Jövedelemadózást érintő változások 2015.

Átírás

1 Jövedelemadózást érintő változások Személyi jövedelemadó Előadó: Szilágyi Miklósné

2 Fogalmak változásai Munkáltató fogalma Szja tv pont kiegészült a munkáltató fogalma az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevételnél (például béren kívüli juttatásnak minősülő cafeteria elemek) az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalatot kell munkáltatónak tekinteni.. Támogatások Szja tv , 40., 41., 50. EU-ban új támogatási rendeletek kerültek bevezetésre: Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás 2

3 Fogalmak változásai Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalma Szja tv , 67., 68.: Új innovációs törvény szerinti fogalom Kiküldetési rendelvény Szja tv január 01-től kiküldetési rendelvénynek minősül a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is, és a kifizető által 2 példányban kiállított papír alapú bizonylat is. Nyugdíjbiztosítás fogalma Szja tv A jogalkotó pontosította a nyugdíjbiztosítás fogalmát. Kiegészítő biztosítás fogalma Szja tv Kiegészítő biztosítás olyan biztosítás, amelynek saját különös szerződési feltétele van, és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített. 3

4 Első házasok kedvezménye Szja tv. 29/C., 48. (2) b), (3a) Megelőzi a családi kedvezményt Feltétel: legalább az egyik házastárs első házasságát kösse. Átmeneti rendelkezés: ét követően kötött házasságokra vonatkozik. Mértéke Ft/hó, amely Ft/hó adót jelent Az első jogosultsági hónap: a házasságkötést követő hó. Érvényesíthető: legfeljebb 24 hónapig, de maximum amíg családi kedvezményre jogosulttá válnak (közös gyermeknél, nevelt gyermeknél nem) Családi kedvezménnyel együtt is lehetséges. Megosztással is, ideértve az adóelőleg nyilatkozatot is és bevallás kitöltésekor ezt megváltoztathatják Rendszeres jövedelem esetén is Az adóelőleg megállapítására kötelezett magánszemély is érvényesítheti (ev., őstermelő, bérbeadó) 4

5 Családi kedvezmény változásai Szja tv. 29/A. (3) a), 29/B. (2), 48. (3), 84/ZS. (5) bekezdés 2016-tól 4 év alatt kétszeresére nő Ft-ról Ft-ra a 2 eltartottat nevelő családok által igénybe vehető családi kedvezmény mértéke. Már év közben is érvényesíthet családi kedvezményt az adóelőlegnél a családi pótlékra nem jogosult házastárs, aki a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban él. Visszaélések megszüntetését szolgálja, hogy 2015-ös bevallásban, munkáltatói elszámolásban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni január 1-jétől az adóazonosító jelet adóelőleg nyilatkozatban szerepeltetni kell. (Új: 2017-től kell alkalmazni, addig mindenki számára automatikusan képezni fogják évről készített bevallásban és évi adóelőleg nyilatkozatban szerepeltetni kell a kedvezményezett eltartott és az eltartott adóazonosító jelét. Addig a természetes azonosítókat kell használni évi CXLI. Tv.) 5

6 Családi kedvezmény változásai Kedvezmény érvényesítéséhez nyilatkozni kell a jogosultság jogcíméről adóbevallás, munkáltatói elszámolás esetén. Jogcímek lehetnek: családi pótlékra jogosult, várandós, saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesül. Rendszeres bevételt juttatónak is lehet nyilatkozni a kedvezmény érvényesítéséről az adóelőleg megállapításához Ilyen lehet például: rendszeres megbízási díj, bérleti díj, személyesen közreműködő díja. 6

7 Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változások Szja tv. 69. (5), 70. (4), (4a), (4b), 71. (3a) b) Kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások 69. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. Béren kívüli juttatások 71. Jövedelem: a juttatás értéke Ingyenes vagy kedvezményes juttatásnál szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amit a magánszemély nem köteles megfizetni Adóalap: a jövedelem 1,19-szerese Adó mértéke: SZJA 16 % EHO 14 % az éves és az egyedi értékhatárnak megfelelő éves keretösszeg Ft, és a rekreációs kereten belül Ft, felette EHO 27 % 7

8 Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változások Egyes meghatározott juttatásnak minősül: az a juttatás, amely megfelel a 71. béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja Pl Ft/hó Erzsébet utalvány a Ft/hó helyett, akkor a Ft után 27 % EHO + SZJA 16 %, korrigált adóalap alapján); (51,17 %-os közteher) 71. szerinti juttatások közül a SZÉP kártya nélkül adott juttatás megfelel az egyedi értékhatároknak, de több mint az éves keretösszeg, azaz Ft Pl. helyi bérlet 12 X Erzsébet utalvány 12 X 8000 = Ft, amelyből Ft 70. szerinti juttatás, tehát Ft után 27%EHO + SZJA 16 %, korrigált adóalap; az adóévi keretösszeget és az egyedi értékhatárokat meg nem haladóan, valamint a SZÉP kártyán adott juttatás egyedi értékhatárát meg nem haladóan, ha a rekreációs keretösszegnél Ft-nál a kettő együtt több Pl. Erzsébet utalvány Ft + munkáltatói hozzájárulás egészségpénztárba Ft + SZÉP kártya vendéglátás alszámla Ft+ szálláshely alszámla Ft = Ft, ebből Ft a 70. szerinti juttatás, tehát ez után 27 % EHO + SZJA, korrigált adóalap alkalmazásával. 8

9 Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változások 35,7 %-os közteherrel adható béren kívüli juttatások: Ha a SZÉP kártya nélküli béren kívüli juttatás Ft éves keretösszeget nem haladja meg és az egyedi értékhatárokat nem lépi át, akkor SZÉP kártya juttatás lehet Ft maximum; Ha Ft éves keretösszegnél kevesebb a SZÉP kártya nélküli 71. szerinti juttatás és az egyedi értékhatárokat nem lépi át, a fel nem használt különbözet és a Ft SZÉP kártya juttatás lehet; Pl. ha SZÉP kártyán kívüli minden más béren kívüli juttatás Ft, akkor Ft Ft= Ft a fel nem használt rész a Ft éves keretből, és még Ft lehet SZÉP kártyára utalás, vagyis SZÉP kártya juttatás lehet = Ft maximum. Ha a Szép kártyán kívüli minden más béren kívüli juttatás Ft éves keretből a juttatás 0 Ft, akkor SZÉP kártyára Ft juttatás lehet. 9

10 Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változások A kifizetőt terhelő adó megfizetésének időpontja: a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni az értékhatárt meghaladó rész utáni adót, kivétel 70. (2a) (az egyedi értékhatárok és a keretösszegek után is); 2014-re a hatályos szabályokat kellett alkalmazni azzal, hogy az Ft feletti részre májusában; Jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a már teljesített közteher beszámításával kellmegállapítani. Időarányosan jár a juttatás. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba utalt adományt nem kell figyelembe venni. 10

11 Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változások Példa: munkavállaló egész évben ugyanannál a munkáltatónál volt munkaviszonyban az alábbi juttatásokat kapta Erzsébet-utalványt Ft x 12 hó= Ft Helyi bérlet x 12 hó = , Összesen: Ft, Széchényi Pihenőkártyára utalás: Ft, Összesen: = Ft Ft 25600Ft-al meghaladja a keretet, SZÉP kártya = Ft-tal meghaladja a keretet, egyedi értékhatárt nem lépi át Tehát keret felettes része = Ft, ez csak a felettes rész, amikor átlépi a munkavállaló SZJA x1,19x0,16, EHO x1,19x0,27 Az alábbi pedig a keretbe tartozó rész, hó végén megállapítom a kötelezettségeket = Ft SZJA x 1,19x0,16, EHO x 1,19x0,14 11

12 Egyéni vállalkozói szabályok változásai Vállalkozói személyi jövedelemadózó és átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó változás Áfa alany egyéni vállalkozó külföldi pénznemben keletkezett bevétele, kiadása forintra történő átszámítása Szja tv. 6. (2a) a), b) külföldi pénznemben keletkezett bevétel és kiadás forintra történő átszámítás szabálya kiegészült az áfa alany egyéni vállalkozóra vonatkozó átszámítási szabállyal az áfa alany egyéni vállalkozó a külföldi pénznemben keletkezett bevétele forintra történő átszámításához azt az árfolyamot használja, amellyel az áfa alapját forintra átszámítja (számlavezető bank, MNB, Európai Központi Bank), kiadása forintra történő átszámításához azt az árfolyamot használja, amellyel az áfa alapját forintra átszámítja. 12

13 Egyéni vállalkozói szabályok változásai Vállalkozói személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó változások Veszteségelhatárolás változása Szja tv. 49/B. (7) a), 84/ZS. (6) a következő 5 adóév bevételével szemben, figyelemmel az egyéb korlátra átmeneti rendelkezés: a ig keletkezett veszteség a napján hatályos szabályok szerint számolható el, azzal, hogy utoljára a adóévben lehet érvényesíteni Jövedelem- (nyereség-) minimum szabály változása Szja tv. 49/B. (23) A jövedelem nyereség minimum a bevétel 2 %-a. A bevételt nem lehet csökkenteni: az eladásra beszerzett áruk értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. 13

14 Egyéni vállalkozói szabályok változásai 14

15 Egyéni vállalkozói szabályok változásai Vállalkozói személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó változások Az egyéni vállalkozó által az alkalmazottjára kötött felelősségbiztosítás költségelszámolása Szja tv. 11. melléklet I/ től csak a személybiztosítás díját számolhatja el költségként, amikor az alkalmazottaira köt biztosítást, korábban még nem volt meghatározva, hogy milyen biztosítás számolható el költségként. Az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételével szemben költségként számolhatja el az olyan személybiztosítás díját, amelynek biztosítottja az alkalmazott, (adóköteles biztosítási díj esetében) feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. Ingyenesen szerzett tárgyi eszközhöz kapcsolódó elszámolási szabály Szja tv. 11. melléklet II/2. c) az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el. 15

16 Egyéni vállalkozói szabályok változásai Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó változások Átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele Szja tv.50. (9) január 01-től az átalányadózó egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az szja hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevétel minősül (ez a szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki átalányadózó majd kilép a katába, majd adóéven belül visszatér az szja alá.)15 millió Ft-os értékhatárba nem kell beszámítani a Ka-tv.-ben szerzett bevételt. Átalányadózásra jogosultság elveszítése számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt Szja tv től az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adóvagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. 16

17 Őstermelőket érintő módosítások A mezőgazdasági őstermelő veszteségelhatárolási szabályának változása Szja tv. 22. (2), 84/ZS. (6) 2015-től a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az elhatárolt veszteséget a következő öt adóév bevételével szemben számolhatja el, átmeneti rendelkezés biztosítja a ig keletkezett veszteség a napján hatályos szabályok szerint számolható el, azzal, hogy utoljára a 2025.adóévben lehet érvényesíteni (nincs helye veszteségelhatárolásnak, ha a 40%-os kistermelői ktgátalányt alkalmazza) Közös őstermelői tevékenységhez kapcsolódó fogalmak pontosítása Szja tv. 78/A. (2a) 2015.évtől a közös háztartás az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége és a közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). 17

18 Őstermelőket érintő módosítások Ültetvény fogalma Szja tv.11.melléklet II/1.a) alpont ae) pontja 2015-től az ültetvény fogalmát összhangba hozza a jogalkotó a mezőés erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvényben foglaltakkal. Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert. 18

19 Adómentes bevételek változásai A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok kiegészítése Szja tv. 1. melléklet 9. rész 9.3. pontja, 72. (4) f) A lakáscélú munkáltatói támogatások adómentességével kapcsolatos szabályok 2015-től kiegészítésre kerültek. Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott akadály-mentesítés is; Módosult az a rendelkezés, ahol bizonyos feltételek esetében nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató lakáscélú felhasználásra ad visszatérítendő kölcsönt; A feltételek között felsorolásra került az akadály-mentesítésre adott kölcsön is. 19

20 Egyéb változások Szja törvény alapelvi szintű rendelkezései között változás Szja tv. 1. (10) Az Szja törvény alapelvei között új szabály, ami egyébként a korábbi szabályokból is levezethető volt Az új szabály lényege, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg, akkor az adókötelezettség megállapításánál az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő részre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 20

21 Egyéb változások Külföldi illetőségű előadóművészek bevallási kötelezettségének teljesítése Szja tv. 1/B. (2), (4) a külföldi illetőségű előadóművész választhatja az Szja. törvény általános szabályaitól eltérően egyszerűsített szabály alkalmazásának lehetőséget a belföldi adófizetési kötelezettségének meghatározására. ez a szabály 2015-től két helyen is pontosításra került: a bevételnek a része a fizetett költségtérítésen kívül a biztosított szállás ellenértéke is; 2015-től nem csak a magyarországi távozását megelőzően számolhat el a magánszemély az adóhatósággal, hanem, ha bevallási kötelezettségének meghatalmazott vagy megbízott útján tesz eleget, akkor a távozását követő 90. napig teljesítheti bevallási és adófizetési kötelezettségét. 21

22 Egyéb változások Nem keletkezik bevétel Szja tv.4. (2a) b), 84/ZS, (2) Nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét szolgáló - feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével; Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a hatálybalépést megelőző bármely korábbi adóévre is alkalmazható ez a szabály. 22

23 Egyéb változások Kisadózó vállalkozás nem kisadózó tagjainak osztalékjövedelme Szja tv. 66. (1) a) pont af) 2015-től az Szja törvény alapján osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. Korábban az ilyen kifizetések egyéb jövedelemként voltak kezelendők, ami kedvezőtlenebb volt, mint a jelenlegi osztalék adózási szabály. 23

24 Egyéb változások Munkaerő kölcsönzéshez kapcsolódó munkáltatói feladatok Szja tv. 24. (3) január 01-től ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, ha a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulék-kötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el. Így az Szja törvény 2015-ös módosításával lehetővé vált, hogy a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak juttatott bevétel után a bejegyzett kölcsönbevevő teljesítse az adókötelezettséget a kölcsönbeadó helyett. 24

25 Biztosításokkal kapcsolatos szabályok módosulása Nem forintban fizetett biztosítási díjak forintra számítása Szja tv. 44/C. (2), 84/ZS. (3) 2015-től a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Átmeneti rendelkezés alapján a évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható ez az átszámítási szabály. Több nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó rendelkezési jog gyakorlása Szja tv. 44/C. (4) 2015-től a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. 25

26 Biztosításokkal kapcsolatos szabályok módosulása Állami támogatás visszafizetése szabály módosítása Szja tv.44/c. (8) a magánszemélynek 20 %-kal növelten kell visszafizetnie az állami támogatás összegét, ha nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor. például ilyen vagyoni érték kivonás: a szerződés visszavásárlás, részvisszavásárlás, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolás, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is. Állami támogatás magánszemélynek kiutalása Szja tv. 7. (1) e) adómentes az az összeg, amit a magánszemélynek kiutalnak a nyugdíjbiztosítási szerződéséhez kapcsolódóan állami támogatásként, például a nyugdíjbiztosítás nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnik 26

27 Év közbeni személyi jövedelemadót érintő változások évközi hatályba léptetéssel Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok az Szja törvényben Szja tv. 4. (7), 9. (3), 49/B. (4a), 66. (1) a) pont ae), (4)-(5), 1. melléklet 7.pont Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése. Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó, mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke. 27

28 Év közbeni személyi jövedelemadót érintő változások évközi hatályba léptetéssel Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok az Szja törvényben Szja tv. 4. (7), 9. (3), 49/B. (4a), 66. (1) a) pont ae), (4)-(5), 1. melléklet 7.pont Osztalékból származó jövedelemnek minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon áll a tőkerészéből és hozamból, ha a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. 28

29 Év közbeni személyi jövedelemadót érintő változások évközi hatályba léptetéssel Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok az Szja törvényben Szja tv. 4. (7), 9. (3), 49/B. (4a), 66. (1) a) pont ae), (4)-(5), 1. melléklet 7.pont Nem minősül osztaléknak a hozam, ha a magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Adómentes a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (kivéve hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá ha a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el. 29

30 2015. évi LXXXI. Tv. Módosító szabályok január 1-től életbe lépő szabályok: - Szja mértéke 16 %-ról 15 %-ra csökken a megszerzett jövedelmek esetén Első házasok kedvezménye továbbra is 5000 Ft/hó. Járulékkedvezményként az szja-ból elegendő jövedelem hiányábannem érvényesített családi kedvezmény 15 %-ának megfelelő összeg, de maximum a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe járulékkedvezmény címén től. 30

31 Az Szja tv. 29/A. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Családi kedvezmény és első házasok kedvezményének átértékelése is megvalósul (ugyanakkora kedvezmény érvényesül, mint 2015-ben). Két eltartott esetében 4 év alatt fokozatosan 10 ezer Ft-ról 20 ezer Ft-ra emelkedik. (2016-ban Ft-ra nő havonta az igénybe vehető családi kedvezmény összege) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén forint, kettő eltartott esetén ban forint, ben forint, ban forint, ben és az azt követő években forint, három és minden további eltartott esetén forint. Az Szja tv. 29/C. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép (első házasok kedvezményénél): A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként forint. 31

32 5. Az Szja tv. a következő 44/E. -sal egészül ki: A magán-nyugdíjpénztár tagja társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a visszalépés évének adóbevallásában (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) vagy önellenőrzésében tett nyilatkozattal, a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/D. rendelkezései szerinti átutalási összeg levonása után fennmaradó részéből a magán-nyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb forint adó visszatérítéséről. Az adóhatóság az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az összeg átutalása történt elejéig visszamenőleges hatályú kedvezmény érvényesíthető a magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe való átlépéskor. Az a kifizetés, amely az állami nyugdíjrendszerbe átlépő személyt illeti meg a magán-nyugdíjpénztár elhagyásakor nem számít jövedelemnek.

33 6. Az Szja tv. 84/G. -a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: január 1. után megszerzett/ keletkezett kamatjövedelem is 15 %-os mértékkel adózik. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a január 1- jével kezdődő időszakra esik, a január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani. 33

34 Szorzók csökkenése Csökken az adóteher olyan jövedelmek esetében is, ahol a jövedelem 119%-a alapján kell az szja-t kiszámolni. A szorzó mértéke 119 %-ról 118 %-ra csökken ( tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, kamatkedvezmény szerzése, tárgynyeremény esetén) Kamatjövedelem esetén 119 és 128 % helyett 118 % és 127 % az adóalap január 1-től. 34

35 Stabilitás Megtakarítás Számlát (SMSZ) érintő változás A megtakarítás számlán tartott pénz a befizetés időpontjától belföldi jövedelemnek minősül július 01-én hatályba lépő rendelkezés a régi szabályok megtartása mellett július 01. és július 01. közötti befizetések adókötelesek, de a minimális tartási idő lerövidül. 1 éven belül felvett összeg szja-ja 20 %, legalább 1 évig számlán tartott összeg szja-ja 10 %. 35

36 2015. évi LXXXI. Tv. Módosító szabályok Új adómentes szabály az Szja tv. 1. sz. mellékletében: Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelkedően - tehetséges fiatalok és a - kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel ls módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni. 36

37 Adómentes munkába járás től az 193/2015. (VII.21) kormányrendelet módosította a munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályait. Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon belüli lakóhely és munkahely közötti utazás is, ha az nem valósítható meg közösségi közlekedéssel az óvodás és bölcsődés gyermekek szüleinél. Mt a alapján gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, fogyatékos gyermek, akire tekintettel családi pótlékot állapítottak meg. Munkáltató dönt, hogy téríti-e az összeget szgk. használat esetén (9 Ft/km). 37

38 Egyéb változások Pénzügyi intézmény felszámolásakor az érintett magánszemély nem kerül adójogi hátrányos helyzetbe: nem keletkezik adókötelezettsége olyan jövedelem alapján, amelyet az intézménnyel szemben fennálló követelése (pl.: befektetés) vagy kárrendezés okán szerez meg. Ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető intézményt számolják fel és az adóhatóság nem tudja kiutalni az adóbevallásban szereplő adót az érintett számlájára, akkor lakcímre kézbesítik vagy bankszámlára utalják. Az összeg maximuma nem változik. A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20 %-a, de maximum 100 EFt. (2020. előtt nyugdíjba vonulóknál 130 EFt.) 38

39 Forrás: évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról évi LXXXI. törvény Petricskóné Lipták Nagy Kanyó Alpár- Szabó: Változások az adózásban. Adó Online Mérlegképes könyvelők továbbképzése Perfekt Zrt

40 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szilágyi Miklósné