelem területén kiemelten az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

19 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indult el összehangolt állami és uniós fejlesztés. Ezek között szerepel a környezet és az energetika fejlesztése is. A 2007 és 2013 közötti időszakra kitűzött célokat nyolc ágazati és hét regionális operatív program hivatott megvalósítani. Ennek keretében a kiírt pályázatok, azon belül is Újbuda számára elsősorban a Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) nagy jelentőséggel bírnak, melyek nélkülözhetetlen pénzügyi eszközöket biztosítanak az elkövetkezendő időszak környezetvédelmi, fejlesztési stratégiájához. III./7: Energiahatékonyság Az energiahatékonyság javítása az egyik legkézenfekvőbb módja annak, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, energiafogyasztásunkat fenntartható útra tereljük, és növeljük az ellátásbiztonságot. Az Európai Unióval összhangban lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az épületek tervezése során jobban érvényesüljenek az energetikai szempontok, és javuljon a világító-, fűtő-, hűtő- és melegvízrendszerek hatékonysága. Általánosságban elmondható, hogy az energiatakarékosság elősegíti a gazdasági fejlődést, csökkenti a civil és az üzleti szféra energiaköltségeit, javítja a megélhetést. Az energiatakarékossági potenciált (azaz a megtakarítható energia nagyságát) kétféleképpen jellemezhetjük: a műszaki, illetve a gazdasági potenciállal. A műszaki energiatakarékossági potenciál folyamatosan növekszik a technika fejlődésével, pl. jobb szigetelő anyagok, nyílászáró szerkezetek, kazánok, stb. tehát az elméletileg elérhető legnagyobb energiahatékonyságot jelenti.

20 A gazdasági potenciál azt mutatja meg, hogy piaci körülmények között a műszaki potenciálnak hányadrészét tudjuk kihasználni, azaz meddig gazdaságos egy beruházás, meddig számolhat a befektető számára elfogadható megtérülésre. Nyilvánvaló, hogy gyakorlati oldalról nézve a gazdasági potenciál fontos. Meghatározása azonban nem egyszerű, hiszen számos, gyorsan változó tényezőtől függ. Fontos feltárni, hogy az adott feltételek mellett, mely beruházás típusok a leggazdaságosabbak ("best practice"), és ezeket a megoldásokat kell ismertetni és támogatni. Figyelemre méltó megtakarítást lehet elérni a passzívház technológia alkalmazásával. Egy ilyen épület esetében a fűtési igény akár teljesen kiküszöbölhető, és az energiafelhasználás a hagyományos épületek töredéke. Ennek ellenére mégsem arat osztatlan sikert, nem miden esetben a leggazdaságosabb megoldás. A tapasztalatok szerint többnyire csak az épületek megépítésekor alkalmazva lehet elfogadható megtérülési időt és az elvárt eredményt elérni. A zöld tető kialakítása az épület tetejének hőszigetelését is megoldja, azonban ha kimondottan az energiahatékonyság a célunk akkor ár érték arányban szintén nem ez a leghatékonyabb megoldás. Kiemelt jelentőséggel bír az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan a LED-ek alkalmazása, a hatékony információs és kommunikációs technológiák elterjedése, a standby fogyasztás csökkentése, a hatékonyabb elektronikai eszközökre történő átállás és a napenergia passzív és aktív hasznosítására is alkalmas, alacsony energiafogyasztású épületek számának növekedése. Említésre érdemes az ún. rebound effektus. Mint az látni lehet, új lakások épülnek, egyre több a gépjármű és elektronikai berendezés. Ez a folyamat ellensúlyozza az egyre javuló hatásfokot, hatékonyságot. Ennek értelmében az energiahatékonyság javulása nem feltétlenül jár együtt az energiafogyasztás csökkenésével. Magyarországon a végső energiafelhasználásnak kb %-át teszi ki a helyiségfűtés. A magyar helyiségfűtés átlagos fogyasztása 0,90 GJ/m2,év, az EU átlag 0,53 GJ/m2,év, egy korszerű szabványoknak megfelelő épület esetében: 0,24 GJ/m2,év. Vagyis a hazai fajlagos fűtési energiafelhasználás 70 %-kal magasabb, mint az EU átlag.

21 A XI. kerület energiapolitikájában a meglévő épületállomány kiemelten fontos szerepet játszik. Energiaigényük meghaladja a teljes energiaszükséglet 40%-át, így jelentős energiatakarékossági potenciállal (kb %) bírnak. A közismert Panel program és az ÖkoPlusz program is az energiatakarékos beruházások támogatására indult el. A XI. kerületen belül sok társasház, és lakószövetkezet vett részt és élt az állami támogatás adta lehetőséggel. A programok eredményességét fokozta, hogy Újbuda Önkormányzata további támogatással csökkentette az elvárt önerő nagyságát, ezzel is ösztönözve a kerület lakóit. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan kiemelt jelentőségű feladat az önkormányzati tulajdonú intézmények, (iskolák, óvodák) energetikai korszerűsítése. A beruházási költségek megtérülése után, a lecsökkent energiaköltségek által keletkező megtakarítások további fejlesztések, fejújítások, támogatások forrását képezhetik. A környezettudatosság mellet, ez a hosszú távú fenntarthatóság követelménye is. Az energiahatékonyság fokozásának és az energiafelhasználás csökkentésének lehetséges módszerei. Helyi, kerületi szinten: Utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászáró csere, hővisszanyerő szellőzés létesítése Fűtésrendszer korszerűsítés Kazánok cseréje, korszerű jó hatásfokú berendezésekre Automata központi és helyi szabályozások kiépítése Fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetőségek kialakítása Hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése Helyi kogeneráció vagy trigeneráció kiépítése, további hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása Hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségek csökkentése Távhőrendszerre való csatlakozás elősegítése

22 Technológiai, elektronikai berendezések cseréje jobb energetikai hatásfok éskisebb energiafelhasználás céljából. Világítástechnikai korszerűsítés. Fényforrások világítótestek és előtétek cseréje, Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése Zöldtetők kialakítása. Tudatosság erősítése, civil szféra tájékoztatása. Támogatások nyújtása Befolyásoló tényezők: Szabályozás (auditok, címkézés, szabványok) Energiaárak Energiahatékonysági direktívák 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Célok: Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó épületekről energetikai tanúsítvány kiállítása. Amennyiben az épület energetikai minősítési osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítványhoz kapcsolódó korszerűsítési munkákra adott javaslat alapján annak megvalósítására. Az Európai Unió 2020-ra kitűzött céljával összhangban, az energiafogyasztás csökkentése, megközelítőleg évi 1%-os tendenciával, melynek kulcsfontosságú eleme az épületek energiahatékonyságának javítása. Környezetvédelmi osztály hatékony együttműködése szakmai és civil szervezetekkel, a gyors információáramlás és a folyamatos naprakész szakmai tájékozottság érdekében. Az energiahatékonyságot elősegítő fejlesztések előnyeinek és fontosságának tudatosítása a civil szféra körében. Intézkedések:

23 Középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása Energiaaudit és energiahatékonysági tervezés az önkormányzat épületeire és az önkormányzati tulajdonú intézmények épületeire. A különböző technológiák közötti versenyképesség (gazdasági potenciál) feltárása, költséghatékonyság, helyi adottságok, fenntarthatóság, hosszú távú környezeti hatás, és a biztonsági szempontok figyelembevételével. Önkormányzati támogatások, pályázatok kiírása A lakosság tájékoztatása egyéb pályázati lehetőségekről. Forrásbevonás. Elsősorban uniós és állami pályázatok, támogatások útján. Kommunikáció: Bemutatóházak, mintaépületek létesítése az energiahatékony beruházások népszerűsítésére és gyakorlati tapasztalatok szerzésére. A civil szféra tájékoztatása, az energiatakarékosság tudatosítása, az Újbuda Önkormányzat honlapján /www.ujbuda.hu/, a helyi média és további tematikus akcióprogramok útján. Helyi rendeletek, melyek a kitűzött energetikai elvárásoknak történő megfelelését szabályozzák és segítik elő. III.8. Megújuló energiaforrások hasznosítása A XI. Kerület jelenleg szinte teljes mértékben a kimeríthető, nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik. A fosszilis energiahordozók tartalékainak előre látható kimerülése, és az ezzel párhuzamos környezeti terhelés azt eredményezi, hogy a (politikai és gazdasági) hangsúly a megújuló energiaforrások alkalmazása felé tolódik. Lakossági szinten elsősorban az energiaköltségek csökkentésére irányuló törekvések támasztják alá az alternatív energiaforrásokra történő átállást. Megújuló energia hasznosításával, a XI. kerület az energiaigényét fokozatosan növekvő mértékben kielégítheti, mely források természetes úton újratermelődnek és környezetbarát alternatívát jelentenek. A megújuló energiaforrás alkalmazása akkor hatékony, ha energia-megtakarítást eredményező intézkedéssekkel párhuzamosan valósul meg. A megújuló

24 energiaforrásokból nyert energiát, a hagyományos tüzelőanyagokhoz hasonlóan fűtésre, hűtésre, használati melegvíz termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani. Nemzetközi tapasztalatok alapján Magyarország, ezáltal Újbuda számára a megújuló energiaforrások decentralizált (azaz helyben telepített) hasznosítása az egyik leghatékonyabb alternatíva és a kijelölt követendő példa a fenntartható energiagazdálkodásra történő átállásban.

25 Fontos a FŐTÁV Zrt, mint távhőszolgáltató szerepe a kerület energiagazdálkodásában. A távfűtés jelenleg is az egyik leghatékonyabb és fűtési módszer. A legtöbb, helyben telepített, hagyományos tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezéshez képest környezetbarátabb alternatívát jelent, továbbá a Távfűtésről leváló társasházak sok pontszerű szennyezőforrásként jelennek meg a XI. kerületben. Ezért is fontos a távfűtésnek a korszerűsítése, a távhővezetékek hőveszteségeinek csökkentése, a megújuló energiaforrásokra történő átállása, összességében a versenyképességének a megtartása. A megújuló és az energiahatékonysági beruházások alapvető feltétele, hogy az eszköz élettartama meghaladja a megtérülési időt. Különbség azonban, hogy az energiahatékonysági beruházás egyszeri támogatást igényel, mely ezután egy cash-flow-t generál, mely a megtérülési idő alatt visszatéríti a beruházási összeget, majd nyereséget termel a beruházónak. A megújuló-energia fejlesztéseket működtetési költségek is kísérik, pl szivattyú működése, szabályozási költség stb. Bizonyos esetekben számolni kell további externális költségekkel is, mint például a fatüzelésű erőműnél a fa kivágás, szállítás környezetszennyező hatásai. A tapasztaltok szerint, az energiahatékonyság a leggyorsabb és leginkább költséghatékonyabb módja az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének. Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a megújuló energiaforrásokra szükség van és versenyképességük egyéb energiaforrásokkal szemben egyre jelentősebbé válik. Az Újbuda Önkormányzat Zsombolyai utcában található épületeinek tetejére 2007, illetve 2009-ben telepített összesen 40kW teljesítményű napelemes rendszerek évi tonna széndioxid kibocsátástól mentesítik környezetünket. A Regős utca szám alatti társasház komplex, energia-hatékony felújítását, vákuumcsöves napkollektorok telepítése követte, ezáltal jelentősen csökkent a lakók energiaköltsége. A projekt megvalósulását a XI. kerület Újbuda Önkormányzata is támogatta. A Nyéki Imre uszoda megújuló energiával történő ellátása mellett, a közeljövőben további önkormányzati, illetve önkormányzati támogatással megvalósuló fejlesztésekre van szükség, hogy Újbuda továbbra is élen járjon a megújuló energiák alkalmazása terén. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások: Napenergia

26 A napenergia hasznosítása során a napsugárzást megfelelő szerkezetek révén közvetlenül hővagy villamos energiává alakítható át. A napenergia hasznosítása tekintetében a kerület éghajlati adottsága az országos átlagnak felel meg. A déli tájolású, 45 -os dőlésszögű 1 m2 felületre érkező napsugárzási adatok alapján megközelítőleg a napsugárzás energiája: nyári időszakban átlag: 4,90 kwh/nap téli időszakban átlag:1,80 kwh/nap éves átlag:3,35 kwh/nap Egy évre vonatkoztatva: ~ 1250 kwh/m 2 energiát jelent. A viszonylag magas beruházási és üzemeltetési költségek megtérülését elsősorban nem a téli napbesugárzás intenzitása akadályozza, hanem az, hogy télen jóval kevesebb a napsütéses órák száma. Passzív hasznosítás Az épületek hőháztartásának napenergia-hasznosítással történő optimalizálására számos eszköz jöhet szóba. Az így kivitelezett épületet a nagy üvegezési arány és nagy hőtároló tömegek a jellemzik. Ez jelentős fűtési energiamegtakarítást tesz lehetővé a hagyományos épülethez képest. Érthető módon, meghatározó szerepe van a tájolásnak. A határoló felületek energiatudatos kialakítása télen a szoláris hőnyereség, nyáron pedig a hőveszteség növelését célozza. A réteges falszerkezetek alkalmazásával mind a hőszigetelési, mind pedig a hőtárolási követelmények megoldhatók. A passzív napenergiahasznosítás akkor hatékony, ha felsorolt eszközöket komplex és integrált módon használják fel. Az aktív hasznosítás, amikor külön erre a célra készített eszköz (napkollektor vagy napelem) segítségével alakul át a Nap sugárzási energiája hővé vagy villamos energiává. A napkollektorok a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezések. A leggyakoribb esetekben szabadtéri vagy fedett medencék fűtésére, használati-melegvíz (HMV) készítésre vagy épületek kiegészítő fűtésére alkalmazzák. Ezek az alkalmazások egymástól eltérő üzemmódokat jelentenek, így más-más követelményeket támasztanak a napkollektorokkal

27 szemben. Ideális körülmények között a termikus hasznosítás hatásfoka akár a 60-80%-ot is elérheti. A begyűjtött energia hőtárolós tartályokkal (célszerűen: melegvíz formájában) jól tárolható. A napelemek esetében elektromos áram előállítására van lehetőség. A kapott alacsony egyenfeszültséggel, a 230V-os váltóáramú fogyasztók inverteres egység közbeiktatásával működtethetők. Napelemek esetében az elméleti energiaátalakítási hatásfok a 60 százalékot is eléri, azonban a gyakorlatban ennél lényegesen gyengébb, 8-25%-os hatásfokú napelemek készülnek. A begyűjtött energia tekintetében jelenleg azt leggyakrabban kémiai úton, akkumulátorban tárolják. A jövőben nagy technológiai előretörés várható ezen a területen. Ilyen például az elektrokémiai vízbontásból keletkező hidrogén gáz tárolása és energiahiányos állapotban (nincs napsütés) annak igény szerint felhasználása. Jelenleg egy ilyen rendszer beruházási költsége 7 USD wattonként. A technológia jelenleg az 1USD/W ár/teljesítmény alatt lenne versenyképes. Geotermikus energia Magyarország és a XI. kerület igen szerencsés helyzetben van, kivételesen jó geotermikus adottságokkal rendelkezik. Ennek ellenére a hőenergia hasznosítása, kitermelése nem egyszerű és nem olcsó. Fűtés esetében a hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj, míg a hőátadás oldal a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonja és az levegőbe, vízbe, talajba jut. Bár a hőszivattyúk villanyárammal működnek, így is megközelítőleg 60-70%-os megtakarítás érhető el velük a hagyományos gázfűtéshez viszonyítva. Előnye, hogy az energia kinyerése nem függ az időjárástól, az év- és napszakoktól. Szélenergia A szél munkavégző képessége a szélsebességnek a harmadik hatványával arányos. A gazdasági megfontolások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Budapesten szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Szakértők között is vitatott, hogy Magyarországon a szélenergia hasznosítása mennyire versenyképes egyéb alternatív energiaforrásokkal szemben.

28 Biomassza A biomassza, mint energiaforrás a következőképpen hasznosítható: Közvetlenül: tüzeléssel, előkészítés nélkül, vagy előkészítés után Közvetve: kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként alkohollá erjesztés után üzemanyagként növényi olajok észterezésével biodízelként anaerob fermentálás után biogázként. A biomassza energiahordozók kis- és közepes teljesítményű decentralizált hő- és villamos energiatermelésre, valamint motorhajtóanyagként hasznosítható viszonylag alacsony energiasűrűsége miatt. A XI. kerületben található zöldterületek, fasorok fenntartása során keletkező hulladékok jól hasznosítható, helyben rendelkezésre álló zöld energiaforrást jelentenek. Az ilyen tüzelőanyag szén-dioxid semlegesnek tekinthető, mivel az égetés során keletkező CO 2 mennyisége, annyi, mint amennyit a növény fotoszintézis útján megkötött. Vízenergia A XI. kerület föld és vízrajzi adottsági miatt nem jelentős. Célok: Megújuló energiahasznosítás részarányának növekedése A megújuló energiahasznosítás előnyeinek és fontosságának tudatosítása a lakosság körében A XI. kerületben minden új építés esetén, az épület energiaellátása részben megújuló energiaforrás felhasználásával történjen. Intézkedések:

29 Helyi megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek felmérése, kiemelten a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia hasznosítás tekintetében. A különböző alternatívák közötti versenyképesség feltérképezése, költséghatékonyság, helyi adottságok, fenntarthatóság és hosszú távú környezeti hatás figyelembevételével. Önkormányzati támogatások, pályázatok kiírása Forrásbevonás. Elsősorban uniós és állami pályázatok, támogatások útján. Bemutatóházak, mintaépületek létesítése az alternatív energiaforrások használatának népszerűsítésére, információgyűjtésre. Kommunikáció. Cél a lakosság felvilágosítása, motivációja az Újbuda Önkormányzat honlapján /www.ujbuda.hu/, a helyi média és további tematikus akcióprogramok útján. Tapasztalati adatokkal az alternatívák közötti előnyök és hátrányok ismertetése, beruházások hatékonyságnak elősegítése. Helyi rendeletek KSZT-k alkotása, melyek a tervezett építések, illetve a már meglévő épületállomány megújuló energiaforrásokkal történő ellátását szabályozza és segíti elő. III.9. Éghajlatvédelem Az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Idézet: NÉS A légkörbe kerülő és ott felhalmozódó üvegházhatású gázok az éghajlat megváltozásának okozói. Az üveghatású gázok légköri koncentrációja folyamatosan növekvő tendenciát mutat,

30 ez már középtávú tervekben is globális veszélyforrásként jelenik meg. A változás elleni nemzetközi fellépés keretében minden országnak, és azon belül minden szereplőnek vállalnia kell arányos felelősségét. Célok: Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. (Lásd III./7. és III./8. fejezet) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az üvegházhatású gázok megkötésének növelése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével. Zöldtetők elterjedése. A kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, a károk megelőzésével, enyhítésével. A klímatudatosság erősítése. Intézkedések: Zöldtetős technológiák, lehetőségek feltérképezése. Meglévő, de kifejezetten új épületek esetén alkalmazásuk népszerűsítése, elősegítése. Kommunikáció. Az éghajlatváltozás várható hatásainak tudatosítása, az egyéni felelősségtudat erősítése a lakosság körében. Felhasznált irodalom: Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia Budapest Főváros Energetikai Koncepciója (2007) Dr. Molnár László: Az energiahatékonyság szerepe a Magyar energetikában

31 IV. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése IV.1. Közoktatás Az emberek környezettudatos szemlélet- és gondolkodásmódja alapvető fontosságú a környezetvédelmi fejlesztések sikeréhez. A felnövekvő generáció életfeltételeinek hosszútávú biztosításához elengedhetetlen a környezeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás megismertetése, a pazarlás megakadályozása és törekvés a harmonikus környezethasználat kialakítására. Az európai unió jövőképe, gyermekeink élhető világa csak az emberek környezettudatos nevelésén, az ember és a természet közti szoros kapcsolat fenntartásán keresztül valósulhat meg maradéktalanul. A természeti értékek elpusztítása az emberi társadalom pusztulásához, ökológiai katasztrófához vezet. A természeti erőforrások véges volta és az élhető környezet jövő nemzedék számára történő megóvása vezérelte a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását. Ebben a programban megfogalmazott irányelvek alapján a kerület kidolgozta és a képviselő-testület 480/2005/XI.ÖK/XI.17/ számú határozatával elfogadta a XI. kerület Újbuda Önkormányzata közoktatási intézményeinek egészség- és környezeti nevelési fejlesztési koncepcióját időszakra. A fejlesztési koncepció megvalósításának második szakasza ( évek) a jelen környezetvédelmi program időszakára esik. A környezetvédelmi program fontos célkitűzése, hogy erősítse és segítse a környezettudatos nevelési elképzeléseket. Elfogadja és támogassa a közoktatási intézményekben folyó egészség- és környezeti nevelés célkitűzéseit, a felnövő nemzedék környezetközpontú gondolkodásának kialakítását. Fontos eredménynek tekintjük, hogy jelenleg 7 ökoiskola és 6 zöld óvoda működik kerületünkben. Ezen intézmények a környezettudatos nevelés területén követendő példát mutatnak a kerület többi intézménye számára. Az önkormányzat szervesen részt kíván vállalni az ökoiskola és zöld óvoda mozgalom népszerűsítésében, a mozgalom kiszélesítésében.

32 A nemzetközi és a hazai szabályozási rendszerekhez illeszkedő fejlesztési elképzeléseket részletesen ezen egészség- és környezeti nevelési fejlesztési koncepció összefoglaló anyaga tárgyalja, mely ezen környezetvédelmi programfejezet háttéranyagának tekinthető. IV.2. Környezettudatosság, fenntartható termelés és fogyasztás A környezetvédelmi program feladatának tekinti a közoktatási kereteken túl a kerület valamennyi lakója környezettudatos gondolkodásmódjának kialakítását, fejlesztését, a fenntartható termelés és fogyasztás összhangjának megteremtését. Az erőforrások racionális felhasználása, az ésszerűtlen pazarlás elkerülése mindenki alapvető érdeke, még akkor is ha erre nem gondol vagy nem akar gondolni. A fogyasztói társadalom energiafaló, hulladékhegyeket, vízszennyezést, levegőminőség romlást és zajártalmat eredményező tevekénysége a Föld éltető erőforrásainak kimerülését eredményezi és végző soron az emberiség létét fenyegeti. Ennek minden emberben való tudatosítása a környezetközpontú nevelés legfontosabb feladata. Több kezdeményezés történt a kerületben tevékenykedő civil szervezetek és szakmai csoportok bevonására a kerület zöld arculatának kialakításába, a lakossági igények érvényesítésébe. Bár kezdeti sikerek voltak, de a párbeszéd hiánya sok konfliktust eredményezett. A kerület civil szervezeteivel, valamint a kerületben dolgozó költségvetési intézményekkel való kölcsönös információcsere eszköze lehet az önkormányzat által kezdeményezett Zöld Tanács létrejötte. Ennek a szervezetnek döntési jogköre nem lesz, de jelentős szerepe játszhat az információáramlás erősítésében, a lakossági igények felmérésében és a szakmai döntések előkészítésében. A felvilágosításban nagy szerepe van a médiának. Az Újbuda kerületi újságban kialakított zöld oldal nagyon előre mutató kezdeményezés, de ennek szerkesztési hiányosságai sokszor nagyon zavaróak az olvasók számára. A kerületi TV és az önkormányzat honlapja is fontos fórum, de például a honlapon belül eddig hiányzott a környezetvédelmi információk egységes rendszerének megteremtése.

33 IV.3. Környezeti információs rendszer A környezet állapotáról valós, átfogó képet csak megfelelő adatok birtokában kaphatunk. Ezt szolgálja a kerületi környezeti információs rendszer kiépítése, mely tájékoztat a kerületben folyó környezetvédelemmel kapcsolatos programokról, fejlesztési elképzelésekről. Sokszor az ismeretek hiánya eredményezi a helytelen döntések meghozatalát, mely számos esetben nagyon kedvezőtlen folyamatokat indíthat be. Sokkal könnyebb a problémákat megelőzni, mint a helytelen döntésekből eredő károkat megszüntetni, veszteségeket felszámolni. Így az információáramlás megfelelő csatornáinak kiépítése alapvető fontosságú a környezetbarát gazdálkodás kialakítása céljából. A kívánatos változásokat csak akkor érhetjük el, ha minden ember megérti, hogy a mindennapi tevékenységének újragondolásával képes lehet a kedvezőtlen környezeti hatásokat megelőzni és a földi ökoszisztéma egységes rendszerét, harmonikus működését megőrizni. Ezt segíti a rendelkezésre álló, de elszórtan fellelhető környezetvédelmi adatok összegyűjtése, rendszerezés és a lakosság részére történő hozzáférés biztosítása. Fontos a lakosság megfelelő információkhoz való jutásának elősegítése (például a legközelebbi hulladékgyűjtő sziget vagy hulladékgyűjtő udvar helye, egyes típusú hulladékok elhelyezésének lehetősége, a kerületi vízfolyások alapvető minőségi paramétereinek ismertetése, forgalmi, légszennyezettségi és zajadatok, környezetvédelmi előadások és rendezvények). Célszerű együttműködéseket kiépíteni és erősíteni más hatóságokkal, mint például az ÁNTSZ illetékes szerveivel, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és kapcsolódni a jól működő információs rendszerekhez, mint például a fővárosi légszennyezettség-mérő hálózathoz vagy az országos hulladék információs rendszerhez.

34 IV.4. Turizmus és környezet A turizmus fejlesztése fontos országos feladat. A kerület fejlesztési elképzelései között is kiemelt feladat a helyi lehetőségek mind jobb kihasználása, a kulturális, egészségügyi, környezetvédelmi és sport rendezvények összekapcsolása, összehangolása. A kerület jelentős termálvízkészletekkel rendelkezik. Ezen termálvízkincs kiaknázása tette Budapestet fürdővárossá és ennek köszönheti nemzetközi gyógyfürdőhely címét is. Fontos erősíteni a termálvízhez kapcsolódó egészségügyi turizmust, de ugyanolyan meghatározó lehet a kerület életére az öko- illetve kulturális turizmussal történő összekapcsolása. Új turisztikai célpontok kialakításával, például a Kamara-erdő bevonása a főváros turisztikai célpontjai közé, a kerület elmaradottabb részeinek fejlődése is erőteljesebbé válhat. A Kamara-erdő jelzett turista utjainak felújításával, erdei tornapálya kiépítésével, játszótér, kalandpark és tanösvények kialakításával, a terület szabadidő park jellege erősödne. Nagy lehetőségek vannak a Lágymányosi-öböl és környékének további népszerűsítésében, vízisport központ jellegének megőrzésében, területén sport, kulturális és egészségnapok szervezésében. Bár a terület rendezett és nagyon gondozott, de az üresen álló épületek tartalommal történő megtöltése fontos feladat lenne. Egy kiállítás, egy helyi természeti értékeket bemutató múzeum stb. jelentősen növelhetné a terület látogatottságát és jól illeszkedne a szabadidőpark elképzeléshez.

35 V. Vizeink védelme és fenntartható használata HELYZETÉRTÉKELÉS V.1. Térségi összefüggések Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű, ezért nagy folyóink vízminőségét döntően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. Hazánk az Európai Unióba való belépéssel átvette a közösségnek a víz-politikára vonatkozó 2000/60/EK irányelvét, az Európai Unió Víz Keretirányelv-et (továbbiakban: VKI), melynek előírása szerint az Unió álló- és folyóvizeit 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba, felszín alatti vizeit jó mennyiségi és kémiai állapotba kell hozni. Ennek érdekében a VKI többek között kiterjed az alábbi feladatokra: a vizes élőhelyek romlásának megakadályozása, állapotjavítás előmozdítása, a fenntartható vízhasználat biztosítása a vízi környezet fokozott védelme és javítása a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése és további szennyezésük megakadályozása az árvizek és aszályok hatásainak mérséklése. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés legfontosabb egysége a vízgyűjtő kerület, mely Magyarország esetében az egész Duna vízgyűjtőt jelenti. Ez 4 részvízgyűjtőre oszlik (Duna, Tisza, Dráva és Balaton), melyeken belül 42 tervezési alegységet jelöltek ki. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi 2. közleménye szerint a XI. kerület az 1-6 tervezési egységbe tartozik ( Duna jobb part a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi zsilipig ).

36 A feladatokat a Duna teljes vízgyűjtőjét érintő kérdésekben a Duna vízgyűjtő országaival közösen, a szomszédos országokat és hazánkat érintő kérdésekben pedig kétoldalú együttműködés keretében kell elvégezni. Az EU előírásai beépültek a hazai jogrendbe (a teljesség igénye nélkül: évi CXX. tv., /2004. (VII.21.) Kormányrendeletek, melyek közül az önkormányzatok számára ez utolsó rendelet kínál fel leginkább kapcsolódási pontokat: A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól ) és célkitűzéseit a 132/2003. (XII.11.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program II. is tartalmazza ( pont). Hazánknak a VKI előírásainak teljesítésére december 22-ig kellett az elfogadott vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT) nyilvánosságra hozni, melynek összeállítása széleskörű nyilvánosság bevonásával történt. A nyilvánosságra hozatal előtti évek kiemelt feladata volt a terv társadalmi véleményezése (felelős a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, honlap illetve utána véglegesítik a 221/2004. (VII.21.) Kormányrendelet szerint összeállított anyagot. A tagországok anyagaival összhangban re készül el az EU átfogó programja. A VGT az ország egész területét térségi szemlélettel tárgyaló, átfogó vízrendezési koncepció, de emellett egyéb tervezési munkák is folynak. Ezek közül kiemelt jelentőségű a Duna, mint közlekedési útvonal. Hazánk a 151/2000. (IX.1.) Korm. rendelet kihirdetésével ( a nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló európai megállapodás kihirdetéséről ) jogilag is része lett az egész kontinenst felölelő víziút-rendszernek, pontosabban a Duna - Majna - Rajna (DMR) vízi útnak, a TEN (transzeurópai közlekedési hálózat) VII. európai folyosó része, E80 nyugat-keleti irányú, fő víziút-számmal, a Duna Kelheimtől Sulináig szakaszban érintve. A Fővárosban kijelölt nemzetközi kikötő a P Budapest elnevezésű, 1640,0 folyamkilométer-szelvényben (továbbiakban: fkm) lévő csepeli kikötő. A szabályozási és fejlesztési kérdésekre a közösségi előírások mérvadók. A Duna magyarországi szakasza több, mint 50 ponton nem felelt meg a mélységi és szélességi előírásoknak, ezért a korrekcióra terv készült (A Duna hajózhatóságának javítása VITUKI, február). A Duna fővárosi szakasza a Duna főágban mért 1628 és 1661 fkm-ek közé esik. Vízi úti osztályba sorolása: a 1641 fkm alatti szakasz VI/C osztályba, az e feletti a VI/B osztályba tartozik (vö.: 17/2002. (III.7.) KöViM rend. 3. mell. a besorolás a kiépítési-hajózási mutatókra utal).

37 A XI. kerület a Duna 1638 és 1646 fkm szelvényei között van, vagyis mindkét osztály paraméterei érintik. A folyó teljes magyarországi szakaszán a 25+2 dm-es merülési mélység és a 180 m-es hajóút szélesség biztosítása érdekében tervezett beavatkozási helyek közül a Budafoki gázló (1638,7-1637,3 fkm) van a kerületben a tervezett albertfalvai híd és déli kerülethatár közötti folyószakaszon, a Hosszúréti patak betorkollásánál. A kerület feletti szakaszon az Árpád-hídi gázló (Margit-sziget északi csücskénél) van kihatással az alsóbb szakaszra. A VITUKI tanulmánya szerint az Árpád-hídi gázló kotrással rendezhető, de a Budafoki gázló a kotráson kívül kiegészítő szabályozást igényel (a bal parthoz építendő sarkantyúk a víz sodorvonalát a jelenleginél erősebb mértékben a budai oldalhoz irányítják majd). A küszöbök elbontása jelentős beavatkozás, melynek mind a betorkolló mellékágakra, mind a felszín alatti vízbázisra hatása lehet. A kerületben az árvízi veszélyeztetettség, a gellérthegyi hévizek és a hajózási szintek (pl. műtárgyak átjárhatósága) érdemel kiemelt figyelmet. (Bővebben: A kerületben lévő folyó-szakasz Natura 2000 területnek jelölt európai közösségi jelentőségű természetvédelmi terület, és HUDI20034 területkóddal kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként nyilvántartott3 a Duna és ártere részeként (több jelölt terület nincs is a kerületben). Természetvédő szervezetek a hajózás érdekében a Duna rendezését 2,5 m merülési mélységre túlzónak tartják, mert jelentősen megváltoztatja a meder és környezetének már kialakult élőhelyeit, részben tönkretéve azokat (bővebben: Véleményük szerint Újbudán a gellérthegyi gyógyvíz kutak és a Gellérthegy lábát kísérő szökevényforrások jövője válna kétségessé /1 és helyrajzi számok a 45/2006.(XII.8.) KvVM rendeletben, vö. 275/2004.(X.8.)Korm. rend. 3. melléklet

38 V.2. Felszíni vizek A kerület keleti határa a Duna középvonala 4 a folyamkilométerek között. A vízparti fekvésből következően a 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról meghatározása szerint közepesen veszélyeztetett, B kategóriába tartozik egyedüliként a Fővárosban. E kategóriába az a település került, mely nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, utóbbi esetben azonban a kiépített védmű nem felel meg a jogszabályi követelménynek: azaz az árvízi biztonság 1,30 méternél kisebb. Budapest azon néhány kiemelt településhez tartozik, ahol a biztonsági minimum 1,30 méter, az átlagos 1,0 méteres előírás helyett. A veszélyeztetettebb A kategóriába sorolták a Fővárosban a III., IV., XIII., XXI. és XXII. kerületet. A dunai védművek kiépítése 5 fokozatosan történt: az évi nagy árvíz után között megépült a mai Szent Gellért tértől a Kondorosi útig a párhuzammű (melynek legdélibb szakasza volt és meg is maradt: a Kopaszi gát), között a Műegyetem előtti rakpartszakasz épült ki, majd ben a Budafoki út vonalában az albertfalvai védgát, mely a Hosszúréti-patak és a vasút töltésével együtt képezi a védvonalat. A Dunaparton, a Hosszúréti-patak és Határ-árok egy részén az árvízvédelem partfallal vagy töltésezéssel biztosított (magassági hiányok Albertfalva térségében fordulnak elő, ez indokolja a B veszélyeztetettségi besorolást). Lokalizációs töltés mely egy albertfalvai dunai elöntés esetén a (volt) ipar- és lakóterületet védeni hivatott a déli irányú árhullámtól - a Mezőkövesd úttól délre, a Fehérvári út irányában mintegy 800 méter hosszon van (ELMŰ kerítésig). Az évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról 4. (1) f. pontja a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást azzal, hogy ezek a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak. A védekezés I-III. fokozatainak elrendelésénél mértékadónak a Vígadónál lévő vízmércéhez viszonyított vízállást kell tekinteni 6. I. fokú készültséget a 650 cm-es vízállásnál kell elrendelni évi XLIII. tv. Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról melléklete forrás: honlap a vízmérce 0 pontja 94,98 méter (Balti magasság felett). A Kvassay-zsilipnél lévő 0 pontja: 94,82 mbf.

39 (Jogszabályok: 10/1997. (VII.17.) KHVM az árvíz- és a belvízvédekezésről illetve 15/1997. (IX.19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről). Az ár- és belvízvédekezés az évi LV. tv. 63/A. d. pontja és a 47/1994. (VIII.1.) Főv. Kgy. rendelet szerint a Fővárosi Önkormányzat feladata, melyet az egyes vízfolyás-szakaszok műszaki teendőinek ellátásával megbízott szakaszmérnökök segítségével a főpolgármester szervez. Az ártéren a területhasználat erősen korlátozott és bizonytalan, ezért azokat a részeket, ahol a beruházók építkezni akarnak, előzetesen az árvíz ellen mentesíteni kell. Ez történhet a védmű áthelyezésével vagy a területnek az ismert árvízi magasságra feltöltésével. A településrendezési tervek - a gyors és egyszerű megvalósíthatóság miatt - ez utóbbit írják elő (pl. Albertfalva Auchan-tömb). Általános szabály, hogy a hullámtérbe települt intézmények a szükséges védekezésről saját hatáskörben gondoskodni kötelesek. A XI. kerület átmeneti helyzetben fekszik a budai hegy- és dombvidék és a felszíni vízfolyások befogadója, a Duna között; a lefolyás iránya jellemzően nyugat-keleti. A Duna mellékvízfolyásai közül itt torkollnak a folyóba a Hosszúréti patak (Kő-ér) a Budaörsi, Kakukkhegyi- és Spanyolréti mellékágakkal, és a Határ-árok (Keserű-ér) befogadva a Beregszász úti, a Sasadi-, az Őrmezei- és Irhás-árok vizét is. A vízfolyások vízgyűjtőterülete (az Őrmezei, Sasadi, Nagyszeben úti és Spanyolréti árkokat kivéve) túlnyúlik a kerület-határon, a Hosszúréti patakba a biai hegyoldalakról is jut elvezetendő csapadék. A Főépítészi Iroda a rendelkezésre álló dokumentációk (állapot-felmérések, hatástanulmányok, engedélyezési tervek stb.) alapján szeptemberében részletes vízügyi katasztert készített a kerület területén lévő vízfolyásokról (ld. fejezet végén). A felszíni vízfolyások ingatlan-nyilvántartási adatai csaknem minden medret érintően pontatlanok, mert a rekonstrukciókat és mederkorrekciókat a vízügyi- és az ingatlannyilvántartás nem követte.

40 Azon vízgyűjtők főbb adatai, melyek vízgyűjtő-területéhez a kerület is tartozik: Vízfolyás neve vgy.ter km 2 HOSSZÚRÉTI PATAK (Kő-ér) mellékágai: 114,0 kerületben lévő szakaszok hossz fm és Budaörsi mellékág Kakukkhegyi mellékág 5, Spanyolréti árok és II. ága HATÁR-ÁROK (v.: Keserű-ér) mellékágai: 15, Beregszász úti árok a Sasadi és a Nagyszeben úti 6, árokkal Őrmezei árok 0, Irhás-árok kerületi szakasz 0, Összesen: megjegyzés bef.: Duna 1638,5 fkm jobbparti szelv. bef.: Hosszúréti patak balparti szelv. bef.: Budaörsi mellékág bp. bef.: Kakukkhegyi m.ága végsz. bef.: Duna 1640,7 fkm jobbparti szelv. bef.: Határ-árok km balp. bef.: Határ-árok km balpart bef.: Határ-árok km végszelv. A 21,5 km-nyi medernek kereken 70 %-a kerületi önkormányzati tulajdonban van. A vagyonkataszter 70 tételt tartalmaz, a kimutatás azonban eltér a valóságos állapottól. Nem tükröződik az az alapelv, hogy a helyi vízfolyások (a kerületben erednek és jutnak a befogadóba) a kerület, a jelentősen közcélú (= kerülethatárokon átnyúló) medrek fővárosi tulajdonban legyenek 8. Az 1990:LXV. tv. 63/A. d.) pont meghatározása szerint a Fővárosi Önkormányzat feladata, hogy gondoskodik az egy kerületet meghaladó vízrendezési feladatokról. Az élővizek és az önkormányzati vagyonkezelés kapcsolata A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv a előírja, hogy január 1. után a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdekű célokra tartja fenn, ezért az államtól, illetőleg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhető. A Kormány különösen indokolt 7 8 részben felszín alatt, a Kondorosi út és Fehérvári út között évi XXXIII. tv a (egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról)

41 esetben meghatározott ingatlan, illetőleg meghatározott partszakasz tekintetében, a helyi önkormányzat a települési érdekekre figyelemmel a korlátozás alól rendeletben felmentést adhat. Az önkormányzatok érdekérvényesítő képességét mutatja a vízügyi ágazattal szemben, hogy ez a jogszabályhely stílszerűen szólva nem sok vizet zavart hatályba lépése óta. V.3. Tározók, horgászvizek A korábbi években egyetlen tározó volt a kerületben: a Határ-árkon létesített záportározó (a Budaörsi út mellett) a Dél-budai keserűvizek védőterületét óvta az elöntés ellen. További terv volt a Hosszúréti patak felsőbb szakaszairól érkező záporvíz megfogására a 70-es út töltésénél azért, hogy az árhullám a már beépített XXII. kerületet (Rózsavölgy) ne veszélyeztesse. Ma már az eredeti elképzelések szerinti rendezés nem valósítható meg, mert az ezredfordulón felgyorsult új beépítések (budaörsi bevásárlóközpontok, új lakónegyedek) azonnali és eseti beavatkozásokat tettek szükségessé, figyelembe nem véve a korábbi szakmai terveket. Ezért a tervek ismertetésétől eltekintünk, és csak a megvalósult állapotot vesszük sorra. A Hosszúréti-patak esetén alapvető probléma, hogy rendezetlensége miatt a meder vízemésztő képessége nem felel meg a 2 %-os gyakoriságú mértékadó vízhozam kiöntés nélküli elvezetésére, ezért heves záporok után a késleltetett bevezetést záportározók révén oldották meg 9 : a Horogszegi határsor-péterhegyi lakópark és Hosszúréti-patak - Kőérberki lakópark felszíni vizeinek ideiglenes tározására a beruházással egy időben kellett a feltételeket megteremteni; utóbbi esetben a záportározó helyett jóléti tó épült. Tározók a Hosszúréti-patakon (a víz folyásirányával szemben haladva): A Péter-hegyi lejtő - Hosszúréti patak között az ezredfordulón épült ún. OTP-lakótelep tározójának megépítését az tette szükségessé, hogy a Budaörs irányából a Horogszegi határsorhoz érkező nagyvizeket a XXII. kerületi, Rózsavölgyben lévő árok nem tudta elvezetni (arról nincs tudomásunk, hogy a XXII. kerületi szakaszon vizsgálták-e valaha a területhasználat jogosságát, a lehetséges elbirtoklásokat). Az OTP beruházása miatt (a korábbi gyümölcsös területének beépítése és részbeni leburkolása következtében) ez a helyzet súlyosbodott volna. E gyorsabb összegyülekezési idejű és nagyobb mennyiségű 9 ugyanezen ok miatt készültek a vízfolyások felsőbb szakaszán a budaörsi Auchan és Tesco áruházak mellett a gyepesített tározók

42 többletcsapadékot kellett a meder mellett tározni, és késleltetve vezetni a befogadóba. A záportározó a patak km szelvényei között változó szélességű (15,10 és 29,50 méter), leürítő műtárgya a patak bp. szelvényébe köt. Ma már a fentebbi szakaszra később megépült tározók miatt a létesítmény jobbára üresen áll, fenekén foltokban nád települt. A Kánai út 41-es villamos vonal közötti tórendszer megvalósításához a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet V /2004. számon adott vízjogi létesítési engedélyt. Az Alsó-, Középső- és Felső tó, valamint a Wetland (gyékény, nád) összes területe m 2, a tározott víz térfogata m 3, az átlagos vízmélység a tavaknál 1,95 méter, a Wetland esetén max. 0,7 méter. A keresztgátakkal tagolt vízfelület medencénként 0,67 méterrel emelkedik a vízfolyás irányával ellentétesen (lépcsőzetes kialakítású). Az elsősorban esztétikai célú látványtavak, másodsorban rekreációs tavak a Hosszúréti-patak km-es szelvényei közötti szakaszát váltották ki (egy km hosszon megszűnt a meder). Az érintett helyrajzi számok (242/18; 283/13, 314/23, :/125, :/131; 307, 308/12, :/15; 536/5) a kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. A lakópark területén keletkező csapadékvíz három csatornán kerül a tóba, hordalékfogón keresztül. Minden tóban levegőztető működik, és az esetleges vízhiányt a Fővárosi Vízművek Zrt-től átvett vízzel fogják pótolni. A vízjogi engedély az üzemeltetési engedély feltételeként a tavakat és csatornákat kezelő szervezet megjelölését/létrehozását és monitoring-hálózat telepítését írja elő. A Kőérberki lakóparkot és környékét felértékeli a jelentős tájképi és élőhelyi értéket adó vízfelület, és feledteti, hogy a patak rendezésére 1999-ben készült környezeti hatástanulmány más alapelvet fogalmazott meg. E felsőbb szakaszon megfogott víz miatt utóbb megkérdőjeleződik a Horogszegi határsornál épített záportározó szükségessége. Előnye, hogy a vízszennyezés biológiai szűrésére létesített nádas-vizes wetland a vízimadarak, egyéb állatok és növények számára remek élőhely lehet. Hátránya viszont, hogy a műszaki beavatkozással megszűnt a kerület utolsó, természetes állapotban még megmaradt vízfolyása, valamint az, hogy a mesterséges létesítmény állandó fenntartást (pénzügyi ráfordítást) igényel.

43 A kerületben két további jelentős vízfelület van: a Feneketlen-tó és a Kék-tó. Az előző a felszaporodó szerves anyag, illetve magas sótartalom, a Kék-tó az időszakosan lecsökkenő víztömeg miatt van veszélyben között mindkét tó rehabilitációjára több hidrológiai tanulmány készült. A Lágymányosi öböl projekt jelenleg is a beruházás szakaszában van. Korábban e víztestből vették ki a kerületet behálózó, 17 km hosszú ipari célú felhasználás vizét. Miután a vízkivételi mű elalgásodott, a vizet a Kelenföldi Erőmű vette ki és adta tovább az iparnak. Iparivíz-igény a lágymányosi iparterület felszámolása miatt ma már nincs, a föld alatti vezetékek állapota igen leromlott (szóbeli közlés alapján). Ma az öböl vízcseréjét a Budapesti Erőmű Zrt. Kelenföldi Erőműve által kiemelt évi ezer m 3 víz biztosítja, melyből ezer m 3 -t kizárólag recirkulációs céllal vesznek ki. A tavak körül sokan horgásznak, holott nem minden vízfelület nyilvántartott és engedélyezett horgászvíz: a kerületben lévő horgászvizek közül a Duna-parti szakasz a Budapesti Intéző Bizottság V. Galamb u. 3., a Kék-tó a HITEKA és a Feneketlen-tó a Feneketlen-tavi Horgász Egyesület kezelésében van. Valamennyi horgászvízre a Nagybudapesti Horgászok Egyesülete (Lágymányosi utca 14.) árul területi jegyet. A Kőérberki látványtavon a vízjogi létesítési engedély a horgászatot vagy halászatot külön engedélyezéshez kötötte, de a haltelepítést, haletetést a tavak felszín alatti vízzel való kapcsolata miatt megtiltotta. A Lágymányosi öbölben a házirend szerint horgászni tilos.

44 V.4. Felszín alatti vizek E fejezetben három formáját említjük: a felszín alatti első vízzáró(anyag)réteg felett a leszivárgó csapadékvízből összegyűlő talajvizet (mélysége 0-6 m közötti), a méter mélyen húzódó rétegvizet és a legmélyebben elhelyezkedő (akár ezer méteren is) karsztvizet. Talajvíz nem minden területen van (pl. Kamaraerdő legdélebbi részein a földtani adottságok miatt hiányzik), és egyes esetekben (általában mesterséges beavatkozások pl. fúrás következtében) a talaj- és rétegvíz között kapcsolat alakulhat ki. Az évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 6. (1) bekezdés értelmében a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei az állam kizárólagos tulajdonában vannak, kitermelésük engedélyhez és díjfizetéshez kötött. A víz minőségének megóvására a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet vonatkozik, melynek 5. (8) bekezdés szerint A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor figyelemmel kísérik a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyező forrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. Az előírás a talaj- és a vízterhelés, valamint az állattartás veszélyeire utal. A településeket a kormányrendelet 2. számú mellékletében részletezett, a település adottságait figyelembe vevő kritériumok figyelembe vételével sorolják be aszerint, hogy a felszín a kockázatos anyagokkal szemben mennyire ellenálló (lásd 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet). A XI. kerület érzékeny területen fekszik, és a felszín alatti vízminőség-védelmi szempontok szerint kiemelten érzékeny település. Újbudánál csak a II., IV., V., XII., XXI. és XXII. kerület kíván nagyobb odafigyelést (besorolásuk: fokozottan érzékeny ). A kerület egyes részei a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésével szemben nitrátérzékenyek (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés szerinti meghatározás szerint), az inkriminált helyeket a 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet MePAR-blokkokra lebontva tartalmazza (MePAR = Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer 19 parcella érintett). A MePAR-adatok ismerete nélkül is kitűnik, hogy a ma is kiskertes hasznosítású területeken vett vízmintákból nagyságrendileg magasabb nitrát-értékek mutathatók ki, mint a művelés alatt

45 nem álló területek talajvízében (Magyar Állami Földtani Intézet, továbbiakban: MÁFI 2007). A kerület belső, laposabb területein speciálisan helyi jelenség a felszínközeli talajvíz, melynek elhelyezkedését és mozgását részletesen vizsgálták között a DBR 4-es metró környezeti hatásainak elemzésekor. Az összefüggő vízréteg a Móricz Zsigmond körtértől a Fehérvári út vonalában, déli irányban csökkenően végig feltárható. Mivel a víztartó réteg felett alig van talajtakaró, szennyezésre érzékeny az itt tárolt víztömeg. Ezért problematikusak a korábbi ipari zónában a használat váltásával (ipariból intézményi tevékenység) ismertté vált talajszennyezések (pl. Petzval J. u., Mérnök u. - Kocsis u., Dunalakk és a Finomvegyszer Szövetkezet telephelye a Fehérvári úton), mert a talajvíz révén a szennyezés nagy területen elterjedhet. A talajvíz az építési munkákat befolyásolhatja és az építmények állagát veszélyeztetheti (pince-elöntések), de ivóvízként nem használják. Az e térségben tervezett jelentősebb beruházásokhoz készült környezeti (hatás)tanulmányok kitérnek a felszín alatti víz vizsgálatára, és egyedi megoldásokkal biztosítják a talajvíz északnyugat-délkelet, illetve a Duna-víz ellenkező irányú mozgásával járó áramlások biztosítását (volt Skála, Bocskai úti mélygarázs stb.). Megjegyzendő, hogy a víz Duna-irányú mozgását befolyásoló, nagy kiterjedésű felszín alatti építmények nem csak a befogadó irányú vízmozgást akadályozzák, de ugyanígy csökkentik a Duna felől a lakott területek alá mozduló víztömeget is. A kerületben lévő talajvíz-figyelő kutak kémiai vizsgálatát az illetékes Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat korábban rendszeresen mintázta és értékelte, az utóbbi években erre vonatkozó adatokat nem kaptunk. A 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rend. 2. melléklete (védelmi és korlátozási területek) szerint a kerületben négy nagyobb egységben (Gellérthegy, Sas-hegy, Rupp-hegy, Kamaraerdő) található karsztos terület; ezek közül az első kettő természetvédelmi területként részben védett.

46 2007-ben elkészült a MÁFI adattári anyagainak feldolgozásával és új feltárások alapján a kerület még beépítetlen dél-nyugati negyedére a környezetföldtani térképsorozat és magyarázó. A változatos domborzat szerint talaj-, réteg- és karsztvíz-bázis található itt, melyek kialakulását a felszíni és felszín alatti geológiai felépítés befolyásolja. Nyílt karszt a kerület déli szegélyén van, azonban ennek csak egy része igazi karszt (Vadászhegy utca környéke), mert a legdélibb újbudai területet fedő badeni mészkő nem tekinthető annak (részben megköti a csapadékot rés- és hasadékvíz formájában, és nem engedi át teljes egészében a felszín alatt méterre húzódó rétegvízbe). A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztatóval közzétett külterületi nyílt védett karszt-terület helyrajzi számai: 1, 2/1, 15, 26, 41, 42, 43, 44, 46/1, 46/2, 54 (a 2/1 hrsz-t az önkormányzat időközben belterületbe vonta, majd 2007-ben a belterületi földrészlet művelés alóli kivonását kezdeményezte). A felszínhez túl közeli vagy felszíni víz az őrmezei és őrsödi lapályon fordul elő (ez a gyógyvízképződés helye), de itt nagy mélységben, a vízzáró rétegek alatt a karsztvízbázis is elérhető (ebből termelték ki az Apenta ásványvizet). Az egész térségre jellemző az enyhétől az erősig változó agresszív talajvíz (magas SO 4 szulfát tartalommal). A kerületben a jelentősebb vízkiemelések: Apenta ásványvíz (a közelmúltban megszűnt), Ferenc József és Hunyadi János keserűvíz, valamint a Gellért-hegyi hévizek. A kitermelhető vízmennyiségeket a vízügyi hatóság által kiadott engedélyek tartalmazzák. Ilyen engedélye az Önkormányzatnak is van (keserűvizek). A H.30776/5/1970. sz. vízügyi határozat szerint a kerületben három kiemelt érzékenységű, szikkasztási tilalom alá eső területrész van: a Gellérthegy, Kis-Gellérthegy és Sas-hegy. Tekintettel arra, hogy a kerületben a csatornázás a belterületen teljes körű és a szikkasztás egyéb okokból sem megengedett, az 1970-ben kelt határozatnak ma már csak figyelemfelkeltő szerepe van.

47 A kerület természeti adottságai következtében a környezetvédelmi és vízügyi támogatás iránti kérelmek elbírálása során (csatornázás, vízügyi védőterület kijelölése stb.) elsőbbséget élvez, de ezzel a lehetőséggel az Önkormányzat ritkán élt. V.5. Vízminőség A felszíni vizek vízminősége gyakran esik kifogás alá, de egyidejűleg értékelt, megbízható adatsorral a két fő-vízfolyásról nem rendelkezünk. Alapvető különbség, hogy a Határ-árok elvileg nem fogad be szennyvizet (az illegális rákötéseket folyamatosan számoltatja fel az építésügyi hatóság), a Hosszúréti-patak azonban hivatalos szállítója a tisztított szennyvíznek (TÖRS). A Határ-árok vízminőségét 1995-ben elemezte a MÁFI ennek eredményét ismerjük, de a jogszabályi változásokon és a mérési technikán kívül jelentősen változtak a körülmények: megszűnt az Apenta ásványvíz-palackozó mosója és az egész üzem is. Az akkori megállapítás szerint a palackozóból származó víz összetétele és szennyezettsége a területen idegen vízminőséget képvisel (palack mosóvíz). Általánosságban (a fentebb említett Apenta mosóvíztől eltekintve) némi nitrátos szennyezettségen kívül sem a fő-, sem a nyomalkotók mennyisége nem utal számottevő, elkülöníthető emberi szennyezésre. A nitrát tartalom forrása egyértelműen a telepeket környező mezőgazdaságilag hasznosított területeken, elsősorban a szántóföldeken kiszórt műtrágya. - A Határ-árok vízgyűjtőterülete (amely magában foglalja az Irhás-árokét is) az egyik legjelentősebb beruházási terület, ami az előbb említett nitrát-szennyezés megszűnésével jár. Maga a nyíltárok-rendszer folyamatosan tűnik el a felszínről, és kerül földalatti csatornába; leglátványosabb a fejlődés a Beregszász úton. A Hosszúréti-patak vizét 2007 tavaszán szintén a MÁFI vizsgálta: a Budaörsi mellékág és a Hosszúréti-patak fővárosi belépő szelvényeiben és ez utóbbinak a Horogszegi határsori kilépésénél vettek mintát. A minősítés röviden: a vizsgált főbb komponensek tekintetében a patakok vize kiváló jó minőségű; a Hosszúréti-patak szennyezése a mögöttes területről származik (mezőgazdálkodás és tisztított szennyvíz), a Budaörsi mellékágat azonban ipari szennyvízből származható fém-vegyületek is terhelik. Ennek ellenére a Hosszúréti-patakban jobb víz távozik, mint amilyen összesen a fő- és mellékágon érkezik. A patak (érkező) ammónia-szennyezése (oxidáció útján) nitráttá alakul, de kölcsönhatásban van a szintén

48 magas nitrát-tartalmú talajvízzel (a vízjogi engedély is erre hivatkozva ellenzi a horgászatot, tudva, hogy a beetetéshez használt táplálékok szervesanyag-tartalma mélyebb rétegekbe is lejut). A felszín alatti vizek minősége sajátos: a kerület még beépítetlen dél-nyugati negyedében általánosan magas a szulfát-koncentráció (agresszív talajvíz), a minták nagy részében az ammónium, a bór, helyenként az ólom és a cink-koncentráció. Az őrmezei (Ferenc József keserűvíz) Ca-Mg-szulfátos, az őrsödi (Hunyadi János keserűvíz) Na-Ca-Mg-szulfátos. V.6. Sajátos vízhasználatok A kerületnek (a II., XIII., XIV. kerülettel együtt) nagy része van abban, hogy Budapestet mint fürdőváros -t ismerik a határainkon túl. Összefoglaltuk azokat az engedéllyel rendelkező/rendelkezett vízkivételeket, melyek az országos nyilvántartásokban szerepelnek (az OGYFI közzétett adatsorai és saját gyűjtőmunkánk összefoglalásaként). Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 22/2001. (EüK.10.) Gyf. közleménye szerint április 30-i nyilvántartásukban Magyarország területén összesen: 37 gyógyfürdő volt, ebből 1 volt a XI. kerületben 114 elismert ásványvíz volt, ebből 1 volt a XI. kerületben 132 gyógyvíz volt, ebből 5 volt a kerületben. A természeti kincsek kiaknázása az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, június 1-i kimutatás szerint már 168 elismert ásványvíz volt az országban, ebből 5 volt a kerületben 315 gyógyvíz volt, ebből 10 volt a kerületben. Kerületi vonatkozások A kerületben található az egyedülálló Hunyadi János és a Ferenc József keserűvizek képződési- és kitermelési helye. A gyógyvíz képződése a domborzathoz és a talajrétegekhez kötött. Mivel az állam kizárólagos tulajdonában vannak a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 6. (1) bekezdés a. pont -, ezért az önkormányzat 1992-ben csak a kitermelés jogát szerezte meg (a felszíni védőterület egy részével és a víz palackozását végző bérlővel együtt); a kitermelt víz

49 mennyisége arányában a vízügyi hatóság által megállapított ún. vízkészletjárulékot kell fizetni az évi LVII. tv. 15/A-E -ai szerint. A vízbázis védőterületének újbóli kijelöléséről (lásd 123/1996.(VII.18.) Korm. rend. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 19. (1) d. pont) az Önkormányzatnak, mint a kitermelésre jogot szerzett engedélyesnek kell gondoskodni a rendeletben megadottak szerint. Azon túl, hogy az Önkormányzatnak el kell látnia az adminisztratív feladatot, saját tulajdonú területét rendben kell tartani (kerítés-javítás, terület tisztántartása), a megóvást a védőterületen lévő többi tulajdonostól is számon kellene kérni (mint engedélyes és/vagy mint hatóság). A védőterületen folyó tevékenységek egy része komolyan veszélyezteti a gyógyvíz állapotát (illegális építkezések és hulladéklerakások, oda nem való tevékenységek bérleteztetése, kutyasétáltatás, növényzet károsítása stb.). Az önkormányzati jegyző az ásványi kincs kitermelése tárgyában nem vízügyi hatóság, csak építésügyi hatóságként járhat el. A keserűvíz összegyűjtését végző ÉLPAK Zrt. (mint üzemeltető) a víz forgalmazása érdekében a gyógyvizet termelő kutak rendszeres ellenőrzését és felülvizsgálatát elvégzi, a gyógyvizek törzskönyvét megújítja. (pl decemberben négy kút felülvizsgálata kezdődött meg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságán (Ferenc József Gyógyvíz 2. és 3. kutak, Hunyadi János Gyógyvíz 29. és 34. kutak) 10 ). Ugyancsak e térségben (Őrmezőn) voltak a közel 1000 méter mélyről feljövő Apenta ásványvíz kitermelő kútjai, melyek kitermelési jogát a német tulajdonú Franken Brunnen GmbH cég szerezte meg a 90-es évek elején, majd a kitermelést megszüntette, az Apenta védjegyet levédés után 2005-ben a Maspex Wadowice lengyel vállalkozásnak eladta 11. Ma e nevet egy nyárlőrinci kútból kitermelt víz palackján látjuk. Az Apenta ásványvíz megítélése szakmai körökben nem volt egységes túlságosan erős, magas oldott ásványi tartalma miatt, azonban sokan kedvelték. A kerület hírnevét illetően is sajnálatos az üzem megszűnése. - Az alábbi táblázatban a gyógyvizek és ásványvizek főbb 10 a felhasználásra vonatkozó utasítás változása miatt új címketerv készül. A gyógyhatást bizonyító orvosi vizsgálatokat dec. 31-ig kellett benyújtani. 11 forrás: sajtóhírek

50 komponenseit gyűjtöttük ki, és összehasonlításul más vizeket is feltüntettünk. (Az összetétel értelmezéséhez ajánlott a honlap: A vízről ásványi anyagok hatása rész). Keserűvizek összehasonlító adatai főbb oldott alkotórészek mg/liter Ferenc József Hunyadi János Mira 12 forgalombahozatali eng.sz. 58/Gyf/ /Gyf/ /Gyf/1997 nátrium Na kalcium Ca magnézium Mg klorid Cl szulfát 2- SO hidrogénkarbonát - HCO alkotók összesen Ásványvizek összehasonlító adatai 1 liter vízben oldott ásványianyag-tartalom szerint mg/liter nátrium kalcium magnézium lítium klorid fluorid szulfát hidrogénkarbonát kálium összes szilárd/ásványi alkotórész Mohai Ágnes , Valser Apenta , , Balfi , Harmatvíz , , , Gellérthegyi Kristályvíz Parádi , Borszéki Margitszigeti Kristályvíz , Theodora K Mattoni ,9 1,9 51, Óbudai Gyémánt , Apenta Optima , Szentkirályi Hargita Gyöngye San Benedetto a Mira víz kitermelési helye Tiszajenő

51 Származás helyek: Valser Svájc, Borszéki és Hargita Gyöngye Erdély/Románia, Mattoni Cseho., San Benedetto Olaszország. Címkék adatai alapján készült A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendeletet értelmezve a kerületnek több olyan pontja is lenne, ami megfelel a gyógyhely -i előírásoknak (víz, szálloda, szanatórium, kórház, közlekedés stb.), azonban a zaj- és levegőszennyezés miatt gyógyhellyé nyilvánítása nem lehetséges, és a magas sótartalom miatt gondot okoz a használt vizek elhelyezése is. A különböző minősítésű, de több célra is alkalmas vizek között a felhasználási (kielégítési) sorrendet az évi LVII. tv. 15. (3)-(4) bekezdése állapítja meg. (További ajánlott honlapok: stb.) Az egyedülálló keserűvíz-telepek megőrzésének érdekében a területen jelenleg is folynak vizsgálatok, illetve a teljes vízbázis-védelmének érdekében egy tanulmány készíttetése is folyamatban van, melynek elkészülte nyarára várható. A felszín alatti vízkészletek és a településrendezés kapcsolata A felszíni védőterületet is igénylő keserűvizek megóvását a településrendezési tervekben korábban az E-TT (erdő) övezet és a vízügyi határozatok, rendeletek biztosították. A 1125/2005. (V.25.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott fővárosi településszerkezeti tervben (TSZT) az azonos képződési elvű gyógyvizek területe különböző besorolást kapott ( vízbeszerzési terület a Ferenc József kutak területe, és erdő -terület a Hunyadi János gyógyvízkutak területe); a megkülönböztetés vízvédelmi szempontból logikátlannak tűnik.

52 ÖSSZESÍTŐ A KERÜLETBEN LÉVŐ NYÍLT VÍZFOLYÁSOKRÓL A MEDER TULAJDONVISZONYA SZERINT folyóméter a meder tulajdonosa ingatlan-nyilvántartás szerint 13 XI. ker. Önkorm. Fővárosi Önkorm. Magyar Állam idegen vegyes ismeretlen összes hossz Hosszúréti patak vagy Kő-ér befogadója: Duna jobbparti km szelvény Budaörsi mellékág befogadója: Hosszúréti patak jobbparti km szelvény Kakukkhegyi mellékág befogadója: Budaörsi mellékág balparti km szelvény Spanyolréti árok és a II. ág befogadója: Kakukkhegyi mellékág km végszelvény Határ-árok vagy Keserű-ér befogadója: Duna jobbparti km szelvény Őrmezei árok befogadója: Határ-árok balparti km szelvény Sasadi árok befogadója: Határ-árok balparti km szelvény Beregszász úti árok befogadója: Sasadi árok km végszelvény a kigyűjtés augusztus-október hónapban készült

53 a meder tulajdonosa ingatlan-nyilvántartás szerint 14 XI. ker. Önkorm. Fővárosi Önkorm. Magyar Állam idegen vegyes ismeretlen összes hossz Nagyszeben úti árok befogadója: Sasadi árok jobbparti km szelvény Irhás-árok befogadója: Határ-árok km végszelvény Összesen: Jelentések: - idegen önkormányzattól eltérő (de nem állami vagy fővárosi) tulajdonban. A meder szabályozott, csak a tulajdonviszonyt kell rendezni - vegyes a meder a helyrajzi számon belül eltérő művelési ágként elhatárolt, de a terület nincs megosztva. A helyrajzi számot meg kell osztani az árok (közterület) és egyéb használat szerint, majd a tulajdonviszonyt rendezni - ismeretlen pontos térképi beméréssel meg kell határozni az árok nyomvonalát a helyrajzi számon belül A nagyobb műtárgyakat (vasúti híd, autópálya alatti nagyátmérőjű áteresz vagy híd, felszín alatti zárt csatornában vezetett meder) idegen tulajdonként szerepeltettük. 14 a kigyűjtés augusztus-október hónapban készült

54 VI. Természet- és tájvédelem Az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánk gazdagította az Unió természeti értékeit a pannon régióval, mely legnagyobb részt Magyarország területén található, és átvette a közösség szabályozó-rendszerét. A 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet fogalmazza meg a legalapvetőbb közösségi és ehhez kapcsolódó hazai előírásokat, és tartalmazza a közösségi jelentőségű és kiemelt állat- és növényfajok, élőhely típusok felsorolását. Hazánk pontos tájegységeinek megnevezésével rögzíti e jogszabály a különleges madárvédelmi, a különleges természet-megőrzési és a kiemelt jelentőségű természet megőrzési területeket. Ezeket nevezzük Natura 2000-es területeknek. A felsorolt típusok közül a Fővárosban kizárólag ez utóbbi, a kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek fordulnak elő. A hazai területek tételes kijelölését (helyrajzi számos jegyzékét) a 45/2006.(XII.8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről tartalmazza; ennek 3. sz. melléklete a kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek jelölt területek, melynek része a HUDI20034 számon nyilvántartott Duna és ártere. A XI. kerület a 23813/1 és helyrajzi számokkal (a Duna medre) érintett. A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található. A Natura 2000-es területekre vonatkozó szabályokat (használat, kezelés, támogatás stb.) a kormányrendelet részletezi. Saját honlap is rendelkezésre áll, amely címen érhető el. A kerületi önkormányzat sem tulajdonosként, sem kezelőként nem érintett a jelölt területeken, azonban a vízpart használatát meghatározó településrendezési eszközök meghozatalánál a közösségi előírásokat is figyelembe kell venni. A hazai legmagasabb szintű természetvédelmi jogi szabályozás az évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.), mely az általános, a fajok védelmére, valamint az országos és helyi természeti területekre vonatkozó szabályokat tartalmazza

55 A természetvédelem leegyszerűsítve faj- és területvédelemből áll. A fajvédelem egyes unikális, ritka, kivesző, veszélyeztetett stb. állat- és növényfajokra terjed ki; a fajok listáját a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet rögzíti. Védett fajok a kerületben is előfordulnak; a jelenleg ismert listát itt közöljük: A XI. KERÜLETBEN MEGFIGYELT FOKOZOTTAN VÉDETT ÉS VÉDETT NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJOK Természetvédelmi kiadványok és tanulmányok alapján, folyamatosan bővítendő, nem teljes lista Fokozottan védett (*) és védett növények a 13/2001.(V.9)KöM rend. 1. és 3. sz. melléklet szerint: L a t i n n é v M a g y a r n é v Sas-h., Gellérth Rupphegy Kőérber ki szikes rét Kamara erdő Dobogó domb Adonis vernalis tavaszi hérics + + Aster amellus csillagőszirózsa + Carduus collinus magyar bogáncs + Centaurea sadleriana budai imola + Cephalanthera alba fehér madársisak + Diathus plumarius Szent István-szegfű + ssp.regis-stephani* Dictamnus albus nagyezerjófű + Ephedra distachya ssp. csikófark + monostachya* Erysimum odoratum magyar repcsény + Iris pumila apró nőszirom + + Jovibarba hirta agg. sárga kövirózsa + Onosma arenaria agg. homoki vértő + Onosma visianii borzas vértő + Orchis purpurea bíboros kosbor + + Orchis tridentata tarka kosbor + Pulsatilla grandis leánykökörcsin + + Pulsatilla pratensis ssp. fekete kökörcsin + nigricans Seseli leucospermum * magyar gurgolya + + Sesleria sadleriana budai nyúlfarkfű + Silene flavescens * sárgás habszegfű +

56 L a t i n n é v M a g y a r n é v Sas-h., Gellérth Rupphegy Kőérber ki szikes rét Kamara erdő Dobogó domb Gerinctelenek: Csigák: Helix pomatia éti csiga Rovarok: Epacromius coerulipes pannon v. sziki sáska + Tibicina haematodes óriás énekeskabóca + Calosoma sycophanta aranyos bábrabló + Calosoma auropunctatum aranypettyes bábrabló + Carabus hortensis aranypettyes futrinka + + Carabus coriaceus bőrfutrinka Carabus germari dunántúli kékfutrinka Carabus nemoralis ligeti futrinka + Carabus ullrichi rezes futrinka Carabus convexus selymes futrinka Dorcus parallelipipedus kis szarvasbogár Lucanus cervus szarvasbogár Potosia fieberi bogáncs-virágbogár + Potosia aeruginosa pompás virágbogár + (Cetonischema) Morimus funereus gyászcincér + Cerambyx cerdo nagy hőscincér + Zerynthia polyxena farkasalmalepke + + Papilio machaon fecskefarkú lepke Iphiclides podalirius kardoslepke Parnassius mnemosyne kis apolló-lepke + + Vanessa atalanta atalanta/admirális lepke + + Nymphalis antiopa gyászlepke + Apatura ilia kis színjátszólepke + Neptis rivularis nagy fehérsávoslepke + Inachis io nappali pávaszem Chazara briseis tarka szemeslepke + Saturnia pyri nagy pávaszem + Acherontia atropos halálfejes lepke + Eupithecia graphata hangyabogáncs-törpearasz. + Ennomos quercarius molyhostölgy-levélaraszoló + Phalera bucephaloides magyar (s.holdas) + púposszövő Dicranura ulmi szilfa-púposszövő + Catocala fraxini kéköves bagoly + Apamea platinea platinabagoly + Dioszeghyana schmidtii * magyar tavaszi-fésűsbagoly + Ephesia diversa füstös övesbagoly + +

57 L a t i n n é v M a g y a r n é v Sas-h., Gellérth Rupphegy Kőérber ki szikes rét Kamara erdő Dobogó domb Gerincesek Kétéltűek: Rana dalmatina erdei béka + + Hüllők: Hyla arborea leveli béka + + Podarcis muralis fali gyík + Lacerta agilis fürge gyík + + Ablepharus kitaibelii * pannon gyík + + Lacerta viridis zöld gyík Elaphe longissima erdei sikló + Coluber jugularis haragos sikló + caspius * Coronella austriaca rézsikló + Madarak: Parus palustris barátcinege + Sylvia atricapillos barátposzáta + + Galerida cristata búbos pacsirta + Phylloscopus collybita csilpcsalp füzike Corvus monedula csóka + Sitta europaea csuszka + + Buteo buteo egerészölyv + Turdus philomelos énekes rigó + Fringilla coelebs erdei pinty Turdus merula fekete rigó Luscinia megarchynchos fülemüle Hirundo rustica füsti fecske + + Accipiter gentilis héja + Accipiter nisus karvaly + Parus caeruleus kék cinege Dendrocopos major nagy fakopáncs Ficedula albicollis örvös légykapó + Aegithalos caudatus őszapó + Certhia brachydactyla rövidkarmú fakusz + + Regulus regulus sárgafejű királyka + Oriolus oriolus sárgarigó + + Parus major széncinege Carduelis carduelis tengelic Lanius collurio tövisszúró gébics Falco tinnunculus vörös vércse Erithacus rubecula vörösbegy + +

58 Emlősök: Erinaceus concolor keleti sün + Talpa europaea vakondok + + Nyctalus noctula korai denevér + Sciurus vulgaris közönséges mókus + Mustela eversmanni molnárgörény (mezei gör.) + Felhasznált irodalom: Bognár Attila László (összeállította): Védett természeti értékek a fővárosban (Főpolgármesteri Hivatal, 2000.) Seregélyes Tibor és Csomós Ágnes: Budapest XI. kerület erdőtervezett területeinek botanikai feltárása (Rupphegy, Kamara-erdő, Dobogó) XI. kerületi Önkormányzat, Szél Győző: Budapest XI. kerületi Kamaraerdő üzemtervezett erdőterületek állattani szakvéleménye. XI. kerületi Önkormányzat, /2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapja (www.dinpi.hu) A fajok védelmének alapja az élőhely védelme. A gyakorlati tennivalókra leegyszerűsítve: meg kell őrizni azokat a természetes vagy ahhoz közelálló zugokat (erdő, mező, gyep, facsoport, vízfolyás stb.), ahol a védett fajok élő-, táplálkozó-, fészkelő-, telelő-, szaporodásistb. helye van. Ebben a tekintetben mindenkinek van tennivalója: a, a miniszter vagy a Fővárosi Közgyűlés: rendeletben a kiemelten értékes helyeket védetté nyilvánítja b, a települési (kerületi) önkormányzat: településrendezési tervében biztosítja a helyek megmaradását (= természetkímélő megoldásokkal a fenntartható használatot, a megújulást szavatolja) c, a lakosságnak: magatartásával nem veszélyezteti az ott élő fajokat (lopás, zavarás stb.).

59 Területi védelmet kell létrehozni egyes sajátos társulások, geológiai, víztani stb. értékek megmaradása érdekében (ilyen pl. a kerületben a Kőérberki szikes rét, mely a főváros környékének egyetlen szikes előfordulása, ritka növénytársulással és néhány védett állatfajjal). A védett területekhez általában kapcsolódik sajátos flóra vagy fauna (a tájképi és kultúrtörténeti értékek alapján védetteknél ez nem automatikus), ezért az élőhely megsemmisülése a faj elterjedési területét is szűkíti. Egy kerületi példán bemutatva: a kutatók valószínűsítik az alig 2 mm-es testméretű, halványsárga színű, bennszülött budai fürgefutonc kipusztulását, mert: A bogár élőhelyét, a keserűsós nedves réteket és mocsarakat azóta teljesen felszámolták, beépítették, így egy újabb lelet megtalálásának kicsi az esélye. 15 A védett területek lehetnek (a területi kiterjedés, cél és jelentőség szerint csökkenő sorrendben): nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és természeti emlékek. A védetté nyilvánítás történhet a földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti érték alapján. Egy terület több szempontból is védendő lehet (pl. a Budai Sashegy TT növénytani, állattani, geológiai és tájképi értékek miatt védett) 16. Védetté nyilvánítási hatáskörök: az országos jelentőségű védett területeket az ágazati miniszter nyilvánítja védetté és természetvédelmi kezelője az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága; a helyi jelentőségű területet a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat nyilvánítja rendeletben védetté (vö.: Tvt. 24. (1) bekezdés). Ebből következik, hogy a kerületi önkormányzatoknak természetvédelmi terület kialakítására év óta hatáskörük nincs. A XI. kerületben az akkor érvényben volt 8/1982.(III.15.)MT rendelet 11. (1) bekezdése 17 alapján létrehozott védett terület - 48/1993.(XII.20.)ÖK sz. rendelettel a 19 hektáros Kopaszi gát és Lágymányosi öböl - státusát a Kerületi Önkormányzat az 1/2004.(I.28.) helyi rendelettel törölte. Jelenleg tehát kerületi rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi terület nincs, ami megfelel a törvényi szabályozásnak. 15 Védett és kímélendő futóbogarak Szél Győző (Madártávlat, május-júniusi szám) 16 a Fővárosra vonatkozó igen szép kiadvány évben készült ( Védett természeti értékek a Fővárosban kiadta: Főpolgármesteri Hivatal írta és összeállította: Bognár Attila László). 17 R. 11. (1) Bekezdés: Természeti terület védetté nyilvánításáról b) ha az helyi jelentőségű, a települési önkormányzat rendelkezik.

60 Védett természeti területek a kerületben Országos jelentőségű védett területek: a Főváros területét nemzeti park nem érinti 18 ; tájvédelmi körzet Budapesten egyetlen van a Budai TK (ez a budai hegyeket fedi le, de a XI. kerületet nem érinti). Az összes 162 természetvédelmi területből 7 db van a Fővárosban, ebből kettő helyezkedik el a XI. kerületben (Budai Sas-hegy TT és Gellérthegy TT). Az országos jelentőségű védett területek jellemzése (a megjelent szakirodalom és a természetvédelem honlapja anyagainak felhasználásával): A XI. kerületben lévő védett területek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához röviden: DINPI - tartoznak (honlap: ennek is a Budai Természetvédelmi Tájegységéhez (Budai TTE, 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.). ❶ A Budai Sas-hegy TT 1957 óta védett. A korábbi OTT (Országos Természetvédelmi Tanács) határozatot a évi LXXXII. tv. hatályon kívül helyezte. A védett területet jelenleg a 40/2007.(X.27.)KvVM rendelet határozza meg. (Megközelítés: XI. ker. Tájék utca A Látogatóközpont csak szakvezetéssel látogatható a nyitvatartási időben). A 30 hektáros dolomit-bérc Buda több főútjáról szabad szemmel látható, a városkép egyik meghatározó eleme. A sasbérc csúcsa 259 méter magasságban van a tengerszint felett. Különleges alakulatai a Sas-hegynek az ún. kőszálak (Beethoven-, Medve-szikla). Értékes geológiai jelenségeivel, szinte egyedülálló élővilágával csaknem egyenrangú értéke a terület beépítetlensége. A hegy morfológiáját, növény- és állatvilágának jellemzőit, fajgazdagságát döntően a hegytömeg alapkőzetének (dolomit) sajátosságai határozzák meg. A déli lejtők a jégkorszakok előtti és közötti melegkorokból származó növényeket (magyar gurgolya, Szent István-szegfű, sadler imola, csikófark stb.), a hűvös sziklás északi lejtők pedig havasi, északi jellegű fajokat (budai nyúlfarkfű) mentettek át a jégkorszakból napjainkba. Ezek egyúttal a Kárpát-medence bennszülött fajai is, így különlegesen fontosak a természetvédelem számára. Előzőkön kívül is sok ritka és védett növényfaj él itt, pl. apró nőszirom, tavaszi hérics, leánykökörcsin, tarka és bíboros kosbor, heverő naprózsa, borzas vértő, sárga kövirózsa stb. Faunisztikai szempontból a Sas-hegy sziklás kúpjai és kopár, háborítatlan lejtői a legértékesebbek. Különösen gazdag az ízeltlábú fauna ezek közül kiemelkedő 18 az országban összesen 10 nemzeti park van jelenleg

61 jelentőségű a lepkék és a pókok igen fajgazdag csoportja de megtalálható itt a ma már igen ritka ájtatos manó és fűrészlábú szöcske is. Itt él a fokozottan védett haragos sikló és a pannongyík. A hegylábon található sűrű bozótos cserjés számos madárfaj fészkelő- illetve táplálkozó helye. A Tvt szerinti védőövezetet a terület köré nem jelöltek ki; legnagyobb veszélyeztető tényező a beépítés, körülépítettség és az intenzív látogatottság (különösen az illegális virágszedők, kutyasétáltatók). ❷ A Gellérthegy TT-t az 1/1997.(I.8.)KTM rendelettel hozták létre. Védőövezete nincs. A területet a lakosság szabadon használhatja, a látogathatóság időben nem korlátozott. A TT az I. és XI. kerület területén összesen 39,7 hektár, ebből Újbudához 24 hektár tartozik. A sasbérc-szerű rög ma nagyrészt parkosított, azonban a hajdani növényzet maradványai is fellelhetők. Hazánkban egyedül itt él a sárgás habszegfű. A hegy oldalában nyílik a sziklakápolnává alakított, fokozottan védett Szent-István barlang. ❸ A Fővárosban egyedi védettként nyilvántartott 151 barlang közül négy van a kerületben (egy további pedig közvetlenül a határon, az I. kerületben). Legismertebb a Gellérthegyibarlang, melynek egy része a Sziklakápolna. ❹ Az ex lege védett területekről: A természet védelméről szóló évi LIII. tv. erejénél fogva (Tvt. 23. (2) bekezdés) védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. Az általános védelem az egyedi védetteken túl az újonnan felfedezett barlangokra is kiterjed ( eleve védett minden olyan üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást a Tvt. 23. (3) bekezdés a. pontja alapján). ❺ Általános előírás vonatkozik a földtani természeti értékekre, mely kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre a XI. kerületben a karsztos területekre. A nyílt karszt területek külterületi jegyzékét az alábbiakban (a 8002/2005.(MK 138.) KvVM tájékoztatónak csak a kerületre vonatkozó részt) csatoltuk. A nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása.

62 A KERÜLETBEN EGYEDILEG VÉDETT 19 BARLANGOK FŐBB ADATAI 20 vertikális kiterjedés (méter) Gellért-hegyi aragonitbarlang mélység (méter) magasság (méter) védettség fokozottan védett 21 védett védett látogathatóság lezárt elnevezés Gellérthegyibarlanbarlansziklaüreg Sas-hegyi- Gellért-hegyi- kataszteri szám hossz (méter) megkülönböztetetten védett DINPI hozzájárulá-sával látogatható, lezárt (magánter.) végzett kutatások térképezés, barlangleírás geológia, morfológia, hidrológia, klíma, biológia, térkép, fotó, leírás elnevezés szinonímái Szentiván-b., Iván-b., Barlangkápolna, Sziklakápolna, Lourdesi k., Gellérthegyi sziklakápolna Aragonit-barlang 19 az évi LIII. tv. 23. (2) szerint: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában: a) a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást; 20 forrás: a természetvédelem honlap 21 a 13/2001.(V.9.)KöM rend. 6. melléklet szerint

63 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről 1. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 19. (3) bekezdése alapján mellékelten közzéteszem a nyílt karszt területek jegyzékét. 2. A jegyzék tájékoztató jellegű, nem érinti a Tvt. és más jogszabályok által biztosított védettségeket, illetve korlátozásokat. 3. A Tvt. 19. (3) bekezdése alapján tilos a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. 4. A tájékoztató mellékletét képező jegyzéket a Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő teszi közzé. 22 A jegyzék a nyílt karszt területekkel érintett földrészletek külterületi helyrajzi számait tartalmazza. Melléklet a 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztatóhoz A nyílt karszt területek külterületi jegyzéke (RÉSZLET!) Budapest XI. 1, 2/1, 15, 26, 41, 42, 43, 44, 46/1, 46/2, 54 A jegyzék szerinti térképi lehatárolást az alábbi ábra mutatja: 22 A jegyzék a Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő évi 11. számában jelent meg.

64 A helyi védelemmel kapcsolatos jogosítványokat a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja. A Közgyűlés által megalkotott 32/1999.(VII.22.)Főv. Kgy. rendelet alapján a kerületben három helyszínen, összesen 38 hektár védetté nyilvánított (zöld)terület van, melyeket védőövezet óv. A védett területek: Rupp-hegy (erdőterület), Kőérberki szikes rét (szikes élőhely) és a volt Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma (botanikuskert).

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban Dr. Fábián Zsolt, Címzetes egyetemi docens, alpolgármester Gödöllő Város Önkormányzata Városi energiafelhasználás, energetikai konferencia 2010. 11. 25.

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

2010. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése 2010.02.17.

2010. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése 2010.02.17. 2010. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSSAL KOMBINÁLVA KEOP-2012-5.5.0/B

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSSAL KOMBINÁLVA KEOP-2012-5.5.0/B ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSSAL KOMBINÁLVA KEOP-2012-5.5.0/B Jelen konstrukció célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Klímajog jegyzet. I. fejezet

Klímajog jegyzet. I. fejezet Klímajog jegyzet I. fejezet Az Európai Unió a harmadik évezred első évtizedében célul tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. Ezen cél elérése érdekében az EU harmonizált

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére. Energetikai pályázaton való részvétel

ELŐTERJESZTÉS. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére. Energetikai pályázaton való részvétel Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fő u. 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 41- /2012. ELŐTERJESZTÉS Készült:

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben