6.1. A DARABÁRU-RAKODÁS GÉPEI

Átírás

1 292. oldal 6. RAKODÓGÉPEK Anyagok továbbítása az anyag tárolóhelyétől a felhasználás helyére három műveletből tevődik össze. 1. A feladás helyén tárolt anyagot az anyagmozgató gépre kell helyezni (felrakni). 2. Az anyagot a rendeltetési helyre kell szállítani. 3. A rendeltetési helyen a szállított anyagot az anyagmozgató gépről le kell rakni (kirakodás, ürítés). Az eddig ismertetett anyagmozgató gépek általában a 2. műveletet, tehát a szállítást végzik. Néhány szállítógép az anyagleadást is elvégzi (pl. szállítószalag, lengővályú). Egyesek az anyagfelvétel és -leadás elvégzésére is alkalmasak (pl. markolós daru, elevátor, szívóüzemű pneumatikus szállítóberendezés). A legtöbb esetben azonban az 1. és 3. alatti műveletek, az anyagleadás és -felrakás (rakodás) gépesített elvégzésére rakodógépet kell alkalmazni. A rakodógépek általában önjáró, különlegesen kialakított anyagmozgató gépek, amelyek néha szállítást is végeznek (pl. emelőtargonca). A rakodásra kerülő anyag szerint megkülönböztetünk darabáru- és ömlesztettanyag-rakodó gépet A DARABÁRU-RAKODÁS GÉPEI A darabáruk sokfélesége, azok alakja, nagysága, anyaga, mérete és súlya szerint eltérő darabjai miatt a gépesített rakodása sokáig megoldatlan volt. Az egységrakományok kialakításának bevezetése adott lehetőséget a darabáruk gazdaságos gépi rakodására Az egységrakomány kialakítása A darabáruknak nagyobb szállítási egységekké való összefoglalása révén előálló meghatározott méretű és súlyú rakományt egységrakománynak nevezik. Az egységrakomány méretét a szállítóeszközök rakfelületének legjobb kihasználása alapján határozták meg. Az egységrakomány képzésére általában rakodólapot, különféle alátéteket, tárolóládákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a rajtuk elhelyezett darabárunak kézi vagy gépi eszközökkel történő mozgatását. A darabáruk egységrakományként való összefogása lehetővé teszi az egyes darabáruk ismételt kézbevétele nélkül azok rakodását, szállítását és tárolását. Továbbá mód nyílik nemcsak egy termelőüzemen belüli gazdaságos anyagmozgatásra, hanem üzemek közötti, sőt a termelőüzemekből a fogyasztóig terjedő összefüggő szállítási lánc kialakítására. Az egységrakományban végzett rakodás, szállítás csökkenti a darab- áruk sérülését és az anyagmozgatás balesetveszélyességét. Az egységrakomány-képzés eszközei: A rakodólap (6.1. ábra) könnyű, rendszerint fából készül. A sík rakodólap egy vagy két síklap, alacsony oszlopokkal összekötve oly módon, hogy emelővillával mind a négy oldalról kezelhető. Szabványos méretét az MSZ kötelezően írja elő (800x 1200 mm). E rakodólap típus teherbírása 10 kn (a mozgatóeszköz villáján), ill. 40 kn (halmazban). Az emelővilla bevezetésére szolgáló nyílás magassága 100 mm. Rakodólap, fogalom meghatározások MSZ Oldalfalas rakodólapok fedéllel vagy anélkül készülnek. A felépítmény legalább három függőleges falból áll. A falak tömörek vagy rudakból, ill. huzalrácsból 6.1. ábra. Szabványos fa rakodólap

2 293. oldal (6.2. ábra) kiképzettek lehetnek. A falak kiképzése olyan, hogy haimazba rakás esetén a rakományt nem terheli a felső rétegben elhelyezett rakomány súlya. Az egységládák a termelőüzemen belüli anyagmozgatásban kerülnek alkalmazásra. Mérete a nyers anyagok, szerelési anyagok méretétől függ, azonban úgy kell meghatározni, hogy a szabványos rakodólap rakfelületét gazdaságosan használják ki (6.3. ábra). A szállító tartály az előző egységrakományképző eszközök továbbfejlesztésének eredménye. Inkább az üzemen kívüli, a termelőüzem és a fogyasztó közötti szállítás eszköze. Célja, hogy a benne tárolt árut megvédje minden külső behatástól, és lehetővé tegye az esetleges többszöri átrakást, szállítást, tárolást a rakomány megbontása nélkül. A szállítótartályok befogadóképességük szerint lehetnek: ]. Kis szállítótartályok, amelyek névleges befogadóképessége m 3 közé esik (6.4. ábra). Zárt kivitelű, egyik hosszanti fala leszerelhető, fedele részben felemelhető. Futókerékkel van ellátva, vontatható, emelővillával vagy daruval emelhető. Hazánkban a MÁV vezette be. 2. Közepes szállítótartályok, amelyek névleges befogadóképessége m 3 térfogatú. Hazánkban nem terjedt el a használata. 3. Transzkonténerek, amelyek névleges befogadóképessége m 3, keresztmetszetük négyzet 8/X8' (2435X2435mm 2 ), és hosszuk m-ig szokásos. A transzkonténer olyan önhordó, alumíniumból vagy acélból készült láda, amelynek sarkain kapcsolószemek vannak, és kapcsolóelemmel a ládák egymáshoz, vagonhoz, hajóhoz, rakodógépekhez kapcsolhatók (6.5. ábra). A konténerekben a darabáruk elzárhatók, szükség esetén belsejük klimatizálható. Jelenleg az országok közötti szállításokhoz a 200 kn-os transzkonténereket alkaimazzák a leggyakrabban. Hazánkban a Magyar Hajó- és Darugyár 1968-ban megkezdte - külföldi licenc alapján - a 20'-as 200 kn brutto súlyú transzkonténerek gyártását (6.5. ábra). Ajtajai kétszárnyúak, az ajtónyílás majdnem a teljes keresztmetszetét szabadon hagyja a be- és kirakodáshoz. Villás targoncával, daruval emelhető ábra. Szállító tartály 6.2. ábra. Huzalrács oldalfal ú rakodólap 6.3. ábra. Egységláda 6.5. ábra. Transzkonténer (MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR)

3 294. oldal Hat konténer egymásra rakható, ami a tárolótér kihasználása szempontjából nagy előnyt jelent. A sarokvasalásai lehetővé teszik, két 20'-as konténer összekapcsolását 40'-as konténerré. egységrakományok felvételére, ill. lerakás ára különleges géptípust alakítottak ki, az ún. emelőtargoncákat, amelyek alkalmasak arra, hogy a A darabáru-rakodás gépei Darabáruk egyedi rakodása a horogüzemű daruk bármelyikével vagy a horogba akasztható gyorsmegfogó szerkezettel (pl. ollósfogóval vagy emelőmágnessel) rövid idő alatt elvégezhető. Nagyobb számú darabáru rakodásakor célszerű egységrakományt kialakítani. A rakodólapon képezett egységrakományok 6.6. ábra. Nagy emelésű, villamos hajtású emelőtargonca (20 kn) 1 - emelővilla; 2 - vezetőkeret; 3 - mozgó emelőkeret; 4 - álló oszlop felvételére, ill. lerakására különleges géptípust alakítottak ki, az ún. emelőtargoncákat, amelyek alkalmasak arra, hogy a rakományt a padlóról vagy a talajról felvegyék, szállítsák és szükség esetén több méter magas halmazba helyezzék. Az alaptípus (6.6. ábra) jellegzetessége, hog ya szállított teher súlypontja a rakodás teljes tartama alatt kívül esik a targonca alátámasztási pontjain. Az emelőoszlop előre-hátra billenthető, ami a rakodólapok felvételét és lehelyezését megkönnyíti. A targoncavezető a targoncán kiképezett ülésen ül, és az irányítást kormánykerékkel végzi. A nagy emelésű, villamos hajtású emelőtargonca két fő szerkezeti része az emelőmű és a kocsiszerkezet. Az emelőmű hidraulikus működtetésű. Az emelővilla (1) a vezetőkerettel (2) a mozgó emelőkereten (3) fel vagy le tud gördülni. A mozgó emelőkeret az álló oszlopon (4), amely szükség esetén billenthető, csúszik fel vagy le. A mozgó emelőkeretet hidraulikus munkahenger emeli vagy süllyeszti. A mozgó emelőkeret felső kereszttartóján egy-egy lánckerék van, melyek a mozgó kerettel együtt mozognak. E lánckerekeken átvetett hevederes láncok alsó végei az álló oszlop alsó kereszttartójához, felső végei az emelővilla vezetőkeretéhez kapcsolódnak. Így amikor a hidraulikus munkahenger a mozgó emelőkeretet, ill. lánckerekeket felfelé tolja, a hevederes lánc álló oszlophoz rögzített ága hosszabbodik, az emelővilla keretéhez kapcsolódó ága rövidül, és az emelővilla emelkedik. Süllyesztéskor a mozgások ellenkező irányúak. A nagy emelésű targonca emeiési magassága 1, m. Háromrészes teleszkópos oszloppal az emelési magasság lényegesen növelhető, ugyanakkor a kis szerkezeti magassága (az álló keret magassága) lehetővé teszi a használatát alacsony helyiségben is. A hidraulikus hajtószerkezet a függőleges emelőmozgáson kívül még két mozgást tud végezni. Az egyik az álló oszlop billen tése egy alsó csukló körül. A billentést az oszlop két oldalán elhelyezett hidraulikus munkahengerek végzik. A másik mozgással az emelővilla vezetőkeretére felszerelhető egyes, cserélhető fogókészülékeket hidraulikus munkahengerek útján működtethetik. Az emelőtargoncák feladata elsősorban a rakodólapokon elhelyezett anyagok felvétele, szállítása, lerakása. Az emelőtargoncák szerkezete előnyös feltételeket teremtett arra, hogy emelővilla helyett egyéb különleges tehermegfogó szerkezetekkel felszerelve is használhatók legyenek. E szerkezetek könnyen, gyorsan felszerelhetők, és ezekkel az emelővillás targoncák alkalmazási

4 295. oldal 6.7. ábra. Kiegészítő tehermegfogó szerkezetek emelőtargoncához a) darugém, horoggal emelhető terhek részére; b) oldalfogó, bálák, ládák felvételére; c) papírtekercsek, hordók felvételére és fordítására alkalmas fogó; d) ömlesztett anyagok felvételére szolgáló billenőedény területe nagymértékben bővül. Néhány, gyakrabban használt tehermegfogó készülék a 6.7. ábrán látható, ezek: horoggal emelhető terhek részére darugém; bálák, ládák felvételére oldalfogó; papírtekercsek, hordók felvételére és fordítására alkalmas fogó-, és ömlesztett anyagok felvételére szolgáló billenőedény. Az emelőtargonca hidraulikus berendezéseinek kapcsolási vázlata a 6.8. ábrán látható. Az emelőtargoncák kocsiszerkezetei csak a hajtás módjában különböznek egymástól. Az emelőtargonca hajtása lehet villamos vagy belsőégésű motoros. A villamos motoros hajtást a könnyű üzemű zárt helyen dolgozó targoncáknál alkalmazzák. Üzemben tartási költségük kisebb, élettartamuk nagyobb, mint a belsőégésű motorosoké, viszont az akkumulátortelepek energia utánpótlására szolgáló töltőállomások üzemeltetése és a jó útburkolat iránti igénye nehézkessé teszi az üzemet. Haladási sebessége km/h. A belsőégésű motoros targoncák nagyobb sebességükkel és durva üzemi viszonyok közötti alkalmazhatóságukkal tűnnek ki. Hátrányuk viszont az üzemeltetésükkel együtt járó zaj és a kipufogógázok. Haladási sebességük km/h között szokásos. A nagy emelésű emelőtargoncák teherbírása kn. Az alaptípusként ismertetett emelőtargoncának az utóbbi években több továbbfejlesztett változata került használatba. Egyik irányzat célja a közlekedési utak alapterületének csökkentése. Ennek érdekében rövidebb és fordulékonyabb kocsiszerkezetet alakítottak ki. Rövidebbé vált a kocsi a vezetőállásos emelőtargoncánál,

5 296. oldal 6.8. ábra. Az emelőtargonca hidraulikus berendezéseinek kapcsolási vázlata 1 - olajtartály; 2 - szivattyú; 3 - villamos motor; 4 - biztosítószelep; 5 - szűrő a visszaömlő ágban; 6 - szeleptömb; 7 - fojtó-visszacsapó szelepek; 8 - emelőhenger; 9 billentőhengerek; 10 - kettős golyós visszacsapó szelep; 11 - körfolyam-biztosító szelep; 12 - mennyiségosztó szelep; 13 - fogókészülék munkahengerei; 14 - nyitható visszacsapó szelep; 15 - nyomócsövek; 16 - visszaömlő cső ezzel kisebb lett a fordulási sugár, és könnyebb a targoncavezető fel- és leszállása. A gyalogvezérlésű emelőtargoncánál a targoncavezető a targonca mellett vagy mögött haladva, egy vezérlőrúd elfordításával kormányozza és vezérli a targonca mozgását (6.9. ábra). A fordulékonyság növelésére a szokásos négykerekű emelőtargoncákat 12 kn terhelésig háromkerekes kivitelben is gyártják. A háromkerekes targoncáknak kisebb a fordulási sugaruk, és gyakorlatilag helyben meg tudnak fordulni. Az emelőtargonca alaptípusának további korszerűsített változatai: A to1óoszlopos emelőtargonca (6.10. ábra). A billenthető emelőoszlop a kocsi haladási irányában előretolható. A terhet ugyanolyan módon veszi fel és teszi le, mint az alaptípusú emelőtargonca, ekkor a teher súlypontja a targonca alátámasztási pontjain kívül esik. Szállításkor viszont az emelőoszlop behúzásával a teher súlypontja a targonca alátámasztási pontjain belül van. Ennek eredményeként az emelőtargonca rövidebb (a villák, ill. a teher hosszával) és könnyebb lesz (a nagyobb keréktáv következtében a külön ellensúly elmarad). Hosszú anyagok (tartók, rönkök, csövek stb.) mozgatása az eddig ismertetett emelővillás targoncákkal meglehetősen nehézkes, és a továbbítás is széles közlekedési utakat igényel. Az ilyen terhek szállítására az alábbi különleges targoncatípusokat használják. A tolóoszlopos oldalvillás targoncánál (6.11. ábra) az emelőoszlop a négykerekű kocsin oldalirányban eltolhatóan van elhelyezve. A két kitámasztórúd hidraulikus úton végzett leengedése után az oldalirányban

6 297. oldal ábra. Tolóoszlopos, oldalvillás targonca 6.9. ábra. Gyalogvezérlésű emelőtargonca ábra. Tolóoszlopos emelőtargonca kitolt emelőoszlop emelővillája a terhet fel tudja emelni és a kocsi rakfelületére helyezni. Teherbírása kn. A portál-emelőtargonca (6.12. ábra) kötegbe rakott hosszú áruk (fűrészelt áru, hengerelt tartók stb. szállítására alkalmas. A teher felvételekor a portáltargonca nyitott megfog szerkezettel az alátéten elhelyezett rakomány fölé áll, ezután a fogószerkezet pofáit addig közelíti egymáshoz, amíg a perem az alátét alá nem kerül, majd a rakományt felemelve, azt a kívánt helyre szállítja és lerakja. Teherbírása kn. Az üzemen belüli anyagmozgatás racionalizálásánál a gépi hajtású emelőtargoncák mellett is nélkülözhetetlenek az emelőtargoncák legegyszerűbb és legolcsóbb változatai, az alacsony emelési magasságú kézi emelőtargoncák (6.13. ábra). Ezekkel gyártó üzemekben, raktárakban kisebb darabok vagy egységrakományok rövid távolságra gazdaságosan mozgathatók (pl. szomszédos gépek között). A nagy értékű gépi hajtású emelőtargoncák mellett azok kihasználtságát növelni lehet azáltal, hogy a rövid úton végezhető rakodást és szállítást kézi emelőtargoncával bonyolítják le. A kézi emelőtargoncák emelővilla-ágának végein kis átmérőjű támasztógörgők vannak. Az emelővilla ágai nem szabadon lebegve hatolnak be a rakodólap alá, hanem a kis átmérőjű villagörgőkre támaszkodva. Zavartalanul csak ott használhatók, ahol a rakodólapok alsó felületének olyan nyílásai vannak, amelyeken keresztül a villagörgők a padlón gördíthetők. A kétágú villa a rakománnyal együtt hidraulikus úton, a vonórúd szivattyúzó mozgatásával, nagy áttétellel emelhető fel kb. 100 mm-rel. Ez elegendő a rakodólapok olyan mérvű felemelésére, hogy azok továbbít-

7 298. oldal ábra. Portál-emel6targonca ábra. Kézi emel6targonca hidraulikus emel6szerkezettel hatók legyenek. A vízszintes irányú mozgatást lehetővé tevő kerekek közül két nagyobb átmérőjű a vonórúd alatt és kettő a villa végei alatt helyezkedik el. A rakomány továbbításakor annak súlypontja a kerekek által képezett négyszögön belül helyezkedik el. A rendeltetési helyre érve, a munkahengerből az olaj szelepen át történő kieresztésével a rakomány lehelyezhető. Teherbírásuk 20 kn-ig terjed. Nagy forgalmú darabáruraktárak gazdaságos üzeme csak nagyfokú gépesítéssel, az ún. gépesített magasraktárakkal valósítható meg. Az ilyen raktárakban a különféle tárolt áruknak mind az állványokon való elhelyezése, mind az onnan való kihozatala erre a célra szerkesztett különleges gépekkel, az ún. raktári felrakó gépekkel történik [MSZ 6716]. Természetesen az egy-egy raktárban tárolt, rendszerint igen sokfajta árut csak akkor lehet egyöntetűen kezelni, ha azok azonos méretűek, például rakodólapokon kialakított egységrakományok. Eleinte a futódaru és a villás emelőtargonca szerkezeti elemeiből kialakult, darupályán vagy függő sínpályán futó rakodódaru vagy rakodó futómacska szolgált a rakodás elvégzésére. E daru futómacskája egy oszlopra elforgathatóan van felszerelve, amely oszlop függőlegesen mozgó emelővillás kocsit vezet (6.14. ábra). A felrakódaru pályája lehet az állványokon elhelyezett is (6.15. ábra). A raktári állványok magassága az alkalmazásra kerülő villás rakodógéptől függ. Szinten járó villás emelőtargoncával vagy raktár padlószintről kezelt felrakódaruval kb. 5 m magasságig lehet rakodást végezni. Különleges kialakítású - a tetőszerkezetig felnyúló és azt is hordozó magas állvánnyal - az ún. magasraktár. A magasraktári felrakógép kezelése az emelővilla mögött elhelyezett és azzal együtt mozgó kezelőfülkéből történik. A nagyobb polctávolságok miatt a felrakógép mozgási sebességei nagyobbak, az emelési sebesség m/min, a vízszintes irányú haladási sebesség, tekintettel a nagy raktárak hosszú folyosóira, m/min. A polchoz való pontos beállás érdekében két sebességű hajtást alkalmaznak; a polchoz közeledve, lényegesen kisebb, finom sebességre lehet a mozgást átkapcsolni mind a függőleges, mind a vízszintes irányú mozgatás esetén. A magasraktárakban alkalmazott, alul két sínen futó, felül egy sínnel vezetett (vagy fordított elrendezéssel) karcsú, két merev oszlopú raktári felrakógéppel 25 m magas raktártér is kiszolgálható (6.16. ábra). Ez utóbbi három ábra szemléletesen mutatja a fejlődési irányt a növekvő

8 299. oldal 14. ábra. Darupályán futó rakodódaru ábra. Állványon futó felrakógép ábra. Padlószinten járó, felül vezetett magasraktári felrakógép.17. ábra. Görgős tárolóállvány vázlata A metszet: rakod61ap alátámasztása cs6görgővel B metszet: rakod61ap alátámasztása tárcsás görgővel 6. raktártérfogat kihasználása érdekében. A raktári felrakógépek automatikus vezérléssel is elláthatók, a kijelölt állványrekeszt a legrövidebb úton önműködően érik el, és berakodnak, vagy kiürítik azt. Előfordul, hogy egyes raktárakban, mint pl. tartalék alkatrész-, előkészítő-, elosztó raktárban a raktárállványokon elhelyezett egységek helyett azoknak csak egy része, vagy néhány darab kivétele szükséges. E művelet a komissiózás, azaz egy rendelés vagy küldemény összeállításához több kis tételbői álló áruk összegyűjtése. A komissiózás célszerű elvégzésére komissiózó gépet használnak, amelynek kezelője egy üres gyűjtőládát a gép emelőviliájára vagy asztalára helyezve, az egyes tételek tárolópolcait felkeresi. A kívánt tételeket a tárolópoicon levő rakodólapról kézzel a gyűjtőládába áthelyezi. A kézi rakodás megkönnyítésére az asztal magassága állítható.. A legrégebben tárolt áru legkorábbi kiadásának (first in-first out) igénye előtérbe hozta az áramló raktározást. Az áramló tárolás a darabáruraktárban görgős tárolóállványok alkalmazásával valósítható meg (6.17. ábra). A tárolórekesz padlója lejtésű görgő- vagy tárcsapálya. A görgőpályán elhelyezett rakodólap vagy tartály a gravitáció hatására a feladási oldaltól a kivételi oldal felé gördül a lejtőn addig, amíg az előtte álló rakodólapba vagy a pályát határoló reteszbe nem ütközik. Az áramló tárolás előnye: 1. Az árufeladás mindig ugyanazon a helyen történik. Innen a tárolt áru önműködően halad a felhasználási oldal felé. 2. Mindig a legrégibb áru kerül felhasználásra. 3. A raktárállomány könnyen ellenőrizhető. Hátránya: a görgők miatt sokkal költségesebb az egyszerű állványhoz képest. Az áramló tárolás lehetőséget ad a nyilvántartás gépesítésére, sőt a raktárüzem teljes automatizálására, az áru átvételétől az áru kiadásáig. A nagy tömegű és méretű transzkonténerek mozgatására, rakodására nagy teherbírású, különleges kialakítású anyagmozgató gépek kerülnek alkalmazásra. Feladatuk szerint két csoportba sorolhatók: 1. Konténerrakodás hajó, vasút, közút és tárolótér között. 2. Konténer tárolásával kapcsolatos rakodások. Az 1. alatti rakodásra általában konzolos bakdarut alkalmaznak, a hajó fölé kinyúló konzollal. Teherbírásuk kn. A daru elvi felépítése hasonló az ismert bakdaru vagy rakodóhíd felépítéséhez. Lényeges eltérés a futómacska emelőszerkezetében van. A több dobos e

9 300. oldal ábra. Félautomata konténeremelő keret (MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR)

10 301. oldal emelőmű egy különleges emelőkeretet (spreader) mozgat, amely a különböző méretű transzkonténerhosszakhoz illeszthető (6.18. ábra). A keret sarkaiban ágyazott 4 db kalapácsfejű csavar formájú forgózár a konténerláda sarkain levő emelőszembe (lásd 6.5. ábrán) kapcsolódik, és a forgózár hossztengelye körüli forgó mozgással rögzítődik. Vezetékek könnyítik meg az emelőkeret pontos felhelyezését a konténerre. Az emelőkeret sarkain levő kapcsolóelemek rákapcsolása lehet kézi vagy gépi megoldású. Az emelőkeret lehetővé teszi a konténerek gyors és biztonságos megfogását. A kiköt6 területén belüli konténer-szállítás és - rakodás gépesítése igen fontos része a konténerszállítás folyamatának. Az itt alkalmazott rakodógépek igen változatos kialakításúak, általában kötetlen pályás úton mozgathatók, és túlnyomóan hidraulikus működtetésűek. Az eddigiekben e tankönyvben ismertetett rakodógépek közül a transzkonténerek mozgatására használatos géptípusok a ábrán bemutatott portáleme16targonca, a ábra szerinti gumikerekes bakdaru, konténeremel6kerettel kiegészítve ÖMLESZTETT ANYAGOK RAKODÁSÁNAK GÉPEI Az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló gépek a beépített szállítógép üzemét61 függ6en folyamatos vagy szakaszos üzemű rakodógépekre oszthatók. Közös jellemvonásuk, hogy kis szintkülönbségek mellett végzik a rakodási munkát Folyamatos üzemű rakodógépek A serleges rakodógép (6.19. ábra) olyan folytonos üzemű rakodógép, amelynél az ömlesztett anyag felvételét serleges elevátor végzi. A serleges elevátor (1) ferde elrendezésű (kb. 60 ), gravitációs ürítésű. A serlegek jó töltési fokának elérése végett az elevátor alsó tengelyének kétoldali meghosszabbításában egyegy menetű szállítócsigát (2) alkalmaznak. Ezek a csigák az elevátor serlegei által elszállított anyag helyébe új anyagot terelnek. Az elevátor a szállítócsigával együtt egy egységet képez, és a gép alvázára támaszkodik. Szállításkor az elevátort hidraulikus munkahengerek (3) emelik fel. Az elevátor által felemelt anyagnak a szállítójárműhez való továbbítását rendszerint gumihevederes szállítószalag végzi (4). A kihordószalagot függ6leges tengely körül a leadási helyhez lehet forgatni és hidraulikus (5) vagy mechanikus működtetésű emel6vel a szállító jármű magasságához lehet beállítani. Az elevátor és a kihordó szállítószalag a kocsiszerkezeten helyezkedik el. Ezen van még a hajtómotor és a vezetőülés is. A rakodógép hajtására általában Diesel-motoros áramfejleszt6t alkalmaznak. A kocsiszerkezet lehet lánctalpas vagy gumikerekes. A serleges rakodógépek főbb műszaki jellemz6i: rakodási teljesítmény az anyag max. szemnagysága a szállítószalag szokásos hossza ms/h mm, 4... l0m. A marójejes rakodógépnél (6.20. ábra) az anyag felvételét a marófej végzi. A rakodógép hossztengelye irányában elhelyezett cs6 (1) végén kanalak (2) vannak. A kanalak a cs6 tengelye körül forognak. Az anyagba merítve megtelnek, és a cs6 fels6 részén levő nyíláson át a cs6 belsejében elhelyezett szállítószalagra (3) ürítik tartalmukat. A szállítószalagról egy rakodószalagra (4) kerül az anyag. A második szalag vízszintes és függőleges tengely körül emelhető és elforgatható. Így a szállítójárműre irányítható, és az anyag a gépből kirakható. A rakodást végző szerkezeti részek lánctalpas aljkocsin függőleges tengely körül forgatható vázon vannak elhelyezve. A lánctalpas futómű az egész gép helyzetváltozását teszi lehetővé. A gép egyes mozgatóműveit villamos motorok hajtják. A gép kezel6je a gép oldalán elhelyezett kezel6fülkéből működteti a rakodógépet. A marófejes rakodógép f6bb műszaki adatai: a rakodási teljesítmény m 3 /h között szokásos, az anyag max. szemnagysága 120 mm.

11 302. oldal ábra. Serleges rakodógép 1 - serleges ferde elevátor; 2 - szállítócsiga; 3 - hidraulikus munkahenger; 4 - gumihevederes szállítószalag; 5 - rakodószalag felfüggesztése

12 303. oldal ábra. Marófejes rakodógép 1 - csőváz; 2 - kanál; 3 - gumihevederes szállítószalag; 4 - rakodószalag

13 304. oldal ábra. Harácsolókarú rakodógép

14 305. oldal A harácsolókarú rakodógép (6.21. ábra) az anyagfelvételt ún. harácsolószerkezettel végzi. A harácsolószerkezet az anyagot két vagy több, felváltva az anyagba hatoló acél kar segítségével továbbítja a szállítógépre. A harácsolószerkezet karja az emberi kéz gyűjtő mozgásait utánozza. A harácsolórakodónál a harácsolókarokat egy-egy forgótárcsa kerületén levő és a harácsolókar középső részéhez kapcsolódó hajtócsap mozgatja. A kar harácsoló mozgását a felső végéhez csuklósan kapcsolódó lengőkar biztosítja. A harácsolószerkezet ferde lemezen helyezkedik el. A ferde lemezt a gép az anyagba tolja, majd a harácsolószerkezet a felvett anyagot a lemezen a szállítógépbe tereli. A szállítógép lehet gumihevederes szállítószalag vagy kaparószalag. A ábrán bemutatott rakodógép anyagszállító gépe egy kaparószalag. Ez acéllemez vályú, amelynek közepén végtelen lánc mozog. A láncra, a haladási irányra merőlegesen kaparó karokat erősítenek, amelyek az anyagot a harácsolószerkezettől a vályú ledobóvégéig továbbítják. A harácsolókarú rakodógép alj kocsija a folytonos üzemű rakodógépeknél általában alkalmazott lánctalpas vagy gumikerekes kocsi. A harácsolószerkezet emelését, süllyesztését, az anyagtovábbító szerkezet emelését, süllyesztését és forgatását hidraulikus munkahengerekkel végzik. E rakodógép eredetileg a bányabeli fejtési rakodás eszköze volt, innen ered az alacsony szerkezeti magassága. Szabadtéri tárolókon szén felszedésére is használják. Hazánkban gyártják. Rakodási teljesítménye kb m 3 /h Szakaszos üzemű rakodógépek Az ömlesztett anyagok szakaszos üzemű rakodógépei általában tárolótéren vagy a kitermelés helyén halomban álló, ömlesztett anyagok szállítóeszközre vagy szállítógépre való felrakását végzik, kiküszöbölve a fárasztó kézi rakodást. A legegyszerűbb rakodógép a géplapát, főleg vasúti kocsiban érkező ömlesztett anyag kirakásához használják (6.22. ábra). Fő részei: a kötélcsörlő és a lapát. Működésekor a kézzel vezetett lapát (tolólap) a csörlő irányába tud anyagot mozgatni. A kötélcsörlő fő része a vonókötél felcsévélésére szolgáló dob, amely m sodronykötél felvételére alkalmas. A hajtómotor fogaskerekes hajtómű közvetítésével hajtja a dobot. A dob és a hajtómű között oldható tengelykapcsoló van. Ez a tengelykapcsoló bekapcsolt állapotban van, ha a csörlő felcsévéli a kötelet, ill. a ábra. Géplapát ábra. Lapát egy villamos vezérlésű géplapátberendezéshez lapát anyagot mozgat. Ha a kezelő a lapátot hátrafelé viszi, akkor a tengelykapcsolót előzőleg oldja. így a kezelő a vonókötelet a szabadon futó dobról le tudja gombolyítani. A szabadon futó dob megszaladását egy beállítható fék akadályozza meg, így a vonókötél meglazulása elkerülhető. A géplapátot a tengelykapcsoló működtetésével lehet vezérelni. Kétféle rendszer alakult ki, a villamos, és a mechanikus vezérlési rendszer. A korszerű géplapátok villamos vezérlésűek, ezeknél mágneses tengelykapcsolót alkalmaznak. Vezérléskor a kezelő a géplapát fogantyúján levő nyomógombos kapcsolóval zárja vagy nyitja az elektromágnes áramkörét. A kapcsolótól a csörlőn levő mágneses tengelykapcsolóhoz a működtető áramot a vonókötél belsejébe helyezett két hajlékony vörösréz éren vezetik. A lapát (6.23. ábra) acéllemezből hegesztett, amelyhez alul szemeslánc-bekötéssel kapcsolódik a vonókötél. Két fogantyúval irányítja a kezelő a lapátot. Villamos vezérlés esetén a jobb oldali fogantyú1l van a csörlőt működtető kapcsoló. Különféle anyagokhoz az anyag szemnagyságától vagy egyéb tulajdonságaitól függően különböző alakú lapátot célszerű használni a legnagyobb lapátolási teljesítmény eléréséhez.

15 306. oldal A géplapát csör1őit csőből készült szánkószerű alvázra vagy gumikerekes szállítókocsira szerelik. A csörlőket üzemeltetés előtt rögzíteni kell, hogy a vonókötél helyükről el ne mozdítsa őket. A géplapátok főbb műszaki adatai: rakodási teljesítmény kb. l0m3/h, (10 m szállítási út esetén) vonóerő tartós terhelésnél 2 5 kn kötélsebesség 0,6 0,8 mis, kötélhossz m, motorteljesítmény 1,5 5,0 kw, tömeg kg. A géplapátok használata legjobban a finom szemcsés és törésre nem kényes anyagoknál (homok, kazánszén, kavics, gabona, műtrágya stb.) vált be; de használják nagyobb szemnagyságú anyagoknál (pl. brikett, burgonya, cukorrépa stb.) is. A lapátos rakodógépeket ömlesztett anyagok szállítóeszközre (gépkocsi, vagon stb.) vagy szállítógépre való rakodására használják. Részei a rakodólapát a mozgató szerkezettel és az aljkocsi, amely a rakodás alatt helyzetváltoztatásokat tesz lehetővé. A lapátos rakodógépeket a lapát mozgási lehetőségei szerint csoportosíthatjuk: homlok-, forgóés fej felett rakodókra. A homlokrakodók rakodó lapátja a kocsiszerkezet előtt függőleges síkban tud mozogni (6.24. ábra). Először a talajszintig leeresztett lapáttal halad az anyagba, és megtölti á lapátot. Majd a lapátmozgató szerkezet kiemeli a lapátot az anyagból és felső helyzetbe emeli. Utána felemelt lapáttal a ábra. A homlokrakodó rakodási műveletei a) a lapát megtöltése; b) a telt lapát kiemelése; e) a lapát kiürítése szál1ítójárműhöz halad, és a lapátot megbillentve, annak tartalmát a járműbe üríti. A forgórakodók a homlokrakodóktól csak annyiban különböznek, hogy a lapát a mozgatószerkezetével együtt még függőleges tengely körül is, a haladási iránytól jobbra és balra kb. 900-kal el tud fordulni. Ezért az aljkocsi kevesebb mozgással tudja a rakodást elvégezni. A fej feletti rakodó lapátja pedig függőleges síkban mozog, az alj kocsi előtt veszi fel az anyagot, és a rakodógép felett átemelve, annak túlsó oldalán tudja a lapát tartalmát a szállítójárműbe üríteni. Így a fej felett rakodó gép a homlokrakodónál kevesebb, a forgórakodóval kb. azonos aljkocsimozgás mellett tudja a rakodási munkát elvégezni. Az aljkocsi gumikerekes vagy lánctalpas lehet. A korszerű lapátos rakodógépek lapátmozgató szerkezete hidraulikus működtetésű, síkbeli csuklós rúdszerkezet. A rakodási munkához a szállítási feladat nagyságától és a rakodott anyag minőségétől függően könnyű, középnehéz és nehéz lapátos rakodógépeket használnak. A középnehéz rakodógépek jellemző műszaki adatai: a lapát űrtartalma max. szállítási sebesség vágóerő emelőképesség ürítési magasság motorteljesítmény 0,8... 1,5m3 20.:.60 km/h kn, kn, mm, kw A kanalas kotrót (exkavátor) elsősorban földmunkák végzésére, továbbá bányászatban érc és szén kitermelésére és rakodására használják (6.25. ábra). Már a múlt században is alkalmazták. Azóta fokozatosan fejlesztették ki e géptípust a mai formájára. Különféle kiegészítő felszereléssel sokoldalúan felhasználható. Gyakrabban használt kiegészítő részei a hegybontó kanál, vonóköteles kotróláda, daruhorog, kétkötélrendszerű markoló stb. A felsorolt kiegészítő szerszámok rakodási munkák elvégzésére is alkalmasak. Leggyakrabban használt rakodó szerszám a hegybontó kanál. A kanál hegesztett, amelyre mangánacél tépőfogakat szegecseléssel vagy csavarozással erősítenek fel. A kanál alját nyitható fenékajtó zárja el. A kanál ürítésekor a fenékajtót a kezelő nyitja. A kanál a kanálszárra mereven van rögzítve. Munka közben a kanállal három mozgást kell végezni (6.26. ábra): billenés a gémen levő billentőhüvely forgáspontja körül, a kanál szár ki- és betolása

16 307. oldal ábra. Kanalas kotró (exkavátor) ábra. Fogasléces kanálmozgató szerkezet vázlata 1 - kanál; 2 billentőkötél; 3 - kanálzár fogasléccel; 4 - billentőhüvely; 5 - fogaskerék; 6 - hajt61ánc; 7 - fenéknyit6 kötél a gémen levő billenőhüvelyben és a fenékajtó mozgatása. A kanál billentését (1) a szájnyílás felső részéhez kapcsolódó billentőkötél (2) végzi. Ez a kötél szolgáltatja egyébként az anyag felvételekor a kanálnak az anyagba hatolásához szükséges vágóerőt. A kanál ki és betolásának működtetésére kétféle módszer szokásos: a fogasléces vagy a vonóköteles. Fogasléces mozgatás esetén a kanál szár (3) alsó részére fogaslécet szerelnek, amelyhez a billentőhüvely (4) forgástengelyén levő fogaskerék (5) kapcsolódik. A fogaskerekeket a gépi berendezésről hajtólánccal (6) lehet forgatni. A forgó fogaskerék a forgásiránytól függően a fogaslécet a kanálszárral, ill. kanállal kitolja vagy visszahúzza a billentőhüvelybe. A fenékajtó kötéllel nyitható (7). Tehát ennél a rendszernél két kötél, egy kanálbillentő és egy fenéknyitó kötél szükséges a kanál mozgatásához. A kanalas kotró gépi berendezése a forgó alvázon levő gépházban van elhelyezve. A hajtóenergiát általában Diesel-motor szolgáltatja. A munkavégző szerszámokat rendszerint kötelek működtetik, ezért a hajtómotor, fogaskerekes fordulatszám-csökkentő hajtóműveken át, a különböző kötelek felcsévélésére alkalmas csörlőket hajt. A csörlők és hajtóművek között beépített súrlódó tengelykapcsolókkal lehet a szükség szerinti csörlőt működésbe hozni. Az előzőekben ismertetett mozgásokon kívül a rakodás célszerű elvégzéséhez a kiegészítő berendezéseket mozgató gépi részeket a forgó alvázzal együtt függőleges tengely körül is kell forgatni. Ezt a forgó mozgást a királycsappal központosan vezetett kúpos görgőkre, ill. körsínre támaszkodva a forgatómű biztosítja, hasonlóan a tárcsás forgódaru forgáshajtásához. Újabban a királycsap és a görgők helyett az exkavátoroknál is kettős golyóskoszorút alkalmaznak ( fejezet).

17 308. oldal Az aljkocsi általában lánctalpas, ritkábban gumikerekes [utóművű, az utóbbit csak kisebb exkavátor oknál alkalmazzák. A kezelő a [orgóvázon elhelyezett kezelőfülkéből mechanikus, hidraulikus vagy pneumatikus vezér1őszerkezetek útján működteti az egyes mozgásokat. Gyakrabban alkalmazott kanalas kotrók néhány jellemző műszaki adata: a kanál űrtartalma kanál kinyúlás 450-os gémállásnál emelési sebesség haladási sebesség motorteljesítmény talajnyomás a lánctalpon tömeg 0,25..,2,0 m 3, 5, ,0 m, 0,4... 0,5 m/s, 0,3... 0,9 m/s, kw, kpa, kn ábra. Exkavátorok rakodási teljesítményének tájékoztató értékei a) hegybontó kanalas üzemben; b) markolóüzemben; 1 -laza talajban; 2 - közepes talajban; 3 - nehéz talajban; 4 - sziklás, köves talajban Az exkavátorok teljesítőképességéről a ábrán közölt diagramok adnak tájékoztatást. Az aj alatti diagramok hegybontó kanalas üzemben, a b J alattiak markolóüzemben, 1. laza, 2. közepes, 3. nehéz talajban, 4. sziklában, kőben elvégezhető közepes teljesítményeket ábrázolnak.