ADOMÁNYGYŰJTÉS ÉS VONATKOZÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

Átírás

1 ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT ADOMÁNYGYŰJTÉS ÉS VONATKOZÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT JAVASLATAI AZ 1%-OS TÖRVÉNY és a CIVIL KERETTÖRVÉNY ÉVI MÓDOSÍTÁSÁHOZ július 11.

2 ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT [A NIOK levele a törvényhozó testületnek]

3 ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT Javaslatok 1 1. A tőkeadomány fogalmának törvénybe ültetése Tőkeadomány (angolul: endowment, trust fund) alatt olyan sajátos adományozási formát értünk, amelynek összege nem költhető el, pusztán a kamatai használhatóak fel a szervezet alapító okiratában meghatározott célra. Javasoljuk, hogy törvényben legyen szabályozva a tőkeadományozás következő két formája: (i) valamely közhasznú alapítvány létrehozását célzó alapítói vagyon adományozása, illetve (ii) már meglévő közhasznú alapítvány fenntarthatóságát segítő tőkeadomány, (iii) nem közhasznú szervezet, cél számára biztosított tőkeadomány. Közhasznú szervezetek számára biztosított tőkeadományt adókedvezménnyel is segítse a törvény. Adókedvezményt nem közhasznú szervezetek, célok számára juttatott tőkeadomány után ne lehessen igénybe venni. 2. Adókedvezmény biztosítása tőkeadományozás esetén A fenti 1. pontban javasolt tőkeadomány bevezetésével egyidejűleg javasoljuk a vonatkozó adókedvezmény biztosítását is. Javaslatunk szerint tőkeadományozás esetén az adományozó a tőke összegéhez viszonyított, százalékos Tőkeadományozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, ilyen jellegű adományozás alapján működő szervezet jelenleg nem jellemző hazánkban. Az ilyen módon működő szervezetek adományozói a tőkegyarapításra adott adomány után nem vehetnek igénybe külön adókedvezményt. Besorolódik a jelenlegi kedvezményrendszerbe. Jelenleg a törvény nem zárja ki ilyen jellegű adomány nyújtását. A cél szerinti vagy általánosan a szervezet számára juttatott adományok közé besorolható. Általános megítélés alá adókedvezmény tekintetében is. Pedig Az Egyesült Államokban hatályos Uniform Trust Code, mely iránymutatás, kísérlet a trustok létrehozásának és működtetésének alapszabályaira (24 tagállam fogadta el). Ott lehetséges nem közérdekű célra, akár végrendeletben is létrehozni trustot. Magyarországon a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány működik többek között ilyen alapon, ott értékpapírok A tőkeadományozás mindkét formája hosszú távú fenntarthatóságot biztosítana a közhasznú alapítványok és tevékenységeik számára, mert folyamatos, kiszámítható bevételt jelent. A tőkeadományozás lehetővé tenné, hogy a közhasznú alapítványok ténylegesen rendelkezzenek forrásokkal, illetve kevésbé legyenek kitéve a finanszírozási környezet változásainak. A tőkeadomány jogszabályban rögzített definiálásával lehetőség nyílik ennek népszerűsítésére és elhelyezésére a kedvezmények rendszerében. Ilyen jellegű adományok törvénybe foglalásával és adókedvezmények biztosításával erősíthető lenne a hazai alapítványok pénzügyi háttere, több lábra állítása, valódi alapja. Az adókedvezmények 1 Felhasznált anyagok és a javaslatok forrásai: Summa Artium: Öt javaslat az adományozás és a jótékonyság törvényi szabályozásának korszerűsítésére NIOK Alapítvány: Javaslatok az 1%-os törvény és az adományozás jogi környezetével kapcsolatban (jegyzetek) ECNL javaslatai tőkésített alapítványi formával kapcsolatban

4 arányban kifejezett adójóváírásra lenne jogosult. Javasoljuk továbbá, hogy a törvény határozzon meg egy minimális összeget, amely tőkeadomány útján juttatható. Javaslatunk szerint a tőkeadományozás minimális értéke magasabb lenne a közhasznú alapítvány létrehozásakor, illetve alacsonyabb már fennálló közhasznú alapítvány esetén. 3. A tőkésített alapítvány fogalmának törvénybe ültetése és támogatása A jelenleg szabályozott alapítványi formán belül javasoljuk elkülöníteni a tőkésített alapítványokat és egyúttal ösztönző rendszert is biztosítani a megfelelő működésükhöz. A tőkésített alapítvány sajátossága abban áll, hogy amennyiben az alapító az alapító okiratban kötelezettséget vállal egy pénzösszeg tőkealapként való befektetésére (tulajdonképpen az alapítványi vagyon megőrzésére és gyarapítására), és annak jövedelmét adományként évente a kedvezményezettekhez juttatja, akkor az alapítvány speciális kedvezményekre jogosult. Javasoljuk, hogy a tőkealapként befektetésre kerülő pénzösszeg minimális értéke kerüljön megállapításra és összegyűjtésére bizonyos határidő (akár több év) álljon rendelkezésre. Így az esetleges alacsonyabb kezdőtőkével rendelkező csoport is lehetőséget kaphasson ilyen jellegű szervezet létrehozására, amennyiben vállalja, hogy a törvényben rögzített összeget határidőre előteremti. Javaslatunk szerint a speciális kedvezményekre kizárólag a közhasznú alapítványok lennének jogosultak azzal a feltétellel, hogy a vagyon felhasználása nem szolgálhat magáncélt az szerepe szerint más, a szervezet vagy a cél fenntarthatóságát szolgálja. Magyarországon csak az elmúlt években alakult néhány olyan szervezet, mely zárolja a tőkéje egy részét és csak a kamatait használja fel. A törvény tehát ezt a lehetőséget most sem zárja ki, viszont nem rendel ilyen adományhoz adókedvezményt. Noha az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk. ) uralkodó jogfelfogása az alapítványt mint tőkeerős adományozó szervezetet jeleníti meg, a vagyon megőrzését és gyarapítását nem írja elő az alapítványnak. bevételéből fedezik a szervezet napi aktivitását. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Csányi Alapítvány a Gyermekekért nagy tőkével induló szervezetek, melyek létrejöttük óta csak növelték tőkealapjukat. Létesítő okiratukban megkötötték a tőke egy részét, mely nem használható fel az alapítvány tevékenységeire, csupán annak jövedelme. Ezzel hosszú távú fenntarthatóságuk alapjait fektették le. erősítik az adományozási szándékot, így újabb adományozók bevonására, s ezáltal közhasznú célok jobb támogatására is lehetőség nyílna. Olyan klasszikus alapítványi kultúra kialakítása a cél, ami lehetővé teszi a hosszú távon való gondolkodást, és a támogatandó cél szempontjából szükséges kiszámíthatóságot. Ahhoz, hogy a társadalmi problémákat és értékeket hosszú távon lehessen kezelni, támogatni, szükséges lenne a jogalkotónak a hosszú távú elköteleződést ösztönözni azokban, akiknek anyagi lehetőségük és hajlandóságuk megvan a források megteremtésére. 4

5 alapítványi tőkealap megőrzése és gyarapítása esetén sem (magáncélnak tekinthető például az alapító kedvezményezettként történő támogatása). Javasoljuk, hogy az alapítványi tőkealap jövedelme nem csak állami értékpapírokba, hanem bizonyos meghatározott részben pénzpiaci és részvényalapokba befektetve is adómentes legyen. Ez utóbbi azért is fontos, hogy a tőkealap hosszú távon meg tudja őrizni reálértékét. 4. Nyílt és zárt alapítvány fogalmának újraértelmezése Véleményünk szerint ennek a fogalompárnak csak a valóban tőkeerős alapítványoknál van jelentősége, így a tőkésített alapítvány esetében lenne igazán értelmezhető. A fenti 3. pontban javasolt tőkésített alapítvány esetében javasoljuk szabályozni, hogy a csatlakozó az alapítvány lekötött tőkéjéhez (pénzbeli vagy természetbeni) adománnyal járul hozzá, és ezért cserébe adókedvezményre lenne jogosult. 5. Az alapító befolyásának korlátozása az alapítványi vagyon felhasználása tekintetében Amennyiben valóban jelentős adókedvezménnyel járna az alapítványtevés, javasoljuk korlátozni az alapító befolyását az alapítványi vagyon felhasználása tekintetében. A Ptk. a jelenlegi tervezetben fenntartja a zárt és nyílt alapítvány fogalmi kettősét, mely az elmúlt 15 év során elenyésző gyakorlati jelentőséggel bírt. A Ptk. 74 C (3) bekezdése szerint nem jelölhető ki olyan kezelő szerv, melyben az alapító közvetve vagy közvetlen befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának felhasználására. A zárt alapítványként megalakult szervezetek is sorra átalakultak nyílt alapítvánnyá az évek folyamán (Pl. Soros Alapítvány, Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Alapítvány), mert a gyakorlatban zárt alapítványnak lenni azt jelenti, hogy a szervezet nem növelheti a tőkéjét csak az alapítója által. Célunk, hogy az eddig használt nyílt és zárt alapítvány fogalmát valós tartalommal, gyakorlattal töltsük be. A kicsi, nem tőkeerős alapítványok többségében úgy működnek, hogy mind az alapító, mind a kuratórium tagjai részt vesznek a feladatok ellátásában. Az alapító maga is aktív részese a feladatok ellátásának. 5

6 Javaslatunk szerint a korlátozást célszerű az adókedvezmény igénybevételéhez, nem pedig az alapítványtevéshez kötni, ezáltal érdemi választási lehetőséget adni az alapítványtevőnek: vagyis vagy igénybe veszi az adókedvezményt és nincs befolyása az alapítványi vagyon felhasználására, vagy nem veszi igénybe az adókedvezményt és akkor rendelkezhet közvetett befolyással az alapítványi vagyon felhasználása tekintetében (pl. lehet a kezelő szerv elnöke, de nem lehet többségben a kezelő szervben) Javasoljuk továbbá, hogy abban az esetben, ha az alapító a közvetett befolyást választja, akkor legyen a bejegyzéséhez szükséges, hogy az alapító okirat rendelkezzen vagyonkezelési szabályzat kidolgozásáról. 6. Végrendeleti adományozás közhasznú szervezetek számára Javasoljuk törvénybe ültetni a végrendeleti adományozás lehetőségét (ingó és ingatlan vagyon tekintetében) állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény, közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet számára. Véleményünk szerint célszerű ösztönözni ezt a lehetőséget a potenciális adományozó számára életében biztosított adókedvezményekkel. A kedvezmény igénybevételét pedig javasoljuk a szokásos adókedvezmény rendszerhez illeszteni, vagyis, ha az adományozó meggondolná magát életében, akkor vissza kell fizetnie az adókedvezményt. Nem jellemző hazánkban, hogy természetes személyek vagyonukat jótékony célra hagyományozzák. Jogilag most is lehetséges civil szervezet számára végrendeletben vagyont hagyni, de ez nem jár az adományozó számára semmilyen adókedvezménnyel. (Ahogy egyéb magánszemélyek által nyújtott adományok után sem vehető igénybe adókedvezmény óta) Ez jól működik az Egyesület Államokban: ha valaki már életében végrendelet útján odaígéri vagyonát hitelesített civil szervezet számára, adókedvezményt kap. (Section 501(c)(3) IRS szerint besorolt szervezeteknek nyújtott adományösszege akár a költségekkel csökkentett bruttó bevétel {adjusted gross income} feléig Ebben az esetben az adókedvezménynek nincs nagy jelentősége az alapító számára, így a közvetett befolyás legalizálásával az alapítványban végzett feladatait is legális keretek között teheti meg. Magánvagyon közösségi célokra való felajánlásának ösztönzése. 6

7 7. Ajándékozás nemzeti intézmények számára Javasoljuk, hogy a nemzeti intézmények (állami tulajdonban lévő gyűjtemények, múzeumok, oktatási, művelődési, szabadidős, sport stb. intézmények, alapítványi tulajdonban lévő nyilvánosan elérhető gyűjtemények) számára nyújtott ajándékozás járjon adókedvezménnyel. Adókedvezményként az adomány értékének akár 90%-át is érdemes biztosítani, mert ilyen esetben magánkézben lévő fontos műtárgyak, relikviák kerülhetnek köztulajdonba. Magángyűjtemények kerülhetnek így alapítványi formába, elérhetővé a közösség számára. 8. Adókedvezmények adományozók számára a közhasznú és kiemelten közhasznú szervezeteknek juttatott adományok után Javasoljuk a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát és a korábbi rendszer visszaállítását, miszerint közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek után is lehessen igénybe venni adókedvezményt, mind pénzbeli, mind tárgyi, szolgáltatásbeli adományok esetén. A korábbi rendszerhez képest javasoljuk, hogy nagyobb legyen az adókedvezmény összege, valamint további kedvezményeket kapjanak a tartósan adományozók. Javasoljuk továbbá, hogy a fentebb említett tőkeadomány és végrendeleti adományozás is kerüljön be az igényelhető adókedvezmények rendszerébe. 9. 1% fogadására való alkalmasság ellenőrzése Javasoljuk, hogy a személyi jövedelemadó 1%-ának civil Jelenleg semmilyen adókedvezményt nem kapnak ezen adományozók. A szabályozás nagyon szűkös kereteket ad adókedvezmény lehetőségére, gyakorlatilag kizárólag tartós adományozás és pénzadomány esetében releváns jogi személy adományozók részére. A NAV utólagosan ellenőrzi, hogy a szervezet fogadhat-e 1%-ot. érvényesíthető) A francia mecenatúra törvény (2003. augusztus 1.) kimondja, hogy aki nemzeti kincseket adományoz nemzeti intézménynek, az az érték 90%-át levonhatja az adóból (nem az adóalapból) jével jelentősen szűkült a közhasznú szervezeteknek juttatott adományok után igénybe vehető adókedvezmények lehetősége. Ez a lehetőség hozzájárulna nemzeti gyűjteményeink gyarapodásához. Az adományozási kedv csökkent az utóbbi években, ezzel a szervezetek állami forrásoktól való függősége nőtt, a szektor bevételi szerkezete a több lábon állás helyett szűkült, élesedett a forrásokért való harc. A javaslatunk egészségesebb pénzügyi háttér megteremtéséhez segítené hozzá a civil szervezeteket. 7

8 szervezet általi fogadását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előzetesen ellenőrizze. Az ellenőrzés az évi CXXVI. tv.-nek való megfelelést ellenőrizze akár olyan módon, hogy a nyilatkozatokat előzetesen kelljen beküldeni, mielőtt az SZJA bevallási időszak megkezdődne. Javasoljuk továbbá, hogy a NAV honlapján legyen elérhető, kereshető, hogy melyek azok a civil szervezetek, amelyek 1%-ot fogadhatnak. Az adatbázis frissítése legyen folyamatos. 10. A személyi jövedelemadó 1%-át felajánló egyének adatainak önkéntes nyilvánosságra hozatala Véleményünk szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánló adófizetők önkéntes alapon feltárhassák adataikat a kedvezményezettek előtt. Javasoljuk, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférés bizonyos feltételekhez legyen kötve, például kizárólag akkor lenne jogosult a szervezet ezekbe az adatokba betekinteni, ha minimum 20 felajánlótól gyűjtött 1%-ot. Véleményünk szerint ezzel az áthidaló megoldással a törvény egyidejűleg biztosíthatná az adótitkot, illetve a felajánló saját adatairól való szabad rendelkezés jogát. 11. Az 1%-ra jogosult kedvezményezettek körének szűkítése A évben esedékes személyi jövedelemadó változása miatt az 1%-os felajánlás összegének csökkenése várható, ami a civil szervezeteket lényegesen hátrányosan érintheti. Javasoljuk a törvénybe foglalt kedvezményezettek körének szűkítését úgy, hogy kizárólag klasszikus civil szervezetek, A fogadó szervezetek nem tudják, hogy ki ajánlja fel adója 1%-át, így nem tudják nekik megköszönni sem, adományozói adatbázisukat sem gyarapíthatják velük. Az évi 126. tv. alapján a személyi jövedelemadó 1%-a számos intézménynek, közgyűjteménynek is adható, a civil szervezetek, egyházak vagy kiemelt kormányprogramok mellett. A 2% felajánlása számos más országban már jó gyakorlatnak bizonyult. Szlovákiában és Litvániában az eredeti magyar példát már eleve 2%-os Lényegesen segítené a törvény alkalmazását, ha teret adna a felajánló és a civil szervezet közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének. Független bevételek növelése a szektor függetlenségének a záloga. 8

9 továbbá egyházak és kormányprogram részesülhessen felajánlásban. Javasoljuk a felajánlható adóösszeg megemelését úgy, hogy 2%-ra legyen jogosultak a civil szervezetek és egy további 1%-ra az egyházak és a kormányprogram. 12. Az 1% felajánlásának folyamatossága visszavonásig Javasoljuk, hogy az 1%-os nyilatkozaton legyen lehetőség jelezni, hogy az adózó - nyilatkozata visszavonásáig - mely szervezetnek, intézménynek, egyháznak kívánja felajánlani adója 1%-át. A visszavonás formájára javasoljuk, hogy legyen nyilatkozatminta erre a NAV oldalán, amelyben az adózó választhat másik civil szervezet, vagy a között, hogy nem ajánlja fel már az adója 1%-át. 13. Az 1%-os nyilatkozatok csoportos beküldését a kedvezményezett civil szervezet vagy egyház is megtehesse csakúgy mint a munkáltatók. Javasoljuk, hogy az évi CXXVI. tv. 5 (3) bekezdését az alábbiak szerint kiegészíteni: (3) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz, a kedvezményezett civil szervezethez, egyházhoz legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt. A munkáltató, vagy a kedvezményezett civil szervezet, egyház kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását Jelenleg a személyi jövedelemadó bevalláskor az adózónak minden évben újra és újra nyilatkoznia kell, hogy mely kedvezményezettnek szeretné felajánlani az 1%-át. A törvény jelenleg nem engedi, hogy a civil szervezetek, vagy egyházak zárt csomagban küldjék el a rendelkező nyilatkozatokat a NAV részére, csak a munkáltatóknak engedélyezi. törvényként fogadták el, fontos bevételi hányadát adja a civil szervezeteknek. Így segíthetnénk a korábbi felajánlók megtartását, egyszerűbbé tennénk a folyamatot. Az 1%-os kampányok hatékonyságát nagyban segítheti ha a felajánlók egyből a kedvezményezett szervezetnek is odaadhatnák zárt borítékban a nyilatkozatukat, amely azt továbbítja a NAV felé. 9

10 igazoló aláírását. A munkáltató, a kedvezményezett civil szervezet, egyház a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak. 14. Közhasznú szervezetek által fogadott adományok átláthatósága Javasoljuk, hogy a évi 156. törvény 19. (3) szakasza tegye kötelezővé a kedvezményezettek számára az egyéni és jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól kapott adományokról való kimutatást a közhasznúsági jelentés keretében. 15. A évi LXVI. törvény (Nytv.) 19. (1) bekezdésének kiigazítása Javasoljuk, hogy a Nytv. tegye lehetővé a karitatív, nem profit-orientált szervezetek számára is azt, hogy a központi nyilvántartásból adatot igényeljenek a potenciális adományozókkal való kapcsolattartás céljából, az alapító okiratban foglalt célok elérése érdekében. Az évi 156. törvény a közhasznú szervezetekről előírja a közhasznúsági jelentés elkészítését, de nem írja elő kötelező tartalmi elemként a civil szervezetek által fogadott egyéni adományokkal kapcsolatos adatok feltűntetését és azok felhasználás módját. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. Törvény (Nytv.) lehetővé teszi a közvetlen üzletszerző, piackutató és közvélemény-kutató cégeknek, hogy a központi nyilvántartásból adatot igényeljenek a potenciális ügyfélkörrel való kapcsolattartás céljából, üzleti érdekeiknek megfelelően. A közhasznúsági jelentést így, további adatokkal kiegészítve segítjük a civil szervezetek átláthatóságát. 10