HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI. 12. SZÁM Jl/iy. KOMORÓCZY GYÖRGY 1848-IG. UttíRECEN 196 9

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI. 12. SZÁM Jl/iy. KOMORÓCZY GYÖRGY 1848-IG. UttíRECEN 196 9"

Átírás

1 HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 12. SZÁM Jl/iy. KOMORÓCZY GYÖRGY VÁROSIGAZGATÁS 1848-IG DEBRECENBEN UttíRECEN 196 9

2

3 PEW MÚZEUM DEBRECEN HAJDÚ-BIHAR M E G Y E I MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI BÉRES ANDRÁS 12. SZÁM KOMORÖCZY GYÖRGY Városigazgatás Debrecenben 1848-ig DEBRECEN 1969

4 A Déri Múzeum Baráti Köre kilencedik kiadványa Lektor : MÓDY GYÖRGY MEGJELENT DEBRECEN MJ. VÁROSI TANÁCS V. B. ANYAGI TÁMOGATÁSÁBÓL

5 TARTALOMJEGYZÉK I. A település helye: a városkép 5-9 II. A társadalmi struktúra alakulásáról A gazdasági rétegeződés Polgárok és városlakók III. A városi hatalom testületi szervei A szenátus A nagytanács A tanács szakbizottságai Az utcai önkormányzat IV. A városi igazgatás ügycsoportjai A szubaltcrnusok A pénzügyi tisztviselők A számvevőségi hivatal V. A gazdálkodás rendszere A jövedelemforrásokról Az adógazdálkodás Az adókivetés módja Az adóalap Az adókedvezmény és hátralék A fontosabb adónemek A földesúri cenzus Az utcaszer és hasonló jellegű adónemek Debrecen jövedelmi alapja az ingatlanok után Kishaszonvételekből eredő jövedelmek A kereskedelmi forgalomból eredő jövedelmek Közigazgatási bevételek VI. A pénzfelhasználás (kiadások rendszere) A városi költségvetés kérdése Összefoglaló Jegyzetek Németnyelvű kivonat Mutató

6

7 A TELEPÜLÉS HELYE: A VÁROSKÉP Minden városi közösség életének és fejlődésének tényezői között a társadalmi erőkön kívül nagy szerepük van azoknak a földrajzi körülményeknek, amelyek a termelés lehetőségeit, a nyersanyagforrásokat, a piac találkozópontjait, s ezzel az értékesítési adottságokat meghatározzák. A termelő ember telephelye, e telephely birtokpolitikai viszonyai, a település topográfiai rendszere mind olyan tényezők, amelyek a demográfiai fejlődés alakulását éppúgy befolyásolják, mint a városkép külső kibontakozását. Ez indokolja, hogy Debrecen történetével összefüggésben megfigyeljük a város kibontakozásának földrajzi tényezőit. A XIX. sz. előtt Debrecen települése sajátosan kerekded alakú városképet formált; ez a forma a jelenlegi települési arculaton is észlelhető. A várost árokrendszer zárta el a kifelé terjeszkedés lehetőségétől, míg végül 1862-ben az árkot felszámolták s a külső város egybefonódása a belső várossal akadálytalanná lett. Ez a kettős arculat végig kísérte a 600 éves fejlődés minden szakaszát és még ma is észlelhetők a lakosság szociális tagolódásában, a település esztétikai rendjében a történetileg kialakult helyzetkép maradványai. A honfoglalás-korabeli megtelepedésre nincsenek bizonyítékaink, de közvetve fel kell figyelnünk arra a körülményre, hogy Debrecen környékén, a közeli Téglás vidékén, középbirtokosok és kisnemesek földterületei alakultak ki, amelyek valószínűleg végighúzódtak a későbbi debreceni település magjául szolgáló földrajzi háton. Nem állhatunk messze a valóságtól, ha kimondjuk, hogy Debrecen földrajzi környezete, az akkor talán már kisebb formában élt település a honfoglaló magyarságra vonzást gyakorolt. A későbbi város vízellátását a Paptava biztosította, s valószínű, hogy e tó körül indult meg a községi élet első nyoma. A tóból kihúzódó patak déli irányban szaladt tovább; a tó körül épült fel még a tatárjárás előtt Debrecen első temploma, a későbbi András templom elődje. E körül emelkedtek föl a XII-XIII. sz. fordulóján más középületek, zárdák, kolostorok és kápolnák, melyeknek sora párhuzamosan szélesedett a várossá alakulás időpontjával. A tudományos szakirodalomban még ma is vita van afölött, vajon hol alakult ki Debrecen város ősi magja, a Váradi Regestrumban évben említett,,debrezun". Véleményünk szerint Debrecen legősibb települési vonala az András templomtól a Cegléd (ma: Kossuth) utca irányában húzódhatott. A város későbbi közigazgatási szervezete arra mutat, hogy a legsűrűbb lakosság és a valóban gazdag polgári réteg ezt a környéket népesítette be s e tájon alakult ki a templom

8 előtti piac is. A későbbi utcahálózat első tizedei is e központból indultak ki, hogy észak-déli, valamint kelet-nyugati tengelyrendszert alkotva vonzzák magukhoz a többi utat. Debrecen településének, közösségi és a városi szervezetnek nyomai már a várossá alakulás időszaka előtt megmutatkoztak. Debreceni kereskedőkkel a XIII. sz. óta találkozunk. A település egy nagybirtok központi magjává válik s a XIII. sz. végén ez a Debreceni uradalom"-nak nevezett hatalmas birtoktest magára a városi fejlődésre is visszahatást gyakorolt. A XIII-XIV. sz. fordulóján a templom közelében felépült a földesúri kastély, amely nemcsak a tulajdonosnak lakóhelye volt, hanem a középkor viszonyai között a kiváltságos fejlődés egyik jelentős tényezőjévé vált. A földesúr és a lakosság együttműködése mind a fogyasztó piac megszervezése, mind a termelés kibontakozása terén kedvezően hatott a termelőerők kiszélesedésére, hiszen nemcsak a tranzitó forgalom fokozását tette lehetővé, hanem a különböző termelési ágazatok megalakulását is. Ez a kettősség: egyfelől a körzeti piacszervező funkció, másfelől a nagyobbmérvű megrendelések feltételei támogatóan hatottak a városi élet belső körülményeinek megszilárdítására. A XIV. sz.-ban (1395.) feltűnik az első céh, majd a többi kézműipari szervezet. A gazdasági tényezők mellett nem látunk okot azoknak a politikai mozzanatoknak elhallgatására, amelyek a XIV. sz.-i városfejlődés meggyorsításában szerepet játszottak. Az a körülmény, hogy a Tisza-vidék egyik leggazdagabb földesura, az ország nádora. : Dousa sok vonatkozásban kiemelte Debrecent a környező falvak sorából, kedvezően hatott. A debreceni uradalom a XIV. sz.-ban a Tisza és Nyírség között terült el. Legrégibb ismert birtokosai a Debreceni" családnévként ismert Rofain bán, majd oldalági utódai: a Debreceni Dousák leszármazottai voltak 1404-ig, a család kihalásáig; őket a Brankovicsok, a Hunyadiak, a Zápolyaiak, az Ártándyak, továbbmenően Gritti, Laski Jeromos, végül az Enyingi Török família követték. Az uradalom formailag 1618-ig, a Török család kihaltáig fennállt. Ennek a Debreceni családnak vezetése alatt harcolt a fejlődő városi polgárság Károly Róbert oldalán az Omode család ellen, a feudális anarchia idején s e körülményre a bíróválasztó oklevél is utal, amikor Debrecen kiváltságlevelének okai között Nagy Lajos király az apjának nyújtott segítségre hivatkozik. Ilyen körüjmények között végig nem kísérhető gyors folyamat lendületével bontakozott ki Debrecen: vonzotta a környék településének lakosságát s felvette a falvakból a városba menekülő jobbágyok sorait, akik akár a kézművesiparban, akár a földbirtokok révén is gazdagodó város földterületein kerestek munkalehetőséget. A betelepülések révén mindenesetre egy olyan folyamat indult meg, amely a XVI. sz. körül fejeződött be: kezdtek elválni egymástól a kézművesek, valamint a paraszti-mezőgazdasági munkát végző személyek; a volt falusi jobbágyok az első évtizedekben s talán a betelepülő első nemzedék életében kézműipari segédek, szolgák lehettek s a társadalmi differenciálódás alsó lépcsőfokán helyezkedhettek el a városon belül, majd később maguk is a termelés magasabb színvonalú ágazataiba kapcsolódtak. Debrecen a fejlődés során 1361-ben jutott el a tényleges helyzet jogi elismertetéséig s akkor kapott városi kiváltságlevelet. E kiváltság a további kibontakozás lehetőségét hordozta magában. A belső feltételeket önmaga teremtette meg földesíi

9 urának támogató közbelépésével, a tényleges gazdasági és társadalmi helyzet elismertetése azonban az uralkodói kiváltságlevélhez kapcsolódott. Ha bármely történeti fejlődés valamely eseményhez köthető, akkor Debrecen polgársága 1361-től kezdve önállóan szabályozta belső életének rendjét, maga alakította ki szervezeti rendszerét. Elnyerte ugyan azt a jogot, hogy peres ügyekben elsőfokon ítélkezett polgárai felett, de még addig nem jutott el, hogy a szabad királyi városok sorába emelkedjék ki. Ehhez hasonló helyzet Győr, vagy Székesfehérvár példáján is látható. A város jogállásának a reá vonatkozó terminológia nem lehet kifejezője. Változatosnak nevezték a XIV-XV. sz.-ban Debrecent hol oppidum-nak, hol civitasnak, avagy villa libera-nak, esetleg possessio-nak. Itt is, mint az ország bármely területén, a XIV-XV. sz. folyamán különösebb jelentősége nincs az elnevezésnek. Debrecen 1361-ben civitas", 1374-ben villa", a század végén oppidum", hogy ismét civitas"-ként tűnjön fel, majd 1407-ben megint oppidum". A város emblémája, majd később címere, már a XV. sz. fordulóján ismeretes volt; a címerpajzs fő alakja az Agnus Dei" volt; ez egy boltozatos zárókövön már a XIV. sz.-ban is megtalálható motívum volt. Debrecen második kiváltságlevele 1405-ből való. Kétségtelen, hogy a Debreceni család 1404-ban kihalt; örökös hiányában a város a király közvetlen birtokába került. Ettől kezdve egymás után nyerte el a mind nagyobb jelentőségű kiváltságleveleket. Miután Zsigmond király különböző országlátogatása során többször tartózkodott Debrecenben, feltehető, hogy a folytonosan gazdagodó polgárság kiváltságainak kiszélesítéséhez minden alkalmat megragadott. Az évi adománylevél Buda város jogkörével ruházza fel Debrecent, s megengedi, hogy a királyi adót egy tételben - két részletben - fizesse, a települést fallal vegye körül. Ez a kiváltságlevél határozottan arra mutat, hogy Debrecen formailag közvetlenül a király rendelkezése alatt álló szabad királyi várossá emelkedett s mégis 1411-ben Zsigmond elzálogosította. Ebből arra lehet következtetni, hogy a királyf városokra kötelező falat a város nem építette fel, ugyanakkor a termelése sem fejlődött ki oly mértékben, hogy a királyi városok minden előjogának gazdasági alapját biztosíthatták volna. A XV. sz. folyamán a belső hatalmi szervezet kiépítése, a céhes ipar fejlődése, a külkereskedelmi forgalom növekedése nyomán Debrecen polgársága annyira meggazdagodott, hogy akkor már senkise vonhatta kétségbe önálló városi jogát; a XVI. sz.-tól kezdődő időszakban ezek az erők méginkább előtérbe kerültek, ennek folytán Debrecen önállósága vitathatatlanná vált. Észrevehető, hogy a Hunyadi család birtoklásának megszűnésével a város fokozatosan függetleníti magát a még akkor fennálló uradalmi hatóságtól. A XVI. sz. második negyedétől kezdve a politikai változások zavarai, és az uradalom tulajdonosainak tehetetlensége következtében megszűnt a város fölött irányító földesúri hatáskör; az Enyingi Török család egy ideig ténylegesen kézben tartotta a földesúri joghatóságot, de Debrecen lassan-lassan elszakadt saját földesurától. Debrecen a Mohácsi vész után a három részre szakadt ország egyik városaként magárahagyottan állt, mindhárom országrész uralkodójának adózva és mindháromnak irányában lekötelezve, de éppen ezért bizonyos értelemben függetlenül fejlődve. Jogilag a szultán khász-birtokaként élt, de végeredményben a kibontakozó nemzetközi szálak az ország leggazdagabb közületei sorába emelték Debrecen polgárságát s ez a gazdagság nyilvánvalóan hatással volt a földesúrral és az uralkodókkal való kapcsolat egészségesebb irányú kibontakozására.

10 Debrecen olyan várossá fejlődött, amelyben a szabad királyi város jogi elismertetése valójában még az évi kiváltságlevél ellenére sem következett be, de ténylegesen élvezte mindazokat az előjogokat, amelyeket az ilyen városok mondhattak magukénak. Csak 1693-ban lett sz. kir. várossá s attól kezdve már semmi kapcsolata nem maradt akár a földesúrral, akár a megyével. ' Habár 1556-ban a földesúri befolyás még az első szervezeti szabályzat megerősítésénél is érvényesült, de Debrecent már akkor is kiváltságos eljárási jog jellemezte a büntetőjog alkalmazásánál éppen úgy, mint a tisztségválasztások idején. A XVIII. sz. előtt Debrecen nem élvezte az országrendiség előjogát, csupán az erdélyi országgyűlésekre hívták meg a városi képviselőket, míg más sz. kir. városok kb óta részt vehettek a rendi gyűléseken. Megállapítható volt, Hogy Debrecen jogállása egyáltalán nem emelkedett más mezővárosok fölé, mégis : több kiváltságot élvezett, magasabb szinten érvényesültek termelésének alapjai, fejlettebb volt gazdasági élete, mint nem egy sz. kir. városnak. Az 1361., majd az évi kiváltságlevelek adományozásakor a várossá bontakozó fejlődés már elérte kezdeti fokát, de a jogkör további megvédéséhez, az önállóság biztosításához nem mutatkozott elegendőnek körül a nemzetközi kereskedelmi hálózat érrendszerébe kapcsolódott a polgárság, amikor a város országos vásártartási jogot nyert; a heti piacok rendszere már korábban kialakulhatott s azoknak a körzeti piacszervezés területén nagy volt a jelentőségük, hiszen ilyenkor adhatták el a környék mezőgazdasági termelői a nyersanyagot, és vehették meg az ipari készárut. A város jelentőségét mutatja az a körülmény is, hogy az észak-déli országjárások alkalmával a királyok a Debreceni castellum"-ban szálltak meg, többek között szept. 14-én s valószínűleg több napon át Debrecenben tartózkodott Mária királynő; 1392-ben Zsigmond többször felkereste a várost; márciusában Ulászló lengyel királlyal együtt itt szállt meg Váradra menet, majd júniusában Ziska seregei elől visszahúzódva itt ütött tanyát. Hunyadi János több oklevele kelt Debrecenben s itt írta meg a Vitéz János által fogalmazott segélykérő levelét a török ellen a franciákhoz. A Tiszatáj életében Debrecen gazdaságilag fejlődő, magabiztos várossá alakult a XV. sz.-ban, amely fejlődésének lendületet századokon át fokozta. Talán ebből a talajból nőtt ki az a magatartás is, amely a Bihar-megve hatóságával szemben folytatott küzdelmek során Debrecent évszázadokon át a harcok és a függetlenségi küzdelmek oldalára állította természetesen anélkül, hogy különösebb fegyveres áldozatot hozott volna. A feudális földesurakkal szemben folytonosan küzdenie kellett s ez a harc szakadatlanul folyt eleinte a jogok megszerzéséért, majd azok biztosításáért, a későbbiekben a teljes önállóság diadalra juttatásáért. A küzdelem végül is a polgári forradalom győzelmével fejeződött be, de a polgári jogok kivívása után a győztes polgári társadalomban a harcok emléke kissé elszunnyadt. Debrecen szívósan küzdött a XV. sz-ban a földesúri officiálisok ellen, akik nem akarták elismerni a királyi kiváltságlevelek érvényét és saját követeléseiket előtérbe helyezték. Később küzdenie kellett a városnak az egyensúly fenntartásáért, majd a császári haderők ellen szabadságának elismertetéséért. A kialakult jogrendben az a kettősség állt fenn, hogy Debrecen hatósága egyfelől alárendeltje volt - legalább formailag - a földesúrnak, de befelé maga is a földesúri előjogok széles skáláját gyakorolta polgáraival szemben. A hatalom for-

11 rása a városi lakosság, a polgárok és nem polgárjogúak - cívisek és hospesek - közössége volt. Ez a kettősség határozta meg a városnak bizonyos fokig más városoktól eltérő fejlődési irányát, mert alig található az országban még egy olyan közösség, amely elnyerte a szabad királyi város jogát már a XIV. sz.-ban, de azt nem ismerték el, majd az ilyen jog elismerése nélkül mégis élvezte mindazokat a kiváltságokat, amelyek a sz. kir. városokhoz fűződtek.

12 A TÁRSADALMI STRUKTÚRA ALAKULÁSÁRÓL A GAZDASÁGI RÉTEGEZÖDÉS Debrecen politikai szervezetének megismerése előtt néhány mondatban a népesség helyzetét, a lakosság alakulásának képét szeretnénk bemutatni. A város társadalmának rétegeződése már korán megindult folyamat eredményeképpen következett be; a falu és a város elválasztódása még a XIII. sz. időszakában megindult, majd a kereskedelem kezdeti kialakulása, a céhes ipar termelésének megindulása és növekedése, a városi hivatalnoki apparátus megerősödése mind olyan mozzanatok voltak, amelyek hozzájárultak a társadalom rétegeződéséhez. Habár a közösség a feudális erőkkel szemben, a földesurak és a megyei hatóság részéről többször elnyomott helyzetbe került és ilyenkor egységesnek bizonyult, mégis a rendi osztályegység határain belül a lakosság messzeágazódó társadalmi differenciálódáson ment át. A város fölött álló hatalmi szervek irányában önmagába zárt közületként élt, befelé viszont kialakultak a lakosság különböző rétegei és csoportjai, amelyek a XVI. sz. folyamán már szembekerültek egymással. Kétségtelen, hogy a patriciusokkal szemben az utcák nagyobb tömegei a közösség javára jogokat kívántak biztosítani. Már a XV. sz.-ban kialakult egy bizonyos értelmű ellenzéki állásfoglalás, amelynek alapja a piacért folytatott harc, a kisebb haszonvételi jogok birtoklásáért vívott küzdelem volt. Ez a polgári ellenzék a XVI. század folyamán még sokáig gazdasági talajon harcolt, miután politikai eszközök nem álltak rendelkezésre. De amikor évben az elfojtott elégedetlenség ellenállásba ment át, a politikai harc is előtérbe került. A gazdasági talajon folytatott harcokkal a magisztrátus általában szembeszegült és saját álláspontját diadalra vitte. A XVI. század különböző korszakaiban tapasztalható jelenségek arra mutatnak, hogy az ellenzéki tevékenység egyik célja a városi vezetőség, a magisztrátus ellenőrzése volt. Ennek a harcnak egyik eredménye lehetett magának a Választott Hites Közönségnek (VHK) a megszervezése, majd később az önálló ülések kialakulása. Az ellenzéki állásfoglalás nem egyszer az uralkodóig is eljutott, mert a VHK. követeket küldött a magisztrátus megkerülésével a királyhoz. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a város árokvonulatán belül élő kispolgári ellenzék évszázadokon át nem egy kérdésben plebejus-elemként hallatta szavát. De volt Debrecenben egy másik társadalmi réteg, amely a város árkain kívül élő személyekből tevődött össze. À polgárjoggal nem bíró ellenzék a cselédekből, a külsősori lakosokból, céhlegényekből és másokból állott. Ezeket a polgárság előjogait élvező személyek nem részesítették failletményben, nem érezhették magukat

13 teljes jogú személyeknek, hiszen legtöbbször mint kocsisok, talyigások, favágók, éjjeliőrök, szolgák csak másodrendű" személyekként éltek. Ezekről a rétegekről ezideig a történettudomány alig vett tudomást. Ez az ellenzék lehetett az osztálytámasza a patríciusok ellen felébredő különböző mozgalmaknak s ez vált a szabadságharcok katonai tartalékává; ezek sorakoztak katonákként Bocskai és Rákóczi zászlaja alá. A városi népesség szaporulatának állandó tartalékát a jobbágyok alkották. Közismert, hogy a középkorban a városi település mindenütt kedvezőbb jogviszonyokat és magasabb életszínvonalat biztosított a jobbágy községeknél ; ezek a körülmények vonzották a jobbágylakosságot Már október 19-én az egyik városi kiváltságlevél szerint Zsigmond király hozzájárult ahhoz, hogy a debreceni magisztrátus menedékjogot biztosítson az odamenekült jobbágyoknak. Debrecennek fejlődése kezdetén nyilván fokozottabb munkaerővel kellett számolnia s ez az igény a jobbágyok befogadását föltétlenül indokolta. De olyan jobbágyokat is visszafogadott a város, akiket Bihar-megye közgyűlésén Debrecenből kitiltottak s ezek a földbér lefizetése után újra visszatértek a városi lakosság sorába. (1435) A szabadköltözés jogát Bihar-megye hatósága sohasem ismerte el, legföljebb kényszerből szeptember 24-én Erzsébet királyanya, mint földesúr külön is biztosította Debrecen szabadköltözködési jogát, miután a város főbírája panaszt tett, hogy a megye a polgároknak is megtiltotta a szabadköltözködést. A jobbágyok költözésének kérdését később is több rendelkezés szabályozta május 6-án Zsigmond király bírsággal fenyegette azokat a Bihar, és Szabolcsmegyei birtokos nemeseket, akik a jobbágyok Debrecenbe való költözködését gátolják. A török hatalom térhódításával párhuzamosan Debrecen felszívó központtá alakult. A környező falvak lakosságának szinte menekülésszerű áramlása figyelhető meg ban egyik oklevelében János Zsigmond írta, hogy a töröktől való félelem miatt és a fegyverek rettenete" folytán több jobbágy költözött Debrecenbe. A munkaerő probléma a XVII. sz. folyamán is fennállt s megoldásának egyik módja a jobbágyok befogadása volt. Debrecen hatósága többször kért mind a királytól, mind az erdélyi fejedelmektől a jobbágyok megtelepedésére engedélyt adó kiváltságleveleket, többek között 1605-ben, 1607-ben július 2-án I. Rákóczi György fejedelmi hatáskörben megállapította, hogy a Debrecenbe ment szegénység, a visszaszállítás hírét véve, ki törökföldre, ki másuva, ki pedig egyéb idegen országokon is kezdett volna futni, bujdosni, az mint hogy immár ugyan számoson el is mentenek volna s mennek is naponként nemcsak az újonnan odament szegénységh, hanem az régi örökös és ugyanott született lakosok közül is." Félő, hogy ilyen elvándorlás következtében Debrecen elveszti lakosságának nagy részét. Erre való tekintettel megtiltotta, hogy bárki Debrecen városát a jobbágyok beköltözködése miatt háborgassa. A kérdés végleges elintézését valójában csak a polgári forradalom oldotta meg, mert még a független jogállású Debrecent is nemegyszer felelősségre kívánták vonni mind Bihar, mind Szabolcs megye hatóságai a jobbágyok befogadása miatt. A Debrecenbe költözött jobbágy lakosság helyzetének alakulása csak a személyi névanyagra kiterjedő kutatás esetén kisérhető figyelemmel. Megállapítható, hogy egyesek a céhkeretek között helyezkedtek el, mások idővel polgárjogot nyertek; de leginkább az tételezhető fel, hogy megmaradtak korábbi mezőgazdasági

14 foglalkozásuk mellett s részben szántóvetőkként, részben pedig mezőgazdasági bérmunkásokként, majorosokként éltek tovább. Talán nem járunk rossz úton, ha feltételezzük, hogy a debreceni bérmunkások, majorosok a beköltözködő jobbágycsaládokból kerültek ki. A tanyák kifejlődése idején a majorosok, mint a városi polgárok birtokain alkalmazott gazdasági szakemberek, általában családostól költöztek ki egy-egy tanyára ben a majorosok átlagos életkora 47 év volt s legnagyobb részük nős, családos személyként vállalta el megbízatását ban az Alsójárási utcákhoz tartozó tanyabirtokosok 306 majorosából 251, tehát kb. 80% nős volt; ezek gyermekeinek összlétszáma 377 személyből állt, nyilvánvaló tehát, hogy a város jogbiztonságát élvező és munkalehetőséget kereső személyek soraiból alakult ki ez a létszám. Általában még századokra visszanyúlóan is megfigyelhető bizonyos fokú vándormozgalom s az északi megyék erős túlnépesedettsége az emberfölösleget az alföldi városokban és falvakban vezette le. Ezzel egyidejűleg alakult ki az a helyzet, amely a jobbágynépességnek a városok körül kibontakozó tanyavilágában történő elhelyezését biztosította. Debrecen tanácsa több ízben intézkedett arról, hogy a városra jött kolduló és elnyomorodott szegény és az élet-halállal küszködő jövevényeknek" összeírása kívánatos s többek között május 18-án elrendelte, hogy az ezen városban található kolduló és kóborló vidéki emberek" Erdélyből és Belényes vidékéről kitoloncoltassanak. A városba menekülő mezőgazdasági elemek egy része nem a város árkán belül helyezkedett el, hanem rendszerint az ún. hóstáton, amely település területi bővülésével folyamatosan változott. A külváros szabályos kialakulásának időpontja nem állapítható meg, de hozzávetőleg a XVIII. század közepéhez fűződik a város körüli telephelyek nagyobb kiszélesedése. Az 1830-as években a lakosság már itt is állandósult, de már körül a magisztrátus térképre vétette föl a külvárosi telepek raizát. Az 1810-es években szükségessé vált a külvárosi, vagy külsősön telepek bővítése s az árkok kíjebb helyezése; e rendezés során alakultak ki Debrecen városban azok az egyenes-vonalú utak, amelyek már a tudatos mérnöki elrendezésnek és célirányos városfejlesztésnek voltak elemi megnyilvánulásai. Amíg 1772-ben a külső soron összesen 74 háztulajdonos élt, addig 1846-ban már 911-re ugrott a számuk, ami mindenképpen a lakosság növekedésének és a környékből való feltöltődés belső változásainak eredménye volt. A külsősornak nagy szerepe volt Debrecen társadalmi munkamegosztásában, mert a magisztrátus a napszámos munkaerő igényét általában itt szerezte be. De szerepe abban is megnyilvánult, hogy általában itt zajlott le az árkon kívüli piaci élet, az országos vásárok folyamán itt alakították ki a sátortábort, s többek között az ún. külsővásár-tér elnevezése innét származik. Ilyen módon a hóstátok ideiglenes települési helyéből az idők folyamán állandósult telepedési rendszer vált, amely az árokvonulat 1862-ben történt megszüntetése után mint külső terület szervesen Debrecenhez hapcsolódott. A hóstátok lakosságának foglalkozási struktúrája maga is a jobbágyi bevándorlás ismérveire utal. Az esetek legnagyobb százalékában vagy talyigások, vagy egyszerűbb kézműves iparosok, illetve napszámosok voltak a hóstátiak. Rendszerint olyan személyek telepedtek meg az így kialakult városnegyedekben, akik mások alkalmazottaiként éltek és munkaerejükkel szabadon rendelkeztek. Ez a települési rendszer és a falvakból történő feltöltődés a külsősoron bizonyos értelmű munkásnegyedek kialakítását tette lehetővé.

15 Debrecenben a XIX. sz. I. negyedében már időnként munkanélküliekkel is találkozunk ben pl. a városi ügyészarról tett jelentést, hogy a piacon minden munka foglalatosság nélkül töltik az időt a közönség alkalmatlankodására és botránkoztatására" s az Aranybika előtt álló személyek közül 29-ct perbe fogtak. A munkát kereső személyek korán munkásnegyedeket alakítottak ki. Ilyen települési negyed volt többek között a Téglavető és az Olajütő. A Téglavető telephelye a XVIII. sz. II. felében kezdett kialakulni. Sem a Városi Tanács, sem a királyi biztosok nem vették szívesen, hogy az időszaki foglalkozást követelő tégla és cserépgyártás, mint gazdasági üzem köré állandó település kristályosodjon, mert féltették a közbiztonságot. A hatóság tehát arra törekedett, hogy a nyári, legföljebb késő tavaszi és kora őszi munkákkal összefüggő termelő tevékenység lezajlása után a munkások inkább az árok közelében telepedjenek meg körül azonban a Téglavető vidékén állandó telepesekként összeírásra kerültek a kunyhósok" s néhány év múlva ezek már az új osztású helyek bérlőiként tűntek fel ben a Téglavető körül megtelepedett családok száma 4, a vályogvető mesterek kunyhóinak száma 33 volt, majd a kunyhókat fokozatosan felszámolták s 1833-ban a Téglavetőben 32 család élt, majd megfelelő ingadozás után 1845-ben 27 téglavető családdal találkozunk a termelő üzem közelében. Debrecennek másik munkásnegyede a Cegléd utcai temetőn túl az 1810-es években kialakulni kezdő Olajütő volt. Az elnevezés korábbi, mint magának a városi Olajütőnek a feltűnése, mert olajsajtolók (olajosok) a XVIII. században is éltek azon a vidéken. A magisztrátus csak az 1820-as években kezdett foglalkozni magával a telephellyel, miután akkor már felszaporodtak a kunyhók és a házak. Jellemző, hogy amíg 1799-ben 9 ház volt az Olajütőben található, addig 1801-ben már 16, 1822-ben 21, 1845-ben pedig 28. Ez a szám föltétlenül arra mutat, hogy a város felé haladó beköltözködés során a vidékről kitelepülő személyek munkát keresve állandó megtelepülést találtak. Az ott élő személyek eleinte napszámos munkaként sajtolták az olajat, később egyesek maguk is sajtolót szereztek be, majd önálló céhbe tömörültek. A polgári kibontakozás felé haladó időszakban azonban mind tarkábbá vált az olajütő demográfiai képe és a foglalkozási ágazatok megoszlottak. E körülményt néhány adattal világítjuk meg, az alábbiak szerint: 1790-ben minden ott élő személy foglalkozása olajos volt; 1822-ben a 23 családfőből 11 olajos, 12 egyéb foglalkozású; 1845-ben a 31 családfőből 20 olajos és 11 egyéb ágazatban dolgozó személy volt. Ilyen módon az Olajütő lassanként rendszeresen élő és fejlődő városnegyeddé vált, amely az eredeti foglalkozási ágazatoktól eltérően különböző munkát kereső személyeknek adott megtelepedési lehetőséget és lényegében az otthontalan családok számára vált szegényes telephellyé. A XV._sz. óta ipara és főként kereskedelme révén kiemelkedő Debrecen a XVIII. sz. közepétől kezdve mindinkább agrár jellegű várossá kezdett átalakulni. Természetesen ez nem jelenti, hogy az ipar és a kereskedelem háttérbe szorult volna, de a tőkeképződésnek korábban megindult nagy lendülete ebben az időben megtorpant. Ugyanakkor az agrárnépességben is bizonyos változások következtek be és a birtoktestek nagysága körül aránytalanságok keletkeztek.

16 Jellemző erre, hogy az 1818/1819. évben a 0-5 kat. h. területtel 1662 birtokos, 5-10 kat. h. területtel 667 birtokos, kat. h. területtel 164 birtokos, kat. h. területtel 49 birtokos, kat. h. területtel 11 birtokos, kat. h. területtel 4 birtokos, kat. h. területtel l-l birtokos rendelkezett. Èz a birtokmegoszlás nemcsak a ház utáni földek adatait tartalmazza, hanem a város széles határában a kincstártól bérbevett zálogos birtokokat is magába foglalja. A birtokmegoszlásban a béresföldek nagy szerepet játszottak. Az egykorú Balásházy nagyobb birtoktestek kiosztását tartotta szükségesnek, hogy a beruházásokat indokolttá tegye. A földbirtokosok állattenyésztéssel is foglalkoztak, sőt a lakosság jó része állattenyésztésből élt. Ugyancsak Balásházy észrevételezte, hogy Debrecenben nincs polgári család, mely egy századig képes lett volna magát földbirtokból jólétben feltartani s a tehetősebbek vagy a szomszéd határokban gyakorlott haszonbérből, vagy sertéshizlalásból, vagy mesterségből, kereskedésből szerezték vagyonukat, vagy másutt nyert örökségüket hozták ide." E mellett természetesen általános volt a szőlőművelés is. A mezőgazdasági foglalkoztatottság statisztikája azt árulja el, hogy habár minden háztulajdonosnak földje volt és azt valamilyen formában művelte, lényegében a mezőgazdaságnak csak kevés személy szentelte életét fő foglalkozásként: 1828-ban 602 családfőt írtak össze a szántóvetők között; ez a szám csak 1846-ban ugrott 620 családfőre. Az összlakossághoz viszonyítva ez a szám alacsonynak tűnik. A város társadalmi életében a betelepülők sorában egy másik réteg játszik fontos szerepet. Ez a réteg a nemességből alakult. Feltehető, hogy már a várossá alakulás első időszakában is megtelepedtek a nemesek Debrecenben. Helyzetüket az országos jogszabályok rögzítették s nyilvánvaló, hogy itt is élvezték azokat az előjogokat, amelyek őket a megye községeiben megillették. A város egészének erősödésével s ezzel párhuzamos mértékben a terhek növekedésével, Debrecen kiváltságokkal körülbástyázott tekintélyének emelkedésével azonban a városi hatóság mind erőteljesebben küzdött azért, hogy a városon belül a nemesség kedvezményes társadalmi helyzetét megszüntesse s őket is a városi közterhek viselésére kényszerítse. E küzdelem századokon át tartott s hullámzó eredményeket ért el. Lényeges mozzanat került előtérbe a XVI. sz. II. felében, amikor az önállóvá lett Erdély fejedelme - úgyis mint a város földesura - határozottabb mértékben támogatta a számára fontos hadtápbázist jelentő Debrecen igényeit. János Zsigmond május 28-án elrendelte, hogy amíg a nemességnek külön választott vezetője Debrecenben nincs, fölöttük is a város bírája ítélkezik. Ugyanerről intézkedett Báthori Zsigmond március 22-én, megállapítva, hogy a Bihar-megyei szolgabíró Debrecen nemesei fölött nem illetékes. Ezek a döntések megvilágítják az osztályharc menetének alakulását és föltétlenül arra mutatnak, hogy a nemesség minden tekintetben élni kívánt a városon kívül számára biztosított jogokkal, de a magisztrátus ezeket a jogokat kevésbé is

17 merte el, annak ellenére, hogy személy szerint a város vezetői maguk is rendszerint nemesek voltak már a XVI. században. Érdekes sajátosságok találkoznak Debrecen jogéletében a XVI-XVII. sz. fordulóján, amikor az őt körülvevő három hatalom egyaránt igényt tartott a gazdag polgárság segítségére. E miatt sok esetben a tényleges katonapolitikai helyzet döntötte el, hogy melyik hatalom mellé álljon a város. Legcélszerűbbnek az látszott, hogy mindhárom oldalt szemmel tartsa s habár Erdélyhez tartozott, mégis a fölötte gazdasági hatáskört gyakorolt szultán és a katonailag fenyegető császári haderő kedvezését is igyekezett megnyerni. Ennek a nehéz helyzetnek állandó változása tartotta éberen a debreceni polgárság ügyes diplomáciai magatartását, amely a minden oldalról jövő igényt igyekezett a lehetőség határain belül kielégíteni s ahogyan ők maguk mondották: adómmal fenntartani a város létét és biztosítani további fejlődését. Ez a bizonytalanság az egész XVIII. sz. folyamán fennállott az állami fennhatóság tisztázatlanságának következményeként, s valójában csak akkor szűnt meg, amikor megszűnt Erdély önállósága, az ország területéről kiűzték a törököt és egyidejűleg április 11-én Debrecen elnyerte a szabad királyi városi jogot, amelyet az évi XV. törvénycikk véglegesen és kétségbevonhatatlanul elismert. Polgárok és városlakók A városi polgár fogalmi meghatározása nem azonos a városban élő személyekkel. A polgár" (civis) Debrecenben kettős értelmű. Az egyik értelem egyszerűen arra a jogi tényre utal, hogy az illető személy megfelelő polgári taxa lefizetése ellenében a Városi Tanács határozata alapján polgárjogot nyert; ennek alapján akár a város árkán belül, akár azon kívül lakhatott, de a város javaiból csak akkor részesedett, ha az árkon belül élt. Ha a Tanács valakit nem vett fel a polgárok nyilvántartásába,, az ugyan tagja lehetett a város népességének, de polgári illetményt nem élvezett, a városi közösség jogvédelme személyére nem vonatkozott, hanem egyszerűen települési szempontból nevezték a város lakójának. Feltehető, hogy a várossá alakulás kezdeti fokán a lakosok többsége polgárjogot élvezett; de már a XV. sz.-ban megtalálható az egymástól megkülönböztetett két csoport: az egyik cívis", a másik hospes" néven. A hospes lényegében vendéget jelent de nem polgárjogú városlakónak kell tekintenünk, hiszen a kiváltságok, a rendeletek, az egyezmények, a városi hatóságok által kiadott bizonyságlevelek egyaránt polgárok és lakosok" (cives et hospites) kettősségéről beszélnek a város összlakosságának megjelölésénél. A XVII. század előtt a polgár és a nem polgárjogú városlakó hozzávetőleg azonos létszámot képviselhettek. De a termelés differenciálódásával, a termelőerők fejlődésével párhuzamosan folyamatosan növekedett a városban megtelepedni kívánó személyek száma, akik családot alapítottak, véglegcsen a városban maradtak anélkül, hogy a polgárjogot elnyerték volna, vagy akár annak elnyerésére törekedtek volna. A XVI. sz.-ban kezdték megkülönböztetni az egyes lakókat aszerint, hogy concívis"-ek, tehát polgártársak voltak-e, vagy nem. A folyamatos betelepedés révén kiszélesedett a polgárjoggal nem rendelkező városlakók száma s a XIX. sz.-ban a döntő többséget már ezek képviselték. Debrecen lakosainak összeírásai nem voltak tekintettel a polgárok és a nem

18 polgárjogú személyek különbségére, emiatt az országos kormányszékek számára előterjesztett jelentések ilyen értelmű tájékoztatást nem nyújtanak. Hozzávetőleg a lakosság számarányának alakulása a következő képet mutatja: 1775-ben személy élt Debrecenben; 1776-ban ; 1777-ben ; Í785-ben ; 1828-ban ; 1839-ben ; 1841-ben ; 1844-ben ; 1869-ben , ami arra mutat, hogy a városnak a lakosai bizonyos értelemben állandósultak s feltehető, hogy a külterületek lakossága a fenti adatokban nem szerepel az összeírások szerint. Ugyanakkor a polgárjogú személyek száma alig néhány százalék a XIX. század I. felében ben pl. a Hatvan utca összlakossága 4342 fő, közülük polgárjoggal csak 208 fő rendelkezett ben a Péterfia utcának 4877 lakosából mindössze 253 családfőnek volt polgárjoga. Ez a körülmény föltétlenül arra mutat, hogy a polgárok száma visszafejlődött, a városlakók száma ezzel szemben növekedett. Ilyen helyzetben érthető, hogy a reformkor egyik legélesebb vitáját az országgyűléseken éppen az váltotta ki, hogy a városok előnyeit egy kis létszámú kiváltságos csoport élvezi, míg a nem polgárjogúak magasabb kategóriája ezeknek az előnyöknek tömegéből kizártnak tekinthető, Polgárjogú személyekkel a külterületeken alig találkozunk, még kevésbé bukkanunk ilyen jogállású egyénekre a kertségekben vagy a munkásnegyedekben. Mindezeknek áttekintése után megállapítható, hogy Debrecen népessége a XV. sz.-ra feltételezhető 3000 lélekszámtól folyamatosan és fokozatosan fejlődött, ezzel párhuzamosan a termelés arányai és irányai szerint kialakultak a különböző gazdasági ágazatok, ennek következtében létrejöttek azok a társadalmi rétegek, amelyeknek egyike a városon belüli uralkodó csoporttá vált, másika pedig az alkalmazottak, foglalkoztatottak csoportjaihoz sodródott. A társadalomnak ez a belső struktúrája a polgári forradalom irányában fejlődő út mentén folyamatosan tagolódik és fokozatosan mélyülnek el azok az ellentétek, amelyek már korábban kialakultak. Ilyen helyzetben érlelődnek a belső lélektani és társadalmi feltételek egy szabadabb termelési viszony megteremtéséhez, a polgári forradalom kibontakozásához. A feudalizmus méhében Debrecen lakossága is átment ezeken a fokozatokon. III. A városi hatalom testületi szervei Debrecennek a XV. század előtt közigazgatási szervezete ismeretlen. Vannak olyan adatok, amelyek már a faluközösségben élő településnek tanácsi szervezetére utalnak 1332-ből, viszont hogy ez a tanácsi szervezet milyen testületre épült, azt legfeljebb következtetések útján állapíthatjuk meg. Nyilvánvaló, hogy az 1361-ben biztosított bíróválasztási jogot megelőzően a bíró személyét a város földesura jelölte ki, és feltételezhető, hogy a falusi szokásoknak megfelelő módon a községet vezető bírók nemcsak évenként váltották egymást, hanem személyük megítélésénél részben a település rendje, részben pedig a földesúr akarata érvényesült. Ezek a nézőpontok a bíróválasztás jogával bizonyos értelemben megváltoztak. Feltehető ugyan, hogy szabad választásról mindaddig, amíg Debrecen földes-

19 úri joghatóság alá tartozott, nem beszélhetünk, de mégis általános gyakorlat szerint az is megállapítható, hogy lényegében a közösség akarata érvényesült a személy kiválasztásában. A faluközösség szokásjogának maradványa azonban fennmaradt és továbbra is megmutatkozott elsősorban abban, hogy a Debrecenben kialakult Alsó- és Felsőjárás szervezeti tagolódásához alkalmazkodott a bíró megválasztásakor a városi közösség. Hosszú évszázadokon keresztül, kb. a XVIII. századig általános volt az a gyakorlat, hogy évenként váltogatták egymást az Alsójárás és a Felsőjárás bírái s talán éppen ez indokolja, hogy kezdetben a bírókat nem hosszabb időtartamra választották meg, hanem csak egy-egy esztendőre. Viszont az év lejárta után megválasztott másik bírót a korábbi követhette, és valóban - majd látni fogjuk - követte is. A szenátus A város vezető testülete a szenátus volt. E testület nem volt más, mint a közönségnek e célra kijelölt tagjai által megválasztott esküdtbírák közössége. Valójában e testület volt a hatalom forrása, ez alkotta a jogszabályokat és itt fonódtak össze a végrehajtó szolgálat különböző ágazatai. Az első városi statútum 1552-ben született meg, amely azt mondotta ki, hogy minden kerület 6-6 esküdtet választ. Eszerint Debrecen két kerülete együttesen 12 esküdtet küldött a városi hatalom élére. E tanácsi határozatból világosan kiderült, hogy a Városi Tanács (szenátus) megszervezésének időpontja április 24-e volt. Amíg a korábbi időpontokból az esküdtek száma ismeretlen, ettől kezdve a létszámuk meghatározott, de változtatható, és minden esetben maga a Tanács döntötte el a létszám alakulását. A határozat arra utal, hogy az esküdtek a város érdekeit szabadabban és kényelmesebben láthatják el", vagyis munkájuk ellátásáért valamilyen formában anyagi kárpótlást kaptak. A szenátus tagjait minden idevonatkozó határozat ebben a korszakban iuratus cívis"-nek nevezi. A juratussal szemben a szenátor ekkor a nagytanácsnak volt a képviselője, akinek a személyét az egyes utcák választják. Ez a tanácsi határozat még azt is előírta, hogy az esküdteken kívül azok a szenátorok, akiknek a Szent György napi bíróválasztás alkalmával szerepük van, kötelesek megjelenni, ha részükre meghívó cédulát küldtek ki." E meghívó (schedula) szó azt juttatja kifejezésre, hogy 1552 körül kifejezetten a tanácsnokok és esküdtbírák döntötték el a választásokat. A tanácsi határozatot Debrecen akkori földesura: Enyingi Török János május 12-én megerősítette s ezzel Debrecen első szervezési szabályrendelete a városi élet döntő okmányává vált. A szenátusból alakult ki a hivatali ügymenet hatalmi szervezete, és a végrehajtó szolgálat irányító apparátusa: a magisztrátus. Ennek az önkormányzati testületnek a főbíró volt a feje s voltaképpen korlátlan irányítója. Maga a Tanács a gazdag polgárokból tevődött össze és a városi jogrendszer ismeretében nyilvánvalóan azokból a személyekből, akik a polgárjog mellett legalább háztulajdonnal is rendelkeztek. A fejlődés folyamán kibontakozó termelési rend, a birtokok számának szaporodása, a külkereskedelmi kapcsolatok részbeni megszervezése, az adószedés, a városi tűzrendészet és belbiztonsági szolgálat, a vagyonjogi viták in-

20 tézésének szükségessége, az ingatlanátruházások hatósági lebonyolítása, a vámszedés módjának szabályozása, a városi illetékek, a földesúri taxák, a királyi adó beszedése és elszámolása, a harmincadok kezelése mind olyan feladatokat ruháztak a városi hatóságra, amelyek feltétlenül bonyolultabbá tették az ügykezelést, a tanácson belül kialakították a felelősség rendszerét és fokozatosan megteremtették a hatósági ügyintézés feladatkörét A XVI. sz.-ban a hatósági ügyintézés elsősorban szóbeli intézkedéseken, és a testület operatív beavatkozásán alapult, de a század II. felétől kezdve folyamatosan kibontakozott az írásbeli ügyintézés rendje. Ennek az írásbeliségnek kezdetben csak a tanácsi jegyzőkönyvek voltak a lecsapódásai, de később fokozatosan szaporodtak az egyedi ügyiratok s egész gazdag levéltárat alkottak már a XVII. században. Ez a fejlődési folyamat vonta maga után, hogy amíg a XIV-XV. sz.-ban még néhány esküdtbíró is elegendő volt, addig a XVI. sz. II. felétől kezdve már egy állandó, és legkevesebb 12 főből álló testületre volt szükség a hatalmi feladatok megoldására, amelyet attól kezdve egy nagyobb közösség: a nagytanács is támogatott. A termelés differenciálódása így vonta maga után a szenátus jogkörének differenciálódását is. A XVI. sz.-tól kezdve a szenátust időnként sedes minor"-nak nevezték; ez az elnevezés később a tanácsnak inkább bírói jogköréből eredő gyűléseire korlátozódott a megyei sedriához hasonlóan tól kezdve a szenátus vagy a kisebb szék elnevezése következetesen érvényesült, de a bírósági és a közigazgatási feladatkör a tanácson belül szervezetileg akkor sem vált külön. Az esküdt bírók választásánál a területi elv érvényesült: a XVI-XVII. sz.-ban a két járás küldöttei közül a nagytanács választott, míg 1694-től kezdve már a kerületeket az utcák váltották fel. A szenátus elnöke a főbíró volt, aki minden tekintetben a város legfőbb méltóságát képviselte. Elnöklete alatt a szenátus zárt testületet alkotott, az üléseken - legföljebb tanácskozási joggal - meghívottak részt vehettek. Á tanácson belüli tisztségek és reszortok kialakulásával olyan személyek megválasztása is szükségessé vált, akik már nem a szenátusnak, hanem a nagytanácsnak voltak a tagjai. Az őket érintő ügyben a szenátus üléseire meghívták a javadalmi tisztviselőket is s a XVIII. sz.-tól kezdve ezek a meghívott tisztviselők a szenátus tagjaival együttesen alkották a magisztrátust. A magisztrátus kifejezés sohasem jelentette a testület tanácskozásait, hanem mindenkor szolgálati értelme volt a fogalomnak. Tagjai a végrehajtó apparátushoz tartoztak s akár a rendészet különböző ágait képviselték, akár a vásárfelügyelet, vagy a tűzrendészet körében teljesítették kötelezettségeiket, mindenkor a tanácsnak, mint testületnek megbízásából jártak el. Mindezek alapján a szenátus szervezete az alábbiak szerint tagolódott: elnöke a főbíró, tagjai az esküdtbírák, véleménynyilvánításra meghívott előadói pedig a szakágazati tisztviselők. Az utóbbiak köre folyamatosan bővült s amíg 1575-ben mindössze 4 szakágazatban választottak 2-2 személyt, addigi694-ben már 11 szakágazatnak volt két-két tisztségviselője. Természetes, hogy az ilyen nagy létszámot követelő feladatkört már nem a tanácsnokok látták el, hanem a nagytanács tagjaiból megválasztott személyek. A iuratus cívis, azaz az esküdtpolgár elnevezése szinte egyidejű a városi élet feltűnésével. Amikor még nem volt állandó nagytanács, az esküdtek a polgárság választási jogának lényegét fejezték ki. Velük szemben a senator" kifejezés a

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek

VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek A a AA ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK VII. 10b. Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság iratai Büntető perek 1915-1950 Terjedelme 103 doboz = 11,33 ifm 1 kötet

Részletesebben

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (1871 )

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (1871 ) Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára IV. B. 1411. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (1871 ) 1872 1944 T: 16,28 ifm (108 doboz, 16 csomó) 6,96 kfm (373 kötet) 23,24

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. március 26., csütörtök Tartalomjegyzék 2015. évi XV. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról 3175 2015. évi XVI.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok

1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok 1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok Az FB létszámhelyzetét 2010. évben az alábbi adatok reprezentálják: Bírák Titkárok Fogalmazók

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

2014. december 18-i rendes ülésére

2014. december 18-i rendes ülésére 30. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 18-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Beszámoló. a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Beszámoló a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Készítette: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Előterjesztő: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24. Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában Leányvár, 2017. június 24. Az MNL KEM Levéltára Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja Magyar joganyagok - 2018. évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 1. oldal 2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS Tiszaújváros Önkormányzata 2011. I-III. negyedéves költségvetési tájékoztatójának és a 2012. évre vonatkozó költségvetési koncepciójának felülvizsgálatáról 2011. november KÖNYVVIZSGÁLÓI

Részletesebben

Dr. Kincses István ügyvédi iroda

Dr. Kincses István ügyvédi iroda Dr. Kincses István ügyvédi iroda 5900 Orosháza Tass u. 9. I/2. 30/9288-690 tel/fax 68/633-763 email: 704237822@vodamail.hu adószám: 18391864-2-04 Magyar Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 1357 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,

Részletesebben

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor Párosítsd az eseményeket az évszám: (1) 1514, (2) 1521, (3) 1526, (4) 1541 1. évszámukkal! 2:50 Nehéz évszám uda elfoglalása /az ország három részre szakadása/ Mohácsi sata ózsa yörgy parasztháborúja Nándorfehérvárt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig

A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése. az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig A határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályozás fejlődése az Európai Unióban az 1968-as Brüsszeli Egyezménytől napjainkig Szerző: dr. Varga Nóra Budapest, 2015. augusztus 27. A bírósági

Részletesebben