Nagy Imre 1 Šljivac Damir. 2 Farkas Sándor 3 Duray Balázs 4 - Suvák Andrea 5. Az IPA által támogatott xxxx projekt keretében készült tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Imre 1 Šljivac Damir. 2 Farkas Sándor 3 Duray Balázs 4 - Suvák Andrea 5. Az IPA által támogatott xxxx projekt keretében készült tanulmány"

Átírás

1 Nagy Imre 1 Šljivac Damir. 2 Farkas Sándor 3 Duray Balázs 4 - Suvák Andrea 5 A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások hasznosításának kérdései a fenntartható környezetgazdálkodás tükrében Az IPA által támogatott xxxx projekt keretében készült tanulmány Pécs Kaposvár Eszék Újvidéki Egyetem, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 2 Eszéki Egyetem, Műszaki Kar, Elektromérnöki Tsz. 3 Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 4 MTA RKK Pécs, Békéscsabai Osztály osztályvezető 5 MTA RKK Pécs, tudományos segédmunkatárs 1

2 Tartalom 1. Bevezetés A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei a vizsgált területen Környezetállapot-értékelés Felszín alatti vizek minősége Felszíni vizek minősége Településkörnyezet Légszennyezés Szennyvízkezelés Hulladékgazdálkodás Energiagazdálkodás Zöldterületgazdálkodás Természeti értékek Alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségei a határrégióban Napenergia Geotermia Biomassza Hulladék A határrégió környezetvédelmi intézményrendszere... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. Stratégiai javaslatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Irodalom... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 1. Bevezetés ( ) 3

4 2. A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei a vizsgált területen Magyarországon a fenntartható fejlesztés az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán vált politikailag elfogadott célkitűzéssé. Az Európai Uniós források felhasználásának egyik alapfeltétele a közösségi szinten meghatározott fejlesztési irányvonalak követése, így Magyarországnak az első Nemzeti Fejlesztési Tervétől fogva valamennyi, az Uniós források számára csatornaként szolgáló fejlesztési programban érvényesíteni kell azokat. A környezetvédelem és fenntartható fejlesztés politikai integrálásának elve hatására (Uniós mintára) a magyar fejlesztési tervekben a fenntartható fejlesztés (környezeti fenntarthatóság) horizontális célként jelenik meg. A 2001-es Göteborgi Csúcs és annak 2006-os újrafogalmazása az EU valamennyi tagállamának előírta nemzeti fenntartható fejlesztési stratégia készítését. Ez a dokumentum tekinthető a fenntartható fejlesztés magyar megvalósulását szorgalmazó átfogó stratégiának. A harmadik eszköz, amely a fenntartható fejlesztés előmozdítását és más politikákba, intézkedésekbe való integrálását szolgálja, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), amely elvégzése 2004 óta kötelező valamennyi fejlesztési jellegű dokumentum és terv elkészítése során (nem azt követően). Az Uniós források elérésére kiírt pályázatok horizontális elvei a fenntartható fejlesztés (amely inkább a környezeti fenntarthatóságra utal) mellett az esélyegyenlőséggel foglalkoznak. A benyújtandó pályázatoknak külön részét képezi a környezeti fenntarthatóságot igazoló rész, amely elkészítéséhez a Környezeti Fenntarthatóság Útmutató ad segítséget. A fenntartható fejlődés ezen eszközének hiányossága, hogy egyazon Útmutató létezik valamennyi pályázati kiírás és valamennyi térség számára (MTA 2007). A horizontális elvek érvényesülését számszerűsítő, nyomon követő és értékelő indikátorok ugyanakkor nem alkotnak egységes rendszert, a környezeti fenntarthatóságnak csupán bizonyos szűk szeleteivel foglalkoznak, pl. energiatakarékosság, üvegház hatású gázok kibocsátása; és az ezek mérésére javasolt indikátorok (pl. energiatakarékos égők száma, fűtés során a légkörbe bocsátott szén-dioxid) még inkább lekorlátozzák a teljes kép megrajzolásának lehetőségét. Ami a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (NFFS) illeti, annak egy kritikus értékelése szerint (Hajnal, 2008) az összefüggésekre való összpontosítás helyett a Stratégia ágazati szemléletben íródott, és az egyes ágazatokra lebontott, alsóbb rendű vagy operatív jellegű célkitűzések már nem alkalmasak arra, hogy az eredeti célt, a gazdasági fejlődés környezetkárosítástól való szétválasztását valóra váltsák. A NFFS érintetlenül hagyja a lényegi struktúrát, a társadalom, a gazdaság és a természeti erőforrások túlhasználásának kapcsolatrendszerével nem foglalkozik (Hajnal, 2008). A Stratégiai Környezeti Vizsgálat, annak ellenére, hogy 2004-től kötelezően elkészítendő része valamennyi fejlesztési-tervezési dokumentumnak, máig sok településen ismeretlen fogalom, és sok helyen tévesztik össze a környezeti hatásokat utólagosan összegezni hivatott Környezeti Hatásvizsgálattal (Varjú, 2010). Az SKV készítés jelenlegi magyar gyakorlata (sokszor a vizsgálat ténylegesen a tervezési dokumentumot követően készül el) egyelőre nem teszi alkalmassá ezt a fajta vizsgálatot arra, hogy a fejlesztési elképzelések kontrollja, a tervezési folyamat része és befolyásolója legyen. Mindezek tükrében a fenntartható fejlődés a gazdaság olyan növekedését jelenti, amelynek nincs sem környezeti, sem társadalmi negatív hatása. A fogalom üzenete, hogy a három területet (gazdaság, társadalom, környezet) egymással összefüggésben kell vizsgálni, és az egyes területeken hozott döntéseket a másik két terület szempontjából is mérlegelni kell. 4

5 Mivel általában a gazdaság fejlesztésének lehet káros hatása a társadalmi, de még inkább a környezeti folyamatokra, az Európai Unió fő célja, hogy a gazdasági fejlődést szétválassza a társadalom, illetve a természeti környezet állapotának romlásától (decoupling). Az Unió területén tett eddigi tevékenység azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ne járjon a környezetszennyezés párhuzamos növekedésével. A környezetszennyezés annak ellenére nem mutat javulást, hogy az EU tagállamai posztindusztriális gazdaságoknak tekinthetők, és a GDP jelentős hányadát nem az ipar és a mezőgazdaság, hanem a szolgáltatások adják. Az Európai Unió fenntartható fejlődését mérő indikátorok nem térnek ki azokra a környezeti károkra, amelyeket az Unió területén történő fogyasztás a világ más részein okoz. A társadalmi változások vegyesebb képet mutatnak, de általánosan elmondható, hogy itt a legnagyobb veszélyt a gazdaság növekedése hatására erősödő társadalmi különbségek idézik elő. A fenntartható fejlesztés és azon belül is a környezeti fenntarthatóság magyar fejlesztéspolitikában történő megjelenése három fronton történik: A Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégia, az operatív programokhoz kapcsolódó horizontális elvek, valamint a stratégiai környezeti vizsgálat által. Ezen eszközök megjelenése méltánylandó, azonban használatuk egyelőre nem zökkenőmentes, mindhárom területen a kiegészítő szerep a jellemző. 5

6 3. Környezetállapot-értékelés 3.1. Felszín alatti vizek minősége A felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme az egész határrégióban kiemelt fontosságú. Az ivóvízbázis leg jelentősebb tartalékai a Dráva völgyében találhatók, mivel a homok-kavics üledékrétegek jelentős víztartó réteget képeznek, melyek kiváló hidraulikus sajátosságokkal és feltöltődési lehetőségekkel bírnak. Tekintettel a vonzó mezőgazdasági és telephelyi adottságaira a vízbázisok védelmére külön figyelmet kell szentelni, mivel a régió kiterjedtségét illetően nehéz megszervezni annak hatékony védelmét. A Dráva-menti térség Horvátország területrendezési stratégiájában másodrangú vízbázisként szerepel, ezért a térség szempontjából kiemelt fontosságú, azok minőségi és mennyiségi megőrzése stratégiai feladat. (Viroviticai-drávamenti zsupánság területének nagy része ezen a jó minőségű vízbázison fekszik, s területének 51%-a vezetékes vízzel ellátott). Az alábbi ábra (1. ábra) Magyarország felszín alatti érzékeny vízbázisait szemlélteti. 1. ábra A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek (Települések besorolása alkategóriák szerint) Baranya megye területén a legnagyobb problémát a határérték (10 µg/l) feletti arzén jelenti, különösen a határ menti kistérségek víztartalékaiban: a Sellyei (18 település), a Siklósi (1 település), a Szentlőrinci (4 település) és a Szigetvári kistérségben (7 település). A Sellyei kistérségben több mint 9000 főt érint ez a probléma (Kovács Bernadett, 2010). Somogy megyében, a Barcsi kistérségben 5 településen, a Kaposvári kistérségben 2, a Nagyatádi 6

7 kistérségben pedig 3 településen haladja meg a szolgáltatott víz arzén koncentrációja a megengedett értéket. Határérték feletti ammóniatartalmú ivóvízbázis 7 Baranya megyei kistérséget érint. Kiemelkedősen magas az érintett települések száma a Szentlőrinci, Sellyei és a Sásdi kistérség területén. Somogy megye 11 kistérsége közül hét kistérségben jelenik meg az ammónia határérték feletti koncentrációban. Kiemelkedően sok települést érint a probléma a Kaposvári kistérségben, itt az érintett lakosok száma meghaladja a 80 ezret. A határmenti kistérségek felszínalatti vizeinek mangántartalmát a 2. ábra szemlélteti 2. ábra Határérték feletti mangántartalom a kistérségekben az érintett települések szerint Barcsi Mohácsi Szigetvári Sellyei Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. G. Kovács Bernadett Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintett települések szerint Sellyei (3 település), Szigetvári (1 település), Mohácsi (4 település), Siklósi és a Barcsi kistérségben (1-1 település) (3.ábra). 3. ábra: Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintettek száma szerint Sellyei Szigetvári Mohácsi Siklósi Barcsi Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. G. Kovács Bernadett 7

8 3.2. Felszíni vizek minősége A Dráva folyó vízminősége kielégítő hiszen az egyes paraméter-csoportokban eléri a II vízminőségi kategóriát. A városok többé-kevésbé megfelelően kezelt települési szennyvizeit befogadó vízfolyások (Pécsi víz, Kapos, Sió-Nádor csatorna, Koppány, Rinya) összesített vízminősége szennyezettnek (IV) vagy erősen szennyezettnek (V) minősül. A kisvízfolyások (pl. Dráva, Karasica, Kapos, Fekete-víz, Pécsi-víz), a határmenti régióban hasonló minősítésűek. A szennyvizek nagy részét előtisztítás után lenne javasolt csak a befogadóba engedni, csak így tartható fenn a tájökológiai jelleg, az őshonos vegetáció, a különleges élőhelyek és azok fenntartásának természetes körülményei, a fenntartható vadászat és halászat, valamint természetközeli rekreációs tevékenységek Településkörnyezet A térség települései, de ezen belül főleg a városok, a veszélyeztetett környezet, a várost érő terhelések integrált területei, mint a források, mint pedig a terhelések elviselőinek tekintetében is. Bár a vizsgált terület nem tartozik a kiemelten szennyezett területek közé, a nagyvárosok és bányászati-ipari komplexumok még mindig, mint potenciális terhelőforrásokként vannak jelen. Ez különösen Pécsre, Eszékre, Verőcére és Kaproncára vonatkozik. A kommunális infrastruktúra hiányosságaiból származó környezeti problémák a kisvárosokban és nagyobb nem kimondottan városi településeken is jelentkeznek. Magyarországon a településkörnyezettel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket az évi LXXVIII. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény fogalmazza meg. Horvátországban A Dél-dunántúli régió településhálózatának struktúrája aprófalvas. Különös helyzetet produkál, hogy a régió legszennyezettebb városa Pécs is ilyen területen fekszik 6. Pécs rossz környezeti mutatóit korábban az erőmű, jelenleg pedig a közlekedés és a város földrajzi elhelyezkedése okozza. Kármentesítési program keretében között számos kedvező intézkedés született (hulladék ártalmatlanítása, triklór-etilén szennyezés feltárása, felszámolása), illetve a későbbikben a mecseki uránérc bányászat hátrahagyott káros környezetterhelő hatásainak felszámolása, rekultivációs munkákra, valamint a Garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítására. 6 (33/2000. (III.17.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 2/1. sz. melléklete szerint, azonban a 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet hatályon kívül helyezte és egyidejűleg annak helyére lépett.) 8

9 Légszennyezés 1. táblázat A második kereskedési időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista a közötti évekre a kiosztási értékekkel. Létesítmény CO 2 t Pannon Hőerőmű Zrt. Pécsi erőmű Alfa-Nova Kft. Szekszárdi területi Igazgatóság Déli Fűtőmű Komló Fűtőerőmű Zrt Kanizsai utcai Fűtőmű Kronospan-Mofa Hungary farostlemezgyártó Kft Balassa János Kórház Szekszárd (kibocsátás 2007-ben: ) Magyar Cukor Rt kaposvári Cukorgyára Tüzelőberendezések (gőzkazán, mészkemence, szeletgyártó) Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Cementgyár Beremendi Mészüzem Alsómocsoládi Téglagyár Mázai Téglagyár Ipari és Kereskedelmi Kft Paksi Téglagyár Kft Pannon Tégla Kft. Bonyhádi Gyáregysége Pannon Tégla Kft. Dombóvári Gyáregysége Wienerberger Téglaipari Zrt. Bátaszéki Téglagyár Összesen Forrás: Melléklet a 96/2009. (IV.24) Korm. Rendelethez A közlekedéssel terhelt települések levegőjében a NO 2 az ülepedő és szállópor a meghatározó légszennyező anyag, melyek határértéket meghaladó terhelés környezet-egészségügyi problémákat idéznek elő. Az időszakban A Verőcei légszennyezettség 2003-ban jelentős szennyezést mutatott (4. ábra) 4. ábra. A Verőce (Virovitica - Horvo.) légszennyezettségének évi menete 24 órás mintavételek középértékei alapján (SO2 és füst) 2003-ban 9

10 Szennyvízkezelés A települések közműollójának nyitottsága Magyarország és Horvátország esetében is alapproblémát jelent, s tekintettel hogy mindkét ország határrégiói hátrányos helyzetűek, a költséges csatornahálózat kiépítés lassan halad. Ezen probléma teljes rendezése az elkövetkező évtized feladata lesz. A határ menti két megyében a közcsatornával rendelkező települések száma 153 (28%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 68%. A közmű olló átlaga 56,3% (a két szélsőérték Sellye 16%, Pécsi 92%) ban a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége az 1990 évi 60%-ra esett vissza (23,6 millió m3). A határrégió magyarországi kistérségeiben a közcsatornával rendelkező települések száma 58 (33%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 53,6%. A közmű olló átlaga 52,2% (a két szélsőérték Sellye 16%, Barcsi 73,5%). A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1990 óta szinte semmit sem változott (a Barcsi, Csurgói és Mohácsi kistérségben még nőtt is). A horvátországi oldalon a Drávára legnagyobb potenciális veszélyt jelentő szennyezőforrás a Verőcei cukorgyár melynek szennyvizét Verőce város kommunális szennyvizével együtt, mechanikus és biológiai kezelés útján tisztítják. A tisztító együttesen kezeli is aktív szenes tisztítás-technológiával történik Hulladékgazdálkodás 10

11 A térség háztartásainak 91%-ból mintegy 256 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek alig több mint 2%-ka szelektíven gyűjtött, ami a lakások 20%-ból kerül ki). Szervezett hulladékgyűjtésbe a térség összes települése részt vesz. A vizsgált kistérségekben az 1 főre jutó átlagos hulladékmennyiség 331 kg-ot tett ki (5. ábra) A határ menti kistérségek háztartásainak 91%-ból majdnem 50 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek közel 1%-ka szelektíven gyűjtött, ami a lakások 11%-ból kerül ki). A vizsgált kistérségekben az 1 főre jutó átlagos hulladékmennyiség 245 kg-ot tett ki (5. ábra) 5. ábra Települési szilárd hulladék, kg/fő kistérségenként 2008-ban a Dél-dunántúli régióban Mohácsi Sásdi Sellyei Szigetvári Barcsi Csurgói Forrás: A 6. ábra a határrégió magyarországi oldalának rekultiválandó hulladéklerakóit mutatja be, melyek közül legnagyobb mértékben fogják alkalmazni a helyben történő rekultivációs eljárást (59 helyen), a teljes felszámolását (25 helyszínen), valamint a kétüzemű teljes felszámolást (6 helyszínen). kg/fő 6. ábra Rekultiválandó lerakók a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási projekt keretében 11

12 Forrás: Szöveg (2. táblázat) 1. táblázat A kommunális hulladék mennyiségek a Verőce-drávamenti zsupánság településein Község/Város népességszám a háztartások hulladéktérfogat száma Verőce/Virovitica t Slatina m 3 Orahovica m 3 Pitiomača t Špišić Bukovica m 3 Lukač m 3 Gradina t Suhopolje t Sopje m 3 Vućin Čađavica m 3 Nova Bukovica m 3 Mikleuš Čačinci t Crnac t Zdenci t Szöveg (3. táblázat) Szöveg (7. ábra) 12

13 7. ábra: A hulladékgyűjtésbe bevont községek diferenciáltsága a Verőce-drávamenti zsupánságban Forrás: Magyarázat: a hullaék elszállításának fokozatai a Verőce-drávamneti zsupánság területén. Lila szín: teljes elszállítás, kék: részleges elszállítás; sárga elszállítás nélküli községek Energiagazdálkodás Szöveg (5. táblázat) 5. táblázat: A Dél-dunántúli régió erőművei. Megnevezés Fűtőanyagok Paksi atomerőmű (Paksi Atomerőmű Zrt.) Urán Pécsi Hőerőmű (Pannon Hőerőmű Zrt.) Földgáz, biomassza Komlói Fűtőerőmű (Komlói Fűtőerőmű Zrt.) Biomassza Szigetvár fűtőmű (EFC Szigetvár Kft. Ligna-Therm Kft.) Földgáz, (biomassza) Kaposvár fűtőerőmű (Kaposvári Fűtőerőmű Kft.) Földgáz Mohács fűtőmű (Mohácsi Hőszolgáltató Kft.) Földgáz Szekszárd fűtőmű (Alfa-Nova Energetikai Fejlesztő, Tervező Kft.) Földgáz Dombóvár fűtőmű (Dalkia Energia Zrt.) Földgáz Bonyhád fűtőmű (Fűtőmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) Földgáz Forrás:

14 Szöveg (8. ábra) 8. ábra: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában 2008-ban Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári Barcsi Csurgói Siófoki Forrás: KSH adatok alapján szerk. G. Kovács Bernadett Zöldterületgazdálkodás A térségben az egy lakosra jutó átlag 33 m2 zöldterület kistérségi értékei viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Lengyeltóti 7,6%, Pécsi 65,8%). A határ menti térségben az egy lakosra jutó átlag 39 m2 zöldterület kistérségi értékei viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Marcali 18,2%, Sellyei 48,5%) (9. ábra). 14

15 9. ábra Egy lakosra jutó összes zöldterület 2008-ban a határrégió magyarországi kistérségeiben Barcsi Csurgói Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári % Forrás: KSH adatok alapján szerk. a szerzők Szöveg (10. ábra) 10. ábra A Kaproncai-krizsevci zsupánság környezetterhelésének térképe Forrás: 15

16 4. Természeti értékek Szöveg (11. ábra) 11 ábra A határrégió védett területei és bemutatóhelyei Forrás: eredeti 5. Megújuló energia potenciál 7 Az alábbi fejezetben a Dél-dunántúli és Eszék-Baranya térségek megújuló energiaforrásainak összetételére, mennyiségére és minőségére vonatkozó szakirodalmi adatbázis alapján értékeljük a vizsgált terület potenciális alternatív energetikai helyzetét Napenergia Az aktív szolár potenciál tekintve 2010-ben Baranyában jelenleg a támogatások, pályázati lehetőségek és egyéb ösztönzők függvényében - összesen kb m 2 (az országos 10%-ka) napkollektor működésére számíthatunk. A lakóépület-állomány hasznosítható felületét figyelembe véve Baranyában összesen 2,31 millió m 2 napkollektor helyezhető el, ebből 0,953 millió m 2 napkollektor teljesítménye hasznosítható lakossági melegvíz-ellátási célra. Ez Baranyában 1216,77 TJ/év nagyságrendű hőenergia kapacitást jelenthet. Az intézményi szoláris hőenergia-hasznosítás a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve 10 év alatt kiépíthető kapacitása további TJ/év. A passzív szolár potenciál, ami - bár Baranya megye az egyik legnagyobb fajlagos besugárzással rendelkezik - valójában kissé elmarad az Alföld közepe besugárzásától. Mindazonáltal az országos átlagnál magasabb, jellemzően kwh/m 2. 7 A fejezetrész nagyban támaszkodik a c...tanulmány megállapításaira 16

17 A teljes fűtési energiaigény 177 PJ. Ebből az is következik, hogy a belső hőnyereségek és a szoláris nyereség 60 PJ. Első közelítésben feltételezve, hogy ennek a fele szoláris nyereség, ez 30 PJ energiát jelent évente. Baranya megyére vetítve - feltételezve, hogy az energia - felhasználás összetétele megfelel az országos átlagnak -, a jelenlegi passzív szolár energia 1,19 PJ (lakosság-arányosan), ill. 2,98 PJ (lakásszám-arányosan). Baranya-Eszék térségében az elektromos áram termelésére szolgáló foto-elektronikus cellák alkalmazása csak az elmúlt években indult meg. Eszéken és Vinkovciban napcellákat alkalmaznak parkolóautomaták működtetésére, illetve forgalomszámlálók és hasonló, alacsony energiafogyasztású berendezések energiával való ellátására. Lakó- és üzlethelyiségek részére szolgáltatott energia elenyésző. A legnagyobb lemezes (vizes) kollektorok is csak három kollektorból állnak, azok is csak vízmelegítésre és nem az épületfűtésre szolgálnak Szélenergia 29 magyarországi meteorológiai állomás hat éves, 10 m-es magasságra korrigált széladatsora alapján az éves átlagos szélsebesség 1,47 m s-1 (Jósvafő) és 4,05 m s-1 (Szentkirályszabadja) között változik (1. ábra). Így az európai szélosztályozás alapján hazánk a mérsékelten szeles kategóriába sorolható (Bartholy et al. 2003). Az ábra alapján a vizsgált Dél-dunántúli területek többnyire a 2-2,5 ms -1 szélerősségű zónába esnek. 12. ábra: 10 m-re interpolált szélsebességi értékek [ms -1 ] éves átlagának területi eloszlása Magyarországon Forrás: Radics és Bartholy 2006 Magyarországon az átlagos szélsebesség és rendelkezésre álló szélteljesítmény nagy térbeli változékonyságot mutat (2. ábra). Különösen a hegyvidéki területeken találunk kis távolságon belül jelentős eltéréseket. 120 m-es magasságban a modellezett átlagos szélsebesség átlagosan közel másfélszerese, a modellezett rendelkezésre álló szélteljesítmény pedig több mint háromszorosa a 10 m-re számított értéknek. A felszín feletti magasság növekedésével a leginkább és legkevésbé szeles vidékek szélenergiaviszonyai közti különbség egyre nő. 17

18 13. ábra: A domborzat áramlásmódosító hatásainak figyelembe vételével 120 m tengerszint feletti magasságra modellezett rendelkezésre álló szélteljesítmény mező Forrás: Radics és Bartholy 2006 Eszék-Baranyában nincsenek meg a gazdaságilag kifizetődő szélenergia hasznosításának feltételei 8. A szél sebessége lassú, az év nagy részében nem megfelelő erejű, nincs folyamatos szélfúvás. Eszék és Baranya megye nagyobb területén a szeles órák száma sem ösztönöz szélerőmű építésére és különösebben sikerrel sem kecsegtet. A megmért szélerősség nem indokolja nagyobb szélerőművek építését. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a nagyobb magasságokban: m-en széltérkép nem készült el, holott általában ezen a magasságon találhatóak a közepes illetve nagyobb teljesítményű szélerőművek. A Baranya hegy mentén, közvetlenül Magyarország mellett, illetve Dilje és Krndije lejtőin van lehetőség mérések végzésére, melyekkel igazolható lenne 50 m magasságban az 5 6 m/s átlagos szélerősség Geotermikus energia DK-Dunántúl területén figyelemre méltó nagyságú geotermikus energia aknázható ki hévizkutak segítségével. A változatos domborzat és a meglehetősen bonyolult földtani viszonyok, a medencealjzat viszonylag kiemelt helyzete (amelyek elsősorban Baranyára értendők), mind-mind kedvezőtlenül befolyásolják az adottságokat. Magyarország hévíztárolóinak 1993-ban készült térképe (Ferencz B., Nagy A. 1993) DK- Dunántúl baranyai részét majdnem egész területén hévízfeltárásra alkalmatlannak tünteti fel, de néhány kivételtől eltekintve nem sokkal jobb a helyzete Tolna és Somogy megyéknek sem. Szerencsére a régióban több helyen is léteznek olyan földtani szerkezetek, amelyek (ha nem is alföldi méretű kiterjedésben) kitűnnek nagy vízhozamukkal, vagy viszonylag nagy hőmérsékletükkel, esetleg különleges termálvíz összetételükkel. 8 A skála szerinti 1,7 közepes erejű széllel számolva 18

19 Mivel a pannon területen a geotermikus gradiens jelentősen nagyobb az európai átlagnál, ezért várható ezen a területen a már ismert geotermikus lelőhelyek mellett, újabb eddig még nem feltárt lelőhelyek felfedezése is. Horvátországban a geotermikus potenciál három csoportba sorolható közepes hőfokú rezervoárok ºC, alacsony hőfokú rezervoárok ºC és a 65ºC hőmérséklet alatti vizű geotermikus források. Az (össz) termálvíz geotermikus energetikai potenciálja mindhárom csoportból az alábbi MW-t teszi ki: 50 ºC-ig és 25 ºC-ig már feltárt furatokból: 203,47MW, ill. 319,21MW, a lelőhelyek teljes feltárása után pedig: 839,14MW, illetve 1169,97MW Biomassza A szalma a legnagyobb tömegű tüzelőanyag lehetőség (búza, rozs, árpa, zab, triticálé, repce). Tüzelésre az állattartási, ipari, talajerő-pótlási célokon túl fennmaradó rész használható, mely a megtermelt mennyiségnek kb. a fele. A szalma égési tulajdonságai jók, betakarításkori nedvességtartalma alacsony (10-20%). A betakarítható hozam a fajtától és időjárástól függően: 1,5-3,0 t/ha/év. (Búza, őszi árpa 2,0 t/ha/év, rozs 3 t/ha/év, tavaszi árpa, zab 1,5 t/ha/év). A hő termelésre használható kukoricacsutka mennyiségét a vetőmagüzemekben keletkezett csutka mennyisége határozza meg alapvetően, melyek elégetésével a technológiai szárítások hőigény fedezésre olaj-, vagy gáztüzelés helyettesítésére használnak fel. Kukoricacsutka, kukoricaszár a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék. Hőenergia nyerés céljaira az új technológiákat is figyelembe véve igen jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésünkre. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. Az energia termelésre használható szőlővenyige főleg a tavaszi metszéskor keletkezik, Baranya megye területén 4000 ha-on keletkezhet venyige, potenciálja kb tonna vagyis 0,05 PJ - 0,07 PJ. (1 hektáron 1 tonna venyige potenciállal számolva). Baranya megyében mintegy 1200 hektár gyümölcsös található, egyes becslések szerint energetikai potenciálja elérheti a 0,08 PJ is. Baranya megye erdőművelés alatt álló területe meghaladja a 97 ezer ha-t. Az erdősítés foka 22%, ami magasabb az országos átlagnál (18,5), az élőfa készlet becsült értéke 13,7 millió bruttó m 3. A lágyszárú energia ültetvények általános jellemzője a hektáronkénti magas biomassza potenciál, a mezőgazdaságban kialakult technológiák alkalmazhatósága. Baranya megye egyes térségeiben mezőgazdasági termelők tucatjai érdeklődnek az energiafű termelésének lehetősége iránt 9. Különösen sok az érdeklődő az Ormánság több területén, ahol a termőtalaj adottságai nem teszik lehetővé más haszonnövények termesztését, ugyanakkor az energiafű, -cserje vagy -erdő új lehetőséget tartogat a termelők számára. A térség területének háromnegyede (7905 km2) alkalmas valamilyen biomassza-termelésre (3. ábra). Ennek több mint egyharmada (2766 km2) erdő, a maradék kétharmad szántó aranykorona-érték alapján pedig a 4. ábra szerint oszlik meg. A rossz minőségű (energiafű termesztésére alkalmas) és a (potenciális fanyesedék-készletet jelentő) erdős területek eloszlását megvizsgálva (5. ábra), a legnagyobb biomassza potenciállal rendelkező térségek a Sásdi, Komlói, Sellyei, Barcsi és a Tabi. 9 A- Szarvasi-1 típusú energiafu nemesítésével a szarvasi Mezogazdasági Kutató -Fejleszto Kht. munkatársai közel egy évtizede foglalkoznak hazai körülmények között. 19

20 14. ábra: A biomassza-állomány szempontjából fontos földhasználatok 15. ábra: A szántó területek aranykorona-érték szerinti megoszlása 20

21 16. ábra: Biomassza-termelés szempontjából optimális földhasználatok elhelyezkedése Biogáz-termelési potenciál a Dél-Dunántúli régióban Azzal a feltételezéssel, hogy reálisan a térség állatállomány 30 %-ára lehet biogáz-telepet alapozni (mégpedig azokon a helyeken ahol a termelés és a felhasználás szempontjából kedvezőek a körülmények), egy állat által egy év során produkált híg trágya mennyiséget, majd az összes szerves szárazanyag tartalmat, végül az összesen megtermelhető éves biogázmennyiséget számításba véve az alábbi táblázatban foglalható össze a biogáz-termelés évi alakulása (2. táblázat). 2. táblázat: A reálisan megtermelhető biogáz éves mennyiségének számítása 21

22 Forrás: HM KKA HU-CRO/02/31 SZ. PROJEKT Ezek szerint 2, m 3 éves biogáz-mennyiséget kapunk, amelyben a baromfi-állománytól származó biogáz-mennyiség egy nagyságrenddel kisebb a másik két adatnál. A termelhető elektromos energia mintegy 41 db, 600 kw-os szélerőmű (ilyen a kulcsi szélerőmű is) éves áramtermelésének felel meg. A 41 db. szélerőmű létesítési költsége mintegy 30 %-kal nagyobb, azaz 8,2 Mrd. Ft. Ugyanakkor a biogáz gázmotoros hasznosítása során jelentős hőenergia is keletkezik, amellyel szélerőmű esetén nem lehet számolni. Eszék-Baranya megye mezőgazdasági földterületek teljes nagysága: ha, amelyből hektárnyi van magánkézben. A térségben hektárnyi szántóterületen folyik növénytermesztés. A Horvát Köztársaság erdőpotenciálja magas (44% erdőterület). A mezőgazdaságból és fafeldolgozásból viszonylag nagy mennyiségű biomassza áll rendelkezésére. Várhatóan a biomassza eredetű energiamennyiség 2030-ig 50 és 80 PJ közötti lesz. Eddig a rendelkezésre álló biomasszának csak egy kis része került hasznosításra és javarészt ez sem hatékony módon, háztartások fűtésére Összegzés Az ENEREGIO kutatási projekt (ENEREGIO 2008) által készített adatbázis alapján (6. ábra) - a kistérségi adatokat összegezve - a térség megújuló energia potenciáljában a szél 22

23 kiemelkedő szerepet kap, majd a Dél-Dunántúl megújulói közül második helyen áll a biomassza, ezt követi a geotermikus-, illetve a napenergia, végül a biogáz. 17. ábra: A megújuló energia hasznosítási potenciálja 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 A megújuló energiafajták aránya alapján a kistérségek két csoportra oszthatók. Az egyikben a szélenergia potenciál a mértékadó (ezt követi csak a biomassza, a napenergia, biogáz és geotermia), a másik szűkebb csoportban a geotermikus energiapotenciál a meghatározó és csak ezt követi a többi (7. ábra). 18. ábra: A megújuló energiafajták kistérségi megoszlása 23

24 Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray Az összes megújuló energiaforrást nézzük (8. ábra), akkor a mohácsi kistérség kiugró (6378 TJ), de további kilenc kistérség 4000 TJ feletti értékű megújuló potenciállal rendelkezik. 19. ábra: A megújuló energia hasznosítási potenciálja 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray 24

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea

Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben