Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet. 1. Fejezet. Villamos energia átalakítók

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet. 1. Fejezet. Villamos energia átalakítók"

Átírás

1 Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet A jegyzetben használjuk a nemzetközileg elismert rövidítéseke az áram típusára vonatkozólag: - AC - váltóáram, mely az angol Alternating Current elnevezés rövidítéséből származik, - DC - egyenáram, mely az angol Direct Current elnevezés rövidítéséből származik. 1. Fejezet. Villamos energia átalakítók A villamos energia átalakítókról nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy mai modern világunk 100%-ig elengedhetetlen kellékei. Szinte nincs a napi életünknek olyan területe, ahol valamilyen formában ne találkoznák a villamos energia átalakítók valamilyen formájával. Életvitelünk annyira megváltozott, hogy talán ilyen eset egyedül csak a nagyon eldugott hegyvidéki, vagy falusi környezetben fordulhat elő. Gondoljuk csak el, hogy már abban mennyi villamos energia átalakító játszik közre, hogy a fali kapcsoló érintésével világosságot teremtetünk otthonainkban. Persze ez az átlagos fogyasztó fejében meg sem fordul, de ebben nagyon sok munka és fejlesztés rejlik hosszú évekre, évszázadokra visszamenőleg. De mik is ezek a villamos energia átalakítók? Fő osztályozási kritérium az a felhasznált és a szolgáltatott energia típusa szerint történek. Eszerint három nagy osztályba sorolhatók a villamos energia átalakítók, éspedig: 1. mechanikai energiát villamos energiává alakító gépek, melyeket generátoroknak nevezünk és lehetnek egyenáramú illetve váltóáramú generátorok, 2. villamos energiát mechanikai energiává alakító gépek, melyeket motoroknak nevezünk és lehetnek egyenáramú illetve váltóáramú motorok, 3. egy adott típusú villamos energiát egy más típusú villamos energiává alakító gépek/eszközök; itt megjegyezzük, hogy ebbe az osztályba tartoznak a transzformátorok (mint legrégebbi ilyen eszközök), az egyenirányítók (AC/DC konverterek), a manapság igen elterjedté vált és nagyon sok alkalmazást nyert inverterek (melyek DC energiát AC energiává alakítanak), valamint a DC/DC konverterek (melyek adott erősségű egyenáramot DC/AC transzformálás majd újabb egyenirányítás útján más erősségű egyenárammá alakítanak). 1

2 1.A. Villamos energiát mechanika és mechanikai energiát villamos energiává alakító gépek. Két fajta elektromos áramról (elektromosságról) beszélhetünk, az egyik az egyenáram a másik pedig a váltóáram. Történelmileg tekintve először az egyenáramú technika kezdett fejlődni az XIX. sz. 30-as éveiben. A váltóáramú technika fejlődéséhez a komoly lendületet 1885 hozta meg, amikor a transzformátort feltalálták. Természetesen a transzformátor akkori fejlettségi szintjéhez sokévi kutatás-fejlesztés járult hozzá, de emeljük ki itt, hogy a szabadalom, három magyar, Zipernowski Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó nevéhez fűződik Egyenáramú gépek Egyenáramú generátorok a) Az egyenáram (feszültség) előállításának elve. Az egyenfeszültség előállítása történelmileg tekintve egyenáramú generátorok segítségével történt, majd a transzformátor feltalálása és a háromfázisú áram elterjedése után nyílt lehetőség ennek egyenirányításával. Az egyenáram legegyszerűbb előállítási módozatának megértéséhez visszanyúlunk a váltóáramnak már ismert elvéhez, melyet az 1.1. ábra szemléltet. Felépítésében található egy vezető keret (1), két rögzített henger alakú kollektor gyűrű (2), valamint az áramszedő kefék (3). Az ábra szerint az állandó mágneses térben, állandó szögsebességgel forgó vezető keretén a mágneses fluxus rr ( Φ = BS = BS cosω t ) változása az elektromágneses indukció törvényének megfelelően az (1.1) egyenlettel adott feszültség indukálja. r r d Φ d ( BS) e = = = BSω sin ω t (1.1) d t d t Az összefüggés szerint a keretnek két ún. semleges helyzete van, amikor az indukált feszültség nulla. Ezekben az esetekben a mágneses tér indukciójának vektora merőleges a keret síkjára. A semleges helyzeteken való áthaladáskor az áram iránya a vezető keretben megfordul, ami a gyűrű alakú kollektoroknak tulajdoníthatóan a külső áramkörben is áramirány változást hoz létre. A létrejövő feszültség jel alakját az ábrának megfelelően egy oszcilloszkóp segítségével jeleníthetjük meg. 2

3 1.1. ábra Váltóáram előállításának elve Egyenáram előállításához az előbbiekhez hasonló kísérleti eszközt kell készítsünk. A különbség annyiban áll, hogy a két kollektor gyűrű helyett most egyet használunk viszont azt kettévágjuk és az 1.2. ábrának megfelelően helyezzük el. Ez azt eredményezi, hogy a keretben az áramirány változásakor a megfelelő félgyűrű átcsúszik az ellentétes áramszedő keféhez, s így a külső áramkörben az áramirány állandó marad. Ezzel az elrendezéssel tulajdonképpen egyenirányítást hajtunk végre, a létrejövő jelalakot az 1.2. ábrán szemléltetjük, melyet lüktető egyenáramnak nevezünk. Természetesen ez még elég távol áll az egyenáram általunk ismert fogalmától ezért ezt tökéletesíteni kell ábra Lüktető egyenáram előállításának elve Ehhez azt kell elérnünk, hogy az egyenáram lüktetése minél kisebb mértékű legyen. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy tovább szeleteljük a kollektor gyűrűket, áramszedő kefékkel látjuk el és megfelelően helyezzük a kerethez, illetve mágneses térhez viszonyítva. Egy ilyen kollektort mutat be az 1.3. ábra. 3

4 a. b ábra: Negyed gyűrűkből álló kollektor b) Az egyenáramú generátorok felépítése. Természetesen a valóságban használatos egyenáramú generátorok felépítése jóval bonyolultabb az eddigiekben bemutatottakénál és az általuk létrehozott áram lüktetése is sokkal kisebb mértékű. Felépítésükben két fő részt különböztetünk meg, úgymint állórészt (sztator) és forgórészt (rotor). Az állórész tartalmazza a mágneses tér előállítására szolgáló mezőmágneseket, illetve az áramszedést végző keféket, a forgó rész pedig az armatúrát, amelyben indukálódik az elektromos feszültség, illetve a kollektort (kommutátor), amely az áram egyenirányítást végzi. b1) A mezőmágnesek. A mezőmágnesek hozzák létre azt a mágneses teret, melyben a keretet forgatjuk. Manapság nagyon sok technikai megoldás létezik a mágneses tér előállítására, melyekre nem térünk ki, hiszen ez meghaladja ennek a jegyzetnek a kereteit. Viszont megemlítjük, hogy történelmileg tekintve kezdetben állandó mágneseket használtak mezőmágnesként. A kor technikai fejlettségének megfelelően csak kis indukcióval rendelkező mágneseket tudtak előállítani, amely nagymértékben meghatározta az előállítható feszültség/áram maximális értékét. A következő megoldás elektromágnesek alkalmazása volt, melyeket külső energiaforrásból, akkumulátorokból tápláltak. Manapság, az állandó mágnesek előállításnak technológiai fejlettsége olyan szintre emelkedett, hogy igen nagy mágneses indukciójú mágnesek előállítása valósítható meg. Az indukció maximális értéke elérheti az 1-2 T nagyságrendet. b2) Az áramszedő kefék. Az áramszedő kefékről soka nem kell beszélnünk, talán annyit említenénk meg, hogy azok nem mások, mint a köznyelvben elterjedt szénkefék. b3) Az armatúra. Az armatúra nem más, mint a generátornak azon része, amelyben elektromos energia jön létre elektromágneses indukció révén. Annak érdekében, hogy minél nagyobb és minél simább egyenáram/feszültség jöhessen lére manapság az ún. dobarmatúrát használják. Ennek felépítésében egy lemezelt vasmag található (örvényáram létrejöttének megakadályozása érekében), amelyen több, ugyanolyan tekercset hoznak létre, melyeket egymáshoz képest ugyanolyan szöggel elforgatva helyeznek el. A tekercsek ellentétes végeit sorba kapcsolják és 4

5 ezt a feszültséget vezetik az áramszedő kefék segítségével. Ennek az eredménye, hogy minden tekercsben létrejövő feszültség a szomszéd tekercsben létrejövőhöz képest ugyanazzal a fázissal van eltolva de ugyanakkora értékkel rendelkezik. A létrejövő feszültség az egyes tekercsekben indukálódott feszültségek összege lesz. Minél több tekercset hoznak létre annál simább lesz a kimeneti feszültség és minél nagyobb a menetszám annál nagyobb a feszültség értéke. b4) A kollektor (kommutátor). A kommutátor nem más, mint az a) pontban már bemutatott kollektor gyűrűknek egy módosított változata, amikor a gyűrűket megfelelően nagyszámú gyűrű szeletekre vágjuk és ezeket páronként a tekercsek kivezetéseire illesztjük. Minden esetben annyit gyűrű párt kell készítsünk ahány tekercs került az dobarmatúrára. c) A dinamó és a dinamó-elv. Befejezésként egy speciális egyenáramú generátor és működési elvének bemutatása marad hátra, melyet Dinamónak hívunk. Megjegyezzük, hogy ennek a generátornak a kifejlesztésében is nagy szerepe volt egy magyar mérnöknek, név szerint Jedlik Ányosnak. Szabadalma mégsem az ő nevéhez fűződik, hanem Werner von Siemens nevéhez. Ez igen széles körben elterjedt, szintén nagyon sokat használt a köznyelvben, működési elve viszont nem annyira ismert, az átlagos felhasználók körében. A jelenség megértéséhez nyissunk egy zárójelet és szóljunk néhány szót az anyagok mágneses tulajdonságairól. Minden mágnesezhető anyag esetében, ennek mágneses előélete meghatározza azt, hogy éppen milyen mágnesezettséggel, mágneses térrel rendelkezik (egyszerű példa egy gombostű mágneshez való érintése, amely után jó ideig a gombostű is mágnesként viselkedik). Ezt a bizonyos előéletet az anyag mágneses hiszterézis görbéjével lehet szemléltetni, melyre példát az 1.4. ábra mutat be ábra Hiszterézis görbe Tegyük fel, hogy az anyag nem rendelkezik semmilyen makroszkopikus mágneses tulajdonsággal, az ábrán az origónak felel meg. Helyezzük ezt anyagot mágneses térbe (megválasztunk egy tetszőleges pozitív irányítást) és növeljük a tér mágneses térerősségét. Azt tapasztaljuk, hogy a mágneses az anyag mágneses tulajdonságra tesz szert, mágneses terének indukciója az 1. görbe szerint nő, majd telítődik. Ez annak tulajdonítható, hogy az anyag szerkezetében lévő mágneses 5

6 doménok (melyekben az elemi mágneses dipólusok momentumai ugyanabba az irányba mutatnak) szép lassan beállnak a külső mágneses tér irányába. Ezt a görbét nevezzük szűzgörbének. Csökkentve a mágnesező tér erősségét, egészen nulláig, az anyag mágnesezettsége a 2. görbe mentén változik és azt tapasztaljuk, hogy nem szűnik meg a mágnesező tér megszűnésével. A megmaradó mágnesezettséget remanens mágnesezettségnek nevezzük. Ahhoz, hogy megszüntessük az anyag mágnesezettségét, a kezdetivel ellentétes irányítású külső mágneses teret kell használjunk. Az ellentétes irányítású tér erősségének növelésével először megszűnik az anyag mágnesezettsége. Azt a mágneses térerősséget, amelynél ez bekövetkezik koercitív térnek nevezzük. Tovább növelve a térerősséget ismét telítésbe megy a görbe, ami azt jelenti, hogy minden mágneses domén teljesen. Csökkentve a térerősséget nulláig, utána megváltoztatva irányítását ismét növelve a mágnesezettség a 3. görbe mentén változik, amely tükörképe az 1. görbének. Periódikusan változtatva a mágnesező teret, az anyag mágnesezettsége a fenti hiszterézis görbe szerint változik. Megjegyezzük, hogy a váltóáramú áramkörökben lévő tekercsekben (pl. transzformátorok) ez folyamatosan jelen van. Természetesen ahhoz, hogy átforgassuk a mágneses doméneket energiát kell befektessünk és munkát kell végezzünk egy súrlódási erő ellenében. Ez pl. a tekercsekben bekövetkező hőfejlődést is okoz (transzformátorokban ezt vasveszteségnek nevezzük). Visszatérve a dinamó elvre, a fenti magyarázat szerint, a vasmagos tekercsekben, ha nagyon kismértékben is de jelen van az anyag remanens mágnesezettsége és a egy másik gyenge mágneses tér, amely nem más mint a helyi Földi mágneses tér. Ha e két mágneses tér jelenlétében forgatunk egy tekercset, a forgó keret felületén nagyon gyenge fluxusváltozás jön létre, amely gyenge feszültséget indukál. Zárt áramkörben ez kicsiny erősségű áram megjelenését eredményezi. A dinamóban ezt a gyenge áramot, vagy ennek egy részét visszavezetjük oly módon a megfelelő áramkörökbe, hogy az eredeti nagyon gyenge mágneses teret erősítse, így nagyobb fluxusváltozás jön létre egy nagyobb feszültség indukálódik. Ezt a jelenséget nevezzük öngerjesztésnek. Ezt folytatva mindaddig lehet növelni a mágneses teret dinamó által termelt árammal amíg a konstrukcióból adódó maximális értéket el nem éri Egyenáramú motor működési elve Az egyenáramú motor felépítését tekintve megegyezik az egyenáramú generátorral. Ennek megfelelően az egyenáramú generátor működhet motorként és a motor működhet generátorként is. Motorként az armatúrába egyenáramot vezetünk, mely kölcsönhatásba lép a mezőmágnesek által létrehozott mágneses térrel. Ennek eredményeként az áramvezető keret azon vezetőire, amelyek metszik 6

7 r r v az indukció erővonalakat F = Il xb erő hat. Az elvet az 1.4. ábrán szemléltetjük, ahol egyetlen vezető keretet feltételezünk ábra Az 1.4. ábrán szemléltetett helyzetben a keret 1. és 2.-vel jelzett vezetőire ugyanakkora de ellentétes irányítású erő (ún. erőpár) hat, melynek eredményeként a keret a jelzett irányba elfordul. Ez az erőpár mindaddig forgatja a keretet amíg az el nem éri a már ismert semleges helyzetét, amikor a keret síkja merőleges lesz az indukció vonalakra. Ezt az 1.5. ábra szemlélteti. Ebben az esetben a kommutátorok éppen váltanak, így a keretben nem folyik áram és megszűnik a forgató hatás is. Ebben a helyzetben a motor csak akkor fordul tovább, ha megfelelő mozgási energiára tett szert az eddigiekben és tehetetlensége folytán átbillen a semleges helyzeten. Ha ez nem történt meg a motor leáll. Természetesen egy ilyen egyetlen keretből álló armatúrával rendelkező motor el sem indul ha a vezető keret éppen a semleges helyzetben található a bekapcsolás pillanatában. 7

8 1.5. ábra Amennyiben tehetetlensége folytán a keret átbillent a semleges helyzeten, a kommutátorok váltanak így az ábrán 1. illetve 2.-vel jelzett vezetőkben megváltozik az áram iránya, amely azt eredményezi, hogy az erőpár a továbbiakban is ugyanabba az irányba forgatja a vezető keretet (1.6. ábra) ábra A leállás veszélyének elkerülése végett az egyenáramú motorokban a dobarmatúra alkalmazása a legkézenfekvőbb, hiszen ebben az esetben minden tekercsnek külön megvan a saját semleges helyzete és amikor egy tekercs éppen semlegese helyzetben van, a többi tekercse hat a forgató erőpár. 8

9 1.2. Váltóáramú gépek Az egyenáramú gépekhez hasonlóan, a váltóáramú esetben is megkülönböztetünk generátorokat és motorokat. Felépítésük tulajdonképpen ugyanaz, mindegyiknél kitérünk arra, hogy mi a működésükben rejlő különbség ami például egy szinkron- vagy aszinkronmotorrá teszi a szerkezetet, amely működhet azonban generátorként is Váltóáramú generátorok Felépítés Tulajdonképpen minden időben periódikusan változó jelet előállító eszközt váltóáramú generátornak nevezhetünk. Fontos már a tárgyalás elején leszögeznünk egy nagyon fontos tényt, mégpedig azt, hogy minden esetben a periodikus jel előállítása elektromágneses indukció révén történik, és minden esetben feszültség indukálódik az áramkörben, amely ha zárt létrejön a váltakozó áram. Az esetek döntő többségében ma már háromfázisú generátorokat használunk váltakozó áramú elektromos energia előállítására. Természetesen el lehet képzelni másfajta többfázisú generátorokat is. A többfázis elnevezést itt olyan értelemben használjuk, hogy különálló tekercsekben egymástól függetlenül indukálódnak feszültségek és ezen feszültségeket vezetjük el valamilyen konfigurációban a felhasználóhoz. Példa erre az egyfázisú váltóáram, mely a legegyszerűbb, amikor egy tekercsben indukálunk feszültséget, vagy az ötfázisú áram, mikor öt különböző tekercsben indukálunk feszültséget. Általában minden tekercs egy adott generátoron belül ugyanolyan, így ugyanakkora feszültség indukálódik, viszont egymáshoz képest fázisban el vannak tolva. Ez a fáziseltolás lehet ugyanaz minden szomszédos tekercs esetében, de lehet különböző is. Mindennapi életünkben a háromfázisú feszültség használata terjedt el. Ez olyan generátorban jön létre, amelyben három egyforma tekercs (vagy tekercspár) van egymáshoz képest 120 fokos szögben elhelyezve. Modelljét az 1.7 ábra szemlélteti. A létrejövő háromfázisú feszültség ebben az esetben szimmetrikus feszültségrendszer alkot. Amennyiben a tekercsek nem azonos szögben vannak egymáshoz képest elhelyezve, a létrejövő feszültségrendszer aszimmetrikussá válik. 9

10 1.7. ábra - 3 fázisú generátor modellje A generátor felépítésében megkülönböztetünk álló részt, melyben megtaláljuk a tekercseket, amelyekben a feszültségek indukálódnak, valamint a vasmagot (általában zárt mágneses kör), amelyre ezeket a tekercseket elhelyeztük, valamint a forgórészt, amely nem más, mint egy vasmagos szolenoid tekercs. Ahhoz, hogy elektromágneses indukció révén elektromos feszültség indukálódjon, az elektromágneses indukció törvényének értelmében szükség van arra, hogy a generátor álló részében lévő tekercsek meneteinek felületén időben megváltozzon a mágneses tér fluxusa. Ezt úgy érhetjük el, hogy a generátor álló részében lévő szolenoid tekercsben egyenáramot keringtetünk, ennek mágneses tere egy rúdmágneséhez hasonlítható, majd ezt a rotort megforgatjuk. Ahhoz, hogy időben periodikus jelet kapjunk, a rotort állandó szögsebességgel kell forgassuk. Az állórész tekercseinek végpontjait betűkkel szokás jelölni (az jelen könyvben használtakon kívül található más jelölés is a szakirodalomban), melyeket az ábrán figyelhetünk meg. Megjegyezzük, hogy a megfelelő végpontok az R, T, S, valamint az U, V, W. A fentiekben leírt konfigurációt háromfázisú tekercselésként is szokás megnevezni (ezt a továbbiakban használni is fogjuk) Működési elv. Az indukált feszültség. Vizsgáljuk meg tüzetesebben, hogy miként jön létre az egyes tekercsekben az indukált feszültség. Ehhez tekintsük az 1.8.a, valamint az 1.8. b ábrákat. Az ábrákon a generátor modelljét bemutató ábráról kiragadtunk egy tekercset az 10

11 állórészből és a forgórészt csak hatásában tekintjük, vagyis idealizálva egy ω állandó szögsebességgel forgó mágneses indukció vektort tekintünk. Mint tudjuk az időben változó mágneses tér, a Faraday-féle indukció törvénynek megfelelően, örvénylő elektromos teret hoz létre, melyet matematikailag az 1.2 összefüggés ír le, ahol a negatív előjel a Lenz-szabályt jelenti, amely kimondja, hogy az indukált hatás minden esetben ellene szegül az indukáló hatásnak. d Φ e = (1.2) d t Ezt az összefüggést lokális alakban a II. Maxwell-egyenletként ismerjük (lásd Kenéz Lajos - Elektrotechnika I. Kötet, 1.17 összefüggés) és a 2.3 alakban adható meg. r r d B xe = (1.3) d t Az 1.8 ábrák szerint, a mágneses tér indukcióját két komponensre bonthatjuk, amelyek közül indukáló szerepe a B n komponensnek van, mivel a B t minden esetben párhuzamos a tekercs meneteinek síkjára, így nem okoz fluxusváltozást. A B n komponens az ábra szerint az 1.4 összefüggéssel, a fluxus pedig az 1.5 összefüggéssel számítható ki. Behelyettesítve a fluxus kifejezését az 1.2 összefüggésbe az indukált feszültség az 1.6 összefüggéssel számítható ki. B n = Bcosω t (1.4) Φ = BS cosω t (1.5) d Φ e = = BSω sin ω t d t (1.6) Az 1.9 ábra a mágneses fluxus és az indukált feszültség időbeli változását szemlélteti. Az 1.3 összefüggés segítségével meghatározhatjuk a mágneses indukció változása által létrehozott elektromos tér irányát és irányítását, illetve nyomon követhetjük, hogy mikor milyen a kivezetések polaritása. 1.8.a ábra 11

12 1.8.b ábra 1.9 ábra Az 1.9 ábrán az 1.-es pont megfelel a mágneses indukció 1.8.a ábrán feltüntetett 1.-es helyzetével, vagyis az indukció maximális, iránya és irányítása is megegyezik az n r normális vektoréval. Mindaddig amíg az indukció normális komponense az n r irányába mutat, az elektromos tér, 1.3 összefüggésnek megfelelően, az 1.8.a ábrának megfelelő, így egy elektronra olyan erőt fejt ki, mely a tekercs A pontja felé mozgatja. Ez a folyamat addig tart, amíg az indukció vektora merőleges lesz a tekercs szimmetria tengelyére, vagyis ebben az esetben a forgatás irányának megfelelően a 2.-es helyzetbe kerül. Ekkor a feszültség maximálissá válik és az 1.8.a ábrának megfelelő. Tovább forgatva az indukció vektorát, a normális komponens irányítása ellenkezővé válik az n r vektor irányításával, ennek megfelelően a létrejövő elektromos tér iránya és irányítása is megváltozik. Mindaddig, amíg a mágneses tér normális komponense a fenti irányítással rendelkezik a térerősség az 1.8.b ábrának megfelelő, ami azt jelenti, hogy az 12

13 elektronokat az elektromos tér a továbbiakban az A pont felől a B pont irányába mozdítja el. Nyomon követhető az 1.9 ábrán, hogy a 2. és 3. Pontok között, amíg a mágneses tér növekszik és eléri a maximális értéket a feszültség csökken és nullává válik. Ezután a mágneses tér csökkeni kezd, de irányítása még mindig ellentétes az n r vektor irányításával, így az elektronokra ható erő irányítása nem változik, ami ahhoz vezet, hogy az A pont negatívabbá válik a B pontnál és maximális értéket ér el a feszültség amikor az indukció ismét merőlegessé válik a tekercs szimmetria tengelyére (4. pont az 1.8 és 1.9 ábrákon). Ezután ismét azonossá válik az indukció normális vektorának és az irányítása, megváltozik az elektromos tér irányítása és az elektronok ismét az A pont felé vándorolnak mindaddig, amíg a potenciálkülönbség nullává válik. A továbbiakban pedig minden periodikusan az előzőekben leírtak szerint változik ábra Visszatérve az 1.7 ábrán szemléltetett háromfázisú generátor modellhez, mindhárom tekercsben az előzőekben leírt módon változik az indukált elektromos feszültség, egymáshoz viszonyítva, viszont egymáshoz képest fáziskülönbséggel rendelkeznek (1.10. ábra). Direkt- és inverz feszültségrendszer Két feszültségrendszert különböztethetünk meg, az ún. direkt és inverz feszültségrendszert. A direkt rendszerben az UR tekercsen megjelenő feszültség siet 2π 3 -al a VS-en megjelenőhöz képest, és 4π 3 -al a WT-n megjelenőhöz képest, a szemléltetett modellen az a rotornak óramutató járásával megegyező irányba való elfordulást jelent. Az indirekt rendszerben az UR tekercsen megjelenő feszültség késik 2π 3 -al a VS-en megjelenőhöz képest, és 4π 3 -al a WT-n megjelenőhöz képest, a szemléltetett modellben a rotornak óramutató járásával 13

14 ellenkező irányba történő elfordulását jelenti. A feszültségrendszerek megfelelő matematikai alakjait az 1.7 összefüggések tartalmazzák. Direkt feszültségrendszer = U sin ωt u R u S u T = U = U π sin ωt 3 4π sin ωt 3 Inverz feszültségrendszer = U sin ωt u R u S u T = U 0 = U 0 0 2π sin ωt + 3 4π sin ωt + 3 (1.7) Komplex tárgyalás. Fazorábrák (Direkt- és inverz feszültségrendszerek). Vegyünk példaként egyet az 1.7 összefüggések közül és a már ismert módszerrel írjuk át komplex alakba. 2π j ωt+ 3 2π u S = U 0 sin ωt + u S = U 0e = U 0e 3 jωt e 2π j 3 (1.8) A komplex feszültség effektív értékét a U = Ue 3 összefüggéssel adjuk meg, ahol az U = U 0 2 a feszültség effektív értéke. Ehhez hasonlóan alakítsuk át az 1.7 összefüggés minden tagját (1.9). Direkt feszültségrendszer Inverz feszültségrendszer U R U = U U R U = U (1.9) U U S T = Ue = Ue 2π j 3 4π j 3 U U S T = Ue = Ue 2π j Bevezetjük a következő jelölést: a = e 3. Ezt az Euler-képlettel kifejtve a következő kifejezést kapjuk. 2π j 2π 2π (1.10) e = cos + j sin = + j Ennek a komplex operátornak sok hasznos tulajdonsága van, néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül e j π = a e j 6π 3 = a (1.11) S 2π j 3 4π j 3 j 2π 14

15 Továbbá észrevehetjük, hogy a 2π 3 szög és a 4π 3 szög illetve a 4π 3 szög és a 2π 3 szög Euler-képlettel kifejtve ugyanazzal az értékkel rendelkezik. Ennek megfelelően az 1.9 összefüggések az alábbi alakot veszik fel. Direkt feszültségrendszer Inverz feszültségrendszer U R U = U U R U = U 2 U = Ua U S = Ua (1.12) U S T = Ua U T = Ua A direkt és az inverz feszültségrendszerek fazorábrái. 2 a. Direkt feszültségrendszer b. Inverz feszültségrendszer Váltóáramú motorok 1.11 ábra - Fazorábrák Napjainkra a villanymotorok olyan széles palettájából válogathatunk, hogy bemutatásuk ennek a jegyzetnek a kereteit a kereteit többszörösen is meghaladják. Nagyon röviden itt csak a váltóáramú háromfázisú motorok működési elvéről beszélünk. Ezen belül is említést teszünk a szinkron és az aszinkron motorokról Szinkron motorok A szinkron háromfázisú motorok felépítése megegyezik a háromfázisú generátorok felépítésével. Működését elve. Az állórészben található háromfázisú 15

16 tekercselésbe háromfázisú feszültséget táplálunk be. Számítások elvégzése nélkül is beláthatjuk, hogy ennek következtében a motor belsejében forgó mágneses tér jön létre. Gondoljunk csak vissza a háromfázisú feszültség generálására, mikor a háromfázisú tekercselés belsejében egy forgó egyenárammal átjárt tekercs indukciós határa hozza létre a feszültségeket. A rotor tekercsét egyenárammal gerjesztjük, melynek következtében létrejön egy álló mágneses tér is a motor belsejében. Ez a két mágneses tér egymással nem tud olyan kölcsönhatásba lépni, hogy a rotor elfordulását eredményezze. Mire a forgató hatású erőpár egyik irányba elfordítaná a rotort már megfordul az erőpár fogató hatása és a másik irányba indítaná a rotort. Azonban a rotor forgásba lendül, ha a rotor mágneses tere szinkron mozgásba kerül a forgó mágneses térrel. Ezt úgy érhetjük el, ha a rotort valamilyen módon a forgó mágneses tér szögsebességével megegyező szögsebesség felvételére késztetjük. Erre nagyon sok megoldás létezik, ezekre nem térünk ki. Az ilyen típusú motorok előnye, hogy terheléstől függetlenül mindig állandó fordulatszámon forognak, viszont ha például egy hirtelen terhelésváltozás alkalmával kiesnek a szinkron mozgásból akkor leállnak és önmaguktól nem tudnak újra elindulni, ilyenkor ismét fel kell pörgetni a rotort Aszinkron motorok Az aszinkron motorok felépítése szintén megegyezik a generátorok felépítésével. Az állórészbe ugyancsak háromfázisú tekercselés található, melybe háromfázisú feszültséget juttatunk, a forgórészében viszont egy rövidre zárt tekercs található. A motor elfordulása a forgó mágneses tér indukciós hatásán alapszik, ezért is hívják még őket indukció motoroknak. Ahogy a mágneses tér forog, az állórész menetein változik a fluxus, így elektromos feszültség indukálódik, mely a rövidre zárt menetekben áram megjelenését idézi elő, melynek természetesen mágneses tér is velejárója. A két mágneses tér kölcsönhatása eredményezi a motor elfordulását. Az ilyen típusú motorok a legfontosabb ipari gépeink. Jellemzőjük, hogy a nyomatékuk a terhelés növelésével nő, tehát minél jobban terheljük (persze a motor felépítése által megszabott határok között) annál nagyon teljesítményt adnak le, ilyenkor a motor fordulatszáma lecsökken. Az aszinkron motorok fordulatszáma indítás után nő és felgyorsulása után megközelíti a forgó mágneses fordulatszámát, de el nem érheti, mivel abban az esetben megszűnne az indukciós hatás és a motor tovább nem foroghatna Motorok kapcsolása A háromfázisú motorokat kapcsolhatjuk csillag- vagy delta kapcsolásba is, attól függően, hogy milyen teljesítményt szeretnénk elérni. A deltakapcsolásban a motorok leadott teljesítménye nagyobb. Itt csak annyit szeretnénk megemlíteni, 16

17 hogy egy motor kapcsolótáblájára pillantva gyorsan el lehet dönteni, hogy az illető motor csillag- vagy deltakapcsolásban van-e vagy sem. Ehhez az 1.12 ábrát figyeljük meg, mely ilyen kapcsolótáblákat szemléltet. a) Delta kapcsolás b) Csillag kapcsolás 1.12 ábra A kapcsolótáblákon hat kivezetés található, melyekhez a háromfázisú tekercsek végeit rögzítjük. Ezen kívül a kapcsolótáblán szerelhető lemezek találhatók, a táblán lévő csatlakozók pedig olyan távolságra vannak helyezve, hogy a lemezek áthelyezésével egyszerűen köthetjük csillagba vagy deltába a motort. Az 1.12.a ábrán a lemezeket egymással párhuzamosan helyezve az UT, VR és WS kivezetéseket összekötve delta kapcsolást hozhatunk létre. Ha az UVW kivezetéseket kötjük az 1.12.b ábra szerint, akkor egy csillagpontot hozunk létre a TRS kapcsokra pedig a háromfázisú feszültséget juttathatjuk, így csillagkapcsolást létesítünk. 17

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer

Részletesebben

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK MÁGNESES NDUKCÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK Mágneses indukció Mozgási indukció v B Vezetőt elmozdítunk mágneses térben B-re merőlegesen, akkor a vezetőben áram keletkezik, melynek iránya az őt létrehozó

Részletesebben

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Nem szimmetrikus többfázisú rendszerek...3 Háronfázisú hálózatok...3 Csillag kapcsolású

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Villamos gépek. Villamos forgógépek. Forgógépek elvi felépítése

Villamos gépek. Villamos forgógépek. Forgógépek elvi felépítése Villamos forgógépek Forgógépek elvi felépítése A villamos forgógépek két fő része: az álló- és a forgórész. Az állórészen elhelyezett tekercsek árama mágneses teret létesít. Ez a mágneses tér a mozgási

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók DC motorok 1. rész egyetemi docens - 1 - Főbb típusok: Elektromos motorok Egyenáramú motor DC motor. Kefenélküli egyenáramú motor BLDC motor. Indukciós motor AC motor aszinkron

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

S Z I N K R O N G É P E K

S Z I N K R O N G É P E K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 S Z I N K R O N G É P E K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Szinkrongépek működési elve...3 Szinkrongépek felépítése...3 Szinkrongenerátor üresjárási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

Egyenáramú gépek. Felépítés

Egyenáramú gépek. Felépítés Egyenármú gépek Felépítés 1. Állórész koszorú 2. Főpólus 3. Segédpólus 4. Forgórész koszorú 5. Armtúr tekercselés 6. Pólus fluxus 7. Kompenzáló tekercselés 1 Állórész - Tömör vstest - Tömör vs pólus -

Részletesebben

Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS. Gépjármű-villamosság. Készítette: Dr.Desztics Gyula

Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS. Gépjármű-villamosság. Készítette: Dr.Desztics Gyula Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék VILLAMOSÍTÁS Gépjármű-villamosság Készítette: Dr.Desztics Gyula Járművek elektromos berendezései A traktorok és közúti járművek villamos berendezései

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Villamos gépek és hajtások csoport EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Részletesebben

Fizika II. tantárgy 4. előadásának vázlata MÁGNESES INDUKCIÓ, VÁLTÓÁRAM, VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK 1. Mágneses indukció: Mozgási indukció

Fizika II. tantárgy 4. előadásának vázlata MÁGNESES INDUKCIÓ, VÁLTÓÁRAM, VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK 1. Mágneses indukció: Mozgási indukció Fizika. tatárgy 4. előadásáak vázlata MÁGNESES NDKÓ, VÁLÓÁAM, VÁLÓÁAMÚ HÁLÓAOK. Mágeses idukció: Mozgási idukció B v - Vezetőt elmozdítuk mágeses térbe B-re merőlegese, akkor a vezetőbe áram keletkezik,

Részletesebben

Háromfázisú aszinkron motorok

Háromfázisú aszinkron motorok Háromfázisú aszinkron motorok 1. példa Egy háromfázisú, 20 kw teljesítményű, 6 pólusú, 400 V/50 Hz hálózatról üzemeltetett aszinkron motor fordulatszáma 950 1/min. Teljesítmény tényezője 0,88, az állórész

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI VÁLTAKOZÓ ÁA JELLEZŐI Ohmos fogyasztók esetén - a feszültség és az áramerősség fázisban van egymással Körfrekvencia: ω = π f I eff = 0,7 max I eff = 0,7 I max Induktív fogyasztók esetén - az áramerősség

Részletesebben

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD

Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD echatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék OTOR - BORD I. Elméleti alapok a felkészüléshez 1. vizsgált berendezés mérést a HPS System Technik (www.hps-systemtechnik.com) rendszereszközök segítségével

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 11.a Évfolyam: 11. 36 hét, heti 2 óra, évi 72 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Erőgépek elektromos berendezései. 2011.02.07. Készítette: Csonka György 1

Erőgépek elektromos berendezései. 2011.02.07. Készítette: Csonka György 1 Erőgépek elektromos berendezései 2011.02.07. Készítette: Csonka György 1 Elektromos berendezések Az elektromos rendszer elemei az erőgépek kiegészítő egységei az üzemeltetéshez nélkülözhetetlenek (indítás,

Részletesebben

Orvosi Fizika 14. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 14. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 14. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 3.. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTK Orvosi Fizikai és Orvosi nformatikai ntézet Szeged, 2011. december 19. 2. DEMO eredménye

Részletesebben

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei VI. fejezet Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei Aszinkron gépek Gépfajták származtatása #: ω r =var Az ún. indukciós gépek forgórészében indukált feszültségek által létrehozott rotoráramok

Részletesebben

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -

Részletesebben

IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES MEZŐ

IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES MEZŐ IDŐBE ÁLTOZÓ MÁGESES MEZŐ Az elektromos áram mágneses mezőt kelt maga körül. A mágneses és az elektromos jelenségek tehát kacsolatban vannak egymással. Számos kutatót foglalkoztatott az a gondolat, hogy

Részletesebben

Áram mágneses hatása, elektromágnes, váltakozó áram előállítása, transzformálása

Áram mágneses hatása, elektromágnes, váltakozó áram előállítása, transzformálása Áram mágneses hatása, elektromágnes, váltakozó áram előállítása, transzformálása A feltekercselt vezeték; tekercs, amelyben áram folyik, rúdmágnesként viselkedik, olyan mágneses tere lesz, mint a rúdmágnesnek.

Részletesebben

Drágán üzemelnek a régi motorok

Drágán üzemelnek a régi motorok A készülékek többségében ma már nem lehet szabályozatlan aszinkron- motorokat használni. Az új direktíváknak megfelelően frekvenciaváltókat is be kell építeni, vagy más technológiákat kell alkalmazni.

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU SZINKRON GÉPEK

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU SZINKRON GÉPEK SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU SZINKRON GÉPEK 2013/2014 - őszi szemeszter Szinkron gép Szinkron gép Szinkron gép motor Szinkron gép állandó mágneses motor Szinkron generátor - energiatermelés

Részletesebben

VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR

VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR VIANYSZEREŐ KÉPZÉS 2 0 5 MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁÍTOTTA NAGY ÁSZÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Mágneses tér fogalma, jellemzői...3 A mágneses tér hatása az anyagokra...4 Elektromágneses indukció...6 Mozgási

Részletesebben

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:

Részletesebben

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

2.4 Fizika - Elektromosságtan 2.4.7 Elektromotor-generátor tanulói rendszer

2.4 Fizika - Elektromosságtan 2.4.7 Elektromotor-generátor tanulói rendszer Kísérletek az elektromotor-generátor készlettel Az elektromotor-generátor készlet egy moduláris eszközrendszer a fizikai és műszaki összefüggéseket kidolgozó tanulói kísérletekhez, az elektromotorokat,

Részletesebben

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata MÁGESESSÉG Türmer Kata HOA? év: görög falu Magnesia, sok természetes mágnes Ezeket iodestones (iode= vonz), magnetitet tartalmaznak, Fe3O4. Kínaiak: iránytű, két olyan hely ahol maximum a vonzás Kínaiak

Részletesebben

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát.

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát. Elektromechanika 4. mérés Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát. U 1 az állórész fázisfeszültségének vektora; I 1 az állórész

Részletesebben

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok Hajtástechnika Villanymotorok Egyenáramú motorok Váltóáramú motorok Soros gerjesztésű Párhuzamos gerjesztésű Külső gerjesztésű Vegyes gerjesztésű Állandó mágneses gerjesztésű Aszinkron motorok Szinkron

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás

E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás 1. Bevezető A szinkronmotorok csoportjában egy külön helyet a léptetőmotor foglal el, aminek a diszkrét működését, vagyis a léptetést, egy

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

Váltakozó áram (Vázlat)

Váltakozó áram (Vázlat) Váltakozó áram (Vázlat) 1. Váltakozó áram fogalma és előállítása. A váltakozó áram pillanatnyi és effektív értékei 3. Ellenállások váltakozó áramú áramkörben a) Ohmos ellenállás b) Induktív ellenállás

Részletesebben

= f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni.

= f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni. 44 SZINKRON GÉPEK. Szögsebességük az állórész f 1 frekvenciájához mereven kötődik az ω 2 π = f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni. Az állórész felépítése

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Váltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

Váltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Váltakozóáramú gépek Összeállította: Langer Ingrid adjunktus Aszinkron (indukciós) gép Az ipari berendezések

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű

Részletesebben

Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok

Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok 1. Egy vezető keret (lapos tekercs) területe 10 cm 2 ; benne 8A erősségű áram folyik, a menetek száma 20. A keretre ható legnagyobb forgatónyomaték 0,005

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő

Részletesebben

Elektrotechnika. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet

Elektrotechnika. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet Budapest űszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar echatronikai és Autotechnikai Intézet Elektrotechnika Egyenáram ramú gépek Összeállította: Langer Ingrid főisk. adjunktus Elektromechanikai

Részletesebben

Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés,

Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés, Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés, lépcsőzés), tekercselések (hengeres, tárcsás) 9 4. Fő- és szórt

Részletesebben

Elektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás

Elektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás Elektrotechnika 13 előadás Dr Hodossy László 2006 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Szervo Lineáris Lineáris Lineáris Szervo Vezérlő és szabályozó rendszerekben pozícionálási célra alkalmazzák

Részletesebben

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-4,5A között állítható motoráram Tápellátás: 12-45V közötti feszültséget igényel

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez. 1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez

Részletesebben

Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és

Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és 1. fejezet Az elektromechanikai energiaátalakítás Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és fordítva. Ezeknek a berendezéseknek a felépítése különböző lehet, a

Részletesebben

írásbeli vizsgatevékenység

írásbeli vizsgatevékenység Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 0896-06/3 Mérési feladat

Részletesebben

A villamos gépek és az energiaátvitel fejlődésének története

A villamos gépek és az energiaátvitel fejlődésének története A villamos gépek és az energiaátvitel fejlődésének története Marcsa Dániel egyetemi tanársegéd Automatizálási Tanszék Széchenyi István Egyetem Győr http://automatizalas.sze.hu 2013. szeptember 9. A manufaktúra

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

4. Mérés Szinkron Generátor

4. Mérés Szinkron Generátor 4. Mérés Szinkron Generátor Elsődleges üzemállaot szerint beszélhetünk szinkron generátorról és szinkron motorról, attól függően, hogy a szinkron gé elsődlegesen generátoros vagy motoros üzemállaotban

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér Bevezetés az analóg és digitális elektronikába III. Villamos és mágneses tér Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos

Részletesebben

Elektromos áramerősség

Elektromos áramerősség Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.

Részletesebben

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján.

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján. Tevékenység: Rajzolja le a koordinaátarendszerek közti transzformációk blokkvázlatait, az önvezérelt szinkronmotor sebességszabályozási körének néhány megjelölt részletét, a rezolver felépítését és kimenőjeleit,

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4

33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 4 Villanyszerelő 4 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Elmozdulás mérés BELEON KRISZTIÁN BELEON KRISTIÁN - MÉRÉSELMÉLET - ELMOZDULÁSMÉRÉS 1

Elmozdulás mérés BELEON KRISZTIÁN BELEON KRISTIÁN - MÉRÉSELMÉLET - ELMOZDULÁSMÉRÉS 1 Elmozdulás mérés BELEON KRISZTIÁN 2016.11.17. 2016.11.17. BELEON KRISTIÁN - MÉRÉSELMÉLET - ELMOZDULÁSMÉRÉS 1 Mérési eljárás szerint Rezisztív Induktív Kapacitív Optikai Mágneses 2016.11.17. BELEON KRISTIÁN

Részletesebben

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt

Részletesebben

Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013

Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013 Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013 Osztályz«grade» Tárgy:«subject» at: Dátum:«date» 1 Hány proton elektromos töltése egyenlő nagyságú 6 elektron töltésével 2 Melyik állítás fogadható el az alábbiak közül? A

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Forgó mágneses tér létrehozása

Forgó mágneses tér létrehozása Forgó mágnee tér létrehozáa 3 f-ú tekercelé, pólupárok záma: p=1 A póluoztá: U X kivezetéekre i=io egyenáram Az indukció kerület menti elozláa: U X kivezetéekre Im=Io amplitúdójú váltakozó áram Az indukció

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 506 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 506 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000806T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 06 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 82 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Elektromágneses indukció, váltakozó áram

Elektromágneses indukció, váltakozó áram Elektromágneses indukció, váltakozó áram Elektromágneses indukció: Ha tekercsben megváltoztatjuk a mágneses teret (pl. mágnest mozgatunk benne, vagy körülötte), akkor a tekercsben feszültség keletkezik,

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Tantárgy: TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA Tanár: Dr. Burány Nándor Tanársegéd: Mr. Divéki Szabolcs 5. félév Óraszám: 2+2 1 4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Széles skála: o W...MW, o precíz pozícionálás...goromba sebességvezérlés.

Részletesebben

BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 2. MÉRÉS

BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 2. MÉRÉS 2. ÉRÉS FORGATÓNYOATÉK ÉS HATÁSFOK ÉRÉSE (ÉRLEGGÉEK) A mérés célja: érleggépek megismerése, nyomaték, fordulatszám, áramerőség és feszültség mérése. Villamos motor, generátor hatásfok (terhelés) jelleggörbe

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók AC motorok egyetemi docens - 1 - AC motorok Félrevezető elnevezés, mert: Arra utal, hogy váltakozó árammal működő motorokról van szó, pedig ma vannak egyenfeszültségről táplált

Részletesebben

T Ö R P E M O T O R O K

T Ö R P E M O T O R O K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 T Ö R P E M O T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Törpemotorok fogalma...3 Reluktancia motor...3 Árnyékolt pólusú motor...3 Szervomotorok...4

Részletesebben

Mérnöki alapok II. III. Rész Áttekintés az energiaátalakításokról és az energia-átalakítókról

Mérnöki alapok II. III. Rész Áttekintés az energiaátalakításokról és az energia-átalakítókról III. Rész Áttekintés az energiaátalakításokról és az energia-átalakítókról Energia átalakítás Villamos energia átalakítás áttekintése: Az energia, a teljesítmény, és a hatásfok fogalmak áttekintése Az

Részletesebben

sz. mérés (négypólus)

sz. mérés (négypólus) 14 2.4 4. sz. mérés (négypólus) 4.10 Négypólus paraméterek mérése, T kapcsolás (4.10-3 ábrától a 4.10-11 ábráig) 10. ábra A jegyzetben általánosan tárgyaltuk a négypólusokat, a mérend T típusú négypólus

Részletesebben

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen: Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása

Részletesebben