CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA"

Átírás

1 CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program 2010.

2 T a r t a l o m 1 BEVEZETŐ A feladat indoklása és célja Környezeti hatások Általános klimatológiai viszonyok A település általános jellemzése A környező települések vizsgálata Fenntarthatósági értékek A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI Utak állapota, útminőség Kommunális infrastruktúra Csatornázás Közigazgatási rendszer, intézmények Hulladék (kommunális infrastruktúra) Energiaellátás A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI Levegő Vizek Élővilág és természetvédelem Települési és épített környezet FENTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLOK A környezeti elemek védelme Levegőtisztaság-védelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme Talaj- és földvédelem Települési és épített környezet védelme A települési környezet védelme Közmű infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok Hulladékhasznosítási célkitűzések Közmű-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célok A természet és a táj védelme FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM TALAJVÉDELEM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME

3 5.5 KOMMUNÁLIS ÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS A megvalósítás szereplői

4 1 BEVEZETŐ Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A klímaváltozás kockázata két módon jut érvényre: egyfelől visszafordíthatatlan vagy csak igen nagy erőfeszítésekkel korrigálható veszteségeket okoz (emberi egészségkárosodás/többlethalálozás, pótolhatatlan biodiverzitás csökkenése, módosuló hidrológiai ciklus stb.), másfelől tekintélyes anyagi erőforrásokat (védekező, helyreállító tevékenységek növekvő ráfordításai) von el a további fejlődéstől-fejlesztésektől. Ezért a növekvő klímaváltozás korunk egyik legfenyegetőbb, un. fenntarthatatlan folyamata. A klímaváltozás elleni védekezés, valamint az ahhoz történő kényszerű alkalmazkodás egyik leghatékonyabb rendezőelve a manapság világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet keltő fenntartható fejlődés (a továbbiakban: FF) gyakorlata. A FF lényege egy olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a 4

5 fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: (a) a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; (b) a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; (c) környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. 5

6 Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia 1.1 A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka, egyrészt a hosszú távon nem fenntartható módon folytatott gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, kimerülése; másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági növekedés kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - mind globális, mind, pedig lokális szinten majdnem minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor, a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. A fentarthatósági stratégia az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a FF feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten jelentkező - környezeti problémák megoldását segíti elő. Emellett, a stratégia olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához. Csepreg fenntartható stratégiájának célja: A település környezetminőségének javítása, az ehhez szükséges eszközök, intézményi feltételek megteremtése, kapcsolódva az országos, regionális, megyei stratégiákhoz. A környezet állapotának felmérését, rögzítését a felülvizsgálat során is a települési célállapot meghatározása, a környezetpolitikai célok, feladatok 6

7 kitűzése követte. A csepregi kistérség életében az NFT térségi szinten nem játszott érzékelhető, számottevő szerepet. A kistérség húzóágazata az idegenforgalom, azon belül a gyógyturizmus. A Széchenyi tervben elkezdett fejlesztési, beruházási folyamatok a program után magukra maradtak, és az országos szintű fejlesztési koncepció-változás következtében több korábbi, hosszú távú fejlesztési program megakadt. Ezek közül a leglényegesebb a büki gyógyfürdő fejlesztése. A kistérségi vezetők, polgármesterek véleménye szerint helyi szinten tisztában vannak a szereplők a fejlesztési, beruházási igényekkel. Többnyire kész ötleteik, terveik vannak, amelyek alkalmas pályázati kiírásokra várnak; új projektek tulajdonképpen nem születnek, hiszen a meglévő, égetően fontos beruházásokat sem tudják megvalósítani. A pályázási rendszerben való részvétel egyik nehézségét abban látják, hogy a meglévő projektjeiket kell a kiírás keretei közé szabni. Nem minden projekthez találnak megfelelő kiírást, ezért a tervezés és a fejlesztés nem minden esetben tud a helyi igényeknek megfelelően alakulni, hanem az éppen aktuális pályázási lehetőségek befolyásolják azt. A kistérség fejlődésének egyik alapvető gátja, hogy hiányzik a konkrétan átgondolt, megvalósítható stratégiai terveket magába foglaló fejlesztési rendszer. Ennek az oka tulajdonképpen az, hogy az alapvetően szükséges beruházásokat sem tudják végrehajtani a kistérségi települések többségében, így a fejlesztési igények nem terjednek tovább a feltétlenül szükséges beruházásoknál. 1.2 Környezeti hatások A csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Győr-Moson-Sopron megyével. A terület központja a megye legfiatalabb városa, az 1994-ben ismételten városi rangra emelkedett Csepreg, amely Szombathelytől 28 km, Győrtől 109 km, Budapesttől pedig 226 km távolságra fekszik. A kistérségben 17 település található, közülük két város: Csepreg és Bük. A kistérségben további 15 község található. A vizsgált terület közvetlenül nem határos ugyan Ausztriával, gyakorlatilag mégis határ mentinek tekinthető: egyfelől számos határon túli kapcsolódási pontja van (turizmus, bevásárlás, rokoni kapcsolatok), másfelől a földrajzi közelség is erre vall. A korábbi megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumokban 7

8 szereplő zsirai határátkelő szerencsére az erős lobbizás következtében a közelmúltban megnyílt, ezzel 10 km-en belülire csökkentette a legközelebbi határállomás távolságát. A kistérség területe 196,8 km2. Népességszáma ezredforduló környékétől növekszik. Népsűrűsége alacsony, noha kissé növekedett, mindössze 59,3 fő/km2. A környezetvédelmi intézkedések azonban a kibocsátások keletkezési helyén kell orvosolni. A javasolt intézkedések abban a kistérségben szükségesek, ahonnan a környezet terhelés ered. Ennek megfelelően a Fenntarthatósági Stratégiának környezetvédelmi kistérségként kell megfogalmazni olyan intézkedéseket, feladatokat, javasolt megoldásokat, amelyek átlépik egy-egy község határait. Természetesen vannak olyan feladatok, javaslatok, amelyek minden községre egyaránt vonatkoznak (pl. az önkormányzatok szerepe, pályázati lehetőségek, jogszabályi keretek). A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: - A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki. 8

9 - Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó, részt vesz az oktatási intézmény programjának a kialakításában és betartatásában, amin keresztül érvényesítheti a környezeti nevelés szempontjait. A település oktatáspolitikai koncepciója az a dokumentum, amely az iskolai környezeti nevelés követelményeit és garanciáit kell hogy rögzítse. A programok, feladatok végrehajtása szempontjából fontos, hogy az önkormányzatnak legyen környezetvédelmi ügyintézője, aki a környezeti nevelési tevékenység szervezésében is részt vesz. A környezet- és természetvédelmi projekteknek otthont adó településeken a helyi társadalom környezeti nevelése rendszerint különféle formák egymást megerősítő hatásán alapul. Ilyen formák: az értékek szétsugárzása, előadások, kurzusok, tréningek, népfőiskolák, a helyi médiumok tevékenysége valamint olykor az önkormányzat környezetvédelmi munkájának nyilvánosságra kerülése, fórumok, közmeghallgatás továbbá akciók Csepreg város szerepel a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján: vagyis a vízbázis a felszíni szennyezésekre igen érzékenyek. A stratégia a meglévő önkormányzati intézményrendszer figyelembevételével készült. 1.3 Általános klimatológiai viszonyok A mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente órán át süt a nap, ebből a három nyári hónapra óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 oc, a tenyészidőszaké 15,5-16 oc. A maximális hőmérséklet oc körül várható, a leghidegebb napokon 15 és 15,5 oc körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s. 9

10 1.4 A település általános jellemzése A Répce-sík nevű kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron Vasisíkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. K-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. Vízrajza: Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentősebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Talajok: A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Nahidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a 10

11 kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. 1.5 A környező települések vizsgálata A települések többsége a viszonylag fejlettek közé tartozik. Kiemelkedik Bük, mely a 16., és 174 hellyel előzi meg a következő települést. A kistérség településeinek többsége az előnyös helyzetűnek tekinthető felső harmadba tartozik, és csak négy van ennél rosszabb helyzetben. A kistérség települései és fejlettségi rangsora 33. kistérség A kistérség települései KSH fejlettségi pontszám 1 Bük Bő Iklanberény Lócs Csepreg Gór Simaság Sajtoskál Tömörd Chernelházadamonya Mesterháza Hegyfalu Tompaládony Nemesládony Répceszentgyörgy Nagygeresd Tormásliget KSH fejlettségi rangsor, település A kistérség 17 településéből 12 aprófalu, három nagyobb falu és kettő kisváros (Csepreg városi, Bük nagyközségi státusszal), lakóinak száma fő (2003- ban). A két legnagyobb településen él a kistérség lakosságának 53,5%-a, szinte fele-fele arányban: Csepregen 3604, Bükön 3234 fő lakik óta a kistérség lakossága 2%-kal nőtt (252 fővel), de a települések közül a legkisebbek lakossága csökkent, míg a két kisvárosé nőtt. 11

12 A kistelepülések részaránya az összlakosságból 2,5%-kal csökkent, míg a Csepreg-Bük kettősé ugyanennyivel nőtt. Az aprófalvas települések közül mindegyik részaránya csökkent, és ezzel együtt népességük is, kivéve Gór és Tömörd településeit, bár ennél a kettőnél is minimális a növekedés (3 illetve 1 fő), így ez inkább stagnálásként értékelhető. A nagyobb falvak részesedése ban egységesen 6% volt, ez 2003-ra 5,8%, 6,9% és 5,3% lett. Bő és Simaság lakossága csökkent, míg Hegyfalué nőtt, mintegy hatodával. A kistérség lakosságának eloszlása egyenlőtlen, ha a települések nagyságát vizsgáljuk. A két városban négyszer-ötször annyian laknak, mint a következő legnagyobb településeken. Ezt jelzi, hogy a 12 legkisebb településen összesen sem laknak annyian, mint a két kisváros egyikében, és ez már 1996-ban is így volt, bár akkor még csak 23 fő volt a különbség. 1.6 Fenntarthatósági értékek A fenntarthatóság három dimenzióján belül a következő értékek jellemzik a fenntarthatósági feladatokat: Gazdasági dimenzió (átláthatóság, jövőkép, innováció, dinamizmus), társadalmi dimenzió (demokrácia, információs társadalom, jövő generációi, fenntartható társadalom, sokszínűség, társadalmi szolidaritás, életminőség, partnerség, tehetség, kreativitás), környezeti dimenzió (Föld, élhető, egészséges környezet, természet, biológiai sokféleség, természeti erőforrások). 12

13 2 A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI 2.1 Utak állapota, útminőség Rossz a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete, főutak csak érintik a kistérség területét, vasútvonala csak egy van. A kistérségben ugyan igen sűrű a mellékútvonal-hálózat, de annak minősége meglehetősen gyenge, mind az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi utak, és a mezőgazdasági utak vonatkozásában. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, a településeket összekötő mellékút. Rendkívül fontos kérdés a kerékpárutak gyors megépítése, elsősorban a turizmus szempontjából. A korábbi tervekből csak a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárút valósult meg. A közeljövőben tervezik a Kőszeg-Sopron felé vezető kerékpárút, az úgynevezett termálkerékpárút megépítését, amely Sárvártól Bükön át Kőszegig tartana, több helyen a vasúti töltésen, Csepreg és Kőszeg között pedig az erdőben vezetne. A tervek lényegében készen vannak, a kivitelezéshez szükséges források hiányoznak. A kistérséget egy vasúti fővonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely-Csorna-Győr-Budapest nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a Szombathely- Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztülhalad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve. 2.2 Kommunális infrastruktúra Szervezett hulladékszállítás Csepregen 1982, Tormásligeten és Tömördön 1994 óta van. Csepregen 1992-ig a Költségvetési Üzem szállította a hulladékot, majd 1992-től a büki Parkom Bt. vette át a szállítási feladatokat. A 2000-ben bejegyzett Csepregi Városgazda Kft. kezdetben Csepregről, majd 2003-tól Tormásligetről is szállította a kommunális hulladékot március 31-ig a Csepreg külterületén (hrsz. 032/47.) lévő régi lerakóban történt a végleges elhelyezés. Ezt az állapotot szüntette meg az új, korszerű hulladéklerakó átadása, melyet 2007-ig a Csepregi Városgazda Kft. üzemeltetetett. A 24 település tulajdonában álló lerakót 2008-óta üzemeltetési szerződés alapján a Rekultív Kft. működteti. Tömörd területéről továbbra is a 13

14 Parkom Bt. szállítja el a hulladékot, 2007-ig a csepregi, ezután pedig a kőszegi hulladéklerakóba Csatornázás Az egyik legfontosabb térségi probléma a csatornahálózat kiépítése 12 településen. A korábbi években két társulást hoztak létre. Az egyik társulásba Hegyfalu, Mesterháza és Nagygeresd tartozott, a kistérségen kívüli Uraiújfaluval, Vámoscsaláddal, Vasegerszeggel és Zsédennyel együtt. Önálló tisztítót szerettek volna Nagygeresden, de a tagok nem értettek egyet egymással, a kezdeményezés nem sikerült, a társulás felbomlott. A másik társulást hét, a kistérségen belüli település alkotja, ez ma is működik. A gesztor önkormányzat a büki, ide tartozik még Iklaberény, Lócs, Nemesládony, Sajtoskál, Simaság és Tormásliget. Megalakulásuk óta hétszer adtak be pályázatot csatornázásra és a büki tisztítóra való rácsatlakozásra, de eddig egyik sem járt sikerrel, pénzhiány miatt mindig elutasították a pályázatot. Sajátos Répceszentgyörgy és Tömörd helyzete, melyet részben a természetföldrajzi, domborzati okok is magyaráznak. Mindkét település önállóan kívánja megoldani a szennyvízkérdést, egyedi, sajátos technológiával, például a megyében több helyen működő gyökérteres tisztítással. Ahol nincs csatorna, ott nagy gondot jelent a szennyvíz elszállítása és elhelyezése. Jelenleg a kistérség csatornázatlan településeiről a Florasca cég szippantja és szállítja el a szennyvizet, és Szombathelyen helyezi el. Hosszú távon nem megoldás ez, ráadásul előfordul az illegális ürítés, és a derítők sem szigeteltek a legtöbb helyen. Néhány faluban elkészült a komplex belvízrendezési terv, Górban előrelépés is történt, de a probléma kistérségi szinten egyáltalán nem oldódott meg. Mivel a térség elsőszámú gazdasági forrása a gyógyvíz, a gyógyturizmus és a fürdőturizmus, ezért a térség fokozottabb figyelmet szeretne szentelni a vízkészlet védelmére. Az egyes településeknek azonban nincs vízrendezési, vízelvezetési terve Közigazgatási rendszer, intézmények A település jelenleg a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. 14

15 INTÉZMÉNYELLÁTOTTSÁG a, IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Széchenyi tér 27. Rendőrség (körzeti megbízott) Széchenyi tér 27. Tűzoltóság Deák F. u. 2. A városban önkéntes tűzoltóság működik, 2 korszerű szerkocsival rendelkeznek. Köztestületként való megszervezésük folyamatban van. b, EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK Evangélikus Lelkészi Hivatal Bajcsy-Zs. E. u. 5. Római Katolikus Plébániahivatal Széchenyi tér 25. c, KÖZINTÉZMÉNYEK Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete APEH Vas megyei Igazgatóságának Kirendeltsége Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kőszeghez tartozik Kőszeghez tartozik A térségben öt általános iskola működik Bőben, Bükön, Csepregen, Hegyfaluban és Simaságon. Az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény, a évi CVII. Társulási törvény, továbbá a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény felhatalmazása alapján a csepregi Általános Iskola, a Bognár Ignác Zeneiskola és a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde általános jogutódjaként szeptember 1. napján kezdődő hatállyal, Csepreg Város Önkormányzata megalapította a Dr. Csepregi Horváth János KIKI intézményét.önkormányzati fenntartású intézmények továbbá még: az Egészségház, a Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár, valamint a Területi Gondozási Központ Hulladék (kommunális infrastruktúra) Csepregen és Tormásligeten 2009-től működik szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A városban 4 gyűjtőszigeten lehet a papír és műanyag 15

16 frakciókat elhelyezni, míg a községben egy gyűjtősziget áll a lakók rendelkezésére a papír, üveg és műanyag hulladék gyűjtésére. A közszolgáltató által működtetett szelektív gyűjtési lehetőség mellett a Csepregen működő általános iskolában gyűjtik külön a fém üdítős dobozokat, illetve évente két alkalommal szerveznek tanulói papírgyűjtő akciót. Tömördön nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtési lehetőség. Települési folyékony hulladék: Tormásligeten és Tömördön nincs kiépített csatornahálózat. Szerződött közszolgáltatóként Szabó Norbert egyéni vállalkozó (Sárvár, Cukorgyári u. 8.) szállítja el a szippantott szennyvizet. A szennyvizek tisztítását a Sopron és Vidéke Víz- és Csatornamű Vállalat Lövő Szennyvíztelepe végzi. Mindkét településen folyamatosan próbálkoznak a szennyvízgyűjtés fejlesztésével. Tormásligeten már több éve pályáznak az Iklanberény, Sajtoskál, Lócs, Simaság, Nemesládony által alkotott egyesüléssel a csatornázás támogatására, siker esetén a büki szennyvíztisztító fogadná a szennyvizet. Tömörd tanulmánytervet készítetett egy alternatív szennyvíztisztító létesíthetőségéről, melynek birtokában kíván pályázati forrásokhoz jutni. Csepregen a szennyvízhálózat kiépítettsége 100 %-os, melyre az ingatlanok 90 %-a van rácsatlakozva. A szennyvíz a Vasivíz Zrt. csepregi szennyvíztelepére kerül. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége: A települési szilárd hulladékokra (TSZH) vonatkozó adatokat a közszolgáltatóktól kaptuk meg, a termelői tevékenységből származó, nem TSZH jellegű hulladékadatok forrása az OKIR. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége: Csepreg 032/47. hrsz-ú ingatlanán található az a terület, amely 2001-ig hulladéklerakóként működött. Az új lerakó megnyitása után a területet rekultiválták. A régi lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát a Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 9903/1/2003. számú határozatában rendelte el. A 2001-ben létesített kistérségi kommunális szilárd hulladéklerakó telep Vas- és Győr- Moson-Sopron Megye közös határán, csepregi közigazgatási területen, a 077/1 hrsz.-on fekszik. A terület teljes nagysága 11,47 ha. A lerakóban ezidáig kb t hulladékot deponáltak. A településre beszállított és kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége: Tormásligeten és Tömördön hulladékkezeléssel, feldolgozással foglalkozó vállalkozás nincs, ezért ezeken a helyeken hulladékbeszállítás sincs. A szervezetten történő hulladékgyűjtés során elszállított hulladékmennyiségeket korábban már bemutattuk. Csepregen közigazgatási 16

17 területén kettő hulladékkezelő létesítmény működik. Az egyik a Vasivíz Zrt. szennyvízkezelő telepének üzemeltetésében működő szennyvíziszap stabilizáló, a másik pedig a Répcesík Regionális Hulladéklerakó. Szennyvíziszap stabilizáló telep: A 600 m3/nap kapacitású tisztító évente mintegy m3 szennyvizet fogad. A tisztítás után visszamarad szennyvíziszapot stabilizálást követően mezőgazdasági célokra hasznosítják. A stabilizálást a Csepreg-Újkér összekötő út mentén található telephelyen, műszaki szigeteléssel ellátott földmedencében végzik. Az érett iszapot mélyinjektálásos technológiával juttatják a termőföldbe. Az éves iszapmennyiség t körüli. Répcesík Regionális Hulladéklerakó: A telephelyen 2001 áprilisától, környezetvédelmi engedély alapján kommunális szilárd hulladék lerakás folyik, dombépítéses technológiával. Az önkormányzati társulásban épített lerakót 2007-ben értékesítették, azóta a Rekultív Kft. üzemelteti. Az évente átvett hulladék mennyisége t körüli Energiaellátás A villamosenergia ellátás a kistérségben elfogadható, a lakások 100 %-a rendelkezik elektromos árammal. A kistérség egésze, minden települése be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba. A bekötött lakások aránya körülbelül 77 %- ra tehető. A vezetékes vízellátás az 1970-es évtizedben terjedt el a kistérség településeiben, és mintegy 95 %-a a lakásoknak rendelkezik vezetékes vízzel. A kistérség egyik legjelentősebb kommunális infrastrukturális problémája a csatornahálózat kiépítetlensége. A kistérség 17 települése közül csak 5 rendelkezik szennyvíz-elvezető csatornával. Nem megoldott a belvíz elvezetése sem a kistérségben. A föld magánkézbe adásával sok belvízelvezető árok eltűnt, amelyek gyakran a Répcébe vezették el a vizet. Mivel azonban a folyó nincs szabályozva, a vízrendezés hiányzik, így az árvíz- és belvízveszély gyakori. 17

18 3 A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI 3.1 Levegő Csepreg levegő minőségének állapotát legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar befolyásolja, ezen kívül a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátása is hatással van az immissziós helyzetre. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kén-dioxid kibocsátás megyei szinten csökkenő tendenciát mutat; a szén-monoxid csökkent; a nitrogén-oxidokra, és a porra a csökkenés illetve stagnálás jellemző. A gáz fűtést (mely a szén, illetve olaj-fűtéshez képest nevezhető jónak) lehetőség szerint a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával ki kell váltani a megújuló energiahasznosítási módokkal. A közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél elmondható, hogy egyrészt a település elhelyezkedése (Bük településhez való közelség= jelentős idegenforgalom), másrészt iparosultsága forgalom-generáló tényező. Bár jelentősebb főút nem halad keresztül a településen, a 84-es főút közelségét mégis figyelembe kell venni a közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél. A régió egészének légszennyezettségi állapotértékelésében nehézséget jelent, hogy rendszeres méréseket csak néhány településen végeznek és akkor is csak kevés légszennyező komponens koncentrációját vizsgálják meg. Talajközeli ózon koncentráció mérésére csak Győrött kerül sor és szálló por koncentráció mérést is csak két helyen végeznek az egész régióban. 3.2 Vizek Folyóvizek Csepreg igazgatási területén A Répce folyó és az ún. Ásás csatorna, valamint a Répce mellékpatakjai: a Boldogasszony-, a Peresznye-, az Ablánc- és a Pós patak. A Répce folyó kiterjedt árvízvédelmi töltésrendszerrel rendelkezik, amelynek a kereskedelmigazdasági területfejlesztések mentesítése érdekében fejlesztését javasolja a szerkezeti terv. Állóvizek medre és partja Meglévő állóvizek Legnagyobb állóvíz a Boldogasszony patakon feltöltött jóléti tározótó az ún. 18

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május Ráckeve Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 2009. május 2 1. Bevezető... 5 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 7 2.1. A környezeti elemek állapota... 7 2.1.1. Levegő...

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Kistelepülések sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Alapfogalmak Környezetvédelmi program Környezetvédelmi program, amely: Felméri a környezet állapotát Feltárja a hiányosságokat Megtalálja

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben