SNI tanulók pedagógiai fejlesztésére, beilleszkedésére irányuló tervek, egyéni fejlesztő programok kidolgozása
|
|
- Emma Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Sükösd-Érsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeiben SNI tanulók pedagógiai fejlesztésére, beilleszkedésére irányuló tervek, egyéni fejlesztő programok kidolgozása Műfaja: Oktató-nevelő munkát segítő dokumentumok Szerzői : Mészárosné Kormos Mónika Lajterné Gál Ildikó Az intézmény és a feladatellátási hely neve: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye Érsekcsanád, június 16.
2 Tartalomjegyzék I.Bevezetés 4 I.1. Környezet bemutatása...4 I.2. Az intézmény rövid bemutatása.4 I.3. Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása.6 I.3.1. Lajterné Gál Ildikó.6 I.3.2. Mészárosné Kormos Mónika..8 II. Témaválasztás indokoltsága...10 II.1. Témaválasztás megalapozottsága..10 II.2 Az innováció kapcsolódása közoktatási törvényekhez és intézményi dokumentumokhoz...10 II.2.1.SNI tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások..10 II.2.2 Alapító Okirat II.2.3. Pedagógiai Művelődési Program 13 III.Az intézményünkben integráltan oktatott SNI tanulók 15 III.1. Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei.15 III.2. Pedagógiai fejlesztés.16 III.2.1. Egyéni fejlesztési terv...17 III.3. Beilleszkedés..18 III.4. Átvezetés...19 III.5. SNI tanulók típusai intézményünkben..20 IV. Módszerek..22 IV.1. Differenciálás.22 2
3 IV.1.1. A differenciálás területei...22 IV.1.2. Szempontok a differenciált tanulásszervezés terén IV.2. Kooperatív technikák.. 23 IV.3. Projekt.25 V. Ötlettár..26 V.1. Fejlesztési területekhez kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek 26 V.2. Differenciált tanítási óraterv 32 V.3. Főnév témakörben alkalmazható differenciált feladatok.34 V.4. Tanórán kívüli foglakozások tervei 37 V.5. Fejlesztési területenként feladatok ajánlása 46 VI. Az innováció újdonságértéke és hasznossága.47 VII. Összegzés..47 VIII. Felhasznált szakirodalom..48 3
4 I. BEVEZETÉS I.1. Környezet bemutatása Érsekcsanád Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, Budapesttől délre 151 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra. A legközelebbi város Baja. A Dunától 5 km-re helyezkedik el a jelenlegi falu. Érsekcsanád Magyarország közepes községei közé sorolható. A falu állandó lakónépessége 2955fő. Ebből a 18 év alattiak száma 730, a munkaképes korúak száma 1635 fő. Közcélú foglalkoztatásban 36 fő vesz részt. A munkanélküliségi ráta 8-9 %. Nemzetiségi megoszlás: fő tartozik a roma, 50 fő pedig a német kisebbséghez. Ebből adódóan sok családnak vannak németországi kapcsolatai. Vallási szempontból sajátos település. Sokféle vallási felekezet megtalálható a községben. A különböző felekezethez tartozók közül a nazarénus gyülekezet tagjai meghatározó szerepet játszanak a falu és az iskola életében, hiszen számuk több mint 800 fő. A község lakossága a rendszerváltás előtt főként mezőgazdaságból élt. A termelőszövetkezetben, a tojótelepen foglalkoztatták az emberek egy részét. Napjainkban 46 Kft illetve Bt működik és 90 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. A faluban lévő intézmények: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Könyvtár, Óvoda, Iskola, Háziorvosi és Védőnői Szakszolgálat, Posta, Takarékszövetkezet I.2. Az intézmény rövid bemutatása Érsekcsanádon az oktatás 3 épületben, 14 tanteremben, egy tornateremben zajlik. A tantestületet 20 pedagógus alkotja, 2 fejlesztő pedagógus dolgozik, a kistérségi hálózaton belül egy utazó gyógypedagógus, egy gyógytornász és egy logopédus látja el a tanulók fejlesztését. A főépület 11 tanterme tanulóra méretezett, parkettás, kellően megvilágított. A termek az utóbbi 20 évben folyamatosan, több ütemben épültek és újultak meg. Sajnálatos módon a munkát segítő szertárak száma kevés, ezzel szemben nagy és kihasználatlan a tetőtér. 4
5 Helyhiány miatt a napközi egy foglalkozási szobáját kénytelenek vagyunk délelőtt tanításra is használni. Osztálytermeinket tanulóasztalokkal és székekkel rendeztük be, melyek állapota az ergonómiai szempontokat figyelembe véve is megfelelő. Tornatermünk állapota éppen csak kielégítő, területe közel 140 m 2. Sportudvarunk nagysága megfelelő, környezete, felülete azonban rossz állapotú, emiatt nem segíti kellőképpen tanulóink szabadtéri testmozgását. Ennek megvalósítására leginkább a községi sportpályát használjuk, amely az iskolától távol van, a forgalmas főút kevéssé lakott túloldalán, ezért megközelítése balesetveszélyes évtől áll rendelkezésre egy számítógép terem 17 db számítógéppel a tanulók informatikaoktatását segítve ban sikerült felújítanunk, de a géppark így is kisszámú és elavult. A napközi otthoni ellátást egy jól felszerelt melegítőkonyha és egy 50 személyes ebédlő segíti. A készétel átszállítását vállalkozó végzi saját főzőkonyhájáról. Az idei tanévben került sor a Norvég alap pályázat segítségével a nyílászárók cseréjére, valamint az iskola épületének hőszigetelésére. Az idei nyárra tervezett korszerűsítési lépés a fűtési rendszer átalakítása lesz. 5
6 I.3Az innovációt kidolgozó fejlesztők bemutatása I.3.1.Lajterné Gál Ildikó Szakmai önéletrajz Továbbképzések : (TÁMOP 3.1.4) január Integrációra érzékenyítő ( IPR Ligth ) továbbképzési program (ált. isk. pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazás 30 óra Sükösd december 7-9., A sajátos nevelési igényű ( SNI ) gyermekek/tanulók együttnevelésének gyakorlati feladat 60 óra Baja szeptember Tanórai differenciálás a gyakorlatban- az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétel 30 óra Érsekcsanád Iskolák: Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja fejlesztő/differenciáló pedagógia szak Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baja általános iskolai tanító szak 6
7 Munkahelyek: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye - tanító Számítógépes ismeretek: - Microsoft Word - Internet, - fejlesztőpedagógus Egyéb készségek, kompetenciák: - precíz munkavégzés - rugalmasság - szorgalom - megbízhatóság - szakmai fejlődés iránti igény - kreativitás Hobbik: - kertészkedés - sütés - olvasás 7
8 I.3.2 Mészárosné Kormos Mónika szakmai önéletrajz Továbbképzések: ( TÁMOP 3.1.4) március Tanórai differenciálás heterogén csoportokban 30 óra Baja március Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés. Interaktív tábla alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban- iskolai szakasz és/vagy műveltségi terület szerint differenciálva. 30 óra Sükösd január Integrációra érzékenyítő (IPR Light) továbbképzési program (ált.isk. Pedagógusok, tantestületek felkészítése a hatékony együttnevelésre, az integrációs pedagógiai rendszer iskolai alkalmazására) 30 óra Sükösd november A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása-- idegen nyelvi (angol) programcsomag az 1-6 évfolyamban 30 óra Budapest szeptember Tanórai differenciálás a gyakorlatban- az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétele. 30 óra Érsekcsanád augusztus Általános pedagógiai módszertani továbbképzés: új tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Projektpedagógia, epochális oktatás. 30 óra Sükösd április (IPR) 8
9 IPR- Óvoda-iskola közötti átmenet 30 óra Sükösd Iskolák: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Angol nyelv és irodalom szakos tanár Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja Tanító angol nyelv műveltségi területen Munkahelyek: Lukin László Általános Iskola Baja angol tanító Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye angol tanító Számítógépes ismeretek: Microsoft Word Internet, Egyéb készségek, kompetenciák: precíz munkavégzés rugalmasság szorgalom megbízhatóság Hobbik: főzés, sütés olvasás 9
10 II. TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLTSÁGA II.1. Megalapozottság : Intézményünk alapdokumentumaiban szerepel, s ezzel felvállaltuk a többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a gyerekek is beilleszkedjenek, társaikkal együtt tudjanak, haladni, s későbbi pályaválasztásuk is sikeres legyen. Ennek megvalósulásához fontos feltétel, hogy a velük kapcsolatba kerülő pedagógusok ismerjék és alkalmazzák azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyek segítségével az SNI gyermekek integrált oktatása eredményes legyen.olyan segédanyagot szeretnénk a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó kollégák kezébe adni, amely segítségével tanítási óráikon ezeknek a tanulóknak a fejlesztését munkáltatását hatékonyabban meg tudják tervezni II.2. Az innováció kapcsolódása közoktatási törvényekhez és intézményi dokumentumokhoz II.2.1 SNI tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások 121. (1) E törvény alkalmazásában 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; 10
11 magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 8. (11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. 8/B. (3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. (2) (9) bekezdésében és a 8/A. (1) (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat. 52. (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka az autista kivételével többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, 11
12 d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások]. II.2.2. Az Alapító Okirat A többiekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. A következő fogyatékossággal rendelkező gyermekekre, tanulókra kiterjedően kívánja e feladatot az alapító a társulásban működtetett intézményében ellátni: - gyengén látó - nagyothalló - mozgásfogyatékos (enyhe fokban) - beszédfogyatékos - értelmi fogyatékos (enyhe fokban) 12
13 - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján. - logopédiai ellátás - gyógy-testnevelés - Iskolai és közművelődési könyvtári feladatellátás: nyilvános és iskolai könyvtári feladatok ellátása. II.2.3.Pedagógiai Művelődési Program A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Az intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 13
14 - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; 14
15 g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. III. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN INTEGRÁLTAN OKTATOTT SNI TANULÓK Az SNI tanulók integrált oktatását hatékonyan tudja megvalósítani az iskola, ha programjában kiemelt helyet kap a differenciált nevelés, a prevenció, amely személyre szabott fejlesztési tervekben valósul meg. Az iskolának, illetve a pedagógusnak nagy a szerepe abban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek differenciált nevelése következtében csökkenteni tudja a hátrányokat, megpróbál esélyt adni, hogy a hátrányok leküzdésével, csökkentésével a gyermek sikeresen tanuljon. Differenciált nevelésünk célja kialakítani azokat a képességeket, készségeket, szokásokat, melyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő korosztállyal együtt tudjanak haladni. Éppen ezért minél kevesebb sikertelenség, kudarc érje őket az iskolában. A sajátos nevelési igényű tanuló jól fejleszthető az iskolai csoportban egyéni fejlesztési terv alapján. Kiemelt jelentőségű, valamint a fejlesztés alapja az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör megteremtése. A fejlesztés eszköze: a tudatosan tervezett, szervezett, tevékenységek általi játék, ami elősegíti a gyermek képességeinek fejlődését. A fejlesztés a tanév során folyamatosan történik, s az általános iskola 1-8-ig tartó szakaszában valósítható meg. III.1. Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei - a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen 15
16 - a komplexitás elvének betartása ( a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul ) - a fejlesztés módja indirekt legyen ( úgy juttassuk sikerélményhez és segítsük a kreativitását megnyilvánulni, hogy helyzetbe hozva, a fantáziáját megmozgatva sikeresen hajtsa végre a feladatot) - az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik - a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység - mindig következetesek legyünk - egy egy funkció stabilizálódása gyakorlások folyamatában fog megvalósulni - a tanulót tegyük motiválttá - a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen - minden alkalomban vegyük figyelembe a gyerek éppen aktuális állapotát, energiaszintjét - fontos a rendszeresség - elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása - nem a gyereket értékeljük, hanem a hibát javítjuk - a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra - a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk minden esetben A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése, a feladatunk korrigálni, kompenzálni, a sérült pszichikus funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt sohasem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyerek tanulási és viselkedési problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéséhez. III.2 Pedagógiai fejlesztés Az integrált oktatás megvalósításához szükséges, hogy minden nevelő ismerje az egyes tanulók szakértői bizottság által kiállított szakvéleményében foglalt fejlesztési területeket, amelyek kijelölik, hogy milyen irányban haladjon a gyermek megsegítése. Ez alapján és a pedagógus saját mérései segítségével egyéni fejlesztési terv kidolgozása után valósítható meg a tanuló eredményes továbbhaladása. Az ötlettárban felsorolt lehetőségekből válogatva a pedagógus saját belátása szerint az óra anyagához, a módszerekhez igazodva választhatja meg, hogy az SNI tanulónak hogyan tud személyre szabottan segítséget nyújtani ahhoz,hogy 16
17 ő is a társaival haladhasson a tanórákon, ne érezzen semmiféle megkülönböztetést. A szakértői véleményben kijelölt területeken kívül fontos még az SNI tanulók önbizalmának, önértékelésének fejlesztése is. A módszerek megválasztása során kiemelt szerepet kap az egyéni megsegítés, a differenciálás. Hatékony lehet még az SNI tanulók esetében is a kooperatív technikák alkalmazása és a projekteken való aktív részvétel. Náluk is fontos keresni és felismerni, hogy mely területek azok, amelyekben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és a tehetséggondozás keretében ezeket a képességeket tovább erősíteni. III.2.1. Az egyéni fejlesztési terv A pedagógus mindennapi munkájához ad segítséget az egyéni fejlesztési terv. Ezt alkalmazva megvalósítható, hogy a nevelő az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás megszervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyedi igényeihez igazítsa. a tanórai munkába célirányosan beépíthetők ezen tanulók speciális fejlesztési elemei, így az egész pedagógiai folyamatban érvényesíthető a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciálása. A pedagógus maga dönti el,hogy a tanulási folyamatot hogyan szervezi meg, mikor és mennyi időt szán a sajátos nevelési igényű tanuló tanórai fejlesztésére, s hogy mit milyen feladatokkal, eljárásokkal kíván megvalósítani. Az egyéni fejlesztési terv alkalmazása A tervezőmunka eredményességét a tanuló fejlődésének mértéke fogja megmutatni számunkra. Ehhez szükséges a fejlesztés értékelése,amely egyaránt vonatkozik a tanulóra a folyamatban megjelenő szereplőkre és a folyamat egészére. Az egyéni fejlesztési tervet alapul véve a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretébe is. Nagyon fontos, hogy minden, a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatba kerülő nevelő ismerje a tanulóra készített egyéni fejlesztési tervet. ugyanilyen fontos tényező a szülők bevonása, mivel a családi háttér, a szülő fontos személy a tanuló fejlesztésének folyamatában. 17
18 III.3 Beilleszkedés Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata az SNI tanulók integrálása, olyan légkör kialakítása az osztályban, amely elfogadóbb magatartást tanúsít. Fontos a szülőkkel, családdal való rendszeres kapcsolattartás,a problémák közös megbeszélése,a gondok együttes megoldása. Napjainkban egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma figyelmen kívül hagyása nem megoldás és nem oldható meg a magatartás és tanulás szankcionálásával. A pedagógustól elvárható kompetencia: ismerje fel és tudja kezelni a részképesség-zavar tünet együttesét; a differenciálás módszertanát tudja alkalmazni; a tanulóval szemben sem kirekesztő sem hátrányosan megkülönböztető viselkedést ne tanúsítson; a tanuló értékelésekor vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, és a szakértői vélemény ajánlásait; ismerje fel a tanuló azon képességeit,amelyek pozitívak és ezekre támaszkodva hatékonyan segítse elő további fejlődését; a fejlődés mértékét mindig a tanuló korábbi teljesítményéhez igazodva vizsgálja; a tanulóközösségben a nevelői példa alapján váljon szokássá a részképesség zavar toleranciája; a tanulóval kapcsolatos problémákat figyelmesen és tapintatosan közölje a szülőkkel; legyen érzékeny és megértő a tanulók problémájával kapcsolatosan; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; folyamatosa kísérje figyelemmel a tanuló szakellátását, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. 18
19 III.4. Átvezetés A pályaválasztás előtt álló sajátos nevelési igényű tanulók segítését előtérbe helyezzük. Ezt fontosnak tartjuk, mert az ilyen problémákkal küzdő, iskolaváltás előtt álló tanulóknak még nehezebb eldönteni a hova tovább? kérdést, mint a többieknek. Velük többet kell beszélgetni, jobban meg kell ismernünk az érdeklődési körüket ahhoz, hogy segítséget tudjunk nekik adni abban, hol tanulhatnak tovább, melyik szakma való nekik, ahol az életben biztosan helyt tudnak állni. Fontos, hogy az osztályfőnök, a szülő és a diák is tisztában legyen azzal, hogy a középfokú intézmény, ahol tovább szeretne tanulni, milyen követelményeket támaszt diákjaival szemben. Ezek ismeretében lehet felelősségteljesen támogatni őket a pályaorientációban. Hogy az átvezetés sikeres legyen, a nevelőnek nagyon jól kell ismerni a diák képességeit, lehetőségeit, a diáknak pedig megfelelő önismerettel, reális énképpel kell rendelkeznie. A pályaorientáció során a tanórai és tanórán kívüli lehetőségek biztosításával terelgetjük őket a nekik legjobban megfelelő irányba. Tanórai lehetőségek: - osztályfőnöki órák: - tesztek, beszélgetések, kérdőívek érdeklődési körre, tájékozottság felmérésére vonatkozóan - képességek figyelembe vételével differenciált óravezetés - felkészítés szóbeli elbeszélgetésre - gyakorlás felvételi feladatsorokkal - meghívott vendégek által szakmaismertetés Tanórán kívüli lehetőségek: - iskolalátogatások (középiskolás nyíltnapok) - Pályaválasztási Vásáron való részvétel - érdeklődési körnek megfelelően szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások 19
20 - munkahely látogatások - különböző foglalkozású szülők meghívása szakmaismertetésre - különböző középiskolák DVD filmjeinek megtekintése - szakmacsoportokról, szakmákról, kutató- és gyűjtőmunka ( könyvtár, internet) - pályaválasztási szülői értekezlet a diákok részvételével III.5 SNI típusok intézményünkben Iskolánkba SNI A és SNI B típusú tanulók járnak. Az SNI A típusú tanulók fejlesztését, ill. felzárkóztatását végző utazó gyógypedagógust a kistérség biztosítja számunkra, az SNI B tanulókat a helyben foglalkoztatott fejlesztő pedagógus látja el. Helyi tantervünk elkészítésekor is kiemelkedő figyelmet fordítottunk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére. Fontosnak tartjuk az együttnevelésüket, folyamatos fejlesztésüket a problémákkal nem küzdő tanulókkal. Iskolánkban a tanulók 4 %-a sajátos nevelési igényű, megfelelő szakemberek tudnak velük foglakozni. SNI A csoportba sorolt tanulók diagnózisai : - Meghatározott olvasászavar - Meghatározott írászavar - Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar - Az iskolai készségek k.m.n.fejlődési zavara - Egyéb pervazív fejlődési zavar - Tanulási zavar kialakulásában veszélyeztetett Fejlesztendő területek ezeknél a tanulóknál: - Nyelvi közlés intenzív differenciált fejlesztése, beszédészlelés-megértés javítása - A verbális / vizuális emlékezet edzése, fejlesztése - Akusztikus differenciálás - Analízis szintézis auditív és képi szinten - Figyelem edzése 20
21 - Vizuomotoros koordináció fejlesztése - Dyslexia, dysgraphia reedukáció - Érzékelés észlelés fejlesztése - Szeriális készség erősítése - Verbális munkamemória edzése, fejlesztése - Betűdifferenciálások - Olvasástechnika fejlesztése - Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - Helyesírási szokásrendszer apró lépésekben való kialakítása, mélyítése Az SNI B csoportba sorolt tanulók diagnózisai a szakvélemény alapján: - aktivitás és figyelem zavarai - az írás zavara - gyermekkori és serdülőkori emocionális zavar-túlzott szorongás zavara - a tanulási ismeretek elsajátításának nehézsége - figyelemhiány hiperaktivitás nélkül Fejlesztendő területek ezeknél a tanulóknál: - figyelem, emlékezet,gondolkodás és beszéd összehangolt intenzív fejlesztése - figyelem edzése - akkusztikus és vizuális percepció - differenciáló- diszkrimináló képesség - szeriális készség - grafomotorium - vizuomotoros koordináció - keresztcsatornák összehangolt működése - helyesírás - verbális vizuális emlékezet - akusztikus- vizuális differenciálás - analízis- szintézis auditív és képi szinten 21
Műhelymunka általános iskola/középiskola
Műhelymunka általános iskola/középiskola TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenMűhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!
Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani
RészletesebbenA különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30
KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének
RészletesebbenTagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés
táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.
RészletesebbenII. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás
RészletesebbenSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,
Részletesebben32/2012. (X. 8.) EMMI
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve ( Irányelv) Az Irányelv 2012. októberétől
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
Részletesebbenírás (szürkével elkülönítve)
Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenInkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió
Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenMondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek témakörei
Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenHÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)
1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda
RészletesebbenA diszlexiások helyzetéről
A diszlexiások helyzetéről A diszlexiások helyzete sokat változott az elmúlt években: nőtt az alternatív tanulási lehetőségek száma, s már középiskolai szinten is kezdik felismerni ezt a tanulási nehézséget.
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása
RészletesebbenA sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei
A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenPROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenTárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,
RészletesebbenIPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.
Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA
HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról
Részletesebbenmagyar nyelv és irodalom 3.o.
ÓRATERV A pedagógus neve: Kiss Andrásné Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: olvasás Évfolyam: 3. Résztvevők: a Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló 4. b osztályos
RészletesebbenSNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban
SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.
RészletesebbenDifferenciált óravezetés a Meixner módszer segítségével November 26. Ungár Ágnes Tanító, intézményvezető
Differenciált óravezetés a Meixner módszer segítségével 2018. November 26. Ungár Ágnes Tanító, intézményvezető Eltérő képességű, vagy eltérő fejlettségű tanulók az osztályon belül Különböző szocio-kulturális
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
RészletesebbenKPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola
KPN 2014. bemutatóóra Kada Mihály Általános Iskola Pedagógus neve: Jászfalvi Ildikó Osztály: 1. a osztály Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: magyar irodalom Tananyag: A sajtot osztó
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra
Magyar nyelv és irodalom ÍRÁS TANMENET 3. osztály Készítette: Kő Nóra 2019. szeptember 2. Tanév eleji ismétlés 1. Ismételjünk! 2. Ismételjünk! A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott
RészletesebbenKöszöntjük vendégeinket!
Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Családsegítő
RészletesebbenHELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE
HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen
RészletesebbenMeixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás
Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenA nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 46. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 48
46 5. Oktatás* Tartalomjegyzék A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény rendelkezései 46 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezései 48 A szakképzésről szóló 2011.
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenPetőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat
Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat 4765 Csenger, Ady Endre u. 13-17.Tel.: 44/341-135, Tel./Fax.:341-806 www.csengeriskola.sulinet.hu E-mail:petofi-sandor@csengeriskola.sulinet.hu
RészletesebbenA SIKER TITKA. Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában
A siker titka Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában Iskolánkról Iskolánk szakképző iskola. Elsődleges feladata a sajátos nevelési igényű fiatalok általános műveltséget
RészletesebbenElőterjesztés a május 29 -én tartandó Képviselő-testületi ülésére
Előterjesztés a 2012. május 29 -én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 2012/2013. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása az ÁMK Ványai Ambrus
RészletesebbenAz Orosháza Város Általános Iskolája és. alapító okirata
A Képviselő-testület 22 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta: 392/2008. (VIII. 28.) Kt. sz. határozat: Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete Orosháza
RészletesebbenA KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
RészletesebbenFéléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)
Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek
RészletesebbenSzakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási
RészletesebbenMEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!
MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak
RészletesebbenAbony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 001/1-14/2009. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. április 30-i üléséről. Napirend:
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés
Differenciált tanulásszervezés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola - Mi volt ma az iskolában? - Semmi! Differenciálás 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2.
RészletesebbenVÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. A pedagógus létszám szükséglet meghatározása a berhidai általános iskolákban
VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE 8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. (88) 592-660/166 (88) 592-660/ 225 e-mail: varpalota.tobbcelu.tarsulas@varpalota.hu Iktatószám: 204-2/2012 Ügyintéző:
RészletesebbenA jó tankönyv az együttnevelés segítője
A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy
RészletesebbenFunkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenA Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások
A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának
RészletesebbenAlapító okirat. többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény
Iktatószám: 1679-13/2009. Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete és Gerjen Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települések alapfokú oktatási-nevelési feltételeinek megteremtése, biztosítása
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenCsibi Enikő 2012. április 11.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április
Részletesebben-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM
ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat
Részletesebben1. számú intézményi adatlap
1. számú intézményi adatlap 1. Intézményi alapadatok OM azonosító: Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok : Az intézménybe járó óvodás gyermekek Sajátos nevelési igényű (SNI)
RészletesebbenPályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.
Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:
ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenTanítás-tanulás integráló környezetben
Tanítás-tanulás integráló környezetben Papp Gabriella papp.gabriella@barczi.elte.hu MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Didaktikai Albizottság 2016. május 6. Fogalmak Nem csak tanulásban akadályozott (enyhén
RészletesebbenELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS
ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga
RészletesebbenA 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve
A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes
RészletesebbenGimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap
Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi
RészletesebbenM Ó D O S Í T Ó O K I R A T
M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenÍrás 2. tanmenet. Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag. Témák órákra bontása
Témák órákra bontása Írás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Az írott kisbetűk írásának ismétlése. 2. Az írott kisbetűk írásának
RészletesebbenJAVASLAT PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁHOZ a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat integráló intézmények részére
JAVASLAT PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁHOZ a sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat integráló intézmények részére A befogadó óvodai és iskolai környezet kialakítása, a sajátos nevelési igényű
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenAlapító Okirat. 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ
Alapító Okirat 1. Költségvetési szerv neve: Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ 1.1. Rövid neve: Jakabszállás- Fülöpjakab ÁMK 2. Székhelye: 6078 Jakabszállás, Kun u. 2. 3. Tagintézménye:
Részletesebben- Olvasás: Hangos olvasás gyakorlása; olvasmányhoz kapcsolódó feladatok megoldása
Óraterv/Foglalkozásterv Tanulásirányítás A pedagógus neve: Novák Ágnes Műveltségi terület: napközi Tantárgy/foglalkozás: tanulásirányítás Osztály: 3. osztály Az óra/foglalkozás témája: A házi feladatok
RészletesebbenHEFOP/2005/ Felkészítés a kompetencia alapú. HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése
HEFOP/2005/3.1.3. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP/2006/2.1.5B Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP-3.1.3 A program megvalósítása
RészletesebbenEgész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást.
Egész napos iskola szervezésekor figyelembe kell venni az alábbi szabályozást. Köznevelési törvény 27. (1) Az iskolában a nevelés-oktatást ha e törvény másképp nem rendelkezik a nappali oktatás munkarendje
RészletesebbenElérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI
Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák
RészletesebbenXXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 STORYLINE KERETTÖRTÉNET STORYLINE METHODE, KERETTÖRTÉNET MÓDSZER: Élményalapú, felfedeztető tanítási forma FORRÁSA,
Részletesebben