GYERMEK- és IFJÚSÁGPSZICHIÁTRIA Jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEK- és IFJÚSÁGPSZICHIÁTRIA Jegyzet"

Átírás

1 Dr. Gádoros Júlia GYERMEK- és IFJÚSÁGPSZICHIÁTRIA Jegyzet I. A gyermek- és serdülőkor pszichiátriai epidemiológiája A gyermek és serdülőkorban a pszichiátriai betegségek és zavarok előfordulásának gyakorisága a szakirodalmi adatok szerint 6-25% közé tehető, a vizsgálati módszertől, életkori szakasztól és nemtől függően. A betegségek jelentős részét a BNO-10 F9-es fejezetében említett érzelmi- és viselkedészavarok, valamint az F8 fejezetben szereplő specifikus fejlődési zavarok, elsősorban a tanulási zavarok teszik ki. Néhány ritka, de egyértelműen diagnosztizálható, és a gyermek alkalmazkodását súlyosan beszűkítő betegségtől (szkizofrénia, autizmus, Tourette szindróma) eltekintve az epidemiológiai vizsgálatok morbiditás mutatói erősen szórnak. Az értelmi fogyatékosság gyakoriságát a gyermekpopulációban 1,5-2%-ra teszik, a pszichés fejlődés sajátos zavarai az iskolás korú gyermekek 7-8%-ánál diagnosztizálhatók. A gyermek- és serdülőkor viselkedési és érzelmi zavarait az epidemiológiai vizsgálatok során többnyire a szülőtől vagy a tanártól felvehető kérdőskálák segítségével vizsgálják. A kérdések egy része a viselkedésben megnyilvánuló, és a környezet számára is zavaróan ható, úgynevezett externalizációs tünetekre irányul, míg másik része inkább az érzelmi zavarokra, szorongásra és hangulati változásra, a gyermekpszichiátriában internalizációs tünetként meghatározott jelenségre vonatkozik. Fiúknál általában az externalizációs, míg lányoknál inkább az internalizációs tünetek túlsúlyát találjuk, és természetesen ezek kevert formái is előfordulnak. A hyperkinetikus zavar gyakoriságát az iskolás korúak esetében - vizsgálati módszertől és diagnosztikai kritériumoktól függően - 1-5%-ra tehetjük. A hangulati betegségek közül u.n. major depressziót gyermekeknél 0.4-2,5%-ban, serdülőknél %-ban találtak. Gyermekkorban a fiú-lány arány nagyjából azonos, serdülőkorra a felnőtt vizsgálatokból ismert 1:2 arányú női túlsúly jelenik meg. A szorongásos zavarok gyermekkorban magas gyakorisággal - enyhébb formában akár a gyermekek 30%-ánál is - találhatók, és kevéssé vá1toznak a későbbiekben. A középső gyermekkorban elsősorban szeparációs szorongásos zavart és fóbiákat találunk, a serdülőkorban pánikbetegség is jelentkezhet. Serdülőknél populációs vizsgálatok a kényszerbetegségnek illetve enyhébb kényszeres jelenségeknek a korábban ismertnél lényegesen magasabb előfordulási arányát látszanak bizonyítani A serdülést megelőző, igen korai kezdetű (very early onset) szkizofrénia ritka kórkép, serdülőkorban a hebefrénia és egyéb szkizofrénia típusok gyakoribbá válnak. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a gyermekpszichiátriai kórképek gyakorisága életkori szakaszoktól, a gyermek nemétől és szociokulturális környezetétől is függ. A specifikus tanulási nehézségek (pl. a diszlexia), a viselkedészavarok és a hiperkinetikus zavar fiúknál lényegesen gyakoribb, a lányok morbiditás-mutatói a serdüléssel emelkednek, ebben is inkább az u.n. internalizációs tünetek - mint a szorongás és a depresszió - kerülnek előtérbe. Míg a viselkedés zavarai inkább a deviáns személyiség kialakulása és a későbbi kriminális magatartás irányában előrejelző értékűek, a felnőttkori pszichiátriai morbiditás szempontjából inkább az internalizációs formáknak van nagyobb jelentősége. A különböző vizsgálatok az urbanizáció és a hátrányos szociokulturális és familiáris helyzet morbiditást növelő hatását igazolják. 1

2 II. Gyermekpszichiátriai kórképek 1. A pszichés fejlődés zavarai (fejlődési zavarok) A központi idegrendszer érési és fejlődési ütemétől függő funkciók, a képességek és készségek kialakulása - a felnövekedéshez szükséges környezeti feltételek mellett - alapvetően meghatározza a pszichés apparátus kialakulását. Az érés és fejlődés késése, sajátos torzulása a pszichés fejlődés különböző súlyosságú zavarainak kialakulásához vezet. Attól függően, hogy a fejlődési probléma milyen funkcionális területeket érint, sajátos (specifikus), illetve átható (pervazív) fejlődési zavarokat diagnosztizálhatunk A pszichés fejlődés specifikus zavarait a kommunikáció, a mozgás és az iskolai feladatok teljesítéséhez szükséges képességek területén, izoláltan vagy egymással kombinálódva találhatjuk. A nyelv és a kommunikáció fejlődési zavarai gyakran megelőzik az iskolai képességek zavarainak jelentkezését, vagy a mozgás sajátos fejlődési zavarát később a diszlexiával vagy egyéb tanulási zavar váltja fel. A tanulási zavarok (learning disabilities) közül legismertebb a fejlődési diszlexia, mely az olvasási és nyelvtani készség elsajátításának olymértékű nehézségét jelenti, mely nem magyarázható a gyermek általános értelmi elmaradásával. Az írás-olvasás tanulás nehézségei gyakran mutatnak familiáris halmozódást, az agyi képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok a diszlexia morfológiai hátterének felismerését is közelebb hozzák ma már. Fontos, hogy a családi és az iskolai környezet felismerje a zavart, elfogadja és megfelelő módon támogassa a gyermeket, és ezzel csökkentse azokat a másodlagos hatásokat, melyek a folyamatos kudarcok, a környezet tartós elégedetlensége következtében negatív énképhez és további érzelmi és viselkedési zavarok kialakulásához vezethetnek. A felnövekedéssel a specifikus fejlődési zavarok adaptációt beszűkítő hatása csökken és a funkciók, bár késve és esetleg hibásan, végül kialakulnak. A zavar okozta hátrány a megfelelő fejlesztő foglalkozások segítségével valamelyest pótolható. Maradvány tünetek - beszédmegértési vagy kifejezési problémák, olvasási és írás-rajzolási nehézségek vagy sutaság, ügyetlenség formájában - esetleg még felnőttkorban is kimutathatók. A kezelésben a gyógypedagógiai fejlesztő módszereknek van elsődleges szerepük, súlyosabb esetekben kiscsoportos, speciális oktatási formák szükségesek. Biológiai terápiák (nootropikumok) hatékonysága kérdéses Az átható (pervazív) fejlődési zavarok közé ritka, de súlyos kórképek tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy a fejlődési zavar az agy olyan funkcionális területeit érinti, melyeknek elsősorban a társas kapcsolatok, a kommunikáció kialakításában van szerepük és így a zavar következtében tartós és az élet minden vonatkozását átható fogyatékosság, másság keletkezik. Az autisztikus spektrum a klasszikus gyermekkori autizmustól az atípusos autizmuson át a magas szinten is funkcionálni képes Asperger típusú autisztikus pszichopátiáig terjed. Az epidemiológiai adatok 4-18 tízezrelékes gyakoriságot írnak le, fiúknál lényegesen gyakoribb kórkép, mint lányoknál, és családi halmozódás is előfordul. Az autizmus többnyire már születéstől fennálló másság, mely már a legkoraibb anya-gyermek kapcsolatban is megjelenhet, mégis általában a gyanú a beszéd várható indulása körül vetődik fel először, de a fogyatékosság legkésőbb a harmadik életévben már igazolható. A beszéd későn vagy egyáltalán nem alakul ki, és amennyiben megjelenik, bizarr formát mutat, és kommunikatív tartalma csekély. A gyermek képtelen a környezetében élő személyekhez (szülőkhöz, kortársakhoz) szokványos és életkorának megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítására, nem vesz részt közös játékokban, kerüli e szemkontaktust, mások érzéseire, jelzéseire nem vagy csak sajátos módon reagál. A gyermek tevékenységét sajátos sztereotípiák jellemzik, kényszeresen ragaszkodnak a környezet azonosságához, merev szokásokhoz, monotóniához. Az autista gyermekek csupán egy részénél találunk normál (ritka

3 esetben bizonyos részterületek kiemelkedő) intellektust, többségükben értelmi képességeik fogyatékos szinten vannak, bár ez éppen az autizmus sajátságai miatt nehezen mérhető. Serdülőkorban gyakran jelentkeznek epilepsziás rohamok, ugyanakkor a szkizofrénia morbiditásának emelkedését a vizsgálatok nem igazolják. A prognózis elsősorban a beteg kommunikációs, illetve értelmi képességének szintjétől függ. Beszélni tudó és normál értelmi képességű autista gyermekek megfelelő támogatás és fejlesztés mellett felnőtt korra bizonyos mértékű önállóságot is elérhetnek, bár az autizmust jellemző másság mindvégig megmarad. Amennyiben a beszéd iskoláskorig sem indul meg, a prognózis nem jó. Az autizmus terápiájában elsősorban a gyógypedagógiai módszereknek van jelentőségük, az autista gyermek sajátosságaihoz igazodó fejlesztő foglalkozások, elsősorban viselkedésterápiás módszerek bizonyulnak hatásosnak. A biológiai kutatások az agyi morfológia és neurokémia számos eltérését igazolják, ennek ellenére az autizmus gyógyszeres kezelésében még mai napig sincsenek egyértelműen hatásos eszközeink. A környezet számára nehezen tolerálható tünetek régebbi és újabb gyógyszerekkel is sok esetben előnyösen befolyásolhatók A viselkedés és az érzelmi élet rendszerint gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai között különböző tünetegyütteseket találunk. Ezek közös jellemzője, hogy a normál gyermek fejlődéshez kapcsolódó pszichés jelenségek túlzott, kiélezett formában jelentkeznek és az életkori határokat túllépve az alkalmazkodást, a gyermek egészséges fejlődését beszűkítik A hiperkinetikus zavar (a DSM IV-ben Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder - figyelemhiányos hiperaktivitás zavarként leírt) a gyermekpopuláció 1-6%-át érintő betegség, mely gyakran társul egyéb gyermekkori kórképekkel, elsősorban tanulási és viselkedési zavarokkal és a későbbi pszichiátriai problémák szempontjából egyik legjelentősebb gyermekkori rizikótényező. Az újabb vizsgálatok szerint a betegek egy részénél a jellegzetes tünetek felnőttkorra is fennmaradnak. A hiperkinetkus zavar életkori szakaszonként eltérő módon mutatkozik meg. A betegség tünetei többnyire koragyermekkortól kimutathatók, 5 éves kor után már egyértelműen diagnosztizálható. Vezető tünetei a tartós motoros nyugtalanság, (hiperkinezis), a figyelem hiánya illetve dekoncentráltság (hipoattentív szindróma) és az impulzivitás. A zavar feltehetően több tényezőre vezethető vissza, egyesek a figyelmi funkciók gyengeségét, mások a hiperkinézist, vagy a leginkább genetikusan meghatározott temperamentumbeli sajátosságokat hangsúlyozzák. Régebbi elképzelések a hiperkinetikus gyermekeknél a terhesség alatt vagy a szülés körüli időszakban bekövetkezett minimális agyi sérülést feltételeztek, ezért a betegség korábban MCD (minimal cerebral disfunction) vagy POS (psychoorganikus szindróma) néven került a köztudatba. Ma ezeket az elnevezéseket kerüljük, mivel hátterükben meghúzódó feltételezések nem igazolódtak Bár a különböző sajátos fejlődési zavarokkal gyakran jár együtt, a hiperkinetikus zavarnak egyértelmű diagnosztikai kritériumai és hatékony kezelési lehetőségei vannak. Enyhébb esetekben elegendő a szülő és a pedagógus felkészítése a gyermek sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerekre (szülő és tanár tréning, video home-training) illetve viselkedésmódosító és szociális készségtréning a gyermekek számára. Súlyosabb esetekben az immár több évtizede bevezetett és alkalmazott pszichostimulánsokkal (amphetamin, pemolin, methylphenidat) történő kezelés választandó. Közülük a methylphenidat (Ritalin) tűnik a legbiztonságosabb alkalmazható szernek: a kezelésre a hiperkinetikus gyermekek több mint 70 %-a jól reagál, nem javuló esetekben más gyógyszerrel is lehet próbálkozni, elsősorban az egyébként depresszióra ható szerekkel. A pszichostimuláns hatására hiperaktivitás csökken, figyelem javul, impulzivitás alábbhagy, az iskolai teljesítmény kiegyensúlyozottabbá válik,

4 gyakran a társkapcsolatokban is jelentős javulás észlelhető. A napi 0,6-1mg/tskg-os dózist a reggeli és déli órákban, egyéni beálltással adagoljuk úgy, hogy az esetleges mellékhatások (alvászavar, étvágytalanság, rebound hatás) elkerülhetők legyenek. Jelenleg a hazai gyógyszerpiac egyik pszichostimulánst sem forgalmazza, ezért a gyakorlatban a gyógyszert minden esetben egyéni gyógyszerimport terhére igényelhetjük Magatartászavar diagnózissal tartósan fennálló negatív viselkedési formák együttesét jelöljük. A diagnózist akkor alkalmazzuk, ha a deviációnak egyéb oka (pszichózis, depresszió vagy egyszerű szülői mintakövetés) nem tárható fel. A magányos, társkapcsolatok kialakítására nem képes gyermek viselkedészavara a nem-szocializált, míg a könnyen kapcsolatokat találó gyermekek csoportos helyzetekben jelentkező viselkedési problémáit szocializált magatartászavarnak nevezzük. Ha a viselkedés zavara fiatalabb életkorban, elsősorban közeli hozzátartozókkal vagy jól ismert felnőttekkel szembeni tartósan ellenszegülő magatartásban jelentkezik, oppozíciós magatartászavarról beszélünk, melynek hátterében leginkább a családon belüli érzelmi, függőségi konfliktusok találhatók. A BNO 10-ben külön diagnosztikai egységként szerepel a depresszív magatartászavar. Ezt a kategóriát akkor alkalmazzuk, ha a magatartászavar tünetei mellett a depressziós zavarok, így hangulati romlás, érdeklődés elvesztése, önvádlások és reménytelenségérzés is jelentkeznek. A testvér-féltékenységi zavart is itt említjük meg, mivel pszichodinamikailag a kistestvér születését követő viselkedésváltozás elsősorban a családon belüli pozíció megváltozására, a szülői figyelem elvesztésére vezethető vissza. A testvérrel szembeni ellenséges magatartást indulatkitörések, oppozíciós zavarok, szorongás, boldogtalanság is kísérheti. A magatartászavarok terápiájában elsősorban a pedagógiai eszközökön van a hangsúly, jól strukturált és viselkedésterápiás eszközöket alkalmazó iskolai és otthoni következetes pedagógiai rendszerben várható csupán változás. A kisérő betegségek (depresszió, hiperkinetikus zavar, szorongásos betegségek) megfelelő kezelése a gyakran másodlagosan kialakult magatartászavar tüneteit is enyhíti A gyermekkori érzelmi zavarok csoportjába a normál fejlődést kisérő szorongások és érzelmi jelenségek felerősödött, az életkori határokon túl is fennmaradó formáit soroljuk. A BNO-10 a sajátosan gyermekkori érzelmi zavarok közé csak azokat a kórformákat sorolja, melyek a vizsgálatok szerint nem feltétlenül folytatódnak a felnőtt korban, prognózisuk ezért esetleg jobb, mint az egyébként felnőttkori betegségek között diagnosztizálhatóké. A gyermekkori fóbia tartalmát az életkorra jellemző félelmek (bogár, kutya, sötétség, szellemek, villámlás) kóros formái képezik. A szeparációs szorongásos zavar a normál gyermekkori szeparációs félelem túlzott és életkori határt átlépő formája, jellemzője a szülőtől, gondozótól való valós vagy vélt elszakadás miatti túlzott aggodalom, kétségbeesés és vegetatív tünetekkel is kísért félelmi állapot. A gyermekkori szociális szorongásos zavar tünetei már hat éves kor előtt jelentkeznek, az ismeretlen, idegen helyzeteket a gyermek nehezen viseli és lehetőleg elkerüli, mert csak a családon belül vagy ismerős helyzetekben érzi magát biztonságban. Az emocionális zavarok gyakori következménye gyermekkorban az iskolától való tartós távolmaradás, az u.n. iskolafóbia, mely többnyire fokozatosan alakul ki, gyakran szomatikus megbetegedést vagy az iskolai szünetet követően felerősödik és szomatizációs tünetekben vagy a szülőtől való elszakadás elleni nyílt tiltakozásban jelentkezik. Kis-iskolás korban inkább szeparációs szorongás, míg serdülőkorban specifikus vagy szociális fóbia van a hátterében. A terápiában a háttérben feltáruló érzelmi zavar vagy a szorongásos betegség megfelelő kezelése mellett elsősorban arra kell törekedni, hogy az iskolakerülő magatartás minél rövidebb ideig tartson, és ezzel a szorongást elkerülő viselkedésformák rögzülését megelőzhetjük.

5 2.4. A szociális kapcsolatteremtés zavarai elsősorban a kötődés (attachement) problémáira vezethetők vissza. A kötődés szelektív érzelmi kapcsolat, mely a csecsemő/kisded és az anya vagy gondozó személy között bizonyos életkori határon belül jön létre és melynek minősége a későbbi társas kapcsolatok alakulását döntően befolyásolja. A reaktív kötődési zavar súlyosan elhanyagoló gondozói magatartás következtében alakul ki: a gyermek érzelmi reakciói szegényesek, szomatomentális fejlődése megkésik. A gátolatlan kötődési zavar esetén a gyermeknek nincs is lehetősége kötődés kialakítására, mivel a gondozó személyek állandóan változnak. Ennek következtében szeparációs félelem sem alakul ki, a gyermek később is bárkihez, gátlástalanul épít kapcsolatokat, de ezek felszínesek, igazi tartalom nélküliek. A kötődési problémák a környezeti tényezők - a gondozói magatartás megváltoztatásával illetve a személyes kötődés feltételeinek biztosításával oldhatók csak fel, és amennyiben ez bizonyos időtartamon belül nem történik meg, a kötődési zavar következményei egész életre kihatnak. A szelektív mutizmus ugyancsak ebben a csoportban kap helyet, melynél meglévő beszéd- és kommunikációs képesség ellenére a gyermek bizonyos személyek jelenlétében vagy helyzetekben (pl. iskola) szelektív módon nem szólal meg. Ennek a gyakran nehezen befolyásolható kórképnek hátterében szociális szorongás, rejtett kommunikációs-nyelvi nehézségek találhatók, familiáris előfordulás is ismert. Kezelésében a szorongás pszichoterápiás és gyógyszeres csökkentése mellett egyes vizsgálatok szerint SSRI készítmények szerepet kaphatnak A tic akarattól függetlenül hirtelen jelentkező, gyors sztereotip mozgás (pl. pislogás) vagy hangadás (pl. krákogás, nyögés). A tünet megjelenése szerint megkülönböztetünk motoros (mozgásos) vagy vokális (hangadásos) tic betegséget. A tic naponta többször jelentkezhet, stressz fokozza, akarattal átmenetileg elnyomható, alvásban szünetel, időtartam alapján átmeneti és krónikus formáját különítjük el. A Tourette szindróma vokális és többszörös mozgásos tic-kel járó betegség, mely minden esetben a felnőttkor elérése előtt kezdődik, jellegzetes hullámzó lefolyást mutat, formája, súlyossága változó. Gyakran jár együtt a hiperkinetikus betegséggel, kényszeres tünetekkel. Családokban gyakran halmozottan fordul elő. Gyógyszeres kezelés a súlyos esetekben szükséges. Az esetek jelentős része felnőtt korra javul, de vannak terápiarezisztens esetek is, felnőtt korra áthúzódó tartós tünetekkel A kiválasztás funkcionális zavarai a nem szervi eredetű bevizelés (enuresis) és beszékelés (enkopresis). Az enuresisnek nappali és éjszakai, valamint elsődleges (amikor a gyermek sohasem volt még szobatiszta vagy ágytiszta) és másodlagos (amikor a szobatisztaságban visszaesés következik be) formáit különböztetünk meg. Az enuresis fiúknál minden életkorban gyakoribb, a családban gyakran észlelünk más családtagoknál is ilyen tüneteket. A zavar kialakulásában a genetikai tényezők és az vizeletkiválasztó rendszer rendellenességei mellett a hibás WC-re szoktatásnak mint tanulási folyamatnak is lehet szerepe. A tüneteket minden olyan probléma, mely a gyermek számára érzelmi megterhelést jelent, fokozhatja. A kezelésben hólyagtréning, viselkedésterápiás programok mellett gyógyszeresen antidepresszánsok (hazai gyakorlatban leginkább melipramin és clomipramin) hatásosak lehetnek. Elsősorban az elsődleges, családi formákban tüneti kezelésként vasopressin orrcsepp adását javasoljuk, melynek segítségével az éjszakai vizeletképződés csökkenthető és így a tüneti javulással a gyermeket érő másodlagos hátrányok is kivédhetőek. Az enkopresis gyakran társul súlyos érzelmi zavarokkal, kialakulásában bármely traumatizáló élmény, tartós stressz is szerepet kaphat. Kezelésében a hashajtók adásával is megerősített viselkedésterápiák kapnak elsősorban hangsúlyt, az érzelmi problémák megfelelő pszichoterápiás kezelése mellett.

6 2.7. A gyermekkori beszédzavarok közül a dadogás és a hadarás tartoznak ebbe a diagnosztikai csoportba. A dadogás súlyos kommunikációs zavar, kialakulásában számos pszichés tényezőt, kóros tanulási mechanizmusokat egyaránt feltételezünk, kezelésében a logopédiai módszerek mellett a pszichoterápiának van szerepe, bár újabban gyógyszeres próbálkozások is ismertek. 3. További pszichiátriai betegségek gyermek- és ifjúkorban Az eddig vázolt, elsősorban gyermek- és serdülőkori megbetegedések és problémák mellett természetesen ebben az életkorban olyan típusú betegségek is jelentkezhetnek, melyek diagnózisa, kezelése lényegesen nem tér el a felnőtt betegekétől. Ezek közül leggyakrabban a depressziós és szorongásos betegségekkel találkozunk, ezeket röviden az alábbiakban tekintem át. Ritkábban a pszichotikus megbetegedések (F20-29) már serdülőkorban is elkezdődhetnek, ezeket a felnőtt pszichiátria részletesen tárgyalja. Jellegzetesen serdülőkorban kezdődik az evési zavarok (F50) közül az anorexia nervosa (kóros soványság), illetve életkorban valamivel később a bulímia nervosa (farkaséhség, falási rohamok). Ezek megjelenési formája és kezelése ugyancsak azonos a felnőtt pszichiátriában leírtakkal Depresszió és egyéb hangulati betegségek gyermek és serdülőkorban (F30-39) A gyermek felnövekedése során a bánat, szomorúság, félelem és a szorongás érzelmeinek átélése és kifejeződése is változik, fejlődik. Csecsemő és kisgyermekkorban a depressziós tünetek elsősorban apátia, ingerlékenység, alvás- és táplálkozási zavarok formájában jelentkeznek. A gyermek kimutatható szomatikus betegségi ok nélkül is jelentősen elmaradhat a növekedésben és fejlődésben (failure to thrive). A gondozó személy elvesztése a már kialakult kötődés után a csecsemő u.n. analklitikus depresszióját idézheti elő. A középső gyermekkorban szorongásos-és depresszív tünetek keverednek, gyakoriak a szomatikus panaszok, jellegzetes tünet az unatkozás, a játékra való képtelenség érzése. Agresszivitás és iskolai teljesítményromlás, koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek. Óvodáskorban gyakori onánia, enuresis, tic-tünetek léphetnek fel. A serdülők depressziós tünetei már inkább hasonlítanak a felnőttekéhez, halálvágy, szuicid gondolatok, önvádlások, Gyermekkorban a depresszió gyakran társul szorongásos zavarokkal, viselkedészavarral, szomatizációs betegségekkel, táplálkozási zavarokkal. Stresszhelyzetre fellépő alkalmazkodási zavarok, depressziós epizódok, enyhe, közepes és súlyos visszatérő depressziós betegség és a dysthymia egyaránt előfordulhat gyermekkorban. Megjelenési formái, tünetei az életkori sajátosságat is figyelembe véve felismerhetőek. A major depressziók, bipoláris és unipoláris kórképek gyermekkorban ritkák, a serdülőkor előtt előfordulásuk vitatott. A depresszív fázisban a hangulati tünetek súlyossága, napszaki ingadozása, esetenként nyugtalanság és jelentős aktivitás csökkenés mutatkozik, téveszmék és hallucinációk ritkán jelentkeznek. A mániás, feldobott hangulatú időszakot gátlástalanság, izgatottság és ingerlékenység, csökkent alvásigény jellemzi. A családi kórtörténetben többnyire a hangulati betegségek halmozódását találjuk. A gyermek- és serdülőkori öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérleteknek csupán egy része vezethető vissza depresszív megbetegedésre. Serdülőknél öngyilkossági gondolatok gyakran jelentkeznek, de a szuicidális viselkedés kialakulásában a pszichopatológiai problémák mellett a konfliktusmegoldó és veszélyfelmérő képesség hiányának, a családi vagy szubkulturális minta követésének is jelentősége van. 3.2 Szorongásos tünetek, szindrómák és betegségek (F40-48) A normál gyermeki fejlődést életkor-specifikus szorongásos jelenségek kísérik. Csecsemőnél a 6-8 hónapos korban megjelenő idegenfélelem, kisgyermekkorban bizonyos gyermeki fóbiák, majd az iskolás korúak teljesítmény-szorongása vagy a serdülőkor

7 bűntudati vagy hipochondriás jellegű félelmei átmeneti jelenségek, melyeket csak akkor diagnosztizálhatunk betegségként, ha intenzitásukban vagy időtartamukban túlhaladják az életkori határokat. A szorongások ellen a gyermek különböző módon védekezhet. A védekezés leggyakoribb formája a viselkedés regressziója, amikor életkoránál éretlenebb viselkedési formák jelentkeznek és ez a környezet részéről fokozott védelmi magatartást vált ki. Szorongásos és depresszív állapotokban egyaránt előfordul, hogy a gyermek az éppen elért fejlődési eredményét elveszíti, így a már szobatiszta gyermek újra enuretikus lesz, ujjszopás és egyéb, már túlhaladott gyermeki szokásai felerősödnek, beszédének hangsúlya és grammatikája megváltozik. Ugyancsak a szorongás kivédését szolgálhatják különböző kényszeres ceremóniák, ellenőrző vagy számolási rituálék. A jellegzetesen gyermekkorban fellépő érzelmi zavarok mellett, melyeket az F9 fejezetbe sorol a BNO-10, számos felnőtt és gyermekkorban egyaránt jelentkező kórképet ismerünk. Pánikbetegség a pubertástól kezdve kialakulhat, prepubertásban nem ismeretes. A betegek anamnézisében gyakran szerepel szeparációs szorongásos zavar. A betegek családjában gyakoriak a szorongásos betegségek. A tüneti kép nem különbözik a felnőtt betegekétől, a szorongásos roham váratlanul, vegetatív tünetek kíséretében jelentkezik, a gyakori rohamok miatt a gyermek nem mer egyedül maradni. Amennyiben a pánik roham a gyermeket tömegben éri, következményesen kerülni fogja ezeket a helyzeteket, agorafóbia is kialakulhat. A generalizált szorongásos zavart minden helyzetre kiterjedő, állandó szorongás jellemzi, remegéssel, izomfeszültséggel, izzadással és más vegetatív tünetekkel kisérve. A korábban gyermekkori túlszorongásos zavarként leirt kórkép első tünetei már a legkoraibb életévekben is jelentkezhetnek. A súlyos stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció gyermekeknél gyakran jár olyan pszichés tünetekkel, amikor a gyermek életkoránál éretlenebbül viselkedik, és különböző, korábban nem észlelt magatartási tüneteket mutat. A különösen súlyos, életet fenyegető eseményekre adott elhúzódó válasz, a poszttraumás stressz betegség gyermekeknél is kialakulhat. A tünetek kialakulása függ az átélt trauma jellege, súlyossága és ismétlődése mellett a gyermek életkorától valamint a traumát követő segítség minőségétől. Gyermekeknél gyakran megfigyelhető az őt ért traumával kapcsolatos, agresszív játéktevékenység, viselkedészavar kialakulása, míg a felnőtteknél jellegzetes visszatérő emlékképek kevésbé gyakoriak. A testi vagy szexuális bántalmazást elszenvedett gyermekek poszttraumás szindrómájának kezelése speciális felkészültséget igényel. A szorongásos és depresszív betegségeket gyermekkorban gyakran kísérik átmeneti kényszeres tünetek, a gyermekkori kényszerbetegség ezektől mégis élesen elkülöníthető, önálló diagnosztikai egység. A betegtől idegen kényszergondolatok és az ellenállhatatlan belső késztetésre véghezvitt kényszeres cselekedetek, rituális viselkedésformák kevésbé függnek az életkortól: a gyermekkori betegség tünetei már nagyon fiatal korban is nagyjából azonosak a felnőtt betegeknél észlelhető jelenségekkel. Leggyakoribb tünetek gyermekkorban is a tisztálkodási és ellenőrzési kényszercselekvések, a betegséggel kapcsolatos, agresszív és szexuális tartalmú kényszergondolatok. A gyermek gyakran bevonja a szülőt a kényszeres ceremóniákba, aki így szinte rabjává válik saját gyermekének. 7 A gyermekkori depresszió és szorongásos betegségek kezelése A depresszió és a szorongások kezelésénél először is pontosan fel kell térképeznünk azokat a hátrányos hatásokat és körülményeket, melyek az állapot kialakulásában vagy annak fenntartásában jelentőséggel bírnak. Bár ezek megszüntetésére vagy kiiktatására ritka esetben van lehetőségünk, mégis bizonyos reális célokat ezek megváltoztatására kitűzhetünk és megvalósításukat elősegíthetjük. A gyermekkel való egyéni foglalkozás legfőbb célja az, hogy segítsünk neki abban, hogy gondjait elmondhassa, bánatát megfogalmazhassa. A

8 terápiához a gyermek életkorának megfelelő módszert választjuk (játék, rajz, beszélgetés, helyzetjátékok stb). Minden esetben fontos, hogy a gyermek közvetlen és tágabb környezetével is felvegyük a kapcsolatot, elősegítsük a kommunikációt a gyermek és környezete között. A pszichoterápiák közül a fóbiáknál és a kényszerbetegségnél a viselkedésterápiák, szülői és gyermeki viselkedés-módosító tréningek, a depresszió kezelésében a kognitív-viselkedés terápiás módszerek bizonyulnak leginkább hatékonynak. Egyszerűen körvonalazott célokat kell meghatároznunk és a terápia során apró lépésekben haladunk. Súlyosabb esetekben a gyermek átmeneti kiemelése a környezetből, osztályos vagy nappali kórházi felvétel is indokolt lehet. Családterápia javasolható, ha a tünetek fenntartásában a diszfunkcionális családi kapcsolatrendszernek van döntő szerepe. A gyermekkori depresszió szükség esetén antidepresszáns gyógyszerekkel is kezelhető. Szuicid kísérlet után feltétlenül szükséges a körülmények részletes tisztázása. Az esetek kis részében diagnosztizálható pszichiátriai betegséget megfelelő módon kezelésbe kell venni. A szuicid krízisek terápiájának serdülők számára is alkalmas formái ismertek, preventív célú családi intervenció is szükséges lehet. Gyakori tapasztalat, hogy az öngyilkossági kísérlet után felkínált terápiás segítségek a fiatalok nem veszik igénybe, az aktuális krízis - legalább is látszólag - spontán rendeződik. A szorongásos kórképek kezelésében elsősorban pszichoterápiás módszerek javasoltak, kivétele esetben szorongásoldó gyógyszerek is adhatunk. A gyógyszeres kezelés a szorongásos zavarok esetében mindig a gyermekkel, családdal és környezettel folytatott pszichoterápiás tevékenységek kiegészítéseként alkalmazható. A szorongásos és depresszív kórképek kialakulásában genetikai, alkati, élettörténeti és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Míg egyes kórformák kialakulásában elsősorban genetikusan meghatározott sérülékenységnek (kényszerbetegség, pánikbetegség, major depresszió), más esetekben inkább a kóros tanulási folyamatoknak (fóbiák) vagy környezeti tényezőknek, veszteségnek, bántalmazottságnak (poszttraumás stresszbetegség) tulajdonítunk nagyobb jelentőséget. Az érzelmi zavarok kialakulása, súlyossága és kimenetele nagymértékben függ a gyermek megküzdési (coping) stratégiának fejlettségétől valamint az utóbbi időkben egyre intenzívebben kutatott individuális védő (protektív) tényezők jelenlététől (pld. a gyermek értelmi képessége, a megfelelő gondozó személyek jelenléte, barátságok kialakításának lehetősége stb.) 8 III. Problémás viselkedés a serdülőkorban A serdülés kritikus időszakát olyan viselkedési jegyek kísérhetik, melyek a normalitás és a kóros illetve kriminális határán táncolva komoly diagnosztikai nehézségeket jelenthetnek a pszichiáter számára is, éppen ezért erre a kérdésre külön is kitérek, hiszen a problémák medikalizálása, kriminalizálása vagy bagatellizálása egyaránt hátrányos következményekkel járhat. A felnőtt társadalom, a család, a hivatalok és az egészségügy részéről történő beavatkozás nagy körültekintést igényel és gyakran így is vitatható eredményekkel, jár. Az alábbiakban néhány jellegzetes problémát vázolok. Iskolai nehézségek A serdülés biológiai és pszichés változásai a gyermek és az iskola kapcsolatát is alapjaiban megrendítheti. A kortárscsoportban elfoglalt hely fontossága és a felnőtt normákkal szembeni lázadás a pedagógus és a tanuló kapcsolatát megváltoztatja. Az iskola és a pedagógus által kínált elismerés jelentősége csökken, a tanulás által megszerezhető ismeretanyag izgalma helyébe a serdülő számára fontosabb szerepkipróbálások csábítása kerül, érdeklődését saját testének megváltozása, a szexuális késztetések, önértékelési problémák foglalják le. A korábban esetleg még a szülőtől elfogadott segítséggel jól kompenzált tanulási nehézségek

9 most jelentős teljesítmény csökkenésben kerülnek előtérbe, melyek az amúgy is nehezen fenntartott motivációt végképp megbénítják. Kockázatkereső viselkedés Az egészséges serdülő viselkedéséhez hozzátartozik a kockázatkeresés. A kockázat vállalása, önmaga kipróbálása extrém helyzetekben segíti az önértékelést, a készségeket, a felkészülést a felnőtt életre. A serdülő ugyanakkor a kockázatot gyakran alábecsüli, és így komoly veszélyeknek teszi ki magát. Kockázatkereső viselkedés az élet minden területén megjelenhet, így az alkohol és drogfogyasztásban, a szexuális magatartásban, a sportolásban, a táplálkozásban és alvásban, a közlekedésben. Fiatalkorúak egyre növekvő baleseti statisztikái arra utalnak, hogy az egyébként életkor-specifikus kockázatkeresés a rohamos technikai fejlődéssel párhuzamosan a veszélyes következményeket aránytalanul megnöveli. 9 Szuicidális viselkedés A gyermekkori biztonság, függés elvesztése, az ideálok átértékelése, az élet céljáról és értelméről való metafizikai gondolkodás következményeként a serdülők jelentős része foglalkozik a halál gondolatával, az öngyilkosság lehetőségével. Az öngyilkossági gondolatokat kiélezett helyzetekben, frusztráció hatására, gyakran csak enyhe hangulati hullámzás esetén is - a kockázat és a következmény alábecsülése mellett - szuicid kísérlet vagy paraszuicidális viselkedés követheti. Serdülők szuicídiumában a mintakövetésnek is nagy jelentősége. Bár a serdülőkori szuicidiumok jelentős részében a figyelem felhívásnak, a mintakövetésnek és a feszültségszabályozásnak van elsősorban szerepe, mégis a már elkövetett kísérlet jelentősen fokozza az újabb szuicidium esélyét. A szuicid krízisek terápiájának serdülők számára is alkalmas formái ismertek, preventív célú családi intervenció is szükséges lehet. Szexualitás, korai terhesség Serdülőkorban a szexuális identitás még nem rögzült, az érettnek ítélhető heteroszexuális késztetések mellett a fantáziában és egyes esetekben a realitásban is bizonyos mértékű alterációk fiziológiásan előfordulhatnak. Homoerotikus fantáziák vagy próbálkozások gyakran ijesztően hatnak a serdülőre vagy a környezetére, de önmagukban még nem értékelhetők feltétlenül kórosnak, miként a szexualitás tárgyában (pl. fétis) vagy formájában (pl. szadisztikus, mazochisztikus jelleg) megmutatkozó átmeneti variációk sem. A serdülőkort a folyamatos változás jellemzi, a problémák akkor jelentkeznek, ha a kóros formák különböző pszichológiai vagy szociális okokból rögzülnek. A szexuális viselkedésének kockázatát serdülő gyakran figyelmen kívül hagyja, így nemi úton terjedő betegségek valamint nem kívánt terhesség lehet a következmény. Alkohol, drog és dohányzás Serdülőkorban a különböző szerekkel való próbálkozás általánosan elterjedt, szinte azt mondhatjuk, hogy csupán a nagyon gátolt, teljesen magányos serdülőknél látunk teljes absztinenciát. Miközben a fiatalok többségénél ebben az életkorban még nem alakul ki a függőség, a legújabb statisztikai adatok a kemény drogok használatának elterjedésére utalnak, melyek addiktív potenciálja erőteljes, így a biológiai függőség már korán létrejöhet. A drogés alkoholabúzusban jelentős szerepe van a szubkulturális tényezőknek, a serdülők mintakövető és kockázatkereső viselkedésének is. Fanatikus csoportosulások Totalitárius eszméket valló politikai csoportok vagy vallásos szekták az identitásválsággal és a szülők elleni lázadással küszködő serdülő számára könnyen csábítóvá válhatnak. A szoros

10 csoporthoz tartozás megvédi a serdülőt a magánytól. A totalitárius eszmevilág és az ezzel többnyire együtt járó hierarchia elfogadása egyszerre szabadítja meg az identitás keresésének kínjaitól és ad biztonságosnak tűnő struktúrát a gyermeki függéssel szemben éppen lázadó, de még igazi autonómiára nem érett személyiségnek. Bár a fanatikus eszmék iránti fogékonyság többnyire csak átmeneti jelenség, mégis a gyakran terrorisztikus eszközöket is alkalmazó csoportközösségből a serdülő adott esetben nehezen tud szabadulni, hiszen közben elveszíti a szektán kívüli kapcsolatait is. Fiatalkori kriminalitás A bűnelkövető magatartás bizonyos formái jellegzetesen serdülőkorban mutatkoznak és ebben a kockázatkeresés, a csoporthatások iránti fogékonyság és a felnőtt normákkal szembeni lázadás, elidegenedés egyaránt szerepet játszhatnak. Bár a fiatalkori kriminális cselekvések egy része még beilleszthető a serdülőkrízis jelenségei közé, a büntetőjogi következmények ezt sok esetben nem képesek figyelembe venni és a krízis lezajlása után a visszatérés a normális nem kriminális életvezetéshez nehézzé válik. A fiatalok munkanélkülisége és iskolázottsági hátránya jelentősen megnöveli a kriminalitás veszélyét. A kemény drogok elterjedése a kriminális cselekvések esélyét tovább növelik. 10 IV. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás formái A gyermekkori pszichés zavarokat elsősorban a szülő és a közvetlen családtagok észlelik, de a gyermek közösségi magatartásában is megjelenik, így gyakran legkorábban az óvónő vagy tanítónő jelzi a problémát. Alapvetően fontos, hogy a gyermekorvos és a védőnő időben felismerje a pszichés problémát, megfelelő képzettség esetén az enyhe pszichés problémák kapcsán a szülőnek és a gyermeknek segítséget, támogatást tudjon nyújtani. Ugyancsak fontos, hogy a gyermekekkel foglalkozó óvodai és iskolai pedagógusok felismerjék azokat a problémákat, melyek a gyermek közösségi magatartásában és iskolai teljesítményében akadályoztatást jelentenek. Beiskolázás előtt az óvoda az érzelmileg vagy mentálisan nem megfelelően érett gyermekek esetében javasolhatja a konzultációt a nevelési tanácsadóval, értelmi fogyatékosság esetén pedig a tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz irányítja a gyermeket. A beiskolázás fontos lépés a gyermek életében, hiszen a gyermek képességeit és érettségi fokát nem kellően figyelembe vevő döntés a későbbiekben komoly hátrányokat jelenthet. A nevelési tanácsadókban és a tanulási képességet vizsgáló bizottságokban a gyermek vizsgálatánál a gyermekpszichiáter szakorvos csak kivételesen vesz részt, bár az utóbbi időben - mivel a gyermekeknél súlyos érzelmi és magatartási problémák egyre sűrűbben jelentkeznek - mind több nevelési tanácsadó alkalmaz gyermekpszichiátert konzultánsként. A gyermekek és serdülők szakszerű orvosi ellátása a korábban országszerte hálózatként működő gyermek- és ifjúsági ideggondozókban történik, ahol több intézményben is a gyermekpszichiátriai rendeléssel párhuzamosan gyermekneurológiai viszgálatra és kezelésre is lehetőség van. A gyermekideggondozók (gyermek mentálhigiénés gondozó, gyermekpszichiátriai szakrendelő) feladata az adott területen élő gyermekek pszichiátriai ellátása, bár a hálózat ma távolról sem fedi le az ország egész területét, és szakember ellátottsága is nagyon hiányos. Az országban összesen 7 kórházi osztályon van gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás, ami az igényeket távolról sem tudja fedezni, és területileg is nagyon egyenlőtlen megoszlást mutat. Egy-egy kórházi osztályhoz szakambulancia is csatlakozik, mely további ambuláns ellátási lehetőséget is kínál. Ezek az ellátási formák ma még sajnos távolról sem tudják kellőképpen kezelni a gyermek és serdülő lakosság egyre növekvő pszichés problémáit.

11 AJÁNLOTT IRODALOM Anna Freud: Normalitás és patológia a gyermekkorban. Animula Budapest, Arató M, Túry F: Mindennapi lelki szenvedéseink. Grafit Kiadó Bánki M. Cs: Az agy évtizedében. BIOGRÁF Benedek L: Játék és pszichoterápia. MPT Budapest, Bettelheim B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Budapest, Bettelheim B: Az elég jó szülő. Gondolat Budapest, Bitter I: Szorongásos kórképek. Springer Hungarica, BNO zsebkönyv DSM-IV. meghatározásokkal. Animula Budapest, Ehrat, Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyermek (POS). Gondolat Budapest, Gádoros J.: Szociodemográfiai rizikótényezők vizsgálata gyermek viselkedési kérdőív alkalmazásával. Psychiatria Hungarica 1996, 11(2): Gerő Zs: A gyermekrajzok esztétikuma. Akadémiai Kiadó Budapest, Halász A, Vetró Á. A gyermekpszichoterápia sajátosságai. Psychiatria Hungarica 1993, 8(3): Helen B: A szülő is ember. Park Könyvkiadó, Herczeg I. Hyperkinetikus szindróma, a nevelhetetlen gyermek. LAM (7-8): Herczog M: A gyermekvédelem dilemmái. Pont Könyvkiadó Budapest, Insoo KB: Konzultáció sokproblémás családokkal. Animula Budapest, László Zs: Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Kistarcsa, Molnár-Csabai: A gyógyítás pszichológiája. Springer Hungarica Németh A. (ed) Kényszerbetegség. Cserépfalvi Könyvkiadó Psychoeducatio- Léleknevelés Alapítvány Budapest, Paul H. Wender: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt. Medicina Budapest, Petzold H, Ramin G: Gyermekpszichoterápia. Osiris Kiadó Budapest, Piaget J: Az értelem pszichológiája. Kairosz Rácz J: Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkori devianciák. MPT Budapest, Ranschburg J, Popper P: Személyiségünk titkai. RTV Minerva Budapest, Ranschburg J: Félelem, harag, agresszió. Tankönyvkiadó Budapest, Selikowich M: Dyslexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina Szilágyi V: Mélylélektan és nevelés. Tankönyvkiadó Budapest, Uta Frith: Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs Kiadó Vetró Á, Fedor I. Evészavarok a gyermekkorban. Psychiatria Hungarica 1996, 11(3): Vetró Á., William LI, Parry-Jones: Gyermek- és ifjúságpszichiátria. SZAOTE Szeged, Zseni A: Játékban felnőni. Pszichodráma a gyakorlatban. Animula Budapest,

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak.

A depresszió és a szorongásos zavarok elôfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor elôtti idôszakban bizonytalan adataink vannak. Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülôkorban Gádoros Júlia dr. Vadaskert Kórház és Szakambulancia, Budapest A szerzô áttekinti a gyermek- és serdülôkorban leggyakrabban elôforduló depressziós

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A magatartás és viselkedésproblémával küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása

A magatartás és viselkedésproblémával küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása A magatartás és viselkedésproblémával küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. cs.eni@upcmail.hu csibi.eniko@szolnok-ped.sulinet.hu A magatartási/viselkedési zavarok

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A betegség okai A tünetei

A betegség okai A tünetei A depresszió A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. József Attila: Lassan, tűnődve 1933 A depresszió hazánkban évi négyezer ember értelmetlen

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ

Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Szeparációs szorongás (Sz)elektív mutizmus

Szeparációs szorongás (Sz)elektív mutizmus A sajátos nevelési igényű gyerekek körében előforduló magatartási- és viselkedészavarok, és ezek családon belüli kezelése Előadó: Németh Bernadett pszichológus Füzesabony, 2008. február 1. A Közoktatási

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL. DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: intezet@ovisk-hboszormeny.sulinet.hu

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló

Depresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

JAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ

JAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ JAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ A Nevelési Tanácsadók Országos Egyesületéhez eljutott szakmai anyagok alapján a BTM és a nem BTM diagnosztikus folyamathoz az alábbi protokollt javasoljuk

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított)

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Popper Péter - Hegedős T. A. Feuer - Lajti Glauber: A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Illyés Sándor (szerk): 1988. Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest c.

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Vidonyiné Sólymos Rita 2013 Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

A World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása)

A World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása) A World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása) F84 - Pervasiv fejlõdési zavarok A zavaroknak egy olyan alcsoportja, melyben a reciprok szociális interakciók,

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19.

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Háziorvosi konferencia Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Alkohol okozta mentalis zavarok Magyarországon 2013-ban 720-725 ezer fő érintett az alkoholproblémával. Népesség 4,6 %-a nagyivó 15% mértékletes

Részletesebben

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika

Életkor- specifikus. Székely Judit. Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy. gyászati Klinika Életkor- specifikus szorongásos sos kórkk rképek Székely Judit Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Az anxietás pszichopatológi giája Biológiai tényezık: Genetikus hajlam szorongásra

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó ajánlás TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 TERÁPIÁS JELLEGŰ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS az óvodáskori agresszió kezelésére

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő Egészségnevelés Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő A kisgyermek fejlődésének adatai Súlyfejlődés: - Születési súly: átlagosan 2500-3500g - 1. hó: 300g/hó - 2-6. hó: 600g/hó - 7-12. hó: 500g/hó - Ideális súly

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása A neurózisok története napjainkig I A neurotikus állapotok általános I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis:

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben