Reformpedagógiai áttekintés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reformpedagógiai áttekintés"

Átírás

1 Reformpedagógiai áttekintés A MONSTESSORI-pedagógia áttekintése Maria Montessori ( ) Olaszország első orvosnője, 1898-tól gyógypedagógiai intézetet vezet, majd további egyetemi tanulmányok; január: Róma, az első casa dei bambinit (gyermekház) megnyitása 3-6 éves gyermekek számára, ennek nyomán kialakuló módszere hamarosan világszerte elterjedt ban Barcelonába költözött; 1929: a máig működő Nemzetközi Montessori Szövetség (Association Monstessori Internationale) megalapítása Amszerterdamban; 1936-ban a hollandiai Laren városában telepedett le; rendszerét folyamatosan továbbfejlesztette, a harmincas években kialakította békére nevelési és kozmikus nevelési koncepcióját. Világnézeti, politikai elvek: Holisztikus kozmikus elmélet : az ökológiai szemléletmódon, az evolúciós elméleten, a pozitivizmus tudományfelfogásán és a keresztény tanításokon alapuló szintézisre törekvés; az univerzum dinamikus bonyolult kölcsönhatásrendszer, amely Isten teremtő munkálkodása következtében jött létre, ez nem egyszeri teremtő aktus, hanem hosszú folyamat eredménye. Az isteni vezérlettel megvalósuló evolúció különleges szereplője az ember, aki kultúrát teremtő és a kultúrától függő élőlény, akinek fontos földi feladatai vannak. Rousseau, Pestalozzi és Fröbel pedagógiai felfogása, a korszak orvostudománya és pozitivista természettudományos eredményei, valamint gyermekgyógyászati, értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére irányuló gyógypedagógiai törekvések; francia orvos Jean- Marc Itard ( ) és tanítványa, Edouard Seguin ( ) m űvei. A gyermeki öntevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás, az akadályok elhárítása a gyermek fejlődése elől, a gyermek szükségletei és szellemi élete spontán kibontakozása feltételeinek biztosítása, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan is elvégezhessen: Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak! A gyermek rendelkezik azzal a képességgel, hogy személyiségét belső fejlődésén alapuló terv szerint önmaga építse fel (önmaga építőmestere) a fejlődés ún. szenzibilis fázisok intenzív, irreverzíbilis időszakok során valósul meg, főbb szakaszai: év a) 0-3 év az érzékszervei tapasztalatok ösztönös befogadása (abszorbeálása) b) 4-6 év a tudat fejlődése, az és az akaraterő megjelenése éves kor: szociális embrió extrovertáló intelligencia időszaka (tudományos ismeretek alapjai, közösségi és erkölcsi fogékonyság) év: szociális újszülöttkor : (önálló döntések, védelem és biztonság szükséglete, fogékonyság a felnőttkor társadalmi szerepe, az igazság és az emberi méltóság iránt). 1

2 A tanulás és a nevelés fogalma: A nevelés a gyermeki személyiség önművelés útján történő felépítéséhez szükséges feltételek megteremtése. A tanulás az előkészített környezetben, öntevékenysége során jelentkező erőteljesebb koncentráció keretében megvalósuló figyelempolarizáció, amely abszorbeáló értelem segítségével elvezet a belső rendhez. Nem kizárólagos tudásközvetítő, hanem a tanulók önművelődési folyamatának hátterében tevékenykedő indirekt szervező-irányító. Előkészíti a taneszközöket, újakat tervez, készít, ellenőrző feladatlapokat szerkeszt, megfigyeli növendékeit és ennek alapján személyre szabott segítséget nyújt, tanácsokat ad a témaválasztáshoz anélkül, hogy osztályozna, ellenőriz, figyelmeztet és korrigálja a tévedéseket. A gyermek fejlődésének szenzibilis szakaszaira alapozott univerzális tanterv, amelynek műveltségtartalmai magukba foglalják a földi élet és az emberi kultúra evolúciójára, valamint a kozmikus tervre vonatkozó fontos ismereteket. Didaktikai-metodikai, szervezeti mozzanatok: A nevelés-oktatás legfőbb formája az önművelő jellegű szabad munka; a nevelő közvetett módon, tudatosan előkészített környezete segítségével kíván hatni a gyermekekre olyan pedagógiai tér kialakítása, amelyben a gyermekhez méretezett környezet és eszközök biztosítják a mindenkori fejlődési sajátosságoknak (szenzibilis szakaszoknak) megfelelő gyermeki szükségletek alapján kibontakozó aktív tanulás feltételeit. A kibontakozó tevékenység célja, hogy a gyermeket saját fáradozásai útján segítse hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez. Új fejlesztések: Az 1930-as évektől békére nevelés és kozmikus nevelés koncepciójának és eszközeinek kidolgozása; 1960-as évek: további eszközök kifejlesztése, a középiskolai tagozat továbbfejlesztése. A WALDORF-pedagógia áttekintése Rudolf Steiner ( ) Osztrák vasutas család gyermeke, szegényes körülmények között eltöltött gyermekkor, tanulmányok Bécsben: matematika, fizika, irodalom, a Goethe-kiadás munkatársa, szerkesztő, házitanító, tanár egy munkásiskolában, : a Teozófiai Társaság német szekciójának elnöke, folyamatos írói és előadói munkásság a szellemi és kulturális élet megújítása szolgálatában, az 1919-ban alapított Waldorf-iskola és az önálló antropozófiai mozgalom szellemi atyja. Világnézet/antropológia: Antropozófia: az ember a kozmosz tükörképes és ebben előre meghatározott fejlődési fokokon keresztül halad a szellemi lét irányába; a szellemivé válás útján közvetlen lehetősége van a magasabb érzékek feletti világba való belépésre. A karma (sorstörvény) és a reinkarnáció (az újjászületés) elfogadása. A társadalom hármas tagoltságának eszméje: a jogi-politikai, a gazdasági és a kulturális élet függetlensége. Német idealizmus, klasszikusok, különösen Goethe, antik filozófia, teozófia, gnózis, német misztika, rózsakeresztesek, stb. A pedagógiában: német reformpedagógia, munkaiskola, művészetpedagógiai mozgalom, életközösség-iskolák. Kezdetben a tanár irányításával, majd később egyre erőteljesebb betagolódás és a kozmikus fejlődésbe és az azon való munkálkodás; konkrét ismeretek készségek elsajátítása a külső világban való érvényesüléshez. 2

3 Gyermekantropológia és fejlődéstan: Az ember négy testből áll, amelyek hétéves szakaszokból álló ritmus keretében fejlődnek ki. A testeken keresztül összeköttetésben van minden létezővel: az ásványvilággal, a növényekkel, az állatokkal és szellemi létezőkkel: az 1. fizikai- 2. éter- 3. asztrál- 4. én -testen keresztül. A gyermekek individualitását a négy temperamentum: kolerikus, szangvinikus, melankolikus, flegmatikus keveredése adja. Tanulásfogalom: A tanulás a testek kifejlődése során történik: 1. utánzás; 2. követés; 3. tényszerű gondolkodás; 4. az én segítségével történő önnevelés útján. Nevelésfogalom: A mindenkori magasabb rendű lényegi rész hatása az alacsonyabb rendűre, a cél és a temperamentum figyelembevétele, ezek harmonizálása. Tanár/nevelő: A saját személyisége és a környezet alakítása által hat, valamint a temperamentumok művészi-szuverén kezelése által: 1. példakép; 2. tekintély; 3. szakszerű oktatás; 4. a szakképzés ideje. Minden hagyományos tárgy megmarad, de specifikus antropozófiai orientációval az epochális rendszer; az oktatás művészeti jellegű alakítása; az idegen nyelvek és a hangszeres zene tanulásának korai kezdete (1. osztálytól) a kézműves-tevékenység és praktikus ismeretek fontossága, többek között különböző gyakorlatok a felsőbb osztályokban; euritmia mind a 12 osztályban. Alapelvek: kultúrtörténeti fokozatok, tanterv, mint fejlesztési terv; koncentráció, azaz összefüggő tanítás és tanulás az osztálytanító és a fő tárgyak epochális oktatása révén. Didaktikai-metodikai, szervezeti mozzanatok: Főtárgyi oktatás: a fő tárgyak tanítása kb. négy hetes epochákban; a tankönyvek (majdnem) teljes hiánya, a tanulók maguk írják epochális füzeteiket. A szerves-genetikus tanulás hangsúlyozása: pl. a magtól a kenyérig, a fától a fából készült szerszámig. Osztálytanító rendszer 8. osztályig, azután szaktanárok. Az oktatás és az iskolai élet ritmikus tagolása: az év meghatározott ritmusa. Ünnepségek havonta, számos, az oktatást strukturáló rituálé, iskolai énekkar és zenekar. Intenzív szülői együttműködés. Az osztályozás hiánya, helyette: szóbeli értékelés, többek között a személyre szóló verssel, nincs bukás, szoros együttműködés az iskolaorvossal. Új fejlesztések: Képzési koncepciók az általános és a szakképzés integrációja érdekében, az ökológiai nevelés koncepciója stb. 3

4 A DALTON-TERV pedagógiai rendszere Helen Parkhurst ( ) Amerikai tanítónő, reformpedagógus, vidéki vendéglős család gyermeke, 1904: osztatlan vidéki iskola tanítónőjeként tanulósarkok létesítése, később tanári diplomát szerez, tanítóképzőben tanít, 1914-ban M. Montessori hallgatója Rómában, ig Monstessori munkatársa és képviselője, a Dalton-laboratóiumi-terv kialakítója, amely nevét az 1920-ban Dalton városában létrehozott középiskoláról kapta, között a Dalton Scholl New York vezet ője. Világnézeti, politikai és pedagógiai eszmék: Demokratikus-liberális alapvetés, a szabadság és az öntevékenység hangsúlyozása az egyének és a csoport interakciójának keretében. E. J. Swift: Mind in Making, Swift educational invironment, amerikai pragmatizmus (Dewey), különböző kísérleti iskolák individualizálási koncepciói, Progressive Education, M. Montessori. Alkalmasság az élet küzdelmeire (fit for the struggle of life), félelem nélküli emberi lét (fearlass human being), a társadalom öntevékeny-önvezérelt tagja; céltudatos racionális életvezetés, önállóság a cselekvésben és a véleményalkotásban. A gyermek alapvető szükséglete az önállóság, az elismerés, a pozitív szociális kapcsolatok és tapasztalatok megszerzése, a konkrét célok alapján történő természetes tanulási készenlét; három fejlődési szakasz: gyermekkor, korai serdülőkor, serdülőkor. Nevelésfogalom: Demokratikus orientáció, a társadalom egységeként való tevékenységre történő felkészítés, a morális és a szociális képességek elsajátítása a másokkal való érintkezés során. Alapelvek: szabadság és felelősség, együttműködés, saját tanulási idő feletti önrendelkezés. Tanulásfogalom: Kognitív szempont: individuális, szabad, kooperatív tanulás pontosan megfogalmazott, képességhez szabott feladatok alapján. Fontos: az eszközhasználat elsajátítása. Szociális szempont: a tevékenységet kísérő szociális tanulás. A nevelő hatású környezet és a feladatok létrehozója, az önállóan tevékenykedő és magukat szabadnak érző tanulók kísérője-tanácsadója, bátorítója, a szaktanteremben: a tantárgy szakembere. Tájékozódás az előre megadott tanterv alapján. Didaktikai-metodikai mozzanatok: Tanulósarkok (szaktárgyi sarkok, műtermek) laboratóriumok (szaktantermek), assignments, graph (feladat- és ellenőrzőlap), taneszközk, conferences (a tanulás eredményének megbeszélésére), oral lessons (tanítási órák), bulletin (a teljesítményeket bemutató faliújság), szabad tanulási fázisok. Újabb eredmények: Hollandiában: a Dalton-terv kiterjesztése az óvodai szintre és az alapfokú oktatásra (a 4. évtől), felhasználása a tanárképzésben is. 4

5 A JENATERV-pedagógia áttekintése a) Peter Petersen ( ) német egyetemi tanár, reformpedagógus. b) Kb tól jelentős: Susan Freudenthal-Lutter ( ), holland reformpedagógus, a holland Jenatervmozgalom már életében nagy tekintélynek örvendő kezdeményezője. Petersen északnémet evangélikus parasztcsalád gyermeke, gimnáziumi tanár, 1923-tól a jénai egyetem pedagógiaprofesszora, az egyetemi gyakorlóiskolában 1924 és 1950 között kidolgozta, és folyamatosan továbbfejlesztette a Jenaterv-koncepciót. Világnézeti, politikai eszmék: a) Társadalom versus közösség; a közösség tartalmazza a szellemi erények : jóság, szeretet, állhatatosság, alázat stb. útján megvalósuló ősi kapcsolatokat; a közösség természetese formái: a család, nép orientáló hatással vannak az iskolai közösség alakulására. Megnyilvánulásai: egységgondolat, individualizmus-, racionalizmusellenesség. b) Az iskola és társadalom humanizálása és demokratizálása. (a) Hamburgi életközösségi iskolák, a munkaiskola eszméi, Landerziehungsheim-mozgalom, a reformpedagógia nemzetközi irányzatai, egységes iskola mozgalom. (b) Freinet-pedagógia, humanisztikus pszichológia, ökológiai gondolkodás, gyermekantropológia (Langeveld, Goodlad és mások). (a) A gyermek alapvető erői: mozgásvágy, tevékenységvágy, társas ösztön, tanulási ösztön; (b) A gyermeki szükségletek: biztonság, a másokhoz való tartozás és szeretet, az elismerés és a megbecsültség, a tudás és a megértés, az esztétikai élmény, az önmegvalósítás szükséglete. Nevelésfogalom: (a) A nevelés közösségben és a közösség számára történik. Célja: a gyermeki individualitás közösség személyiséggé formálása. (b) Alapjában megegyezik az (a) törekvéseivel, azonban mitologizálás nélküli, szociálpedagógiai és társadalomtudományos szempontok alapján megfogalmazott közösség- és csoportfogalom, emancipációs törekvések jellemzik. Művelődési alapformák: Beszélgetés, játék, munka és ünnep; amelyek megvalósítása sokféle pedagógiai helyzetek keretében történik. A természetes, öntevékeny tanulás alapelvként történő hangsúlyozása. Szervező (előzetes elvek szellemében), és a gyermeki tanulási folyamatok vezetője. Személyiségének, pedagógiailag meggondolt viselkedésének fontossága, a folyamatok követésének képessége elengedhetetlen. A tantárgyi kereteket meghaladó tanulás hangsúlyozása (a) A tantárgyi tartalmakat az emberi élet főbb területei: Isten, természet, emberi világ alapján csoportosítja (b) Orientáció a kapcsolódó tantervekre. 5

6 Didaktikai-metodikai szervezeti mozzanatok: Alapcsoportok (több évfolyamot magába foglaló gyermekcsoportok); az iskolai élet és az oktatómunka rendjének (pedagógiai helyzetek) kialakítása a ritmikus heti terv alapján, amely a művelődési alapformákra; beszélgetés: körbeszélgetés, beszámolókör, előadás ( ), játék: szabad játék, tanulójáték ( ), munka: csoportmunka, kurzus ( ), ünnep: reggeli, hétzáró, születésnapi, iskolai ünnepek stb. alapozódik. (a) A tanterem iskola lakószoba és munkaterem különböző tevékenységterekkel. Sokfajta munkaeszköz használata. (b) Tantárgyi kereteken túllépő projektorientált oktatás, Hollandiában tájékozódás a világban, projektoktatás, heti munkaterv alapján folyó oktatás (tanulás individuális, illetve az egyéni fejlődési szempontok alapján differenciált formája), Freinet-technikák, Montessori-eszközök használata,) (c) Fogyatékos gyermekek integrációja, multikulturális iskolák. A FREINET- pedagógia áttekintése Célestin Freinet ( ) Francia reformpedagógus, egy délfrancia parasztcsalád gyermeke, a vidéki élet tapasztalatai, háborús események. Világnézeti politikai nézetek: A társadalom osztálytagoltsága, politikai ösztönzés, kommunizmus, szindikalizmus, küzdelem a világi iskolaügyért és a világi népoktatásért. A technikai és a szociális haladásba vetett hit. École active (Adolph Ferriére), érdeklődési központok és az egész személyiségre történő ráhatás módszere (Ovide Decroly), a hamburgi életközösségi iskola, a nemzetközi reformpedagógiai mozgalom minden fontosabb irányának ismerete. Az önálló életvezetés feltételeinek megteremtése egy igazságos (azaz Freinet számára: osztályok nélküli) társadalom. A gyermek aktív organizmus, aki a saját aktivitásával határozza meg saját fejlődése ütemét; Psychologie sensible (Az érzékszervek és a kifejezés fejlődésének pszichológiája); felnőtt és a gyermek között nincs semmilyen lényegi különbség. Tanulás- és nevelésfogalom: Természetes tanulás, kísérletező tapogatózás, funkcionális munkalehetőség az önálló tanulásra és ennek támogatása. Mottó: Pour la vie, par la vie, par le travail (Tevékenységgel az életre az élet által) A pedagógia kooperáció szervezője és vezetője, a gyermeki tanulási folyamat kísérője. Orientáció az érdeklődési komplexumok alapján; az élet meghódítása, fenntartása és továbbadása ( plan général du travail a funkcionális aktivitás a technikák és az ismeretek fejlesztésének céljából). Didaktikai-metodikai szervezeti mozzanatok: Műhelyek (mezőgazdasági munkák, kézműves-foglalkozások, háztartás, kereskedelem, természettudomány, művészet, formázás, kommunikáció); munkakönyvtár; a feladatlapok a törzsanyaghoz; a feladatlap-rendszer (gyermekenciklopédia); az írásvetítő, a magnetofon, a film; akusztikus tanulási programok; classe promenade (felfedezeő séták); a helyi környezet tanulmányozása szabad önkifejezés; előadások; tanúsítvány a készségekről; szakértői beszámolók; iskola nyomda; osztályok közötti levelezés, az iskolai élet és munka megszervezése: az osztálytanács, az egyéni munkaterv és a faliújság segítségével. Új fejlesztések: 6

7 Modern technikai eszközök bevonása (computer, nyomtató, Internet), koncepcionális fejlesztések: Groupe Techniques Éducative (a csoportdinamika, a pszichoanalízis és a humanisztikus pszichológia bevonása); az intézményi pedagógia (Frenand Oury) Az ALTERNATÍV ISKOLA pedagógia áttekintése Előzmények, alapítók: Lev N. Tolsztoj ( ) Jasznaja Poljanban létrehozott falusi iskolája; Paul Robin ( ), anarchista-libertinus elvek szellemében működő Cempuis árvaháza; Francisco Ferrer ( ) Escuela Moderna mozgalma; Alexander S. Neill ( ) radiális-szabad iskolája és Summerhill életközőssége. Világnézeti, politikai eszmék: Kapitalizmuskritika; az ipari társadalomban érvényesülő kizsákmányolás kritikája; az 1968-as diáklázadások és antiautoritárius törekvések; új társadalmi mozgalmak (ökológiai mozgalom, női- emancipáció), bázisdemokrácia-orientációk; a társadalom demokratizálódása. Politikai: anarchizmus, bázisdemokrácia. Pedagógiai: antiautoriter nevelés; reformpedagógiai koncepciók, mindenekelőtt Peter Petersen koncepciója (alapcsoport, csoportmunka) és Célestin Freinet törekvései ( szabad kifejezés, osztálygyűlés stb.) Öntevékenységre és közösségi tevékenységre képes autonóm ember, demokratikus képessége, az összefüggésekben való gondolkodás képessége és (ökológiai) felelősségtudat. A gyermekkor az emberi fejlődés önértékű, boldogságra érdemes szakasza, önrendelkezés, biztonságvágy (meghatározott fejlődéselméletekhez való kapcsolódás kerülése), a gyermeki érdeklődés és szükségletek tiszteletben tartása. Tanulásfogalom: Az egyén és a környezet között dinamikus interakció; minden érzékszervet megmozgató egészleges tanulás; tapasztalat- és cselekvésorientált tanulás; a szociális tanulás szerepének hangsúlyozása; örömmel végzett tanulás és önkéntesség. Nevelésfogalom: Tekintélyelv-ellenes beállítódás; az önizgatás segítése; a belsőből vezérelt, konkrét formákban megnyilvánuló (nem fejlődéselméleti szempontok alapján értelmezett) fejlődési és tanulási folyamat támogatása. Partneri tanár-diák viszony; a tanár háttérben álló folyamat-szervező, a gyermeki élet és tanulás tanácsadója és (társ) szervezője. Nincs speciális tanterv, azonban hangsúlyos a különböző tanulási formák tantárgyi integrációjának keresése; súlypontja: a demokrácia és az ökológiai tanulás gyakorlása. Didaktikai-metodikai, szervezeti mozzanatok: Szervezeti téren: önkormányzat, szoros együttműködés a szülőkkel, véleménynyilvánítás, döntéshozatal és konfliktusmegoldás széles körű intézményes formáinak kialakítása; (sokszor) több évfolyamot magukba foglaló tanulócsoportok. Didaktikai-metodikai téren: a reformpedagógia által kialakított módszertani eszköztár felhasználása, különösképpen: projekt- és csoportmunka, a munkaeszközök segítségével végzett önálló munka, szabad munka, szabad játék, az osztályterem munkaterem-jellege, nincs osztályozás és bizonyítvány; az iskolán kívüli helyszínek bevonása a tanulásba. 7

8 A különböző reformkoncepciók pedagógus-felfogásának főbb jellemzői: A pedagógus szerepe: Montessori-pedagógia: Nem kizárólagos tudásközvetítő, hanem a tanulók önművelődési folyamatának hátterében tevékenykedő indirekt szervező-irányító : előkészíti a taneszközöket, újakat tervez, készít, ellenőrző feladatlapokat szerkeszt, megfigyeli növendékeit és ennek alapján személyre szabott segitséget nyújt, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Anélkül, hogy osztályozna, ellenőriz, figyelmeztet és korrigálja a tévedéseket. Waldorf-pedagógia: Saját személyisége és a környezet alakítása által hat, valamint a temperamentumok művészi-szuverén kezelése által: 1. példakép, 2. tekintély, 3. szakrendszerű oktatás, 4. a szaktárgyi képzés ideje. Dalton-terv: A nevelő hatású környezet és a feladatok kialakítója, az önállóan tevékenykedő és magukat szabadnak érző tanulók kísérője-tanácsadója, bátorítója, a szaktanteremben: a tantárgy szakembere. Jenaterv-pedagógia: Szervező (előzetesen meghatározott elvek szellemében) és a gyermeki tanulási folyamatok irányítója. Személyiségének, pedagógiai tudatosságának fontossága, elengedhetetlen tulajdonsága a folyamatok követésének képessége. Freinet-pedagógia: A pedagógiai kooperáció szervezője és vezetője, a gyermeki tanulási folyamat kísérője. Alternatív-iskolák: Partneri tanár-diák viszony; a tanár háttérben álló folyamatszervező, a gyermeki élet és tanulás tanácsadója és a gyermekkel egyenrangú (társ-) szervezője. Az egyes reformkoncepciók térelrendezésének sajátosságai: Az iskolai tevékenységtér elrendezésének alapelvei: Montessori-pedagógia: A gyermek köré rendezett, pedagógiailag megtervezett iskolai tér; előkészített környezet : a gyermekek által is elmozdítható, különböző méretű és formájú asztalokkal, székekkel, különböző foglalkoztató eszközökkel, alacsony polcokkal. A közvetítendő ismereteket magukban hordozó, rendkívül széles körű, bármikor hozzáférhető eszközválaszték, a mindenkori fejlődési igényeknek megfelelően kialakított, tervezett környezet. 8

9 Dalton-terv: Az iskolai térnek az egyes gyermeke individuális tanulási üteme szerinti belső differenciálódása: szaktantermek (földrajz-történelem, természettudományok-kézimunka, művészetek, anyanyelv, matematika) az egyéni munkához szükséges gazdag eszközválasztékkal (szakkönyvek, feladatlapok, térképek, modellek, kísérleti és szemléltetőeszközök, falitáblák, terepasztalok stb.), a tananyag feladatterv és teljesítménylap által rögzített módon történő felosztása. Jena-terv: Az iskolai osztályterem frontálisan elrendezett padsorai helyett iskolai lakószoba kialakítása, amelyben természetes és otthonos módon valósulhat meg a különböző életkorú gyermekek felelősségteljes együttléte, közös munkája, kölcsönös segítségnyújtása. Egyszerű, természetes színű mozgatható asztalok és székek, funkcionálisan kialakított, a frontális, az egyéni és a csoportmunkát egyaránt biztosító többfunkciójú, átalakítható tevékenységterek, munkasarkok, az önálló tanuláshoz szükséges gazdag eszközválaszték. Freinet: A hagyományos osztályterem reformja: az iskolai tantermeken belül, illetve azok mellett funkcionálisan berendezett munkaterek műhelyek a gyermekek különböző önálló és csoportos manuális, szellemi és művészeti foglalkozásai számára, sokoldalú gazdag eszközválasztékkal: munkakönyvtár jelentős számú és informatív tartalmú, különböző témájú ismertetőfüzettel, audiovizuális anyaggal; feladatgyűjtemény a különböző kísérletek végrehajtásához; betűrend szerint katalogizált feladatlap-rendszer; hanganyagokat is tartalmazó tanulási programok; az iskolai nyomda és annak széles körű alkalmazása (saját szerkesztésű szövegek, osztályújság stb.); írásvetítő, hangszalagok, filmek stb. Waldorf: Szokatlan, gyakran kör alakú formák, rusztikus fával borított falak, az épület és a természet összhangjára való törekvés: az organikus és a kozmikus összefüggések elemeinek érvényesülése, az épület belső terének tudatosan megkomponált formái, különleges színhatásai minden téren a művészi megjelenítés igénye. Az évfolyamosztályok megőrzésével folyó oktatás, a padok frontális, a tanárral szembeni elhelyezésével, a mélyebb, az antropozófián alapuló igaz emberismeretből fakadó tekintély kifejezésére irányuló törekvés. Alternatív iskolák: A különböző reformpedagógiai koncepciók elképzeléseinek improvizatív alkalmazása a tanterem lakószoba-jellege, a különböző munkaeszközök elhelyezésére szolgáló polcokkal és a különböző tevékenységek számára kialakított, egymástól elkülönülő kisebb zónákkal. Az udvaron homokozó, játékszerek, kézilabda és labdarúgó-pálya, önállóan kialakított kisebb épületek, legtöbb esetben iskolakert. 9

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Projektoktatás M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp. A projektoktatás története

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Alternatív oktatási formák Fieszlné Ancsák Jolán közoktatási szakértő

Alternatív oktatási formák Fieszlné Ancsák Jolán közoktatási szakértő Alternatív v oktatási formák Fieszlné Ancsák k Jolán közoktatási szakért rtő Reformpedagógiai giai iskolák A legfontosabb jellemzőik: XIX. XX. század zad fordulóján n kibontakozó mozgalmak ak, határozott

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009 Az OKNT-adhoc bizottság kerettanterve Természettudományt mindenkinek 2009 I. A kerettanterv általános jellemzıi 1. Célok és feladatok Pedagógiai rendszer A természettudományos tantárgyak önállóságának

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA - ÖKOISKOLA PROGRAM - Egészségnap. - témanap beszámoló -

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA - ÖKOISKOLA PROGRAM - Egészségnap. - témanap beszámoló - KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA - ÖKOISKOLA PROGRAM - Egészségnap - témanap beszámoló - "Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, miért tartod karjaidat béna lustaságban." (Taitosz) időpontja:

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT

A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TÁMOP 3.1.2B PROJEKT Kojanitz László szakmai vezető A projekt célja Tanulásra

Részletesebben

Gondolkodva építs kezeiddel!

Gondolkodva építs kezeiddel! Gondolkodva építs kezeiddel! Pénzügyi-gazdasági jó gyakorlatok a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskolában Debrecen, 2015.05.08. Agárdiné Burger Angéla Intézményvezető Számoljunk a jövővel! - a tudatos,

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

Előzetes gondolatok az etika tantárgy tantervéhez

Előzetes gondolatok az etika tantárgy tantervéhez Etika a négy, öt és hat évfolyamos osztályok számára Készítette: P. Andrásfalvy János SDB tanár Heti óraszámok: 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Négy évfolyamos 1 1 1 1 Öt évfolyamos

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

ZÖLDLIGET MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ BAPTISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA (2481 Velence, Kis u. 1.)

ZÖLDLIGET MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ BAPTISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA (2481 Velence, Kis u. 1.) Fenntartói értékelés [Nkt.85. (3) bek., és 83. (2) bek. e), h) pontja alapján] a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott ZÖLDLIGET MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ BAPTISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz

A közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz A közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz Galambos Rita Matolcsi Zsuzsa Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Alma a fán Műhelykonferencia Tempus Közalapítvány Budapest. 2012. október 18. A környezet

Részletesebben

EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának.

Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. A debreceni példa Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban,

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Négy bástya program bemutatása. Képességfejlesztő sakk helye és szerepe a képzési programunkban. Műhelyfoglalkozás

Négy bástya program bemutatása. Képességfejlesztő sakk helye és szerepe a képzési programunkban. Műhelyfoglalkozás Négy bástya program bemutatása Képességfejlesztő sakk helye és szerepe a képzési programunkban Műhelyfoglalkozás A tehetség természeti kincs. Önmagában hordozza a fejlődést, mint egy mag és természetes

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia

Részletesebben

BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA

BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS RPI idegen nyelvi szakmai nap 2016. November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA A MAI KUTATÁSOK ALAPJÁN A (nyelv)tanulás az élet része nem az iskola privilégiuma. A blended

Részletesebben

A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola képviselője: Kulcsár Gábor Az iskola címe: 1028 Budapest, Kossuth L. u. 15-17. Tel.:(061) 3974468,

Részletesebben

Dalton-mhely mködtetése a megyében DR. GÖNCZÖL LÁSZLÓNÉ: A DALTON-TERV BEVEZETÉSÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI GYR- MOSON-SOPRON MEGYÉBEN II.

Dalton-mhely mködtetése a megyében DR. GÖNCZÖL LÁSZLÓNÉ: A DALTON-TERV BEVEZETÉSÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI GYR- MOSON-SOPRON MEGYÉBEN II. DR. GÖNCZÖL LÁSZLÓNÉ: A DALTON-TERV BEVEZETÉSÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI GYR- MOSON-SOPRON MEGYÉBEN II. A Gyr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 2006. szeptemberi Hírek mellékleteként valamennyi iskola megkapta

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben