Nagy Imre 1 Šljivac Damir. 2 Farkas Sándor 3 Duray Balázs 4 - Suvák Andrea 5. Az IPA által támogatott xxxx projekt keretében készült tanulmány
|
|
- Rudolf Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nagy Imre 1 Šljivac Damir. 2 Farkas Sándor 3 Duray Balázs 4 - Suvák Andrea 5 A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások hasznosításának kérdései a fenntartható környezetgazdálkodás tükrében Az IPA által támogatott xxxx projekt keretében készült tanulmány Pécs Kaposvár Eszék Újvidéki Egyetem, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 2 Eszéki Egyetem, Műszaki Kar, Elektromérnöki Tsz. 3 Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 4 MTA RKK Pécs, Békéscsabai Osztály osztályvezető 5 MTA RKK Pécs, tudományos segédmunkatárs 1
2 Tartalom 1. Bevezetés A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei a vizsgált területen Környezetállapot-értékelés Felszín alatti vizek minősége Felszíni vizek minősége Településkörnyezet Légszennyezés Szennyvízkezelés Hulladékgazdálkodás Energiagazdálkodás Zöldterületgazdálkodás Természeti értékek Alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségei a határrégióban Napenergia Geotermia Biomassza Hulladék A határrégió környezetvédelmi intézményrendszere... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. Stratégiai javaslatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Irodalom... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
3 1. Bevezetés ( ) 3
4 2. A fenntartható fejlődés megvalósításának lehetőségei a vizsgált területen Magyarországon a fenntartható fejlesztés az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán vált politikailag elfogadott célkitűzéssé. Az Európai Uniós források felhasználásának egyik alapfeltétele a közösségi szinten meghatározott fejlesztési irányvonalak követése, így Magyarországnak az első Nemzeti Fejlesztési Tervétől fogva valamennyi, az Uniós források számára csatornaként szolgáló fejlesztési programban érvényesíteni kell azokat. A környezetvédelem és fenntartható fejlesztés politikai integrálásának elve hatására (Uniós mintára) a magyar fejlesztési tervekben a fenntartható fejlesztés (környezeti fenntarthatóság) horizontális célként jelenik meg. A 2001-es Göteborgi Csúcs és annak 2006-os újrafogalmazása az EU valamennyi tagállamának előírta nemzeti fenntartható fejlesztési stratégia készítését. Ez a dokumentum tekinthető a fenntartható fejlesztés magyar megvalósulását szorgalmazó átfogó stratégiának. A harmadik eszköz, amely a fenntartható fejlesztés előmozdítását és más politikákba, intézkedésekbe való integrálását szolgálja, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), amely elvégzése 2004 óta kötelező valamennyi fejlesztési jellegű dokumentum és terv elkészítése során (nem azt követően). Az Uniós források elérésére kiírt pályázatok horizontális elvei a fenntartható fejlesztés (amely inkább a környezeti fenntarthatóságra utal) mellett az esélyegyenlőséggel foglalkoznak. A benyújtandó pályázatoknak külön részét képezi a környezeti fenntarthatóságot igazoló rész, amely elkészítéséhez a Környezeti Fenntarthatóság Útmutató ad segítséget. A fenntartható fejlődés ezen eszközének hiányossága, hogy egyazon Útmutató létezik valamennyi pályázati kiírás és valamennyi térség számára (MTA 2007). A horizontális elvek érvényesülését számszerűsítő, nyomon követő és értékelő indikátorok ugyanakkor nem alkotnak egységes rendszert, a környezeti fenntarthatóságnak csupán bizonyos szűk szeleteivel foglalkoznak, pl. energiatakarékosság, üvegház hatású gázok kibocsátása; és az ezek mérésére javasolt indikátorok (pl. energiatakarékos égők száma, fűtés során a légkörbe bocsátott szén-dioxid) még inkább lekorlátozzák a teljes kép megrajzolásának lehetőségét. Ami a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (NFFS) illeti, annak egy kritikus értékelése szerint (Hajnal, 2008) az összefüggésekre való összpontosítás helyett a Stratégia ágazati szemléletben íródott, és az egyes ágazatokra lebontott, alsóbb rendű vagy operatív jellegű célkitűzések már nem alkalmasak arra, hogy az eredeti célt, a gazdasági fejlődés környezetkárosítástól való szétválasztását valóra váltsák. A NFFS érintetlenül hagyja a lényegi struktúrát, a társadalom, a gazdaság és a természeti erőforrások túlhasználásának kapcsolatrendszerével nem foglalkozik (Hajnal, 2008). A Stratégiai Környezeti Vizsgálat, annak ellenére, hogy 2004-től kötelezően elkészítendő része valamennyi fejlesztési-tervezési dokumentumnak, máig sok településen ismeretlen fogalom, és sok helyen tévesztik össze a környezeti hatásokat utólagosan összegezni hivatott Környezeti Hatásvizsgálattal (Varjú, 2010). Az SKV készítés jelenlegi magyar gyakorlata (sokszor a vizsgálat ténylegesen a tervezési dokumentumot követően készül el) egyelőre nem teszi alkalmassá ezt a fajta vizsgálatot arra, hogy a fejlesztési elképzelések kontrollja, a tervezési folyamat része és befolyásolója legyen. Mindezek tükrében a fenntartható fejlődés a gazdaság olyan növekedését jelenti, amelynek nincs sem környezeti, sem társadalmi negatív hatása. A fogalom üzenete, hogy a három területet (gazdaság, társadalom, környezet) egymással összefüggésben kell vizsgálni, és az egyes területeken hozott döntéseket a másik két terület szempontjából is mérlegelni kell. 4
5 Mivel általában a gazdaság fejlesztésének lehet káros hatása a társadalmi, de még inkább a környezeti folyamatokra, az Európai Unió fő célja, hogy a gazdasági fejlődést szétválassza a társadalom, illetve a természeti környezet állapotának romlásától (decoupling). Az Unió területén tett eddigi tevékenység azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ne járjon a környezetszennyezés párhuzamos növekedésével. A környezetszennyezés annak ellenére nem mutat javulást, hogy az EU tagállamai posztindusztriális gazdaságoknak tekinthetők, és a GDP jelentős hányadát nem az ipar és a mezőgazdaság, hanem a szolgáltatások adják. Az Európai Unió fenntartható fejlődését mérő indikátorok nem térnek ki azokra a környezeti károkra, amelyeket az Unió területén történő fogyasztás a világ más részein okoz. A társadalmi változások vegyesebb képet mutatnak, de általánosan elmondható, hogy itt a legnagyobb veszélyt a gazdaság növekedése hatására erősödő társadalmi különbségek idézik elő. A fenntartható fejlesztés és azon belül is a környezeti fenntarthatóság magyar fejlesztéspolitikában történő megjelenése három fronton történik: A Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Stratégia, az operatív programokhoz kapcsolódó horizontális elvek, valamint a stratégiai környezeti vizsgálat által. Ezen eszközök megjelenése méltánylandó, azonban használatuk egyelőre nem zökkenőmentes, mindhárom területen a kiegészítő szerep a jellemző. 5
6 3. Környezetállapot-értékelés 3.1. Felszín alatti vizek minősége A felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme az egész határrégióban kiemelt fontosságú. Az ivóvízbázis leg jelentősebb tartalékai a Dráva völgyében találhatók, mivel a homok-kavics üledékrétegek jelentős víztartó réteget képeznek, melyek kiváló hidraulikus sajátosságokkal és feltöltődési lehetőségekkel bírnak. Tekintettel a vonzó mezőgazdasági és telephelyi adottságaira a vízbázisok védelmére külön figyelmet kell szentelni, mivel a régió kiterjedtségét illetően nehéz megszervezni annak hatékony védelmét. A Dráva-menti térség Horvátország területrendezési stratégiájában másodrangú vízbázisként szerepel, ezért a térség szempontjából kiemelt fontosságú, azok minőségi és mennyiségi megőrzése stratégiai feladat. (Viroviticai-drávamenti zsupánság területének nagy része ezen a jó minőségű vízbázison fekszik, s területének 51%-a vezetékes vízzel ellátott). Az alábbi ábra (1. ábra) Magyarország felszín alatti érzékeny vízbázisait szemlélteti. 1. ábra A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek (Települések besorolása alkategóriák szerint) Baranya megye területén a legnagyobb problémát a határérték (10 µg/l) feletti arzén jelenti, különösen a határ menti kistérségek víztartalékaiban: a Sellyei (18 település), a Siklósi (1 település), a Szentlőrinci (4 település) és a Szigetvári kistérségben (7 település). A Sellyei kistérségben több mint 9000 főt érint ez a probléma (Kovács Bernadett, 2010). Somogy megyében, a Barcsi kistérségben 5 településen, a Kaposvári kistérségben 2, a Nagyatádi 6
7 kistérségben pedig 3 településen haladja meg a szolgáltatott víz arzén koncentrációja a megengedett értéket. Határérték feletti ammóniatartalmú ivóvízbázis 7 Baranya megyei kistérséget érint. Kiemelkedősen magas az érintett települések száma a Szentlőrinci, Sellyei és a Sásdi kistérség területén. Somogy megye 11 kistérsége közül hét kistérségben jelenik meg az ammónia határérték feletti koncentrációban. Kiemelkedően sok települést érint a probléma a Kaposvári kistérségben, itt az érintett lakosok száma meghaladja a 80 ezret. A határmenti kistérségek felszínalatti vizeinek mangántartalmát a 2. ábra szemlélteti 2. ábra Határérték feletti mangántartalom a kistérségekben az érintett települések szerint Barcsi Mohácsi Szigetvári Sellyei Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. G. Kovács Bernadett Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintett települések szerint Sellyei (3 település), Szigetvári (1 település), Mohácsi (4 település), Siklósi és a Barcsi kistérségben (1-1 település) (3.ábra). 3. ábra: Határérték feletti nitrittartalom a kistérségekben az érintettek száma szerint Sellyei Szigetvári Mohácsi Siklósi Barcsi Forrás: 65/2009. (III. 31.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete alapján szerk. G. Kovács Bernadett 7
8 3.2. Felszíni vizek minősége A Dráva folyó vízminősége kielégítő hiszen az egyes paraméter-csoportokban eléri a II vízminőségi kategóriát. A városok többé-kevésbé megfelelően kezelt települési szennyvizeit befogadó vízfolyások (Pécsi víz, Kapos, Sió-Nádor csatorna, Koppány, Rinya) összesített vízminősége szennyezettnek (IV) vagy erősen szennyezettnek (V) minősül. A kisvízfolyások (pl. Dráva, Karasica, Kapos, Fekete-víz, Pécsi-víz), a határmenti régióban hasonló minősítésűek. A szennyvizek nagy részét előtisztítás után lenne javasolt csak a befogadóba engedni, csak így tartható fenn a tájökológiai jelleg, az őshonos vegetáció, a különleges élőhelyek és azok fenntartásának természetes körülményei, a fenntartható vadászat és halászat, valamint természetközeli rekreációs tevékenységek Településkörnyezet A térség települései, de ezen belül főleg a városok, a veszélyeztetett környezet, a várost érő terhelések integrált területei, mint a források, mint pedig a terhelések elviselőinek tekintetében is. Bár a vizsgált terület nem tartozik a kiemelten szennyezett területek közé, a nagyvárosok és bányászati-ipari komplexumok még mindig, mint potenciális terhelőforrásokként vannak jelen. Ez különösen Pécsre, Eszékre, Verőcére és Kaproncára vonatkozik. A kommunális infrastruktúra hiányosságaiból származó környezeti problémák a kisvárosokban és nagyobb nem kimondottan városi településeken is jelentkeznek. Magyarországon a településkörnyezettel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket az évi LXXVIII. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény fogalmazza meg. Horvátországban A Dél-dunántúli régió településhálózatának struktúrája aprófalvas. Különös helyzetet produkál, hogy a régió legszennyezettebb városa Pécs is ilyen területen fekszik 6. Pécs rossz környezeti mutatóit korábban az erőmű, jelenleg pedig a közlekedés és a város földrajzi elhelyezkedése okozza. Kármentesítési program keretében között számos kedvező intézkedés született (hulladék ártalmatlanítása, triklór-etilén szennyezés feltárása, felszámolása), illetve a későbbikben a mecseki uránérc bányászat hátrahagyott káros környezetterhelő hatásainak felszámolása, rekultivációs munkákra, valamint a Garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítására. 6 (33/2000. (III.17.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 2/1. sz. melléklete szerint, azonban a 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet hatályon kívül helyezte és egyidejűleg annak helyére lépett.) 8
9 Légszennyezés 1. táblázat A második kereskedési időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista a közötti évekre a kiosztási értékekkel. Létesítmény CO 2 t Pannon Hőerőmű Zrt. Pécsi erőmű Alfa-Nova Kft. Szekszárdi területi Igazgatóság Déli Fűtőmű Komló Fűtőerőmű Zrt Kanizsai utcai Fűtőmű Kronospan-Mofa Hungary farostlemezgyártó Kft Balassa János Kórház Szekszárd (kibocsátás 2007-ben: ) Magyar Cukor Rt kaposvári Cukorgyára Tüzelőberendezések (gőzkazán, mészkemence, szeletgyártó) Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Cementgyár Beremendi Mészüzem Alsómocsoládi Téglagyár Mázai Téglagyár Ipari és Kereskedelmi Kft Paksi Téglagyár Kft Pannon Tégla Kft. Bonyhádi Gyáregysége Pannon Tégla Kft. Dombóvári Gyáregysége Wienerberger Téglaipari Zrt. Bátaszéki Téglagyár Összesen Forrás: Melléklet a 96/2009. (IV.24) Korm. Rendelethez A közlekedéssel terhelt települések levegőjében a NO 2 az ülepedő és szállópor a meghatározó légszennyező anyag, melyek határértéket meghaladó terhelés környezet-egészségügyi problémákat idéznek elő. Az időszakban A Verőcei légszennyezettség 2003-ban jelentős szennyezést mutatott (4. ábra) 4. ábra. A Verőce (Virovitica - Horvo.) légszennyezettségének évi menete 24 órás mintavételek középértékei alapján (SO2 és füst) 2003-ban 9
10 Szennyvízkezelés A települések közműollójának nyitottsága Magyarország és Horvátország esetében is alapproblémát jelent, s tekintettel hogy mindkét ország határrégiói hátrányos helyzetűek, a költséges csatornahálózat kiépítés lassan halad. Ezen probléma teljes rendezése az elkövetkező évtized feladata lesz. A határ menti két megyében a közcsatornával rendelkező települések száma 153 (28%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 68%. A közmű olló átlaga 56,3% (a két szélsőérték Sellye 16%, Pécsi 92%) ban a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége az 1990 évi 60%-ra esett vissza (23,6 millió m3). A határrégió magyarországi kistérségeiben a közcsatornával rendelkező települések száma 58 (33%), a közcsatornára csatlakoztatott háztartások aránya pedig 53,6%. A közmű olló átlaga 52,2% (a két szélsőérték Sellye 16%, Barcsi 73,5%). A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 1990 óta szinte semmit sem változott (a Barcsi, Csurgói és Mohácsi kistérségben még nőtt is). A horvátországi oldalon a Drávára legnagyobb potenciális veszélyt jelentő szennyezőforrás a Verőcei cukorgyár melynek szennyvizét Verőce város kommunális szennyvizével együtt, mechanikus és biológiai kezelés útján tisztítják. A tisztító együttesen kezeli is aktív szenes tisztítás-technológiával történik Hulladékgazdálkodás 10
11 A térség háztartásainak 91%-ból mintegy 256 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek alig több mint 2%-ka szelektíven gyűjtött, ami a lakások 20%-ból kerül ki). Szervezett hulladékgyűjtésbe a térség összes települése részt vesz. A vizsgált kistérségekben az 1 főre jutó átlagos hulladékmennyiség 331 kg-ot tett ki (5. ábra) A határ menti kistérségek háztartásainak 91%-ból majdnem 50 ezer tonna szilárd hulladék kerül elszállításra (ennek közel 1%-ka szelektíven gyűjtött, ami a lakások 11%-ból kerül ki). A vizsgált kistérségekben az 1 főre jutó átlagos hulladékmennyiség 245 kg-ot tett ki (5. ábra) 5. ábra Települési szilárd hulladék, kg/fő kistérségenként 2008-ban a Dél-dunántúli régióban Mohácsi Sásdi Sellyei Szigetvári Barcsi Csurgói Forrás: A 6. ábra a határrégió magyarországi oldalának rekultiválandó hulladéklerakóit mutatja be, melyek közül legnagyobb mértékben fogják alkalmazni a helyben történő rekultivációs eljárást (59 helyen), a teljes felszámolását (25 helyszínen), valamint a kétüzemű teljes felszámolást (6 helyszínen). kg/fő 6. ábra Rekultiválandó lerakók a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási projekt keretében 11
12 Forrás: Szöveg (2. táblázat) 1. táblázat A kommunális hulladék mennyiségek a Verőce-drávamenti zsupánság településein Község/Város népességszám a háztartások hulladéktérfogat száma Verőce/Virovitica t Slatina m 3 Orahovica m 3 Pitiomača t Špišić Bukovica m 3 Lukač m 3 Gradina t Suhopolje t Sopje m 3 Vućin Čađavica m 3 Nova Bukovica m 3 Mikleuš Čačinci t Crnac t Zdenci t Szöveg (3. táblázat) Szöveg (7. ábra) 12
13 7. ábra: A hulladékgyűjtésbe bevont községek diferenciáltsága a Verőce-drávamenti zsupánságban Forrás: Magyarázat: a hullaék elszállításának fokozatai a Verőce-drávamneti zsupánság területén. Lila szín: teljes elszállítás, kék: részleges elszállítás; sárga elszállítás nélküli községek Energiagazdálkodás Szöveg (5. táblázat) 5. táblázat: A Dél-dunántúli régió erőművei. Megnevezés Fűtőanyagok Paksi atomerőmű (Paksi Atomerőmű Zrt.) Urán Pécsi Hőerőmű (Pannon Hőerőmű Zrt.) Földgáz, biomassza Komlói Fűtőerőmű (Komlói Fűtőerőmű Zrt.) Biomassza Szigetvár fűtőmű (EFC Szigetvár Kft. Ligna-Therm Kft.) Földgáz, (biomassza) Kaposvár fűtőerőmű (Kaposvári Fűtőerőmű Kft.) Földgáz Mohács fűtőmű (Mohácsi Hőszolgáltató Kft.) Földgáz Szekszárd fűtőmű (Alfa-Nova Energetikai Fejlesztő, Tervező Kft.) Földgáz Dombóvár fűtőmű (Dalkia Energia Zrt.) Földgáz Bonyhád fűtőmű (Fűtőmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) Földgáz Forrás:
14 Szöveg (8. ábra) 8. ábra: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában 2008-ban Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári Barcsi Csurgói Siófoki Forrás: KSH adatok alapján szerk. G. Kovács Bernadett Zöldterületgazdálkodás A térségben az egy lakosra jutó átlag 33 m2 zöldterület kistérségi értékei viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Lengyeltóti 7,6%, Pécsi 65,8%). A határ menti térségben az egy lakosra jutó átlag 39 m2 zöldterület kistérségi értékei viszonylag nagy szórásokat mutatnak (Marcali 18,2%, Sellyei 48,5%) (9. ábra). 14
15 9. ábra Egy lakosra jutó összes zöldterület 2008-ban a határrégió magyarországi kistérségeiben Barcsi Csurgói Mohácsi Sellyei Siklósi Szigetvári % Forrás: KSH adatok alapján szerk. a szerzők Szöveg (10. ábra) 10. ábra A Kaproncai-krizsevci zsupánság környezetterhelésének térképe Forrás: 15
16 4. Természeti értékek Szöveg (11. ábra) 11 ábra A határrégió védett területei és bemutatóhelyei Forrás: eredeti 5. Megújuló energia potenciál 7 Az alábbi fejezetben a Dél-dunántúli és Eszék-Baranya térségek megújuló energiaforrásainak összetételére, mennyiségére és minőségére vonatkozó szakirodalmi adatbázis alapján értékeljük a vizsgált terület potenciális alternatív energetikai helyzetét Napenergia Az aktív szolár potenciál tekintve 2010-ben Baranyában jelenleg a támogatások, pályázati lehetőségek és egyéb ösztönzők függvényében - összesen kb m 2 (az országos 10%-ka) napkollektor működésére számíthatunk. A lakóépület-állomány hasznosítható felületét figyelembe véve Baranyában összesen 2,31 millió m 2 napkollektor helyezhető el, ebből 0,953 millió m 2 napkollektor teljesítménye hasznosítható lakossági melegvíz-ellátási célra. Ez Baranyában 1216,77 TJ/év nagyságrendű hőenergia kapacitást jelenthet. Az intézményi szoláris hőenergia-hasznosítás a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe véve 10 év alatt kiépíthető kapacitása további TJ/év. A passzív szolár potenciál, ami - bár Baranya megye az egyik legnagyobb fajlagos besugárzással rendelkezik - valójában kissé elmarad az Alföld közepe besugárzásától. Mindazonáltal az országos átlagnál magasabb, jellemzően kwh/m 2. 7 A fejezetrész nagyban támaszkodik a c...tanulmány megállapításaira 16
17 A teljes fűtési energiaigény 177 PJ. Ebből az is következik, hogy a belső hőnyereségek és a szoláris nyereség 60 PJ. Első közelítésben feltételezve, hogy ennek a fele szoláris nyereség, ez 30 PJ energiát jelent évente. Baranya megyére vetítve - feltételezve, hogy az energia - felhasználás összetétele megfelel az országos átlagnak -, a jelenlegi passzív szolár energia 1,19 PJ (lakosság-arányosan), ill. 2,98 PJ (lakásszám-arányosan). Baranya-Eszék térségében az elektromos áram termelésére szolgáló foto-elektronikus cellák alkalmazása csak az elmúlt években indult meg. Eszéken és Vinkovciban napcellákat alkalmaznak parkolóautomaták működtetésére, illetve forgalomszámlálók és hasonló, alacsony energiafogyasztású berendezések energiával való ellátására. Lakó- és üzlethelyiségek részére szolgáltatott energia elenyésző. A legnagyobb lemezes (vizes) kollektorok is csak három kollektorból állnak, azok is csak vízmelegítésre és nem az épületfűtésre szolgálnak Szélenergia 29 magyarországi meteorológiai állomás hat éves, 10 m-es magasságra korrigált széladatsora alapján az éves átlagos szélsebesség 1,47 m s-1 (Jósvafő) és 4,05 m s-1 (Szentkirályszabadja) között változik (1. ábra). Így az európai szélosztályozás alapján hazánk a mérsékelten szeles kategóriába sorolható (Bartholy et al. 2003). Az ábra alapján a vizsgált Dél-dunántúli területek többnyire a 2-2,5 ms -1 szélerősségű zónába esnek. 12. ábra: 10 m-re interpolált szélsebességi értékek [ms -1 ] éves átlagának területi eloszlása Magyarországon Forrás: Radics és Bartholy 2006 Magyarországon az átlagos szélsebesség és rendelkezésre álló szélteljesítmény nagy térbeli változékonyságot mutat (2. ábra). Különösen a hegyvidéki területeken találunk kis távolságon belül jelentős eltéréseket. 120 m-es magasságban a modellezett átlagos szélsebesség átlagosan közel másfélszerese, a modellezett rendelkezésre álló szélteljesítmény pedig több mint háromszorosa a 10 m-re számított értéknek. A felszín feletti magasság növekedésével a leginkább és legkevésbé szeles vidékek szélenergiaviszonyai közti különbség egyre nő. 17
18 13. ábra: A domborzat áramlásmódosító hatásainak figyelembe vételével 120 m tengerszint feletti magasságra modellezett rendelkezésre álló szélteljesítmény mező Forrás: Radics és Bartholy 2006 Eszék-Baranyában nincsenek meg a gazdaságilag kifizetődő szélenergia hasznosításának feltételei 8. A szél sebessége lassú, az év nagy részében nem megfelelő erejű, nincs folyamatos szélfúvás. Eszék és Baranya megye nagyobb területén a szeles órák száma sem ösztönöz szélerőmű építésére és különösebben sikerrel sem kecsegtet. A megmért szélerősség nem indokolja nagyobb szélerőművek építését. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a nagyobb magasságokban: m-en széltérkép nem készült el, holott általában ezen a magasságon találhatóak a közepes illetve nagyobb teljesítményű szélerőművek. A Baranya hegy mentén, közvetlenül Magyarország mellett, illetve Dilje és Krndije lejtőin van lehetőség mérések végzésére, melyekkel igazolható lenne 50 m magasságban az 5 6 m/s átlagos szélerősség Geotermikus energia DK-Dunántúl területén figyelemre méltó nagyságú geotermikus energia aknázható ki hévizkutak segítségével. A változatos domborzat és a meglehetősen bonyolult földtani viszonyok, a medencealjzat viszonylag kiemelt helyzete (amelyek elsősorban Baranyára értendők), mind-mind kedvezőtlenül befolyásolják az adottságokat. Magyarország hévíztárolóinak 1993-ban készült térképe (Ferencz B., Nagy A. 1993) DK- Dunántúl baranyai részét majdnem egész területén hévízfeltárásra alkalmatlannak tünteti fel, de néhány kivételtől eltekintve nem sokkal jobb a helyzete Tolna és Somogy megyéknek sem. Szerencsére a régióban több helyen is léteznek olyan földtani szerkezetek, amelyek (ha nem is alföldi méretű kiterjedésben) kitűnnek nagy vízhozamukkal, vagy viszonylag nagy hőmérsékletükkel, esetleg különleges termálvíz összetételükkel. 8 A skála szerinti 1,7 közepes erejű széllel számolva 18
19 Mivel a pannon területen a geotermikus gradiens jelentősen nagyobb az európai átlagnál, ezért várható ezen a területen a már ismert geotermikus lelőhelyek mellett, újabb eddig még nem feltárt lelőhelyek felfedezése is. Horvátországban a geotermikus potenciál három csoportba sorolható közepes hőfokú rezervoárok ºC, alacsony hőfokú rezervoárok ºC és a 65ºC hőmérséklet alatti vizű geotermikus források. Az (össz) termálvíz geotermikus energetikai potenciálja mindhárom csoportból az alábbi MW-t teszi ki: 50 ºC-ig és 25 ºC-ig már feltárt furatokból: 203,47MW, ill. 319,21MW, a lelőhelyek teljes feltárása után pedig: 839,14MW, illetve 1169,97MW Biomassza A szalma a legnagyobb tömegű tüzelőanyag lehetőség (búza, rozs, árpa, zab, triticálé, repce). Tüzelésre az állattartási, ipari, talajerő-pótlási célokon túl fennmaradó rész használható, mely a megtermelt mennyiségnek kb. a fele. A szalma égési tulajdonságai jók, betakarításkori nedvességtartalma alacsony (10-20%). A betakarítható hozam a fajtától és időjárástól függően: 1,5-3,0 t/ha/év. (Búza, őszi árpa 2,0 t/ha/év, rozs 3 t/ha/év, tavaszi árpa, zab 1,5 t/ha/év). A hő termelésre használható kukoricacsutka mennyiségét a vetőmagüzemekben keletkezett csutka mennyisége határozza meg alapvetően, melyek elégetésével a technológiai szárítások hőigény fedezésre olaj-, vagy gáztüzelés helyettesítésére használnak fel. Kukoricacsutka, kukoricaszár a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék. Hőenergia nyerés céljaira az új technológiákat is figyelembe véve igen jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésünkre. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. Az energia termelésre használható szőlővenyige főleg a tavaszi metszéskor keletkezik, Baranya megye területén 4000 ha-on keletkezhet venyige, potenciálja kb tonna vagyis 0,05 PJ - 0,07 PJ. (1 hektáron 1 tonna venyige potenciállal számolva). Baranya megyében mintegy 1200 hektár gyümölcsös található, egyes becslések szerint energetikai potenciálja elérheti a 0,08 PJ is. Baranya megye erdőművelés alatt álló területe meghaladja a 97 ezer ha-t. Az erdősítés foka 22%, ami magasabb az országos átlagnál (18,5), az élőfa készlet becsült értéke 13,7 millió bruttó m 3. A lágyszárú energia ültetvények általános jellemzője a hektáronkénti magas biomassza potenciál, a mezőgazdaságban kialakult technológiák alkalmazhatósága. Baranya megye egyes térségeiben mezőgazdasági termelők tucatjai érdeklődnek az energiafű termelésének lehetősége iránt 9. Különösen sok az érdeklődő az Ormánság több területén, ahol a termőtalaj adottságai nem teszik lehetővé más haszonnövények termesztését, ugyanakkor az energiafű, -cserje vagy -erdő új lehetőséget tartogat a termelők számára. A térség területének háromnegyede (7905 km2) alkalmas valamilyen biomassza-termelésre (3. ábra). Ennek több mint egyharmada (2766 km2) erdő, a maradék kétharmad szántó aranykorona-érték alapján pedig a 4. ábra szerint oszlik meg. A rossz minőségű (energiafű termesztésére alkalmas) és a (potenciális fanyesedék-készletet jelentő) erdős területek eloszlását megvizsgálva (5. ábra), a legnagyobb biomassza potenciállal rendelkező térségek a Sásdi, Komlói, Sellyei, Barcsi és a Tabi. 9 A- Szarvasi-1 típusú energiafu nemesítésével a szarvasi Mezogazdasági Kutató -Fejleszto Kht. munkatársai közel egy évtizede foglalkoznak hazai körülmények között. 19
20 14. ábra: A biomassza-állomány szempontjából fontos földhasználatok 15. ábra: A szántó területek aranykorona-érték szerinti megoszlása 20
21 16. ábra: Biomassza-termelés szempontjából optimális földhasználatok elhelyezkedése Biogáz-termelési potenciál a Dél-Dunántúli régióban Azzal a feltételezéssel, hogy reálisan a térség állatállomány 30 %-ára lehet biogáz-telepet alapozni (mégpedig azokon a helyeken ahol a termelés és a felhasználás szempontjából kedvezőek a körülmények), egy állat által egy év során produkált híg trágya mennyiséget, majd az összes szerves szárazanyag tartalmat, végül az összesen megtermelhető éves biogázmennyiséget számításba véve az alábbi táblázatban foglalható össze a biogáz-termelés évi alakulása (2. táblázat). 2. táblázat: A reálisan megtermelhető biogáz éves mennyiségének számítása 21
22 Forrás: HM KKA HU-CRO/02/31 SZ. PROJEKT Ezek szerint 2, m 3 éves biogáz-mennyiséget kapunk, amelyben a baromfi-állománytól származó biogáz-mennyiség egy nagyságrenddel kisebb a másik két adatnál. A termelhető elektromos energia mintegy 41 db, 600 kw-os szélerőmű (ilyen a kulcsi szélerőmű is) éves áramtermelésének felel meg. A 41 db. szélerőmű létesítési költsége mintegy 30 %-kal nagyobb, azaz 8,2 Mrd. Ft. Ugyanakkor a biogáz gázmotoros hasznosítása során jelentős hőenergia is keletkezik, amellyel szélerőmű esetén nem lehet számolni. Eszék-Baranya megye mezőgazdasági földterületek teljes nagysága: ha, amelyből hektárnyi van magánkézben. A térségben hektárnyi szántóterületen folyik növénytermesztés. A Horvát Köztársaság erdőpotenciálja magas (44% erdőterület). A mezőgazdaságból és fafeldolgozásból viszonylag nagy mennyiségű biomassza áll rendelkezésére. Várhatóan a biomassza eredetű energiamennyiség 2030-ig 50 és 80 PJ közötti lesz. Eddig a rendelkezésre álló biomasszának csak egy kis része került hasznosításra és javarészt ez sem hatékony módon, háztartások fűtésére Összegzés Az ENEREGIO kutatási projekt (ENEREGIO 2008) által készített adatbázis alapján (6. ábra) - a kistérségi adatokat összegezve - a térség megújuló energia potenciáljában a szél 22
23 kiemelkedő szerepet kap, majd a Dél-Dunántúl megújulói közül második helyen áll a biomassza, ezt követi a geotermikus-, illetve a napenergia, végül a biogáz. 17. ábra: A megújuló energia hasznosítási potenciálja 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 A megújuló energiafajták aránya alapján a kistérségek két csoportra oszthatók. Az egyikben a szélenergia potenciál a mértékadó (ezt követi csak a biomassza, a napenergia, biogáz és geotermia), a másik szűkebb csoportban a geotermikus energiapotenciál a meghatározó és csak ezt követi a többi (7. ábra). 18. ábra: A megújuló energiafajták kistérségi megoszlása 23
24 Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray Az összes megújuló energiaforrást nézzük (8. ábra), akkor a mohácsi kistérség kiugró (6378 TJ), de további kilenc kistérség 4000 TJ feletti értékű megújuló potenciállal rendelkezik. 19. ábra: A megújuló energia hasznosítási potenciálja 2005 Forrás: ENEREGIO 2008 adatbázisa alapján szerkesztette Duray 24
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenInterreg Konferencia Nyíregyházi F iskola
Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenÚj biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében
Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenA remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere
EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenBIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE
BIOMASSZA TÜZELŐANYAG- ELLÁTÁS LOGISZTIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A BIOMASSZA ÚTJA A MEZŐTŐL AZ ERŐMŰIG GÁL BALÁZS SÁNDOR KISS LEVENTE DR. LADÁNYI RICHÁRD TARTALOM CÉL és MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSA MODELLEZÉS
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenA HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenBiogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával
Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenEnergiatudatosság a társadalom peremén
Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban
RészletesebbenFókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER
Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenEnergia alternatívák a kisvárosokban.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenA biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet. Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8.
A biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8. Budapest Potenciálok Elméleti potenciál Műszaki potenciálok Gazdaságitársadalmi
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA FÖLDGÁZ ÉS A TŰZIFA HARCA A MAGYAR VIDÉK ÉLETÉBEN. Csuvár Ádám doktorandusz Kaposvári Egyetem Regionális Tudományok és Statisztika Tanszék
A FÖLDGÁZ ÉS A TŰZIFA HARCA A MAGYAR VIDÉK ÉLETÉBEN Csuvár Ádám doktorandusz Kaposvári Egyetem Regionális Tudományok és Statisztika Tanszék A MAGYAR LAKOSSÁGI FÖLDGÁZÁRAK ALAKULÁSA 1. ábra: A lakossági
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenA NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ
A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ HORÁNSZKY BEÁTA egyetemi tanársegéd ME GÁZMÉRNÖKI TANSZÉK OTKA Workshop, 2006. készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSE...a
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER
PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenTowards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs
Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenDr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea
Dr. Nagy Imre Dr. Šljivac Damir Dr. Farkas Sándor Dr. Duray Balázs Vukobratović Marko Suvák Andrea A Magyarország Horvátország határrégiójának kiemelt környezeti problémái és az alternatív energiaforrások
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenAktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.
PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenTapasztalatok és tervek a pécsi erőműben
Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenBohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési
Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD
ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenDr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület
Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
Részletesebben