A Magyar Kézilabda Utánpótlásért. Alapítvány. Alapító okirata (módosításokkal egységes szerkezetben)

Átírás

1 A Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány Alapító okirata (módosításokkal egységes szerkezetben) Az alapító okiratot a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte:

2 2 A L A P Í T Ó O K I R A T Alulírott, Vetési Iván a Magyar Kézilabda Szövetség (1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. III/305.) képviselője, mely szervezet jelen alapítvány alapítója jelen okirattal az ebben írt célok megvalósítása és az itt rögzített feltételek mellett a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 74/A-74/F.., valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény (a továbbiakban: Civil tv.)alapján a lenti adatok szerint specifikált alapítvány működését a jelen Alapító Okiratban a következők szerint szabályozom. Az alapítvány jogi személy, amely az alapító okiratban meghatározott tartós közérdekű célok megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló vagyonnal önállóan gazdálkodik. 1. Az alapítvány neve: A Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány 2. Az alapítvány székhelye: HU-1146 Budapest, Istvánmezei út Az alapító adatai: szervezet neve: Magyar Kézilabda Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. III/305. nyilvántartási száma: országos sportági szakszövetségek nyilvántartása 19. nyilvántartásba vételről szóló határozat száma: 16.Pk /2001. képviseli: Vetési Iván elnök 4. Az alapítvány tartós, közérdekű célja, tevékenysége: 4.1 Az alapítvány célja: A fiatalok egészséges, harmonikus testi és szellemi fejlődésének elősegítése, a természetes mozgás népszerűsítése, a gyermek és ifjúsági sport feltételeinek javítása, a versenysport hazai és nemzetközi sikereinek előmozdítása Az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány feladatai: A fiatalok egészséges, harmonikus testi és szellemi fejlődésének elősegítése, a természetes mozgás népszerűsítése, a gyermek és ifjúsági sport feltételeinek javítása, a versenysport hazai és nemzetközi sikereinek előmozdítása érdekében az Alapítvány támogatja: a) a kézilabdasport népszerűsítését b) hazai versenyek szervezését, támogatását, c) gyermek és ifjúsági kézilabda tornák szervezését, d) a kézilabdatornákat szervező szakemberek díjazását, e) az utánpótláskorú játékosok sportolásához szükséges tárgyi feltételek javítását, f) a kiemelkedő eredményeket elért utánpótlás csapatok jutalmazását, g) a kiemelkedő eredményeket elért utánpótlás csapat hazai és nemzetközi edzőtáboroztatását és versenyeztetését, h) a legjobb utánpótlás játékosok menedzselését, i) versenyzők, szakemberek esetenkénti rendkívüli sportsegélyben való részesítését, j) utánpótlás kézilabda szakembereinek munkájához szükséges tárgyi feltételek biztosítását, k) a kézilabda utánpótlás kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereinek hazai továbbképzését, l) a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kézilabda szakemberek jutalmazását, m) a kézilabda szakág hazai és külföldi kapcsolatainak ápolását, fejlesztését, n) az Alapítvány céljait elsegítő szervező tevékenység anyagi elismerését. 4.3 Az Alapítvány a 4.1. pontban foglalt céljának megfelelő, a Civil tv. VII. Fejezete szerinti közhasznú tevékenységet végez, amely feladatokról Magyarország alaptörvénye XX. Cikk, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 13 (1) bekezdés 15. pontja szerint, továbbá a sportról szóló évi I. törvény 49 -a szerint az Államnak, illetve helyi

3 3 önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az Alapítvány közhasznú tevékenysége a sporttevékenység, és ezen belül is az utánpótlás kézilabdázás előmozdítása Fenti közhasznú tevékenység előnyeit bárki élvezheti, feltéve, hogy erre őt a Kuratórium döntése feljogosítja. Az Alapítvány nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 4.5 Az alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak fentebb leírt, közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, azzal, hogy a gazdálkodása során elért eredményét fel nem oszthatja, és azt csak a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordíthatja Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az alapítvány országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl, politikai tevékenységet a jövőben sem folytathat. 4.7 Az alapítvány befektetési tevékenységet nem folytat. 5. Az alapítvány vagyona: Az Alapítvány induló vagyona az alapító által készpénzben rendelkezésre bocsátott ,-Ft azaz Ötszázezer forint, melyet az alapító az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételét megelőzően az alapítvány javára nyitott számlán letétbe helyezett. A közhasznú szervezet bevételei: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; e) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. Az alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. e)az alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege Az alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat, így speciálisan a Civil tv. VI. Fejezetének előírásait kell alkalmazni. 6. Csatlakozás az alapítványhoz Az alapító rögzíti, hogy az alapítvány nyílt alapítvány, ahhoz, bármely hazai, külföldi magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, ingyenes szakmai segítség felajánlásával, illetőleg bármilyen más vagyonrendeléssel csatlakozhat, ha az alapítvány céljait elfogadja és feladatainak megvalósulását kívánja előmozdítani és erről rövid, írásos nyilatkozatot tesz. Mindazokat, akik támogatást ajánlanak fel, az alapítvány regisztrálni köteles. A Kuratórium dönt az alapítványhoz történő csatlakozási ajánlat elfogadásáról. Ennek érdekében a Kuratórium a csatlakozni kívánóról rendelkezésre álló adatokat-és célhoz kötött felajánlás esetén-a megjelölt célt

4 4 mérlegeli. Visszautasíthatja a felajánlást, ha annak célja részben vagy egészben eltérő az alapítvány céljaitól. A Kuratórium köteles visszautasítani a felajánlást, ha a csatlakozni kívánó jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet vagy magánszemélyt ere méltatlannak ítéli, vagy ha a felajánlás célja ellentétes az alapítvány céljaival, vagy ha a felajánlás elfogadása az alapítványt bármilyen módon kedvezőtlenül érintené. A döntést követő 30 napon belül válik esedékessé a támogatásnak az alapítvány számára történő rendelkezésre bocsátása. Az alapítvány a csatlakozói támogatásokon kívül is bármilyen vagyoni hozzájárulást elfogadhat, ha az nem ellentétes az alapítványi célokkal. A külföldi felajánlás esetén az alapítvány külön devizaszámlát nyit. A felajánlott összeg devizában kamatozik és devizában felhasználható. Az alapító és az ily módon a csatlakozók, valamint támogatók által rendelkezésre bocsátott összeg, adományok, vagyonrendelések az alapítvány vagyonává válnak, azokat visszavonni nem lehet. Az alapítvány vagyona gyarapítása érdekében jogosult országos és helyi gyűjtéseket szervezni. Az alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az alapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az alapítvány részére juttatott adományokat a könyv szerinti, illetve ennek hiányában szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 7. Az alapítványi vagyonnal való gazdálkodás: 7.1. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti Az alapítvány, mint közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az alapítvány Kuratóriuma a célkitűzésben meghatározott feladatokra pályázatot ír ki, amelyre egyének és szervezetek pályázhatnak. A pályázat kötelező tartalmát a Kuratórium határozza meg. 7.3.Az alapítvány, mint közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az alapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet föl. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitelfedezetéül, illetve hiteltörlesztésre nem használható fel.

5 5 8. Éves beszámoló, közhasznúsági jelentés A Kuratórium az alapítót, illetve az alapítványhoz csatlakozókat munkájáról, így különösen az alapítványi vagyon növekedéséről és az alapítványi cél megvalósulásáról évente tájékoztatja. A Kuratórium köteles éves beszámolót készíteni, elfogadni és az adatokat nyilvánosságra hozni. Az alapítvány mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) az alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe előzetes egyeztetés alapján az alapítvány székhelyén minden héten hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön az alapítvány székhelyén bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályokat alkalmazni kell. Az alapítvány közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Az Alapítvány köteles az elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági jelentését kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe helyezni az Országos Bírói Hivatalnál, és gondoskodni annak közzétételéről. Ha az Alapítvány saját honlappal rendelkezik, köteles a beszámolót és a közhasznúsági jelentést saját honlapján elhelyezni és biztosítani a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig. 9. Az alapítvány működése Az alapítvány vagyonának kezelője és legfőbb döntést hozó szerve a 3 azaz Három tagú, természetes személyekből álló Kuratórium. 9.1.A Kuratórium összetétele: A Kuratórium tagjait augusztus 30-ig terjedő időre az alapító kéri fel. A Kuratóriumban az esetleges személycseréknél a régieket az alapító menti fel és ő jelölheti ki az újakat. Nem jelölhető ki olyan összetételű Kuratórium, amelyben az alapító az alapítványi vagyon felhasználására közvetve, vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorolhat. A Kuratórium tagjai közül az alapító képviselete nem lehet többségben, illetőleg nem lehet a Kuratórium elnöke az alapító képviselője és annak a Ptk b. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója. A Kuratórium tagjai nem lehetnek az alapító alkalmazottai, az alapító képviselőjének rokonai.

6 6 Közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. A vezető tisztségviselő (kurátor) köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Kuratórium összetétele: Elnöke: Völker Zsolt anyja neve: Stangl Etelka lakcíme:2000 Szentendre, Perczel Mór u. 2. Kálomista Gábor anyja neve: Friedmann Anna lakcíme: 8253 Révfülöp, Madách u. 3.. Dr. Szűcs Ernő Péter anyja neve: Madarász Edit Anna lakcíme: 6500 Baja, Szent L. u. 76. Megszűnik a kuratóriumi tisztség összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével, a természetes személy halálával, lemondásával, az alapítvány megszűnésével és a tisztségből való visszahívással. A kuratóriumi tisztség összeférhetetlenségi ok bekövetkezése esetén akkor szűnik meg, ha az alapító képviselője visszahívó jognyilatkozatot tesz és ezen intézkedését a nyilvántartó bírósághoz bejelenti. Ha a Kuratórium vagy tagja tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és teljesen más összetételű Kuratóriumot vagy kuratóriumi tagként más személyt jelölhet. A Kuratórium tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek. A Kuratórium fenntartja azt a jogát, hogy bizonyos működési költségek kifizetéséről döntsön tagjai számára. 9.2.A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartoznak - szervezeti -és - működési szabályzat elfogadása és módosítása - a gazdálkodást érintő kérdésekben való döntés, - ösztöndíjak, támogatások odaítélése, pályázatok kiírása, azok feltételeinek meghatározása, - csatlakozási kérelem elbírálása, döntés a felajánlások elfogadásáról, - az alapítvány által kötött szerződések véleményezése, jóváhagyása - éves beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása, - minden olyan kérdésben való döntés, melyet az alapító okirat hatáskörébe utal. 9.3.Ülésezés rendje, határozatképesség, határozathozatal A Kuratórium üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer tartja.

7 7 A kuratóriumi üléseket a javasolt napirend megjelölésével az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívását a javasolt napirend megjelölésével a Kuratórium bármely tagja írásban kezdeményezheti. Bármelyik kuratóriumi tag jogosult további napirendi pont felvételét indítványozni. Szabályos a Kuratórium összehívása, ha a kuratóriumi ülést legalább 15 nappal megelőzően arra a Kuratórium elnöke ajánlott levél formájában írásbeli meghívót küld. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés tervezett helyét, idejét, valamint a napirendi pontokat. A meghívót a napirendhez tartozó teljes írásos dokumentációval együtt kell megküldeni. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon legalább három tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a kuratóriumi ülést 15 napon belül, változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A Kuratórium határozatait az ülésen jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a Kuratórium elnökének szavazata dönt. A Kuratórium egyszerű szótöbbséggel dönt az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés jóváhagyásáról. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b./ pont),, a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az alapítvány, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A szavazásból kizárt kuratóriumi tagot a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni. 9.4.A A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyek bárki számára megtekinthetőek. A jegyzőkönyveket nyilvántartásba kell venni, mely nyilvántartásba megnyitásának napjától - folyamatos (arab) számozással ellátva be kell vezetni valamennyi kuratóriumi döntést oly módon, hogy annak tartalma, időpontja és hatálya, továbbá a döntés mellett szavazók és ellenzők számaránya, személye megállapítható legyen. A Kuratórium határozatait köteles az érintettekkel a határozathozataltól számított 15 napon belül ajánlott levél formájában írásban közölni. A határozatok 1 példányát az alapítvány székhelyének hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A Határozatok Könyve nyilvános, abba bárki betekinthet és úgyszintén betekinthet az alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba is, kivéve azon iratokat, amelyekbe való betekintés üzleti, személyiségi érdeket sértene. Az iratokba való betekintés előzetes egyeztetés alapján minden héten hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön óra közti időben, az alapítvány székhelyén HU Budapest, Istvánmezeti út 1-3. III/305. szám alatt lehetséges. Az alapítvány működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről a székhelyen HU Budapest, Istvánmezeti út 1-3. III/305. szám alatt elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot A Kuratórium elnöke: Feladata a Kuratórium működésének irányítása, üléseinek vezetése, és a kuratóriumi döntések végrehajtásának ellenőrzése. A Kuratórium elnöke gyakorolja az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat, illetve a munkáltatói jogok gyakorlását az Alapítvány valamely vezető állású munkavállalójára (pl. főigazgató)

8 8 átruházhatja. Ez utóbbi esetben a Kuratórium elnöke a munkáltatói jogok gyakorlásával felruházott vezető állású munkavállaló felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. Feladata a Kuratórium éves beszámolójának, valamint közhasznúsági jelentésének elkészítése. Előkészíti a Kuratórium üléseit. A hozott döntéseket nyilvántartásba veszi és gondoskodik a jegyzőkönyvek elkészítéséről. Előkészíti az Alapítvány nevében kötendő szerződéseket Az alapítvány képviselete: Az alapítványt annak ügyeiben Völker Zsolt elnök önállóan képviseli a nyilvánosság és a hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, aki az alapítvány előírt, előnyomott, előgépelt vagy nyomtatott szövege alá a nevét önállóan írja. Ugyanez vonatkozik a bankszámla feletti rendelkezésre is. 11. A Felügyelő Bizottság Az alapító tudomással bír arról, hogy a Civil tv. 40 -a értelmében ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező. Az alapítványnál 3 főből álló Felügyelő Bizottság működik, mely az alapítvány Kuratóriumának ellenőrzését látja el A Felügyelő Bizottság összetétele A Felügyelő Bizottsági tagság az erre vonatkozó alapítói felkérés elfogadásával 3 évre jön létre. A Felügyelő Bizottság elnöke: Katona László Születési hely és idő: Pápa, április 22. Anyja neve: Csépány Sarolta Lakcím: 2800 Tatabánya, Május 1. u. 51. Tagjai: Mezei János Születési hely és idő: Szabadka, június 9. Anyja neve: Babenyecz Mária Lakcím: 6400 Kiskunhalas, Árpád u. 27. Kurdics Sándor Születési hely és idő: Törökszentmiklós, május 23. Anyja neve: Holicska Mária Lakcím: 2011 Budakalász, Hajnalka u. 14. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja(illetve könyvvizsgálója) az a személy, aki a)a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

9 9 A Felügyelő Bizottság tagjának jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai költségtérítésben és tiszteletdíjban részesülhetnek A Felügyelő Bizottság működése A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. Üléseit szükség szerint a Kuratórium üléseinek napirendjéhez igazodóan tartja. A Felügyelő Bizottság üléseit elnöke hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésein elnöke és legalább egy tagja jelen van. Döntéseit a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre: A Felügyelő Bizottság az ügyek teljes körére nézve, átfogóan ellenőrzi az alapítvány működését és gazdálkodását, a Kuratórium tevékenységét. A Felügyelő Bizottság feladatai teljesítése során - betekinthet az alapítvány bármely iratába, - jelentést, felvilágosítást kérhet a Kuratórium elnökétől és tagjaitól, az alapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást - betekinthet, megvizsgálhatja az alapítvány könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a Kuratóriumot és erről az alapítónak évente jelentést készít. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a Kuratórium ülésein. A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a./ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b./ a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel. A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára - ennek megtételétől számított 30 napon belül a Kuratórium elnöke köteles összehívni. Amennyiben e 30 napos határidő eredménytelenül telik el, a Felügyelő Bizottság maga összehívhatja a Kuratórium ülését. Ha az arra jogosult szerv (Kuratórium) a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem tenné meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

10 Vegyes rendelkezések Az alapító tudomással bír arról, hogy az alapító okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges, s azt a jogszabályi rendelkezést is ismeri, hogy a nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapító okirat módosítására kizárólag az alapító jogosult. Az alapítvány - célja megvalósítása érdekében - együttműködik a hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal Az alapítvány, mint közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságra hozatala úgy történik, hogy az Alapítvány Internet Honlapján közzéteszik, illetve ezzel egyidejűleg az alapítvány székhelyén kifüggesztésre kerül. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Civil tv., valamint az alapítványokra vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, július 16. Vetési Iván Magyar Kézilabda Szövetség alapító képviseletében Ellenjegyzem és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 38.. (2) bekezdése alapján egyben igazolom, hogy az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapító Okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű Alapító Okirat elkészítésére az Alapító Okirat azon rendelkezései megváltozására tekintettel volt szükség, mely rendelkezések félkövér, dőlt betűkkel kerültek szedésre. Ifj. Dr. Kersch Ferenc ügyvéd