1992. évi LXXIV. törvény. az általános forgalmi adóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET HATÁLY. Területi hatály.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1992. évi LXXIV. törvény. az általános forgalmi adóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET HATÁLY. Területi hatály."

Átírás

1 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló bevétel biztosítása érdekében, az árutermelı piacgazdaság igényeit kielégítı versenysemleges adórendszer mőködtetése céljából, valamint tekintettel az Európai Közösségekhez való társulásból fakadó követelményekre, az Országgyőlés az általános forgalmi adózás alapvetı szabályairól - figyelembe véve az január 1-jei bevezetés óta szerzett tapasztalatokat is - a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET HATÁLY Területi hatály 1. A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is. 1994/308. Adózási kérdés A belföldi adóalany által külföldön mőködtetett kirendeltség költségeinek áfakötelezettsége 1994/91. Adózási kérdés Vámszabad területi társaságok áfa-kötelezettsége 1994/11. Adózási kérdés Külföldön, de diplomáciai szempontból magyar fennhatóságú területen folytatott építési tevékenység áfa-kötelezettsége KGD A vámszabad terület a belföld fogalmába beletartozik, az innen történı termékértékesítés belföldön teljesítettnek minısül (1992. évi LXXIV. törvény 1. ). Személyi hatály 2. (1) A törvény rendelkezéseit a 4. szerinti adóalanyokra kell alkalmazni. E törvény rendelkezéseit az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalanyokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény kifejezetten elıírja. 2002/118. Adózási kérdés evát választó helye az áfa rendszerben 1993/314. Adózási kérdés Magyarországon földet használó szlovén állampolgár adókötelezettsége (2) E törvény hatálya kiterjed a 4/B. szerinti, adóalanynak nem minısülı, az általános forgalmi adó megfizetésére kötelezett személyekre. A törvény személyi hatályát kiterjeszti az adóalanyokon túl az adó megfizetésre kötelezett személyekre, mivel a csatlakozást követıen a Közösségen belüli beszerzések tekintetében, illetve import esetében a nem adóalanyok is adófizetésre kötelezettek, más, az adóalanyokra egyébként vonatkozó kötelezettség azonban nem terheli ıket, azonban az adólevonási joggal sem élhetnek.

2 Tárgyi hatály 3. A törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint 1994/251. Adózási kérdés Alapítványok adózási kérdései b) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülrıl történı termékbeszerzés, valamint Tekintettel arra, hogy az Európai Unió vámhatárok nélküli, egységes belsı piacot alkot, az Unió másik tagállamából megvásárolt termékekre a továbbiakban nem a termékimport, hanem a Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés szabályai vonatkoznak, így a törvény a tárgyi hatályt ennek megfelelıen bıvíti. c) a termékimport után. 1994/309. Adózási kérdés Sportegyesületek óvási díjának és a versenykiírásban szereplık nem indításáért fizetett büntetés áfa-kötelezettsége 1994/94. Adózási kérdés január 1-je elıtt megkötött, de még le nem járt lízingszerzıdések általános forgalmi adó kötelezettségérıl EBH A biztosítási szerzıdés olyan kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján téríti, a felek szerzıdési szabadsága körébe tartozik (1959. évi IV. törvény 567. ; évi LXXIV. törvény 3., 4., 43. ). BH Nem ütközik a felek szerzıdési szabadságába a biztosítási szerzıdésnek az a kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján térít [1959. évi IV. törvény 200. (1) bek., 567. (1) bek.; évi LXXIV. tv. 3., 4., 43. ]. BH Rongálás esetén a kár összegét a kiskereskedelmi ár alapulvételével kell megállapítani, amelynek a része azonban az általános forgalmi adó [Btk (1) bek., (2) bek. a) pont, évi I. tv (1) bek. b) pont, Be (1) bek. c) pont, 170. (1) bek. a) pont, évi LXXIV. tv. 3. a) pont]. KGD A jótállási kötelezettség alapján történı javítási szolgáltatások áfa körön kívül esnek (1959. évi IV. törvény 305., évi LXXIV. törvény 3. ). KGD Az általános forgalmi adó visszafizetésének feltétele a termékértékesítés ellenértékének megfizetése. [1992. évi LXXIV. törvény 3. a) pont és 35. (1) bek.]. 3/A. A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten elıírja. 2000/2. Adózási kérdés figyelembe kell-e venni az alanyi mentesség választására jogosító értékhatár számításánál az adójegyes dohánytermék értékesítés bevételét? II. FEJEZET FOGALMAK Adóalany 4. (1) Adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. 2006/90. Adózási kérdés a lakásszövetkezetek áfabeli megítélése 2003/111. Adózási kérdés igazságügyi szakértık, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában

3 2003/23. Adózási kérdés a lakásszövetkezetek áfabeli megítélése 2000/67. Adózási kérdés gesztorönkormányzat útján bonyolított közmőberuházás áfája 1993/63. Adózási kérdés A nem áfa-alany magánszemélyek lakásértékesítése nem áfa-köteles (2) A közös tulajdonban és közös használatban levı ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minısül adóalanynak. Az adóalanyisághoz főzıdı kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselı útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselınek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezı tulajdonostárs, egyenlı tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatóság által kijelölt személy tekintendı. 2006/40. Adózási kérdés tulajdonostársak közösségeként megvalósított beruházás EBH A biztosítási szerzıdés olyan kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján téríti, a felek szerzıdési szabadsága körébe tartozik (1959. évi IV. törvény 567. ; évi LXXIV. törvény 3., 4., 43. ). BH Nem ütközik a felek szerzıdési szabadságába a biztosítási szerzıdésnek az a kikötése, amely szerint a biztosító általános forgalmi adóval növelt javítási költséget csak az adó befizetését tanúsító számla alapján térít [1959. évi IV. törvény 200. (1) bek., 567. (1) bek.; évi LXXIV. tv. 3., 4., 43. ]. BH Adóügyben a szerzıdés színleltségét nemcsak az adózó terhére, hanem adott esetben a javára is értékelni kell [1990. évi XCI. tv. 1. (7) bek., 51. (7) bek., évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 6. (1) és (2) bek., 20., Ptk (1) bek. és 207. (4) bek., 724/B/1994. AB.] BH II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetısége valamelyik hitelezıre engedményezhetı. A visszaigénylés jogszerősége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 52. (5) bek., évi IV. törvény 329. (3) bek., 331., évi XCI. tv. 32. (3) és (4) bek., évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 5. (1) bek., 32. (1) bek. a) pont, 48. (3), (4) és (5) bek.]. KGD Az általános forgalmi adóalanyiságot eredményezı bevétel elérésére irányuló tevékenység nem lehet közvetett (1992. évi LXXIV. törvény 4-5., 33., évi LXXXVI. törvény 4. ). KGD Az útnaplóval igazolt, üzemanyag beszerzés és értékesítés költségkénti elszámolásának elfogadása esetén sem vonható le az általános forgalmi adó, ha az áru beszerzését igazoló számlát nem adóalany bocsátotta ki (1992. évi LXXIV. törvény 4., 35., évi XVIII. törvény 84. ). KGD Az Áfa-levonási jog csak alakilag és tartalmilag hiteles számla alapján gyakorolható. A cégnyilvántartásba be nem jegyzett társaság jogilag nem létezik (fiktív), az általa kibocsátott számla sem alakilag, sem tartalmilag nem hiteles (1992. évi LXXIV. törvény 4., 34., évi XVIII. törvény 25., 83. ). KGD Lopott személyi igazolvánnyal, illetve hamis ügyvédi bélyegzıvel ellátott társasági szerzıdéssel alapított társaság által kibocsátott számla nem hiteles, általános forgalmi adó levonására nem jogosít (1992. évi LXXIV. törvény 4., 32. ). KGD Nem hiteles a számla, amelyet nem valós gazdasági eseményrıl állítottak ki, illetve a számlakibocsátó nem adóalanya (1992. évi LXXIV. törvény 4., 32. ). KGD Utas- és ajándékforgalomban vámkezelt gépjármő után az áfa nem igényelhetı vissza adóalanyiság hiányában (1992. évi LXXIV. törvény 4., ). KGD A cégjegyzékbe nem bejegyzett gazdasági társaság áfa-adóalanyisága [1992. évi LXXIV. törvény 4. (1) bek.; évi VI. törvény 24. (1) bek.]. 1997/213. Adózási kérdés Vadászati jog hasznosításából származó jövedelem (3) Adóalanyiságot eredményez továbbá az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben az az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba kerül. Az adóalany által értékesített új közlekedési eszköznek az adóalanyiságát eredményezı gazdasági tevékenysége körén kívül esı értékesítését is úgy kell tekinteni, mintha az az adóalanyisága keretében történt volna. (4) 4/A. (1) Nem minısülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek, így

4 2005/24. Adózási kérdés igazságügyi szakértık tevékenységének általános forgalmi adó szempontjából történı megítélése az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) 41/A. -ával összefüggésben APEH tájékoztató a közhatalmi tevékenységet végzı szervek, személyek áfa adóalanyiságára vonatkozó évi változásokról 2004/24. Adózási kérdés környezetvédelmi felülvizsgálat áfa minısítése 2004-tıl APEH közlemény az Áfa törvény 2004-tıl hatályos 4/A. -a alkalmazásáról a) a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezı szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is - és személyek, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, b) a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, c) az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelıi, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek, e) az országos kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, f) a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségő területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, g) továbbá szervezeti formától függetlenül a közhatalom gyakorlására jogosult egyéb szervek, személyek, 2005/13. Adózási kérdés a környezetvédelmi felülvizsgálat és a mőszaki vizsga adójogi megítélése július 1. után a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyoni értékő jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzıdést lehet kötni. (2) Közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység: jogszabályi felhatalmazás alapján ellátott jogalkotási, végrehajtási, igazságszolgáltatási tevékenység, így a peres és nemperes eljárásként végzett tevékenység, az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenység, a jogalkotásról szóló évi XI. törvény hatálya alá tartozó jogalkotási, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény, a szabálysértésekrıl szóló évi LXIX. törvény, a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárási, az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény harmadik részében meghatározott eljárási illetékek és igazgatási, bírósági szolgáltatások díjának alapját képezı tevékenységek. (3) Nem minısülnek adóalanynak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végzı szervek, személyek akkor sem, ha gazdasági tevékenységükbıl - ideértve a 8. számú mellékletben felsorolt tevékenységeket is - származó bevételük jelentéktelen. A 8. számú melléklet 7. pontja szerinti tevékenységet végzı szervek, személyek - e tevékenységbıl származó bevételüktıl függetlenül - adóalanynak minısülnek. Az arányosság és igazságosság elvének következetesebb érvényesülését az átlagos és az átlag alatti jövedelemmel rendelkezı, alapvetıen munkaviszonyban álló széles társadalmi rétegek reáljövedelmének a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabb növekedése biztosíthatja. A lakosság meghatározó részét érintı változások fı eleme az adóterhek mérséklése a középsı adósáv megszőnésével. A törvény 2005-re kétkulcsos adótáblát rendel. Ily módon megvalósul, hogy az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelemmel rendelkezık adóterhelése érzékelhetıen csökken. A minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás biztosítja. Az arányosság, igazságosság és semlegesség elvét erısíti a munka- és tıkejövedelmek adóterheinek harmonizációja. Az adóterhek közelítését és összhangba hozását (az átlagjövedelem adóterheivel) az elkülönülten adózó jövedelmek lineáris kulcsának emelése szolgálja. Az adórendszerben meglévı, változatos jogcímő kedvezményeket maradéktalanul és teljeskörően csak a magas jövedelemmel rendelkezık tudják igénybe venni. Amíg tehát a magas jövedelem - látszólag - magasabb adókulccsal adózik, a kedvezmények érvényesítése által a magas jövedelmőek tényleges adóterhe arányában alacsonyabb. Az adókedvezmények közül 2005-re egyetlen jogcím sem szőnik meg, azonban annak érdekében, hogy az adóztatás progresszív jellege kevésbé torzuljon, indokolt az igénybe vehetı adókedvezményeket korlátozni.

5 A vállalkozási környezetet pozitív irányban befolyásoló módosításnak tekinthetı, hogy az Szja törvény által az egyéni vállalkozó számára a és évben beszerzett, elıállított, a 14,5 és 33 százalékos amortizációs kulcs alá tartozó tárgyi eszközeire, továbbá a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, elıállított szellemi termékre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére biztosított 50 százalék értékcsökkenési leírást a törvény idıbeli korlátozás nélkül biztosítja. Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján az egyéni vállalkozó, illetve az ıstermelı a költségként elszámolt iparőzési adója 25 százalékát vonhatja le az adóalapjából. A módosítás a levonás százalékos mértékét 50 százalékra emeli. A mikrovállalkozásnak minısülı egyéni vállalkozó (a legfeljebb 5 fıt foglalkoztató egyéni vállalkozó) a létszámnövekedés után hasonló kedvezményben részesül, mint a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás január 1-jétıl átalakult a természetbeni juttatás intézményének szabályozása. Az új szabályozás bevezetése óta eltelt idıszakban jelentıs számú értelmezési probléma vetıdött fel, ezért több ponton szükségszerővé vált a módosítás. A törvény elızıeken túl egyéb, a jogalkalmazást segítı módosítást, illetve pontosítást tartalmaz (pl. az adómentes üdülési szolgáltatásra jogosultak köre, a külföldön megfizetett adó beszámítása tekintetében). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény évi módosításait a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás ösztönzése, az európai uniós jogszabályok változása, és a gyakorlati tapasztalat indokolja. A javaslatok a versenyképességre korábban meghozott intézkedések kiterjesztésére, az osztalékadót érintı európai uniós irányelv módosításának történı megfelelésre, továbbá - a gyakorlati tapasztalatok alapján - az adóelkerülés lehetıségének szőkítésére és az egyszerősítés érdekében szükséges kisebb pontosításokra irányulnak. Az áfa-törvény módosítására vonatkozó, tervezett rendelkezések két nagy csoportra bontható: az uniós harmonizációs kötelezettségekre, illetve egyéb módosításokra. Az uniós harmonizációs kötelezettségek legnagyobb részét a földgáz- és villamosenergia-értékesítés teljesítési helyére vonatkozó szabályozás átvétele teszi ki. Kisebb jelentıségő kiigazítások történnek a befektetési célú arany adóztatása, és a sportlétesítmények rendeltetésszerő használatának áfa-kötelezettsége, valamint a vevıi készletek szabályozása tekintetében. A gáz és a villamos energia értékesítési helyére vonatkozó szabályok esetében a 77/388/EGK tanácsi irányelv (ún. 6. Áfa irányelv) módosításáról szóló 2003/92/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit január 1. napjától kell a tagállamoknak nemzeti szabályozásukba átültetni. Az irányelv alapján az áfa-törvény módosítására irányuló törvény a következı változásokat tartalmazza. Tekintettel a földgáz és villamos energia piacon bekövetkezett liberalizációra, ezen termékek, szolgáltatások értékesítésére vonatkozó adóztatás szempontjából szükség van a teljesítési hely meghatározására, mely egyértelmővé teszi, hogy mely esetben hol kell az adót megfizetni. Az irányelv, így a törvény is különbséget tesz a kereskedınek (viszonteladónak) és a fogyasztónak történı értékesítés között. Az elıbbi esetben az ügylet a gázt, villamos energiát beszerzı kereskedı gazdasági tevékenységének székhelyén, telephelyén adózik, míg az utóbbi esetben ott, ahol a fogyasztó azt ténylegesen felhasználja, elfogyasztja. Ezen túlmenıen - mivel az értékesítéshez hálózatra is szükség van - a földgáz elosztó, illetve a villamos energia hálózathoz történı hozzáférés biztosítása, a hálózaton történı továbbítás, és egyéb ehhez kapcsolódó szolgáltatás esetében is rendezi a törvény a teljesítés helyét. Adóalany megrendelı esetében a megrendelı székhelye, telephelye minısül teljesítési helynek, nem adóalany Közösségen kívüli illetıségő személy, szervezet esetén pedig annak állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye. A törvény szabályozza azt az esetet is, hogy amennyiben ezen terméket, szolgáltatást nem belföldön regisztrált adóalany értékesíti magyar adóalany részére, akkor az adó fizetésére a fordított adózás szabályai szerint nem az értékesítı, hanem a beszerzı a kötelezett. A kettıs adózás elkerülése miatt a törvény mentesíti az adó alól a földgáz és a villamos energia importját (vagyis annak harmadik országból történı igénybe vételét). Kettıs adózás ez esetben azért jöhetne létre, mert az import során mind termékimport jogcímén, mind a termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozó szabályok miatt belföldön keletkezne az adófizetési kötelezettség. A törvény tartalmazza néhány olyan probléma megoldását, mely a csatlakozással átvett irányelvi rendelkezések kapcsán jelentkezett. Így a törvény rendezi a Közösségen belüli ügyletekhez tapadó elılegfizetés esetén az adófizetési kötelezettség keletkezését, az adó alapját, mivel ennek kezelése eltér a belföldi ügyletektıl. Egyszerősítési szabályként értékelhetı a Közösségen belüli ügyletek adókötelezettség-keletkezési idıpontjának tervezett megfogalmazása. Ez a szabályozást (tekintve, hogy az uniós kötelezettség) nem változtatja meg, egyértelmősíti azonban, hogy az adókötelezettség keletkezése (legkésıbb a teljesítést követı hónap 15. napja) után kézhez vett számla miatt önellenırizni nem kell. A vevıi készlet eladó szempontjából történı egyszerősített kezelése néhány tagállamban alkalmazott elıírás, melyet Magyarország is alkalmaz a csatlakozástól kezdve. Ebben az esetben az eladónak nem kell

6 adóalanyként nyilvántartásba vetetnie magát a vevıi készlet helye szerinti tagállamban, az adót a vevı fizeti meg a készletbıl történı értékesítéskor Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés címén. Ez az intézmény a Közösségi ügyletek természetébıl kifolyólag azonban csak kölcsönösségi elven mőködhet, ezért szükségessé vált a szabályozás ilyen tartalmú kiegészítése. A törvény továbbá tartalmazza a vevıi készletben lévı termékek adójogi sorsának ellenırizhetıséghez nélkülözhetetlen nyilvántartási kötelezettséget. Szintén a közösségi szabályok értelmezése miatt vált szükségessé a tranzitterületen (repülıtereken) található boltokból történı adómentes értékesítés kezelése. Ugyanakkor a Bizottság és a tagállamok között egységes álláspont alakult ki abban, hogy vámraktárból lehetséges a közösségi állampolgárok adómentes kiszolgálása akkor, ha az illetı harmadik országba utazik. Ezért a magyar szabályozásban is szőkíteni kell az eddigi, a közösségi állampolgárok harmadik országba való kiutazásakor való adómentes kiszolgálását. A jelenlegi gyakorlat így vámraktár létrehozása mellett folytatható. A csoportos adóalanyiság intézményét az áfa-törvény május 1-jén hatályba lépett módosítása hívta életre. A csoportos adóalanyiság intézménye választható forma, amely a pénzügyi szektor hazai befektetésének, Magyarország regionális központtá válásának ösztönzésére szolgál. A törvény a választás feltételeinek további enyhítését szolgálja. A tényleges használat, élvezet elve szabály alkalmazási körét a 77/388/EGK tanácsi irányelv 9. cikkének 3. bekezdése határozza meg, ugyanakkor tagállami hatáskörbe utalja, az egyes országok élnek-e vele. Hazánk május 1-jén élt ezzel a lehetıséggel, és egyes szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás tényleges használata, élvezete helyének segítségével határozta meg. A jogszabály gyakorlati alkalmazásából adódó problémák miatt a jogszabályhely alkalmazhatósági hatálya leszőkül a távközlési szolgáltatásokra és a fuvarozási eszközök bérbeadására január 1-jétıl - a vállalkozási célon kívüli magánhasználat lehetıségére tekintettel - lépett hatályba a parkolási szolgáltatás igénybevétele, valamint az úthasználati díj fizetése esetén felszámított adó levonásának tilalma. A nemzetközi fuvarozás és személyszállítás versenyképességének javítására indokolt ezen törvényhely kiegészítése: a 3,5 tonna össztömeg feletti jármővek esetén a tiltó szabály nem érvényesülne. A kompenzációs felár a mezıgazdasági tevékenységet folytató, egyébként nem áfa-alany vállalkozásnak a beszerzésekben megfizetett, de le nem vonható elızetesen felszámított áfa-terhének ellentételezésére jár, melyet a felvásárló fizet ki. A felvásárló ezután a felárat az adóhatóságtól saját áfa-bevallásában visszakérheti. Mivel a felár így nem a felvásárló költsége, hanem a termelı pénze, bár technikailag a felvásárló elızetesen felszámított áfájának tőnik, egyértelmő január 1-jére visszamenıleges hatályú - törvényi rendelkezést igényel annak rögzítése, hogy az államháztartási támogatásra jutó áfa miatti arányosításba a kompenzációs felárat nem kell bevonni. Végezetül a törvény rendezi az ISPA program keretében indított, de a csatlakozás következtében Kohéziós Alapból történı támogatásba átkonvertálódott támogatások áfa-rendszerbeli kezelését. A fogyasztói árkiegészítés szabályozásánál érdemi változás a helyközi tömegközlekedésben igénybe vehetı támogatás esetén következik be. A százalékos mértékő árkiegészítési kulcs megmarad, azonban az így igénybe vehetı összeg felülrıl maximálttá válik. A fix összegő fogyasztói ár-kiegészítési díjtételek valorizálása 4,4% figyelembe vételével történt. A helyközi közlekedésben a módosítás értelmében a túlzott (a mindenkori elıirányzott inflációt meghaladó) tarifaemelések sem járnak majd együtt a fogyasztói árkiegészítés növekedésével, mivel azon esetekben, amikor az áremelés meghaladja a költségvetési irányelvben a következı évre tervezett infláció mértékét, a fogyasztói árkiegészítés alapja az elızı évi támogatási alap inflációval megnövelt értéke lesz. (Ez azt is jelenti, hogy - mivel a kedvezményezetteknek változatlanul jár a Korm. rendelet szerinti támogatási mérték - az áremelést kezdeményezı árhatóságnak kellene állnia saját fejezete terhére a különbözetet). Az alapszámot 2005-re a törvény kihirdetésekor alkalmazott árak figyelembe vételével kell megállapítani, ezután pedig mindig az elızı évi fogyasztói árkiegészítés alapjának vizsgálatával. Azaz, ha a fogyasztói árkiegészítés alapja a törvény által meghatározott maximum, de az árakat a támogatásra jogosult tovább emeli, akkor a következı évben is csak a már maximált adóalap inflációs korrekciójával lehet kiszámítani a tárgyévi fogyasztói árkiegészítés alapját. A komp- és révközlekedés bérletárainak a jegyárakhoz történı arányosítása is indokolja a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) mellékletének módosítását. Az érintett önkormányzatok polgármestereivel és a szolgáltatókkal történt egyeztetés alapján nincs szükség hatósági ár bevezetésére. Ezért nem állítható vissza a százalékos mértékő fogyasztói árkiegészítés. A fix összegő támogatás ugyanakkor normatív támogatást tartalmaz, így nem alkalmas arra, hogy a helyben szokásos ár- és kereset-viszonyokhoz igazított szabad árak különbözıségét elfedje. Mérséklendı ugyanakkor a váci kompnál elıállt feszültségeket, a bérletek támogatása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedik.

7 Az ellenırzés feltárta azokat a visszaéléseket, visszaélési lehetıségeket, amelyek az önkormányzati segítséggel megvalósított, tanintézetek tanulói bérletvásárlásaira vezethetık vissza. (A konstrukció lényege, hogy az önkormányzat minden diáknak megveteti a tanintézettel a bérletet, függetlenül attól, hogy a diáknak valóságosan szüksége van-e a tömegközlekedés igénybe vételére. Ezzel megnı a közlekedési szolgáltató által lehívható támogatás, miközben az önkormányzat megtéríti a bérletvásárlás költségét.) A visszaélések megszüntetése érdekében a nevelési-oktatási intézmények által vásárolható bérletek után igénybe vehetı fogyasztói árkiegészítés köre leszőkül a) a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalomra, valamint b) azokra az esetekre, amikor az adott településen alsó fokú tanintézet nem mőködik. Ilyenkor a körzetileg illetékes oktatási intézmény a telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló bérletet megvásárolhatja a tanulmányi idıszakra (szeptember-június hónapokra). Az ingyenes utazások ellentételezése a fogyasztói árkiegészítés neuralgikus pontja. Mivel a fogyasztói árkiegészítés a kedvezményes utazások miatt a közlekedési szolgáltatóknál kiesı bevételek kompenzációja, elengedhetetlen a kedvezményes utazásokkal való tételes elszámolás. Ez azonban az ingyenes utasok esetében megvalósíthatatlan, ezért szabályozási szempontból ez a kör mindenképpen szőkítendı, vagy a kedvezmények mértékének csökkentésével, vagy a kedvezményezettek körének korlátozásával. Az országgyőlési képviselık utazási költségtérítésben részesülnek, ezért az ı utazásuk költsége megtéríthetı más módon is. A haderıreformmal a sorkatonai/polgári szolgálat megszőnik, így az ingyenesség fenntartása oka fogyottá válik. [Természetesen a szerzıdéses katona igénybe veheti a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést, mint bárki más bejáró dolgozó a vonatkozó, 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint.] Mivel jelenleg is a GKM állapítja meg a helyi tömegközlekedésben, valamint a komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítést, célszerő az e célt szolgáló keretösszeget, valamint az utalványozást a szaktárca hatáskörébe utalni. Mindaddig ugyanis, amíg az ingyenes utazások nem megszámolhatók, a fix összegő fogyasztói árkiegészítés gyakorlatilag termelési árkiegészítésként mőködik. A törvény a regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény módosításánál változatlanul célul tőzi, hogy a regisztrációs adó az Európai Unióhoz történı csatlakozással megszőnı fogyasztási adót felváltó adóként mőködjön a forgalomba helyezés sajátosságai, illetve az érvényesíteni kívánt környezetvédelmi szempontok miatti szükségképpeni eltérések mellett. Lényegi változást jelent a hatályos szabályok szerinti, a márkakereskedık által fizetendı (illetve tılük a vezérképviselet által átvállalható) adóelıleg megszőnése mivel az a gyakorlatban a gépjármő-forgalmazók szerint bonyolultnak, számviteli szempontból nehezen kezelhetınek bizonyult. Egyúttal az adóelıleg-fizetési rendszer megszőnésével a regisztrációs adó kötelezettség szorosabban kapcsolódik az áfa-kötelezettséghez. Ezzel párhuzamosan a törvény egyértelmővé teszi, hogy mely esetben tartozik a regisztrációs adó a gépjármő értékesítésének áfa-alapjába. Az adóztatandó termékkört a törvény kiterjeszti a motorkerékpárokra, természetesen csak abban a körben, amelynél a mindenkor hatályos szabályok szerint a forgalomba helyezés kötelezettségként felmerül. Nem változik az eljáró adóhatóság (Vám és Pénzügyırség), és ugyancsak érintetlen marad az adóigazolás rendszere, vagyis a forgalomba helyezésnek változatlanul feltétele a regisztrációs adó megfizetésének igazolása. A törvény a jövedéki szabályozás tekintetében elsısorban az uniós belpiaci forgalomra kialakított szabályozásban szükséges kisebb korrekciókat, kiegészítéseket tartalmazza. Így például lehetıvé válik, hogy az adómentes felhasználók részére a tagállamokból bejegyzett kereskedıkön keresztül is az importtal azonos feltételek mellett hozhassanak be ásványolajterméket. A bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozás módosítása a megújuló energiaforrások üzemanyagcélú felhasználásának ösztönzésére vonatkozó nemzeti célkitőzésekkel összhangban szerepel a törvényben, melynek megfelelıen a motorbenzinbe (az ETBE komponenseként) bekevert bioetanol és a gázolajba bekevert biodízel adókedvezményét szabályozza. Környezetvédelmi szempontokat juttat érvényre az a változtatás, mely szerint július 1-jétıl a jelenlegi adómérték a 10 ppm vagy az azalatti kéntartalmú üzemanyagokra marad érvényben, a 10 ppm-nél nagyobb kéntartalom fölött pedig magasabb adómérték kerül elıírásra, melynek hatására a rosszabb minıségő üzemanyagok várhatóan kiszorulnak a piacról, forgalmazásuk megszőnik. A jövedékiadó-mértékek bevételi célzatú emelésére évben nem kerül sor. A biodízel és a rosszabb minıségő üzemanyagok esetében bekövetkezı változások nem költségvetési indíttatásúak, a cigarettára és a finomra vágott fogyasztási dohányra vonatkozó valorizált, illetve újraszámolt adóminimum érvényesítése pedig annak érdekében szükséges, hogy az adóminimum kifejthesse hatását, kellı védelmet nyújtson az alulról irányuló árversennyel szemben.

8 A gépjármőadóról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) szerint január 1-jétıl az önkormányzati adóhatóságok - a korábbi adózói bevallás helyett - a jármőnyilvántartásból az okmányiroda által szolgáltatott adatok alapján végzik adóigazgatási feladataikat. Az új adóztatási rendszer jövıbeni teljes, zökkenımentes mőködtetésére, valamint a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a törvény az anyagi jogszabály kisebb módosítását tartalmazza. Emellett a gépjármő környezetre gyakorolt hatásához kapcsolódó kedvezményi rendszer - a technikai fejlıdés ütemét követve - felülvizsgálata is elengedhetetlenné vált, melynek kisebb korrekcióját a törvény tartalmazza, amellett, hogy garantálja az adókedvezmény igénybevételének idıtartamát is. Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.) a törvényben szereplı módosításai - összhangban a Kormány törekvéseivel - garanciát kívánnak nyújtani az adózók jogbiztonságának megerısítéséhez, egyúttal a szabályozás egyszerősítését, a jogalkalmazás hatékonyságának növelését szolgálják az adóigazgatás korszerősítésének érdekében. E korszerősítéssel - a rendelkezésre álló erıforrások keretei között - javítható az adóbeszedés hatékonysága, az új adóeljárási technikákkal pedig tovább modernizálható az adóigazgatás szabályrendszere. Az adminisztráció egyszerősítését szolgáló szabályváltozások közül kiemelést érdemel az adózók pénzforgalmi bankszámla bejelentési kötelezettségének megszüntetése, a személyi jövedelemadó adóhatósági megállapítási szabályainak teljes körővé tétele, egyes tevékenységüket szüneteltetı adózók (közjegyzık, ügyvédek, szabadalmi ügyvivık) adminisztratív kötelezettségek alóli mentesítése, a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítı adózók körének bıvítése. Tekintettel arra, hogy Magyarország uniós csatlakozását követıen a hazai adóigazgatás normái még szorosabban kötıdnek a Közösség irányelveihez, elıírásaihoz, a módosítások egy része az adóügyi együttmőködéssel összefüggésben a szabályozások közötti összhangot biztosítja, illetıleg pontosítják a hatályos rendelkezéseket. A társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás szabályozási célja kettıs. A társadalombiztosítási járulékok terén külön törvényben nyújtandó külön kedvezmények célzottan segítik a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben levı munkavállalók foglalkoztatását, a 25 év alatti fiatalok, a gyermeket vállaló anyák és az 50 év feletti tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedését. A tételes egészségügyi hozzájárulás esetében pedig alapvetı cél, hogy általánosan megvalósuljon valamennyi foglalkoztatóra vonatkozóan a foglalkoztatói közteher csökkentés. A járulékterhek szelektív, differenciált mérséklésének fı célja a munkahelyteremtést általában ösztönzı adórendszerbeli kedvezményeken túlmenıen az, hogy a járulékok terén nyújtott külön kedvezmények célzottan segítsék a pályakezdı fiatalok elhelyezkedését, valamint a munkaerıpiacon hátrányos helyzetben levı munkavállalók foglalkoztatását A foglalkoztatók ezen munkavállalóik után a megfizetett járulékok egy részét a Munkaerıpiaci Alapból - meghatározott idıtartamra - igényelhetik vissza. E támogatási formát a foglalkoztatási törvény szabályainak módosítása teszi lehetıvé meghatározott feltételrendszer fennállása esetén a befizetett járulékok visszaigénylése alapján. A foglalkoztatók adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó rendelkezés a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallási szabályainak a járulékbevallások gyakoriságához való igazítása, melynek értelmében a havi bevallásra nem kötelezett adózók tagdíj bevallási kötelezettségüknek - azonosan a járulékbevallással - negyedéves gyakorisággal tehetnének eleget. További jelentıs adminisztrációt csökkentı lépés a társadalombiztosítási igazgatási szervek és az adóhatóság közötti, a biztosítottakra vonatkozó adatátadás megvalósítása, mely kiválthatja a jövıben a többszörös, részben azonos adattartalmú munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ez utóbbi két rendelkezés a megvalósítás feltételeinek részletes kidolgozására megfelelı felkészülési idıt adva évtıl lépne hatályba. (4) Jelentéktelen az (1) bekezdésben meghatározott szervek, személyek gazdasági tevékenységbıl származó bevétele, ha az a tárgyévet megelızı évben nem haladta meg, valamint a tárgyévben várhatóan idıarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító, a 49. (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékhatárt. (5) A (4) bekezdés szerinti értékhatár megállapításakor az (1) bekezdésben meghatározott szervek, személyek 30. (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységét - feltéve, hogy nem éltek a 30. (2) bekezdés szerinti választás jogával -, valamint a 8. (4) bekezdés szerinti közvetített szolgáltatás nyújtását nem gazdasági tevékenységként végzett tevékenységnek kell tekinteni. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott, adóalanyiságát elvesztı szervezetet, személyt - az adóhatósághoz történı bejelentése alapján - úgy kell tekinteni, mint amely jogutód nélkül szőnt meg, azzal, hogy a 7. (2) bekezdésének b) pontját, 20. (4) bekezdésének b) pontját, valamint 39. -át nem kell alkalmaznia. Az adófizetési kötelezettsége

9 tekintetében - ha az elszámolandó adója pozitív - az elszámolandó adót jogosult legkésıbb a megszőnéshez kapcsolódó bevallás benyújtására elıírt határidıt követı hónap utolsó napjáig rendezni. (7) Az adóalanynak minısülı szervezetnek, személynek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységét, valamint olyan vagyon, vagyoni értékő jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedését, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzıdést lehet kötni - kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében - a 30. (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységnek kell tekinteni. (8) Az adóalanynak nem minısülı szervnek, személynek a (4) bekezdés szerinti értékhatár elérése esetén adófizetési kötelezettsége azon termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást követı termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira keletkezik elıször, amelynek ellenértékével a jelzett értékhatárt túllépte. Szükséges annak biztosítása, hogy az intervenciós szervezetek mezıgazdasági termékértékesítésük tekintetében mindenképpen adóalanyok maradjanak függetlenül attól, hogy e tevékenységükbıl mikor realizálnak bevételt. A hatályban lévı szabályok szerint a közhatalmat gyakorló szervek adóalanyisága fennáll, ha a gazdasági tevékenységbıl származó bevételük meghaladja a 4 millió forintot. A törvény értelmében a 4 millió forintos összeghatár számításánál nem kell figyelembe venni a közhatalmat gyakorló szervnek, személynek azt a közvetítıi tevékenységét, amelyet az áfa-törvény 8. (4) bekezdése szerint - vagyis szolgáltatás saját nevében, más javára történı igénybe vételével - végez. Ezzel elkerülhetı, hogy egy egyébként közhatalmi tevékenységet végzı hivatal kizárólag a beérkezı közüzemi számlák - az épületben lévı más szervek részére történı, tényleges felhasználásnak megfelelı - továbbszámlázása révén adóalany maradjon, vagy adóalannyá váljon. Ugyancsak az értékhatárhoz kapcsolódó módosítás, hogy a törvény meghatározza, mely esetekben keletkezik elıször adófizetési kötelezettsége azoknak a közhatalmat gyakorló szerveknek, amelyek egyébként nem adóalanyok. A törvény értelmében a nem adóalany közhatalmat gyakorló szervnek azután a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás után keletkezik elıször adófizetési kötelezettsége, amellyel a 4 millió forintos összeghatárt túllépi. 4/B. E törvény alapján kizárólag az adó megfizetésére kötelezett: a) termékimport tekintetében a nem adóalany; b) a Közösségen belülrıl történı új közlekedési eszköz beszerzése tekintetében a belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezı természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet; c) a 7/A. -ban foglaltak alapján Közösségen belülrıl történı beszerzésnek minısülı termékbeszerzések tekintetében az adóalanynak nem minısülı jogi személy; d) a 40. (6) bekezdése alapján az adó megfizetésére kötelezett nem adóalany. Az Európai Unióhoz történı csatlakozás következtében megszőnnek a tagállamok közötti vámhatárok, ezáltal annak a lehetısége is, hogy a vámhatóság kivetéssel állapítsa meg az adót ezen beszerzések után. áfa alanyok tekintetében a kivetést az önbevallás váltja fel a csatlakozást követıen. Önbevallással kell továbbá rendezni a Közösségen belülrıl történı beszerzés után fizetendı áfát az egyébként nem áfa alany jogi személyeknek is meghatározott beszerzési értékhatár felett. Azonban a nem áfa alany jogi személyek nem válnak adóalannyá, csupán adófizetésre kötelezettekké. Adófizetésre kötelezett továbbá új közlekedési eszköz Közösségen belülrıl történı beszerzése tekintetében a természetes személy és jogis személyiség nélküli szervezet is. A törvény továbbá egyértelmővé teszi, hogy termékimport után a nem adóalany személy, szervezet is adófizetésre kötelezett, valamint az a nem adóalany személy, szervezet is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, mely áthárított adót tartalmaz. Csoportos adóalanyiság 4/C. (1) A 4. (1) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetıleg biztosító adóalany választása esetén jogosult arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végzı adóalannyal együttesen minısüljön adóalanynak (csoportos adóalanyiság). A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti (csoporton belülre végzett) szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. (2) A csoportos adóalanyiság választására az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén nyílik lehetıség: a) a csoport valamennyi tagja aa) belföldön nyilvántartásba vett adóalany, ab) a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó önálló jogi személy, vagy a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló évi CXXXII. törvény hatálya alá tartozó fióktelep, ac) egy idıben csak egyetlen csoportnak tagja;

10 b) a csoport bármely hitelintézetében, befektetési vállalkozásában vagy biztosítójában pénzügyi holding társaság, biztosítói holding társaság vagy nem magyarországi székhellyel rendelkezı hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító ellenırzı befolyással rendelkezik; c) az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére általános forgalmi adó tekintetében elévülési idın belül összesen forint feletti adóhiányt jogerısen nem állapított meg. d) (3) A csoportnak legalább két tagja van - amelybıl az egyik a kiszervezett tevékenységet végzı -, és a csoportos adóalanyiság választása feltételeinek - kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt - a csoport fennállása alatt a tagok folyamatosan megfelelnek. (4) A csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén és a csoporton belülre végzett termékértékesítés esetén áll fenn. Ha a tag kizárólag csoporton belülre nyújt szolgáltatást, önálló adóalanyisága megszőnik. (5) A csoportos adóalanyiság választását, a csoport tagjainak nevét, székhelyét (telephelyét) és adószámát a csoport tagjai az adózás rendjérıl szóló törvénynek az általános forgalmi adókötelezettség bejelentésére vonatkozó szabályai szerint az adóhatósághoz bejelentik. A csoportos áfa-alanyiság feltételeinek megteremtése más uniós tagállamokban is szokásos gyakorlat. Bevezetése erısítheti, hogy hazánk Közép-Európán belül több hitelintézet, befektetési vállalkozás és biztosítótársaság regionális központja legyen. Gazdasági tevékenység 5. (1) A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerően végzett tevékenység, így különösen: a mezıgazdasági, a kitermelıipari, az építıipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. 2003/111. Adózási kérdés igazságügyi szakértık, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában 2003/21. Adózási kérdés az eredeti szerzık, elıadómővészek áfa alanyisága, áfa kötelezettsége 1993/287. Adózási kérdés A kutatóintézetek által állami megrendelésre központi forrásból finanszírozott kutatásfejlesztési tevékenység áfa-kötelezettsége 1993/228. Adózási kérdés Önkormányzati támogatásból üzemelı költségvetési intézmény visszaigénylési jogosultsága 1993/149. Adózási kérdés A hatósági intézkedés eredményeként lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének áfakötelezettsége (2) Nem minısül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, munkaviszony jellegő jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelısségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. 2003/111. Adózási kérdés igazságügyi szakértık, intézetek és felülvéleményezési testületek megítélése az áfában 2003/21. Adózási kérdés az eredeti szerzık, elıadómővészek áfa alanyisága, áfa kötelezettsége 7002/1997. (AEÉ 3.) APEH irányelv a Magyar Vöröskereszt áfa-elszámolásáról 1995/176. Adózási kérdés A könyvvizsgálói tevékenység áfá-ja 1993/195. Adózási kérdés A könyvvizsgálói tevékenység áfa-kötelezettsége

11 (3) Nem minısül gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység, valamint olyan vagyon, vagyoni értékő jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzıdést lehet kötni. BH Közcélú beruházás megvalósítása esetében a vízi társulat a saját beruházásban megvalósított beruházás után nem jogosult áfa-levonásra (1992. évi LXXIV. tv. 5. ). BH II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetısége valamelyik hitelezıre engedményezhetı. A visszaigénylés jogszerősége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 52. (5) bek., évi IV. törvény 329. (3) bek., 331., évi XCI. tv. 32. (3) és (4) bek., évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 5. (1) bek., 32. (1) bek. a) pont, 48. (3), (4) és (5) bek.]. KGD Közcélú beruházás megvalósítása esetében a vízi társulat a saját beruházásban megvalósított beruházás után nem jogosult áfalevonásra (1992. évi LXXIV. törvény 5. ). KGD A vízgazdálkodási társulatoknak a tag és nem tag érdekében fizetett érdekeltségi hozzájárulás között általános forgalmi adó köteles, a társulat pedig a forgalmi adó alanya (1977. évi 28. törvényerejő rendelet 1., évi LXXIV. törvény 4., 5., 8., 13. ). KGD Az általános forgalmi adóalanyiságot eredményezı bevétel elérésére irányuló tevékenység nem lehet közvetett (1992. évi LXXIV. törvény 4-5., 33., évi LXXXVI. törvény 4. ). KGD Csak tevékenységi körbe tartozó termékbeszerzés után illeti meg az adózót az általános forgalmi adólevonás joga (1992. évi LXXIV. törvény 5., ). Termékértékesítés 6. (1) Termékértékesítés: a birtokba vehetı dolog ellenérték fejében történı átengedése, mely az átvevıt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. 2004/72. Adózási kérdés a nyomdai tevékenység áfa-rendszerbeli kezelésének megítélésérıl 2002/91. Adózási kérdés a vadászati szolgáltatás és a vadásztrófea értékesítés áfa-rendszerbeli megítélése 2000/110. Adózási kérdés a hibás teljesítésen alapuló kijavítás, kicserélés megítélése az áfában 2000/46. Adózási kérdés ajándékkupon, a termék csomagolásában elhelyezett készpénz minısítése az Szjaban, a Tao-ban és az Áfa-ban 1999/34. Adózási kérdés közvetített termékértékesítés áfa-beli megítélése 1999/33. Adózási kérdés közraktári jegy üres forgatmánnyal óvadékba adásának áfa-kötelezettsége 1999-tıl 1997/105. Adózási kérdés Az eladó tulajdonjogának fenntartásával beszerzett termék áfa-jának levonása 1995/140. Adózási kérdés A közraktári jegyek óvadékba adása 1994/296. Adózási kérdés A dolgozóra átterhelt munkaruhaköltség áfája 1994/228. Adózási kérdés Közraktárjegyek áfa-kötelezettsége (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában termékértékesítésnek minısül különösen: a) a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott idıre szóló bérletérıl vagy részletvételérıl azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlı vagy a vevı a tulajdonjogot legkésıbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerzıdés lejártával megszerzi; 1994/51. Adózási kérdés Személygépkocsi-lízing 1993-ra, illetve 1994-re vonatkozó áfa-kötelezettsége 1994/31. Adózási kérdés A lízing áfa-rendszerbeli minısítése

12 1993/279. Adózási kérdés Személygépkocsi saját használatra történı lízingbevétele esetén az áfa továbbra sem vonható le 1993/278. Adózási kérdés Személygépkocsi-import lízing utáni áfa-kötelezettséggel kapcsolatos szakmai iránymutatás módosítása 1993/61. Adózási kérdés Személygépkocsiimport-lízing utáni áfa-kötelezettség EBH Vizsgálandó szempontok a vadászati szolgáltatással és trófeaértékesítéssel kapcsolatos számlázás jogszerősége kapcsán (1990. évi XCI. törvény 1., 66/G. ; 2000 évi C. törvény ; évi LXXIV. törvény 6. ). EBH Az áfa-levonási jog gyakorlása ingatlan tulajdonjogának árverés útján történı megszerzése esetén (1992. évi LXXIV. tv. 6., 35. ) BH Adóügyben a szerzıdés színleltségét nemcsak az adózó terhére, hanem adott esetben a javára is értékelni kell [1990. évi XCI. tv. 1. (7) bek., 51. (7) bek., évi LXXIV. tv. 4. (1) bek., 6. (1) és (2) bek., 20., Ptk (1) bek. és 207. (4) bek., 724/B/1994. AB.] AEÉ 1996/9. Személygépkocsiból átalakított tehergépjármő beszerzésminısítése az általános forgalmi adó levonhatósága szempontjából [1992. évi LXXIV. tv. 6. (1) bek., 33. (2) bek. b) pont; évi XCI. tv. 1. (7) bek.; Ptk (1) bek., 117. (2) bek.] KGD Az általános forgalmi adó kötelezettség megállapítása során a követelés értékesítésérıl szóló szerzıdés nem termékértékesítés, hanem pénzügyi szolgáltatás (faktoring ügylet) [1992. évi LXXIV. törvény 6. (1) bek.]. KGD A személygépkocsi tulajdonjogának átruházására irányuló szerzıdés szóban is létrejöhet, ezért az ilyen szerzıdés alapján is levonható az általános forgalmi adó [1992. évi LXXIV. törvény 6., 32., évi XVIII. törvény 84., 20/1990. (VIII. 6.) BM rendelet 10. ]. KGD Nyugtaadási kötelezettséggel járó termékértékesítés történik akkor is, ha az adóalany az állítása szerint egyébként ingyenes termékért ellenértéket kér, illetıleg kap (1992. évi LXXIV. törvény 6., 13., 70. ). KGD A termékértékesítésre vonatkozó szerzıdést a gazdasági életben létrejött szerzıdéses kapcsolatok láncolatában betöltött szerepének megfelelıen kell minısíteni [1992. évi LXXIV. törvény 6. (1) bek.]. KGD Az általános forgalmi adó visszaigénylése szempontjából a termékértékesítés a dolog átadásával következik be, ez azonban nem feltétlenül fizikai birtokbavételt is jelent [1992. évi LXXIV. törvény 6. (1) bek.]. 2000/18. Adózási kérdés a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a fizetendı adó alapjának pénzügyi lízing tıkerészének külföldi fizetıeszközben történı meghatározásakor PM-APEH tájékoztató A pénzügyi lízing helyérıl és számviteli elszámolásáról az áfa-rendszerben 1997-tıl b) a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerzıdés alapján a megbízó és a bizományos között; 1995/182. Adózási kérdés Az import vételi bizomány 1995-re vonatkozó szabályai c) a termék átadása építési szerzıdés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelı bocsátotta rendelkezésre; d) a termék nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként való átengedése (apportálás); valamint e) a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között. Az irányadó 6. áfa irányelv értelmében a megrendelı által rendelkezésre bocsátott anyagokból történı más termék létrehozása termékértékesítésnek minısül, amennyiben annak alapja építési szerzıdés. Ezért a törvény a korábbi szabályozástól eltérıen a termékértékesítés tényét a vállalkozási szerzıdésekrıl leszőkíti az építési szerzıdésekre. A törvény megváltoztatja az apport áfa-rendszerbeli kezelését is. A hatályos szabályozás alapján az apport ellenérték nélküli átadásnak minısül, ebbıl következıen egyrészt feltételes adóztatási pontot jelent (azaz csak akkor keletkezik az apportálónál áfa fizetési kötelezettség, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott), másrészt adóalapnak a forgalmi érték tekintendı, amely lehetıséget ad a felek, vagy akár a

13 könyvvizsgáló által megállapított, a cégbíróság által elfogadott érték felülvizsgálatára az áfa kötelezettség megállapításakor. A gyakorlatban e téren tapasztalható bizonytalanságok megszüntetése érdekében a törvény ellenérték fejében létrejött ügyletként kezeli az apportot, így az áfa alapja fıszabály szerint a felek által meghatározott értékhez igazodik. A törvény egyértelmősíti a zálogszerzıdés alapján átadott termékek utáni adókötelezettséget. Az új értékesítési pont (zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között) nevesítésével a hatályos szabályozásban kizárólag a termékértékesítés fıszabályából következı tényállás jelenik meg a törvényben. 2000/68. Adózási kérdés nyomdai tevékenység áfa vonzata (3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerzıdéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik. 1995/177. Adózási kérdés A végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének áfakötelezettsége 1994/338. Adózási kérdés A fagylalt, illetve a jégkrém KSH-besorolása 1994/337. Adózási kérdés A tárgyi adómentes tevékenységet szolgáló befejezetlen beruházás értékesítését követı levonási jogosultság 1994/316. Adózási kérdés A fogászatban alkalmazott anyagok KSH besorolása 1994/315. Adózási kérdés A mőtrágyaként és nem mőtrágyaként felhasználásra kerülı ammóniumnitrát és ammóniumszulfát adómértéke 1994/123. Adózási kérdés Vállalkozási szerzıdés alapján mezıgazdasági tevékenységet folytatók áfakötelezettsége 1994/94. Adózási kérdés január 1-je elıtt megkötött, de még le nem járt lízingszerzıdések általános forgalmi adó kötelezettségérıl 1994/22. Adózási kérdés Az ingatlan elidegenítésének általános forgalmi adó kötelezettséget érintı kérdései 1994/20. Adózási kérdés A nemesfémbıl készült zsőrizett ékszerek KSH-termékjegyzékbe történı besorolása 1994/12. Adózási kérdés Alapítványi vagyon átvételének áfája 1993/321. Adózási kérdés A környezetvédelmi felülvizsgálat, valamint rendszámtáblacsere áfakötelezettsége miatti önellenırzés 1993/318. Adózási kérdés A munkaruha áfája 1993/112. Adózási kérdés A környezetvédelmi felülvizsgálat, valamint a rendszámtáblacsere áfakötelezettsége 7. (1) Termékértékesítésnek minısül az is, ha az adóalany a terméket a) az adóalanyiságot eredményezı gazdasági tevékenysége körébıl kivonja, ideértve a más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket, b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra, c) saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra, d) üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

14 feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülrıl történı beszerzéséhez, importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez, elıállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. (2) A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik: a) a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy elıállításához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható; 1999/171. Adózási kérdés az áfa átháríthatósága végelszámolással történı megszőnés esetén 1997/227. Adózási kérdés Vállalkozáson kívüli célt szolgáló ingatlan saját vállalkozásban történı átalakításának áfa-ja b) a megszőnés - a 9/A. -ban meghatározott eltéréssel -, ha az adóalany adóalanyisága megszőnésének idıpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, elıállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható; c) ha az adóalany a tulajdonában lévı (ideértve a bizomány keretében átvett terméket is), adóalanyiságát eredményezı tevékenysége érdekében beszerzett, elıállított terméket belföldrıl másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja vagy más módon juttatja el, kivéve, ha a termék továbbítása az alábbi célok valamelyike érdekében valósul meg: 1. a 14. (2) bekezdésében, valamint a 14/A. -ban meghatározott termékértékesítés, 2. a 14. (3) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, 3. a 11-11/A. szerinti termékértékesítés, valamint a 29/A. -ban meghatározott termékértékesítés, 4. a termék kivitele másik tagállamba, annak feldolgozása, megmunkálása céljából, amennyiben ezen szolgáltatás teljesítése után a termék visszakerül belföldre a szolgáltatást igénybe vevı adóalanyhoz, 5. a termék tulajdonosa által, annak adóalanyisága körébe tartozó termék ideiglenes használata szolgáltatás teljesítése érdekében a feladás vagy a fuvarozás befejezésének helye szerinti tagállamban, 2005/28. Adózási kérdés megvalósul-e áfa kötelezettséggel járó vagyonmozgatás, ha a más tagállambeli adóalany belföldre idegen tulajdonban lévı eszközt hoz be belföldi bérbeadás céljára? 6. a termék 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használata másik tagállamban, amelyre - amennyiben azt harmadik országból importálták volna - az ideiglenes behozatal címén teljes adómentesség vonatkozna, 7. a termék továbbítása másik tagállamban fenntartott vevıi készlet céljára, amennyiben az adóalanynak a továbbítást követıen a másik tagállamban nem keletkezik adófizetési kötelezettsége Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés címén, 2005/29. Adózási kérdés külföldi adóalany által belföldön fenntartott vevıi készletek közötti készlet mozgatás áfa-kötelezettsége 8. a 14. (7) bekezdésében meghatározott termékértékesítés. Amennyiben az 1-8. pontokban foglalt feltételek közül bármelyik megszőnik, a saját tulajdonban lévı termék tagállamok közötti fuvarozását, továbbítását termékértékesítésnek kell tekinteni. A termékértékesítés teljesítési idıpontja a feltétel megszőnésének napja. 2006/100. Adózási kérdés vásározó kereskedı adókötelezettsége más tagállamban d) (3) Nem minısül termékértékesítésnek 2005/30. Adózási kérdés kis értékő ajándék áfa levonhatósága május 1-je után a) a közcélú adomány; b) a vállalkozási célból ingyenesen adott termék, ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadás;

15 c) a kis értékő ajándék; d) a sajtótermék kötelespéldányként történı rendelkezésre bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul; valamint e) a terméknek más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadása, ha az ellenérték nélküli átadás kötelezettségét törvény írja elı; Import esetében az adófizetési kötelezettség keletkezése független volt attól, hogy a termékimport értékesítés következménye volt-e. A vámhatárok lebomlásával ez az elv a Közösségi szabályozásban fennmarad, vagyis a saját tulajdonban lévı termék tagállamok közötti mozgatása adóztatandó tényállást keletkeztet, azokkal a kivételekkel, melyek a termékimport esetén is adómentességet jelentettek volna (pl. ideiglenes behozatal), vagy amelyek a teljesítési helyre vonatkozó szabályokból következıen értelemszerően adódnak. Így nem keletkezik adófizetési kötelezettség a saját tulajdonban lévı terméknek egy másik tagállamba történı elszállítása után, amennyiben a termék egy fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, vagy arra a távértékesítés szabályai vonatkoznak, vagy olyan termék, amelyet nemzetközi repülı-, vonat-, vagy hajójáratok fedélzetén szándékoznak értékesíteni. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség továbbá, ha a fuvarozott termék termékexportot, vagy azzal egy tekintet alá esı termékértékesítést, vagy Közösségen belüli adómentes értékesítést valósít meg, illetve, ha a terméket megmunkálás céljából viszik át másik tagállamba, és azt követıen visszahozzák, vagy azzal végeznek el munkát és visszahozzák, vagy ha egyébként ideiglenes behozatali jogcím vonatkozna a termékre, amennyiben a behozatal import jogcímén történne (pl. kiállításra kiviszik a terméket és visszahozzák). Ez a rendelkezés biztosítja részben azt is, hogy amennyiben az importált terméket nem abban a tagállamban bocsátják vámjogi szabad forgalomba, amelyben ténylegesen használják, fogyasztják, akkor is a fogyasztás helye szerinti tagállamban, az ott érvényes adómértékkel kell az adót megfizetni. f) a külön jogszabály szerint többcélú kistérségi társulásnak minısülı szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetve a társulni kívánó, többcélú kistérségi társulás keretében mőködı társulások tulajdonában lévı, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása, kiválás esetén térítésmentes visszajuttatása. Tekintettel arra, hogy Magyarország május 1-jétıl az Európai Unió tagállama, a csatlakozást követıen az import egy része Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül. A törvény tehát a beszerzés lehetıségeit (belföldrıl, importból) bıvíti ki a Közösségen belülrıl történı beszerzéssel. A gáz és a villamos energia értékesítés teljesítési helyérıl szóló 2003/92/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak január 1-jétıl kell alkalmazni. A hivatkozott direktíva átvétele következtében az áfatörvény több helyen is módosításra szorul. A törvény ezen része rögzíti, hogy nem tekintendı termékértékesítésnek - így nem adóztatandó az az eset - ha az adóalany a tulajdonában lévı a szabályozás értelmében terméknek tekintett gázt, vagy villamos energiát belföldrıl másik tagállamba továbbítja. Továbbá a törvény pontosítást tartalmaz arra nézve, hogy nem csak a tulajdonos általi, tagállamok közötti termékmozgatások minısülnek a felsorolt kivételektıl eltekintve termékértékesítésnek, hanem a bizományos általi terméktovábbítások is. Ennek indoka, hogy mivel a megbízó és a bizományos közötti termékátadás is termékértékesítésnek minısül az áfa-rendszerében, a bizományost és a tulajdonost a tagállamok közötti termékmozgatások tekintetében azonosan kell kezelni. A racionalizálódó államigazgatás érdekében az önkormányzatok társulhatnak különféle közszolgáltatási, fejlesztési feladatok ellátására. A közös feladatellátás termékek (ingatlanok, berendezések, felszerelések, stb.) átadását is igényelheti, mely térítésmentes átadást a törvény nem tekinti termékértékesítésnek, így az adófizetési kötelezettséggel sem jár. (4)-(5) EBH A termék áruminta jellegét bizonyítani kell (1992. évi LXXIV. tv. 7., 13., 33. ). BH Garanciális javítások esetében a márkakereskedı áfakörön kívüli szolgáltatást végez (1959. évi IV. tv. 305., évi LXXIV. tv. 7. ). AEÉ 2004/12. I. A gépkocsikkal együtt értékesített téligumi-készletek és rádiós magnók, mint olyan plusz, extra szolgáltatások, melyeket ellenérték nélkül, ajándékképpen vehet birtokba a gépkocsit vásárló személy, nem minısülnek a gépkocsi árából történı árengedménynek. [1992. évi LXXIV. törvény 7. (1) bekezdés a) pontja; évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A/5. pontja] KGD A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó törvény által is elismert jogból nem következik a más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadás törvényi kötelezettsége [1992. évi LXXIV. törvény 7., évi IV. törvény 27., 31. ]

16 KGD A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó törvény által is elismert jogból nem következik a más tulajdonába történı ellenérték nélküli átadás törvényi kötelezettsége [1992. évi LXXIV. törvény 7., évi IV. törvény 27., 31. ]. KGD ÁFA-köteles termékértékesítésnek minısül a tehergépkocsi személygépkocsivá átalakítása (1992. évi LXXIV. törvény 7. ). Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés 7/A. (1) Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel: a 6. szerinti termékértékesítésnek megfelelı termékbeszerzés, kivéve a 6. (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelı termékbeszerzést, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) a terméket az eladó vagy a vevı, vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el, b) a terméket beszerzı adóalanynak minısül, aki (amely) a terméket adóalanyiságát eredményezı gazdasági tevékenység végzéséhez szerzi be, vagy a 4/B. c) pontja alapján adófizetésre kötelezett jogi személy, c) a termékértékesítést teljesítı adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet, és d) az értékesítés nem tartozik a 14. (2) bekezdés vagy 14/A. hatálya alá. (2) Nem minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek: a) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esı nemzetközi szervezetek és azok tagjai által másik tagállamból történı termékek beszerzése, b) az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi és polgári állománya szolgálati jármőveinek, légi jármőveinek és hajóinak üzemanyag-, olaj- és kenıanyag-ellátása céljából igazoltan végzett termékbeszerzés, amennyiben ezek a külön jogszabály rendelkezései alapján a közös védelmi erıfeszítéseket szolgálják; c) a 11/A. b)-d) bekezdéseiben meghatározott esetek szerinti termékek beszerzése, amennyiben a terméket beszerzı ca) kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, vagy cb) mezıgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, aki (amely) a terméket ezen tevékenységéhez szerezte be, vagy cc) nem adóalany jogi személy, vagy cd) alanyi adómentességet választott adóalany. (3) Nem minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek a (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó terméknek - kivéve az új közlekedési eszközt és a Jöt. hatálya alá tartozó terméket - egy másik tagállamból történı beszerzése, ha a terméket a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott vevıi kör szerzi be, és a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek általános forgalmi adó nélküli összesített értéke a tárgyévet megelızı évben a eurót (küszöbérték) nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. A küszöbérték számításánál nem kell figyelembe venni a Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésbıl származó új közlekedési eszköz és Jöt. hatálya alá tartozó termékek ellenértékét. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik elıször, amelynek ellenértékével a beszerzı túllépi a jelzett küszöbértéket. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti beszerzı a küszöbérték alatt is választhatja az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget. Ezen választását az adóhatósághoz bejelenti. Ezen választásától a beszerzı a választás évét követı két naptári évig nem térhet el. (5) Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül továbbá az új közlekedési eszköz másik tagállamból ellenérték fejében történı beszerzése, ha a beszerzı olyan a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történı beszerzései nem haladták meg a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy, jogi személyiség nélküli szervezet a beszerzı. (6) Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek minısül a Jöt. hatálya alá tartozó termék beszerzése is, ha azt olyan, a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy szerzi be, akinek (amelynek) másik tagállamból történı beszerzései nem haladták meg a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértéket, és a termék a Jöt. szerint belföldön esik adókötelezettség alá. (7) Amennyiben a 4/B. c) pontja alapján adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy harmadik országból importál terméket, és a termékimport teljesítési helye a fuvarozás befejezésének helyétıl eltérı tagállam (a továbbiakban: import tagállam), úgy kell tekinteni, mintha a terméket az import tagállamában adták volna fel vagy fuvarozták volna el ezen fuvar befejezésének helyére. Az importáló jogosult az import tagállamban az import során

17 kivetett adó visszatérítésére, amennyiben igazolja, hogy a beszerzése adóköteles a fuvarozás befejezése szerinti tagállamban. (8) Nem minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzéssel egy tekintet alá esı termékbeszerzésnek, ha más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévı terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevıi készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követıen a belföldi adóalany vevı vagy bizományos Közösségen belülrıl történı termékbeszerzést hajt végre. 2006/26. Adózási kérdés vevıi készlet céljára történı terméktovábbítás szabályai 2005-ben A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása az öt évre szóló adócsökkentési programban szereplı intézkedéseket, a jogharmonizációból adódó, továbbá a jogalkalmazást segítı, kiegészítı rendelkezéseket tartalmazza. Az öt évre szóló adócsökkentési program jegyében a törvény a 2010-ig terjedı idıszakra határozza meg az adótábla sávhatárait és a fizetendı adó mértékét. Az adótábla kétkulcsos, a 18 százalékos alsó kulcs mellett a felsı kulcs 2006-tól kezdıdıen 36 százalékra mérséklıdik, egyidejőleg 50 ezer forinttal nı az alsó sávba tartozó jövedelmek felsı határa. A sávhatár az adókulcsok változatlansága mellett a következı években is növekszik, 2007-ben forintra, 2008-ban forintra, 2009-ben forintra, 2010-ben forintra. A minimálbér összegét meg nem haladó bérjövedelem adómentességét 2006-ban továbbra is az adójóváírás, illetve a kiegészítı adójóváírás intézménye biztosítja. Az adójóváírás mértéke változatlanul a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9000 forint. A minimálbér havi összegének 63 ezer forintra való növekedésével összhangban a kiegészítı adójóváírás összege 1260 forint/hóról 2340 forint/hóra nı. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150 ezer forinttal ezer forintra - nı, a kiegészítı jogosultsági határ változatlanul 1 millió forint. Tovább folytatódik a személyi jövedelemadó törvényben biztosított kedvezmények rendszerének átalakítása. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlán történı jóváírássá alakul át az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. Hasonló szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendı nyugdíj-elıtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összegek meghatározott része. A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a három vagy több gyermeket nevelı családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben. Havi 4000 forintra módosul a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthetı kedvezmény mértéke, amely maradéktalanul csak akkor vehetı figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal 8 millió forintig növekszik. Ha a jövedelem az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszőnı mértékben jár, a szabályozás szerint az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 százalékát meghaladó összegben. Az egyéb adókedvezmények többsége is változatlanul jövedelemkorláthoz kötötten vehetı figyelembe, legfeljebb összesen 100 ezer forint összegben. Továbbra sem tartozik ebbe a körbe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a fogyatékosságára tekintettel megilletı személyi kedvezmény. Az említett korlát nem vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 százalékos mértékő kedvezményre. A törvény a bér 15 százalékában határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát. A keret a gyermekekre és a házastársra/élettársra tekintettel személyenként százalékkal, fejenként 72 ezer forinttal növelhetı, de nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. Egyes juttatások (pl. étkezési utalvány, munkába járás költségeinek megtérítése, lakáscélú munkáltatói támogatás) továbbra is a kereten felül nyújthatók. A törvény több - a tıkejövedelmeket érintı - módosítást január 1-jei hatályba lépéssel tartalmaz. Ezen idıponttól kezdve 10 százalékos mértékő adó terheli a kamatból származó jövedelmeket és a tızsdei ügyletbıl származó jövedelmeket. Ugyancsak 10 százalékos mértékő adó kerül bevezetésre az Európai Unió bármely tagállamában mőködı, a tıkepiacról szóló törvényben elismert (szabályozott) piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapír - az adott tagállam joga szerint - osztaléknak minısülı hozamára.

18 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) módosítása a versenyképesség javítása, a közösségi és belsı jogharmonizáció miatt szükséges, emellett kisebb - az alkalmazást segítı - kiigazítást tartalmaz. A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) 2006-tól az iparőzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelendı az államháztartási támogatásra jutó áfa levonhatatlanságára vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése, amely egyúttal jelentıs adminisztrációs többlettıl is mentesíti az adózókat, valamint a hulladékkereskedelem területén az ún. fordított adózás bevezetése, amelynek célja a visszaélési lehetıségek csökkentése. A módosítások döntı többsége az Európai Uniónak az egyszerősített vállalkozói adóval kapcsolatos azon álláspontjával függ össze, amely szerint nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni azokkal szemben, akik nemcsak a Magyar Köztársaság területén végeznek tevékenységet. Az Eva tv. módosításával a közösségi adószám használat mellett lehet evát választani. 7/B. A Közösségen belülrıl történı termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá: a) adóalany által adóalanyiságát eredményezı tevékenység céljából olyan, a tulajdonában lévı termék használata/hasznosítása belföldön, amelyet a termék elıállításának, kitermelésének, feldolgozásának, átalakításának, a 7/A. (1) bekezdés szerinti beszerzésének vagy az import teljesítésének helye szerinti tagállamból ı vagy a megbízásából harmadik személy adott fel vagy fuvarozott el belföldre; b) a 7. (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelı termékbeszerzés, amennyiben a termékértékesítést másik tagállamban teljesítik, és amelynek közvetlen következményeként a termék a termékértékesítés teljesítési helyétıl eltérı tagállam területére kerül; 2005/28. Adózási kérdés megvalósul-e áfa kötelezettséggel járó vagyonmozgatás, ha a más tagállambeli adóalany belföldre idegen tulajdonban lévı eszközt hoz be belföldi bérbeadás céljára? c) a Magyar Köztársaság NATO tagságával összefüggésben felmerülı feladatok teljesítése során a honvédelemért felelıs miniszter által vezetett minisztérium és polgári állománya, illetve a Magyar Honvédség szervezetei és polgári állománya által másik tagállamban adómentesen beszerzett termék belföldre történı behozatala, belföldön történı használata, kivéve, ha ezen termék importból történı beszerzése esetén a termékimportra a 31. szerinti adómentesség vonatkozna. 7/C. A Közösségen belülrıl történı termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá a Közösség más tagállamában beszerzett személygépkocsi belföldre történı behozatala, amennyiben a személygépkocsit kevesebb mint hat hónapja helyezték elıször forgalomba. Magyarországnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásával megszőnnek a tagállamok közötti vámhatárok, ezáltal a tagállamok közötti áruforgalom vámhatóság által történı ellenırzésének, és az import áfa vámhatóság által történı beszedésének lehetısége. A tagállamok közötti áruforgalom tekintetében ezért a kivetéses adózás helyett az önadózás lép, vagyis az adóalanyoknak, és meghatározott esetben a nem adóalany személyeknek, szerveknek a másik tagállamból vásárolt termék után be kell vallaniuk és meg kell fizetniük az áfát. Éppen ezért a törvény egy új fogalmat vezet be, az ún. Közösségen belülrıl történı beszerzés fogalmát, ez esetben kell ugyanis a vevınek a belföldi adót bevallani és megfizetni. Beszerzés címén adófizetési kötelezettséget keletkeztet tehát az az ügylet, ha egy belföldön nyilvántartásba vett adóalany egy másik tagállambeli adóalanytól vásárol terméket, és a termék igazoltan elhagyja az eladó tagállamát. Ez alól azonban vannak kivételek a termékértékesítés típusától, illetve az értékesítı, vagy a beszerzı fél adózói státusától függıen. A termékértékesítés típusától függı kivétel a távértékesítésre vonatkozó szabályozás alá tartozó, és a felvagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékeket érinti, ilyen termékek tagállamon átnyúló értékesítésére nem a Közösségen belüli beszerzés szabályait kell ugyanis alkalmazni. Nem minısül továbbá Közösségen belüli beszerzésnek, tehát nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget az az eset, ha az értékesítı fél a saját tagállamának joga szerint alanyi adómentességet élvez. És végezetül, nem minden esetben minısül Közösségen belüli beszerzésnek, ha a beszerzı fél kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzı adóalany (alanyi adómentességet választott, vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez), illetve

19 mezıgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany. Ez az adóalanyi kör más tagállamból történı beszerzései vonatkozásában a nem adóalany jogi személyekkel esik egy tekintet alá. Az elıbb említett adóalanyi kör, illetve a nem adóalany jogi személy más tagállamból történı termékbeszerzése akkor minısül Közösségen belülrıl történı termékbeszerzésnek, és keletkeztet belföldön adófizetési kötelezettséget, ha a szóban forgó személy, szervezet más tagállamból beszerzett termékeinek adó nélkül számított összesített értéke éves szinten a tárgyévben és a tárgyévet megelızı adóévben a eurónak megfelelı forintot meghaladta. Amennyiben az elıbb meghatározott beszerzések összértéke idıarányosan számítva ezt az értékhatárt bármelyik évben meghaladta, a beszerzı adóalanynak, illetve nem adóalany jogi személynek a beszerzése után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tekintettel arra, hogy az új közlekedési eszközök és a jövedéki adó hatálya alá tarozó termékek más tagállamból történı beszerzésének esetére eltérı szabályok vonatkoznak, ezen termékek beszerzésének értékét figyelmen kívül kell hagyni a eurós értékhatár számításánál. Ez a különleges jogállású adóalanyi kör, illetve a nem adóalany jogi személyek dönthetnek úgy is, hogy ezen eurónak megfelelı forint értékhatár alatt megfizetik az adót a másik tagállamból történı beszerzéseik után. Ezen választásukat az adóhatósághoz be kell jelenteni, és ettıl két évig nem térhetnek el. Az új közlekedési eszköz beszerzése - függetlenül attól, hogy a beszerzı fél adóalany, különleges jogállású adóalany, vagy nem adóalany személy, szervezet (tehát magánszemély is - minden esetben Közösségen belüli termékbeszerzésnek minısül, tehát - amennyiben a közlekedési eszköz belföldre kerül - az adót a beszerzı félnek Magyarországon kell megfizetnie, a magyar adómértékkel. Jövedéki termékek másik tagállamból történı beszerzése esetén szintén nem kell figyelembe venni a eurónak megfelelı forint küszöbértéket a különleges jogállású adóalanyok, illetve nem adóalany jogi személyek esetében, ugyanis ez esetben az adót belföldön kell megfizetni, amennyiben a jövedéki adófizetési kötelezettség is belföldön keletkezik. Nem minısülnek Közösségen belülrıl történı beszerzésnek azon esetek, melyekben a termékértékesítés, ha az belföldi felek között jönne létre, adómentességet élvezne (ideértve az utólagos adóvisszatérítéssel történı adómentesítést is). Így nem minısül Közösségen belülrıl történı beszerzésnek, ha nemzetközi közlekedésben résztvevı légijármő, tengeri hajó, ezek alkatrészeinek, valamint ezek ellátására szolgáló termékek beszerzése történik, illetve ha a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá esı nemzetközi szervezetek és azok tagjai szereznek be terméket (kivéve az új közlekedési eszközt) másik tagállamból. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség Közösségen belüli beszerzés jogcímén meghatározott termékek másik tagállamból való beszerzése után, amennyiben az a NATO szükségleteit szolgálja. A 6. áfa irányelv további kisegítı rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a terméket harmadik országból hozzák be a Közösség területére nem adóalany jogi személyek, annak érdekében, hogy a beszerzés a Közösségen belül abban a tagállamban adózzon, ahol azt ténylegesen használják, fogyasztják, melyet természetesen a törvény is átvesz. A törvény bizonyos kivételekkel termékértékesítésnek minısít azt is, ha az adóalany az adóalanyisága körében használt terméket az egyik tagállamból a másik tagállamba átszállítja. Ezért a termékértékesítés inverzeként meg kellett határozni, hogy minden olyan esetben, amikor egy ügylet az egyik tagállam vonatkozásában termékértékesítésnek minısül, az termékbeszerzésnek minısüljön a másik tagállam szemszögébıl. Továbbá a törvény szabályozza azt az esetet, hogy ha a Magyar Honvédség a NATO csapat részeként másik tagállamban adómentesen szerez be terméket, majd azt belföldre behozza, akkor ez után adófizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben erre az esetre nemzetközi szerzıdés alapján nem vonatkozna az import esetén vám- és adómentesség. Szolgáltatásnyújtás 8. (1) Szolgáltatásnyújtás: minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minısül termékértékesítésnek. 2005/31. Adózási kérdés CO2-kibocsátási kvóták értékesítésével kapcsolatos áfa-kérdések EBH A lakásszövetkezet tagjai részére végzett szolgáltatás az Áfa tv. hatálya alá esı közvetített szolgáltatásnak minısül, és ennek alapján a tagok felé számlaadási kötelezettség áll fenn (1992. évi LXXIV. tv. 8., 43. ).

20 EBH Gazdasági társaság saját tulajdonú értékpapírral folytatott értékesítési tevékenysége kívül esik az általános forgalmi adókörön (1992. évi LXXIV. tv. 8. ). EBH A csoportos munkába szállítás Áfa törvénybeli értelmezése (1992. évi LXXIV. tv. 8., 22. ). EBH A szolgáltatás megállapítása a hulladékégetı megépítésének lehetıvé tételénél (1992. évi LXXIV. tv. 8. ). EBH A hálózatfejlesztési hozzájárulás áfa-kötelezettsége [1994. évi XLVIII. tv., évi LXXIV. tv. 8., 13., 1/1984. (I. 17.) MT r.] BH A bánatpénz kártalanításra szolgál, így átvétele áfafizetési kötelezettséggel jár (1992. évi LXXIV. tv. 8., 13., évi IV. tv ). BH Bánatpénz átvétele áfa-fizetési kötelezettséggel jár (1992. évi LXXIV. tv. 8., 13. ; évi IV. tv ). BH Pénzügyi gondnoki díj fizetésére kötelezı határozat kiegészítésérıl - ha azt a másodfokú bíróság hozza - az ügyben eljárt elsıfokú bíróság kiegészítı határozatot nem hozhat [Pp (1) és (6) bek., 226., évi LXXIV. tv. 8. (1) és (5) bek., 22. (1) bek., évi CXXIV. tv. 6. sz. melléklete 3. pont]. BDT A villamosmő engedélyese az idegen ingatlan használatáért az ingatlan tulajdonosának piaci értéken számított, áfakötelezettség alá esı térítési díjat kell fizessen. A térítési díj mérséklésének nincs helye arra hivatkozással, hogy a villamosmő engedélyese közfeladatot lát el. KGD Az ellenértékbe - így az adó alapjába - beletartoznak a termékértékesítéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek (1992. évi LXXIV. törvény 8., 22. ). KGD Gazdasági társaság saját tulajdonú értékpapírral folytatott értékesítési tevékenysége nem tartozik az általános forgalmi adó körébe (1992. évi LXXIV. törvény 8. ). KGD A vízgazdálkodási társulatoknak a tag és nem tag érdekében fizetett érdekeltségi hozzájárulás között általános forgalmi adó köteles, a társulat pedig a forgalmi adó alanya (1977. évi 28. törvényerejő rendelet 1., évi LXXIV. törvény 4., 5., 8., 13. ). KGD A szennyvízközmő kiépítéséhez beszedett lakossági hozzájárulás fejlesztési hozzájárulásként adómentes. Ha a beruházó önkormányzat a lakossági hozzájárulást fizetıknek a rácsatlakozást és annak kiépítését is biztosítja, ez már áfa-köteles szolgáltatásnyújtás (1992. évi LXXIV. törvény 8., 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 2., 4., 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. ). KGD Az önkormányzati közmőfejlesztési hozzájárulás áfa szerinti értékelése (1992. évi LXXIV. törvény 8., 13. ). KGD Elılegfizetés esetén csak a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik áfa-fizetési kötelezettség [1992. évi LXXIV. törvény 8. (1)-(2) bek., 16. (1) bek.]. 1996/222. Adózási kérdés Az ún. cégautó magáncélú használatáért fizetett összeg áfa-kötelezettsége 2000/92. Adózási kérdés vadászati jog haszonbérbe adása (2) Szolgáltatásnyújtásnak minısül különösen: a) a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történı átengedését is; 2005/40. Adózási kérdés a labdarúgók átigazolásának adójogi megítélése május 1. után 2000/92. Adózási kérdés vadászati jog haszonbérbe adása 1999/150. Adózási kérdés a hálózatfejlesztési hozzájárulások áfa-kötelezettsége 20/1999. Számviteli kérdés Hogyan kell az átigazolási díjat elszámolni olyankor, amikor a gazdasági társaságok átigazolási díj ellenében labdarúgó játékosokat vásárolnak egymástól? Minek minısül a tranzakció az általános forgalmi adóról szóló évi LXXXIV. törvény alapján? A sportról szóló évi LXIV. törvény 28/A. (1) bekezdésének értelmében hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet sporttevékenységet csak jogi személyiségő gazdasági társaság keretében végezhet. A sporttal kapcsolatos tevékenységek speciális elszámolási rendjének hiányában az átigazolási díj elszámolásának területén is a számvitelrıl szóló évi XVIII. törvény elıírásai az irányadóak.

Az ÁFA törvény változásai

Az ÁFA törvény változásai Törvény módosítás okai: Az ÁFA törvény változásai Hatályba lépése 2010. január l. Az Európai Közösségi irányelvek módosulása, a helyi jogalkalmazásba történı adaptálás Módosulnak: - Szolgáltatásnyújtások

Részletesebben

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont.

bekezdés. 2 Áfa tv. 6. (4) bekezdés a) pont. 3 Áfa tv. 259. 25. pont. 16. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNİ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvetı szabályai 2013. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

17. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illet

17. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illet 17. A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetıséggel bíró adóalannyal létesített közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletek áfa adózásának alapvetı szabályai 2013. Kik tartoznak

Részletesebben

Ideiglenes iparőzési adó:

Ideiglenes iparőzési adó: Ideiglenes iparőzési adó: Az adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban iparőzési tevékenység)

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK ÁFA JOGI MEGÍTÉLÉSE

KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK ÁFA JOGI MEGÍTÉLÉSE APEH Közép-dunántúli Regionális Fıigazgatósága Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Fıosztály Tájékoztatási és Koordinációs Osztály Név: KNOW-HOW AUDIT Kft Cím: 2800 Tatabánya Ifjúmunkás út 23. fsz/2.

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

Sárospatak Város Jegyzıjétıl Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek - a helyi iparőzési adóról

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

I. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelı X-szel jelölje.)

I. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelı X-szel jelölje.) HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2010. adóévrıl Ercsi Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl Benyújtás, postára adás napja:..év

Részletesebben

23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet. A helyi iparőzési adóról.

23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet. A helyi iparőzési adóról. 23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet A helyi iparőzési adóról. Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselıtestülete a helyi adóról szóló 1990. évi C törvény (továbbiakban: Htv.) 1. -ának

Részletesebben

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló

2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Adózás rendjérıl szóló Jogszabályi háttér Adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. tv. változásai 2003. évi XCII. tv. 2009. évi LXXVII. tv. 2009. évi CX. tv. 2009. évi. CXV. tv. 2009. évi. CXVI. tv. Települési önkormányzat bevétele:

Részletesebben

Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól (Áfa tv. XIII/A. Fejezet) A választás feltételei

Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól (Áfa tv. XIII/A. Fejezet) A választás feltételei Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól (Áfa tv. XIII/A. Fejezet) Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétıl ún. pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak.

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról Balatonszılıs Község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a továbbiakban (Ht.) 1. -ának (1)

Részletesebben

2003. évi LXXXVII. törvény. a fogyasztói árkiegészítésről

2003. évi LXXXVII. törvény. a fogyasztói árkiegészítésről 2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről Az Országgyűlés a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése céljából a fogyasztói árkiegészítésről

Részletesebben

a helyi iparőzési adóról

a helyi iparőzési adóról SAJÓLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2003/II.19/sz. RENDELETE a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2..

I. fejezet A rendelet hatálya 1.. II. fejezet Az adókötelezettség, az adó alanya 2.. Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 18/1995.(XII. 28.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Módosítással egységes szöveg) Kisköre Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Területi hatály Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2002. (XII. 14.) rendelete a helyi adóról 1 [Egységes szerkezetben a 24/2003. (XII. 12.), a 3/2004. (I. 28.), a 22/2004. (VI. 30.), a 32/2004.

Részletesebben

BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2003. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2003. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 13/2003. (XII. 18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI IPARŐZÉSI ADÓRÓL Bodony Község Önkormányzat Képviselıtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től

1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től 1265 2012. évi Áfa bevallás, július 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2015 július

Grant Thornton Hungary News. 2015 július Grant Thornton Hungary News 2015 július Tisztelt Ügyfelünk! Néhány adózási szabály változásával kapcsolatban, illetve jövıbeni változásáról szeretnénk jelen körlevelünkben tájékoztatni Önöket. Üdvözlettel

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Ő L É S E 49/2007. (XI.26.) KGY. r e n d e l e t e a helyi adókról Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében,

Részletesebben

FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY

FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY Az adózás elıtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. A szokásos vállalkozási eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén Fılap 2010. évben Várvölgy Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségrıl (Benyújtandó

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News

Grant Thornton Hungary News Grant Thornton Hungary News 2012 október Tartalom 2013. január 1-én hatályba lépı törvényi változások A. Általános forgalmi adó változások B. Új adónemek C. Társasági szerzıdéssel, cégbejegyzéssel kapcsolatos

Részletesebben

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség hat hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt. Esztergom Város Önkormányzat Képviselı-testületének 46/2012. (..) önkormányzati rendelete az Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeirıl

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Kenderes Város Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS

Kenderes Város Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS Kenderes Város Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztály Adócsoport 5331 KENDERES SZENT ISTVÁN ÚT 56. Tel: 59/528-033; Fax: 59/328-251 Átvétel: BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési

Részletesebben

II. Bevallási idıszak.év..hó.naptól.év..hó napig

II. Bevallási idıszak.év..hó.naptól.év..hó napig B E V A L L Á S helyi iparőzési adóról állandó jellegő tevékenység esetén 2008. adóévrıl Mélykút Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl

Részletesebben

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett tevékenység

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett tevékenység Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı-testülete 11/2004. (XII. 16.) sz. rendelete A HELYI IPARÜZÉSI ADÓRÓL / 3/2005./VI.16./ sz. rendelettel egységes szerkezetbe Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete. a helyi iparőzési adóról. (Egységes szerkezetben)

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete. a helyi iparőzési adóról. (Egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzata a közigazgatási terület lakosság igényeinek

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

Energiaadó. Az energiaadó törvény által használt egyes legfontosabb fogalmak: 1

Energiaadó. Az energiaadó törvény által használt egyes legfontosabb fogalmak: 1 Energiaadó I. Az energiaadóról általában Magyarországon az energiaadó bevezetésére az Európai Unió energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérıl szóló, 2003. október

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

keverék törvény több törvényt vált ki komplex törvény mindent egy helyen központi költségvetést illeti APEH hatáskörébe tartozik

keverék törvény több törvényt vált ki komplex törvény mindent egy helyen központi költségvetést illeti APEH hatáskörébe tartozik EVA EGYSZERŐSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA Fİ JELLEMZİI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén Fılap 2008. adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségrıl (Benyújtandó

Részletesebben

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1

2009-2010. 2009.10.07 Samling 1 2009-2010 2010 Környezetvédelmi termékd kdíj 2009.10.07 Samling 1 A termékdíj mentesség szempontjából a EU kifogásának megfelelıen megszőnik az italcsomagolásoknál a részleges újratöltéssel elnyerhetı

Részletesebben

2011-es ÁFA változások

2011-es ÁFA változások 2011-es ÁFA változások Kulturális, sportszolgáltatások teljesítési helye Idén nincs különbség az adóalanyoknak és a nem adóalanyoknak nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási

Részletesebben

1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től

1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től 1365 2013. évi Áfa bevallás, január 1-től Fizetendő általános forgalmi adó Sor sz. A sor szövege magyarázat Kulcs, vagy ahol üres a cella, ott a számla teljes forgalma (összes kulcs) Definiálandó számlák

Részletesebben

átvevı aláírása I. AZONOSÍTÓ ADATOK

átvevı aláírása I. AZONOSÍTÓ ADATOK BEVALLÁS a helyi iparőzési adóról állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén Fılap 2012. adóévben az Hıgyész Nagyközség Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségrıl

Részletesebben

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról A szakképzési hozzájárulás megállapításával és a fizetési kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete. a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete. a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/1991.(XII.l7) számú önkormányzati rendelete a helyi adókról. (egységes szerkezetben) I. fejezet Általános rendelkezések 1.. Ozora Község Önkormányzatának

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzat Képviselı testületének 36/2010.(XII.31.) rendelete a Helyi iparőzési adóról szóló 3/1993.(II.19) KT rendelet módosításáról

Szentes Város Önkormányzat Képviselı testületének 36/2010.(XII.31.) rendelete a Helyi iparőzési adóról szóló 3/1993.(II.19) KT rendelet módosításáról Szentes Város Önkormányzat Képviselı testületének 36/2010.(XII.31.) rendelete a Helyi iparőzési adóról szóló 3/1993.(II.19) KT rendelet módosításáról 1.. (1) A Rendelet 1.. (1) bekezdése helyébe a következı

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58. (1) bek., Mód. tv.* 10. ] FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Áfa szakmai nap Változások 2015. E-számlázás Közösségi áfa Bírósági ítéletek - Gyakorlat 2015. március 24. Előadó: 10 00-11 00 Sike Olga főosztályvezető helyettes, NAV FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a/az _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ I. fejezet. Általános rendelkezések

Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ I. fejezet. Általános rendelkezések Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ Várvölgy Község Önkormányzata a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1.

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a KUNCSORBA községi önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu 135. E l ı t e r j e s z t é s a Képviselıtestület 2008. decemberi ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Kereskedelmi képviseletek, fióktelepek

Kereskedelmi képviseletek, fióktelepek Kereskedelmi képviseletek, fióktelepek Berényiné Papp Mariann Nemzetközi Adó Tagozat, 2011.12.14. Határon átnyúló vállalkozási formák I. Fióktelep alapítására nem kötelezett külföldi vállalkozók II. Gazdasági

Részletesebben

Káli Polgármesteri Hivatal 3350 Kál, Szent István tér 2. Tel.: (36) 487-001 E-mail: hivatal@kal.hu. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

Káli Polgármesteri Hivatal 3350 Kál, Szent István tér 2. Tel.: (36) 487-001 E-mail: hivatal@kal.hu. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2014. adóévrıl a Kál Nagyközségi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettségrıl szóló helyi

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Báránd Községi Önkormányzat K é p v i s e l ı t e s t ü l e t e 13/2003. (XI. 20.) számú rendelete a helyi iparőzési adóról

Báránd Községi Önkormányzat K é p v i s e l ı t e s t ü l e t e 13/2003. (XI. 20.) számú rendelete a helyi iparőzési adóról Báránd Községi Önkormányzat K é p v i s e l ı t e s t ü l e t e 13/2003. (XI. 20.) számú rendelete a helyi iparőzési adóról Báránd Községi Önkormányzat Képviselıtestület a helyi adókról szóló 1990. évi

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Második lépésben meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételhez mekkora összegő elábé + közvetített szolgáltatások értéke jut.

Második lépésben meg kell határozni, hogy az adott sávba jutó nettó árbevételhez mekkora összegő elábé + közvetített szolgáltatások értéke jut. Dr. Kovács Attila - PÉLDA Iparőzési adómegállapítás -> az elábé és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének korlátos levonhatósága a nettó árbevételbıl 1. A szabályozás bemutatása egy példán

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Fıváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012. BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA 2012.

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket az adózást érintı fontosabb szabályok változásáról.

Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket az adózást érintı fontosabb szabályok változásáról. Grant Thornton Hungary News 2013 április 2.rész Tartalom 1. Gépjármőadóról szóló törvény 2. Társasági adóról szóló törvény 3. Általános forgalmi adóról szóló törvény 4. Helyi adókról szóló törvény C:\Documents

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben