Pénzügyi Iránytű Program

Átírás

1 A hónap témája, érintett témakörök: Pénzügyi Iránytű Prgram Háttéranyag a havi tartalmakhz Hgy nyugdtan nyaralhassunk! 1. Vagynbiztsításk 2. Minimalizált készpénztartás és használat 3. Biztnságs bankkártya-használat szabályai 4. Internet-, mbil banklás biztnságsan. 5. Fgyasztói csprtk 1. Vagynbiztsításk Lakásbiztsítás A családk vagynában jelentős részt képviselnek az ingóságk (pl. autó, bútrk, híradástechnikai berendezések), valamint az ingatlank (lakás, nyaraló, családi ház). Könnyű belátni, hgy egy jelentősebb ingóságban vagy ingatlanban történt kár (pl. betörés) kellemetlenül érintheti a családi költségvetést, szélsőséges esetben akár fel is brulhat a család, az egyén pénzügyi egyensúlya. Ezekre a prblémákra jelenthetnek megldást az ingó és ingatlan vagyntárgyakra vnatkzó biztsításk. A biztsításkat elsődlegesen tűz és elemi kárk (pl.: villámcsapás, rbbanás, vihar, jégverés, árvíz, földrengés), vezetékes víz által kztt kárk, betöréses lpás, rablás és ezekhez kapcslódó vandalizmus, valamint üvegtöréssel járó kárk esetére lehet kötni. Ezeket kiegészítve lehetőség van a különböző sajáts igények, káresemények figyelembe vételére is. A laksság számára kínált tipikus vagynbiztsítás a lakásbiztsítás. Mire jó a lakásbiztsítás? A lakásbiztsításk általában a következő alapfedezeteket tartalmazzák: Tűz, rbbanás, villámcsapás; vihar, felhőszakadás, árvíz; hónymás, jégverés; földrengés, fölcsuszamlás, kő- és földmlás, üregbemlás; idegen jármű ütközése, légijármű ütközése, idegen tárgy rádőlése. A speciális igényeket kielégítő, magasabb biztsítási díj ellenében köthető kiegészítő biztsításk pedig a következők lehetnek: Betöréses lpás, rablás, vandalizmus; csőtörés, vezetékes vízkár, üvegtörés; villámcsapás másdlags hatása (indukció) balesetbiztsítás, felelősségbiztsítás(k) Tvábbi szlgáltatásk lehetnek: Oltás, mentés, rm- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés költségei; Ideiglenes lakás költségei, elmaradt bérleti díj; Szigetelési hibák, személyi kmányk pótlása és bankkártyák letiltása, zárcsere költségei, készpénz, vállalkzás vagyntárgyai Természetesen mindenki maga döntse el, mely fedezetek a legfntsabbak számára, de általáns tanács, hgy elsősrban azkat a nagy összegű, akár több milliós értékű vagyntárgyakat kell

2 biztsítani, amelyek megsemmisülése megrendítené a háztartás költségvetését, a többi fedezet inkább kiegészítő szempntkat szlgálhat. Mire érdemes különösen figyelni? A lakásbiztsításk kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hgy a legtöbb prbléma a szerződésben fglalt biztsítási összegek helytelen megválasztása, legtöbbször alulbiztsítás miatt merül fel. A lakásbiztsítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságk (ezen belül többféle kategória szerint) biztsítási összegeiről. Ezek kárrendezéskr nem vnhatók össze. Fnts szempnt, hgy a biztsító fizetési kötelezettsége csak azkra az ingóságkra terjed ki, amelyet a biztsítónál bejelentettek, mert csak így terjed ki rá a biztsítási fedezet. Ne feledjük a biztsítónak írásban bejelenteni, ha értékes vagyntárgyakkal gyarapdtt háztartásunk, kérve arra a biztsítási fedezet kiterjesztését. Tvábbá kiegészítő felelősségbiztsítás esetén jelezzük, amennyiben (újabb) gyermekünk született, annak érdekében, hgy a későbbiekben a fcizás srán elszabaduló labda által kztt kárkra is kiterjedjen biztsításunk. A biztsítási összeg - azn kívül, hgy a biztsítási díj megállapításának alapja - egyrészt a mindenkri kártérítés abszlút felső határa, másrészt meghatárzza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ezt legjbban egy példával tudjuk megvilágítani: ha valaki egy 10 milliós lakást csak 5 millióra biztsít, akkr teljes kár esetén csak 5 millió kártérítést kaphat, de egy 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylags kártérítés). Az épületek biztsításánál a közkeletű tévedéssel ellentétben sha nem a frgalmi értéket kell a szerződésbe fglalni, hanem az újjáépítési értéket, amennyiért az adtt épületet újra fel lehetne építeni. Épp ezért két, teljesen egyfrma épület piaci értéke között többszörös különbség is lehet, ha az egyik pl. a Rózsadmbn épült, a másik pedig egy félreeső kis faluban, de a biztsítás szempntjából mindkettőt azns éréken kell a szerződésben szerepeltetni. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásárltuk, akkr a kamatkkal növelt hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztsítási összeg annál nem lehet kisebb. Az ingóságk biztsításánál is az újrabeszerzési értékeket kell figyelembe (mintha újat vennénk mindenből). A leggyakribb hiba, hgy a legtöbb ember, ha arra kérik, hgy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új árn, a valóságsnál lényegesen kisebb számt mnd. Ez da vezet, hgy a kára csak töredék értéken térül meg. Az ingóságk értékével aznban nem csak szerződéskötéskr kell fglalkzni. A biztsító indexálást javasló ajánlatát (év végi értékkövetés, amikr a biztsító küld egy levelet, hgy ennyi meg annyi vlt az infláció, és emeljük meg értékeinket) célszerű elfgadni. Sőt, akkr is értesítenünk kell a biztsítónkat, amikr értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkn, vagy épp értékes vagyntárgyakat vásárlunk. (Mindkét esetben írásban kell a biztsítóhz frdulnunk.) Ügyeljünk arra, hgy a biztsításunk kiterjed-e és, ha igen milyen mértékben az ingatlanban tarttt készpénzre. Ezzel kapcslatban érdeklődjön a biztsítónál és/vagy lvassa el mit tartalmaz a szerződés. A biztsítás feltételei (pl. biztnsági zár) A biztsítók feltételei tartalmazzák, hgy a betörés elleni biztsítást milyen védelmi szint megléte esetén, milyen mértékben vállalják. Az előírt védelem többszintű lehet: Mechanikai védelem (ajtók, ablakk, zárak, rácsk) nem jelent áthatlhatatlan akadályt, de a betöréshez szükséges időt jelentősen meghsszabbíthatják, és ily módn esetleg el is veszik a behatló kedvét. Az elektrnikai védelem egyik fajtája a helyi riasztórendszer, ami erős hang- és fényjelzéssel zavarja meg a behatlót. Hatéknyabb módszer (bár némileg költségesebb is) az ún. átjelzős riasztórendszerek kiépítése, amely nem egy helyi szirénát szólaltat meg, hanem vagy közvetlenül a rendőrségen, vagy egy beavatkzó vagynvédelmi cégnél jelez.

3 Riasztás esetén a pár percen belül a helyszínre érkező szlgálat valóban hatéknyan léphet közbe. A biztsítás szerződések már a közepes kártérítési összegek kifizetését is megfelelően kialakíttt mechanikai, és kiegészítőként felszerelt elektrnikus védelem meglétéhez kötik. A nem megfelelő védelmi szinttel a biztsító jgsan tagadja meg a kártérítést. A védelmi rendszer kialakításánál érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, ezeket (szakszerű telepítés, beépítés esetén) a minősítés kategóriáján belül minden biztsító elfgadja. Az ezzel fglalkzó vállalkzótól feltétlenül el kell kérni és megőrizni a termék minősítésére vnatkzó tanúsítványt. CASCO-biztsítás A casc a saját gépjárművünket védő vagynbiztsítás, amely a szerződésben meghatárztt káresemények bekövetkezése esetén nyújt fedezetet. Ma már az autós társadalm jelentős része rendelkezik a saját gépkcsiban a tulajdns által önmaga, vagy ismeretlen elkövetők által kztt kárk enyhítésére szlgáló casc biztsítással. Különösen fnts ez, amikr a gépkcsival külföldre utazunk, hiszen, ha tt kzunk balesetet, esetleg ellpják vagy feltörik autónkat, biztsítás híján igen kíns helyzeteket is előidézhet. Ellentétben a kötelező gépjárműfelelősség-biztsítással (KGFB) a casc megkötése nem kötelező. Cascót akkr és annyiban lehet kötni, amennyiben ez saját érdekünk kívánja, ugyanakkr a biztsító is elzárkózhat a szerződéskötéstől, ha úgy ítéli meg, hgy az autó túl öreg, rssz műszaki állaptú, ezért annak biztsítása túlságsan kckázats lenne. Kifejezetten a casc biztsítás sajátssága az úgynevezett önrész, ami azt az összeget jelenti, melyet a járművet ért káresemény kapcsán minden esetben a biztsíttt fizet. Az önrészt két módn határzzák meg, egy százaléks érték- választhatóan a káresemény pl. 10, 20, 30 %-a -, illetve egy abszlút összeg, amelyek közül a biztsító mindig a magasabbat vnja le. Minél magasabb az önrész, ahhz mérten alacsnyabb a rendszeres díjfizetése mértéke. A casc díjának meghatárzásakr a biztsító hasnlóan a KGFB-hez más tényezőket is alapul vesz, így az autó krát, mtrnagyságát, az autó kártörténetét, illetve a gépjárműbe utólag beépített extra tartzékkat. Ez utóbbit külön kell bejelenteni, mert alapvetően a casc szériatartzékkra vnatkzik és az utólag beszerelt extrákra nem, vagy pótdíjat fizetés feltételével. Casc biztsítás esetén természetesen a biztsító mindig mérlegelheti, hgy vállalja-e a szerződéskötést. Érdemes az autóklubhz való csatlakzást is megfntlni, hiszen az száms segélyszlgáltatást, helyszíni hibaelhárítást kínál a bajbajuttt autósknak itthn és külföldön egyaránt. Lpás casc A lpás casc a nevéből adódóan lyan speciális casc termék, amely kimndttan egy káreseményre, lpás esetén nyújtanak biztnságt a gépjármű tulajdnsk számára. Ebben az esetben tehát ne számítsunk arra, hgy törésre, ttálkárra, üvegtörésre, elemi kárra biztsítónk fizetni fg. Tekintettel arra, hgy jóval kisebb a bekövetkezhető kárk köre, így jellemzően lcsóbban juthatunk a termékhez, amennyiben kimndttan csak lpáskár ellen szeretnénk gépkcsinkat biztsítani. A részletekről mindenképp érdeklődjünk a biztsítóknál, hiszen eltérőek lehetnek a szerződéses feltételek. Kötelező gépjármű felelősség biztsítás (KGFB) A felelősségbiztsítás legismertebb fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztsítás. Nevéből is következik, hgy nem önkéntes, mert gépjármű a közúti frgalmban csak akkr vehet részt, ha üzemben tartója (tulajdnsa) érvényes gépjármű-felelősségbiztsítással rendelkezik. A kötelező gépjármű-felelősségbiztsítás (KGFB) a biztsíttt által a szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével másk vagynában kztt kárkra és személyi sérülések esetére nyújt fedezetet. Gépjárművel történő külföldre utazáskr minden esetben ajánltt a zöld kártya kiváltása, attól függetlenül, hgy egyes rszágkba kötelező, máskba ajánltt, illetve van, ahl nem kell egyáltalán zöldkártya. A MABISZ hnlapján megtalálható táblázat részletesen tartalmazza ezeket az infrmációkat:

4 Fnts tudni, hgy ha a biztsíttt a kárt más uniós tagállam területén kzta, vagy a zöldkártyarendszer azn rszágainak területén, amelyek nemzeti irdájával a magyar Nemzeti Irda megállapdást kötött, a biztsító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti rszág gépjármű-felelősségbiztsítási jgszabályai szerint áll fenn. Ha a biztsító szerződésben meghatárztt helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti rszágban előírt mértéknél, a biztsító helytállási kötelezettsége a biztsítási szerződésben vállalt összeghatárk mértékéig áll fenn. Elindulás előtt mindenképpen érdemes ezzel kapcslatsan a MABISZ hnlapján tájékzódni. 2. Minimalizált készpénztartás és használat Túl sk készpénz tthn a párnacihában tartása, már csak abból a szempntból sem kifizetődő, hgy elesünk a banki kamattól. Fnts tudni emellett, hgy egy esetleges betörés esetén a biztsító a lakásban tarttt készpénzt jellemzően csak krlátztt mértékben téríti meg! A bankszámlaszerződésben a bank arra vállal kötelezettséget, hgy az ügyfél nála elhelyezett pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azk terhére kifizetéseket és átutalási megbízáskat teljesít, a számlatulajdnst pedig a számlája javára és terhére írt összegekről valamint a számla egyenlegéről értesíti. A bankszámlanyitás menete, költsége A bankszámla ma már a napi élet velejárója. A fizetéseket a bankszámlára utalja a munkáltató, a hitelek flyósítása számlára történik, a közszlgáltatók is a számláról történő fizetést preferálják. Az sem szrul részletes biznyításra, hgy a pénz védettebb a bankban, mintha tthn tartanánk vagy magunkkal hrdanánk. A bankszámlanyitáshz a kiválaszttt bankkal vagy takarékszövetkezettel szerződést kell kötni, így első alkalmmal személyesen kell bemenni valamelyik fiókba, a szükséges dkumentumkat kitöltése és aláírása céljából. A személyaznsság igazlása feltétel, ezért az ehhez szükséges kmánykat legyenek kéznél. A számlanyitás eredményeként a bank egy bankszámlaszámt ad (hivatals nevén pénzfrgalmi jelzőszámt), ami egyedi módn jelöli a megnyittt bankszámlát. Ezt minden számlaműveletnél (pl. átutalásnál) pntsan fel kell tüntetni. Az ügyintéző aláírásmintát is kér, ami biztsítja, hgy csak az ügyfele, vagy annak meghatalmazttja rendelkezhessenek a bankszámla felett. A bankszámla nem ingyenes szlgáltatás, költségei akkr is vannak, ha semmire nem használjuk. A bankk eltérően árazzák a számla állandó, illetve a frgalmtól függően váltzó költségeit. Az alacsny számlavezetési díj azknak előnyös, akik ritkábban használják a számlát és visznylag kis összegeket frgalmaznak rajta. Aki visznt gyakran használja a számlát, a nagybb frgalm miatt előnyösebb számára, ha alacsnyabb frgalmi díjakat fizet, még ha a számla állandó költségei (pl. a számlavezetési díj) magasabbak is. A számlanyitás előtt célszerű tehát átgndlni mire kívánjuk használni. Mielőtt kiválasztjuk a számunkra megfelelő bankszámlát érdemes legalább 3-4 intézmény kínálatát összehasnlítani. A bankszámlák közötti tájékzódáshz nyújt segítséget a PSZÁF hnlapján található ingyenes Bankszámlaválasztó prgram ( A prgramban a bankszámla használati szkásk megadásával könnyen kiválaszthatjuk a megfelelő bankszámlát, tvábbá a prgram kiszámlja a bankszámlahasználat havi, átlags becsült költségét is, mellyel összehasnlíthatóbbá válnak az egyes knstrukciók.

5 Mire használhatjuk a bankszámlát? Megnyittt bankszámlánkra készpénzt fizethetünk be vagy átutalást fgadhatunk, illetve arról készpénzt vehetünk fel bankfiókkban, bankkártyával bankjegy-autmatákban, pstahivatalkban. Fizethetünk róla bankkártyával vagy internetes vásárláskr. Megbízást adhatunk a banknak eseti és rendszeres átutaláskra - például közüzemi díjak fizetésére - akár belföldre, akár külföldre. A közüzemi díjak megfizetéséhez használhatjuk a csprts beszedési megbízást, amikr meghatalmazzuk a szlgáltatót, hgy leemelje számlánkról a szlgáltatás díját, a véletlen túlszámlázás ellen pedig teljesítési összeghatárt szabhatunk meg. Igen jól jöhet a számlaegyenleg túllépésének lehetősége vagy a flyószámlahitel. Ez esetben lyan hitelkeret kapcslódik a számláhz, amelyet bármikr igénybe vehetünk és visszafizetését követően autmatikusan újra megnyílik számunkra. A keretből felhasznált összeg után kamatt, a fel nem használt összeg után pedig rendelkezésre tartási jutalékt számít fel a bank. Napjainkban egyre inkább terjednek az elektrnikus bankszlgáltatásk, amikr a számla egyenlegével számítógépes vagy telefns kapcslat segítségével tthnról, a munkahelyünkről vagy akár a világ egy távli pntjáról rendelkezünk. A bankszámláhz bankkártya A bankszámlánkhz egy vagy több bankkártya is igényelhető. A bankkártya lyan szabvány méretű plasztik lap, melyet a hitelintézet bcsát ügyfele rendelkezésére, s mellyel az hitelt vagy készpénzt vehet fel, vásárlás esetén fizethet. A kártyát csak lyan kereskedelmi szlgáltató egységnél lehet használni, amely a kártyát elfgadó rendszerhez szerződéssel csatlakztt. Kártyahasználat esetén, a kártyán szereplő adatkkal (név, aláírás) és titks aznsítóval, a PINkóddal aznsíthatjuk magunkat. 3. Biztnságs bankkártya-használat szabályai Ha bankszámlánkhz bankkártya is kapcslódik, ennek előnyeit a nyári szabadság alatt is érdemes kihasználni. A bankkártya használat pénzügyeink biztnságs és kényelmes bnylítását teszi lehetővé azáltal, hgy nem kell magunkkal nagybb összegű készpénzt hrdani. Néhány fnts tudnivaló a kártyahasználat kapcsán Általáns gyakrlat minden kártyatípusnál, hgy a vásárlásért a bank a tranzakciós illetéken felül - nem számít fel díjat, belföldön a bankkártyás fizetés ettől eltekintve ingyenes. Ha autmatából veszünk fel pénzt, azt jellemzően tvábbi díj terheli. Ennek mértéke banknként eltérő, sőt attól is függ, hgy a bankunk saját autmatáját, vagy más bankét használjuk. Ha külföldön használjuk a kártyát, előtte tájékzódjunk a kártyahasználat díjairól, az árflyamkról és átváltási feltételekről. Kártyánkat csak azkban az üzletekben, illetve azknál az autmatáknál használhatjuk, ahl feltüntették ugyanazt a lgót (Pl. Mastercard, Visa), ami a kártyánkn is szerepel. A két fő bankkártya típus közti különbségek Az alábbi táblázat összefglalja a leggyakribb kártyatípusk használatával kapcslats főbb tudnivalókat. A költségekre vnatkzóan a hnlap fgyasztóknak szóló menüpntjára kattintva tájékzódhatunk. Betéti kártya Kinek pénzét költjük? Saját pénzünket a Mennyit költhetünk? Maximum amennyi a számlánkn van Ki fizet kamatt? A bank nekünk Megjegyzés

6 Hitelkártya Hitelt veszünk fel a banktól Milyen kártyát válasszunk? A bank által megállapíttt hitelkeret még fel nem használt részét Ha a bank által megadtt Mi a határidőn belül a hitel teljes banknak, összegét visszafizetjük, a ha bank nem számít fel határidőn kamatt. belül nem Vegyük figyelembe, hgy fizetjük készpénzfelvétel esetén már vissza a a készpénzfelvétel teljes időpntjától kezdődően tartzást kamatt kell fizetni! Az első bankkártyát érdemesebb a betéti kártyák közül választani. Ezek csak annyi költést tesznek lehetővé, amennyit az aktuálisan rendelkezésre álló pénzünk (számlaegyenleg) megenged. Hitelkártya használatában akkr érdemes gndlkdni, ha már kellő rutint szereztünk pénzügyeink kezelésében és rendszeres, önálló jövedelmünk van. A hitelkártyával kölcsönbe vett pénzt ugyanis magas kamat mellett kell visszafizetni, ha a kártyával készpénzt veszünk fel, vagy ha a kártyás vásárlást követően a bank által megadtt határidőn belül nem fizetjük vissza a teljes tartzást. Ezért flyamatsan nymn kell követnünk, mikr, mennyi az esedékes tartzásunk, ha nem szeretnénk, hgy használata a szükségesnél több pénzünkbe kerüljön. Néhány haszns tanács a biztnságs bankkártya használathz Vigyázzunk rá, akár a pénztárcánkra, hiszen ha illetéktelen kezekbe kerül, abból jelentős kár származhat. Ugyanez vnatkzik a kártyáhz tartzó PIN-kódra is. A kártyát és a hzzá tartzó PIN-kódt sha ne tárljuk egymás mellett; ugyanis ha mindkettő elveszik, vagy ellpják, szabadn hzzáférhetnek a bankszámlánkhz, és ebben az esetben a bank egyáltalán nem téríti meg a kárunkat. Tartsuk a kártyát biztnságs helyen és óvjuk a fizikai sérülésektől! Fnts, hgy a bankkártya elvesztése, ellpása esetén aznnal értesítsük bankunkat! Az értesítést követően, a kártya jgsulatlan használatából eredő kár a bankt terheli, de az értesítést megelőzően is maximum negyvenötezer frint lehet a kárunk. Minden kár minket terhel aznban, ha azt szándéksan kztuk, vagy megszegtük a bankkal kötött szerződésedben fglaltakat! Bankkártya használat felső fkn - Hitelkártyák Hitelkártya birtksaként minden lyan üzletben, mellyel a bank megállapdást kötött, lehetőségünk van a számla aláírásával hitelre árut vásárlni vagy szlgáltatást igénybe venni. A kártyáhz (vagyis a hzzá tartzó hitelszámláhz) a bankkal kötött szerződésben meghatárztt mértékű hitelkeret kapcslódik, amely igazdik jövedelmi helyzetünkhöz. A hitelszámla a kártyával végrehajttt műveletek, és a ténylegesen igénybe vett hitel összegének nyilvántartására szlgál, és jellemzően betétlekötésre, átutalásra nem alkalmas. A hitelkártya legfőbb előnye, hgy ha a megadtt szigrú feltételek és fizetési határidők betartásával használjuk, vásárláskr néhány hétig kamatmentesen használhatjuk a bank pénzét. Hitelkártya használatában annak érdemes gndlkdni, aki kellő rutinnal rendelkezik pénzügyei kezelésében és rendszeres, önálló jövedelme van. A hitelkártyával kölcsönbe vett pénzt ugyanis magas kamat mellett kell visszafizetni, ha a kártyával készpénzt veszünk fel, vagy ha a kártyás vásárlást követően a bank által megadtt határidőn belül nem fizetjük vissza a teljes tartzást. Ezért flyamatsan nymn kell követni, mikr, mennyi az esedékes tartzásunk, ha nem szeretnénk, hgy használata a szükségesnél több pénzbe kerüljön. Mire érdemes használni a hitelkártyát és mire nem? A hitelkártya előnyeit leginkább áruk, szlgáltatásk vásárlásakr használhatjuk ki, mivel segítségével lehetőségünk van hitelre vásárlni anélkül, hgy a kibcsátó banknál flyószámlát nyitnánk. A hitelkártyával a szabad hitelkeret erejéig vásárlni azkban az üzletekben lehet, ahl feltüntették a kártyán is szereplő védjegyet (lgót).

7 A hitelkártyát lehetőleg ne használjuk készpénzfelvételre, mert ennek külön díja van. Mivel a készpénzfelvétel hitelfelvételnek minősül, erre a kamatmentesség nem vnatkzik. Anyagi helyzetünk szempntjából szintén veszélyes lehet, ha tartós fgyasztási cikk (pl. TV, lap-tp) megvásárlását hitelkártya tartzás vállalásával intézzük. Ha a tervezett termék megvásárlását csak hitel felvételével tudjuk megldani, érdemesebb a hitelkártyánál alacsnyabb hitelköltségű áruhitelek közül választani. Miért igényel fkztt figyelmet a hitelkártya használata? Ahhz, hgy a hitelkártya valóban haszns partner, és ne időzített bmba legyen számunkra, érdemes kártyánkat az alábbiak figyelembe vételével használni: A hitelkártyával történő vásárlás a tranzakciós illetéket nem számítva - csak akkr díjmentes, ha a megadtt határidőn belül (türelmi időszak) a teljes tartzást (vásárlás, készpénzfelvétel összegét, kamatkat, egyéb, a kártya használatáhz kapcslódó költségeket is) megfizettük. Akár x napig akkr kamatmentes a tartzás, ha az elszámlási időszak első napján vásárlunk, később minden egyes nappal rövidebb ideig igaz ez. A kártya használatát megelőzően nézzünk utána, hgy ha csak a tartzás egy részét fizetjük vissza, akkr a bank a már befizetett összegek után is felszámít-e kamatt vagy csak a tartzás fennmaradó részére. Ha nem marad kamatmentes a tartzásunk, akkr a költségek magasak: a THM (teljes hiteldíj-mutató) akár 40% is lehet! Gndljuk végig, hgy a türelmi időszak végéig mennyit fizetünk vissza! Egy minimum összeget (jellemzően a fennálló tartzás 5-10%-át) mindenképp vissza kell fizetni, különben a bank a kamatn felül késedelmi pótlékt is felszáml! Hgyan használjuk bankkártyánkat internetes vásárlásra? Az interneten keresztüli vásárlásra ma már a legtöbb bankkártya alkalmas. Az interneten - hasnlóan a hagymánys üzletekhez, áruházakhz azkat a kártyákat fgadják el, melyeknek védjegyét feltüntetik. Az interneten történő fizetésre valamennyi, előlapján dmbrnymású, védjeggyel elláttt (pl. MasterCard, Visa, stb.) kártya alkalmas, tvábbá léteznek speciális internetes kártyák is. Ha elektrnikus kártyával rendelkezünk (pl. Maestr, MasterCard Electrnic, Visa Electrn), internetes felhasználhatóságát illetően banktól kaphatunk tájékztatást. Az internetes vásárlás a tranzakciós illetéket nem számítva - valamennyi kártyával díjmentes, a szlgáltatás egyéb költségeiről szintén a banktól kérhető tájékztatás. Mivel az utóbbi években, szerte a világn egyre inkább terjednek a bankkártyákkal kapcslats internetes visszaélések, a bankk új megldáskat is kifejlesztettek. A nemzetközi kártyatársaságk flyamatsan dlgznak az internetes vásárlásk biztnságának növelésén. Hazánkban egyelőre az ún. webkártya a legelterjedtebb megldás, amellyel nem lehetséges interneten kívül vásárlni, azaz kártyaszámunk esetleges ellpása esetén nem kell visszaéléstől tartani. (A bankk egy része lyan megldást alkalmaz, amelynél a kártyabirtks egyszer használható "kártyaszámhz" jut, mellyel mindössze egyetlen vásárlás hajtható csak végre az interneten. Más esetekben a webkártyával csak a knkrét vásárlásra elkülönített ellenértéket lehet elkölteni.). Bármelyik megldást választjuk is, fnts, hgy kizárólag a megfelelő biztnsági védelemmel elláttt hnlapkat látgassuk internetes vásárlás céljából. Ha bankkártyánkat internetes vásárlásra használjuk, akkr se feledkezzünk meg a kártya használatáhz kapcslódó napi limitek betartásáról, hiszen ezek internetes műveletek esetében is érvényesek.

8 4. Internet-, mbil banklás biztnságsan 1. Mire használhatjuk az internetet pénzügyeinkkel kapcslatban, és milyen előnyei vannak? Az elektrnikus szlgáltatásk közül az egyik legkényelmesebb és leggyrsabb ügyintézési mód, ha pénzügyeinket az interneten keresztül intézzük. Az interneten keresztül zajló banki ügyintézés gyrsan terjed Magyarrszágn, ma már több mint kétmillió ügyfél vesz igénybe internetbanki szlgáltatást. Segítségével banki, biztsítási vagy befektetési ügyeinket bárhnnan, bármikr intézhetjük. Az internetbanki szlgáltatásk lehetőséget nyújtanak többek között számlaegyenleg lekérdezésre, eseti és állandó átutalásra, betétlekötésre, vagy betétfeltörésre, bankkártyáhz kapcslódó limitek módsítására, bankkártya vagy hitel igénylésére, mbiltelefn feltöltésére és befektetések kezelésére. Emellett az internet segítségével tájékzódhatunk a megtakarítási lehetőségekről, árflyamkról vagy például a kamatkról is. Pénzügyeink internetes ügyintézési módjának főbb előnyei az alábbiakban fglalhatók össze: rugalmas, hiszen saját magunk banki ügyintézők bevnása nélkül - intézzük ügyeinket, könnyen kezelhető, gyrs, mivel nem kell a bankfiókban várakzni, a műveletek néhány perc alatt végrehajthatók, költségeit tekintve általában lcsóbb a bankfiókban történő személyes ügyintézéshez képest, nincs időbeli krlát, a szlgáltatás a hét valamennyi napjának 24 órájában hzzáférhető, nincs térbeli krlát, akár tthnról, akár a világ bármely pntjáról elérhető, biztnságs, mivel adataink védelméről titksíttt adatkapcslat gndskdik. 2. Hgyan igényelhetünk bankunknál internetes szlgáltatást? Internetes banklási szlgáltatást számlavezető bankunknál igényelhetünk, mellyel összefüggésben egy erre vnatkzó szerződést kell aláírni. Ezután kapjuk meg felhasználói aznsítónkat és egy titks jelszót (elektrnikus kód), valamint egy részletes tájékztatást a használatról. A felhasználói aznsító és a jelszó mellett egyes bankk egyéb biztnságs aznsítási módszereket is alkalmazhatnak. A biztnsághz tartzhat még, hgy a bank minden alkalmmal valamilyen egyedi aznsítót kér. (Pl. a bank küldhet SMS-ben belépésenként váltzó jelszót, illetve az aznsítást chipkártya is biztsíthatja, ami digitális aláírással elláttt védelmet jelent.) 3. Milyen technikai feltételek szükségesek az internetes bankláshz? Pénzügyeink internetes intézéséhez az alábbi technikai háttérre van szükség: internetes kapcslattal rendelkező számítógép A szlgáltatás igénybevételéhez bármely internet elérési módzat (mdem, adsl, kábel, Wi- Fi, htspt, stb.) megfelelő lehet, különbségek az adatátvitel sebességében (rendszer működésének gyrsasága) lehetnek. a bank által meghatárztt internetes böngészőprgram (MS Explrer, Firefx, stb.) A böngészőben engedélyezni kell a JavaScript használatát. a bank internetes hnlapján felhasználó aznsítónkat és jelszavunkat megadva léphetünk be a rendszerbe, amely egyéb biztnsági elemekkel is kiegészülhet. SMS aláíró jelszó használata esetén SMS fgadására alkalmas mbiltelefn-készülék és előfizetés is szükséges.

9 a PDF frmátumú elektrnikus számlakivnat megtekintéséhez, illetve hitelességének ellenőrzéséhez alkalmas prgram (Adbe - Acrbat Reader). 4. Hgyan kell banki átutalást végrehajtani az internet segítségével? Egy banki átutalás internetes végrehajtását az alábbi lépésekben tehetjük meg: 1. Lépjünk be a bankunk internetes hnlapjára, és válasszuk ki az internetbanki bejelentkezésre szlgáló felületet. Ez lehet önálló menüpnt, ikn, vagy bksz. 2. Jelentkezzünk be a felhasználói aznsítónk és jelszavunk segítségével. 3. A képernyőn megjelenik egy felhasználói felület, amely egyszerűen és közérthetően vezet végig a szükséges adatk megadásán és a teendőkön. Amennyiben már mst tudjuk, hgy a jövőben hasnló megbízást is fgunk adni, akkr azt sémaként vagy sablnként lementhetjük. A sabln legközelebbi használatakr aznban arra ügyelni kell, hgy a szükséges váltztatáskat (pl. összeg) a megbízás elindítását megelőzően mindenképpen hajtsuk végre. 4. A tranzakció bekerül a bank rendszerébe, a teljesítést követően ugyancsak az interneten keresztül - egy visszaigazlást fgunk kapni a banktól. 5. A kaptt visszaigazlást érdemes elmenteni, esetleg kinymtatni, ha valamely művelettel kapcslatban a bankkal utólags egyeztetésre lenne szükség. 5. Hgyan kell vásárlni az internet segítségével? Ma már száms árucikk és szlgáltatás is megvásárlható az interneten keresztül is, ami egyben a vásárlás legkényelmesebb módja. Az internetes áruházakban tthnról tölthetjük meg virtuális bevásárlóksarunkat. Az interneten keresztüli vásárlásra ma már a legtöbb bankkártya alkalmas, aznban léteznek kifejezetten erre a célra kialakíttt ún. webkártyák. Fnts aznban, hgy az adatainkkal való esetleges visszaélések elkerülése érdekében lehetőség szerint csak megfelelő biztnságú hnlapkat látgassunk meg internetes vásárlás céljából. 6. Internetbanklással kapcslats biztnsági kérdések Az internet, mint pénzügyi szlgáltatási csatrna általában jól működik, ugyanakkr skakat elbiznytalanítanak az elektrnikus pénzügyi szlgáltatáskkal kapcslatban időnként szárnyra kapó hírek adatmáslásról, adathalászatról. Az elektrnikus fizetés biztnsága állandó követelmény, amelynek érdekében a szlgáltatók flyamatsan fejlesztenek, és többszintű védelmi rendszereket építenek ki. Emellett a felhasználók is skat tehetnek az internetbank biztnságs használatáért Mire ügyeljünk internetes banklás esetén? Haszns tanácsk a biztnságs internetbank használathz: Használjunk víruskereső prgramt és rendszeresen frissítsük azt! A vírusirtó vagy antivírus prgram célja annak biztsítása, hgy a hálózatba vagy egy adtt számítógépbe ne juthassn be lyan állmány, mely kárkzást, illetéktelen adatgyűjtést vagy bármely, a felhasználó által nem engedélyezett műveletet hajt végre. Ma már számtalan ingyenesen letölthető vírusirtó prgram létezik, melyek használata és frissítése egyszerű. A vírusirtókkal rendszeres vírusirtás is végezhető, de e prgramk flyamatsan is tudják figyelni a számítógép kmmunikációját és kiszűrik a kárs állmánykat. Telepítsünk tűzfal-szftvert is, amit szintén rendszeresen frissítsünk! A tűzfal az illetéktelen hálózati hzzáféréseket megakadályzó szftveres vagy hardveres eszköz, amely a kmmunikáció flyamatába beépülve figyeli és szabályzza az átáramló frgalmat. A tűzfalakat általában az internetre kapcslt számítógépek és helyi hálózatk

10 védelmére alkalmazzák, hgy illetéktelenek ne férhessenek hzzá a hálózathz és a számítógépeken tárlt adatkhz. Fnts megjegyezni, hgy az ingyenesen letölthető vírusvédő prgramk nem rendelkeznek beépített tűzfal-funkcióval, ezért azt külön kell telepíteni az antivírus prgram mellé. A bank által rendelkezésre bcsáttt jelszót (amennyiben azt egyéb biztnságs aznsítási módszer nem egészíti ki) az első használat srán tanácss lecserélni. Amennyiben egyéb biztnsági aznsítás nincs, a jelszócserét a bank biznys időközönként a tvábbiakban is kérheti. A szlgáltatás igénybevételéhez használt aznsítót, jelszót ne adjuk meg senkinek! Ne készítsünk lyan feljegyzést (számítógépen és mbiltelefnn sem), amely illetéktelen kezébe kerülve lehetővé teszi a belépést a mi nevünkben! Elektrnikus kódunkat amennyiben nem elektrnikus aznsítás kapcsán kérik - telefnn, en vagy írásban még a bankunk sem kérheti. Ha ilyen kéréssel találkzunk, akkr biztsak lehetünk abban, hgy ezt valójában nem a bank kéri! Az ilyen eseményről aznnal értesíteni kell az intézményt, hgy megtehesse az ilyenkr szükséges lépéseket (figyelemfelhívás, rendőrség értesítése, biztnsági lépések). Minden esetben törekedjünk lyan jelszó megadására, mely nem kapcslható hzzánk, így nem fejthető vissza egyszerűen. (pl. lehetőség szerint ne kedvenc háziállatunk nevét és egy szimplán növekvő srszámt adjunk meg jelszónak) Az ilyen jelszó megjegyzése nehezebb, ugyanakkr már egy fkkal nagybb biztnságt nyújt. Interneten keresztül csak biztnságs helyről intézzük pénzügyeinket! Ne adjunk lehetőséget arra, hgy elektrnikus kódunkat más is láthassa! Csak végső megldásként használjunk nyilváns internetet (például internet kávézóban) bankügyeink intézésére. Ha mégis ezt tesszük, saját érdekünkben tartsunk be néhány fnts biztnsági szabályt: Ne válasszuk azt a lehetőséget, hgy a számítógép megjegyezze a belépéshez szükséges jelszót! Tanácss törölni a böngésző tárlóját is az internetes banklás után, hgy illetéktelen személy ne tudjn adatainkkal visszaélni. Ha nyilváns helyen intézzük pénzügyeinket, célszerű ezt követően megváltztatni a belépési jelszót. Az internetes rendszerből ne a böngésző bezárásával, hanem a kilépés gmbbal jelentkezzünk ki! Az internetbank használata közben a böngésző címsrában szereplő linket adatainak biztnsága érdekében ne küldjük tvább! 6.2. Milyen eszközökkel biztsítják a pénzügyi szlgáltatók a biztnságs internetbanklást? Az alább felsrlt eszközök az internetes banklás fkztt biztnságát szlgálják: A banki rendszerek többszörös tűzfalvédelemmel rendelkeznek. A banki tűzfalak feladata a bank rendszereinek és az ügyfelek adatainak megvédése, az illetéktelen hzzáférések kiszűrése. Az internetbank használatakr a kmmunikáció titksíttt csatrnán történik. Az internet nyitttságából adódóan az intézmények azkat az ldalakat, mechanizmuskat védik, amelyek üzletileg érzékeny infrmációkat tartalmaznak vagy tvábbíthatnak. Az ilyen ldalak elérésekr és használatakr a nrmál http helyett https védett kapcslat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény webszervere között. (Az SSL technlógiával védett csatrnán közlekedő adatk rendszerint 128 bit hsszúságú kulccsal kerülnek titksításra.) A bankk szinte mindegyike többszintű aznsítási rendszert alkalmaz, tehát meg kell adni külön a felhasználó nevet, a jelszót és tvábbi biztnsági kódt, amelyek mindegyike egyegy szintet jelent. A biztnságnak ennél is nagybb fkát jelenti az úgynevezett többcsatrnás rendszer, ahl nem csak a számítógépen, hanem egy másik eszközön is aznsítania kell magát az ügyfélnek. Ilyen például: SMS értesítés kérése a rendszerbe történő sikeres belépésről és annak időpntjáról; Időablak funkció, amely egy előre megadtt mbiltelefnszámról indíttt hívással percig engedélyezi az aktív műveleteket a rendszeren belül, utána letilt; Hasnló megldás az egyszer használats kód küldése egy előre egyeztetett mbiltelefn számra;

11 A tken - a számítógéptől teljesen független, véletlen számgeneráló szerkezet, amelyet külön PIN-kód véd. Ennek beírását követően tudja meg az ügyfél az internetes belépéshez szükséges, aktuális aznsító számát. A biztnságt szlgálja, hgy az internet bank figyeli az aznsítási, illetve belépési próbálkzásk számát, és meghatárztt sikertelen próbálkzás általában 3-5 után kitiltja az ügyfelet a rendszerből, tvábbá az inaktív ügyfél esetén néhány perc után bntja a kapcslatt. Léteznek lyan rendszerek, amelyek nem engedélyezik, hgy egy időben, több számítógépről ugyanazn aznsítóval használják a rendszert. Így ha a felhasználó óvatlanságából fakadóan az aznsító és kód illetéktelen kezekbe kerül, nem történhet meg, hgy az ügyféllel párhuzamsan valaki más is bejelentkezzen és hzzáférjen számláihz. Egyes banki rendszerek autmatikusan kérik a jelszó rendszeresen megváltztatását. Rendszerint a bankk a webszerverük felé érkező összes kérést indító, internetre felcsatlakztt gép adatait rögzítik, segítve ezzel az esetleges illetéktelen hzzáférés felderítését. Az internetes banki szlgáltatásk biztnságát szlgálják a chip kártyás rendszerek is. A kártyán a mágnescsík mellett megtalálható a hamisítást megnehezítő EMV chip is. Ez az Eurpay-MasterCard-Visa rövidítésekből álló specifikáció, amely biztnságssá teszi a bankkártya használatát az interneten - vagy bármely más nyílt hálózatn - elektrnikus kereskedelmi tranzakciók esetén. Megemlítendők tvábbá az ún. webkártyák is, amelyeket kifejezetten n-line vásárlásra fejlesztettek ki. A vásárlás lebnylítását megelőzően a webkártyát - amelyhez elkülönült kártyaszám tartzik csak annyi pénzzel szükséges és érdemes feltölteni, amennyit az nline vásárláskr el kívánunk költeni. A webkártyával bnylíttt vásárláskr kiküszöbölhető, hgy a bankkártya-számmal esetleg visszaéljenek. Amikr internetes pénzügyi szlgáltatást veszünk igénybe, ennek biztnsági aspektusairól alapsan tájékzódjunk, hgy később ne csak kényelmünk, de védelmünk is maximális legyen! 6.3. Az internetes csalásk tipikus esetei Az interneten keresztül zajló banki ügyintézés térnyerésével egy időben természetesen megjelentek az ezzel kapcslats visszaélések is. Az internetes csalásk módszerei és a védekezés eszközei flyamatsan váltznak, fejlődnek, ami fkztt felelősséget ró a szlgáltatást nyújtó bankkra, de a szlgáltatást igénybe vevő ügyfelekre is. Az internetes csalásk tipikus esetei a különböző megtévesztő ek, hnlapk: Trójai prgram Előfrdulhat, hgy csalók ben arra kérnek minket, hgy a küldött linkre kattintva - még ha nem is válaszlunk a levélre - "banki alkalmazást", valójában ártó szándékú szftvereket, víruskat töltsünk le a számítógépre, amelyek megpróbálják leállítani a víruskereső- és tűzfalprgramkat. A trójai prgram észrevétlen települ a számítógépre, és megszerzi a fnts infrmációkat (ügyfélaznsítók és jelszók). A megszerzett adatkat csalóknak küldi el, akik ezekkel követik el a csaláskat. Aznban a trójai prgrammal szemben nem vagyunk teljesen védtelenek, megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes a kártékny prgramk behatlását megakadályzni. Adathalászat (data phishing) Az egyik legjellemzőbb bűncselekmény, az "adathalászat". A csalók, mintha a bank nevében járnának el, különböző eszközökkel (telefnhívás, ) ravaszul ráveszik a gyanútlan számlatulajdnst, hgy árulja el aznsítóját és jelszavát, azaz, adja meg a banki

12 műveletekhez szükséges bizalmas, titks adatait. Ezekkel aztán belépnek az ügyfél internetbankjába, és nnan előre megszervezett számlákra utalják az ügyfél pénzét. Tudnunk kell, hgy a bank SOHA nem kéri el az ügyfél titks adatait ben! Ha kétségeink vannak, hívjuk fel bankunk telefns ügyfélszlgálatát infrmációért, segítségért. Megtévesztő hnlap (pharming) Bizts jó helyen járk, ez az én bankm? Gyakran előfrdul, különösen a már említett adathalász szélhámsk esetében, hgy ügyes e- mailek segítségével az ügyfeleket hamis banki ldalakra csalják. Ezek nagyn hasnlítanak az eredeti bank internetes ldalára, és az ügyfél, aki itt biztnságban hiszi magát, könnyen kiadja titks adatait, például úgy, hgy belép az ál-banki ldaln az internetbankjába beütve a szükséges kódkat. Az ál-banki ldal valóban bejuttatja őt az igazi internetbankba, így az ügyfél észre sem veszi, hgy becsapták, hgy megszerezték az adatait. Fnts tudni, hgy a valós banki hnlapk esetén a böngésző alsó sávján/felső címsrában szerepel a biztnságs kapcslat meglétét jelző kis lakat ikn, tvábbá az ilyen ldalak elérésekr és használatakr a nrmál http helyett https védett kapcslat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény webszervere között. Hnnan ismerhetjük fel a csaló eket, hnlapkat? A megtévesztő szándékkal küldött ek - akár magyar, akár idegen nyelvű - gyakran sürgős adatmegadásra, aktualizálásra szólítanak fel, esetleg valamilyen fenyegetést is megfgalmaznak (pl. "Ha nem adja meg az adatait, zárlják a számláját."). Mi a teendő gyanú esetén? Legyünk mindig gyanakvóak, ha lyan t/üzenetet kapunk, melyben arról tájékztatnak minket, hgy a bank szlgáltatásaihz használt adatainkat adjuk meg ben küldött linkre kattintva vagy egy telefnszámn. Ezt sse tegyük, helyette haladéktalanul értesítsük bankunkat. Amennyiben a bank nevében megtévesztő módn érkezett re/üzenetre már megadtuk aznsítónkat, jelszavunkat, mihamarabb tiltassuk le azkat, és kérjünk infrmációt bankunktól. 7. Milyen mbiltelefnhz kapcslódó banki szlgáltatásk léteznek? 7.1. SMS szlgáltatásk Az SMS szlgáltatás segítségével szinte aznnal értesülhetünk minden, bankkártyával végzett tranzakciónkról, valamint a számlánkra érkező jóváíráskról és terhelésekről. A legtöbb pénzügyi intézmény SMS szlgáltatás keretén belül számla-, kártya-, és egyenlegfigyelő, valamint interaktív sms szlgáltatást nyújt ügyfeleinek Mbil netbank A Mbil netbank lehetővé teszi pénzügyeink flyamats, gyrs és kényelmes nymn követését interneten keresztül, mbiltelefnra ptimalizált rendszer segítségével. Ma már egyre több bank rendelkezik internetbank mellett Mbil netbank szlgáltatással, amely a következőképpen érhető el: a szlgáltatást nyújtó alkalmazás mbilra telepítésével és /vagy a telefn beépített böngészője segítségével. Mbil netbankn könnyen és gyrsan elérhetőek a legszükségesebb banki funkciók, mint például a számlaegyenleg lekérdezése, eseti frint átutalásk, felhatalmazás csprts megbízásk kezelésére, betétlekötés/feltörés; bankkártyák kezelése (aktiválás, letiltás, bankkártya frgalm lekérdezése, limitek módsítása).

13 7.3. Fizetés a mbiltelefn segítségével Az utóbbi időben mbilunkat a telefnálásn és az SMS küldésen kívül egyre több mindenre használhatjuk, így például segítségével egyes esetekben vásárlhatunk vagy akár fizethetünk is. E szlgáltatáskat az intézmények mbil vásárlás szlgáltatásnak vagy mbil fizetés szlgáltatásnak nevezik. Az így nyújttt szlgáltatásk köre intézményenként akár jelentősen is különbözhet egymástól. Vásárlhatunk pl. autópálya-matricát, fizethetünk parklójegyet vagy mzijegyet, de akár bankszámlánk terhére befizethetjük a sárga csekkjeinket, küldhetünk, de akár fgadhatunk pénzt is. A mbilfizetési rendszerrel jelenleg még nem minden pénzügyi/mbil szlgáltató rendelkezik, és tt ahl megtalálható a lehetőség általában csak egy szűk termékcsprtt fed le (egy-egy termék, ritkábban egy-egy üzletlánc teljes termékpalettája). A nyújttt szlgáltatásk körével kapcslatsan érdeklődjünk a mbilszlgáltatónknál vagy a számlavezető bankunknál. A legtöbb ma használats szlgáltatás lényegében úgy működik, hgy vagy egy előre feltöltött egyenleg keretéig, vagy utólags fizetéssel (például mbilszámlán), vagy bankszámlán jelenik meg a vásárlt termék, szlgáltatás összege, és a kmmunikáció SMS-ben történik. (Amennyiben szlgáltatásról van szó, úgy annak kezdetét és végét SMS üzenetekkel bnylítják). A mbiltelefnnal történő fizetésre létezik aznban egy másik, Nyugat-Európában már elterjedt gyakrlat is. Ez az úgynevezett közeli rádiófrekvenciás kmmunikációs technlógia (Near Field Cmmunicatins - NFC) felé, ami azt jelenti, hgy a mbiltelefnt egyszerűen egy pillanatra da kell érinteni vagy közel kell tartani egy POS-terminálhz, amely máris érzékeli és - egy, a telefnba és a terminálba beépített csip segítségével - aznsítja a vevőt, és végrehajtja a tranzakciót. Ott, ahl a technlógia megtalálható, így fizetnek például a buszn és villamsn. A jegylyukasztás vagy érvényesítés helyett csak daérintik mbiltelefnjukat a kapaszkdóra szerelt készülékhez és máris kiegyenlítették az utazás árát sms-költség nélkül. Hazánkban 2011 nyarán alakult meg az az egyesület, amelynek célja az innvatív, mbil NFC technlógiára alapuló fizetési megldásk, rendszerek és szlgáltatásk hazai elterjedésének előmzdítása. Az egyesület tagjai között megtalálható a hárm hazai mbilszlgáltató, a legnagybb hazai pénzintézet, egy kártyatársaság, valamint a legnagybb pntgyűjtőkártyás hálózat. 5. A fgyasztói csprt 5.1 A fgyasztói csprt egy lyan önkéntes, ideiglenes vásárlási társulás, amely speciális előtakarékssági frmát kmbinál részletre történő vásárlással, és amely szerencseelemet is tartalmaz, s amelyet azzal a céllal hznak létre, hgy meghatárztt áruk (ingó vagy ingatlan dlg) tulajdnjgát az adtt csprt egyes tagjai a csprt segítségével megszerezzék. A csprt tagjai vállalják, hgy meghatárztt ideig meghatárztt összeget fizetnek be havnta. A fgyasztói csprtkban való vásárlási frma ugyanakkr a hagymánys részletvásárlástól eltérő feltételeket teremt, így például az áruhz jutás nem az első részlet megfizetésével egyidejűleg történik meg. A szervező által rendszeresen megrendezett közgyűléseken megtarttt srsláskn és/vagy előtörlesztés vállalása következtében dől el (ez utóbbi esetben annak alapján, hgy melyik tag vállalja a legtöbb még hátra lévő részlet esedékesség előtti megfizetését), hgy a csprt résztvevői közül az adtt alkalmmal kik jutnak hzzá a vásárlási jghz (kiket illet meg a kedvezményezetti minőség), mely tagk számára nyílik meg a lehetősége annak, hgy megvásárlják a meghatárztt ingóságt vagy ingatlant. A futamidő végén, az összes törlesztő részlet hiánytalan teljesítése esetén az a fgyasztó is hzzájuthat (adtt esetben akár év múlva) a vásárlási jghz, akit a futamidő alatt nem

14 srsltak ki, illetve akinek anyagi frrásai nem tették lehetővé, hgy előtörlesztést vállaljn (azn fgyasztók esetében, akik a futamidő legelején jutnak a vásárlási jghz, az előtakarékssági jelleg háttérbe szrul). A fgyasztói csprtk működésének lényeges tulajdnsága a szerencseelem, amely nemcsak srslással, hanem az előtörlesztés vállalásának lehetőségével összefüggésben is megmutatkzik, mivel a csprttag előtt nem ismert és általa nem beflyáslható a többi csprttag előtörlesztés-vállalási hajlandósága, nem tudható előre, hgy a vásárlói jghz jutáshz hány havi törlesztőrészlet felajánlása szükséges. Az előtörlesztés-vállalás lehetősége tehát lyan helyzetbe hzza a csprttagkat egymással szemben, hgy kedvezményezettként történő mielőbbi kiválasztásuk érdekében versenyezniük kell, ami a kevésbé fizetőképes csprttag előre nem ismert, kiszámíthatatlan hátrasrlásával járhat. Kiemelendő, hgy ha a fgyasztó magasabb szerződéses értéket köt ki (az általa megszerezni tervezett dlg vételárát több millió frintban határzza meg), akkr több szerződéses pzícióval (több tagsággal, szerződéssel) kell rendelkeznie, s így az általa kívánt összeghez csak akkr juthat hzzá, ha mindegyik szerződéses pzícióra egyszerre srslják ki, vagy mindegyik csprtban ő ajánlja fel a legnagybb törlesztőrészletet. A fentiek egyben azt is eredményezik, hgy a fgyasztó biznytalanságban van abban a vnatkzásban, hgy mikr jut a vásárlási jghz, s ezáltal a fgyasztói csprtba történő belépéskr megszerezni kívánt áruhz. 5.2 Jgi szabályzás A fgyasztói csprtk szervezését, működését külön speciális jgszabály nem szabályzza. Ez aznban nem jelenti azt, hgy a fgyasztói csprtkra ne vnatkznának azk a szabályk, amelyek mindenki mást általáns hatállyal köteleznek, így a Plgári Törvénykönyv, a fgyasztóvédelmi törvény, illetve a fgyasztókkal szemben alkalmaztt tisztességtelen kereskedelmi gyakrlat tilalmára vnatkzótörvényi előírásk. A speciális jgi szabályzást illetően kiemelendő, hgy a fgyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 55. -ának i) pntjában kaptt felhatalmazás alapján 2001-ben elfgadásra került a fgyasztói csprtk szervezésére és működésére vnatkzó részletes szabálykról szóló 186/2001. (X. 11.) Krm. rendelet, amely január 1-jén lépett vlna hatályba. Ezt az időpntt a 325/2001. (XII. 29.) Krm. rendelet január 1-jére, a 269/2002. (XII. 20.) Krm. rendelet július 1-jére módsíttta, majd a 205/2004. (VI. 30.) Krm. rendelet a 186/2001. (X. 11.) Krm. rendeletet hatályn kívül helyezte. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXIV. törvény 3. -ának a fgyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény módsításáról szóló évi XVI. törvény által beiktattt k) pntja értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre kiterjedt a fgyasztói csprtkról szóló külön jgszabály hatálya alá tartzó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére, aznban a törvény által hivatkztt külön jgszabály nem került elfgadásra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény, illetve évi CLVIII. törvény már nem tért ki a fgyasztói csprtk intézményére. A fgyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény január 1-jétől hatálys 16/B. -a rögzíti, hgy fgyasztói csprt január 1-jéig nem hzható létre.

15 5.3 A fgyasztói csprtk szervezése, a fgyasztói csprtkat szervező, működtető vállalkzásk által alkalmaztt kmmunikációs eszközök, a szervezők által megcélztt fgyasztói kör A fgyasztói csprtk szervezőivel történő kapcslatfelvétel kezdeményezése reklámkn, ügynöki hálózatn keresztül valósul meg. A fgyasztói csprtk szervezését az elmúlt években jellemzően széleskörű és intenzív reklámzás kísérte. A nymtattt sajtóban a reklámk reklámújságkban, nagybb példányszámú ingyenes vagy jellemzően szórakztató napilapkban, körzeti magazinkban jelentek meg, lyankban, ahl száms termék és szlgáltatás apróhirdetése mellett hitelközvetítők vagy más pénzügyi termékek hirdetései is megtalálhatóak. A 2010-ben és 2011-ben a Gazdasági Versenyhivatalban indult eljáráskból megállapíthatóan az elmúlt években a fgyasztói csprtkat szervező, működtető vállalkzásk szinte kizárólag nymtattt sajtóban megjelent reklámk révén népszerűsítették szlgáltatásukat. A pénzügyi válság kitörése óta egyre magasabb azn személyek száma, akik felkerültek a Közpnti Hitelinfrmációs Rendszer listájára (a tvábbiakban: KHR, ismertebb nevén: BAR-lista), s bankktól, hitelintézetektől, illetve pénzügyi vállalkzásktól tvábbi hitelre nem számíthatnak. A fgyasztói csprtkat szervező cégek ezeket a pénzügyileg sérülékeny fgyasztókat célzzák meg hirdetéseikkel. A termék (vásárlási jg megszerzése fgyasztói csprt tagjaként) célcsprtja elsődlegesen tehát az a fgyasztói réteg, amely valamilyen bjektív knál fgva nem tud banki hitelt vagy egyéb pénzügyi terméket igénybe venni, a Bar-listásk, akinek a jövedelmi szerkezete nem teszi lehetővé, hgy a bankk által kért feltételeknek megfeleljenek (nyugdíjask, alacsny jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkzók stb.), nem rendelkeznek a hitelfelvételhez szükséges önerővel, nem rendelkeznek a jelzálghitel felvételéhez szükséges terhelhető ingatlannal, nem tudnak kezest, adóstársat állítani stb. (erre mutatnak rá maguk a reklámk is: Nem hitelképes?, Bar-listásknak és nyugdíjasknak is! ). E fgyasztói körnek jellemzően aznnal van szüksége az általa igényelt összegre és nem esetlegesen év múlva. A fgyasztói csprt nyújttta lehetőség számukra ténylegesen nem tekinthető a hitel alternatívájának. 5.4 A nymtattt sajtóban megjelent reklámk (csak kiragadás-szerűen, egyes eljárásk alapján) Kezes és jövedelemigazlás nélkül igényelhető! NÁLUNK FIX A RÉSZLET! kezes és jövedelemigazlás nélkül, Ft Ft-ig; Ingatlanfedezetre! Nem kap hitelt? Nehezen teljesíthető banki feltételek? V an más megldás! BAR-listásknak és nyugdíjasknak is fix részletre fix törlesztő részletek Pénzre van szüksége? De elutasítják a bankk? VAN MÁS MEGOLDÁS!!! fgyasztói csprt mindenkinek! (Bárlistásknak és nyugdíjasknak is!) FIX HAVI DÍJ! MI - nem vagyunk bank, - nem adunk hitelt, - nálunk nincs THM EBKM, - nálunk nincs árflyamváltzás, - nálunk nincs rejtett költség fgyasztói csprt rendszer a bankk helyett Önért vásárlói csprt már 20 éve Magyarrszágn 5.5 A GVH eljárásai a fgyasztói csprtkat szervező vállalkzáskkal szemben, a bíróságk álláspntja 1. Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal több eljárást flytattt fgyasztói csprtkat szervező vállalkzáskkal szemben, megállapítva, hgy a vállalkzásk a fgyasztók

16 megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítttak (Vj-1/2005., Vj-149/2005., Vj-150/2005., Vj-183/2005., Vj-207/2005., Vj-163/2007., Vj-115/2008., Vj-111/2009., Vj-132/2009., Vj- 13/2010., Vj-18/2010., Vj-28/2010., Vj-29/2010., Vj-45/2010., Vj-65/2010., Vj-90/2010., Vj- 91/2010., Vj-2/2011., Vj-5/2011., Vj-33/2011., Vj-69/2011.). 2. A Versenytanács határzataival szemben benyújttt kereseteket a bíróságk elutasíttták. 3. A Gazdasági Versenyhivatal által a fgyasztói csprtkat szervező, működtető vállalkzáskkal szemben krábban leflyattt eljáráskban megszületett határzatk bírósági felülvizsgálata srán hztt ítéletekben a bíróságk világs, egyértelmű megállapításkat tettek a fgyasztói csprtkat szervező, kezelő vállalkzásk kereskedelmi kmmunikációival összefüggésben.

17 Melléklet Fgyasztói csprtk kckázatai - Figyelmeztet a hárm fgyasztóvédő hatóság Az elmúlt hónapkban egyre több fgyasztói csprtt szervező vállalkzás jelent meg a piacn. Ezek a cégek sk helyen reklámzzák szlgáltatásaikat. A hirdetéseket lvasók jelentős része aznban tvábbra sincs tisztában azzal, hgy mi is az a fgyasztói csprt. Emiatt skan panaszkdnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Nemzeti Fgyasztóvédelmi Hatóságnál vagy a Gazdasági Versenyhivatalnál. A hárm hatóság összegyűjtötte a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azkra adtt válaszkat. Kiket igyekeznek beszervezni a fgyasztói csprtkba? A nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazlással nem rendelkező, aznnali pénzügyi segítségre szruló embereket, a bankk számára nem hitelképes, BAR-listás adóskat, nyugdíjaskat. A fgyasztói csprtkat szervező cégek aznban gyakran kínálják szlgáltatásaikat vállalkzásk számára is. A fgyasztói csprttól hitelt kapk? Nem. Ha banktól vesz fel kölcsönt, akkr a szerződés aláírását követően aznnal hzzájut a pénzhez. Fgyasztói csprtk nem nyújthatnak hitelt. Miért gndlják skan azt, hgy a fgyasztói csprtn keresztül kölcsönhöz juthatnak? Azért, mert a fgyasztói csprtkat szervezők reklámjai ezt sugallják. A hirdetésekben a fgyasztói csprt, a pénzre van szüksége?, vagy a kezes és jövedelemigazlás nélkül kifejezések szerepelnek, egyéb infrmációk nem. Ezek alapján az lvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hgy aznnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hgy a fgyasztói csprt tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jgt szerezhetnek. Mi is az a fgyasztói csprt? A fgyasztói csprt tagjai mndhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy biznys összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárlják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.). Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tvább kell fizetnie a számára meghatárztt törlesztést egészen addig, amíg a csprt minden tagja hzzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhz vagy szlgáltatáshz. Hgyan dől el, hgy ki kapja meg az általa megszerezni kívánt dlgt? Alapvetően kétféle módn döntenek: előtörlesztés vállalással és/vagy srslással. Az adtt hónapban általában az a tag jut hzzá a vásárlói jghz, aki a legtöbb előtörlesztést vállalta. Ha valaki előtörlesztést vállal előre kifizeti a még meg sem kaptt pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük srslással döntik el, hgy ki juthat hzzá a vásárlói jghz. Az is előfrdulhat, hgy kizárólag srslás alapján dől el, hgy ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát akinek kedvez a szerencse, az aznnal hzzájut a vásárlói jghz, akinek nem, annak akár évekig várnia kell a srára. Fnts tudni, hgy a csprt többi tagjának előtörlesztés-vállalása nem kiszámítható, így a vásárlói jg mielőbbi megszerzése a saját anyagi lehetőségeink mellett a szerencsén múlik. Megbízható cégek szervezik a fgyasztói csprtkat? A fgyasztói csprtkat szervező vállalkzásk általában nem rendelkeznek a reklámkban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcslatban bankkkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel. A csprtszervező vállalkzás nem bank, semmilyen pénzügyi szlgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fgyasztói csprtk szervezését és működtetését végzi. A fgyasztói csprtkba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagkat. Egyáltalán: készpénzhez jutk? Nem. A fgyasztói csprtk nem pénzt, hanem vásárlói jgt adnak A megvásárlni kívánt autó vagy lakás értéke az az összeg, amelyre a hirdetések vnatkznak. A hirdetésben sugalltakkal ellentétben a fgyasztói csprt tagja tehát nem készpénzhez jut, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szlgáltatás tulajdnjgáhz. Ha például a tag a szerződés

18 szerint az igényelt összeget autóvásárlásra kívánja felhasználni, akkr - amennyiben hzzájut az igényelt összeghez - azt csak autóvásárlásra frdíthatja. Ráadásul a vételárat nem a fgyasztói csprt tagja kapja, hanem közvetlenül az autó értékesítőjének fizetik ki. Mikr juthatk az ígért javakhz? Mivel a vásárlói jg elnyerésének időpntja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfrdulhat, hgy csak a futamidő végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hzzá. A havnta befizetett törlesztő részletek után gyűlik kamat is? Nem. A havi befizetések nem kamatznak, tehát ha sem a nagy összegű befizetés, sem a szerencse révén nem kerülünk rövid időn nem szemben egy banki megtakarítással belül kiválasztásra, akkr lesz semmilyen gyarapdásunk az időközi infláció ellensúlyzására. Ezek szerint az is előfrdulhat, hgy hsszú évekig csak befizetek, de nem jutk például lakáshz vagy autóhz? Igen, sőt sajns ez a jellemző. Ha be szeretnék lépni egy fgyasztói csprtba, mit gndljak végig? Azt kell átgndlni, hgy valóban a fgyasztói csprt-e a legmegfelelőbb módja a megvásárlni kívánt termék vagy ingatlant megszerzésének? A vásárlói jg értéke beszűkíti a lehetőségeket. Előfrdulhat, hgy a fgyasztói csprt tagja csak több szerződés megkötésével juthat lyan összegű vásárlói jghz, amire szüksége lenne. Csakhgy ebben az esetben az egyes vásárlói jgk elnyerésének időpntja eltérő lehet, így lehetetlen azkat egyszerre felhasználni. Ha már beléptem egy fgyasztói csprtba és rájöttem, hgy az nem nyújt számmra hitelt, kiléphetek belőle? Ha a fgyasztói csprt tagja az aláírástól számíttt 30 napn belül meggndlja magát és szeretné felbntani a szerződést, akkr egy tízezer frint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet/részleteket a fgyasztói csprtt szervező vállalkzás visszatéríti. Amennyiben előtörlesztést vállal a következő közgyűlésre, úgy a szerződéstől a közgyűlés napjáig állhat el. Érdemes ugyanakkr dafigyelni arra, hgy a leendő tagknak a szerződés megkötésekr általában 1-2 havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig mely akár a szerződéskötést követő napra is eshet lerövidül. A 30 naps határidő leteltével, vagy a közgyűlés után a fgyasztói csprt tagja csak rendes felmndással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkr aznban a regisztrációs díjat nem, a már befizetett havi részletet/részleteket pedig csak a futamidő végén, de kamatk nélkül kapja vissza. Az a tag, aki kiválasztásra került és hzzájuttt az általa megszerezni kívánt vagyntárgyhz, a szerződést rendes felmndással nem szüntetheti meg, amíg a szerződésben meghatárztt valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett.