Közétkeztetésre alapozott, közfoglalkoztatást is biztosító mezőgazdasági termelés lehetőségeinek felmérése három hátrányos helyzetű kistérségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közétkeztetésre alapozott, közfoglalkoztatást is biztosító mezőgazdasági termelés lehetőségeinek felmérése három hátrányos helyzetű kistérségben"

Átírás

1 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Közétkeztetésre alapozott, közfoglalkoztatást is biztosító mezőgazdasági termelés lehetőségeinek felmérése három hátrányos helyzetű kistérségben Kutatási zárójelentés I. fázis (javított változat) Készítette: Cserneczky Tamás Emődi Andrea Fejes Ágnes Kőrös Éva Sipos Balázs Skutai Julianna Szabó Árpád Tóth Péter Témafelelős: Podmaniczky László Megbízó: Vidékfejlesztési Minisztérium Készült a VM-NEFMI-SZIE megállapodás keretében Gödöllő 2012

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS, A MUNKA CÉLJA HELYZETÉRTÉKELÉS FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS KÖZÉTKEZTETÉS A KÖZÉTKEZTETÉS FELMÉRÉSE A VIZSGÁLT KISTÉRSÉGEKBEN A FELMÉRÉS MÓDSZERTANA A FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI A BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉGBEN SZERZETT TAPASZTALATOK A SELLYEI KISTÉRSÉGBEN SZERZETT TAPASZTALATOK AZ ÉLELMISZER- TERMÉK KALKULÁTOR MŰKÖDÉSE AZ ÉLELMISZER- TERMÉK MODELL EREDMÉNYEI A BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG EREDMÉNYEI A PÉTERVÁSÁRI KISTÉRSÉG EREDMÉNYEI A SELLYEI KISTÉRSÉG EREDMÉNYEI SZERVEZETFEJLESZTÉSI JAVASLAT A PROGRAM MŰKÖDÉSI MÓDJÁRA A JAVASOLT SZERVEZÉSI MEGOLDÁS ÁTFOGÓ BEMUTATÁSA A JAVASOLT SZERVEZÉSI MEGOLDÁS RÉSZLETES BEMUTATÁSA GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK VÁRHATÓ HATÁSOK TOVÁBBI SZÜKSÉGES ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEK TOVÁBBI KUTATÁSI IGÉNYEK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK A FELMÉRÉSHEZ HASZNÁLT KÉRDŐÍV A FELMÉRÉS INTÉZMÉNYI ADATAI (MINTA) A FELMÉRÉSEK KISTÉRSÉGI ÖSSZESÍTÉSEI AZ ÉLELMISZER-KALKULÁTOR KISTÉRSÉGI TÁBLÁZATAI A BERETTYÓÚJFALUI KISTÉRSÉG TÁBLÁZATAI A PÉTERVÁSÁRI KISTÉRSÉG TÁBLÁZATAI A SELLYEI KISTÉRSÉG TÁBLÁZATAI

3 1. Bevezetés, a munka célja A foglalkoztatás bővítésére a jelenlegi gazdasági válságban korlátozott lehetőségük van az európai kormányoknak. A külföldi magánbefektetések elkerülik ezt a térséget, és az európai gazdaságok sok tekintetben elégtelen versenyképessége miatt az exportra alapozó növekedés lehetősége is visszafogott. Ez a helyzet Magyarországon is. Ezért munkahelyek nagy volumenben rövid távon akkor hozhatók létre, ha a kormányzat az általa befolyásolható belföldi keresletre alapozó szektorokban növeli a magyar hozzáadott értéket, ezzel a munkaerő igényt. Az elmúlt évtizedek növekedési periódusaiban - a technológiai fejlesztésekre alapozva - a tőke (eszköz) és a munkaerő aránya az előbbi javára tolódott el, ezáltal kiszorítva a kevésbé kvalifikált munkaerő nagy részét a munkaerő piacról. Ez a trend kiemelten igaz a magyar mezőgazdaságra is. Az államnak természetesen nincs beavatkozási lehetősége a gazdaság jelentős részében, illetve a nemzetközi szinten versenyre kényszerített gazdasági területeken. Ez nem is lenne szerencsés. Megvalósítható viszont a munkaerő arány növelése úgy, hogy az állam szinte kizárólagos megrendelő, és a termelők/szolgáltatók nincsenek kitéve a nemzetközi versenytársak kihívásának. Ilyen terület az alapfokú oktatási intézményeket ellátó közétkeztetés. A jogszabályi változások kapcsán ugyanis 2012 szeptemberétől az alapfokú iskolák működtetését a kormányzat veszi át, így a közétkeztetés egyedüli megrendelőjévé válik ebben a szegmensben. A közétkeztetés élelmiszerrel való ellátásához Magyarország megfelelő földtani és éghajlati adottságokkal rendelkezik, így elméletileg nincs szükség jelentős mértékű importra. Vagyis ezen a téren megvalósítható az új munkahelyek létrehozása a munkaerő- intenzív termelés ösztönzésén keresztül. Némileg leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy munkahelyek fenntartható módon akkor jöhetnek létre, ha Ø sikerül növelni az export volumenét, vagy Ø növekszik a magyar fogyasztás, illetve Ø az import egy részét belföldi termelés váltja ki, vagy Ø munkaintenzív termelési módszerek terjednek el. Az export növeléséhez vagy az import egy részének kiváltásához befektethető tőkére van szükség, amiből ma Magyarországon kevés van. A pénzügyi válság miatt a vállalatok hitelfelvételi lehetőségei beszűkültek, így csak a legjobb, stabil piacokkal rendelkező cégek kapnak hitelt, magas kamattal. A fentiekre tekintettel a munkahely teremtésre az egyik kiemelt lehetőséget a termelési módszerek átalakítása jelentheti, hiszen munka- intenzív technológia alkalmazásával növelhető a munkaerő felhasználás. Ez természetesen - a magyarhoz hasonló nyitott gazdaságban - csak azokon a területeken képzelhető el, ahol nincs közvetlen nemzetközi verseny. A közétkeztetési piac méretéről több szám is kering, de mindenképpen nemzetgazdasági szinten jelentős méretű szolgáltatói szegmensről van szó. Ha csak a köznevelési intézményekkel számolunk, ahogy jelen tanulmány is ezt teszi a közétkeztetés akkor is évi mrd Ft- os nettó forgalmat generál. Ez olyan mértékű kiadás), ami - 3

4 megfelelő irányítás mellett - már a gazdasági szerkezet befolyásolására is lehetőséget kínál a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar komoly potenciált jelent a munkahely teremtés számára. Ebben a két gazdasági szegmensben százezrek vesztették el munkájukat a kieső termelési volumen, illetve a technológiai fejlesztések kapcsán. Érdemes kiemelni, hogy a munkahelyüket elvesztők többsége vidéken él, alacsony végzettséggel rendelkezik. Ezeket a rétegeket a legnehezebb újra munkához juttatni, mert egyrészt az alacsony végzettség ezt megnehezíti, másrészt a vidéki térségekbe kevesebb tőke érkezik. Bár a munkaerő leépítése (például a mezőgazdaságban) az egyes vállalkozások számára reális, hatékonyságjavító lépésnek is tekinthető, a társadalom számára negatív hatású volt. Mivel a gazdaság egyéb szegmensei nem tudták a vidéki területeken kiváltani a megszűnt munkahelyek egy részét, a megnövekvő munkanélküliség az önkormányzatok helyzetének romlásához és társadalmi feszültségekhez vezetetett. A társadalom a segélyezésen keresztül próbálta kezelni a helyzetet, ez azonban a probléma alapjának rendezésére nem volt alkalmas. Ezt felismerve a ben felállt új kormányzat től átalakította a segélyezés és a közmunka rendszerét, létrehozva a START munkaprogramot. Ennek keretében lehetővé vált, hogy a munkából kiszorultak bekapcsolódjanak a termelő munkába, hogy a segélyezést felváltsa a bérezés. Az agrobiznisz jelentősen átalakult Magyarországon a rendszerváltás után. Némileg sarkosan fogalmazva a magyar mezőgazdaság elsősorban alapanyagokat termel, melyek nagy részét exportálja, majd a feldolgozott termékek egy részét importáljuk saját fogyasztás céljára. Az élelmiszeriparunk jelentős mértékben leépült, a megmaradt kapacitás egy része külföldi tulajdonosok kezébe került. Ezek a változások nagymértékben okozói a mezőgazdaságra építő vidéki területeken jellemző munkanélküliségnek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az import aránya megnőtt a lakossági és közületi fogyasztásban, így a közétkezésben is. A közétkeztetésben és a lakossági fogyasztásban is visszaszorult a helyi termékek szerepe. A rendszerváltás előtt jellemző helyi ellátási láncok többsége szétesett, elterjedt a nagy kereskedelmi láncokra jellemző hosszú ellátási láncok használata. Eközben a közétkeztetésre fordítható összegek reálértéke évről évre csökkent, ami - a nem megfelelő minőségellenőrzéssel együtt - az ételek minőségének romlásához vezetett. Ezt a folyamatot egyes településeken súlyosbította a közétkeztetésért felelős szolgáltatók/fenntartók felkészületlensége, rossz hozzáállása, kényelemszeretete, és az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok fellépése is. Ez mind, mind a kereskedelmi láncok szerepét erősítette. A közneveléssel kapcsolatos kormányzati törekvések mellékhatásaként tól az állam lesz a fenntartója az összes - eddig önkormányzatok által fenntartott - óvodának, alapfokú- és középiskolának. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állam lesz a megrendelője a közétkeztetési szolgáltatásoknak. Az esetek többségében tulajdonába kerül az iskolák konyhai technológiája, és állami alkalmazottak lesznek az iskolák konyhai dolgozói. Ezáltal a piac és a termelési kapacitás tekintetében olyan gazdasági potenciál kerül az állam kezébe, ami egyrészt alkalmas lehet a közétkeztetés minőségének, másrészt az agrobiznisz szerkezetének a befolyásolására, jó lehetőséget adva a munkahelyteremtésre. 4

5 A fentiek alapján jelen tanulmány célja az, hogy a közétkeztetés rendszerének mintaterületeken történő felmérésével kísérletet tegyen arra, hogy megvizsgálja és felbecsülje: Ø A közétkeztetés alapanyagigénye kielégítéséhez szükséges termőterületek nagyságát; Ø A közétkeztetés alapanyagellátásában potenciálisan alkalmazható mezőgazdasági foglalkoztatottak számát; Ø A közétkeztetés alapanyagellátásában a közfoglalkoztatottak alkalmazásának lehetőségeit, kritériumait és korlátait; Ø A közétkeztetés közfoglalkozatottakra alapozott önellátó rendszerének kialakítási lehetőségét. 5

6 2. Helyzetértékelés A közfoglalkoztatás rendszerének megreformálása - és jelen tanulmány kidolgozása - nem történhet meg a hazai foglalkoztatási körülmények hátterének rövid áttekintése, az összefüggések feltárása nélkül. Az áttekintésnek ki kell térnie a munkanélküliség hazai jellemzőire, valamint a mezőgazdasággal való összefüggésekre, különös tekintettel a területi kapcsolódásokra Foglalkoztatási viszonyok IV. negyedévében Magyarországon a munkanélküliek száma 459 ezer fő volt, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliségi ráta 10,7% volt. A férfiak munkanélkülisége az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5%- kal, 10,5%- ra mérséklődött, míg a női munkanélküliség 0,2%- kal, 10,8%- ra emelkedett. A nők munkanélkülisége tehát hasonlóan a válság előtti időszakhoz meghaladja a férfiakét. Továbbra is magas a legfiatalabb, éves korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája, IV. negyedévében elérte a 26,3%- ot. Az idősebbek (54 év felettiek) munkakeresési aktivitása kis mértékben nőtt. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele lényegében nem változott. (Továbbra is az alacsony iskolai legfeljebb szakiskolai végzettségűek közel kétharmados aránya a legmagasabb.) Az előző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt a legfeljebb 3 hónapja munkát keresők aránya (17,2%- ról 22,9%- ra). Az újonnan belépő munkanélküliek között azonban 4,0%- kal, 19,8%- ra csökkent a évesek aránya. A IV. negyedévben munkanélkülivé váltak 30,5%- a érettségivel, 12,4%- a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az egy éve vagy annál régebben munkát keresők aránya 47,3%, ugyanakkor az idősebb (55 74 éves) korosztályokban arányuk ennél több mint 10%- kal magasabb, ami igazolja azt a feltevést, hogy az idősebb munkanélkülieknek az idő elteltével egyre nehezebb visszakerülniük a munka világába. Az adatok azt tükrözik, hogy a munkaerőpiacról való tartós kényszerű távolmaradásban sokszor kisebb szerepet játszik az iskolai végzettség, mint az életkor. A munkaerő- felmérés szerint IV. negyedévében a munkanélküliség által érintett háztartások száma 396 ezer volt. Az összes háztartás 10,5%- a tartozott ide. Az érintett háztartások 13,4%- ában több mint egy munkanélküli személy élt; a munkanélküliség által érintett háztartások közel egyharmadában (128 ezer háztartásban) élt 15 éven aluli gyermek, 52 ezer háztartásban egynél több gyermeket neveltek. 6

7 Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok Magyarországon (forrás: KSH, 2012) Magyarország különböző térségei más- más pozícióból indulva, nagyon eltérően reagáltak a piacgazdasági átmenet különféle társadalmi- gazdasági kihívásaira. Ez erőteljesen kiélezte az országon belüli regionális egyenlőtlenségeket. Míg a korábbi időszakban a területi egyenlőtlenségek elsősorban az életkörülményekben például a lakossági infrastruktúra színvonalában, a közszolgáltatások elérhetőségében nyilvánultak meg, addig a közelmúlt differenciáit már egyértelműen piacgazdasági tényezők okozzák. Mára már átalakult az életkörülmények területi differenciáit célzó vizsgálatok eszközrendszere; a piacgazdaság kiépülése következtében a regionális különbségek alapvetően a jövedelmek és a foglalkoztatás terén mérhetők. (Enyedi, 1996) A munkaerőpiaci viszonyok hazánkon belüli területi eloszlásait vizsgálva az alábbi következtetések vonhatók le (Németh, 2002): A hazai regionális tagoltság két legalapvetőbb szegmense, a jövedelmek és a foglalkoztatás területi differenciáltsága, nagyon jól magyarázható az iskolázottság és az elérhetőség települési- területi tagoltságával. A munkanélküliség területi heterogenitását főleg a települések- térségek nyugat- kelet viszonyrendszerben elfoglalt helyével lehet magyarázni, de a városok és a kistérségek esetében igen fontosnak bizonyult a képzettség szerepe is. A lakossági jövedelmek területi szóródását - minden szinten - főleg a képzettség különbségei magyarázzák, de rohamosan erősödik a nyugat- kelet pozíció magyarázó ereje is. Nem lehet tehát kijelenteni, hogy a jövedelmi differenciákat elsősorban a területi elhelyezkedés, az elérhetőség befolyásolja. A nyugat- kelet tagoltság súlya legfeljebb egyenrangú a képzettségével. 7

8 A munkanélküliség területi eloszlását jól szemlélteti az alábbi térkép (http1) Mezőgazdasági foglalkoztatás A mezőgazdasági munkaerő- felhasználás sajátossága, hogy a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok esetében a munkaerő- felhasználás eltérő módon valósul meg. Míg a gazdasági szervezetekben rendszerint folyamatosan - napi 8 órában - történik a foglalkoztatás, addig az egyéni gazdaságokban jelentős a részmunkaidős és az időszakos munkát végzők aránya. Az összes munkaerő ráfordítás értéke az éves munkaerőegységgel (ÉME) fejezhető ki, amelynek segítségével a néhány órás, illetve időszakos munkavégzés teljes munkaidős munkavégzésre (évi 1800 óra) számítható át. Megkülönböztetjük a fizetett és a nem fizetett munkavégzést is, utóbbi az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett mezőgazdasági munkát jelenti. 8

9 A nem fizetett és az időszakos munkavégzést is figyelembe véve ben annyi időt kötött le a mezőgazdasági tevékenység végzése, mintha 414 ezren teljes munkaidőben dolgoztak volna egész évben. A évi mérsékelt növekedés után a mezőgazdaság munkaerő- ráfordításának nagysága a hosszú távú trendnek megfelelően tovább csökkent, 2,4%- kal maradt el a évitől. A nem fizetett munkaerő felhasználása 2,3%- kal, a fizetett munkaerőé 2,8%- kal volt alacsonyabb, mint ben. A mezőgazdasági munkaerő ráfordítás nagysága öt év alatt 18%- kal csökkent, ezen belül a nem fizetett munkaerő erőteljesebben, 20%- kal, a fizetett munkaerő pedig 9%- kal lett kevesebb hoz képest. A munkaerő és egyúttal a nem fizetett mezőgazdasági munkaerő ráfordítás nagyarányú csökkenése elsősorban az egyéni gazdaságok számának gyors ütemű fogyatkozására vezethető vissza. A munkaerő ráfordítás szerkezete hez képest nem változott számottevően, a fizetett munka az összes munkaerő- ráfordításnak egynegyedét tette ki ben is. Az éves munkaerőegység jól használható a mezőgazdaság munkaszerkezetének vizsgálatára, azonban nem alkalmas a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra. Erre a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedő munkaerő- felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika ad lehetőséget. Az intézményi munkaügyi statisztika az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetési- és társadalombiztosítási szervezetek, valamint a kijelölt non- profit szervezetek megfigyelésén alapul, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágba sorolt gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állókra terjed ki. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint ben a nemzetgazdaságban alkalmazottak 2,8%- a, 76,7 ezer fő dolgozott a mező-, vad- és erdőgazdálkodásban valamint a halászatban. Ezen nemzetgazdasági ág munkaerő- kereslete az összes üres álláshely számából csak 1%- os arányt képviselt. A lakossági munkaerő- felmérés a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, ami a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Figyelembe kell azonban venni, hogy ez a statisztika a munkavállalókat a fő jövedelemszerző tevékenység alapján sorolja be, vagyis kimaradnak a kiegészítő tevékenységek. A mezőgazdaságban viszont jelentős az ilyen módon, a fő tevékenység mellett kiegészítő jelleggel végzett munka. A lakossági munkaerő felmérés adatai szerint ben országosan 3,781 millió főt foglalkoztattak, megegyezően az előző évivel. Ezen belül a mezőgazdaságban, a vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a foglalkoztatottak 4,5%- a, 171,8 ezer fő dolgozott. A mezőgazdaság súlya a foglalkoztatásban alapvetően a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés következtében ben csökkent (Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011) Közétkeztetés A közétkeztetés közfoglalkoztatottak által megtermelt helyi élelmiszer alapanyagokkal történő ellátása sok esetben segíthet annak általános és cselekvési tervben is megjelenített problémáin. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet évi felmérései alapján megállapítható, hogy a közétkeztetésben a nyersanyag felhasználás nem megfelelő, az ételkészítési eljárások sok esetben korszerűtlenek. Sem az étrend tápanyag- tartalma, sem annak jellege nem felel meg a korcsoport szerinti ajánlásoknak. A napi friss zöldséget, gyümölcsöt a közétkeztetőknek csak egy része tudja biztosítani. A napi 9

10 folyadékpótlást nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő italokkal biztosítják. Az ételek sótartalma rendkívül nagy, több mint háromszorosa a korcsoport szerinti ajánlásnak. Az étrendek kalcium- tartalma nem éri el a korcsoport szerinti ajánlás 70%- át sem. Ezen felül a diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudja biztosítani. Az élelmezésvezetők képzettsége az esetek egy részében nem megfelelő. A napi nettó nyersanyag norma nem elegendő a korszerű és egészséges táplálkozás elveinek megfelelő étkeztetés biztosításához. Az óvodai és iskolai közétkeztetés tehát sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg a táplálkozás- egészségügyi követelményeknek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a közétkeztetés által biztosított ételek táplálkozási kockázatot jelentenek már a vizsgált korcsoportokban is, így a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata nem csökkenthető. (NEFMI, 2010.) A közétkeztetés hatalmas felvevő piaca az élelmiszer alapanyagoknak, melyek előállításához től a közszereplők a kormány által elindított START munkaprogramot is igénybe vehetik. Emellett a kormányzat január 1- től átveszi a köznevelési intézményeket (óvoda, általános és középfokú iskolák) az önkormányzati kezelésből, ami megkönnyíti a közétkeztetés egységes kezelését. A fenti lehetőségekkel a kormányzat jelentős mértékben hozhat létre új munkahelyeket, miközben egyéb társadalmi hasznok is elérhetővé válnak. Koncepciónk szerint a közétkeztetés megfelelő kezelése jelentős hatással lehet az agrobiznisz foglalkoztatási szerkezetére, így a szektor foglalkoztatási potenciáljára is. Mivel a fejlesztés a közétkeztetés átalakításával történne, érdemes először a közétkeztetés helyzetét röviden ismertetni. A közétkeztetés bemutatását a végén a Vidékfejlesztési Minisztérium által megrendelt és a Szent István Egyetem által elvégzett kutatás eredményeire alapozzuk. A kutatás három kistérségre terjedt ki, és elsősorban a közétkeztetési szolgáltatók és a helyi termelők kapcsolatát kutatta. A felmérés során szerzett információk alapján - tanulmányunk súlypontjai szempontjából - a közétkeztetés az alábbi megállapításokkal jellemezhető. A közétkeztetésben is elterjedtté vált a kereskedelmi láncokból való beszerzés, míg a helyi termelőktől való átvétel jelentősen visszaszorult. Ennek több oka is van. Elsődlegesen ki kell emelni az élelmiszerbiztonságért felelős szabályozók szigorodását és a jogalkalmazó hatóságok fellépését. Az erős szabályozás, az aránytévesztő módon szigorú jogalkalmazással kombinálva, a közétkeztetési vezetőknél folyamatos kockázatérzést okoz, ami eltántorítja őket a nem konvencionális beszerzési formák kipróbálásától. Ma már a kereskedelmi láncoktól való beszerzés számít inkább konvencionálisnak a közétkeztetésben is. Ennek szintén több oka van. A kereskedelmi láncoktól egy helyen beszerezhető szinte minden alapanyag, a láncoknál átutalással vagy kártyával lehet fizetni, bizonyos mennyiség felett házhoz viszik az árut, továbbá az alapanyagok dokumentáltsága minden esetben megfelelő. Ez utóbbi ok miatt a hatósági elmarasztalás kockázata kisebb. Mivel a közétkeztetésben már nincs meg a megfelelő kapacitás a helyi termékek felkutatására, átvételére, illetve a kapcsolódó logisztikára, a kényelem mellett sokszor már a kényszer is a kereskedelmi láncok felé orientálja a közétkeztetési szolgáltatókat. 10

11 A fenti jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető volt a közétkeztetés minőségének csökkenése is. Az évről évre reálértéken csökkenő normatíva sokszor a közétkeztetési szolgáltatás kiszervezéséhez, újra tendereztetéséhez vezetetett. Ilyen körülmények között azok a szolgáltatók tudtak talpon maradni, melyek csökkentették a költségeiket, hol az alapanyagok, hol a személyzet rovására. A degradáció jó jele, hogy sok helyen a menük nélkülözik a szezonális jelleget, a gyümölcsök visszaszorultak, és az olcsóbb alapanyagok (rizs, krumpli) kaptak nagyobb szerepet. A helyi termelők bekapcsolódásának aránya leginkább a település méretével és a közétkeztetési szervezet felkészültségével függ össze. Míg a nagyvárosokban alig, addig a kifejezetten kicsi és szegény kistelepüléseken több jó példa is van erre. Itt egyrészt a pénzügyi kényszer, másrészt a helyben még létező kapcsolati háló vezetett oda, hogy a kényelmesebb, de drága kereskedelmi láncok mellett más beszerzési forrás felé is nyitottak. Ugyanakkor az anyagi kényszer annyira erős volt már az elmúlt években is, hogy több önkormányzat elkezdte az alapanyagokat a helyi termelőktől vásárolni, illetve saját termelésbe kezdett. Utóbbit től a START munkaprogram alapján tehetik. A program kínálta lehetőség egyes önkormányzatokat az élelmiszerfeldolgozási kapacitás megteremtését célzó fejlesztésekre is sarkallt. A kormány több módon is igyekszik erősíteni a helyi ellátási láncok szerepét. Egyrészt módosításra került a jogi háttér, csökkentve a helyi termékek adminisztrációs követelményeit, és megkönnyítve a helyi termékek beszerzéseit (közbeszerzési törvény), másrészt a hivatalos kommunikáció is erősíti ezt az irányt. A szándék a helyi termelők preferálására, a munkahelyteremtésre és a cselekvés lehetősége a közétkeztetési piac egységes befolyásolására, továbbá a forrás (START munka program) és a jogi háttér biztosítása az előrelépés komoly lehetőségét jelenti. Felmerülhet a kérdés, hogy a csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatottsági viszonyok mellett van- e reális esély a közfoglalkoztatottak nagy mértékű mezőgazdasági alkalmazására. A mezőgazdaság nemzeti össztermékben való szerepe, valamint a bejelentett foglalkoztatottak aránya a statisztikák alapján nem jelentős, mégis bizonyos térségekben az egyedüli potenciális munkalehetőség. A térségi lehetőségek és igények megfelelő felmérése, az állami szereplők összehangolt működése és a szabályozó rendszerek alkalmassá tétele megteremtheti a mezőgazdasági közfoglalkoztatás alapjait, ami hosszú távon mind a benne résztvevő személyeknek, mind pedig a térségeknek előnyére válhat. 11

12 3. A közétkeztetés felmérése a vizsgált kistérségekben 3.1. A felmérés módszertana A vizsgált három kistérségben (Berettyóújfalui, Pétervásári, Sellyei) 2011 októberében és novemberében kérdőíves felmérést végeztünk a közétkeztetés helyzetéről elsősorban az élelmiszer igények feltárása (számszerűsítése) érdekében. A felmérés az erre a célra kialakított kérdőív segítségével, a kistérségek összes (51 db), közétkeztetéssel foglalkozó intézményének felkeresésével, személyes interjúk keretében történt. A felmérés során felkeresett települések és intézmények számát az alábbi táblázat mutatja: Kistérség neve Berettyóújfalui Pétervásári Sellyei Települések száma (db) Közétkeztetést végző intézmények száma a kistérségben (db) A felmérésekhez használt kérdőívet a 8.1. melléklet tartalmazza A felmérések eredményei A felmérések intézményenkénti adatait a 8.2. melléklet (egy minta formájában), ezek vizsgált kistérségekre összesített eredményeit pedig a 8.3. melléklet tartalmazza. A közétkeztetésben részesülők száma a vizsgált kistérségekben Kistérség neve Berettyóújfalui Pétervásári Sellyei egésznapos ellátás (átl. fő/nap) tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatás (átl. fő/nap) csak ebéd szolgáltatás (átl. fő/nap) Összesen (átl. fő/nap): Összesen (fő/év):

13 Az egy főre jutó élelmiszer igények (felhasználások) alakulása (kg/év): Sorsz. Élelmiszer Pétervásárai kist. Berettyóújfalui kist. Sellyei kist. 12 hús (baromfi) hús (sertés) hús (marha) húskészítmény, húskészítmény- konzerv belsőség, belsőségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) főzőzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fözőmargarin) kenőzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb 24 gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, lásd részletező mellékletet) zöldségfélék (mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, lásd részletező mellékletet) gyümölcsök (mirelit, befőtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítő lekvár olajos mag A fenti táblázat jól mutatja az egyes kistérségek gazdasági helyzete közötti különbséget, hiszen a sellyei kistérségben sokkal kevesebb húst/halat/tejterméket, ugyanakkor több zsíradékot, tésztát, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a másik két kistérségben. 13

14 3.3. A berettyóújfalui kistérségben szerzett tapasztalatok A közmunka és közétkeztetés összekapcsolását célzó programhoz szükséges adatgyűjtés során a tapasztalatok rendkívül pozitívak voltak. A települések döntő többségében mind az önkormányzat, mind a konyhák szívesen részt vennének a programban, mindemellett vannak települések, ahol ez a rendszer már különböző mértékben működik is. Berettyóújfaluban a KÖSZI látja el a közétkeztetés döntő részét. Itt úgy vélik, hogy mivel igen nagy mennyiségű élelmiszer alapanyagot használnak fel, ezt a helyi termelők nem lennének képesek biztosítani. Emellett számukra aggodalomra adna okot az is, hogy mivel sok ember étkeztetését végzik, egy esetleges helyi terméskiesés túl nagy kockázatot jelentene, veszélyeztetné az általuk végzett közétkeztetést. Ezeket a problémákat több más településen is megemlítették. A tervezés során mindenképpen érdemes ezekre megnyugtató választ kidolgozni. Esztár település konyháján munkaerővel kapcsolatos problémák merültek fel. A konyha nagy mennyiségű ellátott ember ellenére 3 embert foglalkoztat teljes munkaidőben. Közmunkások ugyan jelenleg is segítenek, de a 4 órás munkaidő túl kevés, a feladatokat ennyi idő alatt nem lehet ellátni. Optimális lenne, ha teljes állásként, vagy több óraszámú közmunkában tudnának embert foglalkoztatni. Erre azonban nincs elegendő keret. Kismarján a program már jelenleg is működik, a települést az esetleges későbbi részletes tervezés során érdemes lehet felkeresni. Itt már megoldott a tartós élelmiszerek tárolásának problémája is, ami a program egyik kulcskérdése. Ártándon is termelnek az óvoda konyhája számára zöldséget, de itt még voltak problémák a növények kiválasztásával. Olyan növényeket is termeltek nagyobb mennyiségben, amire nem volt igény, a gyakran használt terményekből, mint pl. a hagyma, hiány volt. Ennek ellenére bizakodóak a kezdeményezéssel kapcsolatban. Nagy problémát jelent azonban, hogy a konyha fenntartása meglehetősen költséges, és bár szükség van rá, a település szeretné is, ha megmaradna, félő, hogy bezárják, és az ételt Biharkeresztesről fogják a településre szállítani. Váncsodon is a szűkös források jelentenek problémát. Emiatt az étkeztetésben túl sok burgonya kerül felhasználásra, és az alapanyagok többsége fagyasztott áru. Friss zöldségre és gyümölcsre nincs lehetőség. A konyha dolgozóinak fizetése a sok elvégzendő feladat ellenére is minimális. A településen nagy a munkanélküliség, ennek problémáját a közmunkával minimálisan lehet orvosolni. Teljes állásokra lenne szükség. Mezősason a zöldségellátást már helyi termelők és a közmunka segítségével biztosítják. Ezt szeretnék a húsárura is kiterjeszteni, aminek a törvényi hátterét hiányolták. A közmunkások segítségével az önkormányzat baromfitartásba kezdett, melyet a közétkeztetésben szeretnének hasznosítani. Anyagilag szinte megoldhatatlan, hogy egy távoli vágóhidat használjanak, viszont nincs jogszabályi háttere annak, hogy az önkormányzat létrehozzon egy saját, vágásra alkalmas, hatóság által ellenőrzött helyiséget. Mivel az őstermelők is értékesíthetnek házi vágásból származó húst, a település bízik benne, hogy ez a kérdés is megoldódhat. Kőrösszakálon is fontos lehet az előző probléma, a település ugyanis részt vesz a nyúltenyésztési programban. Sok hátrányos helyzetű család kezdett nyulat tartani, és ehhez a lucernát helyben, közmunkával termelik meg. A helyi önkormányzatnak vannak szabad területei, melyeken a takarmánytermesztést bővíteni lehetne. A nyúlhús így bekerülhetne a közétkeztetésbe, ami mivel rendkívül egészséges a program 14

15 szempontjából kulcskérdés lehetne. A nyúltartás javított a helyi közmunkások munkamorálján is. Korábban sok volt a lopás a közmunkák során. Komádiban 80 ha önkormányzati földterület van, amellyel a település be tudna szállni a programba. Csökmő önkormányzata is szívesen részt venne a programban. A településen található egy régi vágóhíd, amelyet korábban bezártak, de a gépek és a hűtők a még mindig az épületben vannak. Ez az üzem minimális ráfordítással újra használható állapotba hozható, ami akár az állatok levágásával kapcsolatos kérdést is megoldhatná. A település szeretne a környező falvakkal szorosabb mezőgazdasági kapcsolatot kialakítani, és részt venni a programban. Told egy elszigeteltebb zsáktelepülés. A konyha az év végén bezárni. Burgonyát már ebben az évben is termeltek közmunkával a konyha számára. Ezt a továbbiakban is szeretnék folytatni, amennyiben a terményt hajlandó felvásárolni a többi település konyhája. Tépe konyhája a szűkös források ellenére úgy próbál gyümölcsöt adni a gyereknek, hogy ún. gyümölcsnapokat tartanak, melyeken a szülők ingyen visznek gyümölcsöt a konyára. Ez a gyakorlat több településen többek között Ártándon is működik. Összességében elmondható, hogy a települések számára a közmunka és a közétkeztetés összekapcsolása nem új dolog, egyszeri beruházásokkal el lehetne egy komplex programot indítani, ami sokat segíthetne a közétkeztetés színvonalának javításában, a közmunkában, és végső célként új, teljes munkahelyeket is teremthetne A sellyei kistérségben szerzett tapasztalatok A kistérségről röviden A sellyei kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A kedvező természeti adottságokra alapozva hagyományosan erős a mezőgazdaság szerepe a területen, míg a rendszerváltás előtt betelepített ipar (jellemzően élelmiszeripar) az elmúlt évekre szinte teljesen leépült. A szolgáltatási szektor mutat némi fejlődést, elsősorban a turizmus területén, de nem tudta átvenni a foglalkoztatás terén a megszűnő ipar és a csökkenő munkaerő- igényű agrárium szerepét. A gazdasági, tulajdoni viszonyokat is érintő átalakulások miatt a térségben jelentős munkanélküliség alakult ki, ami együtt járt az elszegényedéssel. A es adatok szerint a kistérségben a munkanélküliségi ráta 28,31%, míg a foglalkoztatási ráta 40,3% volt. Mindkét érték a legrosszabb a megyében. A kistérségben fő lakik 35 településen. A közétkeztetés szervezeti, szervezési háttere A közétkeztetést elsősorban a köznevelési intézmények igényei tekintetében vizsgáltuk. Ezen intézmények fenntartói január 1- ig az önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások. A Sellyei Többcélú Kistérségi Társulástól kapott adatok alapján 11 köznevelési intézmény található a kistérségben 8 településen. 15

16 Intézmény Település 1 Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Sellye Művészetoktatási Intézmény 2 Csányoszrói Napsugár Óvoda Csányoszró 3 Kodolányi János Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Vajszló Iskola és Óvoda (Iskola) 4 Bogádmindszenti Általános Iskola Bogádmindszent 5 Bogádmindszenti Óvoda 6 Drávafoki Általános Iskola 7 Drávafoki Óvoda Drávafok 8 Drávasztárai Általános iskola Drávasztára 9 Felsőszentmártoni Általános Iskola 10 Felsőszentmártoni Óvoda Felsőszentmárton 11 Magyarmecskei Általános Iskola és Óvoda Magyarmecske Szintén a kistérségben található a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó sellyei VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, amely a VM DASzk Szakképző Iskola tagiskolája. Közétkeztetés szempontjából még meghatározó a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft., amely a kistérség egyes önkormányzatainak megbízásából szociális intézményeket működtet, illetve szociális étkeztetést biztosít. A felmérésben a fenti intézmények vettek részt. Az intézmények többségében még a helyszínen található konyhában főznek. Kivételt képez a drávasztárai általános iskola, ahova a helyi étterem szállítja az ételt, illetve a felsőszentmártoni általános iskola és óvoda, ahova a barcsi kistérségben található Darányból szállítják az ételt. A kisebb intézmények, mint a gilvánfai, illetve a zalátai óvoda, a szomszédos települések nagyobb intézményeiben működő konyhákra támaszkodnak. Egyéb téren együttműködés az intézmények, konyhák között nem tapasztalható. A bodágmindszenti polgármester elmondása szerint, felajánlkozásukra, miszerint szállítanának helyi termelésű zöldségeket, a többi konyha negatívan reagált. A felmérés kapcsán megszervezett fórumon a közétkeztetési vezetők örömmel hallgatták egymás tapasztalatait, beszámolóit, ami viszont arra is rámutat, hogy a tapasztalat- és információcsere nem rendszeres. A közétkeztetés számokban A felmért intézmények összesen 2063 fő számára biztosítanak közétkeztetést. Ennek csaknem harmadát a sellyei általános iskola és az óvodák szolgálják ki. A korcsoportok létszáma szerint első a 6-13 éves általános iskolások csoportja, majd a nyugdíjasok, óvodások, felnőttek, végül a évesek korosztálya következik. A közétkeztetés jelentős felvevő piacot jelent akkor is, ha csak a helyben könnyen előállítható termékeket nézzük. A helyi közétkeztetés évenként felhasznál: 16

17 több mint db tojást; több mint 23 tonna burgonyát; több mint 16 tonna zöldséget; több mint 17 tonna gyümölcsöt. A feldolgozott termékek közül leginkább a kenyérfélékre, péksüteményekre van igény (több mint 33 tonna). Tejből és tejtermékekből több mint liter a fogyasztás, a különböző húsokból, húskészítményekből pedig több mint 32 tonna. A közétkeztetés és a helyi termelés viszonya A közétkeztetés és a helyi termelők viszonya jó leképeződése a Nemzeti Vidékstratégiában is megfogalmazott állításoknak. A közétkeztetésért felelős vezetők (élelmezési vezető) hozzáállása a helyi termelésből származó alapanyagok alkalmazásához pozitív. Senki nem említett ezzel kapcsolatos minőségi, vagy szerződésből adódó problémát. Minden vezető jelezte igényét az ilyen termékek iránt. Ezzel szemben a kérdőívekben meglepően magas a nagykereskedőktől beszerzett termékek aránya, különösen a kistérség kedvező mezőgazdasági adottságaira és az önkormányzatok rossz anyagi helyzetére tekintettel. 143 esetben említették a nagykereskedőt beszerzési forrásként, míg a termelőket csak 14 esetben. A nagykereskedő kategória valójában jellemzően a METRO áruházat jelenti, melynek Pécsett van a legközelebbi üzlete. A nagykereskedő igénybevételének több oka is van. Az élelmezési vezetők első helyen említették az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó hatóságok fellépését, mint a helyi termékek ellen dolgozó hatást. A korábban az ÁNTSZ, ma az állatorvosok által képviselt hatósági vonal legfőbb elvárása, hogy a termékeket dokumentált forrásból kell beszerezni, és ha ez indokolt a hűtési láncolatot nem megszakítva kell szállítani. Ez az elveiben indokolt gyakorlat oda vezet, hogy a helyi termelőktől átvett termékek mellé jelentős adminisztráció társul, hiszen minden termék külön dokumentálást igényel, míg a nagyáruházból egyben megszerezhetők a papírok. Az élelmezési vezetők emellett úgy érzik, hogy a helyi termékek befogadásával ellenőrzési kockázatot vállalnak. Ezt az érzést erősíti a hatóság (jelenleg az állatorvos) nem következetes és megfellebbezhetetlen fellépése, illetve gyanakvása a helyi termelőkkel szemben. Így az élelmezési vezetőket nem is feltétlenül a racionális kockázat, hanem a kiszámíthatatlan konzekvenciák tartják vissza a helyi beszállítás bővítésétől. A fentiek kiemelten igazak a feldolgozott termékekre (pl.: hús, húskészítmény, tejkészítmények), melyeknél a kistérségben nem is sikerült a helyi beszállítást megoldani. További - bár nem bevallott - szempont a nagykereskedők mellett, az általuk kínált szolgáltatások kényelme. A METRO Ft feletti megrendelés esetén vállalja a házhozszállítást, akár hűtőautóval is. Ezt az értéket a közétkeztetési intézmények többsége gond nélkül eléri. A METRO azt is vállalja, hogy előre egyeztetett 17

18 időintervallumban szállít, és a tehergépkocsiból a raktárba kirakodást is megoldja. A METRO- ban bankkártyás fizetésre is lehetőség van. Evidens előny a nagykereskedőnél történő rendelésnél, hogy akár egyetlen forrásból be tudják szerezni az alapanyagokat az intézmények. Ezzel az élelmezési vezető még akkor is időt spórol, ha a METRO áruházba be kell utaznia Pécsre. Mivel a METRO rendszeresen katalógusokkal látja el a megrendelőket, a vásárlólista előre összeállítható, a beszerzés valamelyik munkatársa rábízható. A fenti okok miatt nem nagykereskedőtől elsősorban olyan árukat szereznek be az intézmények, melyeknél az ár kedvezőbb az áruházinál, és a beszállítás nem különösebben problémás, Ez elsősorban a pékárukat, tojást, a zöldségek egy részét, illetve gyümölcsök egy részét jelenti. A péksüteményeket jellemzően helyi pékektől szerzik be, akik viszont szintén nagykereskedőtől beszerzett alapanyagokból dolgoznak. A helyi pékek azonban a nagykereskedőnél kedvezőbb árat tudnak biztosítani, és vállalják a beszállítást is az intézménybe. A tojásnál szintén magas a helyi beszerzés aránya, elsősorban azért, mert az intézmények jobb árat tudnak elérni, mint az áruházban, továbbá tojásra gyakrabban van szükség, mint amilyen rendszerességgel vásárolnak a nagykereskedőtől. Zöldségből és gyümölcsből elsősorban a jól eltartható termékeknél (burgonya, alma) tapasztalható helyi felvásárlás. Ennek az is oka, hogy az intézményeknek nincsenek szerződéses kapcsolataik a termelőkkel, így a gyorsabban romló termékeknél a termelő nem számíthat arra, hogy a terméket biztosan átveszik az intézmények. Megfigyelhető az is, hogy a konyha méretének csökkenése és az önkormányzat szegénysége növeli a helyi beszállítás arányát. Minél kisebb a beszerzendő mennyiség és minél kevesebb pénz áll rendelkezésre, annál inkább jellemző a helyi termelés preferálása. Jó példa erre Bogádmindszent település, ahol saját vágásból származó húst, az önkormányzat által bérelt területeken termelt zöldségeket, és a településről felvásárolt gyümölcsökből, zöldségekből készített befőtteket illesztettek a közétkeztetés alapanyagai közé. Ehhez persze kellett a polgármester elkötelezettsége is, aki a témával kapcsolatos ars poetica- ját úgy fogalmazta meg, hogy azért vagyok polgármester, hogy ha kell, áthágjam a szabályokat. Ez a fajta hozzáállás kellett ahhoz, hogy az élelmezési vezető maga mögött tudva a falu első emberét belevágjon az ellenőrzési szempontból kockázatos beszerzési gyakorlatba. Összefüggés látszik a szerződések megléte és a konyha mérete között is. Szerződést kötni a beszállítóval a nagyobb konyháknál gyakorlat, ahol ehhez kapcsolódóan elvárás a beszállítóval szemben a házhozszállítás is. A kisebb konyháknál azonban nem jellemző a szerződéskötés (kivéve a pékárut), így a helyi termelők igénybevételekor a beszállításáról az intézmény maga gondoskodik. Jövőbeli tervek A közétkeztetés és a START munka témaköre jelentős mértékben foglalkoztatja a helyi önkormányzatok vezetőit. Több település is tervez fejlesztést ezen a téren. 18

19 Bogádmindszent Bogádmindszent a START munkaprogram segítségével egyrészt egy savanyító üzemet szeretne megvalósítani, másrészt 2 ha területen a termelést szeretné folytatni. Az üzemhez egy meglévő épület felújítására és korlátozott mértékben eszközvásárlásra lenne szükség, összesen kb. 10 m Ft összegben. Bogádmindszent esetében bebizonyosodott, hogy a foglalkoztatás támogatása mellett már megéri helyi termelésből fedezni az alapanyagigényt még úgy is, hogy a földterületet piaci alapon bérlik, mivel szabad állami vagy önkormányzati föld nincs a környéken. Drávasztára A településen egy tésztaüzem elindítását fontolgatták a START munka program segítségével. Sellye Sellye, mint a kistérség központja, nagyszabású terveket dédelget a START munka programra alapozva. A településen sokáig meghatározó volt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, utóbbi egy MIZO üzem formájában Eredetileg a START programra alapozva a település egy adagos konyhában gondolkozott, melyet aztán az anyagi támogatási lehetőségeket felmérve adagos kapacitásra csökkentett. A adagos konyha elképzeléshez egy előterv is készült egy építész iroda bevonásával. Ez az ételgyár embernek biztosított volna munkalehetőséget a sellyei ipari park egy új épületében. Az ételgyár produktumának piacát nem mérték fel, a terv előkészítésének fő motivációja a START munkaprogramon való sikeres szereplés volt. Az adagos konyha kapcsán már reálisabb tervek születtek, melyekben a MIZO által felhagyott üzem újraélesztésével számoltak. Ehhez a kapott árajánlatok alapján összesen nettó Ft- os eszközvásárlás és az épület felújítása lenne szükséges. Ennél a verziónál felvevő piacként a szociális étkeztetés merült fel. Az önkormányzat egyelőre csak részben kidolgozott tervei szerint a kistérségben az új törvényi lehetőségekkel élve a szociális segélyt részben természetben adnák. Ezt a tervek szerint 50%- os részt biztosítaná az ételgyár produktuma. A terv társadalmi hatásait egyelőre nem mérték fel, ahogy azt sem, hogy az ételgyár elindítása más konyhák létszámára (pl.: iskola) hogyan hatna. Összefoglalás A kistérségi felmérés alapján a következő konklúziókat lehet megfogalmazni: A kistérségben is jelentős alapanyag igényt támaszt a közétkeztetés, bár ennek mértéke meg sem közelíti egy nagyváros igényét. A kistérségben kb adag ételt készítenek el, míg például Pécsett kb adagot. A közétkeztetés rendszere a kistérségben tagolt, az intézmények nem működnek együtt, nem végeznek közös beszerzést, feldolgozást. Sajnos a vidéki közösségek széthullása ezen a területen is nyomot hagyott. A közétkeztetést végző intézmények már nem támaszkodnak a helyi termelőkre, ehelyett a kényelmesebb nagykereskedői beszerzést választják. A helyi termelők 19

20 nem látják biztosnak a helyi felhasználásra termelést, ezért inkább eladják termékeiket az integrátornak, vagy elviszik a nagybani piacra. Az élelmiszerbiztonsági hatóságok erőteljes és nem következetes fellépése irracionális ellenérzéseket alakított ki a helyi élelmezési vezetőkben a helyi forrásból történő beszerzéssel szemben. A START munkaprogram kínálta lehetőség megmozgatta a helyi önkormányzati vezetők fantáziáját, és több település is fejlesztéseket tervez a közétkeztetésre alapozva. Ugyanakkor nem mindegyik terv kellően kidolgozott. Nagy a veszélye annak is, hogy a START munka támogatásával létrehozott kapacitások helyi vállalkozásokat, munkahelyeket (étterem, pék vagy a helyi iskola konyhája) is veszélyeztetnek. 20

21 4. Az élelmiszer-termék kalkulátor működése A modell annak a kérdésnek a megválaszolására készült, hogy milyen mezőgazdasági termelési és fogalkoztatási lehetőségek rejlenek a vidéki lakosság (vagy annak egy meghatározott, pl. a közétkeztetésben résztvevő hányada) élelmiszer szükségletének helyben (a szükségletek felmerülésének környezetében) történő előállításában. A kalkulátor tehát egy olyan számítógépes (excel- es) modell, mely meghatározott számú év közötti korú - lakosság élelmiszerigényéből kiindulva, a kielégítéshez szükséges mezőgazdasági termékek mennyiségét, illetve azok előállításához szükséges terület- és állatállomány méretét, valamint a munkaerő létszámát adja meg az adott körülményekhez igazított változók esetén. A modell az alábbi, egymásra épülő táblázatok rendszeréből áll: Élelmiszerszükséglet és forrása Élelmiszer Összes éves szükséglet (kg) Mezőgazdasági termék Termék részesedése a kategórián belül (%) Átváltási arány Szükséges éves mennyiség (kg) Mértékegység Megjegyzés A szükséges mezőgazdasági termékek összesített mennyisége és forrása Mezőgazdasági termék Szükséges éves összes mennyiség Mértékegység Termék forrása és mennyisége/év Mennyiség (db) Hozam A szükséges növényi eredetű mezőgazdasági termékek A növényi eredetű mezőgazdasági termékek forrása és mennyisége Fajösszetétel Arány (%) Kategória arány (%) Termelendő mennyiség (kg) Termésátlag (t/ha) Szükséges terület (ha) Kategória terület (ha) Összesített takarmányszükséglet - Legeltetési időszakban Állatfajok Mennyiség (db, kg) Takarmány- szalma (kg/nap) 21

22 Legelőfű (kg/nap) Füves lucerna (kg/nap) Abrak (kg/nap) Konyhasó (g/nap) Összesített takarmányszükséglet - Legeltetési időszakon kívül Állatfajok Mennyiség (db, kg) Takarmányszalma (kg/nap) Réti széna (kg/nap) Murokrépa (kg/nap) Füves lucerna széna (kg/nap) Abrak (kg/nap) Konyhasó (g/nap) Alomszalma (kg/nap) Vízszükséglet Állatfaj Mennyiség (db, kg) Víz (l/nap) Összes (l/év) Területigény Takarmánynövények Termelendő mennyiség (kg) Termésátlag (t/ha) Terület igény (ha) Kategóriánként (ha) Növénytermesztés munkaerő szükséglete Növénytermesztési tevékenységek Összterület (ha) Munkaerő igény* (munkaóra/ha/év) Összes munkaerő igény (m.ó./év) Állattenyésztés munkaerő szükséglete Állattartási tevékenységek Állatlétszám (db) Munkaerő igény (munkaóra/ha/év) Összes munkaerő igény (m.ó./év) Összes munkaerő szükséglete Összes munkaerő igény (munkaóra/év) A modell működtetése az előzőekben felsorolt táblázatok input- változóinak beállításával történik (aláhúzással jelzett változók). 22

23 A modell eredményeinek értelmezéséhez az alábbi szempontokat feltétlenül figyelmbe kell venni: Ø Az alapváltozatban (lásd fenti eredmények) szereplő értékek gyenge termőhelyi adottságokra érvényesek, ami azt jelenti, hogy mind a terület-, mind a munkaerő igény országos viszonylatban maximális értéknek tekinthető. Kedvezőbb termőhelyi adottságok esetén a szükséges terület és ez alapján a munkaerő igénye jelentősen csökkenhet. Ø Az élelmiszertermő területet igaerővel, viszont a takarmánytermő területet nem állatokkal, hanem hagyományosan géppel művelik. Ø A kiszámított élelmiszertermelő és takarmánytermelő területek nagysága csak tájékoztató jellegű, a megfelelő vetésforgók kialakításával a területük valószínűleg valamelyest növekedni fog. Ø A növénytermesztésnél nem számoltunk a vetőmagtermesztés területigényével. Ø A kalkulátor eredmény- adatai csak a helyi adottságoknak megfelelően beállított változók esetén tekinthetők elfogadhatóknak. Ø A munkaerő szükséglet számításnál a zöldséghajtatás munkaerő igényével nem számoltunk. Ø A mezőgazdasági munkák többsége nem egyenletesen oszlik el az év során, így a szükséges teljes foglalkoztatású munkaerőn kívül jelentős lehet az időszaki munkások száma is. Ø A munkaerő szükséglet- számításnál használt értékek intenzív, gépesített gazdálkodáshoz tartoznak. A munkaerő szükséglet a kisméretű gazdaságokban a gépesítést nagyrészt állati és emberi munkával helyettesítő termelés nyomán egyre növekszik. Ø A munkaerőn kívül jelentős pénzügyi forrásigénye van a gazdaságok létrehozásának (infrastruktúra, eszközök, bizonyos gépek, forgóeszközök stb.) A kalkulátor kistérségekre vonatkozó számítási táblázatai a 8.4. mellékletben találhatók. 23

24 5. Az élelmiszer-termék modell eredményei A modellszámítások legfontosabb eredményeit kistérségenként mutatjuk be. A részletes számításokat a 8.4. melléklet tartalmazza A berettyóújfalui kistérség eredményei Az élelmiszer termelés területigénye Megnevezés napraforgómag gabonafélék jelenlegi és régen használt fajai és tájfajtái burgonyagumó többféle zöldségfaj és tájfajta többféle gyümölcsfaj és tájfajta többféle száraz hüvelyes faj és tájfajta dió, mogyoró, mák, napraforgómag, tökmag Összesen: Területigény (ha) A takarmány termelés területigénye Takarmánynövények Termelendő mennyiség (kg) terület igény (ha) Kategó- riánként (ha) búzaszalma zabszalma árpaszalma legelőfű réti széna füves lucerna füves lucerna széna árpa búza zab szemes kukorica murokrépa Összesen: A szükséges állatok száma Állatok magyar nemesített tyúk (húsnak) gyöngytyúk magyar kacsa mangalica Mennyiség (db)

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Valamennyi konyha értékelését elvégeztük

Valamennyi konyha értékelését elvégeztük A 2009. évi Óvodai Táplálkozás-egészségügyi Felmérés tapasztalatai a tápanyagkiszabatok és óvodavezetői kérdőívek alapján a dél-alföldi régióban A felmérés tapasztalatai és utóélete Békés megyében Dr.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Budapest, 2014. október 17. Kormányprogram a magyar mezőgazdaság

Részletesebben

A B C D E F 1. Nyersanyag Korcsoportok év 4 6 év 7 10 év év 15. évtől

A B C D E F 1. Nyersanyag Korcsoportok év 4 6 év 7 10 év év 15. évtől melléklet a 37/014. (IV. 30.) EMMI rendelethez Nyersanyag-kiszabati előírás egy adagra/fő Nyersanyag Korcsoportok. 1 3 év 4 6 év 7 10 év 11 14 év évtől 3. 1 g 0 30 g 40 0 g 4. színhús: színhús: 60 80 g

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Az ellátás során biztosítandó étkezések energiatartalma és száma

Az ellátás során biztosítandó étkezések energiatartalma és száma Jelen anyag az OÉTI munkatársai által készített A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozásegészségügyi elıírásokról rendelettervezet

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási

Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésnek

Részletesebben

Egészséges táplálkozás Közétkeztetés kockázatmentesen!

Egészséges táplálkozás Közétkeztetés kockázatmentesen! Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 VI. Népegészségügyi Konferencia Budapest, 2015. február 25. Egészséges táplálkozás Közétkeztetés kockázatmentesen! Dr. med.habil Martos Éva

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az ellátás során biztosítandó étkezések energiatartalma és száma

Az ellátás során biztosítandó étkezések energiatartalma és száma Bölcsıdés korcsoport közétkeztetése Jelen anyag az OÉTI munkatársai által készített A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozásegészségügyi

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tárgy: Központi Gyermekélelmezési Konyha 2015. évi szolgáltatási díjának megállapítása Mell.: 1 db

Tárgy: Központi Gyermekélelmezési Konyha 2015. évi szolgáltatási díjának megállapítása Mell.: 1 db Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt.sz.: Témafelelős: Kovács Györgyné Tárgy: Központi Gyermekélelmezési Konyha 2015. évi szolgáltatási díjának megállapítása Mell.: 1 db Szentes

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Élelmiszermérlegek, június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Élelmiszermérlegek, június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR 217. június 27. Élelmiszermérlegek, Tartalom Bevezető...1 Jelentősen nőtt a hús- és a tejkínálat...2 Újra emelkedett a zsiradékfelhasználás...3 A növényi termékek kínálata alig változott...3

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Közös gondok-közös megoldások

Közös gondok-közös megoldások Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület kérdőíve a helyi termékek felhasználásáról KISKERESKEDŐI kérdőív

Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület kérdőíve a helyi termékek felhasználásáról KISKERESKEDŐI kérdőív 10.sz. melléklet Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület kérdőíve a helyi termékek felhasználásáról KISKERESKEDŐI kérdőív A Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2014 májusában kapcsolódott

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület kérdőíve a helyi termékek felhasználásáról VENDÉGLÁTÁS kérdőív

Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület kérdőíve a helyi termékek felhasználásáról VENDÉGLÁTÁS kérdőív Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület kérdőíve a helyi termékek felhasználásáról VENDÉGLÁTÁS kérdőív A Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2014 májusában kapcsolódott be egy franciaországi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám, 2013 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben