Környezeti fenntarthatóság operatív program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezeti fenntarthatóság operatív program"

Átírás

1 CBD STRATEGIES -HU-SRB/0901/213/013 Környezeti fenntarthatóság operatív program Készítette: HOMOKHÁT EUROINTEGRÁCIÓ Nonprofit Közhasznú Kft Mórahalom,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. A szakterületi szabályozás Az EU-tagságra váró Szerbia környezetvédelmi lépései A magyar környezetvédelmi szabályozás 7 2. A földrajzi terület általános, rövid jellemzése Kiemelt problématerületetek A hulladék kezelésének helyzete Vízgazdálkodás a térségben Természetvédelem Energiahatékonyság kérdései a térségben Hazai adottságok Uniós elvárások Fogyasztási szokásaink Az ökológiai lábnyom Összegzés Környezeti szempontú SWOT elemzés Operatív programjavaslatok Projektjavaslatok A Programban megjelölt célokhoz rendelhető források A programok finanszírozásának főbb típusai a következők: Legfontosabb pályázati források: Szakmai partnerek 65 Összegzés 65 Jelen operatív program tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2

3 Bevezetés Elemezve a jelen meghatározó folyamatait, megállapíthatjuk, hogy a civilizált társadalmaknak négy nagy kihívással kell megküzdeniük a nem is olyan távoli jövőben. Az egyik az élelmiszerellátás kérdésköre, a másik a víz biztosítása, a harmadik a környezeti problémák,az energiaellátás biztonsága és ezzel összefüggésben a globális környezeti változásokhoz való alkalmazkodás, a negyedik pedig a biztonság kérdésköre. Az energiaellátás, az energia fenntartható biztosítása, a környezet elemeinek megóvása azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert ezek hiánya beláthatatlan katasztrófákhoz vezethet. A megfelelő energiaforrások nélkül a fejlett országok működésképtelenek, a kkörnyezet parttalan kizsákmányolása pedig humanitárius vészhelyzetet eredményez. Bár az elemzések nagy része egyetért abban, hogy a föld fosszilis energiahordozó készlete még hosszú évekig tudja biztosítani az egyre növekvő igényeket, azonban abban is telejs az egyetértés, hogy ezekhez a készletekhez egyre nehezebben és drágábban lehet csak hozzájutni, ami nyilvánvalóan az energiaárak folyamatos növekedését jelzi előre. Figyelembe kell venni azt a szempontot is, hogy a fosszilis energiák felhasználása komoly környezeti terhelést jelent, hozzájárul az üvegházhatású gázok keletkezéséhez, a légszennyezettség erősödéséhez. Mindezek miatt egyre inkább fokozott érdeklődéssel fordulnak a világ országai a megújuló energiák előállítása, a szennyező anyagok kibocsátásának mérséklése, valamint az energiahatékonyság növelése felé. A takarékosság az energiával, a jobb, költséghatékonyabb energiafelhasználás csak egy pontig tudja javítani a helyzetet. A technikai, technológiai fejlődés az elmúlt évtizedekben megmutatta, hogy hol az a határ, ahonnan már értelmesen nem lehet kevesebb gáz felhasználásával fűteni egy családi házat, kevesebb üzemanyag felhasználásával működtetni egy gépjárművet, kevesebb villamos áram fogyasztásával üzemeltetni egy intézményt. Valódi, robbanásszerű változásra ezen a területen a jövőben már nem számíthatunk. A megújuló energiák felhasználása, ezeknek a nagy energiaellátó rendszerekbe való integrálása a jövő nagy kérdése, megoldása már hozhat olyan eredményt, amely a káros környezeti folyamatokat legalábbis nem súlyosbítja tovább. A vizsgált térség, a szerb-magyar határ menti terület szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek utókornak való megóvása érdekében milyen lépéseket tudnak megtenni a döntéshozók. A környezeti erőforrásoknak, természeti értékeknek megtartása csak tudatos térségi-települési környezetszempontú fejlesztésen keresztül valósítható meg. A térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő környezeti erőforrásaiban rejlik. A fellelhető vidéki-környezeti erőforrások - ökológiai és agro-kultúrtáji adottságok és a rekreációs lehetőségek - mellett kiemelkedik a térség geotermális potenciálja, az európai viszonlatban magasnak számító napsütéses órák száma, a jelentős mezőgazdasági területek művelésének eredményeként létrejövő biomassza tömeg. Az Operatív Program kidolgozásának alapját, a Innoaxis projekt keretében kidolgzott szakterületre vonatkozó Stratégiája jelenti. Az Operatív Program a Stratégiában meghatározott beavatkozási területekhez tesz javaslatot végrehajtást segítő műveletekre. Átfogó jellegéből fakadóan a program célkitűzéseinek és prioritásainak tartalma összefügg az uniós regionális politikával, és célszerűen beépíti annak illeszkedő részelemeit, összehangolva a régiós elvárásokkal. A lehetőségek kihasználásával, a törvények betartásával és betartatásával a környezet állapotában jelentős javulást érhetünk el, alapvető feltételt teremtve egy élhetőbb környezet megvalósításához. A tervezésben részt vett települések listáját az 1. melléklet tartalmazza. 3

4 A Program készítése során különös figyelem irányult az alábbi infrastrukturális jellegű környezetvédelmi problémákra: kommunális szennyvízkezelés, kommunális hulladékkezelés, lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés, vízvédelem, vízkormányzás, vízellátás, energiagazdálkodás, a települési környezet tisztasága, Az elkészített operatív program célja: A fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása a határ menti térségben, különös tekintettel a következő szempontokra: a hulladékgyűjtés, tárolás, ártalmatlanítás, újrahasznosítás rendszerének megteremtése és működtetése a környezeti levegő, zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése, az ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása Vízvédelem, vízkormányzás közös lehetőségeinek megteremtése a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, Energiahatékonyság növelése Energiatudatosság kialakítása a térség lakossága körében. A Program a következőképpen épül fel: Az 1. fejezet a szakterületet szabályozó legfontosabb szabályozókat, a térségre érvényes dokumentumokat mutatja be. A térség rövid általános jellemzését, a terület környezeti jellemzőit bemutató 2. fejezet kiemeli azokat a tényezőket, folyamatokat emberi tevékenységeket, amelyek környezetünk helyzetét alakítják. A 3. fejezet tartalmazza a SWOT analízist, ami a tervezési feladatok stratégiaalkotásának előkészítésére, a tervezési döntések megalapozását szolgálja. Erre az elemzésre épül a 4. fejezet operatív programja, amely a jellemző speciális problémákat, prioritásokat és célkitűzéseket határozza meg, valamint a kapcsolódó projektjavaslatokat. Magában foglalja a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat. 4

5 1. A szakterületi szabályozás Az érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek: Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) Víz keretirányelv (280/2004/EK) A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv IPPC direktíva (96/61/EEC) A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) Élőhely direktíva (92/43/EEC) Az EU-tagságra váró Szerbia környezetvédelmi lépései 2006 szeptemberében Szerbia új alkotmányt fogadott el, melyben fontos szerepet kapott a környezetvédelem, ezen belül is az egészséges környezetre és annak állapotára vonatkozó pontos tájékoztatásra való jog valamennyi polgára számára ben a Szerb Köztársaság kormánya megalakította a Környezetvédelmi Minisztériumot, melynek az alábbi legfontosabb feladat- és hatáskörei vannak: előkészíti a stratégiai dokumentumokat, terveket és programokat, a természeti erőforrások és víztartalékok fenntartható felhasználására irányuló geológiai kutatások és térképek előkészítése, az ionizáló és nem ionizáló sugárzás, valamint a vegyi anyagok, a termelésben keletkező hulladékok és veszélyes anyagok szállítása, tárolása és elhelyezése elleni védelem, a határon átnyúló levegő- és vízszenynyezés elleni védelem, valamint a hulladékmozgás ellenőrzése, az időjárás-változások és az ózonréteg monitoringja, környezetvédelmi intézkedések az építésügyben, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területének felügyeleti ellenőrzése, nemzetközi együttműködések erősítése. Elkészült a Környezetvédelem Nemzeti Stratégiája c. dokumentum, amely rövid ( ) és hosszú távú ( ) törvényalkotási és intézményes reformokat irányoz elő a környezetvédelem jogrendszerében. Szerbia stratégiai célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, melyhez e szektor törvényalkotását is fokozatosan össze kell hangolni az unió direktíváival, s az európai és nemzetközi szabványokkal. A Szerbia Köztársaságban jelenlegi érvényben lévő Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű regionális, tartományi, illetve községi szintű környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az időeltolódás okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is. 5

6 Az EU-taggá válás Szerbia így a vajdasági települések számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának megismerése Intézményfejlesztés Beruházási programok A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése A lakosság környezeti tudatosságának növelése A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása A NATURA 2000 hálózat fejlesztése Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel 1.2. A magyar környezetvédelmi szabályozás Magyarországon jelenleg a ig terjedő időszakra kidolgzott Nemzeti Környezetvédelmi Program határozza meg a főbb környezeti irányelveket és beavatkozási területeket. Intézkedési közé tartozik a stratégiai tervezési tevékenységek összehangolása; az Európai Unió környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában való közreműködés; a nemzetközi együttműködés; a környezetipari innováció; a szemléletformálás; a kommunikáció és a környezeti információ; valamint a társadalmi részvétel. Ezen fő irányok mellett tematikus akcióprogramok is megfogalmazódtak az alábbi témakörökben: Környezettudatosság növelése Éghajlatváltozásra való felkészülés Környezet-egészségügy fejlesztése Települési környezetminőség javítása Biológiai sokféleség megőrzése és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat kialakítása Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás fejlesztése Környezetbiztonság megteremtése Az 1995-ös LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól) rendelkezik arról, hogy a településeknek, illetve a megyéknek környezetvédelmi programokat kell készíteniük, illetve arról, hogy a programokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Az Európai Uniós jogharmonizációs folyamat további törvények megszületését, egyes szabályozások szigorítását is eredményezték (a települési környezet szempontjából kiemelt jelentőségű például a évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról). A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült fejlesztési stratégiák, szakági programok illetve a városok, kistérségek specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi programja, Homokháti Kistérség környezetvédelmi programja). A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók így Szerbia számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően valószínűsítheti, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség 6

7 komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit jelentősen csökkentené. A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi tevékenységere Szerbia - illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány esetében is különös szükség van. 7

8 2. A földrajzi terület általános, rövid jellemzése A vizsgált térség a szerb-magyar határ mentén helyezkedik el. Lényegében egybefüggő, terület, mezőgazdaság által művelt kultúrtáj, amelyet csak az országhatár szel ketté. A terület domborzatának fő meghatározó eleme a síkság, a Tisza menti alluviális síkság finom folyami hordalékkal, iszappal, homokkal, lösszel, feketefölddel. Éghajlata sztyeppei kontinentális, a csapadékösszlet tekintetében a térség a szárazabb Kárpátmedencei régiók közé tartozik, határozottan érvényesül itt a szárazodás is. A szakértők szerint az Alföld egy részét a teljes elsivatagosodás fenyegeti. Ugyanakkor az is igaz, hogy az itt fellelhető vándorló homokdűnék nem újak, sőt. A Homokhátság éppenséggel róluk kapta a nevét. A szárazodás okai alapvetően a klímaváltozásban és a helytelen környezet- és agrárgazdálkodásban keresendőek, részben természetes, részben viszont emberi eredetűek. Általánosságban elmondható a térségről, hogy természeti kincsekben viszonylag gazdag. A természeti erőforrások között meg kell említeni, hogy a határ-régió mintegy harmadát kitevő részén a legjobb minőségű talajokkal találkozhatunk, ami a térség mezőgazdasági jellegét megalapozza, hozzájárul a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar fejlődéséhez. A térség vízrajza sokrétű. Jelentős erőforrása a térségnek a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, tavak és a védett területek. A felszíni vizek tekintetében két legnagyobb folyó vízminőségi állapotát lényegesen meghatározza a szomszédos országok vízgyűjtőterületeinek szennyezettsége. A folyókba ömlő tisztítatlan szennyvíz okozott már katasztrófát, ezért kiemelt figyemet kell fordítani a tisztítatlan, illetve a nem kellően tisztított kommunális és ipari szennyvizek, illetve a mezőgazdasági területekről elfolyó/elvezetett szennyezett többletvizek kezelésére. Az árvízveszély a szélsőséges vízállások miatt - időszakos, de mindig visszatérő és komoly veszélyeket rejtő problémát jelent a területen. A védelmi rendszer egyes területeken elavult, vagy hiányosnak mondható. A vizsgált térség jelentős részén okoz időszakos gondokat a belvíz, amelynek elszenvedője nem csak a mezőgazdaság, hanem a települések belterületi lakossága is. A hulladékkezelés hiányosságai jelentős veszélyforrást jelentenek a felszín alatti vizek tekintetében. A térségre a talajvízszint süllyedése jellemző, azzal együtt, hogy a települések alatt komolyabb szennyvíz dombok alakultak ki. A rétekgvizek egyelőre viszonylag jó minőségűek, az ivóvízbázis védelme azonban indokolt. A térség jelentős, kitermelhető termálvíz készlettel, ásvány és gyógyvízforrásokkal rendelkezik. A levegő állapotának vizsgálatakor megállapítható, hogy a térség általában a közepesen szennyezett kategóriába sorolható. Mindez abból adódik, hogy a mezőgazdaság túlsúlya miatt ipar nem jelent veszélyes mértékű környezeti terhelést. Hozzá kell tenni, hogy a közlekedés levegő és zajszennyező forrásként viszont egyre számottevőbben jelentkezik. Nyilván e tekintetben a városok, közlekedési csomópontok, autópálya melletti területek, az ipari területek illetve a határátkelők térsége a legveszélyeztetettebb. A szerbiai környezetvédelem mai helyzete a rendszerváltáskori Magyarországra is jellemző állapotot mutatja. A múltban a környezetvédelem másodlagos kérdés volt, mindenkor az ipari fejlődés árnyékába kényszerült. Az ébredés most kezdődik. A környezetvédelmi értékek és az emberi környezet megmentése érdekében kiteljesedőben van egy pozítív folyamat, amelyben a lemaradás behozása a legnagyobb feladat. Az általános környezetvédelmi gondokat elemezve, számos területen szükséges a beavatkozás, különösen a szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, talajvédelem és infrastruktúrafejlesztés terén Kiemelt problématerületetek 8

9 A hulladék kezelésének helyzete Az EU tagállamainak a hulladékgazdálkodásban meghatározó eleme a hulladék-keretirányelv. A 2008/98/EK új keretirányelv a hulladékgazdálkodási hierarchiát öt lépcsőben határozza meg. megelőzés: a hulladékképződés, a veszélyesség és hatásának csökkentése, újrahasználható és újra-feldolgozható termékekre összpontosító technológiák támogatása újrahasználatra való előkészítés: újrahasználati és javítóhálózatok kiépítésének és támogatásának ösztönzése újrafeldolgozás: másodnyersanyag-kinyerés, termék-előállítás. Az újrafeldolgozás támogatására, ahol ez megoldható, elkülönített gyűjtés létrehozása a hasznosításra való előkészítés érdekében egyéb hasznosítás: pl. energetikai ártalmatlanítás: égetés, lerakás. Biztonságos, az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó követelményeknek megfelelő ártalmatlanítási műveleteket kell alkalmazni. A hulladékgazdálkodás rendszerében a hulladékképződés csökkentése, hasznosítása mellett mindig képződik olyan anyagmennyiség, amelyet tovább nem lehet hasznosítani, vagy életciklus-elemzés után kiderül, hogy a ráfordított tisztítási és egyéb feldolgozási költség miatt hasznosítani nem lehet az anyagot. A tovább nem hasznosítható anyagok lerakásra vagy energetikai hasznosításra kerülhetnek. Európában a hulladékégetők száma 422 (2007), az égetési kapacitás 58 millió tonna évenként. A legtöbb égetőmű Dániában, Franciaországban és Németországban működik. Az égetőművek jelentőségét mutatja, hogy a keletkező hőenergiából közel 25 millió európai lakás energiaellátását tudják biztosítani, távhő vagy villamos energia formájában. Magyarországon a hulladékok égetése, termikus hasznosítása egyelőre nem élvez prioritást a hulladékgazdálkodásban. Az okok között szerepel a lakosság ellenállása és a beruházás magas költségigénye. A települési szilárd-hulladékégetés meghatározott energia-hatékonyság elérése esetén hasznosításnak minősülhet, függetlenül attól, hogy az hagyományosan hulladékégetőben vagy más, együttégetést megvalósító létesítményben (pl. erőmű, cementgyár, stb.) történik. A jól szervezett hulladékgazdálkodásban az anyagában történő hasznosítást segítő szelektív hulladékgyűjtés mellett helye van a hulladékégetésnek, mert célszerű a hulladékban lévő energia hasznosítása. Nyugat-Európában azokban az országokban működik a legtöbb hulladékégető, ahol 9

10 egyben a legmagasabb az anyagában történő hasznosítás aránya (Hollandia, Belgium, Svájc, Svédország, Dánia, Németország). Európában üzemelő égetőművek (2007): Szerbiában évente összesen mintegy tonna szilárd hulladék termelődik, s ennek 60%-a települési, háztartási hulladék. A szilárd kommunális hulladék évi átlagban meghaladja a tonnát, melyből legnagyobb százalékarányú a szerves eredetű hulladék (50 60%), majd a papír (20 30%) és a műanyag (10%). Jóllehet az elsődleges újrahasznosítást Szerbiában törvény írja elő, amely előirányozza a papír, az üveg és a fém erre kijelölt konténerekbe való szétrakását, az újrahasznosítás a gyakorlatban nem működik. Kivételt képez az újvidéki hulladékválogató berendezés és a néhány vajdasági városban elhelyezett PET-csomagolást gyűjtő konténer. A szervezett hulladékgyűjtés a lakosság 60 70%-át öleli fel, Szerbiában ezt főleg leginkább a városi környezetekben működő kommunális vállalatok végzik, falun pedig ez szinte megoldatlan. A meglevő depóniák nem felelnek meg az uniós követelményeknek és szabványoknak. Legtöbbjük a települések peremén található, gyakran a folyópartok mentén, nem ritkán pedig olyan övezetekben, ahol a felszíni és belvizek tisztaságát nagymértékben veszélyeztetik. A tartomány területén csak kevés depónia felel meg az uniós követelményeknek. Nagy gondot okoznak ezenkívül az illegális lerakók, melyek szinte mindenütt szaporodnak: települések közelében és vízfolyások mentén. A Vajdaság területén a hulladék kezelése nincs kellőképpen megoldva. A hulladék elhelyezésének jelenlegi legfőbb formája: előzetes szelektálás és kezelés nélküli depóniálás. Ez a káros következményeken túl ésszerűtlen viszonyulás a hulladék anyagi és energetikai potenciáljainak lehetséges kiaknázása terén. 10

11 Regionális hulladékkezelő központok A nemzeti hulladékkezelési stratégia az EU-hoz való közeledési programmal elsősorban megköveteli a kommunális hulladékkezelési és a regionális tervezési, rendszerfejlesztési régió megalakítását. A nemzeti hulladékkezelési stratégia ajánlásait követve Vajdaságban 8+1 regionális hulladékkezelő központ alakult meg Szabadka - Az alábbi községeket öleli fel: Szabadka, Zenta, Csóka, Magyarkanizsa, Topolya, Kishegyes. Elkészült a hulladékkezelő regionális terv, amelyben három regionális depónia elhelyezésére vonatkozó esetleges lokációt javasolnak. Zombor - Zombor, Apatin, Hódság és Bács községek készítették el a régióra vonatkozó hulladékkezelési tervet. Nagykikinda - Együttműködő községek Nagykikinda, Ada. Nagybecskerek - Együttműködő községek: Nagybecskerek, Szécsány, Antalfalva és Titel. Ingyia - Együttműködő községek: Ingyia, Pazova, Ürög, Ruma, Sid, Karlóca, Pecsince. Pancsova - Pancsova, Kevevára és Opova községek tekintetében Versec - Együttműködő községek: Versec, Fehértemplom, Alibunár és Zichyfalva. Újvidék - Együttműködő települések: Újvidék, Palánka, Petrőc, Beocsin, Zsablya, Szenttamás, Temerin és Verbász. Mitrovica - Mitrovica és Sabac községek összefogásával. 11

12 Ipari és kommunális hulladékkezelés Szerbiában az ipari termelés hulladékait többnyire telephelyeken tárolják: sok tíz méter magas hulladékanyag- hegyeket hoztak létre a hőerőművek, bányák közelében, galvanizációs üzemek mellett. Számos ipari terület egy része közvetlenül ivóvízbázisokat és emberi egészséget károsíthat. A források pontos feltárása és lokalizálása az egyik legsürgetőbb feladat, mely elsősorban a tulajdonosokra hárul. Más országok tapasztalataival analóg módon valószínűsíthető, hogy a nemzeti források erre a munkára sem lesznek elegendők. A veszélyes hulladékok elkülönítve gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását most tanulják az új követelményekhez alkalmazkodva. Az élelmiszeripar az országban jelentős, ezért a termelési hulladékok tömegesen keletkeznek e téren is. A délkelet-európai térségben még mindig aránylag sok cukorrépát termelnek, mert a répacukor ára magasabb, mint a cukor világpiaci ára. A cukorgyártás során keletkezett óriási mennyiségű folyékony és szilárd hulladékok ártalmatlanítása is gondot okoz. Ellentmondás, hogy míg Európában sorra zárják be a cukorgyárakat Magyarországon már csak egy működik, ugyanakkor az unióba cukrot exportáló ugyanazon tulajdonosi kör a leszerelt, jól működő környezetvédelmi technológiáit nem telepíti át máshol működtetett gyáraiba. Általános gyakorlat, hogy a gyártás során képződő szennyvizet gyakorlatilag tisztítás nélkül, később közvetlenül a folyókba engedik, ezzel tartósan rombolják természetes élővilágukat. Kevés cukorgyár kivételével az az általánosan elfogadott alapelv, hogy a mésziszapot lerakóhelyeken tárolják. Csak Vajdaságban 16 ilyen tárolóhely van. Szerbia-szerte sok tejüzem működik, melyek a megmaradt savót rendszerint semlegesítés nélkül engedik a folyókba. Ez a hulladékanyag savas tartalmú, a fehérjetartalma is jelentős. Egyes vidékeken a savót még felhasználják az állattenyésztésben, azonban a szigorú állattenyésztési szabályozások már tiltják ezt. Égető gondot jelent a szennyvízelvezető rendszerek és szennyvíztisztítók hiánya. Ma még a nagyobb településeken is a valamikori kutakból kialakított emésztőgödrökbe vezetik a szennyvizet, tönkretéve ezzel a méter mélységben lévő víztartalékot. A szennyezés sajnos egyre mélyebbre szivárog, ami komoly ökológiai problémát jelent. A települések kommunális szennyvizének kezelése, ártalmatlanítása Magyarországon is inkább csak a nagyobb településeken megoldott. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvizének nagy része valamelyes tisztítás után még mindig jelentős mennyiségben kerül a folyóvizekbe. Szerbia városainak többségében nagy gondot okoz a háztartási szemét. Leggyakrabban a természetes környezetben a valamikori téglagyárak, kőfejtők által okozott sebeket a szeméttel igyekeztek feltölteni. Mivel a töltés előtt talajszigetelést szinte sehol sem végeztek, ezek a szemétlerakók is jelentős károkat okoztak. Gyakran mérgező anyagok, esetleg még ipari hulladék is került a szemétbe, ami azután a csapadékkal a talajvízbe jut, ezáltal nemcsak a talajt, hanem a vízkészlet felső rétegeit is szennyezve. Észak-Vajdaságban az egész régió számára hulladéklerakó telepeket jelöltek ki. Ezeket már az európai normák szerint megfelelően szigetelve, a talajt és a víztartalékot védve alakítják ki. A régiek tényleges szanálására ma még sem pénz, sem lehetőség nincs. Legfeljebb enyhíteni lehet a kárt azzal, hogy néhány méteres földréteggel letakarják és fásítják a területet. A kommunális hulladék kezelése a magyarországi régióban is hasonló utat járt be. ISPA projetk segítségével regionális hulladéklerakó létesült, a gyűjtsé szelektíven történik de a hulladékkezelésnek számos problémája még itt sem megoldott. A Vajdasági kiváló termőföldekkel szemben Szerbia más részeire jellemző a mezőgazdasági termőterület savassága. A természetes okok mellett közrejátszott az is, hogy Jugoszláviában a fejlett vegyiparnak köszönhetően olcsó volt a műtrágya, amelyet nagy mennyiségben használtak. A talajvizsgálatok helyett inkább a talaj minőségétől függetlenül egy kicsivel több műtrágyát szórtak a termelők, hogy biztos legyen a magasabb terméshozam. Ettől azután egyre savasabb lett a föld, a növények pedig a savanyú talaj miatt , vagy akár 50 százalékban is kevésbé tudják a kiszórt tápanyagokat felhasználni. Így azután a terméshozam alacsonyabb, a termés minősége rosszabb, a 12

13 termelés pedig drágább lett. A talajok javítását mészkőőrleménynyel próbálják ellensúlyozni, de az évente kezelt terület reményt sem nyújt a megoldásra. A talajok elsavasodása, a tápanyagutánpótlás anomáliái a Homokátságon is ugyanilyen problémákhoz vezetnek. Megoldása érdekében az integrált növénytermesztés, az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdálkodás felé érdemes fordulni Vízgazdálkodás a térségben Vajdaság a Pannon-síkság legalacsonyabb részén fekszik, területének kétharmada a mezőgazdaságilag megmunkált föld. Kevés helyen találni a világban ilyen kis területen a vízfolyások ekkora bőségét. Vízgazdálkodási szempontból az EU által kiadott Víz Keretirányelv szemlélete szerinti besorolás alapján teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik a Titelnél (Újvidék és Belgrád között) a Dunába ömlő Tisza és Belgrádnál a Száva, melyek mellékfolyóikkal a Kárpátokból, az Alpokból és a Dinári hegységből hozzák a vizeket. Ezek bizonyos időszakokban veszélyt jelentenek az egész Alföldre, mert árvízzel fenyegetnek, máskor pedig szárazság idején szükségessé teszik az öntözésre. A Vajdaság vízgazdálkodási rendszerét ennek a kettős feladatnak a megoldására alkalmasan kellett kialakítani az évszázadok során. Ahol sok a víz a károkozás minimalizálásával el kell vezetni, ahol kevés a víz, oda el kell juttatni bővebben ellátott területről. E cél érdekében jelentős munkálatokat végeztek már a 18. és 19. században is. A Duna Tisza Duna (DTD) néven ismert többfunkciós vízrendszer a korábban elkészült vízrendszerelemekre alapozva, közel két évtizedes tervezési-kivitelezési folyamat eredményeként ben készült el. A vízrendszer a főcsatorna- és dréncsatorna-hálózatból, vízkivételi művekből, szabályozási és biztonsági zsilipekből, hajózsilipekből, töltésekből és egyéb, a csatornákon és a rendszer területén található vízkormányzási művekből áll. Többrendeltetésű: árvízvédekezésre, a felesleges vizek elvezetésére, a szomszédos országok területéről érkező vizek levezetésére, öntözésre, halastavak, ipari létesítmények és települések vízellátására, tisztított szennyvizek fogadására, hajózásra, rekreációra, turizmusra, vízisportra és egyéb igények kielégítésére szolgál. A víz persze nem ismer határokat sem a felszíni (folyók, tavak), sem a felszín alatti (talajvíz, rétegvíz) vizek esetében. A különböző események hatása nagyobb térségre is kihat, az egyik ország területén történő módosulások előnyös vagy hátrányos következményekkel járhatnak a határtól való távolságtól függően a szomszédos ország vízrendszerében is. Ezt mi, magyarok érzékelhetjük a legjobban, hiszen felszíni vizeink 95%-a érkezik külföldről, a hét szomszédos ország közül hat valamelyikéből. Kivétel éppen Szerbia, amely felé Magyarország számít felvízi országnak; fő folyóik közül a Duna és Tisza is hazánkból érkezik a Vajdaságba, minden örömével-bánatával együtt. A magyar szerb vízgazdálkodási együttműködés több mint 50 éves múltra tekint vissza: 1955-ben kötötték, 1956-ban léptették életbe a kétoldalú egyezményt elődeink, és hozták létre a Vízgazdálkodási Bizottságot. Vízgazdálkodási szempontból közös érdekű szakaszokat, illetve területeket határoztak meg, azaz olyan vízgazdálkodási egységeket, amelyeken belül a természetes vagy mesterségesen előidézett változások 13

14 a határon átterjedően hatással vannak a szomszédos ország vízgazdálkodási helyzetére, befolyásolják a lehetőségeket és szükségszerűségeket. A Dunán Dunaföldvártól Vukovárig terjed a közös érdekűnek tekintett 227 km-es szakasz. A Tisza közös érdekű szakasza 30 km hosszú, a Maros torkolatától Kanizsáig terjed és kb. fele-fele arányban oszlik meg a két ország között. Ezen belül van egy 4,5 km-es, államhatárt képező szakasza is. De az összeköttetés, az egymásra utaltság a vízkészletgazdálkodásban úgyszintén megmutatkozik. Az országhatárt átszelő vízelvezető-szállító kisvízfolyások közös vízrendszereket alkotnak, melyek gerincei a Baja Bezdáni-csatorna, Kígyós-főgyűjtő, Vereskereszt Madarásztói-főcsatorna, Köröséri-főcsatorna. Ezek ésszerű fejlesztése, üzemeltetése, karbantartása egyeztetett döntéseket igényel. A vízkészletekkel az egymás szempontjait is figyelembe vevő gazdálkodáson kívül a vizek által okozott, vagy a magukban a vizekben: minőségükben, minőségük romlásában megmutatkozó károk elleni védekezés (vízkárelhárítás) területén is jelentős az egymásra utaltság, melyet az esetek sokaságából kiragadott néhány példával is bizonyítani lehet. Az árvízi helyzetek legveszélyesebbike, ha a magas vízszintek jéglevonulással párosulnak. Ilyenkor nem érvényesülnek az általában jól ismert, kézben tartható folyamatok, a zajló vagy éppen összeálló jég romboló hatása kiszámíthatatlanná teszi a védekezési folyamatot februárjában ilyen árvíz vonult le a Dunán, az árvízvédelmi töltések szakadása esetén nagy területeket fenyegetve elöntéssel mindkét országban. (A jég elleni védekezés sajátossága, hogy a folyó alsó szakaszán kell kezdeni a törést, hogy a felaprózott táblák akadály nélkül ússzanak le a mederben.) A közös elvek alapján működtetett jégtörő flotta bevetésének köszönhetően sikerült a kialakult torlódást, jégmegállást megszüntetni és biztosítani a jég levonulását. A Tisza-völgyi árvízveszély megelőzését, csökkentését szolgáló beavatkozások határon túl érezhető hatásának vizsgálata folyamatosan történik még a tényleges megvalósítást megelőzően. Az együttműködésnek nagyon fontos területe a vízminőség-védelem. A határvízi bizottságban külön állandó albizottság foglalkozik azzal, hogy a nagy folyók, főcsatornák, vízrendszerek és a felszín alatti vízkészletek minőségéről egyeztetett mérési módszerek szerint nyert folyamatos adatsorok álljanak rendelkezésre, melyeket mindkét fél elemezni tud, és szükség esetén javító intézkedéseket léptethet életbe. Különleges feladat az 1983-ban üzembe helyezett paksi atomerőmű határon inneni és túli hatásának radiológiai és hőszennyezési vizsgálatokkal való nyomon követése január-márciusban rendkívül súlyos romániai bányabaleset miatti cianid- és nehézfémszennyezés vonult végig a magyarországi 584 km-nyi és a Vajdaságban 159,6 km Tiszaszakaszon egészen a Duna-torkolatig. A hazai szakaszon alkalmazott vízkormányzási, hígítási módszerek jelentősen csökkentették a mérgező anyag koncentrációját a határon túl, de a szennyezés még így is komoly ökológiai károkat okozott a Tiszán, mellékvízfolyásain és a többcélú vízrendszerben Természetvédelem A kiemelt természeti értékek megóvása terén Szerbiában már jelentős és mintaszerű eredményekről is beszámolhatunk. Elkészültek és elfogadásra kerültek a nemzeti parkok rendezési tervei. A Szabadka közelében levő Ludas-tó, a becskereki Császár-tó, a Fruska Gora Nemzeti Park vagy a Száva holtágát képező Obarska bara már védett terület. Lassan megfelelő tartalmat kapnak és ténylegesen hasznosítható turisztikai attrakciók lesznek. Annak ellenére, hogy néha még küzdeni kell a mindenki számára egyértelmű értékek megóvásáért - lásd például a becskereki hajógyár építése vagy a Császár-tó megóvásával kapcsolatos gazdasági-környezetvédelmi eszmei-politikai összecsapás -, azért ezen értékek jelentőségét már ismeri és elfogadja az emberek többsége. Aki már járt a Topolya melletti Zobnaticán, a becsei Gyöngyszigeten vagy a Szelevényi erdőben, a közép-szerbiai Kopaonikon vagy Zlatiboron, őszintén félti, óvni szeretné ezeket az értékeket is. A Fruska Gora Nemzeti Park Szerbia büszkesége, a Dunához simul 38 kilométer hosszan. E nemzeti park egyformán kiemelt terület Belgrád és Újvidék számára, ezért harmonikusan fejlődik. 14

15 Azonban e néhány pozitív tény, előrelépés ellenére az országban a környezet- és természetvédelem mégis kedvezőtlen képet fest. A néhány területhez köthető eredmények alig látszanak ki a mindennapok problémáinak sorából. A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) Green Belt azaz zöld sáv kezdeményezése az 1989-ben megszűnt vasfüggöny vonalán fennmaradt természetes és természetközeli területek megőrzését szorgalmazza. A második világháborút követő időszakban létrehozott, egész Európán áthúzódó, szigorúan őrzött határsávokban több mint három évtizedig szünetelt, illetve töredékére csökkent az ember tájformáló tevékenysége. Ennek eredményeként több ezer kilométer hosszúságban maradtak fenn természetes vagy természetközeli állapotú élőhelyek, kirajzolva egy európai méretű és jelentőségű ökológiai folyosó nyomvonalát. A Green Belt programja e folyosó megőrzését, illetve fejlesztését, valamint a hajdani vasfüggöny által elválasztott országok közötti kapcsolatok erősítését tűzte ki céljául. A közelmúltban még népeket elválasztó vonalon lévő, illetve az ehhez kapcsolódó természeti értékek megőrzését a határ menti lakosság közvetlen együttműködésével, határokon átnyúló programok keretében kívánja elősegíteni. Az első, területhez kötődő projekt a szerbiai Felső-dunai Speciális Természeti Rezervátumban vette kezdetét. A védett terület szervesen kapcsolódik a horvátországi Kopácsi-rét és a magyar oldalon lévő Duna-Dráva Nemzeti Park területeihez. Ez az együttesen mintegy 700 km2 nagyságú, változatos élőhelyegyüttes nemcsak az élővilág sokféleségének forró pontja, de kulturális sokszínűsége is jelentős. A rezervátumban megvalósított élőhely-térképezés a kezelési és élőhelyfelújítási tervek összehangolását szolgálja. Az érdekelt szervezetekkel, helyi csoportokkal való véleménycserék alkalmával a természetvédelemnek a vidékfejlesztésben játszott szerepe volt az egyik kiemelt téma. A Green Belt keretein belüli szerb magyar együttműködésre több lehetőség is kínálkozik a közös országhatár mentén. A Duna árterületén a közös vízkormányzási és élőhely-fejlesztési programok mellett az egyes fajok védelmét célzó tevékenységek is megkívánják a nemzetközi szintű tervezést és összehangolt tevékenységet. Különösen jelentősek azok a tájegységek, ahol az országhatár elválasztja a természetes egészként működő területeket, mint például a határképző Kőrös-ér vízgyűjtőjének két oldalán húzódó élőhelymaradványok esetében. A Duna-Tisza közti homokhát peremén lévő határszakasz természeti adottságai folytán is határjellegű. Az átmeneti talajtípusok változatossága, a hullámos felszínhez közeli talajvíz okozta mozaikos tájszerkezet és az ezen belül fellépő láposodás és szikesedés kiemelkedően magas élőhelyi és faji sokféleséget eredményezett. A XX. század második felében szorgalmazott, szinte minden négyzetméterre kiterjedő mezőgazdasági és erdészeti fejlesztések sem tudták teljesen megsemmisíteni ezt a gazdagságot, így az elmúlt évtizedben számos terület került védelem alá a határ mindkét oldalán. Mivel ezeket a szigetszerű egységeket egy településekkel tarkított mezőgazdasági tájba ágyazva kell fenntartani, a természetvédelem érdekei csak egy komplex vidékfejlesztési koncepció keretén belül valósíthatóak meg. A vízgazdálkodásnak kulcsszerepe van a régió gazdasági fejlődésében és a természetvédelemben is, ezért e tevékenységeket a közös vízgyűjtő szintjén kell összehangolni. A meglévő és potenciális védett területeket csakis egységes ökológiai hálózatba kapcsolva és összehangolt kezeléssel őrizhetjük meg az utókor számára. Elengedhetetlen a természetbarát területhasználat alkalmazható formáinak (extenzív állattartás, ökoturizmus, falusi turizmus, vadászat) felmérése, valamint a helyi lakosság megismertetése a természetvédelem kínálta fejlesztési módokkal és lehetőségekkel. A bánsági szikesek, azaz a tiszántúli puszták táji és természeti értékeinek megőrzéséhez több szempontból is szükséges a határokon átnyúló együttműködés. A nagyrészt szikes élőhelyek fennmaradásához szükséges a megfelelő, természetes vagy ahhoz közeli vízjárás biztosítása. Avízügyi tervek összehangolása mellett a pusztákon szerzett kezelési tapasztalatok cseréje is növelné a védelem hatékonyságát. A természetvédelem másik célkitűzése az itteni túzokpopuláció megőrzése. A faj biológiai sajátosságai, valamint nagy területigénye miatt ehhez elengedhetetlen az összehangolt tevékenység, nemcsak Szerbia és Magyarország, de Románia részéről is. 15

16 Energiahatékonyság kérdései a térségben Egy ország ipari szintjét a es években egyértelműen a műszeripara határozta meg. Változván a világ, a 90-es évektől az ipar megítélésében, a gazdaság versenyképességében, a társadalom szervezésében az energetika vált meghatározóvá. Az energetikai kérdések a magyarországihoz hasonló súllyal Szerbiában még nem vetődtek föl, de a döntés hozók már kezdik itt is felismerni a terület stratégiai fontosságát. Ma minősíteni az energetikát a villamosenergia- termelésén, -szállításán és -elosztásán keresztül lehet. Itt integrálódnak az energetikai korszakok; nap, fa, víz, szél, szén, olaj, gáz, atom mint primer energiahordozók. Mindez a megfelelő szintű informatika, automatizált-ipar és szolgáltatás, valamint villamos hálózati konform nélkül nem versenyképes. Erre támaszkodik a gázkonform fűtéstechnika is. Kiemelt gazdasági, társadalmi jelentősége mellett a magyarországi villamos energiát termelő technológiák a legnagyobb környezetszennyezők; CO2-kibocsátás, por, meleg víz stb. Közvéleményünk a kisfogyasztói villamosenergia-áron ami az EU-tagországok között Magyarországon a legmagasabb és a füstölgő kéményeken keresztül érzékeli a negatívumokat. Magyarországon az erőművek közül a nagyerőművek nyílt vagy zárt ciklusú gőz- vagy gázturbinás rendszerek atom, szén, lignit, gáz primer energiahordozó bázison, a kisebbek kapcsolt gázmotoros rendszerűek gázbázison. Ez az erőműszerkezet rossz hatásfokú, azaz a primer energia nagyobb része hőenergiává, kisebb hányada villamos energiává alakul. Ezért a mai technikai szinthez viszonyítva magasak a termelői árak. Fűszerezve van még a struktúra az alábbiakkal: szénerőműveink privatizálásakor az állami képviselők a pillanatnyi előnyösebb vételár érdekében garantálták a vevők 8% eszközarányos nyereségét. Ezzel az új tulajdonosok a megvétel után érdektelenné váltak a későbbi költségracionalizálásban és technológiafejlesztésben. Hőerőműveink egy része méterfából készített aprított fát szór a lignitre és szénre mintegy másfélmillió erdészeti köbméter mennyiségben. Ezt megújulóenergia-termelésnek álcázzák, csökkentve a CO2- bírságot, így nem érdekeltek az érdemi technológia-fejlesztésben. Sikerült a fentiekkel elérni, hogy napjainkban az importált villamos energia tartósan olcsóbb, mint a hazai termelés. Élnek a lehetőséggel a szolgáltatók, nagy mennyiségű importot vásárolnak, ezzel rontják a hazai erőművek kihasználtságát. A szállítás, irányítás, elosztás díja elsősorban megegyezésen alapul. Pontosan számolni a tényleges szállítási ráfordításokat a forráspontok erőmű, import belépési pont, a fogyasztási pontok, a tényleges szállítási útvonalak és az ezeken átvitt teljesítmények ismeretében lehetne, folyamatosan mérve a veszteségeket. Légvezetékek esetén a nagyfeszültségű szállítási veszteségek időjárásfüggőek. Villamosenergia- hálózatunk alapvetően nagyerőműstruktúra; nagy teljesítményű termelés, több lépésben, több százezer voltra való feltranszformálás, szállítás, letranszformálás több lépésben, majd kis feszültségen fogyasztás. Száz méterre az erőműtől 1kWh fogyasztásáért ugyanannyi szállítási költséget fizetnek, mint tőle 200 km-re. A szállítási veszteségben az áramlopások is benne vannak. Igaz, a fogyasztásmérők pluszosak, azaz mindig többet mérnek a ténylegesnél. Bármelyik utat vesszük, az áramlopásokat intézményesen a többi fogyasztóval fizettetik meg. Mindemellett rendszerirányítási többletköltséget okoznak a kapcsolt erőművek. Távfűtésekbe integrált hőhasznosításuk miatt nem lehet őket visszaszabályozni, ha teljesítményükre nincs szűkség. Ugyanilyen irányítási gond a nagyarányú import is a merev erőmű-struktúrában. Statikus energiatárolási lehetőség nincs a rendszerben. A megújuló energiából mint a primer energiából termelt villamos energiát a szolgáltató szabott áron köteles átvenni. Primer energiában hazai forrás nagyerőműveknél a szén és a lignit, import forrású a hasadó anyag és a gáz. Hosszú távon elegendő lignitvagyonnal rendelkezünk, ennek ellenére a gázerőművek építését 16

17 szorgalmazzák. Kisebb beruházást igényelnek, és rövidebb lehet a megtérülési idő. Ezzel viszont együtt jár az importfüggőség növekedése. Csúcsidőn kívüli fogyasztásnövelést céloz az éjszakai áram és a zöldáram. Hőszivatytyús rendszerek elterjedését remélik az utóbbitól. Megközelíti, sőt néha meg is haladja a téli fűtési fogyasztási csúcsokat a nyári klímás fogyasztás. Nem az elektromos klímák beépítését kellene szorgalmazni, hanem napenergiával működtetett abszorpciós klímák terjesztése lenne a nemzetgazdasági érdek Hazai adottságok Uniós elvárások Hazai lehetőségeink: nagy lignitvagyon, kiváló mezőgazdasági adottságok, kitűnő geológiai elhelyezkedés, nap, szél, termálvíz. Nemzetközi vállalásaink CO2-egyezmények, az EU-s elvárások: 2020-ig 20% energia-takarékosság, 20% CO2-csökkentés, 20% megújulóenergia- hányad. Gazdasági és társadalmi céljaink: megteremteni a régió legfejlettebb gazdaságát, munkahelybőség, egyenlőbb közteherviselés. Figyelembe véve az előzőeket, a kor műszaki, technológiai szintjén mit lehet, és mit kell tenni a hatékony, költségoptimalizált versenyképes energetika eléréséhez? Atomerőmű-program Amikorra minden hőerőművet be kell zárni, a paksi erőmű mellett új atomerőművet akarunk építeni? A Parlament jóváhagyta a tervezés megkezdését, mellyel egy több évtizedes folyamat indul el a megvalósulásig. Ez annyira távoli, hogy akkor már a fúziós korszakban érdemesebb lenne gondolkodni. Nemzetgazdasági érdekünk: első a megújulók fejlesztése, második a barnaszén, ligniterőművek életben tartása továbbfejlesztéssel, harmadik az atomerőmű-tervezés. Ma a paksi atomerőmű hűtővize hulladékhővel télen-nyáron fűti a Dunát. Ez a hőterhelés környezetszennyező, és villamos hatásfokvesztő erőműoldalról. Alacsony forráspontú gőzturbina beiktatásával a maradék hőt mezőgazdasági feldolgozó-iparban lehetne hasznosítani. Tüzelés helyett gázosítás Nagy erőműveknél a mechanikai erőforrás-bázist a gáz-és gőzturbinák, valamint a gázmotorok jelentik. Váltakozó feszültségű nagyerőműveknél a jövőben is ezek maradnak az alapegységek. Egyenfeszültségű nagyerőművek tüzelőanyag-cellás technológiával, hidrogén vagy szintézisgáz primerenergia-hordozóra alapozva épülnek. A nem gáz-halmazállapotú primer energiahordozókat, akár fosszilis, akár megújuló eredetűek elgázosítással kell felhasználni. Annak ellenére, hogy az energiaipar nagyon szeret tüzelni, a ki- és elgázosítási technológiák nagyipari méretekben adottak. Bűn eltüzelni a fát, a szalmát és általában a fás- és lágyszárú mezőgazdasági hulladékot. Elgázosítva jobb hatásfokú az energetikai hasznosításuk is, és nem környezetszennyezőek. Tüzelésnél a CO2- körforgás megvalósul a megújulók esetében, de a porterhelés megmarad környezetszenynyezőként. Megújulóknál a biogázt fermentációval vagy valamilyen pirolízissel állítjuk elő. Maximalizált villamos hőhasznosítás és átmeneti hőtárolás Akár több fokozatban a primer energia égéshőjének 70-80%-át villamosenergiává kell átalakítani. Lehetséges összeállítás: gázturbina után kapcsolt gőzturbinafokozatok. Így megnő a villamos hatásfok, az eddigiekhez képest felére, harmadára csökken az a hőmennyiség, amelyet más üzemben hasznosítanak, gazdaságossá válhat átmeneti hőtároló építése. Időben eltolható a villamos energia és a hőenergia felhasználása, átmeneti hőtárolással. Leszámítva a minimális veszteségeket teljes égéshőhasznosulás mellett szabályozható marad a rendszer, szemben a kapcsolt erőművekkel. Koncentrált nagyerőművek kontra területileg elosztott kiserőmű-hálózat 17

18 A villamos energia árában kb. 10% hálózativeszteségi-díj van feltüntetve. Ma a paksi erőmű termelésének negyede a levegőt fűti? Optimalizálással minimalizálni kell a hálózati veszteségeket. Veszteségi összetevők a vezetékben folyó áram minimalizálása érdekében végzett fel- és letranszformálások és az áram által okozott hőveszteség, a vezeték fajlagos ellenállásával és a szállítási távolsággal arányosan. Az lenne az ideális, ha minden fogyasztó közelében ott lenne egy erőmű, amely akkor és annyi energiát termel, amennyi a fogyasztónak kell. Ez adná a szállítási veszteség minimumát. Bizonyíthatóan jól közelítjük az ideális állapotot, ha a nagyfogyasztókat a nagyerőművek közelébe telepítjük, vagy a nagyfogyasztó mellé építünk nagyerőművet, illetve ha területileg szétszórt kis- és minifogyasztók mellé kis- és minierőműveket építünk területileg szétszórva. Megújuló energiás kis- és minierőművek kis feszültségre Magyarország adottságainak a területileg elosztott kiserőmű-hálózat kiépítésére a megújuló energiás kis- és mini kommunális hulladék, nap, szél, biomassza erőművek felelnek meg. 230V-os hálózati szakaszon üzemeltetve, és 230V-on termelve, az adott fogyasztói kör igényének megfelelően méretezve, a szállítási és irányítási veszteség minimális. Ezek a beruházások munkahelyte-remtőek, és megfelelő támogatási rendszerrel öt éven belül megtérülhet a befektetett tőke. Rendszerirányíthatóság véletlenszerű erőműkomponens esetén Primer energiahordozóként a nap és a szél véletlenszerű, azaz a napelemes erőművek akkor termelnek, ha van napsugárzás, szélerőművek akkor termelnek, ha szél van, és elegendő mozgási energiával rendelkezik. Menetrendhez kötött rendszerirányítást ilyen feltételekkel csak kompenzáló erőmű-kapacitással lehet megvalósítani, ha nem áll rendelkezésre átmeneti tároló. Átmeneti tároló esetén a véletlenszerű termelést az átmeneti tárolóban integráljuk, majd a már ismert mennyiséget a menetrendhez illesztjük. Magyarországon nem építettek átmeneti tárolót, terveztek több tározós vízerőművet, de megvalósításuk elmaradt. Ezért rendszerirányíthatóságra hivatkozva korlátozzák a szélerőművek építését. Eddig két kontingenst engedélyeztek, akik bekerülhettek a kötelező átvételi körbe, 330MW és 440MW kapacitással. Átmeneti villamosenergia-tároló rendszer Napi fogyasztási görbéket analizálva csúcs-, völgy- és mélyvölgy időszakokat definiálhatunk. A termelt villamos energia átvételi árak is ezt követik; legolcsóbb a mélyvölgy időszak energia-átvétele. Villamosenergia-tárolót három céllal is létesíthetünk: rendszerirányítás, véletlenszerű erőműkomponensek kompenzálása, kedvezőbb átvételi ár. Rendszerirányítási feladatokra a hálózathoz tartozó helyileg osztott tárolórendszert kell megvalósítani. Kötelező átvételi körbe vont nagy kapcsolt erőművek Csak abban az esetben maradhatnának a nagy kapcsolt erőművek a kötelező átvételi körben, ha áttérnek biogázra, és legalább 1 órás átmeneti hőtárolót alkalmaznak. A biogáz földgázvezetéken szállítható, ennek törvényi háttere rendezett. Fentiek konklúziójaként állami szerepvállalással értékrendet kell teremteni, majd ennek megfelelően a villamosenergia-rendszert fokozatosan átalakítani. Jogszabályi háttérváltoztatás mellett állami bankgaranciával támogatni kell a nagyerőmű-fejlesztéseket, a megújulók támogatásánál pedig a prioritásnak a munkahelyteremtés és az 1kW-ra eső beruházási költség minimum kívánatos. 18

19 2.3. Fogyasztási szokásaink A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fogyasztói társadalmat az tartja fent, hogy a termelés iszonyú iramban löki piacra az új termékeket, a fogyasztók pedig óriási sebességgel cserélik le régi cuccaikat újakra. Miért is hajlandóak az emberek új és új dolgokat vásárolni, gondolkodás nélkül? Milyen következményekkel jár? Az elmúlt évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy elsősorban a fejlett világ országaiban a globális társadalmi-gazdasági hatások eredményeképpen kialakult (az erőforrásokkal pazarlóan bánó) fogyasztási szokások, sem társadalmi-gazdasági, sem pedig környezeti szempontból nem tekinthetőek sem hosszú, sem rövid-távon fenntarthatónak. Társadalmilag a jelenlegi fogyasztási minták nem fenntarthatóak egyrészt azért, mert a fogyasztási javak a különböző területi társadalmi csoportok között igen egyenlőtlenül oszlanak meg. Másrészt, mert a különböző területi társadalmi csoportok fogyasztási lehetőségei, a fogyasztási javakhoz való hozzáférése is egyenlőtlen. Környezetileg sem fenntartható, mert ma mind a termelői oldal, mind pedig a fogyasztói oldal részéről, a fogyasztási javak előállításához szükséges természeti erőforrások túl-használata a jellemző, amivel kockáztatjuk a kimerülésüket, és ezzel veszélyeztetjük a jövő generációk igényeinek kielégítését. Az államszocializmus időszakában hazánk lakosságának élet- és fogyasztási színvonala jelentősen elmaradt a nyugat európai országokéhoz képest. A szocialista belső piacot, néhány, monopol helyzetben levő állami vállalat uralta és határozta meg a fogyasztói kínálatot. A szolgáltatások és áruk korlátozottsága volt jellemző. A vásárlási szokások pedig ezekhez a korlátozott lehetőségekhez alkalmazkodtak. Ugyanakkor ez a helyzet kihatással volt a lakosság fogyasztói magatartására is. A térségben az 1970-es évek közepétől, a rendszerváltozásig, a lakosság fogyasztói magatartásában az önkéntes, és a hiánygazdaság okozta nagymértékű megtakarítási hajlam mellett a tervezői attitűdök, a jövőben való gondolkodás voltak jelen. A piacgazdasági viszonyok megjelenésével majd megszilárdulásával, gyökeresen megváltoztak a termelési és fogyasztási szokások, s ezzel együtt azok környezetre gyakorolt hatása is. A fogyasztói oldalon, gazdaság általános fellendülésével megjelentek a Nyugat-Európai fejlett országokhoz hasonló pazarló, energiaigényes és a valós igényeket meghaladó fogyasztási szokások. A szakirodalom szerint, az egykori szocialista országokban a fogyasztói társadalom még erősebben bontakozott ki, mivel ezekben az országokban a fogyasztás egyben a társadalmi-jövedelmi helyzet kifejezésére is lehetőséget adott,amelyre az államszocializmus időszakában csak mérsékelten volt a lakosságnak lehetősége. Az itt élők továbbá igen fogékonyak az újtermékek megvásárlására illetve az erre vonatkozó reklámokra. A lakosság 1 része rögtön kipróbálná, ha valami újdonságot hall a tévében. Felnőtt magyar lakosságnak például csupán 12%-a érezte magát elégedettnek azzal amije volt, a többség még többet fogyasztana. Bár a fogyasztás mennyisége nőtt, ez sok esetben nem párosult minőségi javulással. Különösen igaz ez a fogyasztási szerkezetben legmagasabb kiadást jelentős élelmiszerfogyasztás esetében. Bár az elmúlt években valamelyest nőtt a teljes fogyasztáson belül az egészséges élelmiszerek és biotermékek aránya, az még mindig nagyon alacsony, és messze elmarad az EU15-ök átlagától, ugyanakkor meglehetősen magas az élvezeti cikkek, a dohányáruk, és az alkohol részaránya, illetve sokan fogyasztanak az egészségre már bizonyítottan káros adalékanyagokkal kezelt élelmiszereket. A fenntartható fogyasztás megvalósulásának egyik legfontosabb eleme tehát az egészséges és környezeti szempontból is megfelelő termékek forgalmazása és a fogyasztókhoz való eljuttatása lenne. A régió lakossága fogyasztási szokásainak fenntarthatatlanságát támasztja alá az a tényadat, hogy a születéskor várható élettartam átlagosan mintegy 8 évvel marad el a nyugat-európai országokban élőkétől. A magyarok mortalitási, és morbiditási mutatói egyike a legrosszabbaknak ma Európában. Komoly problémát jelent az elhízás is, mely a lakosságnak több, mint felét érinti. 19

20 A fogyasztási szokások, és minták alakulására erőteljes, és nem pozitív irányú befolyásoló hatást gyakoroltak és gyakorolnak a kilencvenes évek középétől egyre nagyobb számban megjelenő bevásárló központok, és hipermarketek. Az Európai Fenntartható Termelés és Fogyasztás Akció Terv, kiemeli a kereskedelemi szektor egyre növekvő jelentőségét a fogyasztói szokások fenntarthatóbb irányba történő elmozdításában. A szakirodalom szerint, pedig nem kétséges, hogy a hipermarketek reklámjaikkal, befolyásolják a fogyasztói szokásokat. Megemlítendő az is, hogy a vizsgálatba bevont élelmiszerkereskedelmi láncok mindegyike üzletpolitikájának és stratégiájának szerves részét képezi az ún. Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás. A láncok mindegyikére jellemző hogy környezetvédelmi beruházásokat végez, illetve társadalmi-szociális célú megmozdulásokat szervez. Ugyanakkor ezen tevékenységek és megmozdulások egy része inkább csak a zöldre festés kategóriáját meríti ki. A vásárlók igen nagy százaléka kifejezetten árérzékeny, a termék minősége, egészségre gyakorolt hatása csak ezt követő szempont. A jelenlegi fogyasztási szokások a hulladéktermelés szempontjából sem fenntarthatóak. Különösen igaz ez a szintetikus hulladék-anyagokra, műanyagokra, melyeket vásárlásaink során a termékekkel együtt csomagolás formájában veszünk meg. A fenntarthatóság ellen ható folyamat, hogy az előrejelzések szerint a műanyagipar jelentősége és aránya tovább nő az ágazaton belül. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos a hulladék mennyiségének csökkentése a lakossági fogyasztásban is. El kellene érni, hogy fogyasztók már a termék kiválasztásának és megvásárlásának pillanatában figyelembe vegyék a termék környezeti hatásait és tudatosan az olyan termékeket választanának, amelyek csomagolása környezetbarát, vagy újrahasznosítható anyagból készült, így kisebb terhelést jelent környezetének. Elengedhetetlen feltétel ehhez a fogyasztók megfelelő és széleskörű tájékoztatása, szemléletének formálása is. A fogyasztási szokások alakulása szempontjából nem elhanyagolható, a fogyasztói árak növekedése, amely szoros összefüggésben áll az energiaárak globális, világpiaci alakulásával. A termékek ára igen érzékenyen reagál az energiaár változásra, mivel a termékek árába beépülnek az előállítási és, szállítási költségei. Jól látszik ez az összefüggés az élelmiszerárak és az energiaárak alakulásának együtt mozgásából is. Szükséges a fogyasztási szokások megváltoztatása, azért is, hogy a vásárlók részesítsék előnyben választásaik során az energiatakarékos termékeket. Elő kell segíteni a fogyasztók környezettudatosságát, hogy vásárlásaiknál a helyben készült, hazai terméket válasszák, melyek kevesebb szállítási költséggel járnak együtt és így kisebb energiafelhasználásuk, illetve a környezetre gyakorolt terhelése is. Az energiafogyasztás optimalizálása és csökkentése érdeke a fogyasztónak is, mivel ezzel pénzt takaríthat meg, de érdeke az államnak is, mert csökkenthetővé válik az összes energia igény. Ennek eléréséhez a jogi, érdekeltségi és szabályozási feltételek teljesítése is szükséges lenne a lakosság tudatformálása mellett. A magyarországi Fenntartható Fejlődés Stratégia, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program egyaránt kiemeli a környezet és egészségtudatosság növelésének fontosságát a hazai lakosság körében. Ennek egyik legfontosabb eleme kell, hogy legyen a lakosság széleskörű és megfelelő tájékoztatása. Mindkét dokumentum szerint a zömében még kedvezőtlen fogyasztói szokások rögzülése mögött a lakosság tájékozatlansága áll. A fogyasztói tájékoztatás egyik legfontosabb eszközei e tekintetben a logók, címkék, zöld termékjelzések. Ezen termékjelzések használatának célja és elsődleges feladata, hogy az elfogult reklámok helyett, egyértelmű és hiteles tájékoztatást adjon a fogyasztóknak az adott termék környezethez való viszonyáról, arról, hogy a termék életciklusa során mekkora környezeti terheléssel jár, és annak milyen egészségügyi hatásai vannak. Az informálás mellett a fogyasztó segítése is cél a vásárlási döntései során. A logó ezzel a felvilágosítás, tudatformálás fontos eszközévé válik. A környezeti jelzések bevezetésének elsődleges célja a környezetterhelés csökkentése volt, de alkalmazásuk a felvilágosítás-tudatformálás fontos eszköze is. Általános elterjedésük fokozza a fogyasztók környezeti érzékenységét. 20

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

és s Energetika Operatív v Program (KEOP)

és s Energetika Operatív v Program (KEOP) Felszín n alatti vizeket érintő fejlesztések, sek, beruházások Környezeti és s Energetika Operatív v Program (KEOP) 2007-2013 2013 közöttk Huszár Hajnalka KvVM Víz Keretirányelv Főosztály Budapest, 2007.

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben