A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés február 28-ai ülésére

Átírás

1 KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI /2008. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés február 28-ai ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési rendeletének megalkotása Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Dr. Péntek Péter, fıjegyzı

2 2 Tisztelt Közgyőlés! Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései (a továbbiakban: alrendszerek) alkotják. A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje. Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi idıtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthetı jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendı várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) elıirányzatként, illetve elıirányzat-teljesítésként tartalmazza. A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. Az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a mőködési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegő kiadásokat, a munkaadókat terhelı járulékokat, a dologi jellegő kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) elıirányzatait. A költségvetési rendeletnek mindezt a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell. A költségvetési rendelettervezetben be kell mutatni a költségvetési évet követı 2 év várható elıirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági elırejelzések szerint állapítottak meg. A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék elıirányzatok. Az évközi többletigények, valamint az elmaradott bevételek pótlására szolgál az elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék. A tartalékkal való rendelkezés jogát a közgyőlés, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a közgyőlés elnökére átruházhatja. A közgyőlés által jóváhagyott elıirányzatok, és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselı-testület engedélyezhet. A közgyőlés az átcsoportosítás jogát az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a közgyőlés elnökére átruházhatja. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzati elıirányzatok kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosítások a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi elıirányzatain átvezetendık. A Magyar Köztársaság évi költségvetésérıl szóló évi CLXIX. törvény rendelkezései szerint, valamint a megyei közgyőlés által meghatározott költségvetési koncepció érvényesítésével, külsı szakértı bevonásával terveztük meg a megyei önkormányzat évi költségvetését. A január 31-ei ülésünkön a törvényi kötelezettségnek eleget téve beterjesztettem a évi költségvetési rendelet tervezetet, és a napirendi pont érdemi megtárgyalásának a februári ülésünkre történı elnapolásával egyidejőleg felkértem a közgyőlés állandó bizottságait a költségvetési elıterjesztés megvitatására.

3 3 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS CÉLKITŐZÉS A költségvetés tervezése során következetesen érvényesítettük azt a költségvetési koncepcióban megfogalmazott elvárást, hogy az önkormányzat mőködési költségvetési terhei tovább nem növekedhetnek. A cél az ellátandó feladatok változatlansága melletti évrıl évre csökkenı központi támogatások által gerjesztett mőködési költségvetési hiány csökkentése volt. A beterjesztett költségvetés mőködési és felhalmozási mérlegegyensúlya az idei év indulásakor külön-külön is biztosított, és elsıdleges célunk ennek a kettıs egyensúlynak a megırzése, a vállalt és kötelezı feladatainkra vetített költség - és forrásszerkezet folyamatos felülvizsgálatának és szükség szerinti korrekciójának eszközével. Pártállástól függetlenül tudomásul kell vennünk, hogy a csökkenı állami normatívákra és a folyamatosan növekedı költségekre épülı kényes egyensúly tényleges és tartós fenntartása a megyei önkormányzat által nyújtott kötelezı közszolgáltatások szakmai színvonalának jelentıs sérelme nélküli strukturális intézkedéseket, elsısorban költségcsökkentı intézkedések mielıbbi megtételét igényli. A nem csökkenı kötelezı feladataink mellett a folyamatos pénzügyi megszorításokra reagálva a tervezés során két költségvetési stratégia közül választhattunk: -a fenntartói kiegészítı támogatás összegének változatlansága, és a központi támogatások csökkenése mellett az elmúlt évi költségvetés kiadási elıirányzatait, mint bázist megnöveljük az elmúlt évi infláció mértékével, és a jelentkezı nagy összegő hiányt újabb jelentıs összegő mőködési hitelek felvételével finanszírozzuk, -a fenntartói kiegészítı támogatás összegének változatlansága mellett, de a központi támogatások csökkenésével arányosan csökkentésre kerülnek a kiadási elıirányzatok is, így a bázis év hiányához képest a tárgyévi hiány nem növekszik. Az, hogy hogyan érjük el a kiadások szükség szerinti csökkentését, több mint pénzügyi kérdés, hiszen a meghozandó döntések jelentısen befolyásolhatják a közszolgáltatások már elért, de rendkívül költségesen fenntartható szakmai színvonalát, és a kiadáscsökkentı döntések következményeként intézmények és álláshelyek megszüntetésére is sor kerülhet. Az általunk alkalmazott tervezési stratégia a kötelezı közszolgáltatások elıállításának szakmai és gazdasági racionalizálására, a rendelkezésre álló személyi és anyagi erıforrások koncentrálására alapoz. Ma már nem engedheti meg magának a megyei önkormányzat azt a luxust, hogy bárhol, bármi áron intézményeket tartson fenn, vagy önkormányzati társulásokat támogasson. Ma már a gazdasági lehetıségeink határain belül csak a feltétlenül szükséges mennyiségő és minıségő kötelezı közszolgáltatásokat tudjuk biztosítani, és a minimális szintre csökkentett számú intézményt vagyunk képesek fenntartani. Elsısorban a meglévı intézmények szakmai, gazdasági és igazgatási integrációját, és csak végsı megoldásként javasoljuk intézmények tényleges megszüntetését. A beterjesztett költségvetési javaslat nem a rombolásra épül, hiszen jelentıs mértékő forrásokat biztosít az átalakításra, építésre, fejlesztésre. A év lényeges jellemzıje lesz a közgyőlés által meghatározott fejlesztések elindítása, illetve elıkészítése. Ehhez mielıbb szabályozni kell a pályázati lehetıségek kihasználásának helyi folyamatrendjét, melyet a legutóbbi vizsgálata során az Állami Számvevıszék is számon kért tılünk.

4 4 A fenti szempontok alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat évi költségvetési rendeletének tervezetét az intézményi és hivatali észrevételekre történı reagálások alapján kialakult elemi költségvetési mélységő tervszámok, illetve a hivatal és a közgyőlés feladatait érintı egyeztetések alapján a következık szerint terjesztem elı: BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK A megyei önkormányzat évi mőködési és felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak adatait a rendelet - tervezet 1, 1/a, 1/b, és 1/c sz. mellékletei tartalmazzák. A évi 38,1 %-os bevétel növekedés legfıbb oka az idei évben kibocsátott kötvénycsomag 5 milliárd forint összegő értékesítési árbevétele. A kötvényértékesítési árbevétel azonban idén nem, vagy legfeljebb minimális mértékben kerül felhasználásra, így tényleges felhasználásáig kamatozó betétként kerül lekötésre. A megyei önkormányzatot évben megilletı állami támogatások összege közel 260 millió Ft-tal kevesebb a évi bázisévhez képest. (lásd: 7. sz. melléklet) A csökkenés oka részben az átadott oktatási és szociális intézmények kiesı állami normatívája, részben a normatíva igényléshez kapcsolódó tanulói létszám vagy a megyelakosság csökkenése, részben egyes normatívák összegének, illetve egyes normatívák számítási módjának negatív irányú megváltozása. A Szent Borbála Kórház feladatainak ellátásához szükséges mőködési célú forrást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül az intézménnyel kötött finanszírozási megállapodás alapján biztosítja. Jelen tervezetben a Kórház által megadott becslés szerepel, mert az egészségügy átalakításával kapcsolatos konkrét elképzelések, és azok pénzügyi hatásai nem ismertek. A évi rendkívül negatív finanszírozási változások megrendítették a Kórház korábban stabil gazdálkodását. A évben arra kell törekedni, hogy a kórház mőködése továbbra se igényeljen külsı (fenntartói) finanszírozást. A évi költségvetési törvény megalkotásával párhuzamosan az Országgyőlés döntött a közszférában dolgozók illetménynövelésének mértékérıl: - a közalkalmazotti illetménytábla 5 %-kal emelkedik, a pótlékalap 2 %-kal, azaz Ft-ra nıtt, - a köztisztviselıi illetményalap 5 %-kal megnövelve Ft lett. Az új illetményeket és illetménypótlékokat január 1-jei hatállyal kellett megállapítani és az ebbıl adódó kiadási többleteket a központi költségvetés részben vagy egészben megtéríti az önkormányzatoknak. Tekintettel arra, hogy a személyi juttatások és az azokat terhelı járulékok az önkormányzat költségvetésének mintegy kétharmadát teszik ki, ezért elméletileg a személyi juttatások csökkentésével érhetı el jelentısebb mértékő megtakarítás. Azonban a központi jogszabályok által meghatározott, többnyire indokolatlanul szigorú és nagy költségigényő szakmai létszám normák rendkívül korlátozzák az intézményi költségvetési gazdálkodás mozgástereit. A közalkalmazotti szférában a év indulásakor nem tudjuk biztosítani a közel 100 millió forint összegő forrást a munkahelyi étkeztetés önkormányzati támogatására. Amennyiben terven felüli bevétel növeléssel vagy kiadás csökkenéssel a jelenleginél kedvezıbb pénzügyi helyzet alakul ki, akkor a juttatás biztosításának lehetısége feltétlenül újratárgyalandó. A személyi juttatások változását szorosan követi a munkaadót terhelı járulékok összegének változása. E kiadást érintıen a jogszabályi elıírások kis mértékben változtak: a társadalombiztosítási járulékok együttes mértéke évben sem változik, vagyis 29,0 % marad, megoszlása azonban eltér a korábbi években megszokott mértékektıl. A kifizetéseket 24,0 % nyugdíjjárulék, 4,5 % természetbeni és 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék terheli.

5 5 az egyéni egészségbiztosítási járulék 7,0 százalékról 6,0 százalékra csökken, a nyugdíjjárulék 8,5 %-ról 9,5 %-ra nı. A munkaadói járulék ugyancsak változatlan, 3,0 % marad. a munkaadót terhelı járulékok évi elıirányzata 7,6 %-kal alacsonyabb az elızı évhez képest. Az eltérés oka az, hogy a évi közalkalmazotti létszámcsökkentés kiadás csökkentı hatása évben jelentkezik. Az intézmények jelentıs része energetikai szempontból elavult ingatlanokban mőködik, ezáltal a dologi költségek közül a közüzemi költségek csökkenésével nem számolhatunk. A korszerőtlenség az energiaköltségekkel való jövıbeni takarékoskodás lehetıségét magában rejti, azonban az ehhez szükséges saját fejlesztési források várhatóan a közeljövıben sem fognak rendelkezésre állni. A dologi kiadások növekményét az Állam az állami normatívákban az elmúlt évekhez hasonlóan évben sem ismeri el. Ebbıl adódóan az infláció kiadásnövelı hatását szervezési intézkedésekkel, illetve a saját bevételek lehetıség szerinti maximális növelésével ellensúlyozhatjuk. Összességében a dologi kiadások elıirányzata 11,1 %-kal növekszik. A területi kisebbségi önkormányzatok megyei önkormányzati támogatása évi bázis szinten, míg az állami támogatás a jogszabályban meghatározott összeggel megegyezıen került megtervezésre évben Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával a Tatabányai Múzeum átadásával kapcsolatosan megállapodás megkötésére került sor, mely többek között arról rendelkezik, hogy 3 éven keresztül évi E Ft támogatást biztosítunk az intézmény mőködtetéséhez. A beruházások, illetve felújítások között elsıbbséget élveznek a folyamatban levı fejlesztések (4/a. és 4/b. sz. mellékletek). Ezek: a Pszichiátriai Betegek Otthona címzett támogatásból megvalósuló fejlesztés befejezése, a Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola címzett támogatásból megvalósuló rekonstrukció kivitelezésének folytatása, a Zöld Fenyı Idıskorúak Otthona megvásárlása és a mőködési engedély kiadásához szükséges fejlesztések elvégzése, a hivatal korszerősítése - informatikai rendszer mőködtetése (költségvetési tervezési program beszerzése). Elkészült, és annak elfogadására T. Közgyőlés elé terjesztem a megyei önkormányzat középtávú fejlesztési tervét. A megyei önkormányzat adósságállományának és tárgyévi törlesztési kötelezettségeinek fıbb adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza. HIÁNY A mellékelt költségvetési rendelet-tervezetben a bevételi és kiadási fıösszegek egyenlege nagyobb meglepetést nem okozva továbbra is negatív. A számított hiány összege E Ft, amit önmagában vizsgálva elfogadhatatlanul magasnak, kezelhetetlennek kellene minısítenünk. A hiány szerkezetének megvizsgálása és értékelése alapján azonban megállapítható, hogy a tárgyévben keletkezı mőködési hiány összege csak E Ft, a további hiány a Zöld Fenyı Kft tulajdonában lévı szociális otthon funkciójú ingatlan megvásárlására szolgáló, és

6 6 már a rendelkezésünkre álló MFB hitel összege, valamint a következı évek fejlesztési forrásaként felhasználható E Ft névértékő kötvény kibocsátási összege. A kötvény kibocsátásával kapcsolatosan az idei költségvetésünket kizárólag a kiadási fıösszegbe már beépített tárgyévi kamattörlesztések terhelik.(5 éves tıketörlesztési moratórium) A E Ft mőködési hiány finanszírozására terveink szerint elegendı lesz az elmúlt évben megnyitott 800 millió forint összegő folyószámla hitelkeret még fel nem használt része. A E Ft összegő likviditási hitelkeretet - szükség szerint - az intézmények mőködésének és fejlesztésének folyamatos finanszírozhatósága érdekében kívánjuk igénybe venni. Tájékoztatom képviselıtársaimat, hogy számításaink szerint, ha az idei évet nem terhelné a korábbi években felvett hitelek cca. 870 millió Ft összegő tıke és kamattörlesztési kötelezettsége, a évi költségvetésünk bevételi és kiadási fıösszegeinek egyenlege pozitív lenne, azaz cca. 273 millió Ft összegő többlettel számolhatnánk! Tisztelt Közgyőlés! A javasolt költségvetésben a mőködési hiány összege cca. 30%-al alacsonyabb, mint a évi költségvetés mőködési hiánya. A hiány stabilizálásának, esetleges csökkentésének feltétele az intézményrendszer további kiadáscsökkentı átalakítása, a kiadási elıirányzatok módosításának (emelésének) legalább 6 hónapos moratóriuma. Kérem a fentiek, és a csatolt függelékekben közölt egyéb tájékoztató információk mérlegelésével a mellékelt határozati javaslat és rendelet-tervezet elfogadását. Tatabánya, február 18. Dr. Völner Pál

7 7 A Komárom- Esztergom Megyei Közgyőlés 1. elrendeli Határozati javaslat a. az esztergomi, pilismaróti és tokodaltárói székhellyel mőködı szociális intézmények szakmai, gazdasági és igazgatási integrációjának elıkészítését. b. a sajátos nevelési igényő tanulók nevelését és oktatását végzı speciális általános iskolák szakmai, gazdasági és igazgatási integrálási lehetıségének megvizsgálását, indokolt esetben az integráció(k) elıkészítését. c. a 3 megyei (1 komáromi és a 2 tatai) középiskolai kollégium fenntartási indokoltságának felülvizsgálatát, indokolt esetben kiváltásuk elıkészítését. d. az egy településen mőködı szakképzı iskolák szakmai és/vagy gazdasági integrációjának megvizsgálását, indokolt esetben az integráció(k) elıkészítését. e. a KEMÖ Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolája és Szakiskolája és Kollégiumában folyó elméleti és gyakorlati oktatás költségszerkezetének felülvizsgálatát, a képzési költségek csökkentését, indokolt esetben egyes gyakorlati képzések kiszervezésének elıkészítését, egyes szakmák oktatásának végleges megszüntetését. f. a KEMÖ Gyermekvédelmi Szakszolgálata és Gyermekotthonai által gondozott gyermekek tényleges családi otthonba helyezésének felgyorsítását, és az ehhez szükséges feltételek biztosítását. g. a KEMÖ Gyermekvédelmi Szakszolgálata és Gyermekotthonai által mőködtetett lakásotthon rendszer jelenleginél gazdaságosabb, illetve hatékonyabb mőködtetését, a kötelezı feladatok költségtakarékos ellátásának megszervezését.. h. az egész megye területére kiterjedı illetékességő központi pedagógiai szakszolgálat létrehozásának megvizsgálását, indokolt esetben annak elıkészítését. i. a KEMÖ Zsigmondy Vilmos Gimnáziuma és Informatikai Szakközépiskolájának a megyeinél kedvezıbb kistérségi állami normatív finanszírozása érdekében a dorogi önkormányzat, vagy a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás részére történı átadásának, vagy megszüntetésének megvizsgálását, és indokolt esetben annak elıkészítését. j. a társulási formában mőködı esztergomi székhelyő Montágh Imre Általános Iskola és Szakiskola dorogi telephelye megyei finanszírozásának július 1-jétıl történı megszüntetését. k. a megyei önkormányzat közoktatási feladat - ellátási körébe tartozó intézményi társulásokban a megyei önkormányzat tagsági jogviszonya további fenntartásának megvizsgálását, és indokolt esetben a társulási megállapodások január 1-jei hatállyal történı felmondásának elıkészítését.

8 8 Határidı: folyamatos, illetve értelemszerően Felelıs: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke, és az érintett intézmények vezetıi A Komárom- Esztergom Megyei Közgyőlés 2. elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Fejlesztési Tervét a melléklet szerint. Határidı: folyamatos Felelıs: dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke