JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /"

Átírás

1 Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: , Fax: Honlap: JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, augusztus

2 Készítette: Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE MÓDSZER DEMOGRÁFIAI HELYZET NÉPMOZGALMI ADATOK NEMZETISÉGEK HELYZETE GAZDASÁGI HELYZET MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK TURIZMUS MUNKANÉLKÜLISÉG KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZET TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KULTÚRA SZABADIDŐ SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÖZBIZTONSÁG KÖZLEKEDÉS SWOT ANALÍZIS TERVEZETT FEJLESZTÉSEK

4 1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára című dokumentum alapján került összeállításra Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk helyi -nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban 4

5 és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe. 5

6 2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok a 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat hasonlítottuk össze úgy, hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva a négy település adatait az országos folyamatokkal, látható, hogy 1990-ig a települések népességszáma csökkent, szemben az országos folyamatokkal. Azóta ellentétes folyamatok figyelhetőek meg: az országos fogyás ellenére a települések lakossága inkább növekszik. Szentmártonkátán figyelhető meg a legjelentősebb népesség növekedés, míg a Szentlőrinckáta esetében közelítenek a folyamatok leginkább az országos tendenciákhoz. Ha 1949-hez viszonyítunk, akkor Jászfelsőszentgyörgyön volt a legjelentősebb a népességfogyás, azonban az utóbbi évtizedek tendenciája ettől eltér, jelentős növekedés tapasztalható. A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2001-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre. 6

7 7

8 Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg. (Öregedési index: a száz gyermekkorúra (0 14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.) Öregedési index Jászfelsőszentgyörgy 84 Szentlőrinckáta 137 Szentmártonkáta 75 Tóalmás 94 Tápiómente 79 Pest megye 73 Magyarország 91 Az adatok értékelése hasonló képet mutat, mint a népességszám változása. Látható, hogy Szentmártonkáta mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Szentlőrinckáta öregedési mutatója a legmagasabb. Ugyanakkor a korfa tanulmányozásával megállapítható, hogy bár az idősek száma jelentősen meghaladja a fiatalokét, de a fiatalok, és az aktív korúak aránya jóval kedvezőbb, mint az országos kép. Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra: Település Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tóalmás Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege jellemzően negatív volt. Ehhez 1990-ig alapvetően elvándorlás társult, azonban azóta minden településen a bevándorlás figyelhető meg, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növeli. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel. 8

9 Település Lakosságszám változás Születések száma Bevándorlás Elvándorlás Jászfelsőszentgyörgy Enyhe növekedés Enyhe növekedés Nem jellemző Enyhe Szentlőrinckáta Növekedés Fogyás Közepes Enyhe Szentmártonkáta Erőteljes fogyás Erőteljes Erős Közepes fogyás bevándorlás elvándorlás Tóalmás Stagnál Stagnál Nem jellemző Nem jellemző Látható, hogy Szentmártonkátán a legnagyobb a bevándorlás, és itt ezt erőteljesen érzékelik a helyben lakók is. Érdekes, hogy annak ellenére a lakosság csökkenését látják, hogy a bevándorlási többlet jóval nagyobb, mint a természetes fogyás. Tóalmáson szintén erőteljes bevándorlás tapasztalható a magas természetes fogyást kompenzálva, ennek ellenére e folyamatokat nem érzékelik jelentősnek a helyben lakók. A települések a demográfiai helyzet javítását minden településen a munkahelyteremtésben, az ipartelepítésben látják Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok elsősorban a cigány nemzetiség esetében jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re vonatkoznak, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kisebbségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. A rendelkezésre álló adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. TELEPÜLÉS Teljes lakosság 2001 kérdőív szerint % cigány 2010 választás német 2001 népszámlálás Nemzetiségek aránya szlovák Jászfelsőszentgyörgy % 7,6% 9,7% 0,0% 0,0% Szentlőrinckáta % 0,0% 0,7% 0,0% 0,0% Szentmártonkáta % 0,0% 0,5% 0,1% 0,2% Tóalmás % 0,0% 0,3% 0,0% 0,2% 9

10 A települési kérdőívekre adott válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti. Település Kisebbség Arány % Változás Viszony a többségi társadalommal Gazdasági helyzet Jászfelsőszentgyörgy roma 35 növekszik jó rossz Szentlőrinckáta roma 10 növekszik rossz rossz Szentmártonkáta roma 2 növekszik rossz rossz Tóalmás roma 15 erőteljesen növekszik jó nagyon jó Látszik, hogy a településeken jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt az egyes kimutatások mutatják. Minden településen növekszik a számuk, és ehhez minden esetben rossz gazdásági helyzet társul. Kivételt jelent Tóalmás, ahol a romák gazdasági helyzete jelentősen jobb a többségi társadalomnál. Ezen a településen jónak mondható a romák és a többségi társadalom helyzete. Szintén jó a viszony Jászfelsőszentgyörgyön is, az egyetlen településen, ahol van kisebbségi önkormányzat. A kisebbségek helyzetének javítására a kulcsot Tóalmáson, és Szentmártonkátán is a munkahelyteremtésben látják. Jászfelsőszentgyörgyön felzárkóztató programot indítanának. Azonban ezek forrásigényét magasnak látják, amire jelenleg nem látnak fedezetet. 3. Gazdasági helyzet 3.1. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 hektárnál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja: Jászfelsőszentgyörgy Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,3% Kistáblás szántóföldek ,8% Lombos erdő ültetvények ,9% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 237 6,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 156 4,0% Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 116 3,0% Fiatalos erdők és vágásterületek 112 2,9% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 104 2,6% Édesvizű mocsarak 56 1,4% Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 51 1,3% 10

11 Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 41 1,0% Tanyák 26 0,7% Szikes mocsarak 24 0,6% Agrár létesítmények 19 0,5% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 18 0,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 17 0,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 15 0,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 15 0,4% Spontán cserjésedő, erdősödő területek 11 0,3% Szentlőrinckáta Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,9% Kistáblás szántóföldek ,2% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 163 8,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 119 5,9% Lombos erdő ültetvények 64 3,2% Fiatalos erdők és vágásterületek 41 2,1% Melegházak 31 1,6% Édesvizű mocsarak 30 1,5% Csatornák 26 1,3% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 24 1,2% Agrár létesítmények 11 0,5% Szentmártonkáta Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,0% Lombos erdő ültetvények ,0% Kistáblás szántóföldek ,0% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 285 5,5% Fiatalos erdők és vágásterületek 257 4,9% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 199 3,8% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 149 2,9% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 104 2,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 78 1,5% Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval 75 1,4% Tűlevelű ültetvények 72 1,4% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 62 1,2% Tanyák 60 1,2% Elegyes ültetvények 56 1,1% 11

12 Spontán cserjésedő, erdősödő területek 49 0,9% Agrár létesítmények 25 0,5% Mezőgazdasági területek télsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 21 0,4% Kistáblás szőlők 19 0,4% Erdei környezetben lévő, nem összefüggő beépítés 14 0,3% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 10 0,2% Nagytáblás szőlők 10 0,2% Tóalmás Corine kategória Terület Arány (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,8% Kistáblás szántóföldek ,7% Lombos erdő ültetvények 366 9,3% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 211 5,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 200 5,1% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 157 4,0% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 121 3,1% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 59 1,5% Tűlevelű ültetvények 42 1,1% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 34 0,9% Agrár létesítmények 27 0,7% Fiatalos erdők és vágásterületek 26 0,7% Édesvizű mocsarak 22 0,6% Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 18 0,5% Parkok 15 0,4% Szabadidő területek 9 0,2% Megállapítható, hogy minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit az erdőgazdálkodás követ. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása játszott meghatározó szerepet, új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások jöttek létre. A széles értelemben vett utódszervezetek kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. 12

13 A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés és a gépi szolgáltatás jelenti. Az állattartó telepek száma csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg csak Szentmártonkáta esetében jeleztek számottevő állattenyésztést. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Szentlőrinckátán markánsan jelen van a mezőgazdasági vállalkozói hagyomány, a specializált üzem részint a fővárosi piac közelségének (szántóföldi és fóliás kertészet) köszönhetően. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. Ezt a típusú mezőgazdasági üzemet szinte minden településen reprezentálja néhány család. A helyi agrárgazdaság karakterét meghatározó csoportot a gazdák azonban mindössze egy településen (Szentmártonkáta) képviselik. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, valamint a szárazság és a belvíz okozta károk akadályozzák. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása sem elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a felvásárlás megszervezése, valamint a telepítések és a gépvásárlások támogatása szükséges Kereskedelem, szolgáltatások A településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása szerint rendelkezésre állnak az alapvető kereskedelmi egységek. Ez elsősorban az élelmiszerboltok, vegyesboltok, vendéglátóhelyek meglétét jelenti. 13

14 3.3. Turizmus A turizmus egyedül Tóalmás esetében jelentős ágazat a területen. Itt a strand és gyógyfürdő megléte jó alapot jelent a további fejlesztésekhez is. A lehetőségeket a meglévő szálláshelyek is kihasználják, panzió és kemping áll a turisták rendelkezésére. Ezen felül meg kell említeni WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány által működtetett Andrássykastélyt, ahol minden évben több száz fiatal fordul meg pár napos nyári táborok, vagy hosszabb programok keretében. Az ágazat további fejlesztésére az önkormányzat véleménye szerint 1 milliárd forintra van szükség részben a strand, részben a szálláshelyek, a gyógyturizmus fejlesztésére. Szentmártonkáta esetében fontosnak tartaná az önkormányzat, hogy minimális szálláshely kínálatot kialakítson, ez lehetőséget teremtene a testvérközségi kapcsolatok ápolására is Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a IV. negyedévi és a decemberi adatokat vizsgáljuk meg. Település Népesség Munkanélküliség Arány Népesség Munkanélküliség Arány Jászfelsőszentgyörgy ,6% ,9% Szentlőrinckáta ,1% ,0% Szentmártonkáta ,7% ,8% Tóalmás ,4% ,4% Tápiómente ,5% ,0% Magyarország ,0% ,6% Látható, hogy 2010 év végére minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. Jászfelsőszentgyörgy van a legrosszabb helyzetben, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A legkedvezőbb helyzetben pedig Szentlőrinckáta, ahol jóval kedvezőbb a munkanélküliségi helyzet, mint az országos átlag. 4. Környezetvédelmi helyzet Minden település első helyen említette a környezetvédelmi problémák között a szennyvízkezelés megoldatlanságát, a gyakori belvízi elöntéseket, és az illegális hulladéklerakást. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Természetesen itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban 14

15 tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban növeli lokálisan a levegő terhelését. További környezetvédelmi probléma a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. Ez kiemelten jelentkezik Tóalmáson, de a problémát Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta esetében is jelezték. Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta és Tóalmás esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Szentlőrinckáta esetében megtörtént a rekultiváció, jelenleg a monitoring tevékenységet végzik. Szentmártonkáta esetében folyamatban van a rekultiváció, Tóalmás esetében még nem kezdték meg a rekultivációt, aminek becsült költsége 10 millió forint. Tóalmás esetében a hulladék lerakó szennyvíz leürítő helyet is jelentett. A szippantott szennyvíz elhelyezése jelenleg nem megoldott. A további környezetvédelmi feladatok a területen: Szentmártonkátán 2 évente jelentős a belvízi elöntés, a megelőző védekezés kialakítása jelenleg tervezés alatt van. A megvalósítás becsült költsége 10 millió forint. Ezen felül az illegális hulladéklerakások felszámolása is folyamatos, ennek költségét 1 millió forintra becsülik. Jászfelsőszentgyörgy esetében a szükséges környezetvédelmi tevékenységek becsült költsége 100 millió forint. 5. Természetvédelmi helyzet A régió négy településéből három (Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta) a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, egy (Jászfelsőszentgyörgy) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta települések a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. Ezek a települések érintik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet, a Hajta mentét. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna- Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. 15

16 Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. Az 1. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét, I-II-es tározó: A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A régióból Tóalmás és Szentmártonkáta települések területeit érinti a Nyík-rét. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyíkréthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. Székesrekeszi-legelő: Szentmártonkáta közelében, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a Székesrekeszi-legelő, amely a közelben fészkelő ragadozó madarak, vörösvércsék, egerészölyvek és a jóval ritkább kabasólymok fontos táplálkozóhelye.nt Jászfelsőszentgyörgy a Zagyvamenti Természetvédelmi Terület részét képezi. Belterületi határától a Zagyva folyó jobb és bal partján elhelyezkedő rét, legelő, mocsár, részben erdő ingatlan 204 ha védett területként, a Hortobágyi Nemzeti Park védettsége alatt áll. A területre jellemzőek a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek. Jellemző növényzet: a pusztai csenkesz, a csillagpázsit és a fenyérfű, a parti területek részein mocsári gólyahír és szamárkenyér, farkasalma. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke is. A település területe érinti a Jászsági Zagyva-árteret, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint Tóalmáson található 1000 ha NATURA 2000-es terület, valamint a 491 hrsz-on az Andrássy-kastély területe, ami 30 ha. Szentmártonkátán 100 ha, Szentlőrinckátán 150 ha NATURA 2000 terület található az önkormányzatok jelzése szerint Fejlesztési javaslatok Az 1. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a szentmártonkátai Gicei-hegy fokozottan védett homokbuckáin elterülő tájidegen faállományokat őshonos állományokra kell kicserélni vagy TI besorolással ki kell vonni az üzemszerű erdőgazdálkodás alól. 16

17 A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. Az 1. régióban található területek esetében nem ír elő fejlesztési javaslatokat. Az önkormányzatok közül Szentmártonkáta jelezte, hogy indokoltnak látnák a természetvédelmi területek őrzésének, ellenőrzésének megerősítését. 6. Kultúra szabadidő be. A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk TELEPÜLÉS Művelődési Általános Középfokú Könyvtár Bölcsőde Óvoda ház iskola oktatás Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tóalmás Tehát a bölcsőde kivételével az alapvető intézmények minden településen jelen vannak, és a települések a kapacitásokat alapvetően elégségesnek látják. Ugyanakkor az esetlegesen szükségessé váló fejlesztésekre nem látnak fedezetet az önkormányzatok. Minden településen legalább évente tartanak kulturális, szabadidős rendezvényeket, melyet jellemzően a művelődési ház szervez. Szentmártonkátán havi rendszerességgel íróolvasó találkozókat is tartanak. Minden település rendelkezik védett, vagy védendő épületekkel. Jellemzően ez a település temploma; Jászfelsőszentgyörgy (katolikus) és Szentmártonkáta (katolikus, református) esetében már védett, Szentlőrinckáta (katolikus) esetében védelemre érdemes. Tóalmás és Szentmártonkáta esetében még egy-egy kastély számít műemléknek. A jászfelsőszentgyörgyi katolikus templom kivételével minden műemlékre igaz, hogy rossz, vagy igen rossz állapotban van. Az épületek állagmegóvása, felújítása minden esetben bizonytalan, leginkább az egyházi kezelésben lévő épületek esetében látnak erre fedezetet az önkormányzatok. Minden településen jelen vannak a civil szervezetek, egyesületek. A polgárőr egyesületek és nyugdíjas klubok jelenléte szinte minden településen adott. A szervezetek Tóalmáson és Szentmártonkátán a legaktívabbak, ezeken a településeken sok szervezet jelentősebb taglétszámmal tevékenykedik a sport és a kultúra területén. A legalacsonyabb tevékenységet Jászfelsőszentgyörgy esetében jelezték a kérdőív kitöltői. 7. Szociális ellátás Az alapvető szociális ellátás minden településen biztosított; a háziorvosi, fogorvosi, védőnői és idős ellátásért felelős szervezetek kapacitása megfelelő, azonban a fenntartásra, 17

18 állag megóvásra nem látnak megfelelő forrást az önkormányzatok. Ugyanakkor az intézményhálózat bővítésére, új intézmények kialakítására nincsen igény. 8. Közbiztonság A közbiztonság területén szinte minden településen a betöréseket jelölik meg elsődleges problémának. Ezt követi a bolti lopás és a falopás, természetkárosítás. A rongálás, garázdaság is kiemelt problémának tekinthető, Tóalmás község kivételével. Itt a közlekedési szabálysértéseket jelölik még meg kritikus pontnak, ami a többi településen is kiemelt fontosságú. Az elmúlt években általában a közbiztonsági helyzet romlását érzékelte a lakosság. A legerőteljesebb romlást Szentmártonkátáról jelezték, ugyanakkor Tóalmás esetében javulásról számoltak be. Ezzel összefügg a közbiztonságért felelős szervezet értékelése is. Minden településen körzeti megbízott teljesít szolgálatot, amit polgárőrség egészít ki. A legelégedettebbek a szervezetek működésével Tóalmáson; ezen kívül Szentlőrinckátán a polgárőrség működését jónak minősítették. A rendőrség és a polgárőrség munkáját a többi településen közepesnek, vagy elégségesnek értékelték. Minden település célnak tekinti a rendőri létszám növelését, amire Tóalmás önkormányzata esetleg forrás felhasználását is biztosítaná. 9. Közlekedés A tápiómenti települések mindegyike a fővárosi agglomerációhoz tartozik. Ezen belül a négy település az agglomeráció Budapesthez legközelebbi felén található. Ez a tény határozza meg a települések mindennapjait. Ezzel összefüggésben a települések lakóinak életfeltételeit a közlekedési kapcsolatok megléte és minősége jelentősen befolyásolja. A másik fontos összeköttetési pontot a kistérségi központok, Jászberény és Nagykáta jelentik. Autóbusz Vasút Település Kistérségi központba Budapestre Távolság Budapestre db perc db perc Közeli vasútállomás a központtól db perc db perc 3. Jászfelsőszentgyörgy Jászberény 9,8 10. Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta Tóalmás Tápiószecső 11,2 A táblázatból és a térképekre nézve is látható ugyanakkor, hogy a terület közlekedési összeköttetései igen gyengék. A területet két vasútvonal között helyezkedik el, de a vasútvonalak elérhetősége gyenge; a vasúti közlekedés csak Szentmártonkáta esetében jelenik meg valódi lehetőségként. Jászfelsőszentgyörgy esetében Jászberény viszonylagos közelsége pozitívumként jelentkezik, a buszos közlekedés is jól megoldott ebben az irányban. Budapest felé viszont igen nagy menetidővel kell számolni. 18

19 A legrosszabb közlekedési kapcsolatokkal Szentlőrinckáta rendelkezik. Budapestre és Nagykátára is naponta 3 autóbusz járattal lehet számolni, Budapestre a menetidő 80 perc. A közúti kapcsolatok is alacsony kapacitásúak, kis sebességűek. Tóalmás esetében is gondot okoz az úthálózat hiányossága. A buszos megközelítés itt is viszonylag gyenge és lassú, és a vasúti közlekedés sem jelent alternatívát. Ezt a képet részben megerősíti az önkormányzatok helyzetértékelése is. Szentlőrinckáta esetében jelölték a leginkább problémásnak a közlekedési kapcsolatokat, Szentmártonkátáról érkezett a legpozitívabb visszajelzés. 10. SWOT analízis Erősségek Az országos folyamatoknál kedvezőbbek a demográfiai folyamatok. Az alapvető szociális, kulturális szolgáltatások rendelkezésre állnak a településeken. A területen a civil szervezetek jelenléte erőteljes. Lehetőségek Közel van Budapest. A terület természeti környezete gazdag. Tóalmás esetében strand és gyógyfürdő áll rendelkezésre. Gyengeségek A kisebbségek gazdasági helyzete rosszabb a többségi társadalomnál. Középiskolai oktatás nem áll rendelkezésre a településeken. Bölcsődei ellátás nem áll rendelkezésre. A közlekedési kapcsolatok Budapest irányába a kis távolság ellenére gyengék. Veszélyek Jelentős bevándorlás, ami a települések hagyományos társadalmi struktúráját, hagyományait veszélyezteti. A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a településhez, kedvezőtlen esetben könnyebben elvándorolnak. A munkanélküliség kedvezőbb az országos átlagnál, de növekszik. A fűtés esetében a fa fűtés kerül előtérbe, aminek a lokális környezeti terhelése nagyobb. Az önkormányzat forrásai a nem nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő infrastruktúra szükséges karbantartására, felújítására. 11. Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra: 19

20 Település Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Fejlesztés megnevezése Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése Ivóvízminőség javítása Közúthálózat javítása Csapadékvízelvezető árok rendszer kiépítése Ravatalozó felújítása Vállalkozások telepítése az elvándorlás megszüntetése érdekében Felzárkóztató programok a kissebségek helyzetének javítására Turisztikai szálláshelyek kialakítás Rendőrség Végrehajtó (üzemeltető) Sürgőssége (1-5) Szükséges forrás (Ft) Előteremthető a szükséges forrás (1-5) önkormányzat önkormányzat állam önkormányzat önkormányzat vállalkozások vállalkozások vállalkozások állami létszámbővítése Szentlőrinckáta járda önkormányzat Szentlőrinckáta úthálózat önkormányzat Szentlőrinckáta energetika önkormányzat Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szentlőrinckáta Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése munkahely teremtés felvásárlási rendszer kialakítása a mezőgazdasági termékekre Rendőrség létszámbővítése önkormányzat

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Roma közösség. Fizikai környezet. Szociális környezet. Gazdasági környezet KOHÉZIÓ

Roma közösség. Fizikai környezet. Szociális környezet. Gazdasági környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárkeresztúr Milyen lesz az élet Sárkeresztúron 2020-ban? Vízió/Misszió Sárkeresztúr újra épülő, szépülő és növekedő falu lesz, melyet a roma és magyar közösség együttesen épít. Szociális

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Természetközeli árvízvédelem avagy

Természetközeli árvízvédelem avagy Természetközeli árvízvédelem avagy A mélyártéri természetközeli víztározás lehetőségei a Tisza-völgyében és ezek viszonya a VTT jelenlegi létesítményeihez Prof.Dr. Koncsos László tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1/7 Büttner György és munkatársai (FÖMI, Távérzékelési Központ, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály) A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1. A CORINE

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

2. J e g y z ő k ö n y v

2. J e g y z ő k ö n y v Farmos Község 1. Önkormányzat 2. J e g y z ő k ö n y v 2. Készült: Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 20-án 17.00 órai kezdettel tartott rendkívüli ülésén. Jelen vannak: Boros

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20.

NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20. NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20. Nagyszentjános, 2014 október 10. 2014-2019 CIKLUSPROGRAM JÖVŐKÉPÜNK Nagyszentjános község közigazgatási területén

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA Tervezet TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 1 TENGELIC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Kistelepülések sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Alapfogalmak Környezetvédelmi program Környezetvédelmi program, amely: Felméri a környezet állapotát Feltárja a hiányosságokat Megtalálja

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzata képviselő-testületének 14/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelete a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról

Pátka Község Önkormányzata képviselő-testületének 14/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelete a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról Pátka Község Önkormányzata képviselő-testületének 14/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelete a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról Pátka község Önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/

Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/ Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/ /polgármesteri program/ Decs, 2011, március A ciklusprogram stratégiai jellegű célokat tűz ki, amelyek megszabják az önkormányzati döntések irányát.

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési programjának kidolgozása és vezetési tanácsadói és oktatási feladatok

Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési programjának kidolgozása és vezetési tanácsadói és oktatási feladatok TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési programjának kidolgozása és vezetési tanácsadói és oktatási feladatok TÜF koncepció 2010. január 15. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület)

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) (1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) A korábbi nevén Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesületet alapítói 1995. márciusában hozták létre. Az

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának. 2013. évi tevékenységéről Beszámoló Medgyesbodzás Község Önkormányzat tanyagondnoki szolgálatának 2013. évi tevékenységéről A tanyagondnoki szolgáltatás célja a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos egyéb belterületi lakott hely,

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Történelme, nevezetességei

Történelme, nevezetességei 2015-ben Történelme, nevezetességei Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott. Rezi homokkőből faragott síremlékek 1300-as években 418 m-es dolomitsziklára épült Vár

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Átfogó lakossági felmérés 2014. I. félév

Átfogó lakossági felmérés 2014. I. félév ÁROP-1.A.5-2013-2013-0084 Szervezetfejlesztés Soltvadkert Város Önkormányzatnál Átfogó lakossági felmérés 2014. I. félév Készítette: Nexcon Technológiai Tanácsadó Kft. Soltvadkert Város Önkormányzata 6230

Részletesebben