CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA"

Átírás

1 CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program 2010.

2 T a r t a l o m 1 BEVEZETŐ A feladat indoklása és célja Környezeti hatások Általános klimatológiai viszonyok A település általános jellemzése A környező települések vizsgálata Fenntarthatósági értékek A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI Utak állapota, útminőség Kommunális infrastruktúra Csatornázás Közigazgatási rendszer, intézmények Hulladék (kommunális infrastruktúra) Energiaellátás A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI Levegő Vizek Élővilág és természetvédelem Települési és épített környezet FENTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLOK A környezeti elemek védelme Levegőtisztaság-védelem Felszíni és felszín alatti vizek védelme Talaj- és földvédelem Települési és épített környezet védelme A települési környezet védelme Közmű infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok Hulladékhasznosítási célkitűzések Közmű-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célok A természet és a táj védelme FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM TALAJVÉDELEM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME

3 5.5 KOMMUNÁLIS ÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS A megvalósítás szereplői

4 1 BEVEZETŐ Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A klímaváltozás kockázata két módon jut érvényre: egyfelől visszafordíthatatlan vagy csak igen nagy erőfeszítésekkel korrigálható veszteségeket okoz (emberi egészségkárosodás/többlethalálozás, pótolhatatlan biodiverzitás csökkenése, módosuló hidrológiai ciklus stb.), másfelől tekintélyes anyagi erőforrásokat (védekező, helyreállító tevékenységek növekvő ráfordításai) von el a további fejlődéstől-fejlesztésektől. Ezért a növekvő klímaváltozás korunk egyik legfenyegetőbb, un. fenntarthatatlan folyamata. A klímaváltozás elleni védekezés, valamint az ahhoz történő kényszerű alkalmazkodás egyik leghatékonyabb rendezőelve a manapság világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet keltő fenntartható fejlődés (a továbbiakban: FF) gyakorlata. A FF lényege egy olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a 4

5 fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: (a) a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; (b) a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; (c) környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. 5

6 Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia 1.1 A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka, egyrészt a hosszú távon nem fenntartható módon folytatott gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, kimerülése; másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági növekedés kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - mind globális, mind, pedig lokális szinten majdnem minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor, a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. A fentarthatósági stratégia az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a FF feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten jelentkező - környezeti problémák megoldását segíti elő. Emellett, a stratégia olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához. Csepreg fenntartható stratégiájának célja: A település környezetminőségének javítása, az ehhez szükséges eszközök, intézményi feltételek megteremtése, kapcsolódva az országos, regionális, megyei stratégiákhoz. A környezet állapotának felmérését, rögzítését a felülvizsgálat során is a települési célállapot meghatározása, a környezetpolitikai célok, feladatok 6

7 kitűzése követte. A csepregi kistérség életében az NFT térségi szinten nem játszott érzékelhető, számottevő szerepet. A kistérség húzóágazata az idegenforgalom, azon belül a gyógyturizmus. A Széchenyi tervben elkezdett fejlesztési, beruházási folyamatok a program után magukra maradtak, és az országos szintű fejlesztési koncepció-változás következtében több korábbi, hosszú távú fejlesztési program megakadt. Ezek közül a leglényegesebb a büki gyógyfürdő fejlesztése. A kistérségi vezetők, polgármesterek véleménye szerint helyi szinten tisztában vannak a szereplők a fejlesztési, beruházási igényekkel. Többnyire kész ötleteik, terveik vannak, amelyek alkalmas pályázati kiírásokra várnak; új projektek tulajdonképpen nem születnek, hiszen a meglévő, égetően fontos beruházásokat sem tudják megvalósítani. A pályázási rendszerben való részvétel egyik nehézségét abban látják, hogy a meglévő projektjeiket kell a kiírás keretei közé szabni. Nem minden projekthez találnak megfelelő kiírást, ezért a tervezés és a fejlesztés nem minden esetben tud a helyi igényeknek megfelelően alakulni, hanem az éppen aktuális pályázási lehetőségek befolyásolják azt. A kistérség fejlődésének egyik alapvető gátja, hogy hiányzik a konkrétan átgondolt, megvalósítható stratégiai terveket magába foglaló fejlesztési rendszer. Ennek az oka tulajdonképpen az, hogy az alapvetően szükséges beruházásokat sem tudják végrehajtani a kistérségi települések többségében, így a fejlesztési igények nem terjednek tovább a feltétlenül szükséges beruházásoknál. 1.2 Környezeti hatások A csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Győr-Moson-Sopron megyével. A terület központja a megye legfiatalabb városa, az 1994-ben ismételten városi rangra emelkedett Csepreg, amely Szombathelytől 28 km, Győrtől 109 km, Budapesttől pedig 226 km távolságra fekszik. A kistérségben 17 település található, közülük két város: Csepreg és Bük. A kistérségben további 15 község található. A vizsgált terület közvetlenül nem határos ugyan Ausztriával, gyakorlatilag mégis határ mentinek tekinthető: egyfelől számos határon túli kapcsolódási pontja van (turizmus, bevásárlás, rokoni kapcsolatok), másfelől a földrajzi közelség is erre vall. A korábbi megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumokban 7

8 szereplő zsirai határátkelő szerencsére az erős lobbizás következtében a közelmúltban megnyílt, ezzel 10 km-en belülire csökkentette a legközelebbi határállomás távolságát. A kistérség területe 196,8 km2. Népességszáma ezredforduló környékétől növekszik. Népsűrűsége alacsony, noha kissé növekedett, mindössze 59,3 fő/km2. A környezetvédelmi intézkedések azonban a kibocsátások keletkezési helyén kell orvosolni. A javasolt intézkedések abban a kistérségben szükségesek, ahonnan a környezet terhelés ered. Ennek megfelelően a Fenntarthatósági Stratégiának környezetvédelmi kistérségként kell megfogalmazni olyan intézkedéseket, feladatokat, javasolt megoldásokat, amelyek átlépik egy-egy község határait. Természetesen vannak olyan feladatok, javaslatok, amelyek minden községre egyaránt vonatkoznak (pl. az önkormányzatok szerepe, pályázati lehetőségek, jogszabályi keretek). A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: - A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki. 8

9 - Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó, részt vesz az oktatási intézmény programjának a kialakításában és betartatásában, amin keresztül érvényesítheti a környezeti nevelés szempontjait. A település oktatáspolitikai koncepciója az a dokumentum, amely az iskolai környezeti nevelés követelményeit és garanciáit kell hogy rögzítse. A programok, feladatok végrehajtása szempontjából fontos, hogy az önkormányzatnak legyen környezetvédelmi ügyintézője, aki a környezeti nevelési tevékenység szervezésében is részt vesz. A környezet- és természetvédelmi projekteknek otthont adó településeken a helyi társadalom környezeti nevelése rendszerint különféle formák egymást megerősítő hatásán alapul. Ilyen formák: az értékek szétsugárzása, előadások, kurzusok, tréningek, népfőiskolák, a helyi médiumok tevékenysége valamint olykor az önkormányzat környezetvédelmi munkájának nyilvánosságra kerülése, fórumok, közmeghallgatás továbbá akciók Csepreg város szerepel a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján: vagyis a vízbázis a felszíni szennyezésekre igen érzékenyek. A stratégia a meglévő önkormányzati intézményrendszer figyelembevételével készült. 1.3 Általános klimatológiai viszonyok A mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente órán át süt a nap, ebből a három nyári hónapra óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 oc, a tenyészidőszaké 15,5-16 oc. A maximális hőmérséklet oc körül várható, a leghidegebb napokon 15 és 15,5 oc körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s. 9

10 1.4 A település általános jellemzése A Répce-sík nevű kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron Vasisíkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. K-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. Vízrajza: Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentősebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Talajok: A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Nahidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a 10

11 kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. 1.5 A környező települések vizsgálata A települések többsége a viszonylag fejlettek közé tartozik. Kiemelkedik Bük, mely a 16., és 174 hellyel előzi meg a következő települést. A kistérség településeinek többsége az előnyös helyzetűnek tekinthető felső harmadba tartozik, és csak négy van ennél rosszabb helyzetben. A kistérség települései és fejlettségi rangsora 33. kistérség A kistérség települései KSH fejlettségi pontszám 1 Bük Bő Iklanberény Lócs Csepreg Gór Simaság Sajtoskál Tömörd Chernelházadamonya Mesterháza Hegyfalu Tompaládony Nemesládony Répceszentgyörgy Nagygeresd Tormásliget KSH fejlettségi rangsor, település A kistérség 17 településéből 12 aprófalu, három nagyobb falu és kettő kisváros (Csepreg városi, Bük nagyközségi státusszal), lakóinak száma fő (2003- ban). A két legnagyobb településen él a kistérség lakosságának 53,5%-a, szinte fele-fele arányban: Csepregen 3604, Bükön 3234 fő lakik óta a kistérség lakossága 2%-kal nőtt (252 fővel), de a települések közül a legkisebbek lakossága csökkent, míg a két kisvárosé nőtt. 11

12 A kistelepülések részaránya az összlakosságból 2,5%-kal csökkent, míg a Csepreg-Bük kettősé ugyanennyivel nőtt. Az aprófalvas települések közül mindegyik részaránya csökkent, és ezzel együtt népességük is, kivéve Gór és Tömörd településeit, bár ennél a kettőnél is minimális a növekedés (3 illetve 1 fő), így ez inkább stagnálásként értékelhető. A nagyobb falvak részesedése ban egységesen 6% volt, ez 2003-ra 5,8%, 6,9% és 5,3% lett. Bő és Simaság lakossága csökkent, míg Hegyfalué nőtt, mintegy hatodával. A kistérség lakosságának eloszlása egyenlőtlen, ha a települések nagyságát vizsgáljuk. A két városban négyszer-ötször annyian laknak, mint a következő legnagyobb településeken. Ezt jelzi, hogy a 12 legkisebb településen összesen sem laknak annyian, mint a két kisváros egyikében, és ez már 1996-ban is így volt, bár akkor még csak 23 fő volt a különbség. 1.6 Fenntarthatósági értékek A fenntarthatóság három dimenzióján belül a következő értékek jellemzik a fenntarthatósági feladatokat: Gazdasági dimenzió (átláthatóság, jövőkép, innováció, dinamizmus), társadalmi dimenzió (demokrácia, információs társadalom, jövő generációi, fenntartható társadalom, sokszínűség, társadalmi szolidaritás, életminőség, partnerség, tehetség, kreativitás), környezeti dimenzió (Föld, élhető, egészséges környezet, természet, biológiai sokféleség, természeti erőforrások). 12

13 2 A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI 2.1 Utak állapota, útminőség Rossz a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete, főutak csak érintik a kistérség területét, vasútvonala csak egy van. A kistérségben ugyan igen sűrű a mellékútvonal-hálózat, de annak minősége meglehetősen gyenge, mind az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi utak, és a mezőgazdasági utak vonatkozásában. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, a településeket összekötő mellékút. Rendkívül fontos kérdés a kerékpárutak gyors megépítése, elsősorban a turizmus szempontjából. A korábbi tervekből csak a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárút valósult meg. A közeljövőben tervezik a Kőszeg-Sopron felé vezető kerékpárút, az úgynevezett termálkerékpárút megépítését, amely Sárvártól Bükön át Kőszegig tartana, több helyen a vasúti töltésen, Csepreg és Kőszeg között pedig az erdőben vezetne. A tervek lényegében készen vannak, a kivitelezéshez szükséges források hiányoznak. A kistérséget egy vasúti fővonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely-Csorna-Győr-Budapest nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a Szombathely- Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztülhalad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve. 2.2 Kommunális infrastruktúra Szervezett hulladékszállítás Csepregen 1982, Tormásligeten és Tömördön 1994 óta van. Csepregen 1992-ig a Költségvetési Üzem szállította a hulladékot, majd 1992-től a büki Parkom Bt. vette át a szállítási feladatokat. A 2000-ben bejegyzett Csepregi Városgazda Kft. kezdetben Csepregről, majd 2003-tól Tormásligetről is szállította a kommunális hulladékot március 31-ig a Csepreg külterületén (hrsz. 032/47.) lévő régi lerakóban történt a végleges elhelyezés. Ezt az állapotot szüntette meg az új, korszerű hulladéklerakó átadása, melyet 2007-ig a Csepregi Városgazda Kft. üzemeltetetett. A 24 település tulajdonában álló lerakót 2008-óta üzemeltetési szerződés alapján a Rekultív Kft. működteti. Tömörd területéről továbbra is a 13

14 Parkom Bt. szállítja el a hulladékot, 2007-ig a csepregi, ezután pedig a kőszegi hulladéklerakóba Csatornázás Az egyik legfontosabb térségi probléma a csatornahálózat kiépítése 12 településen. A korábbi években két társulást hoztak létre. Az egyik társulásba Hegyfalu, Mesterháza és Nagygeresd tartozott, a kistérségen kívüli Uraiújfaluval, Vámoscsaláddal, Vasegerszeggel és Zsédennyel együtt. Önálló tisztítót szerettek volna Nagygeresden, de a tagok nem értettek egyet egymással, a kezdeményezés nem sikerült, a társulás felbomlott. A másik társulást hét, a kistérségen belüli település alkotja, ez ma is működik. A gesztor önkormányzat a büki, ide tartozik még Iklaberény, Lócs, Nemesládony, Sajtoskál, Simaság és Tormásliget. Megalakulásuk óta hétszer adtak be pályázatot csatornázásra és a büki tisztítóra való rácsatlakozásra, de eddig egyik sem járt sikerrel, pénzhiány miatt mindig elutasították a pályázatot. Sajátos Répceszentgyörgy és Tömörd helyzete, melyet részben a természetföldrajzi, domborzati okok is magyaráznak. Mindkét település önállóan kívánja megoldani a szennyvízkérdést, egyedi, sajátos technológiával, például a megyében több helyen működő gyökérteres tisztítással. Ahol nincs csatorna, ott nagy gondot jelent a szennyvíz elszállítása és elhelyezése. Jelenleg a kistérség csatornázatlan településeiről a Florasca cég szippantja és szállítja el a szennyvizet, és Szombathelyen helyezi el. Hosszú távon nem megoldás ez, ráadásul előfordul az illegális ürítés, és a derítők sem szigeteltek a legtöbb helyen. Néhány faluban elkészült a komplex belvízrendezési terv, Górban előrelépés is történt, de a probléma kistérségi szinten egyáltalán nem oldódott meg. Mivel a térség elsőszámú gazdasági forrása a gyógyvíz, a gyógyturizmus és a fürdőturizmus, ezért a térség fokozottabb figyelmet szeretne szentelni a vízkészlet védelmére. Az egyes településeknek azonban nincs vízrendezési, vízelvezetési terve Közigazgatási rendszer, intézmények A település jelenleg a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. 14

15 INTÉZMÉNYELLÁTOTTSÁG a, IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Széchenyi tér 27. Rendőrség (körzeti megbízott) Széchenyi tér 27. Tűzoltóság Deák F. u. 2. A városban önkéntes tűzoltóság működik, 2 korszerű szerkocsival rendelkeznek. Köztestületként való megszervezésük folyamatban van. b, EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK Evangélikus Lelkészi Hivatal Bajcsy-Zs. E. u. 5. Római Katolikus Plébániahivatal Széchenyi tér 25. c, KÖZINTÉZMÉNYEK Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete APEH Vas megyei Igazgatóságának Kirendeltsége Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kőszeghez tartozik Kőszeghez tartozik A térségben öt általános iskola működik Bőben, Bükön, Csepregen, Hegyfaluban és Simaságon. Az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény, a évi CVII. Társulási törvény, továbbá a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény felhatalmazása alapján a csepregi Általános Iskola, a Bognár Ignác Zeneiskola és a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde általános jogutódjaként szeptember 1. napján kezdődő hatállyal, Csepreg Város Önkormányzata megalapította a Dr. Csepregi Horváth János KIKI intézményét.önkormányzati fenntartású intézmények továbbá még: az Egészségház, a Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár, valamint a Területi Gondozási Központ Hulladék (kommunális infrastruktúra) Csepregen és Tormásligeten 2009-től működik szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A városban 4 gyűjtőszigeten lehet a papír és műanyag 15

16 frakciókat elhelyezni, míg a községben egy gyűjtősziget áll a lakók rendelkezésére a papír, üveg és műanyag hulladék gyűjtésére. A közszolgáltató által működtetett szelektív gyűjtési lehetőség mellett a Csepregen működő általános iskolában gyűjtik külön a fém üdítős dobozokat, illetve évente két alkalommal szerveznek tanulói papírgyűjtő akciót. Tömördön nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtési lehetőség. Települési folyékony hulladék: Tormásligeten és Tömördön nincs kiépített csatornahálózat. Szerződött közszolgáltatóként Szabó Norbert egyéni vállalkozó (Sárvár, Cukorgyári u. 8.) szállítja el a szippantott szennyvizet. A szennyvizek tisztítását a Sopron és Vidéke Víz- és Csatornamű Vállalat Lövő Szennyvíztelepe végzi. Mindkét településen folyamatosan próbálkoznak a szennyvízgyűjtés fejlesztésével. Tormásligeten már több éve pályáznak az Iklanberény, Sajtoskál, Lócs, Simaság, Nemesládony által alkotott egyesüléssel a csatornázás támogatására, siker esetén a büki szennyvíztisztító fogadná a szennyvizet. Tömörd tanulmánytervet készítetett egy alternatív szennyvíztisztító létesíthetőségéről, melynek birtokában kíván pályázati forrásokhoz jutni. Csepregen a szennyvízhálózat kiépítettsége 100 %-os, melyre az ingatlanok 90 %-a van rácsatlakozva. A szennyvíz a Vasivíz Zrt. csepregi szennyvíztelepére kerül. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége: A települési szilárd hulladékokra (TSZH) vonatkozó adatokat a közszolgáltatóktól kaptuk meg, a termelői tevékenységből származó, nem TSZH jellegű hulladékadatok forrása az OKIR. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége: Csepreg 032/47. hrsz-ú ingatlanán található az a terület, amely 2001-ig hulladéklerakóként működött. Az új lerakó megnyitása után a területet rekultiválták. A régi lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát a Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 9903/1/2003. számú határozatában rendelte el. A 2001-ben létesített kistérségi kommunális szilárd hulladéklerakó telep Vas- és Győr- Moson-Sopron Megye közös határán, csepregi közigazgatási területen, a 077/1 hrsz.-on fekszik. A terület teljes nagysága 11,47 ha. A lerakóban ezidáig kb t hulladékot deponáltak. A településre beszállított és kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége: Tormásligeten és Tömördön hulladékkezeléssel, feldolgozással foglalkozó vállalkozás nincs, ezért ezeken a helyeken hulladékbeszállítás sincs. A szervezetten történő hulladékgyűjtés során elszállított hulladékmennyiségeket korábban már bemutattuk. Csepregen közigazgatási 16

17 területén kettő hulladékkezelő létesítmény működik. Az egyik a Vasivíz Zrt. szennyvízkezelő telepének üzemeltetésében működő szennyvíziszap stabilizáló, a másik pedig a Répcesík Regionális Hulladéklerakó. Szennyvíziszap stabilizáló telep: A 600 m3/nap kapacitású tisztító évente mintegy m3 szennyvizet fogad. A tisztítás után visszamarad szennyvíziszapot stabilizálást követően mezőgazdasági célokra hasznosítják. A stabilizálást a Csepreg-Újkér összekötő út mentén található telephelyen, műszaki szigeteléssel ellátott földmedencében végzik. Az érett iszapot mélyinjektálásos technológiával juttatják a termőföldbe. Az éves iszapmennyiség t körüli. Répcesík Regionális Hulladéklerakó: A telephelyen 2001 áprilisától, környezetvédelmi engedély alapján kommunális szilárd hulladék lerakás folyik, dombépítéses technológiával. Az önkormányzati társulásban épített lerakót 2007-ben értékesítették, azóta a Rekultív Kft. üzemelteti. Az évente átvett hulladék mennyisége t körüli Energiaellátás A villamosenergia ellátás a kistérségben elfogadható, a lakások 100 %-a rendelkezik elektromos árammal. A kistérség egésze, minden települése be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba. A bekötött lakások aránya körülbelül 77 %- ra tehető. A vezetékes vízellátás az 1970-es évtizedben terjedt el a kistérség településeiben, és mintegy 95 %-a a lakásoknak rendelkezik vezetékes vízzel. A kistérség egyik legjelentősebb kommunális infrastrukturális problémája a csatornahálózat kiépítetlensége. A kistérség 17 települése közül csak 5 rendelkezik szennyvíz-elvezető csatornával. Nem megoldott a belvíz elvezetése sem a kistérségben. A föld magánkézbe adásával sok belvízelvezető árok eltűnt, amelyek gyakran a Répcébe vezették el a vizet. Mivel azonban a folyó nincs szabályozva, a vízrendezés hiányzik, így az árvíz- és belvízveszély gyakori. 17

18 3 A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI 3.1 Levegő Csepreg levegő minőségének állapotát legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar befolyásolja, ezen kívül a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátása is hatással van az immissziós helyzetre. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kén-dioxid kibocsátás megyei szinten csökkenő tendenciát mutat; a szén-monoxid csökkent; a nitrogén-oxidokra, és a porra a csökkenés illetve stagnálás jellemző. A gáz fűtést (mely a szén, illetve olaj-fűtéshez képest nevezhető jónak) lehetőség szerint a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával ki kell váltani a megújuló energiahasznosítási módokkal. A közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél elmondható, hogy egyrészt a település elhelyezkedése (Bük településhez való közelség= jelentős idegenforgalom), másrészt iparosultsága forgalom-generáló tényező. Bár jelentősebb főút nem halad keresztül a településen, a 84-es főút közelségét mégis figyelembe kell venni a közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél. A régió egészének légszennyezettségi állapotértékelésében nehézséget jelent, hogy rendszeres méréseket csak néhány településen végeznek és akkor is csak kevés légszennyező komponens koncentrációját vizsgálják meg. Talajközeli ózon koncentráció mérésére csak Győrött kerül sor és szálló por koncentráció mérést is csak két helyen végeznek az egész régióban. 3.2 Vizek Folyóvizek Csepreg igazgatási területén A Répce folyó és az ún. Ásás csatorna, valamint a Répce mellékpatakjai: a Boldogasszony-, a Peresznye-, az Ablánc- és a Pós patak. A Répce folyó kiterjedt árvízvédelmi töltésrendszerrel rendelkezik, amelynek a kereskedelmigazdasági területfejlesztések mentesítése érdekében fejlesztését javasolja a szerkezeti terv. Állóvizek medre és partja Meglévő állóvizek Legnagyobb állóvíz a Boldogasszony patakon feltöltött jóléti tározótó az ún. 18

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve Dunaújváros Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmi intézkedési terve 2006. november 1 Bevezetés Dunaújváros Megyei Jogú Városnak a 2007-2012 évekre szóló 2. települési környezetvédelmi programjában

Részletesebben

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok

sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Kistelepülések sek Környezetvédelmi Programja Gyakorlati tanácsok Alapfogalmak Környezetvédelmi program Környezetvédelmi program, amely: Felméri a környezet állapotát Feltárja a hiányosságokat Megtalálja

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Sárpilis Község Önkormányzat Környezetvédelmi Programja

Sárpilis Község Önkormányzat Környezetvédelmi Programja Sárpilis Község Önkormányzat Környezetvédelmi Programja Készítette: Tóth Vilmos okl. környezetvédelmi szakmérnök Jóváhagyta: Sárpilis Község Önkormányza 58/2009(VII.09.) KT számú határozatával Sárpilis,

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

KISTOLMÁCS KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 8868 Kistolmács, Béke u. 4. Tel.: 93/543-191

KISTOLMÁCS KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 8868 Kistolmács, Béke u. 4. Tel.: 93/543-191 KISTOLMÁCS KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 8868 Kistolmács, Béke u. 4. Tel.: 93/543-191. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS Kistolmács Község Képviselő-testületének 2013. december 16 -i ülésére Tárgy: Lakossági tájékoztató

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

PÜSPÖKMOLNÁRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT

PÜSPÖKMOLNÁRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT PÜSPÖKMOLNÁRI KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT PÜSPÖKMOLNÁRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT, ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS II. KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata

Őcsény Község Önkormányzata .../2013.(X.31.) Kt. számú határozat Őcsény Község Önkormányzata Környezetállapot Felmérés 2013. 2013. október A határozat kihirdetésének napja: 2013. november 4. Pollák Csaba jegyző A környezet védelmének

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 13/1996. (XII. 30.) számú és a módosításáról szóló 5/2003. (II.19.) rendelete

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 13/1996. (XII. 30.) számú és a módosításáról szóló 5/2003. (II.19.) rendelete IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 13/1996. (XII. 30.) számú és a módosításáról szóló 5/2003. (II.19.) rendelete a köztisztasági és a településtisztasággal összefüggő közfeladatok ellátásáról (Egységes

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Beszámoló a lakóhely környezeti állapotáról. 2013. év

Beszámoló a lakóhely környezeti állapotáról. 2013. év Beszámoló a lakóhely környezeti állapotáról 2013. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy A települési önkormányzat a környezet

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére. Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére. Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása E L Ő T E R J E S Z T É S Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2015. szeptember 24-i ülésére Tárgy: A helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosítása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Kiss Ferenc Ikt.sz.: E-3802/2014. Tárgy: hulladékgazdákodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Szentes Városellátó Nonprofit

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20.

NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20. NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20. Nagyszentjános, 2014 október 10. 2014-2019 CIKLUSPROGRAM JÖVŐKÉPÜNK Nagyszentjános község közigazgatási területén

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról MHK JogszabCly szolgcltatcs 1. oldal, összesen: 7 oldal Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról Perkáta Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken

Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Klímavédelmi kezdeményezések a Hegyvidéken Budapest Főv. XII. kerület Hegyvidék Lakosság: ~58.000 fő Terület: 2667 ha Erdőterület nagysága: 971 ha 71 db oktatási-nevelési intézmény 16 db egészségügyi intézmény

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEM! 1. Ez a nyomtatvány segédlet; azokat a fő témaköröket és kérdéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozó információk alapvetően szükségesek a telephely/tevékenység megismeréséhez, illetve a kérelem

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben