AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK"

Átírás

1 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK MEGJELENÉSE A KÖRNYEZETI TANÁCSADÁSBAN - TÁVKÉPZÉSI ANYAG - Szerkesztette: Mátyás Mónika Felhasználás: Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése számára! 1

2 TARTALOM: 1) Bevezetés 2) Definíciók 3) Törvényi szabályozás Az Európai Unió szabályozása Hazai szabályozás Intézmények 4) Esélyegyelőség a gyakorlatban 5) A hat fő esélyegyenlőségi terület és a hozzájuk kapcsolódó intézkedési javaslatok 6) KÖRNYEZETI TANÁCSADÁS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN MÁR MŰKÖDŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSEK 7) EUROBAROMETER felmérés 8) Internetes adatbázisok, információk 9) Pályázati lehetőségek 10)Irodalomjegyzék 2

3 1. Bevezetés Napjainkban egyre többször halljuk az esélyegyenlőség kifejezést, mégis kevesen tudnák megmondani, hogy ez pontosan mint takar, milyen csoportokat érint. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy az esélyegyenlőség kifejezés általános jelentéséről bővítsük az ismereteket, majd megvizsgáljuk azt a környezeti tanácsadást témáján keresztül, végül pedig a hétköznapokban is használható tippeket adunk, melyekkel megvalósítható az esélyegyenlőség a környezeti tanácsadók munkájában. 2. Definíciók Esélyegyenlőségi politika Több mint az egyenlő bánásmód biztosítása (diszkrimináció tilalma): mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet különböző területein oktatás, munkaerőpiac, egészségügy, szociális biztonság, stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. Esélyegyenlőségi terv (ET) Célja valamely szervezeten belül a munkavállalók ill. munkavállalók csoportjai közötti esélyegyenlőség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzően humán erőforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Jelenleg törvény kötelezi ET készítésére azon többségében állami tulajdonú szervezeteket, amelyekben a munkavállalók száma az 50 főt meghaladja. Az esélyegyenlőségi koncepció és az esélyegyenlőségi program hasonló eszközök, mint az ET, ugyanakkor jóval szélesebb közönség számára készül, például egy szolgáltatásokat, közszolgáltatásokat szervező intézményrendszer, vagy szervezet számára, (iskola, közhivatal) vagy egy lakóközösség számára (kerület, település) jelöl meg intézkedéseket az esélykülönbségeket csökkentésére (pl. a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában). A koncepció nem mindig, de a program eszközöket, forrást is rendel a hátrányos helyzetkülönbség csökkentéséhez. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás 3

4 A Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás értelmében az esélyegyenlőség horizontális elvárás: minden támogatott projektnek hozzá kell járulnia a nők, a romák és a fogyatékkal élők (továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projekt jellegétől és témájától (e három célcsoport kiemelése nem jelenti azt, hogy a projekt ne törekedhetne más célcsoport esélyegyenlőségének javítására). Gender mainstreaming A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítése, vagyis az azt szolgáló politika, hogy a férfiak és a nők egyenlően részesedjenek a társadalmi javakból. A gender mainstreaming azt jelenti, hogy minden egyes politikai, igazgatási lépés, intézkedés - tervezés, bevezetés (alkalmazás), ellenőrzés és értékelés (elemzés) - a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség előmozdításának célját kell szolgálja. Elkülönítés/szegregáció A jogellenes elkülönítés a hátrányos megkülönböztetés azon formája, amelyben egyes személyeket, vagy egy csoportot - az egyenlő bánásmód törvényben meghatározott - személyes tulajdonsága alapján más, egyébként hasonló helyzetben lévő személyektől, csoportoktól elkülönít, anélkül, hogy ezt bármely törvény kifejezetten megengedné. Foglalkoztatási szegregáció: A nők és férfiak különböző bérezésének jelensége, mely úgy alakul, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között. Előnyben részesítés (pozitív diszkrimináció) A törvény lehetővé teszi az előnyben részesítést, azaz például a nemek közötti esélyegyenlőtlenségek felszámolására irányuló bizonyos rendelkezéseket. Ezek törvényen vagy törvény alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapulnak, és határozott időre agy határozott feltétel bekövetkeztéig szólnak. Fogyatékos személy Az a személy, aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 4. -át). Tapasztalati tanácsadó Az a szakember, aki megfogalmazza a társadalmi kirekesztettségben élők véleményét, javaslatait. (1992. évi XXII. törvény 70/A -a) Az Európai Parlament és Tanács a 2007-es évet az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év - nek jelölte ki. 4

5 3. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS: 3/1. Az Európai Unió szabályozása Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról) valamint a 119.cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve. Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló 6/A cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében. Madridi Nyilatkozat: Az Európai Fogyatékosügyi Kongresszus Madridi Nyilatkozata ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Unió tagállamai és a csatlakozó országok így Magyarország számára is. Az ajánlás így szól: Minden intézkedést a fogyatékos emberek érintett érdekképviseleti szervezeteivel párbeszédben és együttműködve kell meghozni. Részvételük nem korlátozódhat a tájékozódásra és a döntések támogatására. Ehelyett a kormányoknak a döntéshozatal minden szintjén létre kell hozniuk, illetve erősíteniük kell az egyeztetést és a párbeszédet szolgáló mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteiken keresztül részt vegyenek minden intézkedés megtervezésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Megállapítások: Malagai Nyilatkozat: A fogyatékosügy emberi jogi kérdés Nem jótékonykodásra van szükség, hanem esélyegyenlőségre (egyenlő hozzáférésre) Diszkrimináció-mentesség + pozitív cselekvés = befogadó társadalom Cél: az életminőség javítása, aktív részvétel, integráció Az oktatás a társadalmi integráció alapvető eszköze A munkavállalási esélyek egyenlősége a társadalmi életben való részvétel döntő eleme AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGJELENÉSE A STRUKTURÁLIS ALAPOKBAN: Az esélyegyenlőség horizontális területei a Strukturális Alapok felhasználását szabályozó 5

6 rendelet szerint az alábbiak: a tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során. a tagállamok és a Bizottság biztosítják megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására biztosítja az alapokhoz való hozzáférést különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPVETŐ EMBERI JOGOK CHARTÁJA AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/73/EK IRÁNYELVE (2002. szeptember 23.) a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról A TANÁCS november 27-i 2000/78/EK IRÁNYELVE a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról A TANÁCS 2000/43/EK IRÁNYELVE (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról A TANÁCS december 11-i 86/613/EGK IRÁNYELVE valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is, folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről Hátrányos helyzetű munkavállaló:- a 68/2001/EK rendelet 3/2. Hazai szabályozás: évi CXXV. törvény: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény kinyilvánítja, hogy az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban állami kötelezettség. A törvényben meghatározott egyenlő bánásmód követelményének teljesülése érdekében szükséges a településszintű program létrehozása. A törvény kimondja, hogy: Minden ember joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az egyenlő bánásmód követelménye érvényesüljön. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. 6

7 ÉRINTETT TÖRVÉNYEK, JOGSZABÁLYOK: évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi XXIII. törvény: módosításokkal egészítette ki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvényt 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 362/2004. (XII.26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettsége (1998. évi XXVI. tv.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi LXIII. törvény a közérdekű adatok nyilvánosságáról: esélyegyenlőségben érintettek önkéntes adatszolgáltatása Alkotmány 4. (1) bek., 70/A. Intézmények: EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Feladata: Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Ha az arra kötelezett munkáltató (az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok) elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, a hatóság felszólítja a mulasztás pótlására és szankcióval sújthatja. Közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében január 1.-jétől a hatóság előtt a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek közérdekű igényt érvényesíthet. A hatóság véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentése tervezeteit, 7

8 javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra. Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés lehetőségeiről. Közreműködik azoknak a jelentéseknek az elkészítésében, melyeket az egyenlő bánásmód hazai érvényesülésével kapcsolatban nemzetközi szervezetek részére kell megküldeni. Feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel. ESÉLYEGYENLŐSÉGI KORMÁNYHIVATAL A kormány január 1-jével létrehozta az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt, melynek feladata az egyes szaktárcák irányítása alá tartozó, az esélyteremtést segítő programok céljainak és működésének, illetve a források felhasználásának összehangolása, a szaktárcák közötti együttműködés, a közösen irányított és finanszírozott programok kidolgozásának ösztönzése. Feladata: folyamatosan monitorozza az esélyteremtésre irányuló programok megvalósítását. átfogó, több szaktárca, illetve az egész kormányzat együttes tevékenységét igénylő kormányzati programok kidolgozását végzi egyes specifikus hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására és esélyeik növelésére. az esélyegyenlőség megteremtését szolgáló jogszabályi környezet kialakításán dolgozik: a hatályos jogszabályok átvilágítása, a szükséges módosítások kidolgozása, szükség esetén új szabályozás kialakítása révén. Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervek kidolgozása folyik a szaktárcáknál: ennek kapcsán módszertani és tartalmi segítségnyújtást ad a tárcáknak a tervek kimunkálásában, valamint a végrehajtást ellenőrzi és számon kéri. jelentés tesz az Országgyűlésnek (kétévente) az esélyegyenlőség érvényesüléséről. Szervezeti felépítése: Roma Integrációs Igazgatóság Civil Kapcsolatok Igazgatóság Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóság Fogyatékosügyi Koordinációs Igazgatóság Hálózat- és Térségfejlesztési Igazgatóság Elnöki Koordinációs és Nemzetközi Főosztály Jogi és Közigazgatási Főosztály Gazdasági és Humánpolitikai Igazgatóság Információs és Tanácsadó Szolgálat Roma Évtized Program Titkárság 8

9 4. Esélyegyenlőség a gyakorlatban Az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetben lévő személyek vagy csoportokat érintő olyan pozitív intézkedéseket jelenti, melyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányai csökkenjenek vagy megszűnjenek. Az esélyegyenlőségi cél mindig túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi egyenlőséget biztosítani, például a nők számára. Esélyegyenlőségi célcsoportok a törvény szerint: A. Nők B. Fogyatékossággal élők C. Gyermekek D. Idősek E. Romák F. Hátrányos helyzetű településen élők A főbb esélyegyenlőségi területek: 1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése 2. A nemek közötti egyenlőség erősítése 3. Az akadálymentesítés előrehaladása 4. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása 5. Roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása 6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítása Esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatáson keresztül: Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a terveket első ízben december 31-ig kellett elfogadni az esélyegyenlőségi terveket, melyek elkészítésére az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelezettek. Az esélyegyenlőségi terv fogalma a évi esélyegyenlőségi törvény folyománya, amely az átalakuló magyar társadalom megváltozott elvárásaival és az Európai Unió előírásaival összhangban rendelkezett az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséről és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, 9

10 a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Ezen túlmenően, a tervbe más hátrányos helyzetű csoportok is bevonhatók. Ilyenek például a pályakezdők, az öregségi nyugdíj előtt állók, vagy a hajléktalanok. Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintettek önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény határozza meg, hogy a foglalkoztatás területére vonatkozóan, mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem. Általánosságban nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét azon az Esélyegyenlőségi törvényben felsorolt tulajdonságon, mint például a nem, a kor, az egészségi állapot, alapuló intézkedés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az esélyegyenlőségi terv részeként - a tervezett intézkedéseken túl - célszerű megtervezni a munkavállalók észrevételeinek, panaszainak kezelési mechanizmusát. Javasolt a munkatársak közül esélyegyenlőségi referenst kinevezni és feladat- ill. hatáskörrel felruházni, hogy megfelelően képviselhesse az esélyegyenlőség irányelveit a szervezeten belül. Példa panasztétel folyamatára: 1

11 Foglalkoztatási irányelvek összegzése: munkahely és gyermeknevelés összehangolásának segítése a munkatársak esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzésen, felkészítésen való részvétele esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó munkatárs kinevezése rugalmas foglalkoztatás elősegítése diszkrimináció elleni védekezés (állás betöltésekor és a munkavégzés folyamán is) formalizált mechanizmusai hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, 50 év feletti, gyesről visszatérő) foglalkoztatása az érintett célcsoportok aránya a szervezet munkavállalói, illetve vezetői között 1

12 A védett munkahelyek Olaszország Olaszországban a védett munkahelyek létrehozásának a gyakorlata mostanában kezd elterjedni. Ennek ebben az országban nem volt nagy hagyománya. Ezek a szervezetek a helyi önkormányzathoz tartoznak, mindenhol külön osztály foglalkozik a fogyatékossággal élőkkel. A munkáltatókat törvényi előírás kötelezi, hogy bizonyos százalékban fogyatékossággal élő személyeket alkalmazzanak. Vannak cégek, amelyek több fogyatékossággal élő embert is alkalmaznak, mint ahányat kötelező. A munkaközvetítők rendszeres munkavállalói képzéseket tartanak a sérült munkakeresőknek, ahol munkatapasztalatot is szereznek a résztvevők. A vállalatokat segítik abban, hogy akadálymentesek legyenek. Forrás: 5. A hat fő esélyegyenlőségi terület és a hozzájuk kapcsolódó intézkedési javaslatok Projektek esélyegyenlőségi intézkedéseinek tervezésekor használhatjuk az Európai Bizottság által is elfogadott 6 esélyegyenlőségi terültet, melyeken Magyarország előrehaladást kíván elérni. Ezek kifejezetten valamelyik esélyegyenlőségi célhoz például a roma emberek esélyegyenlőségének erősítéséhez kapcsolódnak, de olyan is van, amely egyszerre több célt támogat, illetve a hatodik terület más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének támogatását is lehetővé teszi. 1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), ezért is különösen fontos az egyes szervezetek szerepvállalása. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére. Ezen a területen olyan esélyegyenlőségi intézkedéseket lehet tenni, mint például a rugalmas munkaidő lehetősége, szervezeti/ vállalati gyermekintézmény 1

13 fenntartása, vagy a kapcsolattartás megszervezése a GYES-en, GYED-en levőkkel. Miért érdemes figyelmet fordítani a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolására? A munkavállalók legnagyobb része nem akar választani a családja és a munkája közt, hanem mindkét területen szeretne helyt állni. A munkáltatók számára pedig anyagi haszonnal jár a megbecsült, képzett, kreatív munkaerő hosszú távú megtartása, még akkor is, ha rövidtávon áldozni kell rá. A családbarát intézkedések előnyei: Segíti az alkalmazottak megtartását. Növeli a motivációt és erősíti a munkahatékonyságot. Csökkenti a fluktuációt és a betegség miatti távolmaradást. Segíti a munkaerő-toborzást. Növeli a versenyképességet. Javítja a foglalkoztató imázsát 2009-ben a Magyar Telekom nyerte el a Családbarát Munkahely díjat Az elmúlt években a család és munkahely egyensúlyának megteremtésén dolgoztak. Olyan Mérföldköveket értek el ezen a területen, mint például: Szociális Charta, a Sokszínűségi politika, valamint az Esélyegyenlőségi terv, amelyet tavaly az üzleti szférában az elsők között fogadtak el. A család és munkahely egyensúlyát segítik elő a kisgyermekes munkavállalók visszatérését segítő kismama, valamint a telekomos gyermekek bölcsődei és óvodai elhelyezését és nyári táborozását támogató családsegítési program. A családok többek között céges üdülőkben pihenhetnek, iskolakezdési támogatást kérhetnek, részt vehetnek a céges Családi napon és a Telekom Olimpián. Az Abigél munkavállalói tanácsadási program valamint a "Család és Munkahely" c. előadássorozat keretében pedig a munkavállalók bármely magánéleti vagy munkahelyi probléma kezeléséhez kérhetnek tanácsot akár anonim módon is. Forrás: 2. A nemek közötti egyenlőség erősítése A nők teszik ki a népesség felét, de a nemek közötti egyenlőség még sok tekintetben nem érvényesül a gyakorlatban. A tényleges egyenlőség a munkaerőpiacon sem valósul meg. 1

14 2003-ban Magyarországon a éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A kismama-korosztály, azaz a éves nők foglalkoztatottsága az európai átlagnál is jelentősen alacsonyabb. Itt a cél olyan intézkedések a munkáltatók részéről, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget, ilyen például a nők létszámának növelése a szervezet felső- és középvezetésében, továbbá az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése is. A kisgyermek vállalása a nők foglalkoztatási esélyét 37 százalékkal rontja. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között (ezt hívjuk foglalkozási szegregációnak), míg a szervezeten belüli vertikális szegregációra utal a női felsővezetők rendkívül alacsony aránya. Bár a munkavállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, és mára a felsőoktatásban a nők aránya elérte sőt meg is haladta a férfiak arányát, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak. Horizontális szegregáció: férfiak és a nők más-más gazdasági területen, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek el Ok: eltérő nemi szocializáció és a nemi szerepeknek való megfelelésre való törekvés Vertikális szegregáció: A foglalkozási hierarchiában való előrejutás különbözősége a férfiak és a nők számára A megkülönböztetés tilalma jogforrások Elsődleges jogforrás: A magyar jogi szabályozás közvetlen és közvetett módon is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. Erről bővebbet az Alkotmány 70./B (2) bekezdésében olvashatunk, ahol szankcionálják is ezt az alapelvet: az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Az Alkotmány szélesebb körű szabályozást valósít meg, mint a Római szerződés ide vonatkozó része, hiszen a megkülönböztetés valamennyi válfaját tiltja. Másodlagos jogforrások: Az Alkotmányon túl a Munka Törvénykönyve 5 -a szól a diszkrimináció általános tilalmáról a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény fennállásakor. E helyen (5 (2)) rendelkeznek a jogalkotók arról is, hogy a hátrányos megkülönböztetés bekövetkezése esetében a munkáltatónak kell bizonyítania a 1

15 bíróság előtt azt, hogy nem sértette meg a hatályos rendelkezéseket. Gyakorlatban a munkavállalók az esetek elenyésző hányadában élnek csak eme törvény adta lehetőséggel, hiszen az ilyen jellegű konfliktusok nem jutnak el a bírósági szakaszba. További szabályozó dokumentum a Polgári Törvénykönyv, amely a személyi jogok megsértéseként definiálja bármely, a személyt érintő hátrányos megkülönböztetést, így többek között a nemek szerinti diszkriminációt is. Európai Unió Magyarország összehasonlítása Összevetve a hazai jogi szabályozást a közösségi joggal több különbség is kirajzolódik. Ilyen a bérezés, mivel az ezen a területen történő megkülönböztetés nem jelenik meg önállóan a magyar jogban, hiszen átfogóan tiltott minden munkaviszonyhoz kapcsolódó megkülönböztetés. A közösségi jogon belül már megjelenik a pozitív diszkrimináció, addig a hazai jog számára ismeretlen ez a megközelítés, mivel a negatív szabályozáshoz folyamodik, valamint kimondja, hogy nem képezheti az előnyben részesítés alapját olyan tulajdonság jelen esetben a női nemhez tartozás, amelynek alapján tilos a diszkrimináció. Magyarországon mind a piaci, mind a közszférában tiltott a nemek szerinti keresetkülönbség-képzés, noha a törvényi szabályozás valójában kiskaput nyit a jelenség számára, ugyanis a követelményrendszer a közalkalmazotti kör esetében pusztán minimumszinteket határoz meg, amelyeken belül a tényleges illetmény megállapítása már a munkáltató feladata. Ezáltal teret enged a különbségtételnek is. Ez az oka annak, hogy az azonos kategóriába tartozó, azonos feltételek mellett dolgozó férfiak és nők bére között mintegy 10-15%-os eltérés mutatható ki. Gyermekvállalás A nők foglalkoztatásbeli egyenlősége megteremtésének gátját jelenti a hatályos, gyermekneveléshez kapcsolódó munkaidő-kedvezmények, amelyek európai viszonylatban merevnek tekinthetők, és megnehezítik a nők elhelyezkedését, hiszen egyetlen munkaadónak sem érdeke hogy olyan munkavállalót alkalmazzon, akinek munkahelyi jelenléte nem kalkulálható előre. A Munka törvénykönyve egyértelműen és szigorúan lép fel a terhes anyák védelmében. Kimondja, hogy a szülő anyát 24 hét ún. szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell számára kiadni, hogy 4 hét a szülés időpontja elé essen. A közösségi joggal ellentétben ugyanakkor nem ad lehetőséget a két hét szülési szabadság igénybevételére. Nemtől függetlenül ún. gyermeknevelési szabadság is megilleti a szülőket, tehát a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot adni bármely szülőnek a gyermek ápolása céljából a gyermek 12 éves koráig, valamint a gyermek gondozása céljából 3 éves koráig. Külön rendelkezik a törvény a fogyatékos gyermek gondozásáról. 3. Az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, akik számára az akadálymentesítés a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele. Az akadálymentes környezet további 1

16 haszonélvezői a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, de a betegek és az idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál több tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, de szinte minden projektben lehetőség van előrelépni a fogyatékkal élők számára biztosított jobb infokommunikációs hozzáférés az eszközök biztosításában, vagy konkrétan a projekt által nyújtott szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció stb.). Beruházások esetén mindenképpen javasolt megfelelő képzettségű szakember (pl. rehabilitációs környezettervező szakmérnök) bevonása az akadálymentesítés tervezésébe, de rendkívül hasznos lehet mozgássérült emberek bevonása a projekt tervezésébe és megvalósításába. További hasznos intézkedés a fogyatékkal élők projekttervezésbe történő bevonása. A KSH adatai szerint a fogyatékossággal élő emberek teljes létszáma a 80 as években mintegy 480 ezer fő, a lakossá mintegy 4,5 % a volt. Megoszlásuk a következő képet mutatta: FogyatékosságMegoszlás, %Mozgássérült 31,0Testi fogyatékos 9,9Értelmi fogyatékos 8,2Látásfogyatékos 19,5Hallásfogyatékos 19,5Beszédhibás 4,7Egyéb 11,2A fogyatékos emberek megoszlása (súlyosabbak) fogyatékosságuk szerint, 1986 Forrás: KSH Példák fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés a mozgássérült személyek esetében a mozgáshoz szükséges feltételek (az épület megközelítésének, az abba való bejutásnak, az azon belül való közlekedésnek és a menekülés lehetőségek) biztosítása a nagyothalló és siket emberek vonatkozásában a hang lehetséges erősítése (adó-vevők, indukciós hurok stb.), a hallható információk vizuális úton történő megjelenítése (feliratok, piktogramok, jelnyelvi tolmácsolás stb.) a gyengénlátó és a vak emberek esetében az információk láthatóvá tétele (jelek és szimbólumok felnagyítása, kontrasztok alkalmazása lépcsőknél, a 1

17 szobaszámok jelzésekor, a folyosókon a felület különböző kialakításával), Braille nyelv alkalmazása, illetve a látható információk hallható formában történő megjelenítése (hangos lift, beszélő pénzautomata, beszélő szoftver a számítógépben stb.) értelmi fogyatékossággal élő és autista személyek esetében a személyi segítés lehetősége, az információk könnyen érthető nyelvezeten történő megfogalmazása súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek esetében elsősorban a személyes szükségletek méltóságteljes kielégítésének lehetősége (pl. pelenkázó) 4. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása Fogyatékosság: A fogyatékosság visszafordíthatatlan, tartós állapot, mely egészségügyi eszközökkel nem gyógyítható, de szinten tartható, javítható. A fogyatékossággal járhatnak együtt különböző betegségek. Ezek lehetnek a fogyatékosság miatt kialakult egészségkárosodások, vagy a betegség megléte okozhatja a későbbi fogyatékosságot. Egészségkárosodás: Minden olyan betegség, amely egészségügyi eszközökkel gyógyítható, szinten tartható, javítható. Rövidebb-hosszabb ideig tartó állapot, egészségügyi beavatkozást igényel. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan betegség, amely nem fogyatékosság. Fogyatékos személy: Az évi XXVI. Tv. 4. : szerint az a személy, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit - jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalomban való aktív részvétel során. Egészségkárosodott személy: Minden olyan személy, aki hosszan tartó betegségben szenved, amely időszakos vagy folyamatos orvosi ellátást igényel. Megváltozott munkaképességű személy: Megváltozott munkaképességű személyek körébe tartoznak mindazok a fogyatékos és egészségkárosodott személyek, akiknek hivatalosan megállapított munkavégző képességük csökkenése egészségi állapotuk romlásából eredően legalább 40%-ot eléri, vagy meghaladja. A foglalkoztatottság visszaesése a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással van. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. Az Európai Unió tagállamaiban 2001-ben a fogyatékos 1

18 emberek átlagosan 40-50%-a, a súlyosan fogyatékosok 30-40%-a volt foglalkoztatott. Hazánkban mintegy megváltozott munkaképességű személy él, akik legnagyobb része megfelelő körülmények közt képes lenne értékteremtő munkát végezni. Ennek ellenére a fogyatékkal élők közül csak minden tizedik dolgozik. Az akadálymentes és befogadó munkahelyek hiánya, a kirekesztő szemlélet okozza, hogy az ő munkaerő-potenciáljuk kárba vész. E területen két nagy cél van: 1. a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-kínálat növelése, 2. a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. Ez utóbbi cél eléréséhez feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása. A fogyatékkal élők foglalkoztatásának előnyei A fogyatékos emberek motivált, tudatos, felkészült munkavállalók. Új munkahelyükön szeretnék bebizonyítani, mire képesek. Lojalitás: A fogyatékkal élők lojálisak a munkahelyükhöz, megbecsülik, hogy van munkájuk, ritkábban váltanak munkahelyet. Képzett munkaerő: Az utóbbi időben a fogyatékos személyek speciális igényeit figyelembe vevő képzési programok indultak a munkáltatói igények kiszolgálására. Sokszínű munkahely: A fogyatékkal élők befogadása elősegíti, hogy a munkatársak egymásra jobban figyeljenek, növekszik a toleráns, másságot elfogadó viselkedés. Ezzel gazdagodik a szervezeti kultúra és összetartó munkahelyi team alakul ki. A pozitív kép a cégről: Az esélyegyenlőség, diszkrimináció-mentesség eszmeiségének jelenléte a cég filozófiájában elősegíti a szervezet jobb társadalmi megítélését. Lehetősége nyílik különböző elismerésekre pályázni (Befogadó Munkahely díj, Akadálymentes Munkahely díj stb.). Gazdasági előnyök: A fogyatékos emberek foglalkoztatásának teljesítésével mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól, támogatások vehetőek igénybe, pályázatokban való részvételre nyílik lehetőség. Megfelelő ember a megfelelő helyre: A munkakörelemzés következtében pontosabb, átgondolt lesz az elvárható teljesítmény. Az átgondolt 1

19 folyamat- és munkakör-meghatározás lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a képességeihez legjobban igazodó munkafolyamatokat lássa el. 5. Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében, de a legújabb kutatások is megerősítik, hogy a társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért cél a képzési lemaradás felszámolása, csökkentése például a roma alkalmazottak számának növelésével, az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósítása, vagy továbbképzések biztosítása. 6. Más hátrányos helyzetű csoportok (pl. pályakezdők, vagy idősebbek) munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása Az idősebb és a fiatalabb korosztályok egyaránt nehézségekkel találják szembe magukat a munkaerőpiacon. Bár 2016-ra a magyar lakosság átlagéletkora 42 évre nő, 40 év felett még mindig nehéz elhelyezkedni. Különösen igaz ez az idősebb nőkre. Magyarországon a lakosság 7%-a munkanélküli, ezzel szemben a pályakezdők közt ez a z arány 17%. Mintegy fiatal munkanélküliként kezdi meg pályáját. Miközben egyes szakmákban vagy ágazatokban a munkaerő hiányával küzdenek a munkáltatók, addig más "divatszakmákban" túlképzés van. Ma sokkal nehezebb elhelyezkedni friss közgazdász- vagy jogászdiplomával, mint például épületasztalosként. Az ifjúsági munkanélküliség a felsőfokú végzettségűek közt egyre magasabb, középfokú végzettségű szakemberekből pedig hiány van. A foglalkoztatás bővítésében, ill. a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakításában fontos szereplők az ún. hátrányos helyzetű munkavállalók. 1

20 Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Itt is számos esélyegyenlőségi intézkedés valósítható meg, mint például a pályakezdő fiatalok, vagy az 50 évnél idősebbek határozatlan idejű szerződéssel történő alkalmazása, vagy a középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók alkalmazása. Miért éri meg idősebbeket foglalkoztatni? A 45 év feletti dolgozó jól terhelhető, "biztos pont" a munkahelyen. A korral a felelősségérzet is növekszik, az idősebb ember tapasztaltabb, higgadtabban, alapozottabban hozza meg döntéseit. Lojális, hűséges a céghez, fontos neki a munkahelye, ezért hajlandó áldozatokat is hozni, többletmunkát is vállalni. A törzsgárda tagjai hosszútávon is közvetítik a szervezet értékeit, kultúráját. Erősíti a csoportkohéziót. Az idősebb munkavállaló megoszthatja az évek során szerzett tapasztalatait. A több generációt átfogó műhelyek sokkal kreatívabbak. Sikeresen tud a fiatalokkal együtt dolgozni, tanulhat tőlük, új lendületet, hitet meríthet. Helyismeretét megosztja a fiatalabbakkal. Egyre több képzett munkavállaló található az inaktív idősebbek közt is. Miért éri meg pályakezdőket foglalkoztatni? A frissdiplomás még jól alakítható, nevelhető, könnyebben kialakul az elköteleződése, ha cégünk az első munka-, vagy gyakorlati helye. Újszerű gondolkodásmódjával másféle látásmódot hoz be a munkafolyamatba. Jó hatással van a csoportdinamikára, ha a csapatban vannak fiatal és idősebb munkavállalók is. Ambíciója felpezsdíti a munkahelyi légkört; a több generációt átfogó műhelyek sokkal kreatívabbak. A most végzett fiatalok nagy része beszél legalább egy idegen nyelvet, és teljesen otthonosan mozog a számítógépes programok és az internet világában. 2

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve

MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET. Esélyegyenlőségi terve MAGYAR IDEGENFORGALMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Esélyegyenlőségi terve Preambulum Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. január 1. 2016. december 31. közötti időszakra Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve Preambulum A Testnevelési Egyetem az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján, valamint

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Az EBC*Licensing Magyarország Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008

Az EBC*Licensing Magyarország Kft. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008 Az ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE TÁMOP-2.2.4-11/1-2011-0008 2012. október 15-től 2014. szeptember 30-áig terjedő időszakra Tartalomjegyzék A. ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 1. Családbarát munkahelyi körülmények

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012. június 15-től 2017. június 14-ig terjedő időszakra Jelen Esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben,

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Baráti Közhasznú Egyesület Esélyegyenlőségi terve a Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását

Részletesebben

Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány

Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány Preambulum Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény a hátrányos megkülönböztetés csökkentése

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. esélyegyenlőségi terve. 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig terjedő időszakra

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. esélyegyenlőségi terve. 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig terjedő időszakra Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség esélyegyenlőségi terve 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig terjedő időszakra 2010. július hó A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint munkáltató

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők:

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők: ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat mivel költségvetési szervként 50 főnél több közalkalmazottat foglalkoztat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA AJÁNLÁSOK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVHEZ SZAKÉRTŐI TANULMÁNY

DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA AJÁNLÁSOK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVHEZ SZAKÉRTŐI TANULMÁNY VIAD ORO K ÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI T ANÁCSADÓ ÉS S ZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 B ALATONFÜRED, V AJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 AROP. PALYAZAT@ YAHOO. COM DÉVAVÁNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Zöld Híd Alapítvány. TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 Zöld Családi KÖZ-PONT. Esélyegyenlőségi Terve

Zöld Híd Alapítvány. TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 Zöld Családi KÖZ-PONT. Esélyegyenlőségi Terve Zöld Híd Alapítvány TÁMOP-5.5.1.B-11/2-0087 Zöld Családi KÖZ-PONT Esélyegyenlőségi Terve TARTALOMJEGYZÉK 1. FOGALOMMAGYARÁZATOK... 3 2. BEVEZETŐ... 9 3. HELYZETELEMZÉS... 11 3.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS...

Részletesebben

I. Általános célok, etikai elvek

I. Általános célok, etikai elvek A Magyar Természetvédők Szövetségének esélyegyenlőségi terve (a 2011. január 1-től 2011. december 31-ig tartó időszakra) I. Általános célok, etikai elvek Jelen Esélyegyenlőségi Terv a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2012-2015

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2012-2015 A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2012-2015 A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban Főiskola) esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu

Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu Felvezető előadás 2010. január 9. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu } jövedelemforrás: a munkanélküliség anyagi ellehetetlenüléshez, társadalmi kirekesztettséghez vezet } szocializációs közeg: nap jelentős

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében!

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! A FONAVITA Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre azzal a céllal, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek támogatásával

Részletesebben

A) Esélyegyenlőség érvényesülése

A) Esélyegyenlőség érvényesülése Projekt Adatlap 3. számú melléklet A) Esélyegyenlőség érvényesülése A következő táblázat kitöltésével mutassa be, hogy a projekt végrehajtásának és fenntartásának időszakában miként kívánja erősíteni szervezete

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE SZÁM: ZHP/69-2/2011. ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2 A Zala Megyei Kormányhivatalban (a továbbiakban: Munkáltató) foglalkoztatott valamennyi kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő

Részletesebben

Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről

Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről Felmérés az esélyegyenlőségi tervekről A Befogadó Budapest projekt keretein belül végzett reprezentatív kutatás eredményeit tartja kezében. A kutatás célja nem csak az volt hogy tiszta képet kapjunk az

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Horizontális politikák érvényesülése a projektekben Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel a projektekben Környezeti fenntarthatóság Esélyegyenlőség Jogkövetkezmények Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A nemek közötti egyenlőség

Részletesebben

Így, ha egy cég betartja a különböző limiteket és feltételeket, tízezer forintnyi fizetésemelés esetén - kétszázezer forintos bruttó bérrel számolva - a béren kívüli juttatások használatával 2850 forintnyi

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Esélyegyenlőségi útmutató

Esélyegyenlőségi útmutató Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága Esélyegyenlőségi útmutató az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program projekt gazdái, pályázói és értékelői számára

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete

A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 1989-ben alakult, azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson Miskolcon és vonzáskörzetében

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Mai nap témái

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Mai nap témái - Esélyegyenlőség, fenntarthatóság - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor - Térségfejlesztési kapacitások megerősítése

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:2328 /2015. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az új Országos Fogyatékosügyi Programról

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatal 2012-2013. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Csenger Város Polgármesteri Hivatal 2012-2013. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Csenger Város Polgármesteri Hivatal 2012-2013. évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Csenger TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 2 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása... 2 2. Az

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

ÁROP-1. A5-2013-2013-0053 Szervezetfejlesztés Balatonboglár Város Önkormányzatánál. Dokumentum: Az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata

ÁROP-1. A5-2013-2013-0053 Szervezetfejlesztés Balatonboglár Város Önkormányzatánál. Dokumentum: Az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata ÁROP-1. A5-2013-2013-0053 Szervezetfejlesztés Balatonboglár Város Önkormányzatánál Dokumentum: Az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 1. Pályázat benyújtására jogosultak köre: Fogyatékosság- barát

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása. a Kúria esélyegyenlőségi tervéről szóló 17/2013. számú elnöki utasítás módosításáról

A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása. a Kúria esélyegyenlőségi tervéről szóló 17/2013. számú elnöki utasítás módosításáról A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása a Kúria esélyegyenlőségi tervéről szóló 17/2013. számú elnöki utasítás módosításáról A Kúria elnökének 10/2014. számú utasítása a Kúria esélyegyenlőségi tervéről

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE PÁSZTÓ VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A közötti időszakra - 2 - Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Értelmező rendelkezések..4 Az egyenlő bánásmód elvének megsértése. 4 Általános célok,

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen ZSKF Diploma és Kompetencia Konferencia Budapest, 2012. május.22. Dankó Viktória, Üzletág koordinátor Jabil Magyarország Jabil világszerte 2000-ben alapították Tiszaújvárosban Két telephely: Tiszaújváros/Szombathely

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Kérjük, jelölje be, hogy a szervezetet melyik néven tartsuk nyilván a logót használók nemzeti listáján: Teljes név Más név vagy rövidítés

Kérjük, jelölje be, hogy a szervezetet melyik néven tartsuk nyilván a logót használók nemzeti listáján: Teljes név Más név vagy rövidítés FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP KIS- KÖZÉPVÁLLALATOK,NON-PROFIT SZERVEZETEK ÉS 250 FŐ ALATTI KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 1. Pályázat benyújtására jogosultak köre: Fogyatékosság-

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10.

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. 2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben