JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /"

Átírás

1 Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: , Fax: Honlap: JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, augusztus

2 Készítette: Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE MÓDSZER DEMOGRÁFIAI HELYZET NÉPMOZGALMI ADATOK NEMZETISÉGEK HELYZETE GAZDASÁGI HELYZET MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK TURIZMUS MUNKANÉLKÜLISÉG KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZET TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KULTÚRA SZABADIDŐ SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÖZBIZTONSÁG KÖZLEKEDÉS SWOT ANALÍZIS TERVEZETT FEJLESZTÉSEK

4 1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára című dokumentum alapján került összeállításra Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk helyi -nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban 4

5 és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe. 5

6 2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok a 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat hasonlítottuk össze úgy, hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva a négy település adatait az országos folyamatokkal, látható, hogy 1990-ig a települések népességszáma csökkent, szemben az országos folyamatokkal. Azóta ellentétes folyamatok figyelhetőek meg: az országos fogyás ellenére a települések lakossága inkább növekszik. Szentmártonkátán figyelhető meg a legjelentősebb népesség növekedés, míg a Szentlőrinckáta esetében közelítenek a folyamatok leginkább az országos tendenciákhoz. Ha 1949-hez viszonyítunk, akkor Jászfelsőszentgyörgyön volt a legjelentősebb a népességfogyás, azonban az utóbbi évtizedek tendenciája ettől eltér, jelentős növekedés tapasztalható. A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2001-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre. 6

7 7

8 Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg. (Öregedési index: a száz gyermekkorúra (0 14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.) Öregedési index Jászfelsőszentgyörgy 84 Szentlőrinckáta 137 Szentmártonkáta 75 Tóalmás 94 Tápiómente 79 Pest megye 73 Magyarország 91 Az adatok értékelése hasonló képet mutat, mint a népességszám változása. Látható, hogy Szentmártonkáta mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Szentlőrinckáta öregedési mutatója a legmagasabb. Ugyanakkor a korfa tanulmányozásával megállapítható, hogy bár az idősek száma jelentősen meghaladja a fiatalokét, de a fiatalok, és az aktív korúak aránya jóval kedvezőbb, mint az országos kép. Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra: Település Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tóalmás Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege jellemzően negatív volt. Ehhez 1990-ig alapvetően elvándorlás társult, azonban azóta minden településen a bevándorlás figyelhető meg, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növeli. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel. 8

9 Település Lakosságszám változás Születések száma Bevándorlás Elvándorlás Jászfelsőszentgyörgy Enyhe növekedés Enyhe növekedés Nem jellemző Enyhe Szentlőrinckáta Növekedés Fogyás Közepes Enyhe Szentmártonkáta Erőteljes fogyás Erőteljes Erős Közepes fogyás bevándorlás elvándorlás Tóalmás Stagnál Stagnál Nem jellemző Nem jellemző Látható, hogy Szentmártonkátán a legnagyobb a bevándorlás, és itt ezt erőteljesen érzékelik a helyben lakók is. Érdekes, hogy annak ellenére a lakosság csökkenését látják, hogy a bevándorlási többlet jóval nagyobb, mint a természetes fogyás. Tóalmáson szintén erőteljes bevándorlás tapasztalható a magas természetes fogyást kompenzálva, ennek ellenére e folyamatokat nem érzékelik jelentősnek a helyben lakók. A települések a demográfiai helyzet javítását minden településen a munkahelyteremtésben, az ipartelepítésben látják Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok elsősorban a cigány nemzetiség esetében jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re vonatkoznak, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kisebbségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. A rendelkezésre álló adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. TELEPÜLÉS Teljes lakosság 2001 kérdőív szerint % cigány 2010 választás német 2001 népszámlálás Nemzetiségek aránya szlovák Jászfelsőszentgyörgy % 7,6% 9,7% 0,0% 0,0% Szentlőrinckáta % 0,0% 0,7% 0,0% 0,0% Szentmártonkáta % 0,0% 0,5% 0,1% 0,2% Tóalmás % 0,0% 0,3% 0,0% 0,2% 9

10 A települési kérdőívekre adott válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti. Település Kisebbség Arány % Változás Viszony a többségi társadalommal Gazdasági helyzet Jászfelsőszentgyörgy roma 35 növekszik jó rossz Szentlőrinckáta roma 10 növekszik rossz rossz Szentmártonkáta roma 2 növekszik rossz rossz Tóalmás roma 15 erőteljesen növekszik jó nagyon jó Látszik, hogy a településeken jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt az egyes kimutatások mutatják. Minden településen növekszik a számuk, és ehhez minden esetben rossz gazdásági helyzet társul. Kivételt jelent Tóalmás, ahol a romák gazdasági helyzete jelentősen jobb a többségi társadalomnál. Ezen a településen jónak mondható a romák és a többségi társadalom helyzete. Szintén jó a viszony Jászfelsőszentgyörgyön is, az egyetlen településen, ahol van kisebbségi önkormányzat. A kisebbségek helyzetének javítására a kulcsot Tóalmáson, és Szentmártonkátán is a munkahelyteremtésben látják. Jászfelsőszentgyörgyön felzárkóztató programot indítanának. Azonban ezek forrásigényét magasnak látják, amire jelenleg nem látnak fedezetet. 3. Gazdasági helyzet 3.1. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 hektárnál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja: Jászfelsőszentgyörgy Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,3% Kistáblás szántóföldek ,8% Lombos erdő ültetvények ,9% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 237 6,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 156 4,0% Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 116 3,0% Fiatalos erdők és vágásterületek 112 2,9% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 104 2,6% Édesvizű mocsarak 56 1,4% Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 51 1,3% 10

11 Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 41 1,0% Tanyák 26 0,7% Szikes mocsarak 24 0,6% Agrár létesítmények 19 0,5% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 18 0,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 17 0,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 15 0,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 15 0,4% Spontán cserjésedő, erdősödő területek 11 0,3% Szentlőrinckáta Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,9% Kistáblás szántóföldek ,2% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 163 8,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 119 5,9% Lombos erdő ültetvények 64 3,2% Fiatalos erdők és vágásterületek 41 2,1% Melegházak 31 1,6% Édesvizű mocsarak 30 1,5% Csatornák 26 1,3% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 24 1,2% Agrár létesítmények 11 0,5% Szentmártonkáta Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,0% Lombos erdő ültetvények ,0% Kistáblás szántóföldek ,0% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 285 5,5% Fiatalos erdők és vágásterületek 257 4,9% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 199 3,8% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 149 2,9% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 104 2,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 78 1,5% Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval 75 1,4% Tűlevelű ültetvények 72 1,4% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 62 1,2% Tanyák 60 1,2% Elegyes ültetvények 56 1,1% 11

12 Spontán cserjésedő, erdősödő területek 49 0,9% Agrár létesítmények 25 0,5% Mezőgazdasági területek télsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 21 0,4% Kistáblás szőlők 19 0,4% Erdei környezetben lévő, nem összefüggő beépítés 14 0,3% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 10 0,2% Nagytáblás szőlők 10 0,2% Tóalmás Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,8% Kistáblás szántóföldek ,7% Lombos erdő ültetvények 366 9,3% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 211 5,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 200 5,1% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 157 4,0% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 121 3,1% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 59 1,5% Tűlevelű ültetvények 42 1,1% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 34 0,9% Agrár létesítmények 27 0,7% Fiatalos erdők és vágásterületek 26 0,7% Édesvizű mocsarak 22 0,6% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 18 0,5% Parkok 15 0,4% Szabadidő területek 9 0,2% Megállapítható, hogy minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit az erdőgazdálkodás követ. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása játszott meghatározó szerepet, új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások jöttek létre. A széles értelemben vett utódszervezetek kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. 12

13 A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés és a gépi szolgáltatás jelenti. Az állattartó telepek száma csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg csak Szentmártonkáta esetében jeleztek számottevő állattenyésztést. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Szentlőrinckátán markánsan jelen van a mezőgazdasági vállalkozói hagyomány, a specializált üzem részint a fővárosi piac közelségének (szántóföldi és fóliás kertészet) köszönhetően. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. Ezt a típusú mezőgazdasági üzemet szinte minden településen reprezentálja néhány család. A helyi agrárgazdaság karakterét meghatározó csoportot a gazdák azonban mindössze egy településen (Szentmártonkáta) képviselik. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, valamint a szárazság és a belvíz okozta károk akadályozzák. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása sem elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a felvásárlás megszervezése, valamint a telepítések és a gépvásárlások támogatása szükséges Kereskedelem, szolgáltatások A településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása szerint rendelkezésre állnak az alapvető kereskedelmi egységek. Ez elsősorban az élelmiszerboltok, vegyesboltok, vendéglátóhelyek meglétét jelenti. 13

14 3.3. Turizmus A turizmus egyedül Tóalmás esetében jelentős ágazat a területen. Itt a strand és gyógyfürdő megléte jó alapot jelent a további fejlesztésekhez is. A lehetőségeket a meglévő szálláshelyek is kihasználják, panzió és kemping áll a turisták rendelkezésére. Ezen felül meg kell említeni WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány által működtetett Andrássykastélyt, ahol minden évben több száz fiatal fordul meg pár napos nyári táborok, vagy hosszabb programok keretében. Az ágazat további fejlesztésére az önkormányzat véleménye szerint 1 milliárd forintra van szükség részben a strand, részben a szálláshelyek, a gyógyturizmus fejlesztésére. Szentmártonkáta esetében fontosnak tartaná az önkormányzat, hogy minimális szálláshely kínálatot kialakítson, ez lehetőséget teremtene a testvérközségi kapcsolatok ápolására is Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a IV. negyedévi és a decemberi adatokat vizsgáljuk meg. Település Népesség Munkanélküliség Arány Népesség Munkanélküliség Arány Jászfelsőszentgyörgy ,6% ,9% Szentlőrinckáta ,1% ,0% Szentmártonkáta ,7% ,8% Tóalmás ,4% ,4% Tápiómente ,5% ,0% Magyarország ,0% ,6% Látható, hogy 2010 év végére minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. Jászfelsőszentgyörgy van a legrosszabb helyzetben, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A legkedvezőbb helyzetben pedig Szentlőrinckáta, ahol jóval kedvezőbb a munkanélküliségi helyzet, mint az országos átlag. 4. Környezetvédelmi helyzet Minden település első helyen említette a környezetvédelmi problémák között a szennyvízkezelés megoldatlanságát, a gyakori belvízi elöntéseket, és az illegális hulladéklerakást. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Természetesen itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban 14

15 tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban növeli lokálisan a levegő terhelését. További környezetvédelmi probléma a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. Ez kiemelten jelentkezik Tóalmáson, de a problémát Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta esetében is jelezték. Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta és Tóalmás esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Szentlőrinckáta esetében megtörtént a rekultiváció, jelenleg a monitoring tevékenységet végzik. Szentmártonkáta esetében folyamatban van a rekultiváció, Tóalmás esetében még nem kezdték meg a rekultivációt, aminek becsült költsége 10 millió forint. Tóalmás esetében a hulladék lerakó szennyvíz leürítő helyet is jelentett. A szippantott szennyvíz elhelyezése jelenleg nem megoldott. A további környezetvédelmi feladatok a területen: Szentmártonkátán 2 évente jelentős a belvízi elöntés, a megelőző védekezés kialakítása jelenleg tervezés alatt van. A megvalósítás becsült költsége 10 millió forint. Ezen felül az illegális hulladéklerakások felszámolása is folyamatos, ennek költségét 1 millió forintra becsülik. Jászfelsőszentgyörgy esetében a szükséges környezetvédelmi tevékenységek becsült költsége 100 millió forint. 5. Természetvédelmi helyzet A régió négy településéből három (Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta) a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, egy (Jászfelsőszentgyörgy) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta települések a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. Ezek a települések érintik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet, a Hajta mentét. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna- Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. 15

16 Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. Az 1. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét, I-II-es tározó: A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A régióból Tóalmás és Szentmártonkáta települések területeit érinti a Nyík-rét. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyíkréthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. Székesrekeszi-legelő: Szentmártonkáta közelében, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a Székesrekeszi-legelő, amely a közelben fészkelő ragadozó madarak, vörösvércsék, egerészölyvek és a jóval ritkább kabasólymok fontos táplálkozóhelye.nt Jászfelsőszentgyörgy a Zagyvamenti Természetvédelmi Terület részét képezi. Belterületi határától a Zagyva folyó jobb és bal partján elhelyezkedő rét, legelő, mocsár, részben erdő ingatlan 204 ha védett területként, a Hortobágyi Nemzeti Park védettsége alatt áll. A területre jellemzőek a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek. Jellemző növényzet: a pusztai csenkesz, a csillagpázsit és a fenyérfű, a parti területek részein mocsári gólyahír és szamárkenyér, farkasalma. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke is. A település területe érinti a Jászsági Zagyva-árteret, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint Tóalmáson található 1000 ha NATURA 2000-es terület, valamint a 491 hrsz-on az Andrássy-kastély területe, ami 30 ha. Szentmártonkátán 100 ha, Szentlőrinckátán 150 ha NATURA 2000 terület található az önkormányzatok jelzése szerint Fejlesztési javaslatok Az 1. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a szentmártonkátai Gicei-hegy fokozottan védett homokbuckáin elterülő tájidegen faállományokat őshonos állományokra kell kicserélni vagy TI besorolással ki kell vonni az üzemszerű erdőgazdálkodás alól. 16

17 A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. Az 1. régióban található területek esetében nem ír elő fejlesztési javaslatokat. Az önkormányzatok közül Szentmártonkáta jelezte, hogy indokoltnak látnák a természetvédelmi területek őrzésének, ellenőrzésének megerősítését. 6. Kultúra szabadidő be. A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk TELEPÜLÉS Művelődési Általános Középfokú Könyvtár Bölcsőde Óvoda ház iskola oktatás Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tóalmás Tehát a bölcsőde kivételével az alapvető intézmények minden településen jelen vannak, és a települések a kapacitásokat alapvetően elégségesnek látják. Ugyanakkor az esetlegesen szükségessé váló fejlesztésekre nem látnak fedezetet az önkormányzatok. Minden településen legalább évente tartanak kulturális, szabadidős rendezvényeket, melyet jellemzően a művelődési ház szervez. Szentmártonkátán havi rendszerességgel íróolvasó találkozókat is tartanak. Minden település rendelkezik védett, vagy védendő épületekkel. Jellemzően ez a település temploma; Jászfelsőszentgyörgy (katolikus) és Szentmártonkáta (katolikus, református) esetében már védett, Szentlőrinckáta (katolikus) esetében védelemre érdemes. Tóalmás és Szentmártonkáta esetében még egy-egy kastély számít műemléknek. A jászfelsőszentgyörgyi katolikus templom kivételével minden műemlékre igaz, hogy rossz, vagy igen rossz állapotban van. Az épületek állagmegóvása, felújítása minden esetben bizonytalan, leginkább az egyházi kezelésben lévő épületek esetében látnak erre fedezetet az önkormányzatok. Minden településen jelen vannak a civil szervezetek, egyesületek. A polgárőr egyesületek és nyugdíjas klubok jelenléte szinte minden településen adott. A szervezetek Tóalmáson és Szentmártonkátán a legaktívabbak, ezeken a településeken sok szervezet jelentősebb taglétszámmal tevékenykedik a sport és a kultúra területén. A legalacsonyabb tevékenységet Jászfelsőszentgyörgy esetében jelezték a kérdőív kitöltői. 7. Szociális ellátás Az alapvető szociális ellátás minden településen biztosított; a háziorvosi, fogorvosi, védőnői és idős ellátásért felelős szervezetek kapacitása megfelelő, azonban a fenntartásra, 17

18 állag megóvásra nem látnak megfelelő forrást az önkormányzatok. Ugyanakkor az intézményhálózat bővítésére, új intézmények kialakítására nincsen igény. 8. Közbiztonság A közbiztonság területén szinte minden településen a betöréseket jelölik meg elsődleges problémának. Ezt követi a bolti lopás és a falopás, természetkárosítás. A rongálás, garázdaság is kiemelt problémának tekinthető, Tóalmás község kivételével. Itt a közlekedési szabálysértéseket jelölik még meg kritikus pontnak, ami a többi településen is kiemelt fontosságú. Az elmúlt években általában a közbiztonsági helyzet romlását érzékelte a lakosság. A legerőteljesebb romlást Szentmártonkátáról jelezték, ugyanakkor Tóalmás esetében javulásról számoltak be. Ezzel összefügg a közbiztonságért felelős szervezet értékelése is. Minden településen körzeti megbízott teljesít szolgálatot, amit polgárőrség egészít ki. A legelégedettebbek a szervezetek működésével Tóalmáson; ezen kívül Szentlőrinckátán a polgárőrség működését jónak minősítették. A rendőrség és a polgárőrség munkáját a többi településen közepesnek, vagy elégségesnek értékelték. Minden település célnak tekinti a rendőri létszám növelését, amire Tóalmás önkormányzata esetleg forrás felhasználását is biztosítaná. 9. Közlekedés A tápiómenti települések mindegyike a fővárosi agglomerációhoz tartozik. Ezen belül a négy település az agglomeráció Budapesthez legközelebbi felén található. Ez a tény határozza meg a települések mindennapjait. Ezzel összefüggésben a települések lakóinak életfeltételeit a közlekedési kapcsolatok megléte és minősége jelentősen befolyásolja. A másik fontos összeköttetési pontot a kistérségi központok, Jászberény és Nagykáta jelentik. Autóbusz Vasút Település Kistérségi központba Budapestre Távolság Budapestre db perc db perc Közeli vasútállomás a központtól db perc db perc 3. Jászfelsőszentgyörgy Jászberény 9,8 10. Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Tóalmás Tápiószecső 11,2 A táblázatból és a térképekre nézve is látható ugyanakkor, hogy a terület közlekedési összeköttetései igen gyengék. A területet két vasútvonal között helyezkedik el, de a vasútvonalak elérhetősége gyenge; a vasúti közlekedés csak Szentmártonkáta esetében jelenik meg valódi lehetőségként. Jászfelsőszentgyörgy esetében Jászberény viszonylagos közelsége pozitívumként jelentkezik, a buszos közlekedés is jól megoldott ebben az irányban. Budapest felé viszont igen nagy menetidővel kell számolni. 18

19 A legrosszabb közlekedési kapcsolatokkal Szentlőrinckáta rendelkezik. Budapestre és Nagykátára is naponta 3 autóbusz járattal lehet számolni, Budapestre a menetidő 80 perc. A közúti kapcsolatok is alacsony kapacitásúak, kis sebességűek. Tóalmás esetében is gondot okoz az úthálózat hiányossága. A buszos megközelítés itt is viszonylag gyenge és lassú, és a vasúti közlekedés sem jelent alternatívát. Ezt a képet részben megerősíti az önkormányzatok helyzetértékelése is. Szentlőrinckáta esetében jelölték a leginkább problémásnak a közlekedési kapcsolatokat, Szentmártonkátáról érkezett a legpozitívabb visszajelzés. 10. SWOT analízis Erősségek Az országos folyamatoknál kedvezőbbek a demográfiai folyamatok. Az alapvető szociális, kulturális szolgáltatások rendelkezésre állnak a településeken. A területen a civil szervezetek jelenléte erőteljes. Lehetőségek Közel van Budapest. A terület természeti környezete gazdag. Tóalmás esetében strand és gyógyfürdő áll rendelkezésre. Gyengeségek A kisebbségek gazdasági helyzete rosszabb a többségi társadalomnál. Középiskolai oktatás nem áll rendelkezésre a településeken. Bölcsődei ellátás nem áll rendelkezésre. A közlekedési kapcsolatok Budapest irányába a kis távolság ellenére gyengék. Veszélyek Jelentős bevándorlás, ami a települések hagyományos társadalmi struktúráját, hagyományait veszélyezteti. A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a településhez, kedvezőtlen esetben könnyebben elvándorolnak. A munkanélküliség kedvezőbb az országos átlagnál, de növekszik. A fűtés esetében a fa fűtés kerül előtérbe, aminek a lokális környezeti terhelése nagyobb. Az önkormányzat forrásai a nem nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő infrastruktúra szükséges karbantartására, felújítására. 11. Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra: 19

20 Település Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Fejlesztés megnevezése Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése Ivóvízminőség javítása Közúthálózat javítása Csapadékvízelvezető árok rendszer kiépítése Ravatalozó felújítása Vállalkozások telepítése az elvándorlás megszüntetése érdekében Felzárkóztató programok a kissebségek helyzetének javítására Turisztikai szálláshelyek kialakítás Rendőrség Végrehajtó (üzemeltető) Sürgőssége (1-5) Szükséges forrás (Ft) Előteremthető a szükséges forrás (1-5) önkormányzat önkormányzat állam önkormányzat önkormányzat vállalkozások vállalkozások vállalkozások állami létszámbővítése Szentlőrinckáta járda önkormányzat Szentlőrinckáta úthálózat önkormányzat Szentlőrinckáta energetika önkormányzat Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése munkahely teremtés felvásárlási rendszer kialakítása a mezőgazdasági termékekre Rendőrség létszámbővítése önkormányzat

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

BÉNYE, PÁND, KÁVA, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

BÉNYE, PÁND, KÁVA, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa ő 2013. Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Székhely: 5520 Szeghalom,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

SÁROSD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2433 SÁROSD, FŐ ÚT 2. TEL: +36-25-509-330 FAX: +36-25-509-350 E-MAIL: HIVATAL@SAROSD.HU WEB: WWW.SAROSD.

SÁROSD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2433 SÁROSD, FŐ ÚT 2. TEL: +36-25-509-330 FAX: +36-25-509-350 E-MAIL: HIVATAL@SAROSD.HU WEB: WWW.SAROSD. KÉRDŐÍV Sárosd Nagyközség Településfejlesztési Koncepciójának, Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és a Településrendezési eszközök 2014-es felülvizsgálatához 1. Szervezet neve, székhelye, telephelye:

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Ózd, 2011. szeptember 1. Előterjesztő: Fazekas Zoltán alpolgármester Előkészítő:

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről Beszámoló Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának 2013. évi tevékenységéről A tanyagondnoki szolgáltatás célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos egyéb belterületi lakott hely,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben