A zárlat, a zár alá vétel és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A zárlat, a zár alá vétel és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése"

Átírás

1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra A zárlat, a zár alá vétel és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése Jelen írás az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető fenti tények polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásainak áttekintésén keresztül kíván megoldást nyújtani a szabályozás sokrétűsége miatt a feljegyzés során jelentkező problémákra. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (Inytv.) 17. (1) bekezdés q) pontja az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények között sorolja fel a zárlatot, zár alá vételt és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést, továbbá az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatot is, azonban ez utóbbi tekintettel arra, hogy előfordulása gyakorinak nem mondható nem képezi jelen írás tárgyát. A fent felsorolt tényekről összességében elmondható, hogy valamilyen vagyoni jellegű igény biztosítására szolgálnak, melyek azonban a jogrendszer különböző területein jelentkező követelésekhez kapcsolódnak. Előfordulásuk változatosnak mondható, mivel megjelennek mind a büntetőjog, mind a polgári jog, valamint a közigazgatási jog területén. Fontos megemlíteni, hogy mindhárom intézkedéstípus tárgya lehet pénzöszszeg, ingó és ingatlan vagyon is, azonban a jelen munka megközelítési szempontját figyelembe véve csupán az ingatlanra vonatkozó szabályokat tárgyaljuk részletesen. Terminológiai meghatározások Elsőként érdemes a zárlat, zár alá vétel és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, továbbá a lefoglalás intézményének lényegével, előfordulásával megismerkedni. a) Zárlat A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (Vht.) alapján a bíróság meghatározott dolog zárlatát rendelheti el akkor, ha a teljesítés érdekében végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, de a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. 1 Megállapítható tehát, hogy a zárlat szabályozásának jogszabályi helyéből kiindulva biztosítási jellegű intézkedés. Elrendelése esetén a dolog tulajdonosának tulajdonosi minőségéből fakadó jogait korlátozza, biztosítva ezzel egyidejűleg a követelés jogosultjának kielégítési jogát. Elmondható, hogy a zárlat elrendelésére általában polgári ügyben folyó bírósági útra tartozó eljárással párhuzamosan kerülhet sor. Ezen eseteket a Vht ai tartalmazzák. 1 Vht a

2 40 RES IMMOBILES A fentiek mellett peres eljárást megelőzően is rendelhető el zárlat a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 18. -a, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormány rendelet (Kormány rendelet) a által szabályozott esetben. Ennek értelmében, ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el. Természetesen a gondnokság alá helyezés iránt indított per folyamatban léte alatt maga az eljáró bíróság is rendelhet el zárlatot. 2 Biztosítási intézkedésként meghatározott dolog zárlatának elrendelésére kerülhet sor a közigazgatási hatósági eljárásban is. 3 b) Zár alá vétel A zár alá vétel intézményével kapcsolatban először egy terminológiai eltérést kell tisztázni. A jogintézmény fogalmáról, elrendelésének feltételeiről a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) rendelkezik, a végrehajtására irányadó szabályokat pedig a Vht. tartalmazza a bűnügyi zárlatra vonatkozó rendelkezések között. A két fenti jogszabály és a korábban hatályban lévő, a büntetőeljárásról rendelkező évi I. törvény összevetéséből megállapítható, hogy a Be. szerinti zár alá vétel fogalmán a végrehajtási eljárásban a bűnügyi zárlatot kell érteni. A fentiek előrebocsátása után a zár alá vétel Be. szerinti fogalmát kell ismertetni, mely szerint a zár alá vétel olyan vagyoni érdeket érintő kényszerintézkedés, mely a vagyonelkobzás, és a magánfél által előterjesztett polgári jogi igény alapjának biztosítására szolgál, azzal, hogy felfüggeszti a birtokos dolog feletti rendelkezési jogát. A Be. a zár alá vétel elrendelését akkor teszi lehetővé, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak, illetőleg polgári jogi igény érvényesítésének van helye, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Lehetőség van a zár alá vétel elrendelésére akkor is, ha a vagyonelkobzásról már határozattal rendelkeztek, az azonban még nem emelkedett jogerőre. 4 Elrendelhető egész vagyonra, a vagyon meghatározott részére és egyes vagyontárgyakra is. Az érintett személyek körét tekintve általános szabályként a terhelttel szemben alkalmazható, azonban elrendelhető azzal szemben is, akire a terhelt a bűncselekményből származó vagyont átruházta. 5 A Be. szabályai szerint garanciális okokból a zár alá vételt csak a bíróság, illetve a nyomozási bíró jogosult elrendelni. A zár alá vétel foganatosítása a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik. A Be. ezzel kapcsolatban csak annyit tartalmaz, hogy a végrehajtás elsősorban közhitelű nyilvántartásba való bejegyzéssel történik. 6 c) Zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés A büntetőeljárás során az ügyész vagy a nyomózó hatóság biztosítási intézkedést rendelhet el, ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető, annak ideiglenes megakadályozása érdekében, hogy a terhelt vagy más érdekelt bizonyos vagyontárgyai 2 A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 308/A. -a 3 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 151. (1) bekezdése 4 Be ához fűzött kommentár 5 Be a 6 Be a

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 41 feletti rendelkezési jogát gyakorolja. 7 A biztosítási intézkedés szintén a dolog feletti rendelkezési jogot korlátozza, azonban csak ideiglenes jelleggel, addig, amíg az eljárás nem jut el abba szakaszba, hogy zár alá vétel legyen elrendelhető. Ahogy fent már említettük, a biztosítási intézkedés elrendelésére a nyomozó hatóság és az ügyész jogosult. Foganatosítása úgy történik, hogy az elrendelő hatóság lefoglalja az érintett vagyontárgyat, vagyont, vagy ha erre nincs mód, más hatóságot adott esetben az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatóságot keres meg, aki köteles ezt haladéktalanul nyilvántartásba venni. 8 d) Lefoglalás A lefoglalást azért tartjuk fontosnak jelen munka keretén belül megemlíteni, mivel ha a lefoglalás tárgyát ingatlan képezi, azt a zár alá vétel szabályai szerint, mint bűnügyi zárlatot kell végrehajtani. 9 Elrendelhető továbbá biztosítási intézkedés keretében is. A lefoglalás a dolog birtokának elvonását jelenti a birtokos rendelkezése alól a bizonyítás, elkobzás és vagyonelkobzás érdekében. Ezen kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság, nyomozó hatóság és ügyészség jogosult. Természetesen ingatlanvagyon esetében a foganatosítás hatósági letétbe helyezéssel nem lehetséges, ezért az a Vht. szabályai szerint történik, zárlat tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzésével. 10 A zárlat, zár alá vétel és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének feltételei 7 Be a 8 Be (3) és (4) bekezdése 9 Be (1) bekezdésének harmadik fordulata Mint általában a jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló eljárások esetén, itt is érvényesülnek az általunk már sokszor tárgyalt azon szabályok, melyek az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására, a megkeresés tartalmára, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra vonatkoznak. Jelen esetben ezek közül csak egy-egy sajátos, vagy többé-kevésbé bonyolult vonulatot, nehezebben értelmezhető esetet emelünk ki. A fenti kérdéskör megközelítése érdekében elsőként az alábbi sajátosságokat kell leszögezni. Jelen munka tárgyát képező tények feljegyzésére vonatkozó bírósági, illetve hatósági megkeresések azok sokszínű előfordulására is tekintettel különböző területen működő szervektől és hatóságoktól, illetve bíróságtól érkezhetnek. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre irányuló eljárást megelőző eljárások különböznek a tekintetben is, hogy azokat a büntetőjog vagy a polgári jog területén a bíróság vagy más hatóság kezdeményezi-e. Az elsőként tárgyalandó kérdés, hogy melyek azok a hatóságok, akiktől a zárlat, zár alá vétel vagy biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére irányuló határozat, vagy végzés és megkeresés érkezhet, megkülönböztetve azt aszerint is, hogy büntetőeljárás vagy polgári peres eljárás során rendelik-e el. Büntető eljárás keretében zár alá vételt a bíróság vagy nyomozási bíró rendelhet el határozattal. Ha a büntető eljárás során akár a bíróság, akár az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ingatlan lefoglalásáról dönt, azt is a zár alá vétel szabályai szerint kell végrehajtani. A Be a szerint mely összhangban áll a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/ Vht (2) bekezdése és a

4 42 RES IMMOBILES (IV. 9.) IM rendelet 1. (1) bekezdésével a bíróság határozatának végrehajtásáról a külön rendelkezésekben megállapított kivételekkel az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában büntetés, intézkedés, szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény, kényszerintézkedés, rendbírság, pénzbírság vagy bűnügyi költség válik végrehajthatóvá. A Vht. rendelkezései szerint a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. Ez a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik, aki a Vht. és a Pp. szabályai szerint jár el. 11 Még egyszer fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Be. szerinti zár alá vétel fogalma a végrehajtási eljárásban megfeleltethető a Vht. szerinti bűnügyi zárlatnak. A Vht. az előbbiekkel összhangban a bűnügyi zárlat szabályai között rendelkezik arról, hogy ha a Be. szerinti a büntetőügyben eljáró hatóság (vagyis az ügyészség, illetve nyomozó hatóság), bíróság zár alá vételt rendelt el, ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik, aki 12 a végrehajtásra a bűnügyi zárlat szabályait alkalmazza, melyek viszszautalnak a Vht okban foglalt zárlattal kapcsolatos szabályaira. Így tehát az ingatlan-nyilvántartási eljárást megindító megkeresés a megyei bírósági végrehajtótól érkezik, aki jogszabályi kötelezettségének eleget téve a zár alá vételről rendelkező döntés átvétele után haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. A Be. ezt megerősítve mondja ki, hogy a zár alá vételt elsősorban a közhiteles nyilvántartásba, így tehát ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kell foganatosítani. A fent leírtak alapján elmondható, hogy az ingatlan-nyilvántartásba büntető eljárással összefüggésben zárlat tényének feljegyzése a Be. által szabályozott zár alá vétel, mint kényszerintézkedés keretében történhet vagyonelkobzás, illetve azt elrendelő még nem jogerős döntés, és lefoglalás esetén, továbbá büntető eljárásban érvényesíteni kívánt polgári jogi igény biztosítása érdekében. A fent említett esetekben elrendelt zár alá vételt a végrehajtó bűnügyi zárlatként hajtja végre, így az ingatlan-nyilvántartási eljárás során zárlat ténye kerül feljegyzésre a tulajdoni lapra. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erre való hivatkozással a megkeresés elutasítására nem, csupán az ügyész értesítésére van lehetőség, tekintettel az intézkedés elrendelésének okára és a hozzá fűződő társadalmi cél kiemelkedő jelentőségére. Természetesen ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a feljegyzés alapjául szolgáló határozat olyan tartalmi vagy alaki hiányosságban szenved, mely okán ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas. Itt célszerű megemlíteni a gyakorlatban egyre többször előforduló olyan eseteket, amikor egy hatósági határozatot eredeti aláírás helyett aláírás bélyegzővel látnak el. Természetesen az ilyen okirat alaki, érvényességi kellékének hiánya miatt nem szolgálhat a feljegyzés alapjául. A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés több vonatkozásban is különbözik a zár alá vételtől. 11 Vht a) pontja 12 Vht (1) bekezdése

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 43 Először is jellegéből adódóan ideiglenes jellegű intézkedés, a zár alá vétel intézményéhez kötődik, vagyis annak elrendeléséig állhat fenn. Másodszor elrendelése nem kizárólagos bírósági határkörbe tartozik, arra jogosult a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség is. A Be. a biztosítási intézkedés foganatosításának módjaként a lefoglalást, vagy más hatóságok megkeresését írja elő. A nyomozó hatóság vagy ügyész a Be.-ben fel nem sorolt más szervet is megkereshet, akik kötelesek a vagyont zárolni, vagy a biztosítási intézkedést nyilvántartásba venni. Természetesen az utóbbi esetnél a jogalkotó a közhiteles nyilvántartást vezető szerveket érti, mint amilyen az ingatlanügyi hatóság is. A fentiek alapján levonható fontos következtetés tehát, hogy az ingatlanügyi hatósághoz biztosítási intézkedés feljegyzésére irányuló megkeresés közvetlenül a nyomozást végző hatóságoktól ügyészség, rendőrség érkezik. Ezen megkeresésekre is irányadóak a korábban már tárgyalt ingatlan-nyilvántartási szabályok. A Be (6) bekezdéséből következően megállapítható, hogy a biztosítási intézkedés az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel hatályosul, vagyis az a személy, akivel szemben a biztosítási intézkedést elrendelték, a bejegyzéstől fogva köteles tűrni rendelkezési jogának korlátozását. Más jellegű biztosítási intézkedést tartalmaz a Vht. X. fejezete. Eszerint a biztosítási intézkedést a polgári ügyben eljáró bíróság végzéssel rendeli el, abban az esetben, ha a követelés teljesítése érdekében a Vht (1) bekezdésében szabályozott esetek miatt végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani pl. ha a teljesítési határidő még nem telt el, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. 13 Megállapítható, hogy a Vht ai tartalmazzák a biztosítási intézkedés elrendelésének általános feltételeit, míg a Vht ai nevesítik azokat a különös feltételeket, amelynek a ban foglaltakkal való együttes fennállása esetén lehetősége van a bíróságnak a biztosítási intézkedés elrendelésére. Hangsúlyozandó, hogy a követelés kielégítésének veszélyeztetettsége minden esetben alapkövetelmény. Az így elrendelt biztosítási intézkedés irányulhat pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára. A fentiek alapján a végrehajtás eredménye, és az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási eljárás is eltérő. Pénzkövetelés biztosítására elrendelt végrehajtás irányulhat pénzintézetnél kezelt összegre, ingó és ingatlan vagyonra, valamint munkabérre is. Amennyiben ingatlan lefoglalására kerül sor, a végrehajtó megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt ingatlanra meghatározott összeg erejéig végrehajtási jogot jegyezzen be. 14 Látható tehát, hogy ebben az esetben az eljárás jogkövetkezménye nem a zárlat feljegyzése, hanem a végrehajtási jog bejegyzése lesz a biztosítási végrehajtás keretében. A lefoglalt ingatlan és ezzel együtt az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés további sorsa a perrel érvényesíteni kívánt követelés sorsától függ. Amennyiben a bíróság biztosítási intézkedésként ingatlan zárlatát rendeli el, a vég- 13 Vht a 14 Vht a

6 44 RES IMMOBILES rehajtó azzal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlat tényét jegyezze fel a tulajdoni lapra. 15 A Vht. a további eljárásra az ingatlan lefoglalásának szabályait rendeli alkalmazni. Ki kell emelni azonban, hogy jelen esetben is biztosítási végrehajtásról van szó, tehát az ingatlan árverésre csak a biztosítandó követelés sorsától függően, a bíróság ítélete folytán a biztosítási végrehajtás kielégítési végrehajtássá alakulásával kerülhet sor. A keresettel érvényesíteni kívánt követelések sokféleségéből adódóan azon esetek, jogi helyzetek is különböznek egymástól, melyekkel kapcsolatban az ingatlan zárlata elrendelhető és az ingatlan-nyilvántartásba be-, illetve feljegyezhető. Ennek szemléltetésére szolgálnak az alábbi példák. A felperes kölcsön visszafizetése iránti keresete előterjesztésével egyidejűleg a Vht 187. (1) bekezdése alapján biztosítási intézkedésként az alperes tulajdonában lévő ingatlan zárlatának elrendelését kérte azt állítva, hogy ennek elmaradása esetén a keresettel érvényesített követelésének fedezetét képező ingatlan elvonásra kerülhet. Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes által kért biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét elutasította. A végzés indokolásában utalva a Vht b) pontjában foglaltakra kifejtette, hogy nincs helye a meghatározott dolog zárlatának, mivel a felperes keresete nem a zár alá venni kért ingatlan tulajdonjogára, vagy annak használatára, birtoklására, hanem pénzkövetelés megfizetésére irányul. Felperes a végzés ellen fellebbezést nyújtott be, melyet a bíróság elutasított az alábbiak miatt. A fellebbezés elbírálása során megállapítást nyert, hogy helyesen hivatkozott ugyanis az elsőfokú bíróság arra, hogy a Vht (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásával az adott ingatlan zárlata csak akkor lenne elrendelhető, ha a keresetben érvényesített igény annak tulajdonjogával, birtoklásával, használatával volna kapcsolatos. A pénzkövetelés biztosításának elrendelése eredményeként is elérhető a kívánt joghatás, de csak abban az esetben, ha az adós a végrehajtónak a biztosítani kért összeget a végrehajtó felhívására azonnal nem fizeti meg a végrehajtó kezéhez [Vht (1) bekezdés]; ez esetben jogi lehetőség van az adós ingatlanának lefoglalására is a földhivatal megkeresésével a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett [Vht (5) bekezdés]. 16 A hivatkozott bírósági ítélet alapján a Vht ai alapján az ingatlan vonatkozásában biztosítási intézkedésként elrendelhető zárlatnak a keresettel érvényesíteni kívánt követelés vonatkozásában a bíróság előtti eljárásban még egy feltételnek kell megfelelnie, nevezetesen a követelésnek az ingatlan tulajdonjogára, használatára vagy birtokára kell vonatkoznia. Egyéb esetben tehát pénzkövetelés biztosítására vonatkozó szabályok szerint végrehajtási jog bejegyzésének, vagy perfeljegyzésnek, vagy perindítás ténye feljegyzésének lehet helye. Ahogyan azt korábban a fogalom meghatározások körében már említettük, a Ptk., valamint a Kormány rendelet vonatkozó rendelkezései alapján gyámhatóság gondnokság alá helyezés iránti per megindításának szükségessége esetén zárlatot rendelhet el a vagyon 15 Vht a 16 BH

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 45 védelme érdekében. Ebben az esetben az elrendelő határozatot a gyámhatóság hozza meg, és megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a feljegyzés iránt. A zárlatot elrendelő gyámhatósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, vagyis azonnal végrehajtható. Ez azonban nem jelenti a jogorvoslat lehetőségének kizárását, mivel a Pp. és a Kormány rendelet rendelkezései értelmében a gyámhatóság 8 napon belül köteles a gondnokság alá helyezési pert megindítani, a bíróság pedig a keresetlevél beérkezését követő 30 napon belül a zárlatot elrendelő határozatot felülvizsgálni. Ennek eredményeként a bíróság a gyámhatóság határozatát hatályában fenntartja, vagy módosítja akként, hogy a zárlatot megszünteti. 17 A gyámhatóság által elrendelt zárlat ideiglenes jellegéből, valamint abból, hogy az a bíróság által történő megerősítésre szorul, merül fel a következő gyakorlati kérdés. Abban az esetben, ha a bíróság a gyámhatóság által elrendelt zárlatot fenntartja, és erről rendelkező döntését megküldi az ingatlanügyi hatóság részéről szükségessé válik-e a korábban a gyámhatóság javára feljegyzett zárlat tényének módosítása, úgy hogy annak jogosultja az a bíróság legyen, mely előtt a gondnokság alá helyezési per folyik. Véleményünk szerint a közhitelesség elvét is figyelembe véve a fenti esetben szükséges a bejegyzés módosítása azért is, mert a gyámhatóság által elrendelt zárlat ideiglenes jellegű, másrészt azért is mert, a per befejeztével, az abban hozott ítéletnek megfelelően fog alakulni a zárlat sorsa is. Amenynyiben a per befejeztével a bíróság döntése szerint a gondnokság alá helyezés szükséges, a zárlat tényének törléséről fog rendelkezni, a gondnokság alá helyezés tényének egyidejű feljegyzése mellett. Álláspontunk szerint azonban az ingatlanügyi hatóságnak hatáskör hiányában nincs lehetősége a zárlat tényének hivatalból történő törlésére, még akkor sem, ha annak a gyámhatóság megkeresése alapján történő feljegyzése után a bíróság részéről nem érkezik megkeresés a zárlat további sorsa vonatkozásában. A gondnokság alá helyezési perek esetében nem csak a gyámhatóságnak van lehetősége a pert megelőzően a zárlat elrendelésére, hanem a per folyamán magának a bíróságnak is, akár a tárgyalást megelőzően, akár annak elhalasztása esetén az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. 18 Zárlat elrendelése történhet a felek keresetlevélben előterjesztett kérelme alapján, vagy hivatalból. Ebben az esetben a bíróság fogja megkeresni az ingatlanügyi hatóságot a feljegyzés teljesítése érdekében. Fontosnak tartjuk még egyszer hangsúlyozni, hogy a bíróság a Vht a alapján minden előtte folyó peres eljárásban rendelhet el biztosítási intézkedést, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Természetesen ezekben az esetekben is a Vht. szabályai az alkalmazandók, így az ingatlan-nyilvántartásba pénzkövetelés biztosítása érdekében végrehajtási jog, ingatlanra vonatkozó igény esetében pedig zárlat kerülhet feljegyzésre. Összefoglalva tehát az esetek nagy többségében a zárlat, zár alá vétel és biztosítási intézkedés feljegyzése iránti megkeresés a bírósági végrehajtó közvetítésével kerül az ingatlanügyi hatósághoz, egy-két már említett kivételtől eltekintve, amikor pl. a megkeresést a nyomozó hatóság, vagy a gyámhivatal adja ki, megküldve ezzel együtt az elrendelésről szóló döntést is. 17 Pp (2) (4) bekezdése 18 Pp. 308/A. -a

8 46 RES IMMOBILES A zárlat, zár alá vétel és biztosítási intézkedés ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének joghatásai Az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) szerint a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés feljegyzése után jogokat jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a Inytv. 16. e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével csak a zárlat, a zár alá vétel, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell. 19 A fenti rendelkezés összhangban áll a zárlat, zár alá vétel és biztosítási intézkedés azon céljával, hogy megakadályozza az érintett vagyon elvonását a vagyonelkobzás és a magánfél által bejelentett polgári jogi igény kielégítése elől. A függő hatályú bejegyzés azt jelenti, hogy amennyiben a tárgyalt tények feljegyzése után a fent tárgyalt kivételektől eltekintve jog bejegyzését kérik, az bizonyos szempontból joghatás kiváltására csak a zárlat megszüntetése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után alkalmas, a zárlat elrendelésére okot adó követelés sorsától függően. Például, ha jelzálogjog bejegyzésére kerül sor, a felek a szerződésből eredő jogaikat érvényesíthetik, illetve az abból fakadó kötelezettségek mint a kölcsön viszszafizetése terhelik őket, azonban a fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a biztosítási végrehajtás keretében a végrehajtási jog, illetve a kielégítési végrehajtás esetén az árverés kitűzése a hozzá fűzött joghatás kiváltására csak a zárlat tényével biztosított követelés sorsától függően alkalmas. A zárlat biztosítéki jellegét az is kiemeli, hogy amennyiben a zárlattal biztosított követelés iránti perben hozott döntés során például új szerző tulajdonjogát kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, azzal egyidejűleg a függő hatályú bejegyzéseket, mint amilyen a fent említett jelzálogjog, vagy végrehajtási jog is lehet, törölni kell. Jogalkalmazási kérdésként merülhet fel, hogy miként alakul az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés ranghelye abban az esetben, ha a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés feljegyzése után a bíróság elrendeli a zár alá vételt. Bár az Inytv. erre vonatkozóan konkrét rendelkezést nem tartalmaz, a fenti jogintézmények, illetve a hozzájuk fűződő vagyoni igény jellegéből következtetve a helyes eljárás az lenne, ha a később elrendelt zár alá vétel a biztosítási intézkedés ranghelyén nyerne bejegyzést. Indokolható ez a Be. azon rendelkezésével is, mely szerint a biztosítási intézkedés bejegyzésétől fogva az azzal érintett személy köteles tűrni rendelkezési jogának átmeneti korlátozását. 20 Mivel ezen korlátozás a zár alá vétel elrendeléséig tarthat, továbbá azért is mert a biztosítási intézkedést követően haladéktalanul indítványozni kell a zár alá vétel elrendelését, a rendelkezési jog korlátozása folyamatosnak mondható. Tekintettel arra azonban, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó jogszabályok ilyen rendelkezést nem tartalmaznak, az ingatlanügyi hatóság ezt csak abban az esetben teljesítheti, ha feljegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy végzésben a megkereső szerv így rendelkezik. Jogtörténeti érdekességként, és a zárlat joghatásainak szempontjából érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1960-as évek- 19 Vhr a 20 Be (6) bekezdése

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 47 ben hatályos telekkönyvi jogszabályok alapján az úgynevezett B lapra amely ma a tulajdoni lap II. részének felelt meg kellett bejegyezni a zárlatot, ha az ingatlanra irányuló igényt biztosított. Ilyen tekintették az ingatlan tulajdonjogára irányuló vagy az állam vagyonelkobzásra irányuló igényét, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos ingatlanra vonatkozó igényt. 21 A C lapra polgári jog igény biztosítására lehetett zárlatot feljegyezni. Az ilyen zárlat pénzkövetelés biztosítására szolgált, ezért jogi természete a jelzálogjogéhoz volt hasonló. Így tehát azt egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehetett bejegyezni és a bejegyzésben fel kellett tüntetni azt az összeget, amelynek biztosítására szolgált. 22 A jelenleg hatályos Vht. feltehetőleg az előbbihez hasonló okból különbözteti meg egymástól a pénzkövetelés biztosítását, a meghatározott dologra vonatkozó zárlattól akként, hogy előbbi tekintetében végrehajtási jog bejegyzését teszi lehetővé. A zárlat, zár alá vétel és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés megszűnésének esetei Természetesen a fenti tények ingatlannyilvántartásból történő törlésére is irányadóak a megkeresésre, hatósági vagy bírósági határozatra vonatkozóan a feljegyzés esetében tárgyalt alaki és tartalmi követelmények. Általánosan elmondható, hogy a feljegyzett zárlat (zárlat, zár alá vétel és bűnügyi zárlat) és a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének törlésére irányuló megkeresés az esetek többségében az azt elrendelő hatóságtól vagy bíróságtól érkezik. A fentiek alól kivételt képez pl. ha a gyámhatóság zárlatot elrendelő határozatát a gondokság alá helyezési per folyamán a bíróság úgy módosítja, hogy a zárlatot megszünteti. Ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartási feljegyzés törlése a bíróság határozatán alapul. A nyomozás során elrendelt zár alá vétel törlése iránti eljárás is eltérő lehet az általánosságban elmondottaktól, mivel azt a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti azt. 23 Véleményünk szerint hivatalból kell törölni a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést abban az esetben, ha a bíróság a zár alá vételt elrendeli és nem rendelkezik arról, hogy azt az ingatlanügyi hatóság a biztosítási intézkedés rangsorában jegyezze fel. Megjegyzendő, hogy a törlésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha teljes bizonyossággal beazonosítható, hogy a zár alá vételről rendelkező megkeresés ugyanarra az ügyre vonatkozik. A Be (4) bekezdés a) pontja szerint olyan eset is előfordulhat, amikor a zárlatot meghatározott időtartamra jegyzik fel az ingatlan-nyilvántartásba. Természetesen, ha a feljegyzés alapjául szolgáló megkeresés, illetve határozat tartalmazza ezt az időtartamot, ennek lejárta után a tényt hivatalból kell törölni az Inytv. 50. (4) bekezdése alapján. Egyebekben a Be. részletesen szabályozza azokat az eseteket, amikor a zárlatot vagy biztosítási intézkedést meg kell szüntetni. 21 Kampis György Telekkönyvi Jog Közgazdasági és Jogi Kiadó oldal 22 Kampis György Telekkönyvi Jog Közgazdasági és Jogi Kiadó oldal 23 Be (7) bekezdése

10 48 RES IMMOBILES A Vht. által szabályozott biztosítási intézkedések eredményeként feljegyzett zárlat, illetve pénzkövetelés biztosítására bejegyzett végrehajtási jog addig áll fenn, amíg a kielégítési végrehajtást nem rendelik el, illetve amíg a bíróság a biztosítási intézkedést meg nem szünteti. 24 A Vht. a Be.-hez hasonlóan szabályozza azokat az eseteket, amikor a biztosítási intézkedés megszűnik. Ezek közül a biztosítási és kielégítési végrehajtás szoros összefüggését kell kiemelni, mely szerint, ha egy ingatlant a biztosítási végrehajtás során lefoglaltak, akkor a kielégítési végrehajtást az ingatlan ismételt lefoglalása nélkül folytatják le a Vht. erre vonatkozó szabályai szerint. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásáért fi zetendő igazgatási szolgáltatási díj Tekintettel arra, hogy a jogalkotó január 1. napjával jelentősen módosította az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló évi LXXXV. törvényt (Díjtörvény), aktualitásként merül fel jelen írás tárgyát képező tények feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak alakulásának kérdése. A Díjtörvény úgy fogalmaz, hogy az elsőfokú eljárásért ha e törvény másként nem rendelkezik változással érintett ingatlanonként 6.600,- forint összegű díjat kell fizetni. Mivel a módosítás következtében teljes személyes díjmentességben csak a Magyar Állam részesül, továbbá a tárgyi díjmentesség eseteit is jelentősen szűkítette a jogalkotó, érdemes sorra venni, hogy mely eljárások esetében terheli díjfizetési kötelezettség a Díjtörvény szerint meghatározott személyt. A vonatkozó jogszabály szerint tárgyánál fogva díjmentes a közigazgatási hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás. A fentiek alapján megállapítható, hogy csak a közigazgatási hatóság által elrendelt zárlat, továbbá a büntető ügyben akár a bíróság, akár a nyomózó hatóság vagy ügyészség által elrendelt zárlat, valamint büntető ügy kapcsán a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés feljegyzése, illetve törlése iránti eljárás díjmentes. Egyéb esetekben, mint pl. a Vht ai alapján, vagy a gyámhatóság, illetve a bíróság által gondnokság alá helyezéssel kapcsolatosan elrendelt zárlat ingatlan-nyilvántartási feljegyzésére irányuló díjköteles, mely esetekben az igazgatási szolgáltatási díjat a Díjtörvény 32/E. (1) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni. 24 Vht (1) bekezdése

11 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 49 Összegzés A fent tárgyaltak alapján jól látható, hogy a zárlat, zár alá vétel és az azt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzése iránti és az azt megelőző eljárások sokrétű és bonyolult jogági megjelenéssel büszkélkedhetnek. Már a fogalmi megnevezések alapján is levonható az a következtetés, hogy a magyar jogrendszer nem következetesen használja azok fogalmát, elnevezései sem egységesek. Jelen munka annak ingatlan-nyilvántartási eljárásra szűkített volta miatt sem nyújthat átfogó segítséget valamennyi jogalkalmazó számára, célja csupán, hogy megvilágítsa a jogintézmények lényegét és az azzal kapcsolatos sarkalatos kérdéseket, kifejezetten az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából. Végső következtetésként levonható, hogy a tárgyalt jogintézményekre vonatkozó különböző jogterületeket érintő jogszabályok terminológiájában fennálló eltérések okán az ingatlan-nyilvántartásban a zárlat, a zár alá vétel, továbbá a bűnügyi zárlat egységesen, mint zárlat ténye jelenik meg. Az említett eltérő szóhasználatokat a Vht. próbálja meg egységesíteni oly módon, hogy ingatlan zárlata esetén kimondja, hogy a földhivatal a zárlatot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, valamint azzal is, hogy a bűnügyi zárlat végrehajtására a zárlat szabályait rendeli alkalmazni. * * *

12

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

Ingatlan biztosítására elrendelt zár alá vétel kinek a jogát biztosítja, azaz ki fizeti az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási díját?

Ingatlan biztosítására elrendelt zár alá vétel kinek a jogát biztosítja, azaz ki fizeti az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási díját? Ingatlan biztosítására elrendelt zár alá vétel kinek a jogát biztosítja, azaz ki fizeti az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási díját? Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó 2015. A törvényszéki végrehajtói

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartási eljárást érintő jogszabályok 2009. október 1. napjától hatályos főbb módosításai

Az ingatlan-nyilvántartási eljárást érintő jogszabályok 2009. október 1. napjától hatályos főbb módosításai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra Az ingatlan-nyilvántartási eljárást érintő jogszabályok 2009. október 1. napjától hatályos főbb módosításai Az országgyűlés által elfogadott 2008. évi CXI.

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

Földhivatali szolgáltatások

Földhivatali szolgáltatások Földhivatali szolgáltatások 1. Betekintés a tulajdoni lap tartalmába: Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

1996. évi LXXXV. törvény Hatályos: 2011.11.15-2011.12.31

1996. évi LXXXV. törvény Hatályos: 2011.11.15-2011.12.31 1996. évi LXXXV. törvény Hatályos: 2011.11.15-2011.12.31 Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról,

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

A végrehajtás felfüggesztéséről

A végrehajtás felfüggesztéséről A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései 1 A jogerő alapkérdései A jogerő jogtörténeti / normatani / jogdogmatikai fogalma. Elméletileg a határozat véglegességét jelenti. Összetevői: - megtámadhatatlanság,

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL JELZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT ÜGYLETEKNÉL ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál

Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál FÖLDMÉRÉS - INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Bábits Krisztina - Karli Ildikó Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 160. szám 40073

MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 160. szám 40073 MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 160. szám 40073 2009. évi CXII. törvény az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló

Részletesebben

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén Az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmek,

Részletesebben

A felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra

A felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A felszámolási- és végelszámolási eljárás tényének feljegyzése a tulajdoni lapra A hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből. Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter

A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből. Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter A végrehajtási eljárás költségei a végrehajtást kérő szemszögéből Szerző: Dr. Decsi Ágnes Eszter Pécs 2015. október 26. I. Bevezetés A végrehajtási eljárás célja egy követelést, marasztalást tartalmazó

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, a tulajdoni-lap másolat, valamint az adatszolgáltatás díjainak változása

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, a tulajdoni-lap másolat, valamint az adatszolgáltatás díjainak változása INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Balogh Eszter Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, a tulajdoni-lap másolat, valamint az adatszolgáltatás díjainak változása Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért, a tulajdoni-lap

Részletesebben

A forgalomból ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni.

A forgalomból ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni. A jármű ideiglenes forgalomból történő kivonása kérelem alapján A jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásának időtartama A jármű forgalomból történő kivonásának hivatalból való elrendelése és annak

Részletesebben

1996. évi LXXXV. törvény

1996. évi LXXXV. törvény 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap- másolat igazgatási szolgáltatási díjáról ELS Ő RÉSZ 1-26. MÁSODIK RÉSZ A TULAJDONILAP-MÁSOLAT

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből

A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A bírósági végrehajtás a jogi képviselők szemszögéből A végrehajtási kérelem benyújtása Szerző: dr. Potári Anita Pécs, 2014. szeptember 24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( továbbiakban:

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyszám: 03/892-1/2011. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A jegyzők szakmai

Részletesebben

Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási

Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra Tulajdonjog bejegyzésének törlése és az eredeti ingatlannyilvántartási állapot helyreállítása A tulajdonjog törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról 9706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) Ha a tör vény hatálybalépését köve tõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a tör vényes képviselõ természetes

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉS ALKALURAZÁSÁNAT ELŐFELTÉTELEI

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉS ALKALURAZÁSÁNAT ELŐFELTÉTELEI Végrehajtási intézkedés foganatosítása előfeltételek Egy bírósági végrehajtási eljárás két különböző, egymást követő szakaszra épül : a végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása. A végrehajtás

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám:1292/2010. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Női és a Férfi Átmeneti Szálló akadálymentesítésére vonatkozó hatósági

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS - ADÓELJÁRÁS Dr. Huszár Eszter - dr. Keindl László Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényének bejelentése a 09B400-as adatlap útján Az egyes adó- és járuléktörvények

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

A nyilvántartási térképpel összefüggő hibajavítás a közigazgatási hatósági eljárásban

A nyilvántartási térképpel összefüggő hibajavítás a közigazgatási hatósági eljárásban FÖLDMÉRÉS Szerdahelyi Zsolt A nyilvántartási térképpel összefüggő hibajavítás a közigazgatási hatósági eljárásban Az ingatlanok határvonalának ábrázolására, nyilvántartására a földmérési alaptérkép egy

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere. Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ikt.szám: 30.989/2012 Javaslat a gyermekvédelmi szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről

Részletesebben

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Dr. Hegedűs Annamária A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv A Magyar Közlöny 57. számában hirdették ki az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. február 12-i ülésére Tárgy: A Kinizsi Takarékszövetkezet zirci 0111/7. hrsz.- ú ingatlanra vonatkozó jelzálogjogának érvényesítése

Részletesebben

Az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei az I. fokú földhivatali eljárásban

Az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei az I. fokú földhivatali eljárásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei az I. fokú földhivatali eljárásban Amikor az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

1. Közjegyzői díjszabás

1. Közjegyzői díjszabás Tájékoztató a kölcsönszerződések, tartozáselismerő nyilatkozatnak közokiratba foglalásának közjegyzői díjszabásáról, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjszabásáról, a fizetési meghagyásos és peres eljárások

Részletesebben

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. )

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS Ket. VIII fejezet (124-152. ) Tartalom 9.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése 9.2.A közigazgatási végrehajtás helye a végrehajtási jogok rendszerében 9.3. A végrehajtás

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA

MINŐSÉGÜGYI ELJÁRÁS AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA AZ ADÓÜGYI IRODA FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA 1. AZ ELJÁRÁS CÉLJA A jelen folyamatszabályozás a helyi adók kivetésével, beszedésével, a nem adózók felkutatásával, továbbá az önkormányzat adóhátralékainak és az

Részletesebben

A tör vény hatálya. A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása

A tör vény hatálya. A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása 9710 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõ ze tes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány. Nappali és Levelező tagozat NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2011. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK ingatlan-nyilvántartási szakirány Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom:

Részletesebben

1997. 109/1999. (XII. 29.) FVM

1997. 109/1999. (XII. 29.) FVM 13664 A földművelésügyi miniszter 13/2014. (IX. 25.) FM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról Az ingatlan-nyilvántartásról

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

22. A jármű forgalomból történő kivonása

22. A jármű forgalomból történő kivonása 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 22. A jármű forgalomból történő kivonása 100. (1) Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

Do já é dr. Hajzsel Kriszti a

Do já é dr. Hajzsel Kriszti a Az illetékekről szóló törvény bírósági eljárásokat érintő 2011. év végi kiegészítésének a bírói gyakorlatban felmerült kérdései Szerző: Do já é dr. Hajzsel Kriszti a 2013. augusztus Ebben a cikkben az

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(V.26.) sz. rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi

Részletesebben

A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete

A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A házastársi vagyonközösség bíróság általi megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási vetülete A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon általános szabályaitól eltérő

Részletesebben

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az

Részletesebben

A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái

A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok jogalkalmazási problémái Szerző: dr. Bori Beáta Pécs 2014. május I. Bevezetés A magyar fizetésképtelenségi és jogutód nélküli megszűnéssel

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a behajtási engedélyek szabályozásáról Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tervezet előterjesztője a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl

Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl Változások a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. június 01-tıl A nemfizetés megoldásának lehetıségei Eszköz Fizetési felszólítás Szolgáltatás korlátozása Követelés értékesítése Fizetési meghagyás és

Részletesebben

A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként

A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Hansági-Haydn Nóra A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalom tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése jelzáloghitelek biztosítékaként A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben