ZALAI TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ZALAI GYŰJTEMÉNY 42.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZALAI TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ZALAI GYŰJTEMÉNY 42."

Átírás

1 ZALAI TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ZALAI GYŰJTEMÉNY 42.

2 ZALAI GYŰJTEMÉNY 42. ZALAI TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

3 ZALAI GYŰJTEMÉNY 42. ZALAI TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR ZALAEGERSZEG, 1997

4 Szerkesztő: KÁLI CSABA Lektorok a dolgozatok sorrendjében: RÁCZ GYÖRGY HALÁSZ IMRE KUBINYI ANDRÁS L. NAGY ZSUZSA PÁLFFY GÉZA PÜSKI LEVENTE SIMONFFY EMIL HUBAI LÁSZLÓ TRINGLI ISTVÁN SZAKOLCZAI ATTILA HERMANN RÓBERT URBÁN LÁSZLÓ Számítógépes szedés és tördelés: DOMJÁN JÓZSEF KRISKER ÉVA Angol nyelvű összefoglalók: KAVAS BOLDIZSÁR KVASSAY JUDIT Könyvünk megjelenését támogatta: Heraklith-Hungária Kft. Dreher Sörgyár Rt. Nagykanizsa ISSN ISBN Szerzők, 1997 Kiadja a Zala Megyei Levéltár 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Tel.: (92) Felelős kiadó: Bilkei Irén

5 TARTALOMJEGYZÉK ZSOLDOS ATTILA: Eléggé nemes férfiak A kehidai oklevél társadalomtörténeti vonatkozásairól... 7 BILKEI IRÉN: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben SIMON ÉVA: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről DOMINKOVITS PÉTER: Birtoklástörténet társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai HORVÁTH ZITA: A tapolcai járás úrbéres viszonyai a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megelőző évtizedekben MOLNÁR ANDRÁS: Nagy Iván 1848-as honvédélményeiből. Újabb adalékok a 7. honvédzászlóalj történetéhez BŐSZE SÁNDOR: Zala megye dualizmus kori egyesületi katasztere NÉMETH LÁSZLÓ: A nagykanizsai Munka szabadkőműves-páholy története VONYÓ JÓZSEF: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán március 17., KÁLI CSABA: Az évi nemzetgyűlési választások Zalában CSOMOR ERZSÉBET: Ludovikás tisztből nemzetőr-parancsnok. Portrévázlat Orbán Nándorról, Nagykanizsa 1956-os nemzetőr-parancsnokáról VARGA ZSUZSANNA: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre

6 CONTENTS ATTILA ZSOLDOS: Sufficiently noble men about the social-historical respects of the Kehida charter... 7 IRÉN BILKEI: The nobility of County Zala in the two decades following the Rout at Mohács ÉVA SIMON: Hungarian aristocrats plans concerning the establishment of the borderland opposite to Kanizsa PÉTER DOMINKOVITS: Possession-history social history. The possessions of the Zeke family of Petőháza in County Zala ZITA HORVÁTH: Socage conditions of the Tapolca-district in the 18th century, in the decades preceding the Socage Charter of Maria Therese ANDRÁS MOLNÁR: From Ivan Nagy s army days in Glosses on the history of the 7 th honvéd battalion SÁNDOR BŐSZE: County Zala s Society-register from the era of dualism LÁSZLÓ NÉMETH: The history of the freemasonic lodge Munka of Nagykanizsa JÓZSEF VONYÓ: István Bethlen s campaign speeches in Nagykanizsa. 17, 24 march CSABA KÁLI: The national assembly election of 1945 in County Zala ERZSÉBET CSOMOR: From the officer of Ludovika to the commander of militia. Portrait-sketch of Nándor Orbán, the commander of militia of Nagykanizsa in ZSUZSANNA VARGA: Interest, interestedness and enforcement of interest in the agricultural co-operatives, with especial regard to the agricultural co-operatives of County Zala

7 ZSOLDOS ATTILA: ELÉGGÉ NEMES FÉRFIAK A KEHIDAI OKLEVÉL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAIRÓL A 13. század elejétől kezdődően királyi szerviensekként (servientes regis/regalis) emlegetett szabad birtokosok kiváltságainak egyik lényeges eleme a felettük való bíráskodás jogát érintette: mentesítette őket a király vidéki bírói közegeinek joghatósága alól, az uralkodónak, ill. a nádornak és az idő szerint még királyi udvarispánnak nevezett országbírónak tartva fenn az ítélkezést ügyeikben. Ezen előjog már a királyi szervienssé emelés közvetlen előzményeként ismert azon 12. századi szolgafelszabadítási formában is feltűnik, amelyben az uralkodó a maga házába (in domum suam regiam) fogadta a kiváltságolt személyt, 1 s meglétéről az évi Aranybulla bíráskodással kapcsolatos cikkelyei is tanúskodnak. 2 A királyi szerviensi jogállás ezen eleme, ehhez nem sok kétség férhet, elvileg rendkívüli jelentőséggel bírt, értékét azonban némiképp csökkentette, hogy a gyakorlatban bizonyos nehézségekbe ütközött élni vele. Ha ugyanis a királyi szerviens úgy döntött, hogy időt és költséget nem kímélve az említett bírói fórumok valamelyike előtt keresi az igazát, az első nehézséget minden bizonnyal az jelentette, hogy kiderítse: a nagy kiterjedésű ország mely táján keresse az év nagy részében úton lévő királyi udvart, s ha ez sikerült, akkor sem lehetett biztos abban, hogy a nádor és az udvarispán éppen ott tartózkodik-e. (Az uralkodó személyes ítélkezésére a szerviensek ügyeiben nyilvánvalóan csak egészen kivételes esetekben került sor.) Ezt a gondot bizonyos mértékig enyhítette az a szokás, 1 Lásd pl. 1197: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I-II. Ed. Richard Marsina. Bratislavae (CDES) I. 97. p.; 1204: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I-VI. Bearb. von Franz Zimmermann, Carl Werner et al. Hermannstadt-Köln-Wien- Bukarest I p., stb. vö. Váczy Péter: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. Századok, 61. (1927) (Váczy 1927.) p. és Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 100.) Budapest, 1983, (Bolla 1983.) , 64. p : 5., 8., 9. tc. CDES I p. 7

8 miszerint az uralkodó az év meghatározott időszakait évről-évre ugyanazon a helyen töltötte, kormányzati és bíráskodási ügyekkel foglalatoskodván, s ez alattvalói előtt is köztudomású volt. Így tartott jogszolgáltatási ülésszakokat a nagyböjt heteiben II. András és IV. Béla Óbudán a tatárjárást megelőző időszakban, 3 s ugyanezzel a kérdéssel függ össze az Aranybulla azon sokat emlegetett cikkelye, mely szerint a király Szent István ünnepét Fehérvárott tartozik megülni, hogy a királyi szerviensek ügyeiket elébe tárhassák. 4 Ezen megoldási modell alkalmazhatóságát ugyanakkor meglehetősen szűk korlátok közé szorította az a körülmény, hogy a királyi szervienseké minden jel szerint a 13. századi magyar társadalom viszonylag nagy létszámú csoportjai közé tartozott, s ilyeténképpen ügyeik elintézése szerfelett próbára tette a központi bíróságok teherbíró képességét, mégpedig annál is inkább, mert történetesen a Szent István-napi fehérvári gyűlések a királyi szerviensek mellett az uralkodói birtokszervezetek népei számára is jogszolgáltatási fórumul szolgáltak. 5 A kérdés megoldását, amint az köztudomású, a már akkor is nagy múltú megyei intézmény átalakulása hozta meg, amelynek eredményeként a 13. század utolsó negyedére kialakult a megyék új, közkeletűen nemesi -nek nevezett típusa. A folyamat kezdeteit hagyományosan a királynak a Zalán innen és túl lakó összes szerviensei (universi servientes regis citra et ultra Zalam constituti) által 1232-ben Kehidán kiállított okleveléhez szokás kapcsolni. Ebben a zalai szerviensek előadják: távol lévén a bíráktól és sok más akadály miatt (propter distanciam iudicum et multa alia impedimenta) a királyhoz fordultak azon kérelemmel, hogy maguk szolgáltathassanak teljes igazságot (iusticiam plenam) mindazoknak, akik ügyeikkel hozzájuk fordulnak. Az engedély birtokában aztán kísérletet tettek arra, hogy ítéletet mondjanak Benedek veszprémi püspök és Atyusz (Oguz) bán birtokvitájában, ami meg is történt, csakhogy az ítéletnek érvényt szerezniük nem sikerült, mert mint írják a bán a mi ítéletünket végképpen semmiben sem méltatta figyelemre (idem banus in nullo penitus nostram sentenciam observavit). 6 A szerviensek eljárását részletesen előadó ok- 3 Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) fővárossá alakulásának kezdetei. Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971) p : 1. tc. CDES I p. 5 Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Budapest, 1987, (Gerics 1987.) 278. p. Vö. még 1282: Árpádkori új okmánytár I-XII. (Közzé teszi Wenzel Gusztáv.) Pest-Budapest (ÁUO) IV p. 6 Zala vármegye története. Oklevéltár I-II. (Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula.) Budapest, , II p. Az idézett magyar fordítást lásd Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához I. rész 1000-től 1526-ig. (Szerk. Lederer Emma) Budapest, 1964, p. (az oklevélből való idézetek a továbbiakban is ezen két kiadás szövegét követik). 8

9 levél nem sok kétséget hagy afelől, hogy a zalai szerviensek jóllehet ennek ellenkezőjét szokás feltételezni 7 minden szervezeti tagolódás híján választott képviselők vagy tisztségviselők közreműködése nélkül jártak el az ügyben, s az Atyusz bán által az ítélet meghozatala előtt tett eskü (iuramentum) említése azt is bizonyossá teszi, hogy a zalaiak valójában az archaikus fogott bíráskodás keretei között maradva hozták meg ítéletüket. 8 A Váradi Regesztrum által fenntartott jogesetek némelyike ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a királyi szerviensek ügyeiben való ítélkezés kérdése a királyi udvart is foglalkoztatta. Ennek első határozott nyomát 1220-ban találjuk, amikor is a bihari megyebeliek (comprovinciales de Bichor) bizonyos tolvajok ellenében Mika bihari ispán, az András király által kiküldött bíró előtt (coram Mica comite Bichoriensi iudice a rege Andrea delegato) keresték igazukat. 9 Hasonló eset a következő évből is ismert: ekkor a békési megyebeliek (comprovinciales de Bekes) vádoltak be tolvajokat a király által kiküldött bírák, ti. Mika bihari ispán és Illés békési ispán előtt (coram iudicibus a rege delegatis, videlicet Mika Bichoriensi comite et Hylia comite de Bekes). 10 Feltűnő, hogy a területileg illetékes megyésispán mindkét esetben külön királyi felhatalmazás alapján járt el az ügyben, s nem különben az is, hogy ellentétben a Váradi Regesztrum más, szintén a király által delegált bírákat említő feljegyzéseivel 11 az idézett esetek a megyebeliek közös fellépéséről tanúskodnak. Ez a két körülmény önmagában is elegendő alapot biztosít ahhoz, hogy a megyebeliek (comprovinciales) kifejezés mögött mindenekelőtt azokat a megyei birtokosokat keressük az említett esetekben, akiket más forrásaink királyi szervienseknek neveznek. Hogy valóban erről lehet szó, az még egyértelműbben mutatkozik meg a Váradi Regesztrum azon feljegyzéseiben, amelyekben a megyebeliek Bánk ispán előtt pereskednek ből és 1222-ből jó tucatnyi bejegyzés maradt ránk, amelyek arról tanúskodnak, hogy főként Újvár és Szabolcs megyékben, de Borsodban is, a megyebeliek hol csoportosan, hol egyénileg Bánk ítéletéért folyamodtak, többnyire tolvajok ellenében ben az ügyek egy részét Bánk egy bizonyos Benedekkel együtt ítélte meg, 1222-ben viszont egyedül szerepel. 12 A 7 Vö. pl. Holub József: Zala megye története a középkorban I. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929, 105. p.; Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása. Századok 76. (1942) p. (Mályusz 1942.) 8 Gerics p : Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. (Kiad. Karácsonyi János, Borovszky Samu) Budapest, 1903, (VR) 235. sz : VR 286.sz. 11 Lásd pl. 1214: VR 72. sz.; 1215: VR 135., 139.sz.; 1216: VR 154. sz.; 1219: VR 178. sz.; stb : VR sz.; 1222: 326., , sz. 9

10 feljegyzések Bánkot (és Benedeket) csupán nevük, ill. ispáni címük megjelölésével említik, sem a király általi kiküldésük nem szerepel, sem az, miszerint a kérdéses megyék ispánságát viselték volna. Ez utóbbi körülmény egyébként legfeljebb Bánk esetében merülhetne fel, aki 1222-ben valóban előkerül újvári ispánként, 13 csakhogy ítélkezése már 1221-ben megindul a mondott esetekben, s tevékenységi köre Szabolcs megyére is kiterjedt, ahol viszont 1222-ben egy bizonyos István ismeretes megyésispánként. 14 Kevéssé látszik tehát valószínűnek, hogy Bánk (és Benedek) megyésispánként járt volna el. Tevékenységük megítéléséhez a kulcsot annak ismerete adja a kezünkbe, hogy Bánk éppen a szóban forgó években, 1221/22-ben, királyi udvarispán volt, mely méltóság mellett többnyire fehérvári ispánként emlegetik forrásaink. 15 Ezek után módfelett nehéz lenne ellenállni azon csábító feltételezésnek, hogy a Váradi Regesztrum egyes eseteiben mellette szereplő Benedek voltaképpen az 1221-ben kiállított okleveléből ismert Benedek alországbíróval (viceiudex aule regie) 16 lehet azonos. Az mindenesetre a Benedek személyét érintő hipotézistől függetlenül is nagy biztonsággal megállapítható, hogy Bánk 1221-ben és 1222-ben az északkeleti országrész egyes megyéiben olyasféle bírói körutat tett, mint amilyenek a későbbi nádori közgyűlések (generalis congregatio) megtartására adtak alkalmat, 17 s az elé tárt ügyeket speciális uralkodói felhatalmazás nélkül, a királyi udvarispáni méltóságából fakadó joghatósága alapján ítélte meg. Tevékenysége ilyenformán nem volt más, mint a kúriai bíráskodás ideiglenes vidékre telepítése. A központi hatalom tehát, maga is kereste az alkalmas választ a királyi szerviensek bíráskodási kiváltsága által felvetett kérdésre, s e válasznak szintén megvoltak a maga gyenge pontjai. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mind a tér, mind az idő korlátokat szabott a királyi udvarispán ilyen jellegű bíráskodása elé. Eze : Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebeite der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-IV. Bearb. von Hans Wagner, Irmtraut Lindeck-Pozza. Graz- Köln-Wien (UB) I. 87. p : VR 344. sz : UB I. 84. p., Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II-XV. Ed. Tade Smičiklas. Zagrabiae (CDCr) III. 201., 205. p., CDES I p., vö. még CDCr III p. és Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-III. Ed. F. Knauz, L. Dedek. Strigonii , I p.; 1222: CDES I p., vö. még UB I. 87. p., CDES I p : Hazai okmánytár I-VIII. (Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső.) Győr-Budapest, , VII p. 17 Vö. Bolla Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica I. (1957) (Bolla 1957.) 99. p.; Tringli István: Két szokásjogi norma a közgyűlések működéséről. (Sajtó alatt.) 10

11 ket a gondokat csak fokozta, hogy azok, akik viszont a királyi udvarban keresték fel ügyeikkel az udvarispánt, ám hiába vállalkoztak az útra, mert az éppen az ország egy távoli részén tartott bírói körutat, okkal lehettek elégedetlenek. Így aztán a legkevésbé sem meglepő, hogy az Aranybulla igyekezett elejét venni az ilyen helyzet előállásának az udvarispán bíráskodásának a királyi udvarhoz kötésével. 18 S bár az 1260-as évekből van adatunk arra, hogy István ifjabb király udvarispánja egy Bánkéhoz hasonló bírói körúton ítélkezett Pest megyében, 19 mégis, a bírói körutak tartásának gyakorlata a 13. század utolsó negyedében nem az országbíró, hanem a nádor tevékenységi köréhez kapcsolódva vált rendszeressé. 20 A zalaiak évi próbálkozása tehát nem az egyetlen, s még csak nem is az első kísérlet volt a királyi szerviensek pereiben való ítélkezés ügyének megoldására. A nevezetes kehidai oklevél jelentőségét azonban ennek ellenére sem lehet kisebbíteni vagy netán elvitatni, mert minden más forrásunknál élesebb fényt vet a korszak egyik alapkérdésére, igaz, e kérdés sokkal inkább társadalom-, semmint kormányzattörténeti jellegű. A kehidai oklevél társadalomtörténeti vonatkozású utalásainak történetírásunk mindeddig méltánytalanul kevés figyelmet szentelt, egyedül Szűcs Jenő aknázta ki bővebben a bennük rejlő lehetőségeket. Szűcs elemzése annak bizonyítására volt hivatott, hogy igazolja: a tatárjárást megelőző évtizedekben az Árpád-kor tradicionális nemességének szerény vagyonú és politikai tekintetben is jelentéktelen tagjaiból álló társadalmi csoport és a királyi szerviensek felső rétege egymásba olvadt. A két összeolvadó csoport összegzi Szűcs a maga eredményeit önmagát már akkoriban nemesnek nevezte a megyében, (ahol) mások is osztották ezt a szóhasználatot és szemléletet. A folyamat nem felsőbb kezdeményezésre, hanem bizonyos értelemben az uralkodói szemlélet ellenére, a társadalom belső és organikus életműködéseként bontakozott ki. 21 Szűcs Jenő idézett szavai a nemesség (nobilitas) fogalmának átalakulására hívják fel a figyelmet, ám a folyamatnak, magam legalábbis úgy vélem, csupán egyik elemét tárják fel. A nemesség fogalmának értelmezésében megfigyelhető változások valójában a kor társadalmának jóval szélesebb körét érintették, amint arról éppen a kehidai oklevél alapján bizonyosodhatunk meg. Ám mielőtt ennek részleteire sort kerítenénk, szükségesnek látszik egy rövidebb kitérő annak érdekében, hogy világossá te : 9. tc. CDES I p. 19 é. n. (1268?): ÁUO VIII p., keltére vö. uo p. 20 Vö. Istványi Géza: A generalis congregatio I-II. Levéltári Közlemények 17. (1939) és (1940/41). 21 Szűcs Jenő: Az évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség kialakulásához. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. (Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc) Budapest, 1984, (Szűcs 1984.) p. (az idézet: 362. p.) 11

12 gyem, bizonyos társadalomtörténeti fogalmakat milyen értelemben használok az elemzés során. A 11. század első évtizedeiben a magyar társadalom mindenekelőtt jogi szempontból oszlott két nagy csoportra, a szabadokére (liber) és a szolgákéra (servus). A szabadok között a vagyoni állapot és a társadalmi presztízs tekintetében meglévő különbségek a jog területén az idő tájt még nem öltöttek testet, valamennyiüket azonos szabadság illette meg. Ebben a helyzetben a 11. század utolsó harmada hozott döntő változást. Míg Szent István egyik törvényében a mai fogalmaink szerinti arisztokrácia tagjait a születésre és méltóságra nézve nagyobbak (maiores natu et dignitate) körülírás 22 jelölte, a Szent Lászlónak tulajdonított ún. III. decretum szövegében ugyanezen társadalmi rétegre vonatkozóan megjelenik a nemes (nobilis) kifejezés. 23 A nagy jövő előtt álló terminus technicus feltűnése megbízható jele annak, hogy az előkelők szűk köre kiváltságai birtokában immár jogilag is elkülönült a közönséges szabadok világától, s ezt a nemesekre vonatkozó törvénycikkek elemzése is igazolja. 24 A nemesek már ekkor sem voltak kivétel nélkül mind gazdagok, 25 a hozzájuk képest nemtelen - nek (ignobilis) számító közszabadok csoportja pedig kifejezetten heterogénnek mutatkozik vagyoni tekintetben: jómódú birtokosokat éppúgy találunk közöttük, mint csupán saját személyük szabadságával rendelkező nincsteleneket. A birtokos közszabadok sorsa a század fordulója táján vált el a mások földjének művelésére kényszerülő vagyontalanokétól, amikor is Kálmán I. törvénye a birtokos közszabadokat hogy teljesíthessék katonáskodási kötelezettségüket mentesítette a nyolcdénáros adó fizetése alól, miközben a saját földdel nem rendelkező közszabadoktól, más társadalmi csoportok tagjaival együtt, továbbra is behajtották a dénárokat. 26 A birtokos közszabadok, amennyire ez forrásaink elégtelensége miatt egyáltalán megítélhető, a század fordulójától kezdve mind határozottabban igyekeztek elhatárolni magukat a paraszti sorban élő vagyontalan szabadoktól. 22 Szt. István I. 21. tc. Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Függelék: A törvények szövege. Budapest, 1904, 147. p. (Závodszky 1904.) 23 Szt. László III. 2., 12. tc. Závodszky , 176. p. 24 Szt. László II. 9., 11. tc. Závodszky p. 25 Lásd pl. Szt. László II. 11. tc. Závodszky p., vö. Gerics József: A nobilis fogalmának értelmezéséhez Szent László II. törvényében. In: Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek- Emlékkönyv. Budapest, 1983, p. 26 Kálmán I. 35., 45., tc. Závodszky , 189., p. Itt és a továbbiakban is az Árpád-kori magyar társadalomtörténet modern alapvetésére támaszkodom, lásd Bolla p. 12

13 Erre kínált lehetőséget a 13. század elején feltűnő 27 királyi szerviens terminus, mely eredendően azok megjelölésére szolgált, akiket az uralkodó a maga szolgálónépei közül, többnyire katonai érdemeik elismeréseképpen, felszabadított és új jogállásukhoz igazodó szabad földbirtokkal látott el. Az ilyen módon elnyert társadalmi helyzet gyakorlatilag a birtokos közszabadokéval volt azonos, ami azt eredményezte, hogy a két társadalmi csoport csakhamar összeolvadt, s a továbbiakban a királyi udvar a század birtokos közszabadjainak 13. századi utódait külön kiváltságlevél nélkül is a királyi szerviensek közé tartozóknak tekintette. Az Árpád-kor eredeti, azaz az előkelők szűk körét jelentő nemességéhez nem tartozó szabad birtokosok azonban nem az udvar által felkínált királyi szerviens kifejezés birtokbavételével különböztették meg magukat a közszabad parasztoktól. Jellemző e tekintetben, hogy a terminus leginkább a királyi kancellária kiadványaiban fordul elő, a Váradi Regesztrum ellenben, mely egyébként valóságos tárháza a kor különféle társadalmi kategóriáit jelölő kifejezéseknek, egyetlen esetben sem használja. 28 A királyi szerviensek ritka kivételektől eltekintve nem alkalmazták önmagukra ezt az elnevezést. Ha mármost ennek igazolásául a kehidai oklevélre hivatkozom, akkor állításom teljes képtelenségnek tűnhet, hiszen az oklevél szövege köztudottan a királynak a Zalán innen és túl lakó összes szerviensei fordulattal kezdődik. A királyi szerviensek királyi szervienseknek nevezik magukat: mi sem természetesebb ennél, gondolhatnánk. Az oklevelet továbbolvasva azonban világossá válik, hogy valójában a zalaiak, oklevelük első szavai ellenére is, egészen más társadalmi csoport tagjaiként gondoltak magukra. Az, hogy a veszprémi püspök perbeli ellenfelét, Atyuszt maguk közül valónak mondják (Oguz banum, qui unus erat de nobis), önmagában nem perdöntő, mert ez a megfogalmazás kétféleképpen is értelmezhető. Atyusz bán az almádi monostort alapító Atyusz nemzetség tagja volt, s pályája során egyebek mellett a szlavón bánságot és a királynéi udvarispánságot is viselte, olyan méltóságokat tehát, amelyeket az Aranybulla az ország első tisztségei közé sorolt. 29 Az előkelő nagybirtokos Atyuszt okkal tarthatjuk a tradicionális Árpád-kori nemesség tipi- 27 A 12. századhoz köthető serviens regis említések értelmezéséhez lásd Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I-II. (Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván) Budapest, (RA) 129., 146. sz. és Ladányi Erzsébet: Az Euzidinus-oklevél hitelességének kérdéséhez. Levéltári Közlemények (1978) p. 28 Bolla és Bolla p : 30. tc. CDES I p. 13

14 kus képviselőjének. 30 A királyi szervienseknek az Atyuszt társaik egyikeként említő szavai mindazonáltal épp úgy lehetnek annak kifejezői, hogy ők Atyuszt is királyi szerviensnek tekintik, mint ahogy arra is gondolhatunk: Atyusz azért közülük való, mert ők maguk is nemesek. A kérdés az oklevél egy újabb szakasza alapján dönthető el, amely ti. a Bertalan püspök által a per folyamán állított tanúkkal foglalkozik. A szöveg előadja, hogy a nevezett püspök pedig alkalmas tanúkat állított elénk: eléggé nemes és tiszteletre méltó férfiakat (episcopus autem nominatus produxit testes idoneos coram nobis: viros satis nobiles, providos et discretos), akiket aztán fel is sorol utóbb. A tanúként számba vett világi személyek csoportjának összetétele rendkívül tanulságos. Az első két helyen Buzád bán és atyafia: Mihály szerepel, akikben könnyen felismerhető a Hahót nembéli (II.) Buzád és unokafivére (I.) Mihály. 31 ők Atyuszhoz hasonlóan az előkelő és vagyonos nemességhez tartoztak. A többi azonosítható tanú viszont részint valamely nobilis nemzetségnek a királyi szerviensekéhez hasonló társadalmi szinten élő elszegényedett tagja volt (így Péc nembéli Lukács ispán fia György és Szalók nembéli Balad fia Cheker), részint eleve királyi szerviensi nemzetségből 32 eredt (ahogy Gárdony nembéli Gárdony és Márk, valamint Damasa nembéli Márton 33 ), ill. más kisebb birtokosok voltak (mint az utóbb a vitatott föld szomszédosai között szereplő Valchuk és Lőrinc fia Illés 34 ). A tanúk között említik még Jakabot, a zalai vár hadnagyát (Jacobus maior exercitus castri Zaladiensis), aki talán azonos azzal a zalai várjobbággyal, aki társaival együtt egy évi státus perből ismert, 35 és végül a sort a veszprémi káptalan sok nemes jobbágya (multi iobagiones nobiles) zárja. Megállapítható tehát, hogy a zalai szerviensek szemében különös módon az előkelő nagybirtokos és a királyi szerviens épp úgy eléggé nemes -nek (satis nobilis) számított, mint azok a várjobbágyok és egyházi jobbágyok, akik nemcsak nemesek nem voltak a kor hivatalos azaz a királyi udvar álláspontját képviselő felfogása szerint, de még közszabadok sem. Nem különben figyelemre méltó a tanúkat együttesen eléggé nemes -nek minősítő megfogalmazás önmagában is, hiszen a nobilis terminus egy jól meghatározható jogállásra utaló kifejezésként nyilvánvalóan ismert volt a zalai szerviensek előtt, s így pontosan 30 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1995, (Karácsonyi 1995.) és Holub József: Az Atyusz nemzetség. Turul, 51. (1937) p. 31 Karácsonyi p. (különösen: 583. p.) 32 Zsoldos Attila: Királyi szerviensek és nemzetsége(i)k. (Sajtó alatt.) 33 A tanúk között szereplő nemzetségtagok azonosítására lásd Szűcs p : ÁUO VII p : Történelmi Tár, p. 14

15 tudhatták: valaki vagy nemes, vagy nem az, de eléggé nemes -nek lenni elmosva a két kategória közötti határt nem lehet. A kehidai oklevél ily módon olyan sajátos társadalomszemléletet tükröz, melynek központi eleme minden kétséget kizáróan a nemesség (nobilitas) fogalmának egy alapvetően új értelmezése. Ennek lényege a nobilitas fogalmának kiterjesztésében jelölhető meg, melynek révén a társadalom olyan földbirtokos csoportjai is megkapták a nemes vagy nemesi (latinul mindkettő: nobilis) minősítést, melyek tényleges helyzetüket tekintve jóval az előkelők hagyományos nemességének társadalmi szintje alatt éltek, s eredetük és jogállásuk is más és más volt. E felfogás jegyében terjedt el néhány évtized leforgása alatt a valamely egyházi intézmény szolgálónépeinek elitjét alkotó egyházi jobbágyok megjelölésére a nemes egyházi jobbágy (nobilis iobagio ecclesie) kifejezés, melynek első ismert előfordulása éppen a kehidai oklevélben található. A királyi várispánságok alá rendelt szolganépek közvetlen elöljáróit, a várjobbágyokat is mind gyakrabban nevezték 1255-től kezdődően 36 nemes várjobbágy -oknak (nobilis iobagio castri), mely kifejezés fokozatosan kiszorította a várjobbágyokra vonatkozó korábbi terminológiai készlet jó részét. 37 Ugyanilyen módon formálódott ki az ország egyes peremvidékein a sajátos helyi jog szerint élő szepesi nemesek (nobiles de Scepus) 38 és a turóci nemesek -nek (nobiles de Turuch) 39 is mondott turóci (és liptói) jobbágyfiúk csoportja, s későbbi adatok alapján egyértelmű, hogy az ország két elkülönülő igazgatású nagy tartományának, Erdélynek és Szlavóniának a nemesei eredetileg szintén a nemesség önálló típusát képviselték. 40 Kérdés mármost, hogy mi lehetett az a szempont, amely a közös nemes elnevezés használatát indokolta ezen különféle eredetű és helyzetű társadalmi csoportok esetében. Egy feltevés szerint a válasz IV. Bélának a tatárjárást követően végrehajtott hadszervezeti reformjában lelhető fel. A központi hatalom e szerint, levonva az 1241/42. évek katasztrófájának katonai tanulságait, a korban modernnek számító nehézfegyverzetű haderő gyarapítása érdekében tett intézkedéseket, s mivel a reform érintette az említett szepesi és turóci nemesek -et, ill. az egy : CDCr IV p., vö. Mályusz p. 37 A várjobbágyságra vonatkozó terminológiára legújabban lásd Zsoldos Attila: Jobbágyok a királyi várszervezetben. Történelmi Szemle, 34. (1992) p : CDES II. 89. p (?): CDES II p. (vö. RA 1129.sz. és 1266: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud. et op. Georgii Fejér. Budae, VI/ ) 40 Az erdélyi nemességre lásd Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921, p.; a szlavóniaiakra lásd Decreta regni Hungariae Ed. Franciscus Döry, Georgius Bónis, Vera Bácskai. Budapest, 1976, p. 15

16 házi nemes jobbágyokat, ezért fel kell tennünk, hogy a nemes szónak a jelentése a XIII. század közepén ez volt: nehéz fegyverzetű páncélos katona, egyszerűen: lovag. 41 A hadszervezeti reform ténye aligha vitatható, mindazonáltal a nemesség fogalmában a 13. század közepén megfigyelhető változások aligha kapcsolhatók hozzá. Elgondolkodtató mindenekelőtt, hogy amikor IV. Béla oklevelei a kívánatos fegyverzet felsorolására is vállalkoznak, akkor a körmendi hospesek esetében a jól felszerelt páncélos (panceratus) fegyverei között a lándzsa, a bőrvért, a sisak és az íj szerepel, 42 a Dejter falubeli pohárnokok kiváltságlevelében 43 pedig a páncéling, a vassisak, a pajzs, valamint az íj és a nyilak kerülnek elő. Mivel a lovagi fegyverek közé a legkevésbé sem sorolható íj (és nyíl) mindkét esetben feltűnik, ez némi óvatosságra int a tatárjárás utáni haderő lovagi jellegét illetően. Tovább fokozza a kételyeket, hogy IV. Béla egy újabb oklevelében azt olvashatjuk: három bolondóci várjobbágy tíz páncélossal (cum decem loricis) köteles megjelenni a királyi hadban, 44 hiszen ez olyan hatalmas anyagi terhet jelentene, hogy bizton kizárható ez esetben a lorica (lovagi) páncélzat értelmezése. Nagyon is kétségesnek tűnik tehát, hogy minden olyan tatárjárás utáni adat, mely páncélosok -at említ, valóban nehézfegyverzetű, lovagi módon harcoló katonákra vonatkozik-e. 45 Az említett feltevés igaza iránti bizalom végképp megrendül azon egyszerű kronológiai körülmény figyelembevétele következtében, hogy a nemesség fogalmának átalakulása, mint arról már szó esett, jóval a tatárjárás előtt megfigyelhető, a legvilágosabban történetesen éppen az évi kehidai oklevélben. A fogalom átalakulásának hátterében tehát egy más szempont keresendő, s ez megítélésem szerint a relatív előkelőségben található meg. Mindazon társadalmi csoportok ugyanis, amelyek nevéhez a nobilis jelző vagy főnév társult a 13. század közepének évtizedeiben, valamely a közös jog által egységbe rendezett közösség legkedvezőbb helyzetben lévő, az adott közösségen belül tekintélyesnek és előkelőnek számító rétegét képviselték. Az egyházi nemes jobbágyok és a várjobbágyok egy-egy egyházi uradalom, ill. várispánság szolgálónépének elitjét alkották, a turóci nemesek -et a zólyomi ispán, az erdélyi és a szlavón nemeseket pedig a vajda, ill. a bán joghatósága alá tartozó népek közül emelte ki kiváltságos helyzetük. A királyi szerviensek esetében ez a közösség a szűkebb 41 Mályusz p : UB I p : ÁUO VII p : RA II/ p. 45 A páncélzat kérdéseire lásd Veszprémy László: Páncél és páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben. Hadtörténelmi Közlemények, sz p. 16

17 patria, a megye birtokostársadalmát jelentette, melynek tagjait a comprovinciales ( megyebeliek ) kifejezés jelölte. A nemesség fogalmának ez a kitágítása ugyanakkor, s ezt talán nem szükségtelen hangsúlyozni, korántsem kérdőjelezte meg az előkelőkből álló hagyományos nobilitas tagjainak nemes voltát: e gondolati szerkezetben ők voltak a Magyar Királyság egészét átfogó közösség, az ország nemesei (nobiles regni). A dolog újdonsága tehát abban rejlett, hogy ezen, korábban egyetlenként létező nemesség mellé most más, kisebb közösségek nemességei -t is odahelyezték. Ez a felfogás ismerhető fel egy, a kehidai oklevélhez időben közel, térben már távolabb eső adat tükrében, amennyiben ugyanis 1237-ben egy Bodrog megyei ügyben bizonyos személyek azon megyének mind nagyobb, mind kisebb nemeseivel (nobilibus illius patrie tam maioribus, quam minoribus) együtt jártak el. 46 Ez esetben a nagyobb és a kisebb nemes megfogalmazás felel meg a kehidai oklevél eléggé nemes fordulatának. A két szokatlan kifejezés magyarázatát okkal kereshetjük abban, hogy a királyi szerviensek mind Zalában, mind Bodrogban s alighanem, tehetjük hozzá, az ország bármely más vidékén egyfelől igényt tartottak az előkelő nemes (nobilis) névre, másfelől azonban tisztában voltak azzal, hogy ezen felfogásuk ellentétes a nemesség hagyományos értelmezésével. Úgy gondolom, tudatosan alkalmaztak olyan hajlékony megfogalmazásokat, amelyek anélkül fejezték ki törekvéseiket, hogy ezen ellentétet expressis verbis hangsúlyozták volna. Az udvarban királyi szervienseknek nevezett szabad birtokosok e szerint nem egy új, az előkelő nemességtől különböző, és a társadalmi hierarchiában az alatt álló királyi szerviensi jogállás részeseiként tekintettek magukra, hanem úgy vélekedtek, hogy jogaik a hagyományos nemességgel teszik egyenlővé őket. Ez az elképzelés nem is volt minden alap nélkül való, hiszen az Aranybullában törvénybe foglalt kiváltságaik számos eleme valóban megegyezett a régi nemesség előjogaival. 47 A nemességről azon belül is persze, mindenekelőtt önnön nemes voltukról vallott álláspontjuk mindazonáltal jelentősen eltért a királyi udvarétól. Az ugyanis az előkelő rokonságok szerényebb vagyonú és a politikai hatalom gyakorlásából valamilyen oknál fogva nem részesülő, s így a hagyományos nemesség peremére szorult tagjait hajlamos volt szintén királyi szervienseknek tekinteni, mint történt az 1221-ben a Ják nembéliek egy csoportjával, akiket II. András oklevele Ják nembéli szervienseink -nek (nostri servientes de genere Jaku) nevezett. 48 Ez az eset arról tanúskodik, hogy a királyi hatalom a királyi : A pannonhalmi Szent-Benedek rend története I-XII. (Szerk. Erdélyi László, Sörös Pongrác) Budapest, , I p. 47 Váczy p : UB I. 80. p. 17

18 szerviensek felfogásával éppen ellentétes módon a nemesség tradicionális fogalmának nem egyszerűen csak a fenntartását, de egyenesen a szűkítését tartotta kívánatosnak. A királyi szerviensek által a nemességről vallott nézetek ennek ellenére fokozatosan bár, de feltartóztathatatlanul teret nyertek, háttérbe szorítva már a 13. század közepén az udvar arisztokratikus elveit. Apróság ugyan, de jellemző, hogy az említett Ják nembelieket 1233-ban a győri püspökből, a soproni és mosoni ispánokból álló birtokjogvizsgáló bizottság az évi királyi oklevél szövegének ismeretében is jáki nemesek -nek (nobiles de Jaku) mondta, 49 ami talán akként értékelhető, hogy megvolt a széleskörű társadalmi készség a nemesség új értelmezésének befogadására. Tény ugyanis, hogy a királyi udvar végül kénytelen volt meghátrálni a társadalmi értékítélet előtt, s a királyi oklevelekben feltűnik előbb a nemes királyi szerviens (nobilis servientes noster [sc. regis]), utóbb pedig a nemes vagy királyi szerviens (nobilis seu serviens regis) 50 megfogalmazás, hogy aztán az évi decretum minden további kételyt eloszlatóan azonosítsa egymással a királyi szerviens és az ország nemese fogalmát (nobiles regni Vngarie universi, qui servientes regales dicuntur). 51 IV. Béla ezen döntése világossá tette azokat a határokat, ameddig a királyi hatalom kész elmenni a nemesség fogalmának kiterjesztésében. A királyi szerviensektől különböző, de hozzájuk hasonlóan szintén nemes -nek mondott többi társadalmi csoport igaz, némelyikük csupán egyelőre e határokon kívül rekedt, s így ezek nemesség -e a tradicionális nobilitas tagjaiból és az egykori királyi szerviensekből kialakított új nemesség jogállásához viszonyítva csupán részleges, partikuláris lehetett. A partikularitás két értelemben is jellemezte helyzetüket: szabadság -aik az ország egy jól meghatározott részéhez kötötték őket, s e kiváltságok, ha tartalmazták is az országos nemesség előjogainak egyik-másik elemét, azok teljességétől elmaradtak : UB I p : ÁUO VII és 1257: CDES II p., vö. Mályusz p. 51 Középkori oklevélszövegek. Az oklevéltanba való bevezetés céljaira összeállította Szentpétery Imre. Budapest, 1927, 53. p. 18

19 ATTILA ZSOLDOS: SUFFICIENTLY NOBLE MEN ABOUT THE SOCIAL-HISTORICAL RESPECTS OF THE KEHIDA CHARTER Summary The freeholders, called serviens regis (knights dependent of the king only) from the beginning of the 13 th century on, had the privilege that the king, the palatine or the Lord Chief Justice could pass judgement on them. In principle, this privilege was of immense importance, but in reality it was very difficult to make use of it. The change of the county institution solved the problem: towards the last quarter of the 13 th century the so called noble-type of county was formed. The beginning of this change is usually connected to a charter issued in Kehida in In this document the local serviens regis, having the royal permission, attempt to judge themselves in a possessory action. The serviens regis of County Zala, lacking any kind of social strata and without any officials, proceeded in a quite archaic way. Some of the cases recorded in the Abstracts of Várad lead us to believe that the attempt of the serviens regis of County Zala wasn t the only and not even the first similar act. But this fact doesn t decrease the charter s significance, as it is of great social-historical importance: it reflects an entirely new interpretation of the world nobility by extending the concept also to lower classes. The extension of the meaning did naturally not query the existence of the traditional nobility, but from that time on, the respectability of smaller communities were ranked among them. Whereas the royal court desired not simply to preserve the traditional nobility but, in contradiction with the serviens regis opinion, it clearly wished the restriction of it. In spite of these, the serviens regis view about nobility could gradually but irresistibly spread and at the middle of the 13th century it already surpassed the royal court s aristocratic policy. 19

20

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105)

TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105) TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105) 2014/15-ös tanév, I. félév Témakörök 1. A magyarság őstörténete 1. Győrffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE

GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE a doktori disszertáció tézisei I. A hagyomány kritikája,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Hely. Cím Csapatnév Össz.

Hely. Cím Csapatnév Össz. Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

MJSZ U - 18 / U20 Válogatott Május 15-17. Jégpalota

MJSZ U - 18 / U20 Válogatott Május 15-17. Jégpalota Szállás 52 1 Pados László 1995.09.11 Igen D Fehér 2 Láday Tamás 1996.03.20 Igen D Fehér 3 Jacsó Richárd 1996.12.25 Nem D Fehér 4 Antal Arnold István 1997.04.14 Igen D Fehér 5 Szabó Bence 1998.02.02 Igen

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910)

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Maárné Molnár Csilla A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Doktori (PhD) értekezés Témavezetõ Géczi János habilitált

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

A nemesek négy bírója, a szolgabírók működésének első korszaka 1268-1351

A nemesek négy bírója, a szolgabírók működésének első korszaka 1268-1351 Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Jogtörténeti program Béli Gábor A nemesek négy bírója, a szolgabírók működésének első korszaka 1268-1351 A doktori értekezés tézisei Témavezető:

Részletesebben

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs

A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe. Kocsis János Balázs A kertváros a századforduló Budapestjén: A Bírák és Ügyészek Telepe A 2004. október 24-i, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék húsz éves fennállásának alkalmából

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

1232: Nagy Imre Véghely Dezső Nagy Gyula (szerk.): Zala vármegye története. Oklevéltár I II. Budapest, 1886 1890. 643 644. 2

1232: Nagy Imre Véghely Dezső Nagy Gyula (szerk.): Zala vármegye története. Oklevéltár I II. Budapest, 1886 1890. 643 644. 2 ZSOLDOS ATTILA Ha a tanulmány címére pillantva bárki is kérdőn vonná fel szemöldökét, mert hirtelenében nem tudja azonosítani az ott említett személyt, tekintse természetesnek. Apáti Andornok nem tartozik

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI.

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskola (Vezető: Prof. Dr. Fröhlich Ida) Középkori eszmetörténeti műhely (Vezető: Dr. Szovák Kornél egyetemi docens) Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75

Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen. 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 9. osztályosok Név Város Iskola Felkészítő tanár 1. 2. 3. 4. 5. összesen 1. Csire Roland Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi Péter 14 18 20 10 13 75 2. Bartók Imre Debrecen DRK Dóczy Gimnáziuma Tófalusi

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.10.05. Kulturális Javak Bizottsága 2015. október 5-i ülés Az ülés napirendje 1/2 KJB / 2015.10.05. 1) Ferenczy Károly (Bécs, 1862 Budapest, 1917): Virágok parasztkorsóban, 1911 (vászon, olaj,

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Észak-Budapesti Döntő eredménylista

Észak-Budapesti Döntő eredménylista Észak-Budapesti Döntő eredménylista 1. korcsoport ( A kategória) 1. Boros Vince Karinthy Frigyes Két Tannyelvű Ált. Isk. 2. Gaál Miklós Dr. Béres József Ált. Isk. 3. Kerekes Balázs Bárczi Géza Ált. Isk.

Részletesebben

Kecskemét, 6000,Dózsa György út 22. titkarsag@kodaly-iskola.hu 76/507-233 9200, Mosonmagyaróvár, Gorkij utca 1.

Kecskemét, 6000,Dózsa György út 22. titkarsag@kodaly-iskola.hu 76/507-233 9200, Mosonmagyaróvár, Gorkij utca 1. Bács-Kiskun Győr- Moson- Sopron Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú

Részletesebben

elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012.

elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012. Sz. Simon Éva: A hódoltságon kívüli hódoltság. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19.

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak kétféleképpen

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács 2012. évi bírólista Név Minősítés Város 1 Ajtai Péter AIBA Budapest 2 Babai Sándor II. osztályú Tatabánya 3 Becsey Károly AIBA Szeged 4 Bende Szabolcs II. osztályú Hódmezővásárhely 5 Benda Tivadar Ö. Nemzeti

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

A csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék

A csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter tanszékvezető, egyetemi tanár

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 461 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2015. II. félévi programjaira

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2015. II. félévi programjaira Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2015. II. félévi programjaira 2015. szeptember 24. 17. óra A soproni gazdapolgárok: a Göschl család példája Előadó: dr. Krisch András (főlevéltáros,

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben