Felszíni vizek mintavétele

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszíni vizek mintavétele"

Magda Orsósné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Felszíni vizek mintavétele tele

2 Szennyezés-terjed terjedés Folyóvíz - vízhozam - sebesség koncentráci ció (keveredés: turbulens diffúzi zió) - + biodegradáci ció és s szedimentáci ció

3 A folyamat T=CQ=aQ aq+b+ +b+cq(q-q1) Q1) Q: vízhozamv aq: : vízhozammal v arányos alapterhelés b: vízhozamtv zhozamtól l független f szenyező anyag Q-Q1: Q1: időegys egység g alatt bekövetkez vetkező vízhozam- változás c: ártérről l bemosódó terhelés

független f szenyező anyag Q-Q1: Q1: időegys egység g alatt

4 Kiegyenlített vízjv zjárás T=CQ=aQ aq+b C=a+b/Q

5 Széls lsőséges vízjv zjárás T=CQ=aQ aq+b+cq 2 C=a+b/Q+cQ

6 Szennyezés s terjedés - Állóvizek diffúzi zió hőmérséklet hullámz mzás ha a tót átfolyásos a terjedés s is gyorsabb

7 Szennyezés s terjedés - Állóvizek diffúzi zió: : nagyobb koncentráci ció felől l a kisebb felé - adott molekula átmérője - a víz v z viszkozitása sa - és s a hőmérsh rséklet befolyásolja A hőmérsh rséklet növekedn vekedésével vel csökken a viszkozitás és s felgyorsul az anyagmozgás

viszkozitása sa - és s a hőmérsh rséklet befolyásolja A hőmérsh

8 Szennyezés s terjedés - Állóvizek hőmérséklet: a víz v z 4 o C-on a legsűrűbb lehűléskor átkeveredik felmelegedéskor átkeveredik

10 Szennyezés s terjedés - Állóvizek hullámz mzás: a szél l miatt alakul ki, hatására a felső réteg átkeveredik - sekélyebb vizek teljesen átkeverednek

11 Szennyezés s terjedés - Állóvizek hol jut be a szennyező anyag? - epilimnion/hipolimnion - ennek megfelelően en dúsul d a koncentráci ció átjárás s a 2 rétek r között k kicsi

12 Mintavétel tel ideje a mérendm rendő komponenseknek napi/évszakos/ vszakos/éves ves ritmusa lehet hőmérséklet és s ami ezzel összefügg tervezés! ha napi ciklusú a mérendm rendő komponens, akkor lehetőleg leg mindig ugyanabban az időpontban kell mintát t venni (ha csak be nem bizonyosodik, hogy kicsi az ebből l adódó szóródás) s)

ha napi ciklusú a mérendm rendő komponens, akkor lehetőleg leg mindig ugyanabban

13 Mintavétel tel a vízminv zminőség-változás s nyomon követéséhez min 6 minta kell 24 óra alatt (20 minta minimálisan a vízminv zminőség jellemzéséhez) heti ciklus esetén n a hét h t különbk nböző napjain kell mintát t venni ha nincs ciklikusság, akkor a mintavételi teli időszakot egyenlő időközökre kre kell bontani

ciklus esetén n a hét h t különbk nböző napjain kell mintát t venni ha nincs

14 Mintavétel tel a gyakoriságot got befolyásolja a mért m értékek viszonya a határért rtékekhez adatok szórása sa kevés s minta is elég, ha kicsi a szórás, s, és/vagy határért rték k alattiak sok minta gyakran, ha határért rték k felettiek a mérések és s gyakoriak a kiugró értékek

elég, ha kicsi a szórás, s, és/vagy határért rték k alattiak sok

15 Mintavételi teli helyek geometriai jellemzők morfológia a szennyező anyag belépési pontja (ha van ilyen)

16 Állóvizek a mintavétel tel tükrt krözze a víztv ztér: alakját hosszát széless lességét mélységét rétegzettségét a szennyező források helyzetét

17 Folyóvizek szennyező anyag belépési pont mederszéless lesség, mélysm lység vízhozam

20 Folyóvizek az ábra félrevezetf lrevezető,, mert ez csak igen ritkán n látszl tszódik így (és( s az már m r elég g baj) a keresztszelvény legalább 3 pontjából l kell minta és/vagy hosszszelvényben a szennyezés irány nyában

g baj) a keresztszelvény legalább 3 pontjából l kell

21 Mintavételi teli hely terv (elméleti) leti) elsődleges a mintavevő személy biztonsága megközel zelíthetőség g (gaz, magaspart stb)

22 Mintatípusok pontminta: a mintázott közeg k egy adott pontjának nak abban az időpontban tapasztalt állapotát t tükrt krözi ha a vizsgált paraméter nagyon változv ltozékony azt az időszakot akrjuk meghatározni, amikor a szennyező anyagok jelen vannak ha az átlagminta elfedné az adott minták k közti k különbséget

23 Mintatípusok átlagminta: a víz v átlagos minőségét mutatja időbeli átlagminta: azonos hely, de eltérő időpontok területi átlagminta: azonos időpont, de eltérő helyek vertikális átlagminta: 1 pont, de eltérő mélységek a részmintr szminták k egyesítése se előtt meg kell győződni arról, hogy a vízminv zminőség g nem változottv

24 Mintatípusok átlagminta-képzés s szabályai: tavak (a mintavételi teli időszakban) egyenletes vízhozamú vízfolyások esetében a részmintr szminták térfogata pontosan megegyezzen változó vízhozam esetén n a vízhozammal v arányosan kell a részmintr szmintákat begyűjteni (térfogatar rfogatarányos időbeli minta) ha a részmintr szminták összekeverése se során csapadék k képzk pződik, kerülni kell a használat latát

25 Mintavételi teli típusokt egyszeri periodikus: idő/ / térfogat/ t vízhozamfüggő folyamatos: állandó/ áramlással arányosan változó sebességgel Áramló vizeknél: - nem izokinetikus - izokinetikus (a mintavétel tel sebessége= az áramló vízével) vel) mintavétel tel

27 Az egyenlő távolságú osztásközök módszere RT: átfolyási arány; W: szélesség; V: az egyes osztásközökből begyűjtött minta mennyisége, mely helyről helyre változik az átfolyó víz mennyiségének függvényében

28 Az egyenlő vízhozamok módszere. A mintákat osztásközönként abból a vonalból kell begyűjteni, ahol a vonal mindkét oldalán ugyanannyi víz folyik át csak akkor, ha van kép a mederaljzatról

29 Hogyan helyes a kinetikus mintavétel? tel? - Alapelvek a mintavevő leeresztésének és s felhúzásának ideje meghatározza a begyűjthet jthető minta mennyiségét a leeresztés/felh s/felhúzási si sebesség g minden függélyben meg kell, hogy egyezzen (próba kell a legmélyebb lyebb függélyben derülj ljön n ki, mi az a leglassabb sebesség, amikor a mintatartó nem töltt ltődik túl) t minden függélyben ugyanolyan mintavételi teli eszköz, z, ugyanakkora mintatárol rolóval kerülni kell a mesterséges elemek által keltett örvényeket keresztszelvényben legalább 3, max kell mintát t gyűjteni ha a mintavevő eléri a meder alját, meg kell szakítani a felkavarodó iszap miatt

30 Hogyan helyes a kinetikus mintavétel? tel? - Alapelvek Nem lehet izokinetikus,, ha: - a vízfolyv zfolyás s sebessége túl t l gyors (>10ms) - a vízfolyv zfolyás s sebessége túl t l lassú (<0,5m/s) - a mélysm lység g túl t l kicsi - pl. automata monitoring állomáson

31 Mintavételi teli eszközök

32 Üledékmintavevő folyóvízb zből l (D-95 modell, Federal Interagency Sedimentation Project,, 2000) LISST-SL

35 Mintavevők

36 Merítéses mintavétel tel általános vízkémiai vizsgálathoz, felúszó szennyeződések, oldott fémek, szerves szennyezők meghatározásához

37 ne keveredjen fel a víz a minatvevő eszköztől és személytől ajánlott a folyásiránynak háttal állni nem menni bele, ha mély a víz/gyors a sodrás

38 Van Dorn

39 Kemmerer

43 Mintatartók -szerves komponens: üveg, fém, vagy teflon (nem: zárószelepben neoprén tömítés, olajjal megkent alkatrész) -szervetlen összetevők: üveg, fluorokarbon polimer, egyéb inert nem színezett műanyag -nyomelem: gumi, fém nem ajánlott, polietilén ehhez jó -fényre bomló szennyezőknél barna boroszilikát üveg kell

44 Mintatartók

45 Minta tartósítás általában hűtés h s 4 o C-ra kénsav <2 ph (fémek, ammónium, KOI, keménys nység, szerves szén, foszfor) nátrium-hidroxid >12 ph (cianid) nátrium-tioszulfát (halogének, aromás vegyületek, fenolok, benzidinek,, dioxin) tárolás s sötétben: s tben: PAH

Hasonló dokumentumok

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál