HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA évfolyam 12. évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam"

Átírás

1 A gimnáziumi fizika tantárgy óraterve FIZIKA A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Évfolyamok óraszáma 10.évfolyam 11.évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 10.évfolyam emelt óraszámú 11.évfolyam emelt óraszámú 11.évfolyam emelt óraszámú 12.évfolyam emelt óraszámú A gimnáziumi fizikaoktatás célja A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák teljesítése érdekében kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy a fizikaoktatás és az általa történő nevelés segítse elő a következőket:: - a tanulókban a bibliai világnézet kialakítását, amiben a természettudományok eredményeit is bele tudják építeni, és egységben látni. - Olyan korszerű fizikai világkép kialakítását a tanulókban, amely megalapozza a mindennapi élethez és termelői tevékenységhez szükséges jártasságok, képességek, készségek és ismeretek megszerzését; a szándékot és tudást a jövő megtervezéséhez, az életfeltételeket biztosító környezet megvédéséhez; az ember harmonikus kölcsönhatását környezetével és mindezekkel az emberiség jövőjének biztosításában való tudatos részvétel lehetőségét. - A tanulási technikák olyan az életkornak megfelelő szintű ismeretét és alkalmazását, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy akár önállóan is ismerethez juthassanak a természeti, technikai és társadalmi környezet folyamatairól, kölcsönhatásairól, változásairól stb. - alakuljon ki a diákoknak egy praktikus gyakorlati érzéke, amivel a modernkor eszközei nem idegenek már számára, hanem érti működésüket és jó érzékkel és helyesen tudja azokat használni. - Informatikai ismereteiket tudják felhasználni a fizika tanulmányaik során.(információszerzés, bemutatók készítése) - Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rendezett formába, igényesen rögzíteni tudják! Alkalmazzák a már ismert matematikai modelleket (képleteket, grafikonokat, táblázatokat, stb). Legyenek tisztában az SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával! - A tanuló ismerje a környezetében előforduló legfontosabb anyagokat, azok két nagy csoportját (részecske szerkezetűt, illetve mezőt), ezek szerkezetét, alapvető tulajdonságait; A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 1

2 Feltételek tudja az anyagokat összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni; legyen képes kapcsolatot teremteni a kémiában tanultakkal. - Hangsúly kerül a fizikatörténet megismerésére is. Amennyire lehet, a fizikai felfedezéseket egy adott korban beágyazva szeretnénk ismertetni. Sokkal érdekesebb, ha a tanuló a kort és a feltaláló életét, gondolkodását megértve ismeri meg az abban a korban feltalált dolgot. - Ösztönözze a diákokat önálló ismeretszerzésre. Tanítsa meg az összegyűjtött információk célszerű feldolgozására, kritikus alkalmazására. - Matematikai ismereteiket tudják alkalmazni a fizika példamegoldások során. - Minden tanuló tájékozott legyen a hagyományos ismeretekben és elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (atomenergia, elektromágneses sugarak, ősrobbanás, űrkutatás stb.), amelyek ma már közvetlenül vagy közvetve, de befolyásolják életünket. - Ismerjék meg napjaink aktuális problémáti, kísérleteit, felfedezéseit: hogy most milyen kutatások folynak és milyen felfedezések történtek a mi korunkban, és milyen megválaszolatlan kérdések vannak. - A diákok tudják álláspontjukat, véleményüket meggyőző módon megfogalmazni és kifejteni. - Képesek legyenek másokkal együtt dolgozva egy feladatot elvégezni. - A fizikatanítás különösen jó lehetőségeinek kihasználását a megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési stb. képességek fejlesztéséhez, kialakításához. - A pozitív személyiségjegyek erősítését mind a kísérleti, mind az értelmi, logikai feladatok segítségével, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést, stb. kívánnak meg és így fejlesztik azokat. - A tanulók gondolkodása legyen környezettudatos. - Mivel a fizika alaptudomány hiszen saját alapelvei és fogalomrendszere van, amit más tudományok átvesznek, a fizikaoktatás egyik legfontosabb feladata és célja az, hogy előkészítse, megalapozza a többi természettudomány és a technika tanulását. - Különböző tantárgyak ismereteit egységbe rendezni: Szeretnénk, ha különböző tantárgyak által tanult ismeretek egységes tudássá állnának össze a tanulókban. Ezért az órák alatt nemcsak az angol ismereteket majd használniuk a diákoknak, hanem a történelem, informatika, kémia, filozófia, földrajz stb. - egyetemet végzett fizika szakos tanár, - fizikaszertár és olyan fizika előadó (szaktanterem), ahol tanulói kísérleteket is lehet végezni, - megfigyelendő tárgyak, modellek, kísérleti- és mérőeszközök, tanulókísérleti egységcsomagok, tanári demonstrációs eszközök, - írásvetítő, DVD lejátszó, TV, videomagnó, számítógépek, nagy felületű tábla, vetítőernyő stb, Tankönyvek - A Mozaik Kiadó megjelenés alatt levő középiskolai tankönyvcsaládja: - Halász Tibor: Fizika 9, Mozgások, energiaváltozások, Jurisits József Szűcs József: Fizika 10, Hőtan, elektromosságtan, Szűcs József Halász Tibor: Fizika 11, Rezgések és hullámok. Modern fizika, 2002 A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 2

3 10. ÉVFOLYAM első félév Mozgások, energiaváltozások A tanórák felosztása (3 óra/hét): I. A testek mozgása 10 óra II. A tömeg és az erő 14 óra III. Energia, munka 8 óra IV. Hőtan 12 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 6 óra Összefoglalás, rendszerezés 5 óra Összesen 55 óra Belépő tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása problémamegoldásban. A mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel. Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. Az ideális gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p - V diagrammon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára. Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról, ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése számítógépes világhálón. Tartalom I. A testek mozgása - Egyenes vonalú egyenletes mozgás: A sebesség fogalma. A sebességvektor. Az egyenes vonalú egyenletes mozgások összegeződése - A változó mozgás és a gyorsulás fogalma - A változó mozgást végző test sebessége: átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, a pillanatnyi sebességvektor - A gyorsulás fogalma: Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A gyorsulás. A pillanatnyi sebesség és az út kiszámítása. Az egyenlőtlenül változó mozgás fogalma - A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 3

4 - Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata: A forgó mozgás fogalma. Az egyenletes körmozgásnak mint haladó mozgásnak a leírása. Az egyenletes körmozgás gyorsulása - A forgó mozgás szögjellemzői: Az egyenletes körmozgás leírása szögjellemzőkkel. A változó körmozgás. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírása között II. A tömeg és az erő - A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer - A tömeg fogalma - Ütközés, szétlökés - A tömeg dinamikai mérése - A sűrűség - Lendület, lendületmegmaradás - Erőhatás, erő - Az erő fogalma - Erő-ellenerő. A kölcsönhatás - Több erőhatás együttes eredménye: A közös hatásvonalú erők eredője. Az egymást metsző hatásvonalú erők eredője, a paralelogramma tétel - Különféle mozgások dinamikai feltétele - A forgatónyomaték - Merev testek egyensúlya: A párhuzamos hatásvonalú erők eredője. Az erőpár fogalma. A merev testek egyensúlyának feltételei - Tömegközéppont és súlypont - Különféle erőhatások és következményeik - Rugalmas alakváltozás. Rugalmas erő. Lineáris erőtörvény - Súrlódás. Közegellenállás - A gravitációs erő, a tehetetlenségi erő, és a súly - A bolygók mozgása. Kepler törvényei. A mesterséges égitestek III. Energia, munka - Energiaváltozás munkavégzés közben - A munka kiszámítása: Energianövekedés és -csökkenés munkavégzés közben (pozitív és negatív munka) - A mozgási energia fogalma, kiszámítása és a munkatétel - Feszítési munka. Rugalmas energia - Az emelési munka és a magassági (helyzeti) energia - A mechanikai energia fogalma és megmaradási tétele - Teljesítmény, hatásfok IV. Hőtan - Hőtani alapjelenségek: Hőtágulás kísérleti vizsgálata, kvantitatív törvényszerűség megállapítása. Hőmérséklet-mérés lehetősége, hőmérsékleti skálák - Gázok állapotváltozásai: Állapothatározók. Speciális állapotváltozások (izoterm, izobár, izochor) törvényszerűségei. Általános állapotváltozás. Egyesített gáztörvény, állapotegyenlet. Állapotváltozások ábrázolása p - V diagramon - Az anyag atomos szerkezete: Avogadro törvényének értelmezése az atom-hipotézis alapján. Az atomok és molekulák tömegének és méretének meghatározása az Avogadro-szám felhasználásával - Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. A makroszkopikus mennyiségek és jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján. Az állapotegyenlet mikroszkopikus értelmezése. A gázok belső energiájának molekuláris értelmezése A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 4

5 - A hőtan I. főtétele: A belső energia általánosítása reális gázokra, folyadékokra és szilárd testekre. A belső energia megváltoztatásának kétféle módja: munkavégzéssel, hőközléssel. Az I. főtétel matematikai alakja. A fajhő általános definíciója. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata az I. főtétel alapján. A gázok többféle fajhője - A hőtan II. főtétele: A termikus folyamatok iránya. A hőmérséklet-változások vizsgálata a spontán folyamatok során. A II. főtétel megfogalmazása makroszkopikus és molekuláris alapon. - Halmazállapot-változások: A halmazállapot-változások és törvényszerűségeik értelmezése molekuláris alapon. Energetikai vizsgálatok az I. főtétel alapján. A továbbhaladás feltételei A tanulók: - legyenek képesek fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására; - tudják helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok); - ismerjék a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjanak egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudják az állandó és a változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyenek képesek a változásokat jellemezni); - legyenek képesek egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével; ismerjék és használják a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit; - tudjanak példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében; tudják a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében alkalmazni; - legyenek képesek a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni; - tudják, hogy a számítógépes világban számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető; - ismerjék fel, hogy a termodinamika általános törvényeit az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilisek (II. főtétel) a többi természettudomány is alkalmazza, tudják ezt egyszerű példákkal illusztrálni; - a kinetikus gázmodell segítségével tudják értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értsék a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát; - ismerjék fel és tudják magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket; - ismerjenek olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű! A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 5

6 10. ÉVFOLYAM második félév Elektromosságtan A tanórák felosztása (3 óra/hét): I. Elektrosztatika 8 óra II. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek 14 óra III. A mágneses mező, 21 óra az elektromágneses indukció Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 6 óra Összefoglalás, rendszerezés 6 óra Összesen 55 óra Belépő tevékenységformák Érzékszerveinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. Tartalom I. Elektrosztatika, az elektromos mező - A testek elektromos állapota, az elektromos töltés és a töltéshordozók. Vezetők és szigetelők. Megosztás a vezetőkön és a szigetelők polarizációja - Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye - Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve - Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus - Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál - Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás - Az elektromos mező energiája II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek - Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése - Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energiamegmaradás az áramkörben. Az ellenállás mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága - Ohm törvénye. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 6

7 - Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás - Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás - A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása - Az elektromosság atomos szerkezete. Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. - Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások - Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. III. A mágneses mező, az elektromágneses indukció - Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező - A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor - Mágneses indukcióvonalak és a fluxus - Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője - Földmágnesség - Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása - Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorenz-erő - Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye - A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői - Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram, érintésvédelem - Nyugalmi indukció, önindukció - A elektromágneses mező energiája - A transzformátor és jellemzői - Elektromos energiatermelés és a környezetvédelem A továbbhaladás feltételei A tanulók: - ismerjék fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket; - tudjanak biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani; tudják, mi a rövidzárlat és mik a hatásai; - ismerjék a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait; - tudják, hogyan történik az elektromos energia előállítása; legyenek tájékozottak az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről! A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 7

8 11. ÉVFOLYAM Rezgések és hullámok. Modern fizika A tanórák javasolt felosztása (2 óra/hét): I. Mechanikai rezgések és hullámok 14 óra II. Elektromágneses hullámok. Hullámoptika 10 óra III. Az atomhéj fizikája 13 óra IV. Magfizika. Csillagászat 19 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 7 óra Összefoglalás, rendszerezés 9 óra Tartalék 2 óra Összesen 74 óra Belépő tevékenységformák Az általánosított hullámtulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullámfogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva. Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű, konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek hang és fény érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis keresése a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai, törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő internet anyagok felhasználásával). Tartalom I. Mechanikai rezgések és hullámok - Mechanikai rezgések - A rezgés fogalma: A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata és grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek - A rugalmas erő és az energiaviszonyok változása a harmonikus rezgés közben. A rezgésidő kiszámítása - A rezgést befolyásoló külső hatások és következményük (csillapodás, rezonancia) kísérleti vizsgálata - A fonálinga kísérleti vizsgálata és jellemzői. A lengésidő kiszámítása A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 8

9 - Mechanikai hullámok - A hullám fogalma, fajtái és jellemző mennyiségei - A hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban (visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia) - Állóhullámok kialakulása kötélen (a hullámhossz és a kötélhossz kapcsolata) - A hanghullámok keletkezése, terjedése és jellemző tulajdonságai (hangmagasság, hangerősség, hangszín). Hangtani fogalmak (alaphang, felhang, hangsor, hangköz) fizikai értelmezése - A Doppler-jelenség értelmezése és alkalmazásának jelentősége II. Elektromágneses hullámok. Hullámoptika - Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum - Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül - A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum adott hullámhossz-tartománya - A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámmodell alapján: terjedés, visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia. Kvantitatív összefüggések tárgyalása a mechanikai hullámokkal való analógia alapján. (Visszaverődési törvény, a fény törése, teljes visszaverődés jelensége) - Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján - A leképzési törvény levezetése egyszerű esetekre, és a törvény alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül - Egyszerű optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp) - A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. A felbontás lehetőségének fizikai alapja (diszperzió jelensége). Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). Színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek -. A fény polarizáció kísérleti vizsgálata. A polarizált fény gyakorlati alkalmazásai III. Az atomhéj fizikája - A fény természetére vonatkozó elképzelések történeti áttekintése - Az elektromágneses hullámelmélet kiteljesedése, a fény hullámelméletének összefoglaló áttekintése - A fényelektromos jelenség, és annak széleskörű gyakorlati alkalmazásainak megismerése - A fényelektromos jelenség hullámmodellel nem értelmezhető törvényszerűségeinek bemutatása. A fény részecskemodelljének (fotonelmélet) megalkotása. További bizonyítékok a fény fotonelméletére - A fény kettős természetének szemléleti problémája. A kettős természet de Broglie által való általánosítása. Az elektron hullámtermészetének kísérleti bizonyítéka, gyakorlati felhasználása (elektronmikroszkóp) - Az atommodellek kialakulása és történeti fejlődése (Thomson-modelltól a Bohr-modellig).A Bohr-modell feltevései és sikere a hidrogénatom vonalas színképének értelmezésében. A Bohr-modell hiányosságai - Kvantummechanikai atommodell legfontosabb sajátosságai és erényei. A Bohr-modell és a kvantummechanikai modell összehasonlítása IV. Magfizika. Csillagászat - Az atommag belső szerkezete, izotópok. A nukleáris kölcsönhatás és legfontosabb tulajdonságai. Az atommagok kötési energiája. Tömegdefektus A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 9

10 - Az atommagok spontán bomlása: természetes radioaktivitás. A sugárzások fajtái és legfontosabb tulajdonságai, exponenciális törvény - Környezetünk radioaktív sugárzása, dózisegységek és jellemző értékek. A sugárvédelem alapjai - A magenergia felszabadításának lehetőségei: magfúzió, maghasadás, láncreakció, kritikus tömeg - Az atomreaktorok működése. Energiatermelés atomerőművekben. Az atomerőművek előnyei és hátrányai, kockázata - Magfúzió a csillagokban. A magfúzió mesterséges megvalósítása a hidrogénbombában, fúziósreaktor-tervek. A fúziós energiartermelés előnyei - Csillagfejlődés szakaszai, lehetséges végkimenetelek. Az univerzum objektumai: csillagok (vörös óriások, fehér törpék, szupernovák, neutroncsillagok, pulzárok), kvazárok, galaktikák, galaktika-rendszerek - Az univerzum tágulása (kísérleti bizonyítékok: vörös eltolódás, háttér-sugárzás), Hubbletörvény. Ősrobbanás-elméletA világűrkutatás módszerei és eszközei A továbbhaladás feltételei A tanulók: - ismerjék a frekvencia és hullámhossz jelentését; - ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső); - legyenek tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet; - ismerjék az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket; - ismerjék az atommag összetételét; - ismerjék a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges radioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás); - ismerjék a magátalakulások több típusát (hasadás, fúzió); legyenek tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel; tudják összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra; - legyenek ismereteik a csillagászat vizsgálati módszereiről; - ismerjék a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyenek tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal; - a fizika tanulmányaik végére lássák, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja! A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 10

11 10. ÉVFOLYAM EMELT ÓRASZÁMÚ CSOPORT ELSŐ FÉLÉV Mozgások, energiaváltozások A tanórák felosztása (4 óra/hét): I. A testek mozgása 15 óra II. A tömeg és az erő 20 óra III. Energia, munka 10 óra IV. Hőtan 15 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 7 óra Összefoglalás, rendszerezés 7 óra Összesen 74 óra Belépő tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása problémamegoldásban. A mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel. Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. Az ideális gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p - V diagrammon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára. Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról, ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése számítógépes világhálón. Tartalom I. A testek mozgása - Egyenes vonalú egyenletes mozgás: A sebesség fogalma. A sebességvektor. Az egyenes vonalú egyenletes mozgások összegeződése - A változó mozgás és a gyorsulás fogalma - A változó mozgást végző test sebessége: átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, a pillanatnyi sebességvektor - A gyorsulás fogalma: Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A gyorsulás. A pillanatnyi sebesség és az út kiszámítása. Az egyenlőtlenül változó mozgás fogalma - A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 11

12 - Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata: A forgó mozgás fogalma. Az egyenletes körmozgásnak mint haladó mozgásnak a leírása. Az egyenletes körmozgás gyorsulása - A forgó mozgás szögjellemzői: Az egyenletes körmozgás leírása szögjellemzőkkel. A változó körmozgás. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírása között II. A tömeg és az erő - A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer - A tömeg fogalma - Ütközés, szétlökés - A tömeg dinamikai mérése - A sűrűség - Lendület, lendületmegmaradás - Erőhatás, erő - Az erő fogalma - Erő-ellenerő. A kölcsönhatás - Több erőhatás együttes eredménye: A közös hatásvonalú erők eredője. Az egymást metsző hatásvonalú erők eredője, a paralelogramma tétel - Különféle mozgások dinamikai feltétele - A forgatónyomaték - Merev testek egyensúlya: A párhuzamos hatásvonalú erők eredője. Az erőpár fogalma. A merev testek egyensúlyának feltételei - Tömegközéppont és súlypont - Különféle erőhatások és következményeik - Rugalmas alakváltozás. Rugalmas erő. Lineáris erőtörvény - Súrlódás. Közegellenállás - A gravitációs erő, a tehetetlenségi erő, és a súly - A bolygók mozgása. Kepler törvényei. A mesterséges égitestek III. Energia, munka - Energiaváltozás munkavégzés közben - A munka kiszámítása: Energianövekedés és -csökkenés munkavégzés közben (pozitív és negatív munka) - A mozgási energia fogalma, kiszámítása és a munkatétel - Feszítési munka. Rugalmas energia - Az emelési munka és a magassági (helyzeti) energia - A mechanikai energia fogalma és megmaradási tétele - Teljesítmény, hatásfok IV. Hőtan - Hőtani alapjelenségek: Hőtágulás kísérleti vizsgálata, kvantitatív törvényszerűség megállapítása. Hőmérséklet-mérés lehetősége, hőmérsékleti skálák - Gázok állapotváltozásai: Állapothatározók. Speciális állapotváltozások (izoterm, izobár, izochor) törvényszerűségei. Általános állapotváltozás. Egyesített gáztörvény, állapotegyenlet. Állapotváltozások ábrázolása p - V diagramon - Az anyag atomos szerkezete: Avogadro törvényének értelmezése az atom-hipotézis alapján. Az atomok és molekulák tömegének és méretének meghatározása az Avogadro-szám felhasználásával - Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. A makroszkopikus mennyiségek és jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján. Az állapotegyenlet mikroszkopikus értelmezése. A gázok belső energiájának molekuláris értelmezése A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 12

13 - A hőtan I. főtétele: A belső energia általánosítása reális gázokra, folyadékokra és szilárd testekre. A belső energia megváltoztatásának kétféle módja: munkavégzéssel, hőközléssel. Az I. főtétel matematikai alakja. A fajhő általános definíciója. A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata az I. főtétel alapján. A gázok többféle fajhője - A hőtan II. főtétele: A termikus folyamatok iránya. A hőmérséklet-változások vizsgálata a spontán folyamatok során. A II. főtétel megfogalmazása makroszkopikus és molekuláris alapon. - Halmazállapot-változások: A halmazállapot-változások és törvényszerűségeik értelmezése molekuláris alapon. Energetikai vizsgálatok az I. főtétel alapján. A továbbhaladás feltételei A tanulók: - legyenek képesek fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására; - tudják helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok); - ismerjék a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjanak egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudják az állandó és a változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyenek képesek a változásokat jellemezni); - legyenek képesek egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével; ismerjék és használják a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit; - tudjanak példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében; tudják a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében alkalmazni; - legyenek képesek a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni; - tudják, hogy a számítógépes világban számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető; - ismerjék fel, hogy a termodinamika általános törvényeit az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilisek (II. főtétel) a többi természettudomány is alkalmazza, tudják ezt egyszerű példákkal illusztrálni; - a kinetikus gázmodell segítségével tudják értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értsék a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát; - ismerjék fel és tudják magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket; - ismerjenek olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű! A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 13

14 10. ÉVFOLYAM EMELT ÓRASZÁMÚ CSOPORT második félév Elektromosságtan A tanórák felosztása (4 óra/hét): I. Elektrosztatika 15 óra II. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek 20 óra III. A mágneses mező, 25 óra az elektromágneses indukció Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 7 óra Összefoglalás, rendszerezés 7óra Összesen 74 óra Belépő tevékenységformák Érzékszerveinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. Tartalom I. Elektrosztatika, az elektromos mező - A testek elektromos állapota, az elektromos töltés és a töltéshordozók. Vezetők és szigetelők. Megosztás a vezetőkön és a szigetelők polarizációja - Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye - Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve - Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus - Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos fe-szültség és potenciál - Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás - Az elektromos mező energiája II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek - Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése - Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energiamegmaradás az áramkörben. Az ellenállás mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 14

15 - Ohm törvénye vezetőszakaszra és teljes áramkörre. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése - Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás - Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás - Kirchhoff-törvények: a csomóponti törvény és a huroktörvény - A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása - Műszerek méréshatárának kiterjesztése - Az elektromosság atomos szerkezete. Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Milliken kísérlete) - Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások - Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás - A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai III. A mágneses mező, az elektromágneses indukció - Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező - A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor - Mágneses indukcióvonalak és a fluxus - Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője - Földmágnesség - Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása - Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorenz-erő - Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása - Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye - A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői - Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram, érintésvédelem - Nyugalmi indukció, önindukció - A elektromágneses mező energiája - A transzformátor és jellemzői - Elektromos energiatermelés és a környezetvédelem A továbbhaladás feltételei A tanulók: - ismerjék fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket; - tudjanak biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani; tudják, mi a rövidzárlat és mik a hatásai; - ismerjék a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait; - tudják, hogyan történik az elektromos energia előállítása; legyenek tájékozottak az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről! A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 15

16 11. OSZTÁLY EMELT ÓRASZÁMÚ CSOPORT Rezgések és hullámok. Modern fizika A tanórák felosztása (3 óra/hét): I. Mechanikai rezgések és hullámok 20 óra II. Elektromágneses hullámok. Hullámoptika 20 óra III. Az atomhéj fizikája 20 óra IV. Magfizika. Csillagászat 25 óra Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 10 óra Összefoglalás, rendszerezés 10 óra Tartalék Összesen 111óra 6 óra Belépő tevékenységformák Az általánosított hullámtulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullámfogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva. Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű, konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek hang és fény érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis keresése a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai, törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő internetanyagok felhasználásával). Tartalom I. Mechanikai rezgések és hullámok - Mechanikai rezgések - A rezgés fogalma: A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata és grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek - A rugalmas erő és az energiaviszonyok változása a harmonikus rezgés közben. A rezgésidő kiszámítása - A rezgést befolyásoló külső hatások és következményük (csillapodás, rezonancia) kísérleti vizsgálata - A fonálinga kísérleti vizsgálata és jellemzői. A lengésidő kiszámítása A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 16

17 - Mechanikai hullámok - A hullám fogalma, fajtái és jellemző mennyiségei - A hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban (visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia) - Állóhullámok kialakulása kötélen (a hullámhossz és a kötélhossz kapcsolata) - A hanghullámok keletkezése, terjedése és jellemző tulajdonságai (hangmagasság, hangerősség, hangszín). Hangtani fogalmak (alaphang, felhang, hangsor, hangköz) fizikai értelmezése - A Doppler-jelenség értelmezése és alkalmazásának jelentősége II. Elektromágneses hullámok. Hullámoptika - Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása - Rezgőkörök közötti csatolás. Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa - Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdon- ságaik - Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum - Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül - A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum adott hullámhossz-tartománya - A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámmodell alapján: terjedés, visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia. Kvantitatív összefüggések tárgyalása a mechanikai hullámokkal való analógia alapján. (Visszaverődési törvény, a fény törése, teljes visszaverődés jelensége) - Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján - A leképzési törvény levezetése egyszerű esetekre, és a törvény alkalmazása egyszerű feladatokon keresztül - Egyszerű optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp) - A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. A felbontás lehetőségének fizikai alapja (diszperzió jelensége). Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). Színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek - Résen és optikai rácson való fényelhajlás kvantitatív vizsgálata lézerfénnyel - Hullámhossz-mérés. A fény polarizáció kísérleti vizsgálata. A polarizált fény gyakorlati alkalmazásai III. Az atomhéj fizikája - A fény természetére vonatkozó elképzelések történeti áttekintése - Az elektromágneses hullámelmélet kiteljesedése, a fény hullámelméletének összefoglaló áttekintése - A fényelektromos jelenség, és annak széleskörű gyakorlati alkalmazásainak megismerése - A fényelektromos jelenség hullámmodellel nem értelmezhető törvényszerűségeinek bemutatása. A fény részecskemodelljének (fotonelmélet) megalkotása. További bizonyítékok a fény fotonelméletére - A fény kettős természetének szemléleti problémája. A kettős természet de Broglie által való általánosítása. Az elektron hullámtermészetének kísérleti bizonyítéka, gyakorlati felhasználása (elektronmikroszkóp) A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 17

18 - Az atommodellek kialakulása és történeti fejlődése (Thomson-modelltól a Bohr-modellig).A Bohr-modell feltevései és sikere a hidrogénatom vonalas színképének értelmezésében. A Bohr-modell hiányosságai - Kvantummechanikai atommodell legfontosabb sajátosságai és erényei. A Bohr-modell és a kvantummechanikai modell összehasonlítása IV. Magfizika. Csillagászat - Az atommag belső szerkezete, izotópok. A nukleáris kölcsönhatás és legfontosabb tulajdonságai. Az atommagok kötési energiája. Tömegdefektus - Az atommagok spontán bomlása: természetes radioaktivitás. A sugárzások fajtái és legfontosabb tulajdonságai, exponenciális törvény - Környezetünk radioaktív sugárzása, dózisegységek és jellemző értékek. A sugárvédelem alapjai - A magenergia felszabadításának lehetőségei: magfúzió, maghasadás, láncreakció, kritikus tömeg - Az atomreaktorok működése. Energiatermelés atomerőművekben. Az atomerőművek előnyei és hátrányai, kockázata - Magfúzió a csillagokban. A magfúzió mesterséges megvalósítása a hidrogénbombában, fúziósreaktor-tervek. A fúziós energiartermelés előnyei - Csillagfejlődés szakaszai, lehetséges végkimenetelek. Az univerzum objektumai: csillagok (vörös óriások, fehér törpék, szupernovák, neutroncsillagok, pulzárok), kvazárok, galaktikák, galaktika-rendszerek - Az univerzum tágulása (kísérleti bizonyítékok: vörös eltolódás, háttér-sugárzás), Hubbletörvény. Ősrobbanás-elmélet. Elemi részek a robbanás kezdetén. Problémák: hiányzó fekete anyag - A világűrkutatás módszerei és eszközei. A kutatás távlatai. A mikro- és makrokozmosz találkozása a kutatási irányokban A továbbhaladás feltételei A tanulók: - ismerjék a frekvencia és hullámhossz jelentését; - ismerjék a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső); - legyenek tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet; - ismerjék az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket; - ismerjék az atommag összetételét; - ismerjék a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges radioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás); - ismerjék a magátalakulások több típusát (hasadás, fúzió); legyenek tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel; tudják összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra; - legyenek ismereteik a csillagászat vizsgálati módszereiről; - ismerjék a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyenek tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal; - a fizika tanulmányaik végére lássák, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja! A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 18

19 FIZIKA HELYITANTERV ÉVFOLYAM NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOT VÉGZETT CSOPORT SZÁMÁRA Szempontok az angol nyelvű tanítás mellett - Angol tudásokat a diákok továbbfejlesztik, elevenen tartják, - Megértik az angol természettudományos szöveget, filmet és ki is tudják fejezni magukat angolul - Megismerik az angol technikai nyelvet - Hasznos találkozniuk a diákoknak azzal, hogy az angol nyelv nem cél, hanem eszköz - Érdekes megismerkedni az angolszász oktatás módszereivel - Sokkal több forrás, film, segédanyag van angol nyelven Tankönyvek és segédanyagok - Az órai jegyzet - A feladatokat anyagrészenként fénymásolatban kapják a diákok - Interneten található források: www. teachers.tv (tanulást segítő letölthető kisfilmek) - M. Nelkon: Fundamentals of physics (1971) Chatto and Windus educational - Abbot: Ordinary Level Physics (1980) Heinemann Educational Books - Keith Johnson: Physics for you (1993) Stanley Thornes Ltd - Benjamin Cowell: Ligth and matter series (1998) - Support the National Curriculum Physics PC CD-Rom - Simonyi Károly: Fizika kultúrtörténete 11. évfolyam Heti óraszám: 3; évi óraszám: 111. A tanórák felosztása (3 óra/hét): II I. Bevezetés 5 óra II. Hőtan 22 óra III. Mechanika 41 óra IV. Hullámtan 16 óra V. Optika 11 óra IV. Csillagászat 16 óra Összesen 111óra Tartalom Bevezetés Mivel foglakozik a fizika? A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 19

20 Fizikai mértékegységek Fizikai kutatóközpontok SI mértékegységrendszer (hosszúság, idő, tömeg) Mérési hibák, Becslés Hőtan Hőmérséklet mérése, hőmérsékleti skálák Hőtágulás Gáz törvények Hőtan I. főtétele, történelmi áttekintés Hő molekuláris értelmezése Hőáramlás, vezetés, sugárzás Halmazállapot változások Hőerőgépek Hőtan II. főtétele Hőtan III. főtétele Mechanika Sebesség Vektormennyiségek Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyennesvonalú gyorsuló és lassuló mozgás, gyorsulás Szabadesés, Galilei élete Hőtan Hőmérséklet mérése, hőmérsékleti skálák Hőtágulás Gáz törvények Hőtan I. főtétele, történelmi áttekintés Hő molekuláris értelmezése Hőáramlás, vezetés, sugárzás Halmazállapot változások Hőerőgépek Hőtan II. főtétele Hőtan III. főtétele Mechanika- kinematika Sebesség Vektormennyiségek Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyennesvonalú gyorsuló és lassuló mozgás, gyorsulás Szabadesés, Galilei élete Mechanika- dinamika Erő és fajtái Rugó erő Súrlódás Tömeg és súly Newton kora és munkássága Newton törvényei A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 20

21 Gravitáció Impulzus megmaradás törvénye Rakéta működése Számolás vektorokkal Forgatónyomaték Munka, energia, gázok, folyadékok dinamikája Munka Energia Teljesítmény, hatásfok Egyszerű gépek Sűrűség Nyomás gázokban és folyadékokban Légköri nyomás Arkhimédész törvénye Felületi feszültség Összefoglalás, dolgozat Hullámtan Hullámok az élet minden területéről Hullám jellemzői, Tranzverzális és longitudinális hullámok Visszaverődés, törés Elhajlás, interferencia Hangtan Hang, hangsebesség Hang jellemzői, Fül Visszaverődés, törés, elhajlás Rezonancia Doppler-effektus Optika Sík tükör Fénytörés, teljes visszaverődés Homorú tükör Domború tükör Lencsék Prizmák Optikai eszközök Színek Történelmi áttekintés Összefoglalás, dolgozat Csillagászat Csillagászat területei, történelmi áttekintés Hold, Nap Naprendszer Csillagok élete Tejútrendszer A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 21

22 Extra galaxisok, Világegyetem felépítése Üstökösök Univerzum keletkezése Csillagvizsgáló meglátogatása Összefoglalás, dolgozat 12. évfolyam Heti óraszám: 2; évi óraszám: 74. A tanórák felosztása (3 óra/hét): II I. Elektromágnesség 40 óra II. Atomfizika 18 óra III. Kvantummechanika 10 óra IV. Relativitáselmélet 6 óra Összesen 74 óra Tartalom Statikus elektromosság Különböző alapjelenségek Van de Graff generátor Csúcshatás, megosztás Coulomb törvény Gyakorlati felhasználás Áramkörök Egyszerű áramkör alapelmei Ohm törvény Soros és párhuzamos kapcsolás Áram hő hatása, teljesítmény Lakás elektromos hálózata Áram kémiai hatása Mágnesesség Alapjelenségek Áram mágneses hatása Felfedezése Elektromágnes Villanymotor Elektromágneses indukció Erőművek Transzformátor A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola Pedagógiai programja 22

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) KRK Szilády Áron Református Gimnázium FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) 1. Egyenes vonalú mozgások. a. A kinematika alapfogalmai: pálya, út, elmozdulás. b. Az egyenes

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,

Részletesebben

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN 9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség

Részletesebben

Érettségi témakörök

Érettségi témakörök 1. Az SI mértékegységrendszer a. a fizikai mennyiség b. az SI alapmennyiségei c. a fizikai mennyiségek csoportosítása i. skalár- és vektormennyiségek ii. alap és származtatott d. prefixumok e. gyakorlatban

Részletesebben

Minimum követelmények FIZIKA

Minimum követelmények FIZIKA Minimum követelmények FIZIKA I. A testek mozgása értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. legyenek

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a középiskolában az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai

Részletesebben

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor FIZIKA (emelt) Tanterv 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Érvényes: 2013/2014 tanévtől 2013. A Fizika 2-3 - 2 2,

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT

KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT 1+4 ÉVFOLYMOS GIMNÁZIUM (4 ÉVFOLYAMOS) A gimnázium helyi tanterve FIZIKÁBÓL a négyosztályos képzéshez 9.-12. évfolyam KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ RÓBERT F I Z I K A ( 9. - 11. ÉVFOLYAM) A tantárgy óraterve: 9.évf.

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam FIZIKA GIMNÁZIUM 9 11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A fizika érettségi vizsga célja A középszintû fizika érettségi vizsga célja annak

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-11. évfolyam 674 FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban

Részletesebben

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20 EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf. 11.évf. 12.évf. Oktatási hetek száma: 36 hét 36 hét 30 hét Heti óraszám 4 óra óra óra, Évi óraszám 144 óra

Részletesebben

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc FIZIKA 11. osztály Írásban, 45 perc I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2017. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Tömegpont dinamikája, ütközések Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató:

SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató: A tárgy neve ÁLTALÁNOS FIZIKA Meghirdető SZTE JGYTFK FIZIKA TANSZÉK tanszék(csoport) Felelős oktató: Dr. Kövesdi Katalin Kredit 4 Heti óraszám 4 típus gyakorlat Számonkérés gyakorlati jegy Teljesíthetőség

Részletesebben

7. Fizika tanterv-kiegészítés. 7.1 Szakközépiskola, évfolyam A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport

7. Fizika tanterv-kiegészítés. 7.1 Szakközépiskola, évfolyam A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport 7. Fizika tanterv-kiegészítés 212 7.1 Szakközépiskola, 9-12. évfolyam 7.1.1 A 9. évfolyam Elektronika elektrotechnika szakmacsoport Heti óraszám: 1 óra 7.1.2 Célok és feladatok Helyes tanulási módszerek

Részletesebben

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program.

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program. Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program Fizika A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 FIZIKA GIMNÁZIUM 1 FIZIKA GIMNÁZIUM Általános tantervű osztály 2-2 - 3-0 +2 +2 Emelt szintű idegen nyelvi osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Reál orientált osztály

Részletesebben

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve Fizika Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám - 2 2 2 - Éves

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztály tanterve

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztály tanterve Fizika Nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám - 2,5 3 - - Éves óraszám - 92 111 - - A fizika kerettanterv és a Nemzeti

Részletesebben

FIZIKA évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

6. évfolyam. 7. évfolyam

6. évfolyam. 7. évfolyam 6. évfolyam Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás értelmezése, fogalma. Olvadás és oldódás közötti különbség. A víz fagyáskor történő térfogat-növekedésének következményei a környezetben. A légnyomás

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr.

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. Szûcs József A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam Osztályozó vizsga követelmények 7. évfolyam 1. Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások: Test tulajdonság mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. 2. Mozgások: Viszonyítási

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok. 7-8. évfolyam

FIZIKA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok. 7-8. évfolyam FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei 1 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása,

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve 11. 12. heti óraszám 2 2 éves óraszám 72 60 Mechanika fejezet (36 óra) 1. Haladó mozgások és dinamikai feltételeik (4óra) Egyenletes

Részletesebben

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor A tételek 1 Kinematikai és dinamikai alapfogalmak Vonatkoztatási rendszerek, az inerciarendszer fogalma, párkölcsönhatások, tehetetlen és súlyos

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

Fizika és természetismeret tantárgyi program

Fizika és természetismeret tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Fizika és természetismeret tantárgyi program 2010. A tantárgyi program részei Általános bevezető...1 Természetismeret tantárgy...6 Fizika

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények

Részletesebben

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag

Részletesebben

FIZIKA évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya

FIZIKA évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya FIZIKA Óratervi táblázat a hatévfolyamos osztályok számára: Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12. Heti óraszám 2 2 2 2 2 - Éves óraszám 74 74 74 74 74-7 11. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül,

Részletesebben

Fizika Érettségi Témakörök középszint

Fizika Érettségi Témakörök középszint Fizika Érettségi Témakörök 2017. középszint 1. Tömegpont dinamikája. Newton törvényei, ütközések. Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer

Részletesebben

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika 3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

FIZIKA. Tanterv (emelt) óraszámokra. Érvényes: 2016/2017. tanévtől Készítette: Krizsán Árpád szaktanár.

FIZIKA. Tanterv (emelt) óraszámokra. Érvényes: 2016/2017. tanévtől Készítette: Krizsán Árpád szaktanár. Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa György út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 FIZIKA Tanterv (emelt) 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád szaktanár Ellenőrizték: Bölcsföldi

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV Időkeret a 11. tanévben 74 óra/év (2 óra/hét 37 tanítási héttel) a 12. tanévben 64 óra/év (2 óra/hét 32 tanítási

Részletesebben

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika) Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2006/07 Földtudományi Szak Kötelező tantárgy Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)

Részletesebben

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei 11 osztály Osztályozó vizsga témakörei (Keret tanterv) I. Félév I. Rezgések és hullámok Egyenletes körmozgás (Ismétlés) Frekvencia, periódusidő, szögsebesség 2. Harmonikus rezgőmozgás leírása Kitérés,

Részletesebben

TIZEDIKES FIZIKA TANTERV ( 2OO8. június) 1. FIZIKA TANTÁRGY

TIZEDIKES FIZIKA TANTERV ( 2OO8. június) 1. FIZIKA TANTÁRGY TIZEDIKES FIZIKA TANTERV ( 2OO8. június) 1. FIZIKA TANTÁRGY 2.Célok és feladatok: A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása,

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei 1. Mechanika Newton törvényei Mozgásformák Munka, energia Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika Hőtágulás Állapotjelzők, termodinamikai

Részletesebben

1. Tétel Egyenes vonalú mozgások

1. Tétel Egyenes vonalú mozgások 1. Tétel Egyenes vonalú mozgások Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait foglalja táblázatba! Eszközök: Mikola-cső,

Részletesebben

Helyi tanterv Természettudomány 9 11. évfolyam Felnőttoktatási tagozat

Helyi tanterv Természettudomány 9 11. évfolyam Felnőttoktatási tagozat TERMÉSZETTUDOMÁNY Célok és feladatok Helyi tanterv Természettudomány 9 11. évfolyam A természettudomány tantárgyat komplex tárgyként tanítjuk tanulóinknak, melynek keretében betekintést nyernek különböző

Részletesebben

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat Az új fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Nemzeti Tankönyvkiadó Fedezd fel a világot! című új természettudományos tankönyvcsaládja fizika

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei

MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei MATEMATIKA 11. évfolyam osztályozóvizsga/javítóvizsga témakörei 1.félév I. Kombinatorika, gráfok Permutációk, variációk Ismétlés nélküli kombinációk Binomiális együtthatók, Pascal-háromszög Gráfok pontok,

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 8. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 8. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Nagy Gusztávné Implementációs terület: Kompetencia alapú fizika

Részletesebben