NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA SOPRON 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 3 Az Egyetem bemutatása... 3 Számviteli politikát meghatározó jogszabályok... 4 Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok... 5 Számviteli alapelvek érvényesülése... 5 Könyvvezetés rendszerének kialakítása... 6 Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok... 7 Költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok... 8 Beszámoló tartalmával, időpontokkal kapcsolatosan jelentkező feladatok szabályozása... 8 Mérlegtételek értékelése Mérlegtételek értékelésének általános szabályai Könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása Eszközök bekerülési (beszerzési) értékének megállapítása Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálásának szabályozása Immateriális javak, tárgyi eszközök besorolás, minősítése Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása Terv szerinti értékcsökkenési leírás Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása és annak visszaírása Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása Értékhelyesbítés elszámolása, annak módosítása Lényeges, nem lényeges, továbbá jelentős összegű, nem jelentős összegű megítélések Számviteli elszámolás szempontjából rendkívülinek tekintendő események minősítése Kiadások és bevételek könyvviteli elszámolásának szabályozása Általános forgalmi adó elszámolása Általános kiadások megosztási módszerei Kötelezően előírt analitikus nyilvántartások Záró rendelkezés számú melléklet

3 1. Bevezető A számvitelről szóló évi C. törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (II. 24.) Kormányrendelet Egyetemünknek, mint központi költségvetési szervnek kötelező jelleggel Számviteli politika címen szabályzat készítését írja elő. A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat az előírásokat, eljárásokat, módszereket, szabályokat, melyek biztosítják intézményünk sajátosságainak, szakmai feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését, mely alapján megbízható, valós információkat tartalmazó éves költségvetési beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. A számvitelt úgy kell kialakítani, illetve olyan eszköznek kell tekinteni a különböző szintű vezetők kezében, mely lehetővé teszi az intézmény tevékenységének, illetve eredményességének mérését és a kapott információk alapján a megalapozott döntéshozatalt. A Nyugat-magyarországi Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felügyelete alatt álló, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) elszámolási körébe tartozó, teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet magyar nyelven, Magyarország pénznemében, melyet a naptári év végével lezár. 2. Az Egyetem bemutatása (1) Az Egyetem tevékenységének szakfeladatrendi és KSH besorolása Szakágazat száma: Jellemző szakfeladat: Megnevezés: Felsőfokú oktatás Adóigazgatási azonosító szám: Közösségi adószám: HU Az Egyetem szakfeladatrendje (szakmai) alaptevékenységekből áll. Az Egyetem vállalkozási tevékenység folytatásra nem jogosult. A költségvetési szervet szakmai szempontból meghatározó alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba szakágazat számmal és megnevezéssel sorolja be az Alapító Okiratba. Az Egyetem feladatait kizárólag alaptevékenység keretében látja el. Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az Alapító Okiratban rögzítettek szerint a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem kötelezően végzett tevékenység. Az Egyetem szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az alaptevékenység szerint kell besorolni. 3

4 (2) A pénzforgalom lebonyolítására szolgáló bankszámlák Magyar Államkincstárnál vezetett forint számlák: Előirányzat felhasználási keretszámla: Nyugat-magyarországi Egyetem Előirányzat felhasználási keretszámla: NymE-Savaria Egyetemi Központja Előirányzat felhasználási keretszámla: NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ Európai Uniós Programok célelszámolási számla Nyugat-magyarországi Egyetem Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla: Nyugat-magyarországi Egyetem Beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla: Nyugat-magyarországi Egyetem Felsőoktatási intézmények hallgatói önköltség és adomány számla: Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlák: A kincstári körbe tartozók a nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban kötelesek nyitni. Lakásépítési számlák: Országos Takarékpénztár Rt (Sopron) Országos Takarékpénztár Rt (Mosonmagyaróvár) Országos Takarékpénztár Rt (Székesfehérvár) Országos Takarékpénztár Rt (Győr) Országos Takarékpénztár Rt (Szombathely) ÁHT. Egyedi azonosító: OKM azonosítója: FI21120 Törzsszám (Pirszám): Fejezet/Cím: /05 Statisztikai számjel: Számviteli politikát meghatározó jogszabályok 1. A számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) 2. Az államháztartásról szóló évi CCV. törvény (Áht.) 3. Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. ( II.30.) Kormányrendelet (Ámr.) 4. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (II. 24.) Kormányrendelet 5. 46/2009. (II. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről /2003. (II.17.) Kormányrendelet a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 7. Az államháztartási szakfeladatok rendjéről szóló 56/2011. NGM tájékoztató 8. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 4

5 4. Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok Számviteli politika mellékletei: 1. számlatükör, számlarend 2. bizonylati rend 3. eszközök és források értékelési szabályzata 4. önköltség számítási szabályzat 5. pénzkezelési szabályzat 6. leltározási és leltárkészítési szabályzat 7. felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata. 5. Számviteli alapelvek érvényesülése (1) A Szt. 5. -a szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat a 249/2000. (II.24.). Kormányrendelet szabályozza, mely egyben tartalmazza azokat a sajátos szabályokat, melyek eltérnek a vállalkozásokra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Szt. alapelveivel. (2) A Szt. 14 alapelve közül a költségvetés alapján gazdálkodó szervek esetében 5 alapelv érvényesül a Szt-ben foglalt általános előírások szerint: Valódiság elve: mely a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Érékelésüknek meg kell felelniük az Szt-ben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Világosság elvének: érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítania. A főkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetően kell kapcsolódnia, azaz a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a Szt-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. Folytonosság elvének: érvényesülésénél a naptári év nyitó mérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egyezőséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell (vagyonértékelés, pénzmaradvány számbavétele), azaz az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Szt-ben meghatározott szabályok szerint változhat. Egyedi értékelés elve: alapján az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, úgy a könyvvezetés, mint a beszámoló elkészítése során. Ennek megfelelően a nyilvántartás is egyedileg történik. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: elve úgy érvényesül, hogy a beszámolóban, annak mellékleteiben, és az azt alátámasztó könyvvezetés során (főkönyvben és analitikában) a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni. Elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményének megismerése, függetlenül a formai megjelenéstől, a kötelező információ igény betartása mellett. (3) A sajátos könyvvezetés és a beszámoló információ tartalma miatt az alábbi alapelvek a Szt-ben rögzítettek ellenére csak korlátozottan érvényesülnek: A teljesség elve: úgy érvényesül, hogy a tárgy évben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen elv teljesülését a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás és a naptári évre készülő költségvetés biztosítja. 5

6 Lényegesség elve: úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a - költségvetési gazdálkodásról - megbízható és valós összkép kialakítását. Költséghaszon összevetésének elve: alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatos kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyeknek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák. (4) A sajátosságokból következően a következő alapelvek a Szt-ben rögzítetteken túlmenően csak kiegészítésekkel érvényesülhetnek: A vállalkozás folytatásának elve: oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az, biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez. A következetesség elvének: megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel. Az összemérés elvének: alkalmazásához mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgy évben teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. Az óvatosság elve: a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásnál úgy érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az eseten is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat. A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell. A tartozásokat és követeléseket, illetve a bevételeket és kiadásokat térítményezés címén egymással szemben nem lehet elszámolni, kivéve a függő, átfutó, kiegyenlítő tételeknél, ahol a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a negatív jellegű rendezés. (5) Könyvvezetési sajátosságok miatt a Sztv. egy alapelve, az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható, a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló szemlélete következtében. 6. Könyvvezetés rendszerének kialakítása (1) A 249/2000. (II. 24.) Kormányrendelet előírásai alapján az Egyetem, mint központi költségvetési szerv gazdasági eseményeiről, az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásairól pénzforgalmi szemléletű kettős könyvviteli rendszerű nyilvántartás köteles vezetni, melyet év végével lezár. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább negyedévenként a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat alapján kell rögzíteni. (2) A könyvvezetés rendszerének kialakításánál figyelembe vett követelmények: biztosítsa a felügyeleti szerv részére készítendő beszámoló jelentés elkészíthetőségét elégítse ki a belső vezetői szintű információs igényeket. (3) Általános szabály, hogy minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az eszközök, illetve források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A bizonylatok feldolgozási rendje a következő: 6

7 pénzforgalmat érintő gazdasági események adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, előirányzat-felhasználási keretszámla vagy más bankszámla forgalomnál a Kincstár illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni. egyéb gazdasági műveletek bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait az esemény megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. (4) Az intézmény gazdasági eseményeit a számlarendben meghatározott főkönyvi számlákon rögzíti. (5) Egyetemünk, mint költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben döntött arról, hogy a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban rögzíti, és innen vezeti át a 6-7. számlaosztályokba. Az 5. számlaosztály a működési kiadások jóváhagyott költségvetési előirányzatát, a költségvetés végrehajtásként ténylegesen teljesített kiadásokat és az egyéb folyó kiadásként elszámolható befizetéseket tartalmazza. Az előirányzatokat és a kiadásokat az éves elemi költségvetésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően. (6) A főkönyvi rendszerhez kapcsolódó analitika több célt szolgál: biztosítja a beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés elkészítését Egyetemi szinten továbbá adatokat szolgáltat a kiadások és bevételek előirányzat és teljesítési adatainak további részletezésével, a költségvetés funkcionális vizsgálatához biztosítja az egyes egységek (pl.: tanszékek), témák (pl.: kutatások) adott időpontig történő pénzügyi keret felhasználási adatainak legyűjtését. (7) Analitikus nyilvántartások rendszere: év január 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem egységes programot használ (EGIR), mely a főkönyvi könyveléssel párhuzamosan analitikus nyilvántartást is vezet. 7. Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok (1) A költségvetés tervezése a következő munkaszakaszokat foglalja magába: a költségvetési törvény elfogadását követően a központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait az irányító szerv kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg., melyet legkésőbb a költségvetési év január 15-ig kell elkészíteni a kiemelt előirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül, továbbá a felügyeleti szerv a költségvetési év január 10-ig megállapítja az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges keretszámokat, szempontokat. (2) Az Egyetem a felügyeletet ellátó minisztériummal történt egyeztetés alapján állítja össze az elemi költségvetését. Az egyeztetések alapján alakulnak ki a kiadási előirányzat csoportok, a feladat ellátásához szükséges létszám, a saját bevétel és a költségvetési támogatás nagyságrendje. (3) Az elemi költségvetés tartalmazza: - a kiadásokat és bevételeket részletes előirányzatonként - a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését - a személyi juttatások és létszám összetételét - a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat - a kiadási és bevételi előirányzatot megalapozó indoklást (számításokat) (4) A bevételi és kiadási előirányzatok fő összegének meg kell egyeznie. (5) Elkészítési határidejét a felügyeleti szerv határozza meg. 7

8 (6) Az intézményünk felügyeleti szerve az elkészített elemi költségvetést a költségvetési dokumentáció visszaküldésével hagyja jóvá tárgy év február 20. napjáig. (7) Az elfogadott elemi költségvetés a főkönyvi számlákon a visszaküldéstől számított 15 napon belül rögzítésre kell, hogy kerüljön. 8. Költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok (1) Az irányító szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat az Áht. és az Ámr. határozza meg. (2) A jóváhagyott előirányzatok év közben egyszeri vagy tartós jelleggel módosíthatók vagy átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint. (3) Egyetemünk saját előirányzat-módosítási hatáskörében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az MÁK egyidejű tájékoztatása mellett: bevételi és kiadási előirányzat fő összegének, a kiemelt előirányzatok és az azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait, a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétele, valamint a kölcsönök szerinti bevételek eredeti előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványából megemelheti, az előzőekben részletezett előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat, a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke az Ámr. alapján nem növelhetőek, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának csökkentéséről, de csak abban az esetben, ha éves fizetési kötelezettségének így is eleget tud tenni, dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok közötti átcsoportosításról. (4) Az Egyetem a tervezettet meghaladó többletbevételét az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetést illeti. 9. Beszámoló tartalmával, időpontokkal kapcsolatosan jelentkező feladatok szabályozása (1) Az Egyetem naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni. A féléves és az éves beszámolót a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetve NEFMI által meghatározott időpontig kell a felügyeleti szerv részére megküldeni. (2) Időközi mérlegjelentés: Az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő 20. napjáig, a második és negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani. A IV. negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő 40 napon belül kell elkészíteni. A beszámolót NGM és NEFMI által előírt nyomtatványon és az abban meghatározott tartalommal kell készíteni. 8

9 (3) Az intézmény köteles a (2) bekezdésben rögzítetteken túlmenően a Részesedésekről külön elszámolást készíteni, melyet a felügyeleti szerv által előírt időpontban kell benyújtani. (4) Az éves zárás alkalmával a tárgyévre vonatkozóan a mérleg készítés időpontja tárgy évet követő év január 31., amely alapján az alábbi időpontig lehet értékelési és helyesbítési feladatokat elvégezni: az Eszközök és Források értékelési szabályzata alapján elvégzendő értékelések határideje tárgy évet követő év január 31. tárgy évet terhelő, de a tárgy évet követő évben beérkező szállító számlák nyilvántartásba vételének végső időpontja tárgy évet követő év január 15. könyveléshelyesbítések (témavezetők által beadott átkönyvelési kérelmek illetve az éves könyvelés felülvizsgálata során talált hibák kijavítása) elvégzése tárgy évet követő év január 31. (5) Az éves beszámoló részei: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, előirányzat-maradvány és eredmény kimutatás, kiegészítő melléklet. (6) A kiegészítő melléklet áll: a beszámoló garnitúra részét képező űrlapokból, számszerű kimutatásokból, így tartalmazza: a költségvetési előirányzatok és pénzforgalom egyeztetését, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulását, létszám és személyi juttatási adatokat, a feladatmutatók állományának alakulását, követelések és kötelezettségek állományának alakulását, a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulását, az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulását, a központosított előirányzatok elszámolását és a mutatószámokat, feladatmutatók állományának alakulását. a szöveges indoklásból, melyben be kell mutatni: o Általános rész: intézmény bemutatása, intézmény főbb azonosító adatainak felsorolása, gazdálkodás szerinti jogkörök ismertetése, az intézmény által ellátott szakfeladatok ismertetése, a beszámolás évében megvalósult átszervezések, fejlesztése hatásának bemutatása, értékelése, az intézmény számviteli politikájának főbb tartalmi elemeinek ismertetése, az amortizációs politika bemutatása, o Specifikus rész: számszaki táblák adatállományának bemutatása, szöveges kiegészítések, melyben be kell mutatni: azokat a tényezőket, amelyek befolyásoltak a tevékenység tervezettől eltérő felhasználását, a beszámolási időszakban bekövetkezett, illetve azt érintő rendkívüli eseményeket, körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetet befolyásolták, hatással voltak a vagyon alakulására, összetételére és még a költségvetési év elején nem voltak ismertek, a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket, össze nem hasonlítható előző évi adatokat, 9

10 egyes mérlegcsoportok (eszköz és forrás) változásainak és az ezeket okozó tényezőket, alapítványok támogatására átengedett források alakulását, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét, a mérlegben kimutatott részesedések értékelését, a számviteli politika módosításának szempontjait és a módosítás hatását, a felsőoktatási törvény szerint rendelkezésre bocsátott vagyont, ennek alakulását, valamint a Nftv ának (4) bekezdése szerinti hosszú távú kötelezettségvállalásainak évenkénti nagyságát, azokat a rendkívüli eseményeket vagy körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításakor még nem voltak ismertek. (7) Féléves költségvetési beszámoló készítés tárgy év június 30-i fordulónappal kell az előírt nyomtatványon és az abban meghatározott tartalommal elkészíteni a főkönyvi kivonattal dokumentáltan. Részei: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetési űrlap (kiegészítő melléklet). (8) Egyéb beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatások a kormányrendeletben illetve a fejezet által előírt időpontban történő elkészítése. Így többek között: jelentés a tartozásállomány alakulásáról, jelentés a kötelezettségvállalásokról, előirányzat-felhasználási terv, a kiadások és bevételek várható alakulásáról szóló kimutatás, adatszolgáltatás a nettó finanszírozáshoz, stb. 10. Mérlegtételek értékelése 10./A. Mérlegtételek értékelésének általános szabályai (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését intézményünknél. (2) A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök illetve források értékelésénél minden olyan változás hatását be kell mutatni (értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést és értékvesztést illetve annak visszaírását), amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Mérleg tételeinek tartalma (1) A könyvviteli mérleg tagolását és tételeinek részletezését a többször módosított 249/2000. kormányrendelet tartalmazza. (2) A mérlegben eszközként kell kimutatni az Egyetem működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket; forrásként a saját tőkét, tartalékokat és minden kötelezettséget, továbbá az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat. 10

11 (3) Befektetett eszközként csak olyan eszközt lehet kimutatni, mely Egyetemünk tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Ezen eszköz csoportba soroljuk az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket. (4) Immateriális javak között kerül bemutatásra az alapítás-átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, szellemi termék, immateriális javakra adott előlegek, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítése. (5) Tárgyi eszközök között kell kimutatni azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat, melyek közvetlenül vagy közvetve tartósan szolgálják Egyetemünk tevékenységét. Tartalmazza továbbá a tárgyi eszközök beszerzésére és felújítására adott előleget, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. (6) Befektetett pénzügyi eszközként a tartós (éven túli) részesedéseket, valamint az éven túli adott kölcsönöket, továbbá ezen eszközök értékhelyesbítését kell a mérlegben kimutatni. (7) A forgóeszközök csoportjába a készleteket, Egyetemünk tevékenységét tartósan nem szolgáló követeléseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell sorolni. (8) Készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron lévő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé értékesítési céllal átsorolt és raktárra vett, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni. Készletcsökkenéseket Egyetemünk FIFO módszerrel számolja el. (9) Követelések között azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) általános forgalmi adót is tartalmazó fizetési igényeket, amelyek Egyetemünk által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők). Továbbá azon adósokkal szembeni követeléseket, melyek Egyetemünk alaptevékenysége keretében előírt, de még be nem folyt összegek (pl. térítési díjak). Ide soroljuk még a tartósan adott kölcsönből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, a támogatási program előlegeket valamint különféle egyéb követeléseket. (10) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben lévő készpénz állományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a MÁK-nál vezetett bankszámlákon lévő pénzeszközöket, függetlenül attól, hogy saját vagy idegen, illetve forintban vagy devizában kezelt, valamint elektronikus pénzeszköz. Devizában bekövetkezett gazdasági események hatását MÁK-nál vezetett deviza számla esetén az MNB hivatalos középárfolyamának, hitelintézetnél vezetett deviza számlák forgalmát a hitelintézet átlagárfolyamának figyelembe vételével kell a könyvekben rögzíteni. (11) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek a költségvetési évben nem számolhatók el véglegesen kiadásként, valamint a gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, eseti feladatokkal összefüggő átfutó kiadásokat, továbbá a kiegyenlítő valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást. (12) Saját tőkeként az Egyetemünk által kezelt kincstári vagyont (induló tőke), illetve a folyamatos tőkeváltozásból eredő vagyonváltozást, valamint a piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot kell kimutatni. (13) Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni Egyetemünk eszközeinek forrásául szolgáló január 1-jén meglévő tartós források állományát. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. 11

12 (14) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló az átszervezés után képződött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. Az összevonással létrejövő intézmény a nyitómérlegében tőkeváltozást nem mutathat ki. (15) Értékelési tartalékként kell kimutatni a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. E tartalék terhére a saját tőke más elemét nem lehet növelni, terhére kötelezettség nem teljesíthető. A mérlegben a tőkeváltozás részét képezi. (16) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból. A költségvetési év tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete. (17) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a szolgáltató által már teljesített, Egyetemünk által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, eszköz beszerzéshez kapcsolódnak, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolások. (18) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben esedékes (a mérleg fordulónapját követő évben) törlesztő részletekkel csökkenteni kell, s a rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten kell ezen összegeket kimutatni. (19) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettség, valamint egyéb kötelezettségek (társadalombiztosítási, adó- és egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségek, támogatási program előlege miatti kötelezettségek). (20) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként költségvetési függő, átfutó, kiegyenlítő elszámolásokból származó kötelezettséget illetve a nemzetközi támogatási programok deviza elszámolásait (költségvetésen kívüli deviza elszámolások, melyek MÁK-nál vezetett deviza számlán keresztül bonyolódnak). 10./B. Könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása (1) A mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források köre: Függő követelések (le nem zárt peres ügyek miatti követelések), Függő kötelezettségek (pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő kötelezettségek), Befektetett eszközök: o Nulláig leírt, de használatban lévő eszközök, o Üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközök, o Mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök, Mennyiségi nyilvántartásban lévő készletek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eszközökről és kötelezettségekről a mérleg mellékletének részét kell, hogy képezze. 12

13 10/C. Eszközök bekerülési (beszerzési) értékének megállapítása (1) A bekerülési érték részét képező tételeket vásárlás esetén (ide értve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegnek megfelelően. A bekerülési érték összetevői: a.) az eszköz üzembe helyezéséig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek: + számla szerinti ellenérték - kapott engedmény + felár + bizományosi díj + üzembe helyezésig felmerült beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek (szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség) + az eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges (a beszerzéssel egyidejűleg vagy legkésőbb az üzembe helyezésig beszerzett) tartozékok, tartalék alkatrészek számla szerinti értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában szerepel b.) az eszköz beszerzéshez szorosan kapcsolódó tételek: + előzetesen felszámított, de le nem vonható Áfa + jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási és szolgáltatási díj c.) további bekerülési érték növelő tételek: + a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj + a tervezés, a beruházás előkészítés, lebonyolítás díjai (2) Térítés (visszaadási kötelezettség) nélkül átvett eszközöket piaci, forgalmi értéken illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén jogszabály szerinti értéken kell nyilvántartásba venni. (3) Ajándékként, hagyatékként kapott és többletként feltárt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. (4) Saját előállítású immateriális javak, tárgyi eszközök, saját vállalkozásban végzett felújítások értékelése közvetlen önköltségen történhet, mely magában foglalja a közvetlen bér és járuléka, a felhasznált anyag és az esetleges külső szolgáltatások értékét, de nem tartalmazhat egyéb általános költséget. 10/D. Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálásának szabályozása (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök állománynövekedése: más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől vásárolt, beszerzett vagy egyéb más módon származó (pl. térítés nélkül átvett, fellelt), saját előállítás következtében történő eszköz bővülés eredményeképpen lehet. (2) Az állománynövekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés dokumentuma az Állományba vételi bizonylat (melynek száma B.11-46/V.r.sz.- Pátria Nyomda Rt.), amely az alábbi adatokat tartalmazza: Iktatószámot, üzembe helyezendő eszköz pontos megnevezését, azonosító számát, üzemeltető megnevezését, címét, eszközzel üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét, üzembe helyezés időpontját, 13

14 az eszköz aktivált értékét, terv szerinti értékcsökkenés számításának kezdő időpontját, az üzembe helyezésért felelős személy megnevezését. 10/E. Immateriális javak, tárgyi eszközök besorolás, minősítése (1) A befektetett eszközök között csak olyan immateriális javakat és tárgyi eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek rendeltetése, hogy az intézményünk tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. (2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos kiadásokat lehet figyelembe venni. (3) Az Egyetem valamennyi eszközcsoport vonatkozásában a kis értékű tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási költségét dologi kiadásként egy összegben elszámolja. Év végén a raktáron lévő, használatba ki nem adott kis értékű tárgyi eszköz a beruházások között kerül nyilvántartásba. Vagyonvédelmi szempontokat figyelembe véve Egyetemünk tevékenységét több éven át szolgáló ,- Ft alatti kis értékű tárgyi eszközöket mennyiségben nyilvántartja és a leltározási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően az egységeknél rendszeresen leltározza. 10/F. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása 10./F/1. Terv szerinti értékcsökkenési leírás (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök után negyedévente (a negyedév utolsó napjával, napra pontosan megállapított) a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően tervszerinti értékcsökkenést kell elszámolni. (2) Értékcsökkenés az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának és erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. (3) Az alábbi eszközök esetében alkalmazandó tervszerinti értékcsökkenés leírási kulcsai: alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20 % vagyoni értékű jogok 16 % szellemi termék 33 % épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2 % építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3 % gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 14,5 % számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33 % járművek 20 % (4) Ha az eszköz Egyetemünk tevékenységét, gazdálkodását a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel történő leírási időszaktól várhatóan továbbszolgálja, úgy a tervezett használati idő figyelembe vételével alacsonyabb mértékben megállapítható, melyet indokolni szükséges és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. (5) Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. 14

15 (6) Nem számolható el értékcsökkenés földterület, telek, az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a 0-ra leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél. (7) Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, amely értékéből az évek során nem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő. Az Egyetem műemléki épületeit elsősorban oktatásra és kutatásra használja, ezért az éves leírási kulcs 2 %. 10./F/2. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása és annak visszaírása (1) Immateriális javak, tárgyi eszközök után az alábbi esetekben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást, beruházásra adott előleget) értéke tartósan lecsökken, mert feleslegesség vált, megrongálódott, megsemmisült, vagy hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, értékesítés céljából az eszköz átsorolásra került a készletek közé. (2) A terven felüli értékcsökkenés okát és mértékét az egyedi értékeléskor készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (3) Jelentős összegűnek akkor tekinthető az értékváltozás, ha annak aránya a tartósság időszaka alatt meghaladja a könyv szerinti érték 20 %-át. 10/G. Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása (1) Értékvesztés számolandó el: beruházásokra és egyéb jogcímen adott előlegnél, ha annak teljesítése egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg tartósan adott kölcsönöknél akkor, ha a kölcsön visszafizetése az adós fizetési készsége miatt bizonytalanná válik, vásárolt készleteknél, ha a raktáron lévő készlet eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, megrongálódott, feleslegessé vált, saját előállítású készletek esetében, ha az újraelőállítás költsége kisebb, mint a raktáron lévő készlet értéke, illetve ha a raktáron lévő készlet eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, értékesítése kétségessé vált, megrongálódott, rövid lejáratú kölcsönöknél, ha a kölcsön visszafizetése időben nem történt meg, s bizonytalanná vált, követelések esetében, ha megfizetésének határideje lejárt és a követelés bizonytalanná vált. (2) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a tőkeváltozással szemben le kell írni. Behajthatatlan követelésnek minősül: amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, a kisösszegű követelések: amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelyeknél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 15

16 (3) A fentiekben felsorolt eszközöknél az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az előírt teljesítés időpontjától félévet meghaladóan nem rendeződött, nem került elszámolásra az előleg, a kölcsön, a követelés. (4) Amennyiben az értékvesztés feltételei csak részben, vagy egyáltalán már nem állnak fenn, úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni. (5) Jelentős összegűnek akkor tekinthető az értékvesztés, ha annak aránya a tartósság időszaka alatt meghaladja a nyilvántartás szerinti érték 20 %-át. 10/H. Értékhelyesbítés elszámolása, annak módosítása Intézményünk nem él az eszközök piaci értéken történő értékelésének lehetőségével, értékhelyesbítés elszámolására nem kerül sor. 11. Lényeges, nem lényeges, továbbá jelentős összegű, nem jelentős összegű megítélések (1) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényegesnek tekinti Egyetemünk, hogy az információ tartalmazza vagyoni, pénzügyi helyzetünket. Nem tekinthető lényeges információnak azon adatok, melyeknek nincs hatása Egyetemünk megítélésére. (2) A fentiek alapján jelentős összegnek tekintjük a beszámoló pénzforgalmi adatainak a valós adattól Ft feletti eltérését, nem tekintjük jelentősnek a Ft alatti eltérést. A beszámoló vagyoni adatai vonatkozásában a valós adattól Ft feletti eltérést jelentős összegnek, míg az ez alatti összeget nem jelentős összegnek tekintjük. (3) A kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek minősítésénél abból a szempontból, hogy éven belül használódnak el, vagy éven túl szolgálják Egyetemünk tevékenységét lényeges szempontnak tekintjük, hogy melyik elszámolási rendszernél biztosított jobban a tulajdon (vagyon) védelme. Nem tekintjük lényegesnek az eszköz egyedi beszerzési értékét, viszont jelentős összegnek tekintjük, ha az eszköz egyedi beszerzési érétke meghaladja a Ft-ot, nem tekintjük jelentős összegnek, ha az eszköz egyedi értéke nem éri el a Ft-ot. (4) A raktári készletek leltározása során az lényeges szempontnak kell tekinteni azt a tényezőt, hogy a kompenzálandó készletek felhasználása azonos célú, így a raktári bevételezésnél, kiadásnál, felhasználásnál, leltározásnál összetéveszthetőek. Nem tekinthető lényeges szempontnak az, hogy mindegyik készlet vásárolt készlet vagy az, hogy azonos termékcsoportba tartozik. Jelentős összegnek kell minősíteni egy készletcsoporton belül, ha annak aránya a készletcsoport 5 %-át meghaladja. Nem jelentős összeg, ha a készletcsoporton belül a kompenzálás összege nem haladja meg a készletcsoport értékének 5 %-át. (5) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében lényeges szempontnak kell tekinteni, hogy az immateriális jószág, ingatlan, gép, berendezés, jármű a mérlegben a valós használatnak megfelelő értéken kerüljön bemutatásra. Amennyiben ezen érték megállapítására a terv szerint elszámolt értékcsökkenés nem alkalmas, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Nem tekinthető lényeges szempontnak, hogy a valós érték bemutatását a fizikai elhasználódás, vagy az erkölcsi elavulás, vagy a piaci érték, vagy a használati jog időtartama eredményezi. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál jelentős arányt jelent, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét eléri. Nem tekinthető jelentős összegnek, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem éri el. 16

17 (6) Előlegek, vásárolt-, saját készletek, követelések, adott kölcsönös értékvesztésének elszámolásánál jelentős szempontnak kell tekinteni azt a tényezőt, hogy a kölcsön, előleg, követelés visszafizetése, elszámolása bizonytalanná vált; a vásárolt-, saját készlet nyilvántartási értéke, használhatósága csökkent, a nyilvántartott értéken nem értékesíthetőek. Nem tekinthető lényeges szempontnak, ha a felsorolt eszközök értéke, megítélése nem állandó jelleggel változik. Jelentős összegnek tekinthető, ha az eszközök értéke, hasznosítása, használhatósága meghaladja a nyilvántartási érték 20 %-át; ellenkező esetben nem jelentős összegnek minősíthető. (7) A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, gépek, berendezések, járművek piaci értéken történő értékelésénél lényeges szempontnak számít, ha ezen eszközök forgalomképesek, a piacon való megjelenésük folyamatos, ezért fontos, hogy a nyilvántartási érték mindenkor a piaci értéket fejezze ki. Nem tekinthető lényege szempontnak a forgalomképtelenség és a korlátozott forgalomképesség. Jelentős összegnek számít értékelésükkor, ha a piaci érték a nyilvántartási értéket 20 %-kal meghaladja; ellenkező esetben nem minősül az eltérés jelentősnek. (8) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk intézményünk esetében: feladatokban bekövetkező változások, szervezeti változások, szokásos és rendkívüli események minősítése (bevételeknél és kiadásoknál), értékelési módok változása, könyvviteli bizonylat rendje. 12. Számviteli elszámolás szempontjából rendkívülinek tekintendő események minősítése (1) A gazdasági események rendkívüli minősítésének szempontjai: Az előfordulás tekintetében rendkívüli, eseti jellegű, A pénzügyi helyzet, az eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatása jelentős. (2) Rendkívüli eseménynek minősül: Az eszközök térítésmentes átvétele, Ajándékként, hagyatékként kapott eszközök átvétele, Ft értékhatárt meghaladó kötbér, kártérítés, Ft értékhatárt meghaladó be nem folyt, meg nem térült behajthatatlan követelés, ft értékhatárt meghaladó káresemény, Ft értékhatárt meghaladó késedelmi kamatok, kártérítés, bírság címén kapott bevételek, járvány, elemi csapás (árvíz, belvíz, villámcsapás, földrengés, stb.) számítógépes program meghibásodása, illetve számítógép ellopása miatti adatvesztés, egyéb megsemmisülés. 13. Kiadások és bevételek könyvviteli elszámolásának szabályozása (1) Egyetemünk a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítési szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár. (2) A bekövetkezett gazdasági eseményeket, mind a bevételek, mind a kiadások vonatkozásában elsődlegesen intézményi szinten közgazdasági osztályozás szerint könyveli le, majd másodlagosan funkcionálisan (szakfeladati bontásban) rögzíti a főkönyvi számlákon. 17

18 14. Általános forgalmi adó elszámolása (1) Az ÁFA elszámolás részletes rendjét a mindenkori törvény figyelembe vételével a gazdasági főigazgató utasításban szabályozza. 15. Általános kiadások megosztási módszerei (1) A kiadások felmerülésekor a funkcionális osztályozás szerinti könyvelés keretében azokat a kiadásokat, amelyek egyértelműen szakfeladatra számolhatóak, azokat a 7. számlaosztályban (a Tevékenységek kiadási előirányzata és teljesítése) rögzíti. Azon kiadások esetén, amelyek teljesítésekor csak a felmerülés helye határozható meg a 6. számlaosztályban (a Közvetett (általános) kiadások) kerülhet rögzítésre. A kiadások meghatározásakor törekedni kell arra, hogy minél kevesebb legyen azok kiadások köre, melyek elsődlegesen a 6. számlaosztályban kell elszámolni. (2) Kötelező a 6. számlaosztályban elszámolni a felmerült kiadást, ha: a felmerült kiadás szakfeladatra közvetlenül nem számolható el a kisegítő tevékenység üzemszerű keretek között folyik. (3) Általános kiadások (6. számlaosztályban) között kell kimutatni: a karbantartó részlegek egyéb kisegítő részlegek szakmai egységek szakágazatok közvetett épületek fenntartásának központi irányítás kiadásait. (4) Az általános kiadásokat naturális mutatók alapján, félévenként fel kell osztani és a megfelelő szakfeladat terhére kell elszámolni. A közvetett kiadások felosztási módját az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. 16. Kötelezően előírt analitikus nyilvántartások (1) A kötelezően előírt analitikus nyilvántartásokat a Számlarend tartalmazza. 17. Záró rendelkezés (1) Jelen szabályzatot a Szenátus 84/2013. (V. 15.) sz. határozatával fogadta el. (2) A szabályzat május 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Szenátus a 241/2008. (VII. 1.) sz. határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszti. Sopron, május 15. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor 18

19 1. számú melléklet Az Egyetem alapfeladatai Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése: Szakfeladat Megnevezése Alaptevékenység száma Növénytermesztési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási és vadászati szolgáltatás Erdészeti szolgáltatás Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Üdülőiszálláshely-szolgáltatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Kollégiumi szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára Diákotthoni szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára Felsőoktatásban részt vevő hallgatók PPP diákotthoni elhelyezése Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása Felsőoktatásban részt vevő hallgatók lakhatási támogatása Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Sportolók edzőtábori étkeztetése Üdülői, tábori étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Egyéb kiadói tevékenység Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtérien, nyilvános vetítési helyeken Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Egyéb, műszaki vizsgálat, elemzés Környezeti, ipari biotechnológiai alapkutatás Környezeti, ipari biotechnológiai alkalmazott kutatás Környezeti, ipari biotechnológiai kísérleti fejlesztés Mezőgazdasági biotechnológiai alapkutatás Mezőgazdasági biotechnológiai alkalmazott kutatás Mezőgazdasági biotechnológiai kísérleti fejlesztés Matematikai alapkutatás Matematikai alkalmazott kutatás Matematikai kísérleti fejlesztés Agrártudományi alapkutatás Agrártudományi alkalmazott kutatás Agrártudományi kísérleti fejlesztés Biológiai alapkutatás Biológiai alkalmazott kutatás Biológiai kísérleti fejlesztés 19

20 Kémiai alapkutatás Kémiai alkalmazott kutatás Kémiai kísérleti fejlesztés Földtudományi alapkutatás Földtudományi alkalmazott kutatás Földtudományi kísérleti fejlesztés Műszaki tudományi alapkutatás Műszaki tudományi alkalmazott kutatás Műszaki tudományi kísérleti fejlesztés Fizikai alapkutatás Fizikai alkalmazott kutatás Fizikai kísérleti fejlesztés Gazdaságtudományi alapkutatás Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás Gazdaságtudományi kísérleti fejlesztés Szociológiai alapkutatás Szociológiai alkalmazott kutatás Szociológiai kísérleti fejlesztés Pszichológia- és viselkedéstudományi alapkutatás Pszichológia- és viselkedéstudományi alkalmazott kutatás Pszichológia- és viselkedéstudományi kísérleti fejlesztés Nyelv- és irodalomtudományi alapkutatás Nyelv- és irodalomtudományi alkalmazott kutatás Piac-, közvélemény-kutatás Módszertani szakirányítás Minőségbiztosítási tevékenység M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13.évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13.évfolyam) 20