Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció környezeti vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció környezeti vizsgálata"

Átírás

1 Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció környezeti vizsgálata november

2 Készült az ÁROP /A-2013-A kódszámű Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára című projekt keretében. Készítette: INNORATIO Kutatóintézet Nonprofit Kft. Vállalkozási szerződés száma: /

3 Tartalomjegyzék 1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója ismertetése, kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A koncepció összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal Közösségi tervek A jelenlegi környezeti állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése Felszíni és felszín alatti vizek A föld (talaj) környezeti állapota Levegőminőség/ levegőtisztaság-védelem Zaj- és rezgésterhelés Hulladékgazdálkodás Táj Élővilág Épített környezet és kulturális örökség Területfejlesztési koncepció környezeti hatásainak vizsgálata A fejlesztési elképzelések, főbb célok, közvetlen következményeinek, környezeti hatásainak elemzése. A koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése A koncepció megalapozása során feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása, azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz, illetve a környezeti, 3

4 társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulása esetén a környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása Javaslat környezeti szempontú intézkedésre A koncepció megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni Összefoglalás

5 1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerint a területfejlesztési koncepciók javaslattevő fázisának, kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának kötelező munkarésze a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), amely egyúttal a fenntartható területi tervezési rendszer egyik fontos eleme. A hatásvizsgálat tartalmi követelményeit a rendelet 9. melléklete tartalmazza. A környezeti vizsgálatot, a részletes környezeti értékelést, annak általános tartalmi követelményeit a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet tartalmazza (rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról). A területfejlesztési koncepció környezeti hatásainak értékelése, azonosítása a területnagyság és a problémák összetettsége miatt sokkal komplexebb, mint az egy-egy beruházáshoz kötelező környezeti hatásvizsgálat. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen arra kell kiterjednie, hogy a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, vagy javíthatják a környezet állapotát, illetve a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot. A stratégiai környezeti vizsgálat azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos stratégiai elképzelések megvalósulása esetén a természeti, társadalmi és gazdasági környezetet érik. Az SKV folyamata a terveket és programokat létrehozó döntésekre kíván hatást gyakorolni. Az ideális SKV esetében a munka a tervezés korai szakaszában kezdődik, hatékonyan hozzájárulva a tervkészítési munkához A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata. A környezeti értékelések készítésének elsődleges célja, hogy az egyeztetési, konzultációs folyamatokon keresztül kapcsolat alakulhasson ki a tervezés és környezeti vizsgálat készítése között. A koncepcióba beépülő környezeti vizsgálat jelentheti a garanciát a döntéshozók számára, hogy a koncepció törekszik minimalizálni, elkerülni a nem kívánt környezeti konfliktusokat. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés során történő figyelembevétele érdekében a koncepció tartalmával kapcsolatban, 16 a környezeti értékelésben érintett szakhatóság nyilváníthatta ki a véleményét (1. táblázat). A november 20-áig beérkezett megjegyzések, módosítási javaslatok a koncepció, illetve a stratégiai környezeti vizsgálat munkaanyagába bekerültek. A stratégiai környezeti vizsgálatban az érintett nyilvánosságot Bács- Kiskun megye további természet- és környezetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi 5

6 szervezetei, a vidékfejlesztési és környezeti ügyek felelős szervezetei és intézményei, valamint a megye lakossága jelentik. Az 1. pontban ismertetett Kormányrendeletekben meghatározott hatóságokon kívül, a koncepció értékelésében számos érdekelt szakhatóságnak volt lehetősége a környezeti értékelés szempontjából fontos észrevételek megadására (2. táblázat). A helyzetértékelést, javaslattevő fázist kötelezően tartalmazó területfejlesztési koncepcióra vonatkozó környezeti értékelés túlmutat a környezet védelmének ügyén és a fenntarthatósági értékrend érvényesítésére koncentrál. Az általában elvárt környezeti fenntarthatósági kritériumok közé tartozhat többek között: az erőforrás felhasználás hatékonyságának a növelése, az egyes fejlesztési irányok stratégiai integráltságának növelése, negatív környezeti hatások csökkentése és a pozitív hatások növelése, a megvalósíthatóság és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása, barnamezős beruházások bátorítása, energiahatékonyság figyelembevétele, természetes élőhelyek kialakítása és védelme, anyag- és energiafelhasználás hatékonyságának a növelése, környezeti megfontolások megjelenése a helyi programokban, hosszú távú fenntarthatóság biztosítottsága. Az SKV értékeli a stratégiai prioritásokat, azonosítja a környezeti dimenziókat. Vizsgálja a negatív hatású programelemeket, a megvalósulás elmaradása esetén jelentkező hatásokat, megfigyeli a közvetett és közvetlen hatásokat egyaránt. Az értékelést javaslatok megadásával zárja le. 1. táblázat A környezeti vizsgálat elkészítésében érintett szakhatóságok szerepe a véleménynyilvánításban A környezeti vizsgálat elkészítésében érintett szakhatóság Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Választ küldött (igen/nem) Javaslatot tett (igen/nem) Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Igen Igen Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Igen Nem Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság - Nem Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság - Nem Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Duna-völgyi kirendeltsége Igen Igen Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Igen Igen - Nem Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvé- Igen Igen Igen Igen 6

7 delmi Hivatal Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Igen Igen Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága - Nem Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala Igen Igen MBFH Szolnoki Bányakapitányság Igen Igen Bács-Kiskun megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - Nem Országos Tisztifőorvosi Hivatal - Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztály - Nem Országos Kémiai Biztonsági Intézet - Nem Egyéb szakhatóságok 2. táblázat Egyéb szakhatóságok szerepe a véleménynyilvánításban Választ küldött (igen/nem) Javaslatot tett (igen/nem) Országos Atomenergia Hivatal Igen Nem Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi, Igazgatási és Agrárszakképzési Ügyekért felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságtervezésért felelős Helyettes Államtitkárság Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért felelős Államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási Államtitkár Igen Igen Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Igen Nem Bács-Kiskun megyei Agrárkamara Igen Igen Bács-Kiskun megyei Mérnöki Kamara Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Az egyeztetési dokumentációk a Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója, I. Helyzetelemzés (2012), valamint a II. Javaslattevő fázis munkaváltozata (2013 november 14-ei verzió) (továbbiakban BKMTFK) közzétételre került Bács-Kiskun megye honlapján; a honlapon. Velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a BKMTFK alapján készült. 7

8 1.2. A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. A környezeti vizsgálat különböző munkaközi anyagok, vizsgálatok, publikációk, digitális térinformatikai adatbázisok, nyilvános tanulmányok, fejlesztési stratégiák alapján készült. Az SKV esetén a rendelkezésre álló idő arra elegendő, hogy a meglévő dokumentumok alapján értékeljünk (elfogadott fejlesztési koncepciók, területrendezési terv), nem végzünk elsődleges adatgyűjtést. A legfőbb információs bázis maga a Bács-Kiskun 2020 munkaanyaga volt, így az ebben található adatok határozzák meg az SKV megbízhatóságát. Ezzel kapcsolatban különösen a helyzetelemzés részben hiányoznak a megfelelő hivatkozások a tudományos közleményekre, vagy adatokra, adatbázisokra. A felhasználásra került digitális adatokat, térbeli megjelenítéseket, elemzéseket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR), az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR), valamint Integrált Területhasználati Monitoring Rendszerben nyilvánosan, vagy regisztrációval elérhető adatbázisok, alkalmazások segítségével kaptuk meg. A környezeti értékeléshez szükséges adatok többsége adott évre, félévre (akár adott napra is) vonatkozóan aktuálisan és idősorosan is elérhető. Esetleges előrejelzések (lásd. klímaváltozás mértéke) maximum az elkövetkező évtizedekre jellemzőek. A fejlesztési igények környezeti értékelés szempontú megoldásait az alábbi elvek alapján célozhatjuk meg: 1. a természeti erőforrások védelme, 2. a táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, 3. a területfelhasználás rendjének maghatározása, 4. a megyei térszerkezet, településrendszer fejlődésének elősegítése, 5. a környezeti, társadalmi és gazdasági célokhoz igazodó térbeli szerkezet kialakítása, 6. a fejlett - elmaradott térségek közötti különbségek mérséklése, 7. a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének kialakítása, A célok megvalósulása feltételezi a környezeti-társadalmi-gazdasági fenntarthatóság figyelembe vételét. A kívánt egyensúly megvalósulásában a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) fontos eszköz. 8

9 2. Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója ismertetése, kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival 2.1. Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A évben jelentős változások történtek a területfejlesztés törvényi szabályozásában (2011. évi CXCVIII. törvény, évi CLXXXIX törvény), amelyek alapján a megye vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakításának első lépése az új tervezési, programozási időszakra ( ) történő felkészülés, a megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése. Az új Országos Területfejlesztési Koncepció és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozását meghatározó, területfejlesztéssel és rendezéssel összefüggő 1254/2012. (VII. 19.) kormányhatározat alapján kezdődött el a megyei területfejlesztési koncepciók módosítása. Az országos koncepció, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Útmutatója 1 szerint megadott ütemtervnek megfelelően a Bács- Kiskun megyei koncepció munkaváltozata 2013-ban elkészült, így igazodhat az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OTK), valamint a megyei elképzelések is megjelenhetnek az országos tervdokumentumokban. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója a különböző szintek elvárásai közül elsődlegesen a megyei szintű érdekeket kívánja kielégíteni, melyeknek azonban szoros kötődése és beágyazottsága van az országos és a települési szintek felé. A koncepció a megye jövőképét 2030-ig vázolja fel, de a fejlesztési prioritásokat 2020-ig határozza meg. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerint a területfejlesztési koncepciók javaslattevő fázisának, kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának kötelező munkarésze a stratégiai környezeti vizsgálat, amelynek részletes alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet jelentette (rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról). A jövőkép szerint Bács-Kiskun megye egy folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezettel bíró versenyképes és vonzó térség lesz. Ennek kialakításában meghatározó szerepet töltenek be a környezeti problémákra adott válaszok, amelyek alapvető fontossággal bírnak a Homokhátság gazdasági leszakadásának megállításában. Főbb pontokként kiemelhetők a vízgazdálkodási kihívásokra adott sikeres válaszok, a környezet- 1 Nemzetgazdasági Min.; Nemzetgazdasági Tervezési Hiv Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához. p.37. 9

10 szennyezés mentes és kedvező adottságú termőterületekre alapuló vidéki gazdaság fejlesztése, az energiafelhasználásban a növekvő arányt képviselő megújuló energia használata, valamint az alacsony környezetterhelésű közlekedési rendszerek működtetése. A területfejlesztési koncepció célrendszerének átfogó célkitűzései négy prioritási területben fogalmazódnak meg. Ezekre alapulva a célrendszer következő szintjein tematikus és területi célokat találunk. Ezekben a célokban a területi tervezésben általánosan elvárt fenntarthatósági kritériumok megfelelő hangsúllyal szerepelnek. A koncepció javaslattevő fázisában a jövőkép megfogalmazása és részletes bemutatása mellett az alábbi 4 átfogó, 3 tematikus, és 5 területi cél került meghatározásra a megye következő, tervezési időszakára vonatkozóan: Átfogó célok: A1) A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén A2) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A3) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése A4) Egészséges és megújuló társadalom Tematikus célok: Tem1) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2) Élhető és életképes vidék Tem3) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Területi célok: Ter1) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2) Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések 10

11 Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése átfogó célkitűzés, Az élhető és életképes vidék tematikus cél, valamint A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra és A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések területi célok már a címük alapján is hangsúlyosabban foglalkoznak a környezeti fenntarthatósággal A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása. A környezeti szempontú konzisztencia vizsgálat feladata, hogy a koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokat, célokat az egymáshoz való függőségi viszonyuk alapján értékelje (3. táblázat). A célok meghatározásakor megfelelő hangsúllyal figyelembe vételre kerültek-e a környezeti, környezetvédelmi szempontok, valamint az adott cél fenntartható fejlődésre jellemző megvalósíthatósága. A természeti erőforrások a természeti, környezeti értékek megóvása milyen más, a koncepcióban megfogalmazott prioritás megvalósulását segíti, avagy akadályozza. A kapcsolatok alapján láthatók azok a pontok amelyek erősíthetik, vagy éppen gyengíthetik egymást a koncepció alkalmazása során. A vizsgálatnak figyelembe kell vennie, hogy a helyzetértékelés során feltárt problémák megfelelnek-e a fenntarthatóságot figyelembe vevő céloknak, valamint ezen célok megfeleltethetőek-e a felvetett problémáknak. Ez alapján a belső konzisztencia a célok egyértelműsége, azonosíthatósága, az ágazati stratégiai irányok, célok és intézkedések kibonthatósága jellemzően a szektorpolitikákkal kapcsolatos általános szakmai elvárásnak való megfeleltethetőség. A koncepció az ágazatilag elkülönült fejlesztések helyett komplex térségfejlesztés szerint, integrált szemléletben íródott. A külső konzisztencia vizsgálat az uniós és hazai tervekben és programokban megfogalmazott céloknak való megfelelés. A megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározásra került fejlesztési irányok alapjául az EU következő évtizedre szóló növekedési stratégiájának, az Európa nak öt célkitűzése áll. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken A célrendszer szerinti tematikus és területi célok, prioritások mindegyike tartalmazza az EU 2020 és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Fejlesztés 2020 célokat és a tematikus célkitűzéseket. 11

12 3. táblázat A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata Tem1 Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem1 Tem2 Élhető és életképes vidék + Tem2 Tem3 A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter1 A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2 Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3 Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4 A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5 A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések ++ P + P Tem Ter1 ++ Ø + + Ter2 + Ø ++ Ø ++ Ter3 + + P P ++ Ter Ø + P : gyenge kapcsolat a tervcélok között; ++ : erős kapcsolat a tervcélok között; Ø : nincs kapcsolat a tervcélok között; P : problémák, hiányosságok a tervcélok közötti kapcsolatokban Az egyes célok tartalmi meghatározásán túl a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével kerültek kifejtésre a prioritások és a szükséges beavatkozások, valamint a helyzetértékelés konklúziójában kijelölt fejlesztési irányok kapcsolata az egyes tematikus és területi célokkal A koncepció összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal Közösségi tervek Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt 12

13 nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepció célkitűzései az Európa 2020 stratégia célrendszeréhez szervesen kapcsolódnak (4. táblázat). A Területfejlesztési Koncepció valamennyi Tematikus célja és a Területi célja is illeszkedik az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott fő célterületekhez. A fejlesztési prioritásokat az Európa 2020 stratégiájához kapcsolódóan 2020-ig határozta meg, hogy a vállalkozói, civil és önkormányzati szféra az Európa 2020 célrendszeréből fakadó szerepkörét megismerje, az abban foglalt lehetőségekkel élni tudjon (különös tekintettel a KKV-szektor európai szinten felismert foglalkoztatási és innovációs potenciáljára). 4. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése az Európa 2020 stratégiához Átfogó célterületek Illeszkedés Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Innovatív Unió a kutatás- - Az Európai Unió Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integ- fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudo- GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. - Az innováció, techno- rált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési mányos eredményekből lógiai fejlesztés és ku- stratégia megvalósítása mielőbb piacra dobható termékek szülessenek tatás erősítése - Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében kockázat megelőzés Mozgásban az ifjúság a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minő- és menedzsment elősegítése - A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. - El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem3. A megye belső kohézióját és makrotér-ségi integrációját szolgáló intéz- ségét és nemzetközi vonze- lakosok legalább ményi és infrastrukturális fejlesztések rejét. Ide tartozó konkrét feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetősége- 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra 13

14 ket Európa-szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot. Európai digitális menetrend a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni Erőforrás-hatékony Európa támogatni kell az elmozdulást az erőforráshatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, - hatékonyság és -fogyasztás tekintetében. - Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés - Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása - A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése - Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaág irányába való elmozdulás támogatása - A megújuló energiaforrások arányának növelése. - Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása - Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktú- Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Tem3. A megye belső kohézióját és makrotér-ségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Az összes tematikus (Tem1, Tem2, Tem3) és területi (Ter1, Ter2, Ter3, Ter4, Ter5) cél 14

15 Környezetbarát iparpolitika az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre. Új készségek és munkahelyek menetrendje meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is Szegénység elleni európai platform biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, rában a szűk keresztmetszetek feloldása - KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektor fejlesztése - Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya növekedjen. - Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése - Csökkenjen azok Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Az összes tematikus (Tem1, Tem2, Tem3) és területi (Ter1, Ter2, Ter3, Ter4, Ter5) cél 15

16 hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza meg a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának célja, hogy lendületet adjon a legkülönbözőbb helyi problémák kezelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését, a közlekedés és szállítás, valamint az energiahálózatok javítását, a környezet védelmét és a biztonság növelését célzó hosszú távú együttműködésnek. A stratégia elősegíti a közösen megvalósuló, határon átívelő projektek kialakítását. ezzel hozzájárul a térség gazdasági fellendüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. Bács-Kiskun megye nyugati határa a Duna folyó, így a területfejlesztési koncepció jelentős mértékben érintett a Duna-stratégia szinte valamennyi témakörében (5. táblázat). Különösen a 4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések területi cél illeszkedik szorosan a stratégiához, de mellette a koncepció más célterületeivel is kapcsolatot mutat. További meghatározó kapcsolódási pont a Duna stratégia A Duna régió összekapcsolása a többi régióval célja és a BKMTFK 5. területi célja, A határmenti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések között fedezhető fel. Mellettük a Duna stratégia környezetvédelmi céljait több területi és tematikus cél is figyelembe veszi. 5. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a EU Duna Régió Stratégiához Átfogó célterületek A Duna régió összekapcsolása a többi régióval Illeszkedés - a mobilitás és a multimodalitás fejlesztése - a fenntartható energia használa- Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések 16

17 tának ösztönzése Ter5. A határ-menti térségek határon - a kultúra és az idegenforgalom, átnyúló szervezeti és térkapcsolataira valamint az emberek egymással alapozó kohézió erősítő fejlesztések való kapcsolatteremtésének előmozdítása Környezetvédelem a - a vizek minőségének helyreál- Tem2. Élhető és életképes vidék Duna régióban lítsa és megőrzése Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló - környezeti kockázatok kezelése integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra - a biodiverzitás, a táj, valamint a Ter4. A Duna-mente természeti és lo- levegő- és talajminőség megőr- gisztikai potenciáljának kiaknázását zése szolgáló integrált fejlesztések A jólét megteremtése a Duna régióban A Duna régió megerősítése - tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével - a vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatása - az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés - intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése - a biztonság javítása, a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés jelentette kihívásokkal való megküzdés közös munkával Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKVszektor megerősítésével Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések EU Víz Keretirányelv Az EU Víz Keretirányelv célja, hogy 2015 végéig jó állapotba hoznak minden olyan felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti vizet, amely jó állapotba hozásához, illetve an- 17

18 nak megőrzéséhez szükséges intézkedések szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket és nem jelentenek elviselhetetlenül magas költségeket a társadalom számára. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát és a megfelelő vízmennyiséget is. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően óvni, védeni kell, a vízkészletek használata során pedig hosszútávon is fenntartható megoldásokra kell törekedni. A Duna-vízgyűjtő területének kiterjedtsége miatt ezen a területen a megye egyik elsődleges feladata az EU Víz Keretirányelv céljainak integrálása a területfejlesztésbe (6. táblázat). A BKMTFK kiemelten nem elemzi az EU Víz Keretirányelvhez való illeszkedést, de a Víz Keretirányelv céljait figyelembe vevő Nemzeti Vízstratégiához és Magyarország Vízgyűjtőgazdálkodási Tervéhez való kapcsolódást igen és a megfogalmazott célrendszer részben illeszkedik az EU Víz Keretirányelv céljaihoz is. 6. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az EU Víz Keretirányelvhez Átfogó célterületek A felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és a vizek állapota romlásának megelőzése Illeszkedés - a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, - a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, - a vízminőség javítása a szenynyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, - az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében 18

19 EU Közös Agrárpolitikájának reformja Magyarország számára európai uniós tagállamként a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni reformja alapvetően meghatározza a hazai agrár-és vidékstratégia mozgásterét. Bács-Kiskun megyében a mezőgazdaság az egyik legfontosabb gazdasági ágazatnak számít. A megye területének jelentős része áll valamilyen mezőgazdasági művelés alatt, ezért a fejlesztési elképzelésekben különösen fontosnak ígérkezik az EU agrárpolitikai célrendszerébe való illeszkedés megteremtése (7. táblázat). 7. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az EU Közös Agrárpolitikájának reformjához Átfogó célterületek Életképes élelmiszertermelés Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Kiegyensúlyozott területi fejlődés Illeszkedés - a mezőgazdasági jövedelmeket és a szektor versenyképességét a történelmileg meghatározott hátrányokat szem előtt tartva javítani kell - a termőföldek hasznosítása során ösztönözni és ellentételezni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a zöld növekedést kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez. - maradjanak fenn a vidéki közösségek és legyenek vidéki munkahelyek, színesebbé kell tenni a helyi gazdaságot és jövedelemforrásokat, meg kell őrizni a változatos gazdálkodási szerkezetet és erősíteni kell a helyi piacokat Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Tem2. Élhető és életképes vidék Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Tem2. Élhető és életképes vidék Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Az Élhető és életképes vidék tematikus cél szervesen illeszkedik a Közös Agrárpolitikához, mivel a megyében kiemelkedően jó termőképességű termőterületek találhatóak a Duna- 19

20 menti síkságon és az észak-bácskai lösztáblán, amely miatt a megyei élelmiszer és kertgazdasági adottságok és hagyományok is jelentősnek mondhatók Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. ( ) Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a Nemzeti Környezetvédelmi Programok adják. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP3) a közötti időszakra szól (96/2009. (XII. 9.) OGY határozat), de ennél hosszabb távra is kitekint, az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni (8. táblázat). A dokumentum a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. Átfogó céljai: a települési élet és környezetminőség javítása; a környezetbiztonság erősítése; természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. 8. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Környezetvédelmi Programoz (NKP 3, ) Átfogó célterületek A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése Illeszkedés (Tematikus akcióprogramok) Éghajlatváltozás Környezet és egészség Települési környezetminőség Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Vizeink védelme és fenntartható használata A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon át- 20

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék A NÉS-2 társadalmigazdasági hatásvizsgálata Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék Kutatás területei Társadalmi-gazdasági szempontrendszer alapján történő elemzés

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben