H A T Á R O Z A T. elutasítja.

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt.sz.: BBK/ /2012 üi.: Kókay Ágoston Földtani és Adattári Osztály :(06-1) Rózsabánya Kft Budapest Badacsonyi u. 7. Tárgy: Nagybörzsöny község külterületére szóló, nemes- és színesfém érc nyersanyagra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv. H A T Á R O Z A T A Budapesti Bányakapitányság, a Rózsabánya Kft. (1113 Budapest, Badacsonyi u. 7.; továbbiakban: Bányavállalkozó) Nagybörzsöny külterület nemes- és színesfém érc ásványi nyersanyag kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására vonatkozó kérelmét elutasítja. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ A Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása (KTVF: /2012.): A Nagybörzsöny külterületére vonatkozó színes- és nemesfém érc ásványi nyersanyag kutatás műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló engedély kiadásához nem járulok hozzá. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható. 2./ Nagybörzsöny Község Polgármesteri Hivatala Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása (466-3/2012.): Kiadott szakhatósági állásfoglalásunkat továbbra is fenntartjuk. Abban változtatni nem kívánunk. 3./ A Váci Körzeti Földhivatal szakhatósági állásfoglalása (10.267/2012.): A /2010 ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásunkat fenntartjuk. 4./ Az alábbi két szakhatóság jelzett szakhatósági állásfoglalásában megállapította hatásköre hiányát, illetve szakhatósági hozzájárulását fönntartotta Budapest, Columbus u Ügyfélfogadás: :(06-1) : 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig bbk@mbfh.hu csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1)

2 - Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: /2012/hho - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: KEF /2012. Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 99.. (1) bekezdés alapján a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az egyes bányafelügyeleti eljárások díjának megállapításáról szóló 57/2005. (VII. 07.) GKM számú rendelet 2. számú melléklete 1.3. pontja első oszlopa szerint Ft a rendelet 4. (1) pontja figyelembevételével. Ezt az összeget az eljárás megindításával egyidejűen az A013 kódszám feltüntetésével kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u ) MNB számú számlájára átutalni. I N D O K O L Á S A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által november 26-án benyújtott kérelmére indított eljárásában a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasító szakhatósági állásfoglalása miatt a BBK/4300/13/2010 számú határozatával a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló kérelmet elutasította. A Bányavállalkozó törvényes időn belül benyújtott fellebbezését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az MBFH/568-9/2011 számú határozatával az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14/2568-8/2011 számú elutasító szakhatósági állásfoglalása miatt a Bányakapitányság jelzett elutasító határozatát helybenhagyva elutasította. A Budapest Környéki Törvényszék a Bányavállalkozó által benyújtott bírósági keresetre indult peres eljárást lezáró 8. K /2011/3. számú ítéletével a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH/568-9/2011 számú, a bányavállalkozó kutatási műszaki üzemi tervét elutasító határozatát a bányakapitányság hasonló tartalmú BBK/4300/13/2010 számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a Bányakapitányságot új eljárásra kötelezte. Egyúttal előírta, hogy a felperes bányavállalkozót a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a rendelkező részben leírtak szerinti hiánypótlásra kell fölhívni. A Bányakapitányság az új eljárást a BBK/2024-1/2012 számú végzésével megindította, egyben a Bányavállalkozót fölszólította a hiánypótlásra. Határidő hosszabbítási kérelem után a Bányavállalkozó a hiánypótlást ez év szeptember 20-án teljesítette. A Bányakapitányság a hiánypótlást megküldte az érintett szakhatóságoknak köztük a hiánypótlás tartalmi elemei szempontjából érintett Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, ismételt szakhatósági állásfoglalásukat kérve. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó kérelmét a rendelkező részben foglaltak szerint az új eljárás során ismételten elutasította, mert: - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdése szerint: Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni. A Vhr. 6/C (4) bekezdésének rendelkezése szerint: A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján határozatban dönt. A Ket 44. (2) bekezdés előírja, hogy: A - 2/11 -

3 szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak a hatásköre keretei között kialakított jogszabályon alapuló állásfoglalásához. Figyelemmel arra, hogy a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához a rendelkező rész szerint nem járult hozzá, a Bányakapitányságnak a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló kérelmet el kellett utasítania. 1. pont: Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalása: A Felügyelőség a megkeresés, valamint a tárgyi ügy előzményi iratai alapján az alábbiakat állapította meg: A Rózsabánya elnevezésű mélyművelésű bánya 1949 és 1956 között működött. Az altárói járatot a bányászati tevékenység befejeztével berobbantották. A Nagybörzsöny I. Rózsa bányaüzem nemes- és színes fémércek védnevű bányatelek ban, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: DINPI) létesítése előtt került megállapításra. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet] 4/A. (2) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 12. pontja szerint kutatási tevékenység végzéséhez szükséges engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatóságként vesz részt ben a Rózsabánya Kft. jóváhagyásra nyújtott be kutatásra szóló műszaki üzemi tervet a tárgyi területre vonatkozóan. A Felügyelőség a március 21. napján kiadott KTVF: 956-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a kutatási engedély kiadásához nem járult hozzá, tekintettel arra, hogy az eljárás során a terület kezelője, a DINPI, 1104/1/2011. számú véleményében az érintett területen több fokozottan védett, védett, illetve közösségi jelentőségű faj előfordulásáról írt. Az Építésügyi Hatóság a BBK/4300/13/2010. számú határozatával a tárgyi ügyben a kérelmet elutasította. A Rózsabánya Kft. a határozat ellen fellebbezett. A másodfokú eljárás során az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) 14/2568-8/2011. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában a Felügyelőség hivatkozott számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH/568-9/2011. számú döntésével az Építésügyi Hatóság BBK/4300/13/2010. számú határozatát helybenhagyta. A tárgyi ügyben hozott, hivatkozott számú másodfokú határozat ellen a Rózsabánya Kft. keresettel élt, a jogorvoslati eljárás során a Budapest Környéki Törvényszék a 8. K /2011/3. számú ítéletével a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte az Építésügyi Hatóságot. - 3/11 -

4 Az új eljárás során Építésügyi Hatóság BBK/2024-1/2012. számú végzésében a megismételt eljárást megindította, egyben felhívta a bányavállalkozót az OKTVF 14/2568-8/2011. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalása 4. oldala 5-6. bekezdésében jelzett alapvető hiányosságok pótlására, helyszínrajz, földhivatali és topográfiai térkép, illetve Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció benyújtására. A bányavállalkozó az előírt kutatási műszaki üzemi terv kiegészítést, és a Rózsabánya Kft. hatásbecslési dokumentáció Nagybörzsöny, 0208/ hrsz. kutatási tevékenységhez című dokumentációt benyújtotta, amely jelen eljárásban táj- és természetvédelmi szempontból véleményezésre került. A tevékenység által érintett ingatlanok részét képezik a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet [a továbbiakban: 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet] alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területnek. A felszín alatti vágatok által érintett Nagybörzsöny külterület 0208/8 hrsz.-ú ingatlan 67,2 ha nagyságú területe fokozottan védett természeti oltalom alatt áll. A bánya által érintett ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet], valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20008 területkódú Börzsöny elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, és a HUDI10002 területkódú Börzsöny és Visegrádi-hegység elnevezésű különleges madárvédelmi területnek is részei. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Börzsöny elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület prioritásai: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, helyreállítása: Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 9110 Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum), 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum), 91M0 Pannon cseres-tölgyesek Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések, 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői, 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, - 4/11 -

5 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Közösségi jelentőségű állatfajok: kis patkós denevér (Rhinolophus hipposideros), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), vöröshasú unka (Bombina bombina), petényi márna (Barbus meridionalis), szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides), magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax). Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: kövi rák (Austropotamobius torrentium), havasi cincér (Rosalia alpina). Közösségi jelentőségű növényfajok: piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). A Börzsöny elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület tárgyi ügy szempontjából releváns célkitűzései: Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található természetközeli erdőtársulások, sziklagyepek, cserjések és egyéb, közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű élőhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű növény- és állatfajok állományai fennmaradásának biztosítása. A jó állapotú jelölő élőhelyek természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül jelölő élőhely típusonként vizsgálva több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok, különösen a kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen a bükkösök, melegkedvelő, tölgyesek, cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek területén. A kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok közül a kövi rák (Austropotamobius torrentium) megőrzése érdekében szükséges a vízfolyások vízminőségének azonnali javítása, a szennyező források felderítése, a szennyezések megszüntetése. - 5/11 -

6 A turizmus és a denevérkutatás a denevér populációkat ne veszélyeztesse, a denevérvédelmi okokból jelentős mesterséges üregek lezárása. Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, siklóernyőzés, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A jelölő élőhelyek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése alapján: Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A tárgyi kutatási tevékenység engedélyezési eljárása kapcsán a Sövit Környezetvédelmi Kft. által a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú melléklete alapján elkészített Natura hatásbecslési dokumentáció (a továbbiakban: Hatásbecslési dokumentáció) benyújtásra került. A Hatásbecslési dokumentáció lényeges megállapításai: Az Altáró újranyitását, a beomlott részt homlokrakodó géppel tervezik kitisztítani. A feltárt bejárat külső homlokát és két oldalát minimum 0,4 m-es betontégla falazattal kell megerősíteni. Ennek védelmében lehet a tárón belüli omlások, felszakadások betonvasakkal történő áttűzését, szükség esetén betoninjektálással való szilárdítását elvégezni. Ezt követően ideiglenes faállványok védelmében 0,4 m-es beton tégla, vagy monolit beton kapuíves falazat elkészítését lehet megkezdeni, mint végleges biztosítás. A vágatszakaszok állapotától függően szükség lehet további falazat vagy ácsolat elkészítésére. A tervezett színes és nemesfém érc ásványi nyersanyag kutatás élővilágra gyakorolt egyetlen kedvezőtlen hatása a Rózsa-bánya bányaművelésének szünetelése alatt a bányába betelepülő fokozottan védett denevér fajok (Rhinolophus hipposideros, és Rhinolophus ferrumequinum) jelenléte. A tárókban történő kutatási célú anyagmozgatási tevékenységek a tárókba betelepült denevérek életfeltételeit a zajhatások miatt negatívan befolyásolja. A jelen hatástanulmány szempontjából releváns színes és nemesfém érc ásványi nyersanyag kutatási tevékenység kismértékű zavarást eredményez, az ember újra használatba veszi, amit gazdasági és társadalmi szempontok alapján létrehozott, ez az újbóli használat a denevérek számára igen kis mértékű élőhely szűkülést eredményez. Az esetleges 0,5 éves kutatási tevékenységet követően a bányászati hasznosítási kérelem hatósági eljárásában lehetőség nyílhat a denevérek szempontjából kedvezőtlen hatások miatti kompenzációs intézkedések előírására. A Hatásbecslési dokumentáció szerint az Altáró bejárata jelenleg kb m hosszan beomlott. - 6/11 -

7 A bánya bejáratát szabaddá tevő Altáróból kiszállítandó bányameddő várható mennyisége kb. 300 m 3. A kiszállított bányameddőt az Altáró előtt lévő, a patakkal határos területen lehetne deponálni, majd a deponált földanyagot a használt bányaüregek tömedékelésénél, valamint az erdészeti utak minőségének javítására lehet majd felhasználni. A kutatási tevékenységhez a tárolóhelyek kialakításán kívül más felszíni tevékenység nem szükséges. A meddőhányó kialakításán kívül 3 db ideiglenes konténer (szerszámtároló, iroda és öltöző-melegedő) elhelyezése, és elektromos fogyasztásmérő-hely kialakítása szükséges. A bánya bejárattól számított 45 m hosszú csillepálya kiépítése is szükséges lesz, melyen a meddő anyagot hordják majd ki. A Felügyelőség a hatásbecslést a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 15. számú mellékletének figyelembevételével elvégezte. A bánya területe a Börzsönyi-patak (egyéb ismert elnevezései: Börzsöny-patak, Bánya-patak), valamint a Kovács-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. Az altáró bejárata a KBFI ALFA Geotechnológiai Kft. által készített Kutatási Műszaki Üzemi Terv kiegészítés (a továbbiakban: MÜT kiegészítés) szerint az Altáró bejárata a Kovács és Börzsöny-patak találkozásánál a Kispogány-hegy Ny-i lábánál található. A Börzsönyi-patakban és a Kovács-patakban is a tervezett külszíni bányaudvar és a település közötti szakaszon a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete értelmében védett, illetve a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. B) számú melléklete értelmében kiemelt közösségi jelentőségű, az IUCN vörös könyvében sérülékeny fajként megjelölt kövi rák (Austropotamobius torrentium; eszmei értéke Ft/egyed) él. A kövi rák Magyarországon kizárólag az Őrség, Pilis és Börzsöny területén lévő gyors folyású, tiszta vizű hegyvidéki patakokban fordul elő. Száma rohamosan fogyatkozik. A Börzsönyipatakban él a hazai populáció legjelentősebb része, így állományának ezen élőhelyen történő megőrzése természetvédelmi szempontból kiemelten fontos. A Hatásbecslési dokumentáció az alábbiakra hivatkozik: A tervezett bányaudvartól Ny-ra ~50 m-re található a Bánya-patak erdészeti út alatti burkolt áteresze, és közel 1 m magasságú burkolt fenékküszöbe, amely ökológiai gátnak tekinthető a fajok Bánya-patakban történő mozgásuk tekintetében. A természetvédelmi kezelő DINPI monitoring vizsgálatai alapján a kövi rák élővízfolyásban történő mozgását a patakban lévő fenékküszöb nem akadályozza. A meddőkőzet és kutatás céljából történő mintavételi anyagok kitermelése, illetve szállítása során képződő por, illetve a járművekből és a gépekből a környezetbe jutó olaj, illetve egyéb szennyező anyagok idővel a patakba juthatnak, így veszélyeztetve a kövi rák egyedeit, mely faj a vízminőségre különösen érzékeny. A területen előfordul továbbá a védett erdei béka (Rana dalmatina; eszmei értéke: Ft/egyed), gyepi béka (Rana temporaria; eszmei értéke: Ft/egyed.), zöld varangy (Bufo viridis eszmei értéke: Ft/egyed) és barna varangy (Bufo bufo; eszmei értéke: Ft/egyed), valamint a foltos szalamandra (Salamandra salamandra; eszmei értéke: Ft/egyed) is. Utóbbinak jelentős állománya is található a Börzsönyi-patak - 7/11 -

8 mentén. Ez a faj is rendkívül érzékeny a vízszennyezésekre, és életmódjára jellemző vándorlásai miatt a megnövekvő gépjárműforgalom közvetlenül is negatív hatással lehet erre a fajra. A Börzsönyi-patak Nagybörzsöny és Vámosmikola közti szakaszán jelentős populációja él a vízszennyezésre érzékeny, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő faj petényi márnának (Barbus meridional; eszmei értéke: Ft/egyed), a védett kövi csíknak (Barbatula barbatula; eszmei értéke: Ft/egyed), fenékjáró küllőnek (Gobio gobio; eszmei értéke: Ft/egyed). A Magyar-völgy területén, mely a tevékenység közvetett hatásterülete állandó populációja található a lábatlan gyíknak (Anguis fragilis; eszmei értéke: Ft/egyed), erdei siklónak Elaphe longissima; eszmei értéke: Ft/egyed). A tervezett tevékenységgel érintett terület közvetlen környezetében országosan jelentős kisebb populációja él a fokozottan védett és Natura 2000 jelölő faj fehérhátú fakopáncsnak (Dendrocopos leucotos, eszmei értéke: Ft/egyed). A vízfolyások rendszeresen használt fontos táplálkozó helyei a fokozottan védett, Natura 2000 jelölő faj, zavarásra érzékeny fekete gólyának (Ciconia nigra; eszmei értéke: Ft/egyed), a terület a faj potenciális fészkelő helye is egyben. A Magyar-völgyben és környékén állandó fészkelő a védett és Natura 2000 jelölő faj hamvas küllő (Picus canus; eszmei értéke: Ft/egyed) és fekete harkály (Dryocopus martius, eszmei értéke: Ft/egyed). A Börzsöny jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület kijelölése több, földalatti üregben telelő, esetlegesen szaporodó, denevérfaj megőrzését is szolgálja. A Rózsabánya egyik felszerelés nélkül bejárható vízszintes vágatában rendszeresen telelnek denevér fajok, a DINPI-nek konkrét adatai a védett kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros; eszmei értéke: Ft/egyed) és a fokozottan védett nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum; eszmei értéke: Ft/egyed) előfordulásáról vannak, mindkét faj Natura 2000 jelölő faj is egyben. Az üregrendszer denevér fajok telelése, szaporodása szempontjából való kutatottsága alacsony, a függőleges aknarendszer és az alsó tárók vizsgálata egyáltalán nem történt meg. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a denevérek a tervezett tevékenységgel érintett, a felső tárókkal összefüggésben lévő tárókban is előfordulnak. Az érintett terület a fokozott védettséget élvező hiúz (Lynx lynx; eszmei értéke: Ft/egyed) potenciális előfordulási helye a DINPI adatai és a benyújtott Hatásbecslési dokumentáció szerint is. A hiúz Magyarország egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata, pontos állomány nagysága nem ismert. Elsősorban az Északi-középhegység (Börzsöny Mátra Bükk Zempléni-hegység) zavartalan, nagy kiterjedésű erdeinek lakója. Rendkívül érzékeny a zavarásra, éjszakai életmódot folytat, akár több kilométeres útvonalakat bejár napi táplálékszerzése során. A magyarországi és a szlovákiai hiúz és más nagyragadozók (farkas) megőrzése, védelme érdekében az Európai Unió LIFE programot indított és támogatott. A hiúz és a farkas állományai a két ország határ menti sávjában fordulnak elő. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 43. (1) bekezdése alapján: tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása - 8/11 -

9 A benyújtott dokumentációk alapján megállapítható, hogy a tervezett kutatási tevékenység feltehetően meghaladja az általános, kisterületi igénnyel és csekély zavaró hatással járó földtani, geológiai kutatások kereteit, mert bányavágat készítését, helyreállítását igényli (vágat kiépítése). A MÜT kiegészítés szerint: A kedvezőtlen felszín közeli kőzetkörnyezeti viszonyok, a vékony kis szilárdságú takarórétegek a nyitottság és az erózió következtében a bejárat jelenleg be van szakadva feltételezhetően kb m hosszban. A bánya talpán, az omladék alatt átszivárgó bányavíz a külszínen, mint forrás jelenik meg és a meglévő patakmederbe folyik. A vizsgált időszakban kb l/perc volt a vízhozam. A kutatási tevékenységet megelőzően tervezett bánya bejárat kialakítása a benyújtott dokumentáció szerint foglalt forrás (bányavíz) bolygatásával járna, mely a Tvt. 23. (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A tevékenység a benyújtott Hatásbecslési dokumentáció szerint, kedvezőtlen hatást gyakorol a területen előforduló közösségi jelentőségű, védett és fokozottan védett denevérfajokra. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (8) bekezdés értelmében a terv csak akkor elfogadható, ha a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10/A. (2) bekezdése szerint: Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10/A. (3) bekezdése kimondja: A Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. bekezdés (2) a) pontja szerint: Az (1) bekezdés szerinti célokat az ország társadalmi-gazdasági fejlődését biztosító - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott - célokkal összehangoltan kell megvalósítani. A rendelkezésre álló információk alapján tárgyi kutatási tevékenység nem minősül kiemelt közérdeknek. A tárgyi Hatásbecslési dokumentáció 300 m 3 meddő kitermelésével számol, mely a bánya bejáratát szabaddá tevő kiszállítandó mennyiség. A MÜT kiegészítés szerint: Az Altáró megnyitásából származó kb. 300 m 3 meddő, omladék az üzemi területen ideiglenesen, vagy véglegesen kerül tárolásra. Az Altáróból kihordott meddő anyaga lényegében megegyezik a táró bejárati környezetében lévő jelenlegi feltöltéssel, melyet az 1950-es évek táróhajtása során terítettek el a külszínen. - 9/11 -

10 A MÜT kiegészítés megállapítja továbbá az alábbiakat: Az Altáró közel 2500 méterén a vágat tönkremenetel, omlásveszély mértéke valójában ismeretlen. Ezért a feltáró, kutatási tevékenység alatt a befelé menő vágatszakaszok állapotáról, a falazat, az ácsolat, vagy a kőzethorgonyzásos biztosítás szükségességéről szintén csak helyben lehet döntéseket hozni. A fentiek alapján kutatási tevékenység végzése során további, előre nem kalkulálható munkák lehetségesek (pl.: további meddő kitermelése), melyek környezetre gyakorolt hatását nehezen lehet előre megbecsülni. Megállapítható, hogy a tárgyi kutatási tevékenység valószínűsíthetően jelentős hatással lesz a közösségi jelentőségű jelölő fajokra és élőhelyekre, illetve a védett és fokozottan védett természeti területre, ill. védett- és fokozottan védett fajok egyedeire, ezért a kutatás műszaki üzemi terv jóváhagyásához a Felügyelőség nem járul hozzá. Szakhatósági állásfoglalásomat a 267/2006. (XII. 20. ) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 12. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 25. b) pontja, 28. c) pontja, 28/A. és 32. (1) bekezdése és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A Bányakapitányság megjegyzi, hogy a kutatási műszaki üzemi terv elfogadása esetén a tényleges kutatási tevékenység megkezdéséhez a Bányavállalkozónak az 53/2012 (III. 28.) számú Kormányrendelet 1. melléklete pontja alapján a bányafelügyelet eljárása alá tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építési engedélyezési eljárást is le kellett volna folytatnia. A fellebbezésre a évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 98. (1) bekezdés előírása alapján van lehetőség. A fellebbezés díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. -a állapítja meg. A Budapesti Bányakapitányság a Bt a alapján, a Bt. 5. (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva határozatát a Ket. 72. (1) bekezdése alapján, a 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdésének mellékletében megállapított illetékességgel adta ki. Budapest, december 7. Dr. Szabados Gábor bányakapitány nevében és megbízásából: Kókay Ágoston osztályvezető - 10/11 -

11 Kapják: 1. Címzett tértivevénnyel 2. Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 1072 Budapest, Nagydiófa u Nagybörzsöny Önkormányzat Jegyzője, 2634 Nagybörzsöny, Rákóczi u Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, 1885 Budapest, Pf.: Váci Földhivatal, 2600 Vác, Káptalan u Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, 1250 Budapest, Pf.: ÁNTSz Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 1380 Budapest, Pf Nemzeti Vagyonkezelő zrt. Pest Megyei Területi Iroda, 1399 Budapest, Pf Ipoly Erdő zrt Balassagyarmat, Pf Irattár - 11/11 -