VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 Készült Vas megye Önkormányzata megbízásából VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET MÁJUS 1085 Budapest Kőfaragó. u. 9. Tel: , Fax:

2 TARTALOM BEVEZETÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés Földtani felépítés, felszínfejlődés Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés Éghajlati adottságok Vízrajzi jellemzés Természetes növényzet Talajtani jellemzés Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A TÁJ JELLEMZŐI A TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI, TENDENCIÁK ÉRTÉKELÉSE Településhálózat változása A településszerkezet jellemzői tájegységenként A területhasználatok táji szintű változásai Szántóterületek változása Rét és legelő (gyep) területek változása Erdőterületek változása Kivett (beépített) területek változása TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, KÖZPONTRENDSZER A megye településeinek funkciók szerinti kategorizálása, a települési kapcsolatok feltárása A települési kategorizálás térbeli vonatkozásai DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK Népességszám, népsűrűség Természetes népmozgalom Vándorlás A népesség struktúrája KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE Általános környezeti állapot Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja Levegőtisztaság-védelem Vízgazdálkodás, vízvédelem Zaj és rezgés elleni védelem Hulladékgazdálkodás TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME MEZŐGAZDASÁG ERDŐGAZDÁLKODÁS ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM VÍZGAZDÁLKODÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS Vízi-közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése A megye térszerkezetét érintő vízi-közmű infrastruktúra, vízgazdálkodási elemek ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS Energiaközmű-infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése A megye térszerkezetét érintő meglevő energiaközmű infrastruktúra elemek

3 1.16 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Elektronikus hírközlés vizsgálatának összefoglaló értékelése A megye térszerkezetét érintő elektronikus hírközlési elemek KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Kombinált közlekedés HONVÉDELEM TÁJ TERHELHETŐSÉGE VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI CÉLJAIT MEGHATÁROZÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK A Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési dokumentumai Vas megye területfejlesztési dokumentumai A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások A megyei övezeti tervet érintő változtatások A TELEPÜLÉSRENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATA A TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSE A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV TÁJSZERKEZETI VÁLTOZÁSAI A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVJAVASLATA A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI JAVASLAT VAS MEGYE TERÜLETÉRE A megyei települések fejlesztési szándékainak kiszolgálásához kapcsolódó energiaközmű fejlesztési feladatok Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések területi igényeinek biztosítása Az energia közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK Magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat térségi övezetei) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek Erdőtelepítésre alkalmas területek Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder területe Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület

4 Együtt tervezhető térségek övezete KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT A VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL

5 Bevezetés Az évi XXI. törvény értelmében a megyei területrendezési terv eszköz a térszerkezet harmonikus fejlődésének elősegítésére, a megyei Önkormányzat e tárgyban törvényben biztosított koordinatív szerepének gyakorlására. Vas megye hatályos területrendezési terve az akkori tartalmi követelmények alapján között készült, amelyet a 8/2006. (IV.28) számú rendelettel hagyott jóvá Vas Megye Közgyűlése. A tervezés elhúzódásának oka a megyei tervnek keretet adó Országos Területrendezési Terv (OTrT) parlamenti jóváhagyásának elhúzódása volt. A megyei területrendezési terv 2008-ban egyszer már módosításra került, 400kV-os távvezeték nyomvonalának beillesztése okán. A módosítás a 3/2008. (II.15.) számú Közgyűlési rendelettel került elfogadásra. A megyei területrendezési terv - a jóváhagyása időszakában hatályos OTrT figyelembevételével - határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. Tekintettel arra, hogy a Vas Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendelet 2006-ben hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye terület-felhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2010 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett - az még alábbiakban részletezett - változások miatt szükséges korrekciók átvezetésére. A megyei területrendezési terv módosítását egy belső és egy külső tényező indokolja: o Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A hatályos törvények szerint a megyei területrendezési terveket december 31.-ig hozzá kell igazítani az OTrThez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. (Ezt a határidőt időközben a Parlament december 31.-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztásra kerülő új megyei Önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére.) o a jóváhagyott Vas megyei terv 26. (4) pontja szerint a területrendezési tervet 5 éven belül felül kell vizsgálni. Ez a határidő 2011-ben lejár. A megye területrendezési terve felülvizsgálatára és módosítására a hatályos tervet is készítő PESTTERV Kft kapott megbízást. (A hatályos terv a PESTTERV Kft és az URBANITAS Kft Bár a szerződés aláírásakor még nem volt hatályban a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet, a megyei Önkormányzat és a Tervező megállapodott arról, hogy Vas megye Területrendezési Terve módosításánál a lehető legteljesebb mértékben érvényesíti az új kormányrendeletben 5

6 rögzített követelményeket annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A Nyugat-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsának anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a régió két megyéjének (Vas és Zala megyének) területrendezési tervei felülvizsgálata és módosítása időben és tartalmilag teljesen összehangoltan készülhessen el. A két megyei terv módosításának közös elemét képezik azok a munkarészek, amelyek tartalmában a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény nem ad mozgásteret az egyes megyék számára. (Ilyen a megyei közgyűlési rendelet - mellékletek nélküli - szöveges munkarésze, illetve a területek karakterének a hasonlósága miatt a megyei területrendezési ajánlások számos eleme). Az eltérések és a megyei sajátosságok érvényesítése elsősorban a településrendszer javaslatban, illetve a megyei közgyűlési rendelet és határozat térképi mellékleteiben, valamint a terv egészét megalapozó és alátámasztó munkarészekben volt biztosítható. A párhuzamos tervezés lehetővé tette a legteljesebb összhang biztosítását a két megyét érintő szerkezeti tervi műszaki infrastruktúra hálózatok összehangolásában és a területrendezési övezetek lehatárolásában érhető tetten. A most hatályos ban elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei között készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok változás történt ebben az időszakban, mindezek ellenére a megye településrendszerében, térszerkezetében, területfelhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. A korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Vas megyét érintő szakaszaiban tervezett változások (elsősorban gyorsforgalmi úthálózat és vasúthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) érvényesítése a megye szerkezeti tervében megtörtént, megvalósítása azonban még várat magára. A módosítást megalapozó vizsgálatok a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak. A vizsgálatoknál felhasználásra kerültek a hatályos terv megalapozására készült vizsgálatok, elemzések kiegészítve az elmúlt évek változásainak bemutatásával. Az előkészítő munka és a helyzetértékelő fejezetek eredményei felhasználásával elkészült Vas Megye Területrendezési Terve módosításának (a települések, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi- és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetésre kerülő dokumentuma (jelen kötetek), amelyek egyaránt tartalmazzák a vizsgálatok összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. Az EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazza a Megyei Területrendezési Terv módosításának szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, 6

7 a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. (jelen) kötet tartalmazza a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazza a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított környezeti vizsgálati eljárás első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érintette a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) megyei övezetek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a terv részei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Vas megyére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Vas Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a területrendezési tervezői munka eddigi eredményei. Valamennyi - jóváhagyásra kerülő és alátámasztó - munkarész a széleskörű települési önkormányzati, ágazati és társadalmi egyeztetés eredménye figyelembevételével kerül majd véglegesítésre. A hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat is a végleges tervi elhatározások figyelembevételével készül el végleges formájában. Ezt követi majd a Megyei Területrendezési Terv - megyei közgyűlési előterjesztésre alkalmas - dokumentációjának elkészítése. A terv előterjesztésére és jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozik a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a 7

8 jóváhagyást követően kerül majd kidolgozásra és megküldésre mindazon kormányzati-, önkormányzati és társadalmi szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében. A területrendezési terv folyamatban lévő módosítása a tervezés és az egyeztetés minden fázisban publikálásra kerül az interneten is annak érdekében, hogy a benne foglaltak megismerhetők és véleményezhetők legyenek a megye társadalma számára. A Vas megyei területrendezési terv módosításának céljai alapvetően nem különböznek azoktól a céloktól, amelyek korábban - a most hatályos terv készítésének időszakában - megfogalmazásra kerültek: Elősegíteni: Vas megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a központhiányos térségek funkcióinak bővítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározását, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítését, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítását, a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom - közte a gyógy- és termálturizmus - fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozását, valamint a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei terv módosítása a tartalmában megújított DTA 50 digitális alaptérképen készül és regionális szinten, 1: es és 1: es léptékben oldja meg feladatát, így nem foglalkozik a kizárólag települési önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozó részletekkel. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. 8

9 1 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1.1 Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata Vas megye területe km 2, amely az ország területének mindössze 3,58%-át teszi ki, ez alapján a harmadik legkisebb kiterjedésű megye az országban. Vas megye lakónépessége a január 1-én fő volt. Ez az ország népességének 2,60%-át, a Nyugat-Dunántúli Régió népességének pedig 26,14%-át teszi ki. (A 2010-es évközi adatok szerint en élnek a megyében). Vas megye hatályos területfejlesztési dokumentumai - és ezzel összefüggésben a megyei területrendezési terv is - közel egy évtizeddel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy Vas megye folyamatos népességcsökkenése arányosan ne legyen nagyobb, mint az ország (Budapesttel csökkentett) népességcsökkenése. Ez a cél nem teljesült. Az elmúlt évtizedben 3,05%-al fővel - egy Szentgotthárd méretű város népességével - csökkent a megye lakónépessége, miközben az ország (Budapest nélküli) népességcsökkenése csak 1,45%-os volt. Vas megye népességcsökkenése tehát az országos csökkenési ütem duplája. A népességcsökkenés alapvető oka ebben az elmúlt évtizedben is a természetes fogyás (az élve születtek és az elhalálozottak negatív egyenlege) volt. Míg a most hatályos megyei területrendezési terv vizsgálatai a rendszerváltozás utáni évtizedben kedvező folyamatról, pozitív belföldi vándorlási egyenlegről tudósítottak, az elmúlt évek adatai - legalábbis 2005-től - nem jelentős mértékű, de folyamatos negatív belföldi vándorlási egyenleget mutatnak. Ezt a negatívumot a pozitív külföldi vándorlási egyenleg Vas megyében kiegyenlíti. Évente fővel több külföldi költözik a megye településeibe, mint ahányan innen külföldre költöznek, ami azt mutatja, hogy a megye népességvonzó képessége nem romlott olyan mértékben, mint amiről a népességadatok alapszámaiból következtetni lehetne. Vas megye országon belüli súlya a nemzeti jövedelem alakulását tekintve is enyhén csökkenő mértékű. Az egy főre jutó GDP Vas megyében folyamatos emelkedés után az ezredfordulóra elérte az országos arány 118%-át - amely szám megfelelt a Nyugat-Magyarországi Régió akkori átlagának -. Ez a szám (az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP) 2005-re 95%-ra (a régiós átlagnál is erőteljesebben) csökkent. A hatályos megyei területrendezési terv a közlekedéshálózat területfejlesztési hatású fejlesztését - az európai és az országos gyorsforgalmi hálózatokhoz való kapcsolódást kiemelkedő jelentőségű kérdésnek tekintette. E hálózatok kiépítésében azonban az elmúlt évtizedben nem történtek olyan érdem eredmények, amely a megye pozícióit érdemben változtatta volna. (A néhány km hosszban kiépült M86- os út még nem tekinthető érdemi előrelépésnek. Ezért változatlanul aktuálisak a hatályos terv megalapozása során rögzített elméleti fejtegetések, amelyek Vas megye európai térszerkezetbe való csatlakozásának irányait és módjait az alábbiak szerint rögzítette. Vas megye az európai térszerkezetben Az európai gazdasági erőközpontok csillagirányú - de különösen ÉK-i irányú - terjeszkedésének a két erőteljes irányultsága a Kék csillag tömörülésből Magyarországot, s azon keresztül Kelet-Európát célozza, délnyugatról kiindulva és északkeleti irányban folytatódva. Az erőteljes gazdasági erővonal-sávokban a közlekedési hálózatok képezik azt a kezdeti tengelyt, amelyre majd az egyre összetettebb térbeli tevékenységek rakódnak. A hazai társadalmi-gazdasági szerkezetváltás kezdetén, a 90-es évek elejétől ezek az erővonalak először egy Bécs-Pozsony- Győr-Budapest tengelyt, majd egy banánforma regionális fejlesztési magterületet hoztak létre a Közép-Európai térszerkezetben, amely rövidesen kibővült déli irányban, előbb a létrejött Nyugat-Pannon EU-Régió keretei között, majd tovább bővült a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójában prognosztizált, ÉD-i irányban, majd elindult DNy-i, és DK-i irányban. Ez a nagyrégió hosszabb távon bevonja Ausztria keleti és déli felét, Szlovákia nyugati részét, a teljes Szlovéniát, Horvátország jelentős részét, az Észak-adriai és olasz kikötővárosokat az úgynevezett Közép-Délnyugat-Európai Nagyrégió távlati tömörülésbe. Abból az alapelvből és törvényszerűségből kiindulva, hogy a műszaki infrastruktúra rendszereknek, különösen ezen belül a közlekedési rendszereknek területszerkezetet meghatározó szerepe van; minden olyan nemzetközi új rendszerkapcsolat, így a Vas megyét érintő V. közlekedési folyosó kiépülése, ill. továbbfejlesztése is újabb területek aktivizálását jelenti, nemcsak a 9

10 nemzetközi közlekedési hálózatban, hanem hat az érintett térségben folyó valamennyi tevékenységre, elsősorban a gazdaság fejlődésére gyakorol kedvező hatást; átalakítja az adott térszerkezetet. Magyarország a közlekedésföldrajzi adottságokat tekintve központos elhelyezkedésű Közép-Kelet-Európában, melynek révén a legkedvezőbb nyomvonali kapcsolatok kiépítését biztosítja az európai délnyugati-északkeleti és az északnyugat-délkeleti közlekedési folyosók számára, majd kiterjesztve ÉD-i irányba, ezáltal a nemzetközi tranzitforgalom zökkenőmentes átengedésére ad lehetőséget mind közúton, mind vasúton. A Helsinkiben elfogadott tíz európai közlekedési folyosó közül négy folyosó (a IV., V., VII., X. sz.) meghatározott szakaszainak és ágainak ad helyet az ország területe A hazai közlekedéspolitika elsődleges feladatként - prioritásként - kezeli az európai integráció elősegítését, ennek részeként e közlekedési folyosók kiépítését, melyek a nemzetközi kapcsolatbővítési feladatok teljesítésén felül, az adott régiók elmaradottabb térségeit felzárkóztatják, gazdasági fejlesztésüket elősegítik. Hármashatár-menti Közép-Európai Régió, Közép-Délnyugat-Európai Nagyrégió prognosztizált fejlesztési területe közép-, hosszú és nagy távra Vas megye területfejlesztési stratégiai prioritásai között az ilyen irányú tervek készítése óta szerepel a megyeépítés; a külső kapcsolatok és a belső kohézió erősítése azzal az indokolással, hogy noha Vas megye története, tradíciói és hagyományai miatt igazgatásilag és térszerkezetileg viszonylag egységes, gazdasági fejlettsége, s még inkább a belső jelentős egyenlőtlenségek miatt nem tekinthető homogén megyének. Gyengék a megye külső elérési viszonyai, kedvezőtlen a kapcsolata az európai és a magyarországi korridorokhoz. A területfejlesztési dokumentumok a magyar - és ezen belül a Vas megyei - hosszú távú térszerkezeti érdekek érvényesítésére folyamatos együttműködést irányoznak elő a Bécs-Pozsony-Győr növekedési régióval a Dunavölgyi Együttműködés országaival, a Visegrádi Országok tagállamaival, a Kárpátok Eurorégió -val, Vas megyére leszűkítve pedig az időközben megvalósult Nyugat-Pannon Eurorégió keretében Burgenlanddal, ezenkívül az INTERREG keretében főleg Szlovéniával az ún. Hármashatármenti együttműködések különböző témáiban. Bár fenti együttműködések folyamatosak, ezek eredményei különösen a kis- és mikrotérségi szinten számottevőek, a regionális térszerkezet alakulásában még - legalábbis Vas megyében - nem érzékelhetők. 10

11 1.2 Természetföldrajzi adottságok Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés Vas megye az ország és azon belül is a Dunántúl Ny-i részén terül el. Földrajzi helyzetét tekintve Vas megye az É.sz és szélességi illetve a K.h és hosszúsági körök által közrefogott területen helyezkedik el. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése mintegy 90km, északdéli irányban pedig megközelítőleg 80km. Viszonylag kis területe (3336km 2 ) ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye Ny-i peremén az Alpok tömegének közelségéből adódó természeti, táji adottságok az uralkodóak. Ez a vidék mind eredetében, felszínfejlődésében, mind pedig táji jellemvonásaiban hegyvidéki arculatot tükröz. Az Alpok legkeletibb nyúlványának tekinthető és azzal szerkezetileg is szoros kapcsolatban lévő, kristályos képződményekből felépülő Kőszegi-hegységet az országhatár kettévágja, csak K-i fele esik a megye területére. A megye, és egyben az egész Dunántúl legmagasabb pontját is magában foglaló középhegységtől a megye belseje felé, gyakorlatilag a Rába vonaláig fokozatosan lealacsonyodó térszínt az Alpok K-i előterének folyóvizek által felszabdalt és periglaciális formákban bővelkedő hegylábfelszíne, és az Alpokból lefutó ősi vízfolyások által felhalmozott, elegyengetett felszínű kavicsteraszok alkotják. A megye DNy-i szegletében völgyekkel erősen tagolt, sűrű vízhálózattal jellemezhető, tájképi megjelenésében alpesi jegyeket is mutató dombsági felszínek az uralkodóak. A megye K-i harmadát foglalja el a Rábát hosszasan kísérő, a folyó korábbi mederváltoztatásai során lerakott kavicshordalék anyagból felépülő, csupán mérsékeltebb szintkülönbségekkel bíró, szelídebb dombsági táj, a Kemeneshát, amely ÉK-i irányban fokozatos átmenettel alacsonyodik le és olvad bele a 11

12 folyóvízi feltöltésű síkvidékbe. Csak a megye K-i szegélyén és ÉK-en találunk tájképi elemekben kevésbé gazdag, alacsonyabb fekvésű, vízjárta, csaknem tökéletesen sík felszíneket Földtani felépítés, felszínfejlődés Vas megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen az ópaleozóos képződmények, az alpi orogenezis során átkristályosodott palás kőzetek, a tengeri és beltavi üledékek, a folyóvizek által épített kavicshordalékkúpok és fiatal medencefeltöltések, továbbá a gazdag periglaciális formakincs egyaránt megtalálható Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés Összetett szerkezeti adottságaiból, változatos fejlődésmenetéből adódóan, illetve a felszínalakító tényezők máig ható munkája eredményeképpen a domborzati viszonyok nagyfokú változatossága jellemzi a megye területének túlnyomó részét. Orográfiai viszonyainak alakításában a szerkezeti meghatározottság, a litológiai viszonyok, a folyóvizek eróziós-akkumulációs tevékenysége és - helyenként - a periglaciális folyamatok játszották a fő szerepet, de kis területen a bazaltvulkánosság eredményei is gazdagítják a felszínt. Az átlagos tengerszint feletti magasság szerinti tagolódás alapján a megyében jól elkülöníthető térszínek határolhatók el, s ezek egyben sajátos domborzati típusokat is jelentenek. A megye Ny-i peremén emelkedő Alpokalja a legnagyobb átlagmagasságú tagolt középhegységi és dombsági térszíneket foglalja magába. A Sopron-Vasi síkság helyenként tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban, míg a Kemeneshát tagolt dombsági, illetve hullámos fennsíkszerű felszíne kismértékben környezete fölé magasodik Éghajlati adottságok Vas megye klíma adottságaiban Ny-i fekvéséből következően az atlanti hatások erősebben érvényre jutnak, mint az ország területén bárhol. Ennek köszönhetően éghajlatának jellegére a kiegyenlítettebb hőmérsékleti és csapadékviszonyok, a bőséges csapadék és a pozitív vízháztartás, a nagyobb párásság és borultság jellemző. Azonban a megye éghajlata sem teljesen egységes, Ny-ról K-i, ÉK-i irányban haladva az óceáni, a hegyvidéki és a szubmediterrán klímahatások gyengülnek, és mind jobban érvényesülnek a kontinentális éghajlati jellemzők Vízrajzi jellemzés A Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj és azon belül Vas megye területének vízrajzi sajátosságait az éghajlati tényezők, a földtani és domborzati adottságok, a kőzetviszonyok és a talajtípusok együttesen alakítják. A 650 mm-t meghaladó éves csapadékmennyiség, az ennek csaknem mindenütt alatta maradó párolgási értékek, a hűvös nyarak következtében a táj vízellátottsága az ország egyéb területeihez hasonlítva a legkedvezőbb. A középhegységi és dombsági területeken a pozitív vízmérleg, a felszín nagyfokú szerkezeti tagoltsága, a felszíni és felszínközeli kőzetek gyenge vízáteresztő képessége, illetve a talajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együttesen eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok igen kedvezőek és a táj vízhálózatát a nagy vízfolyássűrűség, a magas vízhozamok jellemzik. A domborzatilag kevésbé tagolt, alacsonyabb térszíneken és a sík területeken a kisebb csapadékmennyiség és nagyobb párolgás, a jó vízáteresztő- és víztárolóképességű kőzetek és talajféleségek együttesen rosszabb lefolyásviszonyokat eredményeznek, s így ezek a területek kevésbé sűrű vízhálózattal és jelentős felszín alatti vízkészletekkel jellemezhetők. A vízfolyások túlnyomó része a megyét 140 km hosszon átszelő Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A Kemenesalja és a Kemeneshát egy részének vizeit a Marcal szállítja a Rábába, s csak a megye DNy-i térsége - a Vasi-hegyhát és a Kemeneshát D-i szegélye - tartozik a Zala vízrendszeréhez, néhány kisebb vízfolyást pedig a Kerka gyűjt össze és vezet a Murán Keresztül a Drávába. A Rába - megye területét is érintő - jelentősebb baloldali mellékfolyói a vízhozamuk és vízgyűjtőterületük nagysága alapján a Pinka, a 12

13 Sorok, a Gyöngyös, és a Répce, amely már a megyén kívül éri el a Rábát. Jobboldalról csak két jelentősebb vízfolyást, a Kemeneshát és a Kemenesalja vizeit összegyűjtő Csörnöc-Herpenyőt és a megyehatáron folyó, de távolabb betorkolló Marcalt veszi fel a Rába. A megye területe a felszín alatti vizekben gazdag tájaink közé tartozik. A talajvíz összefüggően és legnagyobb bőségben a Gyöngyös-, a Répce-, és a Rába-menti nagy tárolóképességű kavicstakarós síkságokon jelentkezik. Rétegvíz az összetett, jelentékeny tárolókapacitású és vastag rétegsorok következtében a megyében mindenütt feltárható, mennyisége azonban területileg változó. A megyében mélyült hévízfúrások közül hőfokuk és vízhozamuk alapján a jelentősebbek: Rábasömjén (81 0 C, 70 0 C), Vasvár (70 0 C), Mesteri (61 0 C), Bük (58 0 C), Sárvár (45 0 C), Borgáta (47 0 C), Szombathely (35 0 C), illetve Nádasd és Nagytilaj. Az Őrség szénhidrogénkutató fúrásai további hévízkitermelésre adnak lehetőséget Természetes növényzet A megye természetes növényzete meglehetősen összetett képet mutat, területén több, eltérő jegyeket hordozó flórajárás húzódik. A természetes növényzet ma már csak a megye Ny-i sávjában képez nagyobb kiterjedésű, összefüggő területet. Az Alpok hegytömegének közelsége és a nedvesebb klíma a növénytakaró jellegében is érezteti hatását, a legnyugatibb, magasabb térszíneken a zárt összefüggő erdőségek máig fennmaradtak, és a hegyvidéki, kelet-alpesi flóraelemek és társulások dominálnak. A viszonylag hűvös és csapadékos táj eredeti természetes növénytakaróját jellemzően a zárt tölgyesek, bükkösök, valamint erdeifenyvesek és gesztenyeerdők alkották. A középső és K-i tájakon, ahol a kontinentális klímajegyek jobban érvényre jutnak, a kisebb csapadékigényű, dombsági és síkvidéki növényzet terjedt el. A természetes növénytársulások itt ma már csak jobbára foltokban lelhetők fel, az emberi beavatkozás következtében a megye területének nagyobb része mező- és erdőgazdálkodás alatt álló kultúrtáj Talajtani jellemzés A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. A Kőszegi-hegység K-i és D-i előterében az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az uralkodóak. Hasonlóak a Pinka-sík talajviszonyai is. A Felső-Őrség, a Vasi-hegyhát és a Kerka-vidék talajviszonyai sok hasonlóságot mutatnak. Uralkodó talajtípus összefüggő területet alkotva a rossz, szélsőséges vízgazdálkodású, savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj. A Kőszeghegyaljától DK-re elterülő, folyóvízi feltöltésű Gyöngyös-síkon a jégkorszaki eredetű vályogon, löszön és agyagon jó minőségű talajok alakultak ki, a síkság legnagyobb részét a Ramann-féle barna erdőtalaj foglalja el. A Répce-síkság szintén a megye legjobb talajadottságú területei közé tartozik. A Rába menti síkság Kisalföldbe hajló ÉK-i, melegebb, szárazabb területein nagyobb összefüggő területeket alkot a csernozjom barna erdőtalaj és a Ramann-féle barna erdőtalaj is. A megyének ezek a középső és É-i térségei a szántóföldi mezőgazdálkodás számára legjobb adottságú területei. A Rábasíkság Ny-i, csapadékosabb részén a talajadottságok megváltoznak, és a magas humusztartalmú talajokat a gyengébb termőképességű barna erdőtalajok és a rossz vízgazdálkodású, pangóvizes pszeudoglejes barna erdőtalajok váltják fel. Magát a néhány km széles Rába- völgyet végig magas talajvízállású réti öntések és fiatal nyers öntéstalajok kísérik. A Kemeneshát Rába és Zala által közrefogott Ny-i részét a talajtípusok nagyobb homogenitása jellemzi. Az uralkodó talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Az Alsó-Kemeneshát talajtani képe jóval változatosabb. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a csernozjom barna erdőtalajok, a réti csernozjomok, a Marcal völgyében pedig a lápos réti talajok is megjelennek. A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem veszélyezteti. 13

14 1.2.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok Vas megyében az eltérő fejlődésmenetű és geológiai adottságú tájak egymásmellettisége a természeti erőforrások és az ásványkincsek területi előfordulásában, illetve az egyes készletek mennyiségi és minőségi jellemzőinek különbözőségében is megmutatkozik. Általánosságban a megye területét a jó minőségű szénféleségek és a különböző ércek gyakorlatilag teljes hiánya, az építőipari nyersanyagok hatalmas mennyisége és a gazdag hévízkészlet jellemzi. A turizmus és a gyógyidegenforgalom szerepének erősödésével Vas megye egyre nagyobb jelentőségre szert tevő sajátos természeti kincse a hévízkészlete. A megye hévízkészletét a szénhidrogén kutatófúrások tárták fel, ma 18 kiképzett és elsődlegesen hévíztermelés céljait szolgáló kút üzemel. A megye csaknem valamennyi kútja 35 0 C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. Gyógyvízzé egyelőre csak Bük, Sárvár és Szombathely vizét minősítették, de a megyében feltárt hévizek mindegyikének magas az oldott ásványi anyag tartalma, amelyek jellemzően a kloridos, szulfátos, illetve szénsavas típusú nátrium-hidrogén-karbonátos ásvány-, ill. termálvizek közé sorolhatók. A megye hatalmas termálvízkészlete, továbbá a már megfúrt, de elfojtott, jelenleg nem hasznosított kutak lehetővé tennék a hévizek nagyobb arányú, sokoldalú hasznosítását, elsődlegesen a gyógyidegenforgalom fejlesztése terén. A megye sajátos természeti erőforrásai közé sorolhatók tájképi értékekben gazdag tájai, különösen a szubalpin középhegységi és dombsági tájak illetve a Kemenesalja és a Marcal-medence bazaltkúpjai. Fontos potenciál a Ny-i csapadékosabb vidékek magas erdősültsége, sok helyütt a nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek megléte. Különösen jelentős a hivatalos védelmet is élvező Kőszegi-hegység és Őrség területe, amelyek méltán váltak az idegenforgalom, a kirándulóturizmus célterületeivé. 1.3 A táj jellemzői Tájföldrajzi értelemben Vas megye csaknem teljes egészében a Nyugat- magyarországi- peremvidék elnevezésű, egymástól természet- és tájföldrajzilag számos tényező tekintetében alapvetően különböző középtájakat területileg egyesítő nagytáj középső részén helyezkedik el. A megye tájtani szempontból meglehetősen heterogén képet mutat, amelyet jól jellemez, hogy területén 5 középtáj, és ezek részeiként 16 kistáj osztozik. A középtájak sorából három a területének túlnyomó részével a megyében helyezkedik el. A megye Ny-i, határközeli szegélyén az Alpokalja húzódik, tőle K-re a megye a középső harmadát a Sopron-Vasi síkság foglalja el, a Rába völgyétől K-i, D-i irányban a Kemeneshát húzódik, amely csaknem teljes egészében a megyéhez tartozik. A megye K-i pereme már a Marcal-medence területére esik, a Zalai dombság egy része pedig a megye legdélebbi szegletét foglalja el. A megye kistájai között a sztyepp jellegű tökéletes síkságoktól a tagolt dombsági felszíneken át a fenyvesekkel borított középhegységig számos tájkarakter előfordul. Vas megye legmagasabb térszínű, egyetlen középhegységi területe a kristályos palákból felépülő Kőszegi-hegység, amelyet erősen tagolt felszíne, szubalpin éghajlati jellege, összefüggő erdei fenyvesei és bükkösei, és hegyi kaszálórétjei tesznek tájképileg gazdaggá. A hegységet D-ről és K-ről övező hegylábfelszín a Kőszeghegyalja, amelyet a Kőszegi-hegységben eredő vízfolyások hordaléka borít, felszíne enyhén lejtősödő, jobbára tölgyesekkel, kisebbrészt lehúzódó fenyvesekkel borított elegyengetett síkság, illetve fennsík. Szigethegyként emelkedik ki belőle a Kőszegi-hegységtől D-re a Vas-hegy ókori tömege. A hegylábfelszín folytatása D-i irányban a szubatlanti éghajlati jellegű, helyenként fenyvesekkel, tölgyesekkel borított, kavicstakarós fennsík a Pinka-sík, amelyet nagyobbrészt szántóként hasznosítanak. A megye Ny-i kiszögellését legnagyobbrészt elfoglaló Vasi-hegyhát vízben, csapadékban bővelkedő, szubalpin éghajlatú, erősen felszabdalt eróziós-deráziós dombság. A táj erdősültsége magas, erdei fenyvesek, szubmontán bükkösök és tölgyesek fedik, csak a völgytalpakon van lehetőség mezőgazdasági művelésre. Nagyon hasonló jellegű táj, csak valamivel kevésbé tagolt felszínű a Rábavölgy és az országhatár közt elterülő piciny Felső- Őrség is. A Kőszeghegyalja hegylábfelszínétől K-re terül el az enyhén hullámos felszínű, alföldies jellegű, vízfolyásokkal sűrűn behálózott hordalékkúp-síkság, a Gyöngyös-sík. É-i peremén a cseres-tölgyes 14

15 erdők, D-en a barna erdőtalajokon szántók foglalják el a legnagyobb területet, a patakok mentén a rétek, legelők és ártéri ligeterdők dominálnak. A Gyöngyös síkvidéke É felé a Répce- síkba megy át, amelynek Ny-i, a hegylábfelszínnel határos része kissé tagoltabb, K felé kevésbé változatos, tökéletes síkság benyomását kelti. A kavicstakarós hordalékkúp-síkságon képződött barna erdőtalajokon nagyobbrészt cseres-tölgyes erdőket, kisebbrészt szántókat találunk. DNy-ÉK-i irányban húzódik keresztül a megye középső sávjában a Rába-völgy és az annak vonalát követő, vele fejlődéstanilag szoros kapcsolatban álló Rábai teraszos sík. A folyó néhány kilométer szélességű teraszos völgye, a Rába-völgy Ny-on nedvesebb, ÉK-en szárazabb klímájú területen húzódik. A folyóhoz közeli sávban a réti öntéstalajokon szántók, rét, legelő és ártéri ligeterdők a jellemzőek. A Rába völgyét a Ny-i oldalon kísérő Rábai teraszos sík a megye csaknem tökéletesen sík felszínei közé tartozik. Az alig tagolt, teraszos hordalékkúp síkságon Ny-on még erdőkkel tarkítva, a Kisalföld felé hajló, termékeny talajjal borított ÉK-i részen már döntően csak szántókat találunk. Már a Kisalföld része a Kapuvári-sík, amelynek megyébe eső nagyobb magasságú D-i pereme a Rába által feltöltött tökéletes síkság, ahol a réti öntéstalajokon túlnyomóan szántókat, néhol ártéri ligeterdőket találunk. A megye Rába-völgytől K-re elterülő részét csaknem teljesen a Kemeneshát foglalja el. DNy-i fele, a szubatlanti éghajlati jegyeket mutató Felső-Kemeneshát (Hegyhát) rövidke vízfolyások völgyei által alaposan tagolt, kavicstakarós dombvidék, illetve fennsík. ÉK-i része, az Alsó-Kemeneshát alacsonyabb térszínű, elegyengetett felszínű hordalékkúp síkság jellegű táj. A Felső-Kemeneshát hűvösebb, nedvesebb, kilúgozottabb talajú Ny-i részén az elegyes tölgyerdők foglalják el a legnagyobb területeket, É-i szárazabb térszínein a szántók és erdők aránya közel azonos, csak a patakvölgyekben váltja fel ezeket a rét és legelő. Az Alsó-Kemeneshát fokozatosan lealacsonyodó ÉK-i részén képződött réti csernozjomokon szántókat találunk, az alacsonyabb fekvésű K-i területeken rét, legelő és szántók osztoznak. A Kemeneshát K-i irányban, a Marcal felé lealacsonyodó folytatása a Kemenesalja, amelynek teraszos hordalékkúp síkságát helyenként patakvölgyek teszik változatossá. Felszínét nagyobbrészt szántók, másutt cseres tölgyes erdők, illetve vízfolyások mentén rétek, legelők borítják. A Kemenesaljához hasonlóan a megye K-i peremén húzódó Marcal-völgy is a Kisalföld része. A Marcal völgye ligeterdőfoltokkal tarkított, túlnyomóan szántókkal borított alacsonyártér. A megye legdélebbi kiszögellését a Kemeneshátat D-ről szegélyező Felső- Zala- völgy és az attól D-re elterülő Kerka- vidék, más néven Hetés ÉNy-i része foglalja el. A Zala forrásvidékét is magába foglaló, a Vasi hegyhátat és a Felső-Kemeneshátat a Zalai-dombságtól elválasztó szubalpin klímájú Felső- Zalavölgy teraszos folyóvölgyét a túlnyomóan réti talajokon kialakult rétek, legelők, kisebbrészt szántók, a magasabb térszíneket erdők uralják. A Hetés a Zala és a Kerka folyók mellékvölgyei által tagolt, szubalpin éghajlati jegyeket mutató dombvidék, amelyet fenyő és bükk elegyes tölgyesek, illetve szántók borítanak. 1.4 A térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése Településhálózat változása A megye mai településhálózatának alapjai a honfoglalás, illetve az államalapítás idején alakultak ki. A római korban itt vezetett keresztül az északi és déli tartományokat összekötő Borostyánkő-út. A Kőszegihegység előterében a Gyöngyös és a Perint partja mentén települt Felső-Pannónia római kori székvárosa Savaria (a mai Szombathely). A középkorban a megye az ország nyugati védelmi övezetéhez tartozott. Településsűrűsége az ország belső területekhez képest alacsony volt de még így is sokkal magasabb a mainál. A középkori Vas megye területén 800 település (lakott hely) volt, a jelenleginek (216) csaknem a négyszerese. A középkori elaprózott településszerkezet napjainkig megőrződött. A török időkben a megye területe - a királyi Magyarország részeként - kevesebb kárt szenvedett. A nyugodtabb körülmények között kifejlődhettek a városok, az egyházi, közigazgatási, céhes, ipari központok. A XVIII- XIX. században a feudális nagybirtok és a szétaprózódott kisbirtok nem kedvezett a tőkés fejlődésnek. A megye településeinek fejlődésében némi változást hozott a vasutak kiépítése. Szombathely, Celldömölk vasúti gócpontként indult fejlődésnek. Vas megye településhálózatára az aprófalvas, kisfalvas faluhálózat és a hármas központú városhálózat a jellemző. Központjai Szombathely, Kőszeg és Sárvár. Ezeket egészíti ki Celldömölk, Szentgotthárd, Vasvár és Körmend. A két város Szombathely és Kőszeg a megye nyugati peremén helyezkedik el, vonzásukból jelentős területek kiesnek, ezért a településfejlesztés 15

16 elsődleges feladata, hogy ezt az előnytelen településhálózati adottságot feloldja. A megye településsűrűsége az országosnak majdnem a kétszerese. Településeinek átlagos népességszáma azonban alacsony, egy harmada az országos átlagnak. A természeti adottságok (domborzat) és a társadalmi-gazdasági változások következtében igen magas a településsűrűség a megye déli és nyugati részén. A régebbi védelmi funkció maradványaként az Őrség területén jellegzetes szeres településszerkezet a jellemző. Az egymástól kisebb-nagyobb távolságra eső településrészeket ma a legjobb forgalmi helyzetű fogja össze és tölti be a településközpont szerepét A településszerkezet jellemzői tájegységenként A Kőszegi-hegységben lévő települések aprófalvak, a völgyekben elszórtan helyezkednek el. Négy település tartozik ebbe a tájegységbe. A Vas-hegy és Kőszeghegyalja kistáj magas üdülési potenciállal rendelkező, jó klimatikus és tájképi adottságú. A kedvező klimatikus adottságú települések találhatók. A gazdag történelmi örökséggel rendelkező települések közül kiemelkedik Kőszeg, mint a tájegység központja. A kistelepülések elszórtan helyezkednek el. A Pinka-síkon szórtan elhelyezkedő aprófalvak (13 település) kellemes táji környezetben üdülési potenciállal is rendelkeznek. A települési területek a térség viszonylag kis részét fedik, az ezt közelítően jellemző, statisztikailag is nyilvántartott belterületi arány alig több mint 3%. A Felső- Őrségben a szórtan elhelyezkedő aprófalvak egymáshoz közel, sajátos laza belterületi szerkezettel (a szeres településforma nyomaival) helyezkednek el, változatos, szép táji környezetben. A Vasi-hegyhát aprófalvai elszórtan helyezkednek el, a tipikus őrségi szeres településszerkezettel. Fekvésük festői. A települések jellemzően aprófalvak, elhelyezkedésük a tagolt terepadottságokhoz idomul, belső szerkezetük laza, sűrűségi mutatóik alacsonyak - a központi szerepkört betöltő, a városodás jeleit is mutató - Őriszentpéter kivételével. A belterületek részesedése mindössze 1,5% és ezen belül is rengeteg szabadterület található a sajátos települési struktúra következtében. A Sopron- Vasi sík középtájban három teljes és egy részlegesen érintett kistáját részben alföldi, részben folyómenti - völgyi adottságok jellemzik. A Répce- síkhoz délről közvetlenül csatlakozó Gyöngyös- sík éghajlati és domborzati adottságai nagyban hasonlóak: nyugati harmaduk mérsékelten hűvös, keleti felük mérsékelten melegedő és egészében mérsékelten nedves, enyhén hullámos, kavicstakarós hordalékkúp síkság. Településhálózata (összesen 31 település) a megye síkvidékein is szokásos sűrű aprófalvas, melynek szövetéből kiemelkedik a megyeszékhely (Szombathely) és az azt övező lineáris agglomerációs sávok (Gencsapáti- Gyöngyösfalu- Lukácsháza, illetve Gyöngyöshermán- Táplánszentkereszt- Tanakajd- és tovább a Rábai teraszon fekvő Vasszécseny), valamint a Répce- síkon a Bük-Csepreg településpár. A belterületek részesedése itt eléri a 10 %-ot. A Rábai teraszos sík településhálózata sűrű aprófalvas, melyből kiemelkedik a kistérségi központ szerepkört is betöltő Sárvár és Körmend városok. A belterületi arány ~5%. A Rába-völgy településhálózata szintén sűrű aprófalvas, eloszlásuk azonban egyenetlen: a 21 település 90%-a a kistáj déli ¼-én koncentrálódik, a központi szerepkört is betöltő Szentgotthárddal együtt. A belterületi arány ~5%. A belterületi arány - a szombathelyi agglomerációnak köszönhetően - nagyobb mint 6%. A vonalas műszaki infrastruktúra elemek mutatói (km/km 2 ) is itt a legmagasabbak a szombathelyi centrumba irányuló sugaras út- és közműrendszerek miatt. A középtáj egészét tekintve a megyei átlaghoz képest domináns az agrárjelleg, valamint, különösen a Gyöngyös-sík kistájon kiemelkedő a települési területfelhasználás súlya. Településhálózata (összesen 97 település, illetve önálló településrész) a megye síkvidékein is szokásos sűrű aprófalvas, melynek szövetéből kiemelkedik a megyeszékhely és az azt övező lineáris agglomerációs sávok, valamint néhány nagyobb, kistérségi központ szerepkört is betöltő város és környéke (Körmend, Sárvár, Szentgotthárd, valamint a Répce- síkon a Bük - Csepreg település-pár). A Kemeneshát mindkét kistája zömében Vas megyében van, de területük részben átnyúlik Veszprém, illetve Zala megyébe is. Az Alsó-Kemeneshátban a táj képe változatos, településszerkezete sűrű aprófalvas. 32 településének többsége a kistáj keleti határvonalának közelében sorakozik, a belterületek aránya 3%. A Felső-Kemeneshátban a sűrű aprófalvas településstruktúra a legszembetűnőbb. A megyébe eső közel 50 település közül kiemelkedik Vasvár városa. A belterületek aránya 4%, a térszerkezet erősen tagolt. 16

17 1.4.3 A területhasználatok táji szintű változásai A területhasználatok változása, a tájalakulás szoros összefüggést mutat a településszerkezet változásával. A múlt század közepéig - végéig a tájhasználat módja jelentős változást nem mutat a középkori állapotokhoz képest. A XIX. sz. második felében bekövetkező ipari forradalom jelentős változásokat okozott a területhasználat szerkezetében is. A területhasználat legkorábbi statisztikai adatai 1895-től állnak rendelkezésre. A tájhasználat a szántó, erdő, rét, legelő, valamint a kivett területek statisztikai adatainak alakulásán jól követhető. A megye jelenlegi területhasználati adatai művelési ágak szerinti bontásban ERDO FASITOTT GYEP (L) GYEP (R) GYUM KERT SZOLO SZANTO HTO NAD KIVETT ÖSSZ 94881,3 826,2 9674, ,7 3361,0 1290,5 1589, ,2 114,0 0, , ,0 ha 95707, ,6 4651,6 1589,6 114, , ,0 28,7 6,3 1,4 0,5 48,4 0,0 13,8 100,0 % 95707,5/28, ,6/6,3 6241,2/1,9 48,4 0, ,7/13,8 100, ha/% E: 95707,5/28,7 MÖT: ,0/57, ,7/13,8 100, ha/% TT: /86, ,7/13,8 100, ha/% (Takarnet adatbázis 2010.) A megye művelés alól kivett területe 15% alatt marad. A 86%-ot meghaladó termőterület döntő része (~2/3) mezőgazdasági terület, 1/3-a erdőterület. (Ez utóbbi valamivel több, mint a kivett területek duplája.) A mezőgazdasági összterületen belül uralkodó a szántóterületek aránya (85%) de jelentős a gyepterületi arány (~11%) is, ellenben elhanyagolható az ültetvény- és kertterületek (összesen ~4%), méginkább a nádas+halastavi területek részesedése. A fenti adatokból az országos és régiós átlagnak nagyjából megfelelő erdősültség, az országos és régiós átlagot valamivel meghaladó gyepterületi, illetve alulmúló kivett-, ültetvény- és kertterületi arány emelhető ki. A területhasználat művelési ágak és kistérségek szerinti alakulását az alábbiakban részletezzük Szántóterületek változása ás között, jelentős, 6%-os szántóterület növekedés volt regisztrálható. Egyes településeken ebben az időszakban a növekedés meghaladta a 10%-ot (Celldömölki kistérség északi része, Vasvári kistérség) és 1935 között nincs számottevő változás és 1962 között jelentős (12 %) szántóterület csökkenés figyelhető meg. A csökkenés általánosságban tapasztalható a megye egész területén, de legnagyobb mértékben a szombathelyi kistérségre és a celldömölki kistérségre volt jellemző és 1984 között kisebb mértékben tovább folytatódott a csökkenés (6%). Kismértékű szántóterület növekedés figyelhető meg a rendszerváltás óta eltelt időszak adataiban. A növekedés elsősorban Vas megye keleti területeire jellemző. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált közötti időszakban a szántóterületek mintegy 10%-kal csökkentek. A csökkenés egyértelműen a megye nyugati, domborzatilag változatos részeire a jellemző. Az általános csökkenés ellenére a megye keleti részein - elsősorban a celldömölki kistérségben - jelentős növekedés is előfordult. Összességében, a megye egészét nézve a mérsékelten csökkenő tendencia jellemző. Szántóterületek változása Vas megyében (ha) között

18 Legújabbkori tendenciák: Kiértékelve a fenti ábra adatait és azokat összevetve a évi adatokkal: a szántóterületek csökkenése - az 1990-es évek átmeneti és lassú ütemű növekedését követően - a megye összterületére vetítve - tovább folytatódott. Az utóbbi évtizedben a csökkenés megközelítette az 5000 ha-t, de a csökkenés dinamikája (átl. 500 ha/év) viszonylag alacsonyszintű. A legutóbbi, legfrissebb adatok szerint (Takarnet 2010.) a megye szántóterülete ,2 ha. A szántóterületek jelenlegi (2010.) megoszlását az alábbi táblázat, illetve ábra szemlélteti. A táblázat kistérségi összesítésben, az ábra településenkénti bontásban (%). KISTÉRSÉG SZÁNTÓTERÜLETI ARÁNY % ELTÉRÉS A MEGYEI ÁTLAGTÓL (+/-%) Celldömölki 59,6 +11,2 Csepregi 69,0 +20,6 Körmendi 50,2 +1,8 Kőszegi 44,7-3,7 Őriszentpéteri 29,9-18,5 Sárvári 58,3 +9,9 Szentgotthárdi 18,6-29,8 Szombathelyi 60,2 +11,8 Vasvári 42,5-5,9 MEGYE ÖSSZ.: 48,4 0,0 /színezéssel kiemelve a táblázatban a legjelentősebb eltérések: - világos tónus: +/- 6,25% - sötétebb tónus: +/- 12,5%/ A legerősebb eltérést a megyei átlagtól pozitív irányban a Csepregi kistérség, negatív irányban a szentgotthárdi és Őriszentpéteri kistérség mutatja, tükrözve a táji - termőhelyi adottságokat, a kistérségek területének szántóföldi alkalmasságát. Közelítően a megyei átlagnak felel meg (6% alatti eltéréssel) három kistérség. 18

19 1.4.5 Rét és legelő (gyep) területek változása Az állattartás fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan jelentősen csökkent a rét- és legelőterületek aránya az elmúlt száz évben. A csökkenés a 60-as évekig egyenletesnek mondható, míg ezután rohamosan gyorsul és között a gyepterületek elsősorban a megye észak-keleti térségében szorultak vissza. A tendencia tovább folytatódott 1913 és között, de a megye nyugati részén még növekedés is megfigyelhető és között újabb 4000 ha-ral csökkent a gyepterületek nagysága. A csökkenés már a megye teljes területén megfigyelhető. A 60-as és 70-es évek között a gyepterületek további 2500 ha-ral fogynak, de ez a csökkenés településenként rendszerint nem érte el a 2-3 %-ot. A 70-es évek után elterjedtté vált istállózó állattartás miatt azonban újabb jelentős, visszaszorulás következett be. 10 év alatt majdnem 27%-kal csökkent a területnagyság. (Ilyen jelentős változás - az ezt megelőző időszakban - csak év alatt következett be.) A rendszerváltás utáni időszak további drasztikus változtatásokat eredményezett. A gyepterületek közel 60 %-a eltűnt, átalakult más területhasználattá. A változás természetesen kritikusan érintette a vizes élőhelyeket és az erre épülő táplálékláncokat. Összességében megállapítható, hogy az egyik legjelentősebb területhasználat változtatás a gyepes területeknél következett be. A vizsgált időszakban, 2000-ig a gyepek ~75 %-a megszűnt. Jelentősebb, 10 %-ot meghaladó csökkenés a megye dél-nyugati illetve észak-keleti térségében figyelhető meg. A gyepek helyét - a statisztikák szerint - az erdők és a beépített területek foglalták el. ez a kedvezőtlen tendencia azonban a 2000-es években megszűnni látszik, a gyepek területe ismét nőtt. A gyepterületek jelenlegi (2010.) megoszlását az alábbi táblázat, illetve ábra szemlélteti. A táblázat kistérségi összesítésben, az ábra településenkénti bontásban (%). 19

20 Rét és legelő (gyep) területek változása Vas megyében (ha) között Legújabbkori tendenciák: Kiértékelve a fenti ábra adatait és azokat összevetve a évi adatokkal: a rét és legelő (gyep) területek csökkenése - az 1990-es évek gyorsütemű csökkenését követően - a megye összterületére vetítve - megállt, sőt, a gyepek az 1980-as évek végének megfelelő szintre növekedtek. Az utóbbi évtizedben a növekedés megközelítette a ha-t, a növekedés dinamikája (átl.1000 ha/év) viszonylag magas-szintű. A legutóbbi, legfrissebb adatok szerint (Takarnet 2010.) a megye összes gyepterülete ,6 ha. KISTÉRSÉG GYEPTERÜLETI ARÁNY % ELTÉRÉS A MEGYEI ÁTLAGTÓL (+/-%) Celldömölki 8,0 +1,7 Csepregi 4,1-2,2 Körmendi 7,4 +1,1 Kőszegi 4,0-2,3 Őriszentpéteri 8,1 +1,8 Sárvári 5,7-0,6 Szentgotthárdi 11,5 +5,2 Szombathelyi 3,9-2,4 Vasvári 7,4 +1,1 MEGYE ÖSSZ.: 6,3 0,0 /színezéssel kiemelve a táblázatban a legjelentősebb eltérések: - világos tónus: +/- 2,0% - sötétebb tónus: +/- 4,0%/ A legerősebb eltérést a megyei átlagtól pozitív irányban a Szentgotthárdi kistérség, negatív irányban a Kőszegi, Csepregi és Szombathelyi kistérség mutatja, - utóbbiak csaknem egyenlő aránnyal (2,2-2,4-es értékkel). A negatív eltérés okai nyilvánvalóan többfélék. Míg a Kőszegi kistérségben nyilvánvalóan az átlagosnál magasabb erdősültség és kertgazdasági jelleg, a másik két kistérségben a magasabb szántóterületi arány miatt kisebb a gyepek aránya. A pozitív eltérés a Szentgotthárdi kistérség esetében nyilvánvalóan ennek Rába-völgyi fekvéséből és gyenge szántóterületi termőhelyi adottságaiból fakad. Közelítően a megyei átlagnak felel meg a kistérségek több mint fele (2% alatti eltéréssel) Erdőterületek változása Az erdőterületek 1895 és 1935 (valószínűleg 1945) között kismértékben csökkentek. Erőteljesebb, olykor a 10 %-t is meghaladó csökkenés figyelhető meg a körmendi, vasvári kistérségek déli felén. A II világháborút követő erdőtelepítések nyomán jelentősen (16%) nőtt az erdősültség. Az 5 vagy 10 %-t meghaladó erdősültség növekedés elsősorban a Rába menti településeken regisztrálható as évektől egyenletesen és fokozatosan növekszik az erdősültség. Jelentősebb erdősültség növekedés a szentgotthárdi, körmendi, őriszentpéteri és a vasvári kistérségekben tapasztalható. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a tudatos erdőgazdálkodás következtében mintegy 25%-al növekedett az erdőterületek nagysága. A növekedés ellenére területi aránytalanságok is megfigyelhetők. A legjelentősebb telepítések a megye dél-nyugati és észak-keleti térségében történtek. A csökkenés elsősorban a megyeszékhely környezetében volt érzékelhető. A 90-es években. A 2000-es években az erdők területe számottevően nem változott, illetve egyes kistérségekben enyhén nőtt. 20