Egy 90-es évekbeli gyógypedagógiai tankönyv ezt tartja az értelmi fogyatékos gyermek pszichológiai jellemzésekor:

Átírás

1 A szülők: elfogadás, feldolgozás, együttműködés Készítette: Hupkáné Kósik Andrea Lépésről Lépésre Alapítvány

2 Tedd meg, amire képes vagy, utána imádkozz Istenhez, hogy adjon erőt ahhoz, amire nem vagy képes (Szent Ágoston) Az előadásom során nemcsak a fizikailag vagy szellemileg súlyosan sérült gyermekekre gondolok, amikor problémás gyermekeket említek, hanem minden olyan gyermekre, aki - genetikai betegséggel született - vagy bármilyen születéskor, vagy később kialakult betegséggel, rendellenességgel küzd - enyhe fokban sérült fizikailag vagy szellemileg - részképesség zavara van

3 A sérült emberkép fejlődése Az, hogy egy társadalom hogyan viszonyul a sérült emberekhez függ - a róluk kialakult képtől - sokszor ellentmondásos - kultúránként ké t változó A masai indiánok megölték fogyatékos gyermekeiket. Az azand törzsek tagjai szerették és óvták őket. A szudáni jukunok azt tartották, hogy a fogyatékosság az ördögi lélek műve, gyermekeiket magukra hagyták. A malajziai sem angok fogyatékosaikat bölcs embereknek tekintették, törzsi viták megoldását tették tőlük függővé. Az északi népek istenként tisztelték fogyatékosaikat.

4 Az ókori zsidók betegségnek tartották a fogyatékosságot, jegyeit bűntől való megbélyegzésnek ítélték. A középkorban azt tartották, hogy az ördög szállta meg őket, ezért boszorkányként kellett elégniük. A reneszánsz korban szerencsétlen sors által üldözöttnek vélték őket és kórházban gondoskodtak róluk. Napjaink modern, humanista korában joggal feltételezhetnénk jelentős, pozitív változást.

5 Egy 90-es évekbeli gyógypedagógiai tankönyv ezt tartja az értelmi fogyatékos gyermek pszichológiai jellemzésekor: a gyermek számára atárgyi világ átélésének módja torzulást szenved, kizárólag a szükségletekhez kapcsolódik, és ezért egész világképe szegényesebb. Még az enyhébb fogyatékos is megmarad az ingerek feldolgozásának kezdetleges fokán, az események mozaikszerűen raktározódnak el benne. ( ) Asúlyos értelmi fogyatékos gyermek alig, vagy egyáltalán nem tud adekvátan játszani, a debilis ugyan már játszik, de játéka sivár, fantáziátlan, valamint önállótlan, világképe torz, tökéletlen és hézagos, semmiképpen nem tud egésszé alakulni.

6 Az emberek viszonyulását, attitűdjét befolyásolják: - félelmek és szorongások, ami annak észlelésekor keletkezik, hogy valami alapvető hiányzik, vagy torzul ( az egyén önmagát is definiálja a lehetséges hiányosságok mentén) - sztereotípiák, melyek egy része negatív előítéleteken alapul (pl.: fizikai jellegzetességek, g hiányosságok alapján belső tulajdonságokra, értelmi képességre következtetünk), - pozitív sztereotípiák, melyek különleges tulajdonságokkal, képességekkel ruházzák fel, mert többet szenvedtek mint mások, így megértőbbek, türelmesebbek,

7 Ezek a sztereotípiák mélyen, kulturális, társadalmi hagyományainkban gyökereznek és a szülők gondolkodásában is megjelennek. A szülőknek meg kell küzdeniük - saját előítéleteikkel, t l -szorongásaikkal.

8 Az elfogadás, feldolgozás útja

9 Egy problémás gyermek érkezése válságidőszakokat, úgynevezett kríziseket eredményez a család életében. Első krízis - amikor a szülő legelőször szembesül gyermeke problémájával l -Aszülő intenzív fájdalmat él meg. - Rengeteg kérdés merül fel a problémával kapcsolatban. - családi döntés, meg tudnak-e birkózni a problémával.

10 Második krízis Harmadik krízis - A gyermek találkozik a világgal és kudarcélmények érik. - A szülők szakemberektől kérnek segítséget. - Megváltozik a család élete. - Az új egyensúly megtalálásának időszaka. - A probléma gondozása intenzív, hosszú távú, az egész családra hat, pl: a házasságra, a többi családtagra. - A családnak meg kell birkóznia a környezet olykor nyílt, hátrányos á reagálásaival. l - A helyzet a család baráti, szomszédi kapcsolatait is befolyásolja.

11 Negyedik krízis -A szülő bizonytalan gyermeke jövőjét illetően. Ha én már nem leszek, mi lesz vele? - Új kérdések fogalmazódnak meg, pl.: Tud-e majd dolgozni? Élhet-e önállóan? Lehet-e majd családja? Mit lehet tenni, hogy a jövője jobb legyen? Ezeken a kríziseken, ha egy család nem tud túljutni, akkor előfordulhat lh - önvád, vagy a másik felelőssé tétele, - a család széthullása,. a fájdalmunkat nem tudja megérteni senki érzése.

12 Gyász - másképp A megnyugvás alapja az elfogadás, az ehhez vezető út a gyász. A gyászfolyamat lépései (Kübler Ross) -sokk - tagadás - harag - fájdalom - elfogadás. Mit gyászolnak a szülők? A 9 hónapos várakozás során eltervezett tökéletes utód képének eltemetése, a problémamentes, tökéletes gyermek képének meggyászolása zajlik

13 Mitől más ez a folyamat? - Nincsenek meg a rituális keretei, a kultúránk nem ad fogódzókat. - A gyászfolyamat beindulása érzelmileg megterhelő, a folyamatosan zajló események miatt nincs rá idő. -Atagadás, harag fázisában a szülők kétségbeesetten keresik a megoldást, mindent kipróbálnak ami javulást, gyógyulást ígér. - Az elfogadás nem egyszeri és örökérvényű. A gyermek életének minden egyes állomásán újra végigjárják az elfogadás útját.

14 Változások a szülőkben - Gyakrabban jelentkezik szorongás, félelem érzet. - Különböző elhárítási folyamatok figyelhetők meg. - Saját maguk felé, vagy a külvilágra kivetítve gyakrabban éreznek gyűlöletet, t haragot. - Szülői kompetencia érzésüket gyakrabban éri frusztráció. - Önértékelésük alacsony, saját személyes kudarcként élik meg a problémát. - Szocializációs zavar, szégyen fordulhat elő. - Ez gátolja kapcsolatteremtő képességeiket és befolyásolja a gyermekükkel való viszonyukat is.

15 Elhárító mechanizmusok Elfojtás - Bizonyos tudattartalmakat nem enged a tudatba bekerülni. Tagadás - A valóságot tagadó személy nem vesz tudomást szorongása külső okainak létezéséről, bagatellizálja, negligálja a problémát. Projekció - A probléma okát másnak tulajdonítja, j kivetíti másra az érzéseit. - A gyermek felruházása nem létező képességekkel. Reakcióképzés - Nem megfelelő viselkedéssel reagálja le az elfojtott tudattartalmakat, önbüntető életstílus.

16 Eltolódó egyensúlyok Megváltozik a szülők nevelési attitűdje. - A gyermeket nem vagy alig korlátozzák. - Engedékenyebbek problémás gyermekükkel. - Több türelemmel fogadják, jobban tolerálják a nem elfogadható viselkedését is. Következmény - Sérülhet a szocializációs folyamat. - A gyermek nehezebben alkalmazkodik.

17 Negatív megoldás - Nyílt elutasítás. Félmegoldás - Rejtett tt elutasítás. A szülő úgy tesz, mintha elfogadná, de megmarad a belső elutasítás, ami nem tudatos. Tünetképzés. Pozitív megoldás Pozitív megoldás - Az elfogadás.

18 Együttműködés Az én-védő, elhárító mechanizmusok akadályozzák a probléma elfogadását, megértését, a segítségkérést elodázzák, nehezítik az együttműködést. Az agresszív érzések társadalmilag elfogadott tevékenységben történő levezetése (szublimáció) segítséget jelent az elfogadás felé vezető úton. Az elfogadás eljuttathatja a szülőt a gyermekével közös azonosulási pontokig, segíti az együttműködést.

19 Mi zajlik a szülőkben 1. Az anya

20 Az elég jó anya Ezt a fogalmat Winnicott, a tárgykapcsolati iskola neves képviselője vezette be. Jelentése: amikor az anya megfelelő érzékenységgel és ráhangolódással képes arra, hogy csecsemőjével azonosulva alkalmazkodjon annak szükségleteihez. Problémás gyermek esetében a winnicotti dilemma ( elég jó anya vagyok-e?) kiélesedik. Okai: a problémával l való megküzdés folyamatos szorongással jár. Az anya állandó készenléti állapotban van, nem tud ellazult állapotban együtt lenni a gyermekével. Overprotekt magatartás, félreértések alakulnak ki.

21 Az anya jellegzetes reakciói - Benne marad az anya-gyermek szimbiózis állapotába. - Kisajátítja a gyermek gondozását. - Folyamatos szorongás, önértékelési probléma, készenléti állapot. -Belső tudattalan konfliktussal küzd saját előítéletei miatt. - Beindulnak az elhárító, én-védő mechanizmusok. - A gyermeki agresszió kezelésének nehézsége.

22 Mi zajlik a szülőkben 2. Az apa

23 Apává válni Míg az anya 9 hónapig tudatosan készül az anyai szerepre, az apának ez nem adatik meg. A férj a születés után, a gyermekkel való közvetlen kapcsolatban éli meg először az apai szerepet. Ez a kezdeti időszak nagyon érzékeny a férjek apává válásának szempontjából. Ha a házastárs ki van zárva a gyermek gondozásából, az apai szerep néha ki sem alakul.

24 Az apa jellegzetes reakciói - A problémás gyermeket kudarcként éli meg. - Retteg, hogy kárt okoz a gyermekben, kerüli a fizikai kontaktust. - A gyászfolyamat beindulásának időszakát érzelmileg nehezen viseli. - Nehezen mutatja ki, verbalizálja érzéseit. - Kiszorul a családi életből, feleslegesnek érzi magát. - Munkába, társadalmi tevékenységekbe menekül, vagy kihátrál a helyzetből.

25 Testvér, tágabb környezet Atestvércsakúgy, mint az apa kiszorul a problémás gyermekkel való kapcsolatból. Érezheti elhanyagoltnak, háttérbe szorítottnak magát. Reakciói: félelem, hogy kigúnyolják a testvér miatt, hogy majd neki kell ápolnia beteg testvérét. Szeretne elszigetelődni a családtól. Erősebben ragaszkodik a kortársaihoz. A tágabb környezet, pl. nagyszülő zavarban van, hogyan reagáljon a helyzetre, ezért viselkedésük mesterkélt lesz. A család hajlamos az elszigetelődésre.

26 Megoldások Lehetőséget kell adni, mind az apa, mind a testvér számára, hogy kapcsolatot tudjon kialakítani a problémás gyerekkel. A családi kapcsolatok helyreállítása érdekében családterápia, párterápia igénybevétele. Önsegítő csoportok. A cél, hogy a családtagok egymás felé tudjanak fordulni, felül tudjanak emelkedni fájdalmukon és azonosulási pontokat tudjanak találni a problémás gyermekkel.

27 És mi zajlik benne? A gyermek

28 Valóban szegényesebb a világképe, fantáziátlan, át a önállótlan, képtelen az adekvát játékra? Winnicott szerint a gyermek is csak akkor képes önmagát megtalálni, ha képes a kreatív tevékenységre. A legelemibb tevékenységek is lehetnek kreatívak, ha az egyén önmaga szabad kifejeződését éli meg benne. Például a játékban. A játék és kreativitás szorosan összekapcsolódó fogalmak. Ké blé á éldá l ét l il Képes e erre egy problémás, például értelmileg fogyatékos gyermek?

29 Nemcsak az anya hangolódik rá gyermekére, de gyermeke is érzékeli az anya rezdüléseit, szorongására szorongással, oldottságára, oldottsággal reagál. a játék olyan kreatív élmény, mely során az egyén képes alkotni, személyiségét használni, létezni. Azt a szülő, anya, vagy terapeuta visszatükrözi ezáltal az egyén önmagát, saját létélményét egységként élheti meg. (Winnicott)

30 Thalhammer német filozófus szerint a deficitek valójában nem éi érintik a pszichés vonatkozásokat, az identitást és az önértelmezést. é t A kognitív másmilyenség sajátos létélményt jelent, szubjektív megtapasztalást, t t amibe beletartozik t az öö öröm, szenvedés, harag képessége, a törekvés arra, hogy önmagát a világban és emberi kapcsolataiban határozza meg.

31 A mássággal küzdő gyermek fantáziája ugyanolyan sokszínű, mint az egészséges gyermeké. Az értelmi, vagy fizikális másság nem az értelmi képesség deficitje mentén határozható meg, hanem annak a kapcsolati világnak a mássága alapján, amelybe a problémás gyermek beleszületik. A képesség a játékra, kreativitásra számukra is adott.

32 Köszönöm a figyelmet!