Munkahipotézis Pécs M.j. Város városfejlesztési koncepcióját megalapozó tanulmányhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkahipotézis Pécs M.j. Város városfejlesztési koncepcióját megalapozó tanulmányhoz"

Átírás

1 Munkahipotézis Pécs M.j. Város városfejlesztési koncepcióját megalapozó tanulmányhoz 1 A MUNKAHIPOTÉZIS VEZÉRMOTÍVUMA: HOSSZÚ TÁVON FENNTARTHATÓ VÁROS 1.1. Előzmények, körülmények A koncepció alapvető kereteit jelentik: Ökováros-Ökorégió program o Célja: alapdokumentumként szolgáljon a város- és vidékfejlesztési koncepciók készítői számára o Víziója: életközpontú, hosszú távon ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható régió kialakítása, amely az emberek számára egészséges környezetet biztosít és előmozdítja az emberi méltóság megélésének lehetőségét valamennyi ember számára. 314/2012 (XI.) Korm. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről DDOP-4.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése A munkahipotézis alapvető célja, hogy jelen Ajánlattétel keretében kifejezze az Ajánlattevőnek a fenntarthatóság gondolatköréhez való viszonyát, amely meghatározza a Megalapozó tanulmány keretében végzendő információgyűjtési, elemzési és értékelési tevékenység tartalmát. Ennek következtében nem törekszik sem cáfolhatatlan állítások megfogalmazására, sem teljességre. Pécs város esetében a fenntarthatóság központú városfejlesztési koncepció elkészítését indokolja, hogy a város az Ökováros-Ökorégió program keretében óta készíti elő az ökológiai szempontból fenntartható város feltételrendszerét. Aktuálisan a DDOP /E-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. pályázat meghirdetése révén lehetőség nyílt a megyei jogú városok számára, hogy pályázati támogatás segítségével készítsék el a fenntarthatóság-központú városfejlesztés dokumentumait. A jelen ajánlattétel keretében elvégzendő feladat a településfejlesztési koncepció elkészítéséhez szükséges megalapozó tanulmány kidolgozása annak a körülménynek a figyelembe vétele mellett, hogy egy korábbi megbízás keretében még a 314/2012 Korm. rendelet megjelenése előtt, a rendelet által támasztott követelmények ismerete nélkül elkészült, így annak követelményeit csak részben kielégítő helyzetfeltáró tanulmány eredményei felhasználhatóak. 1

2 1.2. A fenntarthatóság fogalomértelmezése: komplex fenntarthatóság, amely tartalmazza a. a természeti környezet b. a gazdaság c. a helyi társadalom d. az épített környezet fenntarthatóságát. A természet az emberi társadalom és a teljes élővilág létfenntartó rendszere, amely minden emberi szükséglet forrása. Ezért az ökológia egyensúlyát, további fejlődőképességét, azaz sokszínűségét, biodiverzitását meg kell őrizni. Komplex, az összes fenti tényezőt magába foglaló hosszú távú fenntarthatóság alatt a fő tényezőcsoportok és azok részrendszereinek, alkotóelemeinek hosszú időszak alatt megvalósuló harmonikus együtt élését, egyensúlyos működését értjük. Ebben a keretben a társadalmat jó általános közérzet, nagyobb társadalmi csoportjainak együtt élését alapvetően harmónia jellemzi. A fenntartható városban a gazdaság képes a társadalom alapvető szükségleteinek maradéktalan kielégítésére, kulturális és egyéb minőségi, a társadalmi fejlődés által életre hívott igényeinek differenciált, szélsőségektől mentes teljesítésére anélkül, hogy a természettől elvett javak levegő, föld, víz, ásványi kincsek, ezek minőségi és esztétikai vonásait is ideértve- mennyiségi vagy minőségi tekintetben fogyó, romló tendenciát mutatnának. Az ember és a természet viszonyát nem az ember uralma jellemzi a természet felett, tevékenysége nem a természet leigázására irányul a döntően fizikai, anyagi szükségletek korlátlan és mielőbbi kielégítése érdekében, a helyi érdekeket, a területfejlesztési szempontokat nélkülöző gazdasági verseny körülményei közt. A fejlődés nem szükségszerűen egyenlő a folyamatos növekedéssel. A történelmi időtávokon keresztül érvényesülő, növekedés alapú fejlődési út túlhaladottá vált az által, hogy az emberi faj elérte a növekedés határait, jelenleg is zajló létszámnövekedése és növekedés-szemléletű gyakorlata saját életfeltételeinek felélése, saját társadalmának önfelszámolódása irányába hat. Ez a folyamat egyes földrészeken legalább is néhány évtizedig- még megállíthatatlannak tűnik, azonban sok ország, város már felismerte, hogy lokálisan is elérte, sőt, meghaladta korlátait. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erőforrások felélése hanyatló gazdasághoz, a meglévő struktúrák pénzügyi fenntarthatatlanságához, az épített környezet állapotának romlásához, munkanélküliséghez és a lakosság távolabbi területekre és a közeli agglomeráció településeire való elmeneküléséhez vezet, ahol munkalehetőségek, de legalább is a környezet tekintetében vonzóbb feltételeket találnak. Ezek a városok a felismerés révén új alapokra helyezték célkitűzéseiket, a mennyiségi tényezők helyett a minőséget helyezték előtérbe, s szakítottak azzal a hagyománnyal, hogy a magas minőséget a magas árral azonosítsák. Ezek a jelenségek Pécs esetében is pregnánsan bekövetkeztek, ezért a következő városfejlesztési koncepciónak új, a fenntarthatóságot központi kérdésként kiemelt horizontális szempontkéntkezelő paradigmára kell épülnie. A jövőkép nem a jelenlegi helyzet előrevetítésére épül, mivel annak révén nem érhető el egyensúlyos célállapot, hanem az egyensúlyos célállapot víziójából kerül visszavezetésre a tervezési időszak cél- és feladatrendszere. A fenntarthatóságot célzó emberi erőfeszítések a jó minőségű és harmonikus élethez szükséges fizikai és szellemi, társadalmi együttélési és lelki szükségleteket helyezik előtérbe, amelyek nem igénylik további új ( szűz ) természeti erőforrások 2

3 igénybe vételét, hanem az évezredek alatt igénybe vett erőforrások keretein belül alakítják ki változatos életük feltételeit. A szükségletek a korábban egyszer már igénybe vett, s tér, építmények eszközök, hulladékok, sőt, környezetszennyező anyagok formájában rendelkezésre álló készletek innovatív, kreatív újrahasznosításával kerülnek kielégítésre, miközben a talaj, a levegő, a vizek tisztasága javul, a zöldfelületek aránya jelentősen nő Röviden a fenntarthatóság részterületeinek problémáiról Az alábbiakban a fenntarthatóság fő területeinek pécsi vonatkozásai közül emelünk ki néhány fontos jellemzőt. A leírások nem az egyes fenntarthatósági területek teljes körű bemutatására törekszenek. Célunk az, hogy e fejezetben felvillantsuk: az elmúlt időszakok tevékenysége a környezeti fenntarthatóság kivételével a XIX. századtól a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakig a gazdasági fejlődés révén biztosította a gazdasági és a legtöbb vonatkozásban a társadalmi fejlődés és fenntarthatóság feltételeit, s fejlődött az épített környezet is. A rendszerváltással egy időre eső gazdasági visszaesés következtében azonban ez helyzet megváltozott, a korábbi gazdasági struktúra felszámolódott, pótlása pedig lényegében elmaradt. Ennek következtében a korábban háttérbe szorult környezeti fenntarthatóság mellé felsorakozott a többi terület fenntarthatósági tényezőinek megroppanása is, melyek helyreállítására nem indultak érdemleges stratégiai akciók. Időközben globális változásokra is sor került, amelyek külső tényezőként terhelődnek erre a helyzetre. Így lényegében az integrált fenntarthatóság, önfenntartó képesség és belső erőforrásokra alapozott fejlődőképesség célkitűzése a helyzethez képest olyan magas követelményeket támaszt, amelyek a korábbi, már megcsappant erőforrásokra alapozott gondolkodás keretei közt nem teljesíthetőek. Lényegében a fenntarthatóság egyetlen területén sincs kielégítő helyzetben a város, ezért a teljes struktúra újragondolására, új egyensúlyi állapot kialakítására van szükség Természeti környezet E fogalom alatt olyan tartós egyensúlyi állapotot értünk, amelynek keretében a természeti környezet képes folyamatosan regenerálódni és egészséges, természetes, vonzó életfeltételeket biztosítani a benne élő emberi társadalom és az élővilág számára. Városunkban az elmúlt évszázadok, különösen a XX. sz. alatt a környezeti fenntarthatósággal szemben a gazdasági és a lakóterületi terjeszkedés szempontjai érvényesültek. Az adott történelmi korokban a fejlődésnek ez az utcája különösen az alapszükségletek élelmezés, ruházkodás, lakhatás- kielégítésére irányult. A fejlődés követendő elvi mintájának tekinthető az a komplex felfogás, ahogy a Duna Gőzhajózási Társaság az alapszükségleteken túllépve a bányászattal együtt fejlesztette annak háttériparát, a településeket és a helyi társadalmat az összes humán és infrastrukturális közszolgáltatással (oktatás, biztonság, hitélet, kultúra, sport, lokális társadalmi kohézió fejlesztése) együtt, az adott korszak élenjáró szintjén. Mi lehetett a jelentős kommunális tőkebefektetések célja? A hosszú távú termelőképesség és nyereségesség feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében olyan munkakínálatot, épített környezetet és társadalmat hozott létre, amely tartós létbiztonságot és többgenerációs jövőt jelentett a közösség tagjai számára. Különösen felgyorsult azonban a természeti környezet elfogyasztása is a XX. századi iparosodás korszakában, amikortól kezdve a szénbányászat és az általa keltett ipari fejlődés, valamint az ezzel együtt járó, megtízszereződést eredményező lakosságnövekedés időszakában a mennyiségi szempontok és az épített környezet fejlesztésének igénye háttérbe szorította a természetes 3

4 növénytakaró, a domborzat, a levegő-, talaj- és vízminőség megőrzésének szempontját. A gazdaság, a lakosság és az épített környezet párhuzamosan növekedett, mindez azonban a környezeti tényezők jelentős fogyasztása árán történt. A bányászati tevékenység befejeztével jelentős költségek merültek fel a felhasznált területek rehabilitációja és a volt bányászok egészségvédelme terén. Ez a folyamat még ma sem zárult le. Mindazonáltal a bányászati tevékenység befejeztével a levegő metán, CO2 és porterhelése, valamint a közutak teherszállító járműterhelése jelentősen csökkent, s megszűntek az egészségre ártalmas munkahelyek. Az előkészítetlen bányabezárásokat azonban nem követte a kor technológiai színvonalán álló iparágak, tevékenységek letelepítése. Miközben a múlt következményeinek kezelése még részben folyamatban van, nem kerülhető meg a piaci igények változása nyomán felmerült újabb bányászati igények, nyersanyagforrások kitermelésének elvi kezelése a fenntarthatóság tárgyalásának keretei közt. E téren figyelembe kell venni, hogy a bányabezárások óta eltelt két évtized alatt jelentős technológiafejlesztések történhettek, melyek ma már sokkal jobban figyelembe veszik a környezet és az ember védelmének szempontjait, így kellő óvatosság mellett meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a technika mai szintjén az ásványkincsek hasznosítására. Meghatározandók azok a paraméterek, követelmények, amelyek az érvényes jogszabályokon túl adott területen új ipari és más tevékenységek letelepítésének, engedélyezésének sajátos városi kritériumait jelentik, valamint azok a garanciák, amelyeket a város szükségesnek tart a kockázatok tekintetében. A főként növekedéssel jellemezhető városfejlődés egyre több területet foglalt el az üzemek, az infrastruktúra és az lakóterületek számára. A történelmi időkben kialakult szőlészet területileg visszaszorult, a kertészeti tevékenységek megszűntek, a Mecsek oldal és az É-D irányú völgyek beépültek, és leromlott a város átszellőzésének lehetősége. A hegyoldalak magas burkoltsága és a gyepesítés következtében az esőzések alkalmával a víz a városra zúdul, melynek kezelésére nem elegendő a csapadékcsatorna hálózat. Ugyanakkor a meleg időszakokban a város portalanításhoz, hűtéséhez, zöldfelületeinek üdén tartásához, az ipari vízellátáshoz és a rekreációhoz nem áll rendelkezésre visszatartott csapadékvíz Gazdaság A gazdaság fenntarthatóságát érte a legnagyobb csapás az elmúlt évtizedekben. A XIX. sz.-tól növekvő széntermelést a II. világháború után követte az uránbányászat és részben az őket kiszolgáló építő-, gép- és villamos ipari, logisztikai valamint a társadalom többi részének foglalkoztatását célzó könnyűipari, élelmiszeripari ágazatok fejlődése. A szénbányászat nemcsak a közvetlenül kapcsolódó ágazatokra gyakorolt ösztönző hatást, hanem idevonzotta mindazokat, akik e fejlődő környezetben jónak ítélték jövőbeli kilátásaikat, a kialakult pezsgés fellendítette a város gazdaságának teljes struktúráját. E növekedésre alapozott fejlődési folyamat alapvetően a világgazdasági változások által is erősen befolyásolt rendszerváltási időszakban ért véget. A növekedés megtorpanása korábban kezdődött, kifulladása magát a rendszerváltást is elősegítette, az azt közvetlenül megelőző évek gazdasági bűnbakkeresése, a KGST összeomlása pedig gyorsan meg is pecsételte a bányászat jövőjét. A méretgazdaságosság az elmúlt két évtized alatt az iparban a legnagyobb munkaerő-koncentrációjú távol-keleti területek felé áramoltatta az ipari termelést, a mezőgazdaságban pedig monokulturális termékszerkezethez vezetett. A könnyűipari üzemek tönkrementek, Magyarország korábban változatos mezőgazdasága néhány gabonafajta termelésére szűkült, a termékfeldolgozás (élelmiszeripar, ipari növény-feldolgozás) pedig alapvetően megszűnt. Mindez tömeges munkahelyvesztéseket eredményezett, melyet Baranyában nem pótoltak új beruházások. 4

5 A gazdaság a továbbiakban nem volt képes a lakosság és a város korábbi színvonalon történő fenntartására. A legnagyobb hiányosságként összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy a város a rendszerváltást követően nem tudott olyan vonzó feltételrendszert kialakítani, amely az ide áramló befektetések és a helyi vállalkozások fejlődése révén képes lett volna pótolni a korábbi gazdasági potenciált. Ez több fontos külső okkal is magyarázható (földrajzi elhelyezkedés, délszláv háború, autópálya hiánya a legutóbbi időkig), részben azonban annak a felismerésnek és a hozzá kapcsolódó eltökéltségnek a hiányából fakad, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása alapvetően városvezetési feladat, s nem lehet azt a piaci automatizmusokra és kormányzati intézkedésekre bízni. A feltételrendszer adottságai és a gazdasági környezet által kínált lehetőségek alapján kell tudni kiválasztani azt az ágazati stratégiát, amely a város gazdaságának új, felismerhető profilt szab és amelyhez a befektetésekre hatást gyakorló feltételrendszert (oktatás, üzleti infrastruktúra, városdiplomácia, célzott befektetési marketing) igazítani szükséges. E területek megtalálása feltételezi a szakmai nyilvánosságot, és erősen igényli a város, az egyetem és a gazdasági szereplők együttműködését. A hosszú távú fenntarthatóság alapján tovább kell vinni a korábban kialakított stratégiai célok azon törekvését, hogy a gazdaságot magas hozzáadott értékű, innovatív ágazatokra célszerű alapozni. Más oldalról nem szabad azonban elfeledkezni arról a tényről, hogy a gazdaság belendítése és fenntarthatósága megkövetel bizonyos nagyságrendet, kritikus tömeget, amit egyes innovációs területek csak hosszabb idő alatt lesznek képesek elérni. Szükséges ezért az életciklusuk zenitjéhez közelítő termékek, szolgáltatások befogadása is. A társadalom összetétele nagy számban igényel olyan munkahelyeket is, amelyek viszonylag rövid betanítás után, alacsony és közepes iskolai végzettséggel is elláthatók. Ezen szempontok együttes figyelembe vételével van remény eredményes gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási stratégia kialakítására. A munkahelyteremtés terén a területi elvet szükséges követni, ami lehetővé teszi a város tágabb környezetével való organikus együttfejlődését Társadalom, foglalkoztatás A társadalom sem szakadhatott el a gazdasági alapoktól az utóbbi évtizedekben. A humán tőkével való bőkezű bánásmód már jóval a rendszerváltást megelőzően előre vetítette a növekedés végét. Annak ellenére, hogy a bányavállalatok sokat költöttek a termelékenység javítását és az egészség megóvását szolgáló fejlesztésekre, a kézi munka kiváltására irányuló kísérletek csak részsikereket hoztak Ennek következtében megnehezült, a helyi utánpótlást tekintve ellehetetlenült a munkaerő utánpótlás. A fejlesztésekkel szemben támasztott társadalmi és gazdasági igények és a tényleges eredmények közti rés áthidalhatatlanná vált. A növekedésre, a városfenntartásban vezető szerepet játszó bányavállalatok részvételére alapozott városműködtetési modell létalapja a nyolcvanas években megrendült, majd a kilencvenes évek elején megszűnt. A bányászat felszámolása negatív multiplikátor-hatása révén- többszörös munkahelyvesztést generált, mindamellett a KGST és a Szovjetunió összeomlása, valamint ezzel egy időben a könnyűipari termelési súlypontok Távol-Keletre helyeződése össztüzet zúdított a városra, megszüntetve a bányászaton kívüli iparok piacát is, s a bőripar, a ruházati ipar, az élelmiszeripar, az építőipar és a gép- műszeripar is osztozott a bányászat sorsában. A mezőgazdaság tulajdonváltása következtében felszámolódtak a mezőgazdasági nagyüzemek. Az élelmiszeripari cégek privatizációja a hazai élelmiszergyártás jelentős részének megszűnéséhez vezetett. A politikai rendszerváltás önmagában is jelentősen átalakította a társadalom működését, a tömeges munkahely-vesztés, az ezt ellensúlyozni képes reorganizáció teljes elmaradása pedig jószerével kihúzta a talajt a korábbi, megszokott családi és közösségi keretek alól. A város humán 5

6 közszolgáltatási rendszerének finanszírozása mindinkább a központi költségvetésre és a növekvő hitelállományra terhelődött, melynek törlesztési lehetőségeit nem támasztotta alá a gazdasági fejlődésbe vetett bizalom. A tömegesen kiesett foglalkoztatást a jövőt szolgáló fejlesztések nem tudták pótolni. Két évtizedes stagnálást követően a csapdahelyzetből való kitörés lehetőségével kecsegtető EKF program nem hozott átütő változást. A Pólus program helyesen választotta ki a hosszútávra szóló innovatív iparágakat (egészségipar, környezetipar, kulturális ipar és az őket támogató turizmus), rövid- és középtávon teherbíró ágazatként való felfogásuk azonban nem igazolódott vissza, s a program elszürkült, mielőtt markáns foglalkoztatás-emelkedést generált volna. Az EKF lényegi eredménye lehetett volna (lehetne), ha a megnövekedett ismertséget sikerül áttranszformálni olyan városdiplomáciai és városmarketing akciókká, amelyek szigorú következetességgel és politikai konszenzussal párosulva befektetéseket, gyümölcsöző egyetemgazdaság kapcsolatokat, tartósan növekvő turizmust eredményeznek. Ehelyett az adminisztratív és döntési folyamatok elhúzódása következtében minden erőfeszítés a beruházások megvalósulására koncentrálódott, azaz az érdemi célok helyét az eszközök vették át. A kultúra városaként való működéshez Pécsnek jelentős nemzetközi hírnévre, elismertségre, szívósan és következetesen épített, jól működő kapcsolatrendszerre van szüksége, melyhez jó lehetőségekkel rendelkezik a történelmi múlt során kialakult tartalom és részben az EKF révén létrejött infrastruktúra és belvárosi környezet révén. Foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési érdekeink emellett azt kívánják, hogy e kapcsolatrendszert befektetések, kereskedelemfejlesztés, K+F kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében szükséges kiaknázni, mivel így érhető el akkora hatás, amely már érdemi befolyást gyakorolhat a város gazdaságára. Az igényeket követni igyekvő szolgáltatási és infrastruktúrafejlesztési attitűd a gazdasági talajvesztés ellenére napjainkig tovább élt, s a vezető politikai erők összefogása hiányában nem született konszenzus e helyzet fenntarthatatlanságának tudatosítása és megváltoztatása érdekében. Csupán a 2/3-os többség tudatában kezdett hozzá a jelenlegi városvezetés a pénzügyi stabilizációhoz. A helyi társadalom és a megye lakossága nagy árat fizet azért, hogy az erőfeszítések többnyire a hosszútávon fenntartható, életképes struktúrák helyett a túlhaladott állapot fenntartásának igyekezetére fordítódtak. Lecsökkent a gazdasági aktivitás, romlott a lakosság-megtartó képesség, jelentőssé vált a piacképes munkaerő elvándorlása, csökkent a lakosság jövedelemszintje, csökkentek a települések adóbevételei, összességében romlott a társadalom állapota és közérzete. A gazdasági szerkezetváltással párhuzamosan a társadalom szerkezete is jelentősen megváltozott. A születésszám tartós csökkenése, a piacképes munkaerő elvándorlása és a kedvezőtlen születési arányok rontják a város kilátásait arra nézve, hogy hosszú távon mindinkább a magas hozzáadott értékű termék- és szolgáltatás-struktúra irányába fejlődjön. A korfa erősen az idősebb korosztályok felé tolódott el, a lakosság összetétele a születések struktúráján keresztül elmozdulhat az alacsonyabb iskolai végzettség megszerzésére képes kategóriák felé. Az oktatási-nevelési rendszer kihívásának tekinthető, hogy képes legyen ennek ellensúlyozására, s a munkaerő-piaci igényeknek megfelelni képes munkaerő-kínálat biztosítására. A lakosságszám és különösen a gyermeklétszám csökkenése következtében a korábbi rendszerek részben túlméretezetté váltak (oktatás, egészségügy), részben finanszírozásuk jelent korlátot (idősgondozás). A munka világából tartósan kiszakadt rétegek többnyire a korábbi kolóniákban koncentrálódnak és egyre kevésbé tarthatók meg meleg 6

7 tartalékként a később létrehozandó munkahelyek számára. Ezen túlmenően a szegénység és annak velejárója, a bűnözés és önpusztító életmód jelent kihívást. A tömegmunka helyett magas hozzáadott értékre apelláló gazdaságfejlesztési célkitűzések a polarizálódással, a szegregációval nehezen hozhatók összhangba. Az érdemi antiszegregációt nem csupán a tünetek kezelése, hanem a város társadalmába való tartós újraintegrálás jelentené, amely differenciált és egymással összefüggő módon kidolgozott gazdaságfejlesztést, munkahelystruktúrát, képzési- és felnőttképzési rendszert, szociálpolitikát és szociális gyakorlatot, kulturális és PR stratégiát követel. Ez egyike azon tételeknek, amelyek terén a fenntarthatóság integrált felfogásának messzemenően érvényre kell jutnia. A hamarosan nyilvánosságra kerülő népszámlálási adatok birtokában lehet megítélni ezen állítások helyességét és fontosságát, valamint meghatározni azokat az indikátorokat, amelyek révén a feladatok és az eredmények e téren is mérhetővé válnak. A város fontos szerkezet átalakító lépéseket tett a szolgáltatási rendszerek finanszírozhatóságának helyreállítására, a megkésett intézkedések azonban egyelőre nem biztosítják a tartós fenntarthatóságot, hiszen a működést megtámasztó gazdasági struktúra nem javult. A város legnagyobb foglalkoztatójává az egyetem vált, melynek nem alakult ki szerves kapcsolata sem a város, sem a gazdaság működésével. Fejlődése részben ellensúlyozta a negatív folyamatokat, a várostól elkülönült működése miatt azonban nem juthatnak érvényre a szinergikus hatások. A magas diáklétszám ellenére kevés diplomást képes megtartani a város, mivel a végzősök munkahelyhez jutási esélye alacsony. Az egyetem és a város együttműködésében rejlő, mindeddig nagyrészt elmulasztott lehetőségek közt említhető olyan kutatási programok generálása, amelyek a város programozási dokumentumainak elkészítését, fejlesztését megalapozzák, innovatív ágazatok pályára állítását elősegítik. Hasonlóképpen legalább részben kiaknázatlan a pécsi székhelyű, jelentős tudományos területfejlesztési potenciállal rendelkező RKK-val való együttműködés lehetősége. A város civil társadalmát éppen a városfejlesztés kérdései mozgósítják legjobban, így helyes és indokolt olyan civil működési formák folyamatos működtetése, amely keretében a civil társadalom igényei, tapasztalatai és kreatív javaslatai becsatornázódhatnak a programozásba Épített környezet E fenntarthatósági terület a város egyik legnagyobb kihívása. A korábbi gazdasági szerkezet felbomlása jelentős ipari infrastruktúrát hagyott maga után. Az állam igyekezett rendezett körülményeket teremteni a felhagyott bányászati iparterületek helyén, a más ágazatokhoz (pl. bőripar, honvédelem), tartozó hasonló sorsú területek sorsát azonban a tulajdonosokra hagyták, illetőleg újrahasznosításukat a pályázati rendszerben elérhető forrásokkal ösztönzik. Mivel a tulajdonosok nem rendelkeznek megfelelő saját erővel, a befektetési kereslet pedig rendkívül gyenge, sok esetben megkésett az újrahasznosítás. A város eminens érdeke lenne, hogy e területek fejlesztése a városfejlesztési céloknak megfelelően valósuljon meg, ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre a megfelelő elhatározás és eszközrendszer. A korábbi gazdagságra épült közszolgáltatási rendszer, köz- és lakóterületek műszaki állaga a megcsappant jövedelmekből nem tartható fenn sem a közszféra, sem a magánszféra tulajdonosi körében. A működő ingatlanvagyon pénzügyi fenntarthatóság céljából való szűkítése jelentős állagromlással is jár a parkoló pályára kerülő ingatlanok körében. Sajátos kérdésként merül fel az EKF keretében épült objektumok gazdaságos működtetése. Folyhatnak viták megépítésük célszerűségéről, ehelyett azonban helyesebb szerkezet-átalakító 7

8 lépésként és jövő-potenciálként tekinteni rájuk. Meg kell találni az új várospolitikai célok szolgálatába való állításuk hatékony módjait. Különösen nagy gondot jelent már ma is a lakótelepek műszaki minőségének fenntartása úgy a közterületek, mint a lakóépületek és a közösségi terek vonatkozásában. Paradox módon a helyzet romlása növeli a helyi társadalom gondoskodás iránti szükségleteit éppen akkor, amikor a források szűkülnek, s a helyi társadalom szegregáció irányába történő elmozdulása fel is lazítja a környezet iránti igényességet és negligálja az annak megóvására irányuló, általában helyi civil szervezetek által végzett tevékenységet. Mindez azzal is jár, hogy csökken a jó minőségű környezetet biztosító, megfizethető lakóterületek nagysága, új területek igénybevételének lehetősége, ezért az igényes és fizetőképes lakosság a szomszédos kisebb településeken keres kulturált lakókörnyezetet. Pécs esetében gyakorlatilag a teljes keleti városrész (beleértve Somogy és Vasas területét) már égetően igényli a beavatkozást, míg Kertváros közép-hosszú távon tart e negatív állapot felé. Ezzel a város jelentékeny hányada kerülhet abba a kategóriába, amelyben rendkívüli kezelés szükséges. Az ehhez szükséges források nem állnak rendelkezésre, a városrészek fenntarthatósága a jelenlegi gyakorlat szerint nem biztosítható, aminek következménye a helyi társadalom fellazulása, az elvándorlás növekedése, a társadalom összetételének kedvezőtlen változása. A város zökkenőmentes és eredményes működésének egyik alapfeltétele mobilitás, melynek keretében a város környezetéhez kapcsolódik, valamint a fenntartható és olajozott belső mozgás megvalósul. A közlekedés és a logisztika egyrészt a fenntartható gazdaság fontos része, a munkavállalást és a lakosság időgazdálkodásáét befolyásoló tényező, másrészt az esztétikus, jó levegőjű és alacsony zajszintű város feltétele. E célok érdekében folyamatban van a város közösségi közlekedési rendszerének programfejlesztése, melyet a készülő városfejlesztési koncepcióval összhangban kell elkészíteni. Tekintve, hogy a közlekedési rendszer alapkoncepciója is a fenntartható város fogalma köré szerveződik, várható, hogy a két dokumentum közt nem lesz ellentmondás. 2. A BEAVATKOZÁSOK ALAPELVEI A városfejlesztési koncepció hosszú időtartamra szól, ezért időtállónak kell lennie Az időtállóság feltétele, hogy operatív, konkrét témákban, megoldásokban ne foglaljon állást, mivel az nem a koncepció műfajához tartozik; az alapelvek, fejlődési irányok és arányok tekintetében világos és egyértelmű állásfoglalásokat tartalmazzon, melyek üzenetként működhetnek a városlakók és a környezet számára, és kiindulópontként szolgálnak a városkormányzás és a későbbi városfejlesztési dokumentumokat, eszközöket kidolgozó szakemberek számára. A koncepció központi szemlélete a komplex, integratív jellegű fenntarthatóság, amely minden terület esetében figyelembe veszi a többi területhez való kapcsolódás kereszthatásait, kerülve bármely oldal egyoldalúságát. Ez a megközelítés paradigmaváltást jelent, mivel a mindenkori növekedés, igényteljesítés, beruházás-szemlélet szempontjával szemben a hosszú távú fenntarthatóság, a minőségi kérdések és a város, mint rendszer harmonikus működése kerül előtérbe. Más szempontból a paradigma váltás úgy is értelmezendő, hogy a jövőtervezés nem a jelen állapotok előre vetítésére épül, hanem a jövőbeli célállapotokból vezeti vissza a jelenig tartó időintervallum feladatait. Ez a szemlélet önmérsékletet követel, és a korábbiaknál lényegesen magasabb szintű együttműködést igényel a kapcsolódó szakmai területek szereplőivel. Felmerül annak lehetősége, hogy a célok közt az első helyre nem a népességmegőrzés, hanem az önfenntartó és önfejlődő-képesség kifejlesztése kerül, amely mellett középtávon tovább csökkenhet a 8

9 lakosságszám, de a fenntarthatósági egyensúly elérése a későbbiekben újabb növekedési trend kialakulásával biztat. Szemléletváltás nélkül véleményünk szerint minden igyekezet ellenére a város lakosságának, jelentőségének, térségi és nemzetközi hatásának további lemorzsolódásával lehet számolni, ez azonban nem széles körbe nyilvánvaló és elfogadott álláspont. Az ember, a társadalom fejlesztésének elsődlegességi elve a városfejlesztésben, mivel a város értékét alapvetően nem az épített környezet, az infrastruktúra fejlettsége határozza meg, hanem a lakosság, a helyi társadalom cselekvőképessége, innovációra való képessége, önfenntartásra és önfejlődésre való berendezkedése, munkaerő-piaci versenyképessége. A természeti környezet fejlesztésének igénye különös hangsúllyal merül fel, mivel az elmúlt évszázadban e területre jutott a legkisebb figyelem, s a társadalom felé e téren halmozódott fel a legnagyobb deficit. Továbbá, habár rövidtávon a gazdasági fenntarthatóságot érzékeljük a legsürgetőbb területnek, hosszú távon lokálisan és a globális viszonyok alapján is a természeti környezet egyensúlyának újrateremtése a legsúlyosabb kérdés a társadalom fenntarthatósága tekintetében. A társadalom-fejlesztés sikerének záloga, hogy a humán közszolgáltatások programozása és szervezése (oktatás- munkaerő-piacra való felkészítés, szociális gondoskodás, egészségügy, kultúra-szervezés, sport-szabadidős tevékenységek) lehetőleg integráltan kerüljön megvalósításra, mivel csak ebben az esetben várható, hogy a hatások egymást erősítik. Különösen a gyermekek, fiatalok esetében fontos, hogy az oktatásban érvényesüljön az egészségre, egészséges környezetre nevelés szempontja, az egészségügy képes legyen a betegségek megelőzésére és gyógyítására, a kultúra igényességre és önálló gondolkodásra nevelje a fiatalokat, s a szociális szféra nyújtson segítséget a tanulást és személyiségfejlődést zavaró szociális háttér megváltoztatása terén. A központosított feltételrendszer mellett is meg kell találni a konkrét, a jövőképre épített stratégiából levezetésre kerülő oktatás-nevelésképzés lehetőségét. Nem lehet kibújni ennek felelőssége alól azzal az indokkal, hogy az oktatás már az állam feladata, hiszen a jövő munkavállalói ülnek az iskolapadokban. Az oktatási rendszer teljes spektrumában (különösen a szakképzésben és a felsőfokú képzésben) érvényesülnie szükséges a jövőképből visszavetített feladatoknak, mert csak így érhető el a fenntarthatósági, környezeti szemlélet érvényre jutása és a stratégiában meghatározásra kerülő fejlődési célok munkaerőigényének kielégítése. A város fenntarthatósága akkor biztosítható a városlakók által, ha közösen megteremtik a város önfenntartásának alapjait, biztosítják önfejlődésének feltételeit. A lehetséges legnagyobb mértékben törekedni kell az önállóság feltételeinek megteremtésére, a kiszolgáltatott helyzetek megelőzésére. Ennek előfeltétele a koherens, a meghatározó szereplők együttműködését igénylő határozott cselekvés a kitűzött célok érdekében. Az eredményesség a kormányzás, a civil szereplők, a városdiplomácia, a képzés, a munkahelyteremtés, a befektető-szervezés, a városmarketing összehangolt működésének következményeként alakulhat ki. A város fenntarthatósága akkor biztosított, ha bevételei és saját teljesítményei megteremtik a működés és a fejlesztések fedezetét az adott központi költségvetési és pályázati rendszer keretei közt. Az új paradigmának megfelelő, egyensúlyos és fejlődőképes rendszer egyes területeken visszalépést igényel, mivel az elmaradott területeken különösen a természeti környezet és a gazdaság, foglalkoztatottság ilyen- előrelépésre van szükség, mely forrásátcsoportosításokat igényelhet. Az összességében fejlett oktatási-képzési rendszerben pedig strukturális változtatásokra lesz szükség a fejlesztési stratégia által megcélzandó gazdaságszerkezethez való alkalmazkodás érdekében. A változtatások konfliktusokat gerjesztenek, amennyiben azok célja, értelme nincs összhangban a városérdekekkel és a 9

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Pécs Mj. Város településfejlesztési koncepció. Munkahipotézis. Pécs, 2012. 03.07.

Pécs Mj. Város településfejlesztési koncepció. Munkahipotézis. Pécs, 2012. 03.07. Pécs Mj. Város településfejlesztési koncepció Munkahipotézis Pécs, 2012. 03.07. Miért a fenntarthatóság? A Koncepció vezérfonala: a fenntartható város Előzmény: Ökováros Ökorégió program 2004-től A fenntarthatóság

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások rendszere

Visszatérítendő támogatások rendszere Visszatérítendő támogatások rendszere JESSICA program Uniós projekt finanszírozás másképp Koordinációs Irányító Hatóság Balogh András Visszatérítendő pénzügyi eszközök ERDF: Jeremie Jessica Jasmine Jaspers

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben