reneszánsz TARTALOM III. évfolyam 1. szám tavasz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "reneszánsz TARTALOM III. évfolyam 1. szám 2008. tavasz"

Átírás

1 A Páholy Irodalmi Egyesület kulturális folyóirata III. évfolyam 1. szám tavasz TARTALOM Bartusz-Dobosi László: Téli utazás Drangalagba 3 Beszélgetés a 97 éves Takáts Gyula Kossuth-díjas költővel Takáts Gyula: Dániel 4 Ott talán 5 Kerék Imre: Középkori metszet 7 Bruegel: Betlehemi gyermekgyilkosság 8 S. Martini: Angyali üdvözlet 8 Méhes Károly: A költészet (tó)partjain 9 Árva-Szabó Péter: mozaik 12 Áldozó Krisztián: újjá 12 Tüskés Tibor: Osvát és a százéves Nyugat 13 Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt 14 Tolnay Donát: I. (szerelmes) 15 szimmetria 15 II. (elmélkedések) 16 Bartusz-Dobosi László: Az irodalomnak dolga van 17 Beszélgetés Vasy Gézával, az Írószövetség elnökével Vasy Géza: Nagy László fájó hiánya 20 Miklya Anna: Beszélhetünk csak a semmiről 22 A többes szám diadala 23 Nagy Bianka: A kupola 24 Lukáts János: Jó borokkal töltött aranyos pohárok Billy Collins: Arisztotelész 31 Szonett 32 Szirmai Péter: Üzenetek, arcvonások 33 Rácz Era: Betörve 37 Vagy Homo sapiens Kránitz Mihály: Hamvas Béla és a reneszánsz 38 Vajda Kornél: A reneszánsz: csak fikció, metafora, mítosz? 45 Árva-Szabó Péter: Én és Chopin 49 Vécsey Axel: A Mediciek fénykora 50 Rizmayer Rita: A Mediciek és a reneszánsz művészei 53 Ivasivka Mátyás: Janus Pannonius költészete és a zene 59 Mennyeiné Várszegi Judit: Röneszansz 61 Dr. Magyar Kálmán: Somogyi Reneszánsz Szövetség 63 reneszánsz Főszerkesztő: Bartusz-Dobosi László Olvasószerkesztő: Üveges Andrea Szerkesztők: Áldozó Krisztián, Árva-Szabó Péter, Ilijin Kinga, Mészáros Márk, Tolnay Donát Lapmenedzser: Hauszknecht Imre Művészeti szerkesztő: Mikuli Vera Honlapszerkesztő: Szakolczi Gábor Tördelőszerkesztő: Komáromi Csaba Ruha-vázlatok: Frank Adél Tematikus rajz: Rajnai Donát

2 Nem tudom, a jövőben milyen hatással lesz életemre a Páholy és az itt eltöltött évek, de most úgy érzem, egész hátralevő, még be nem teljesedett sorsomat befolyásolja, hogy én készítem el a teát itt mindenkinek, s az ehhez szükséges minden tudás birtokában vagyok. Nem tudom, kik ők nekem, és évek múlva emlékszem-e majd mindegyikük nevére, de úgy érzem, ismernek, és én is ismerem őket. Havonta egyszer kirakjuk önmagunkat az asztalra egymás elé, mintha halkan azt suttognánk, csak úgy szemérmesen, magunk elé: Hoztam egy verset. Tegnap írtam, semmi különös, csak gondoltam, megmutatom, hátha tetszik. Idegenek, akik túl jól ismerik egymást, ezért mosolygunk úgy egymásra a folyosón, és ezért sütjük le a szemünk, ha a Páholyban verseket olvasunk. Nem tudom, mi van a Páholy levegőjében, mi olyan különös a zöldes falakban, de úgy érzem, reggelente, ha kinézek az ablakon, a városháza tornya mögötti szürkeségben a világ végét látom. Mikuli Vera Az az alábbi helyeken kapható: Budapest, Gondolat Könyvesház, Károlyi M. u. 16. Budapest, Írók Boltja, Andrássy u. 45. Debrecen, Carpe Diem Teaház, Batthyány u. 8. Debrecen, Sziget Könyvesbolt, Egyetem tér 1. Hőgyész, Virág János Könyvtár, Fő u Pécs, Bagolyfészek, Ferencesek utcája 36. Pécs, Csemege kultúrbolt, Ferencesek utcája Pécs, Írók könyvesboltja, Király u. 21. Pécs, Műhely Galéria, Váradi Antal u. 5/A Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola könyvtára, Papnövelde u Siófok, Kó-Ma Könyvüzlet, Fő u Sopron, Cédrus Könyvesbolt, Mátyás k. u. 34/f Szeged, Sík Sándor Könyvesbolt, Oskola u. 27. Megjelenik negyedévente. Kiadja: Páholy Irodalmi Egyesület A kiadásért felel: Bartusz-Dobosi László A szerkesztőség címe: 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. Páholy Tel.: 72/ (111. mellék) web: Az Irodalmi Páholy előfizethető a K&H Bank pécsi fiókjánál az alábbi számlaszámon: A csekken kérjük feltüntetni, hogy Irodalmi Páholy előfizetés! Ára: 400,- Ft Előfizetési díj a évre: 1500,- Ft Nyomdai munkálatok: Sütő Oszkár, DRUCKMODUL Nyomda és Kiadó Kft., Siklós A lap támogatói: Incipit Vita Nova Alapítvány (Pécs), Baranya Megyei Önkormányzat (Pécs) a CRNL Gimnázium diákönkormányzata (Pécs), By line Kft. (Siófok) 2 ISSN

3 Téli utazás Drangalagba Vendégségben a Berzsenyi Társaság elnökénél, Takáts Gyulánál Készítette: Bartusz-Dobosi László 3 Szakadó hóesésben érkeztem meg Kaposvárra, a Megyei Könyvtárba, pontosan ugyanakkor, amikor Takáts Gyula Kossuth-, József Attila-, Baumgarten-, Déry Tibor-díjas író, költő, festő, muzeológus, tanár, aki februárjában töltötte be a 97. életévét. Gyula bácsi Tabon született 1911-ben, ahonnan nem sokkal később került családjával együtt Kaposvárra, amit aztán már csak rövidebb időszakokra hagyott el. Azóta is itt él, alkot (legutóbbi verseskötete, a Hol is a Volt, decemberében jelent meg Pécsett, a Pro Pannonia kiadónál), s a majdnem vele egykorú Berzsenyi Társaságot (1904) irányítja. Botjára támaszkodva mosolygósan fogadott, s a Társaság közgyűlésének szünetében készségesen állt rendelkezésemre egy kurta beszélgetés erejéig. Isten éltesse Gyula bátyámat. Köszönöm. Először városokról szeretném kérdezni Gyula bátyámat: három városról. Tabról, a szülőföldről; Pécsről, az egyetemi évek helyszínéről és Kaposvárról, amely évtizedek óta az otthona. Kezdjük a szülőfölddel. Milyen szerepet tölt be az Ön életében Tab? Úgy tudom, igen régen elkerült már onnan. A kapcsolatom szülővárosommal sohasem szűnt meg. A mai napig nagyon jó barátaim vannak ott. Velük minden esztendőben felmegyünk az öreghegyre, ahol öregapámnak a szilvása és a régi kis háza volt. Ha pedig valami miatt nem tudok menni, akkor mindig akad egy-egy látogató, aki eljön hozzám onnan. Időközben Tabnak díszpolgára is lettem. Egészen más azonban a helyzet Péccsel. Ott, mint egyetemi hallgató volt Gyula bátyám. Mit adott Önnek ez a város? Pécs az életemben azokat az esztendőket jelentette, amelyekben, mint somogyi kezdő író, megismerkedhettem, sőt barátságba kerülhettem az akkori magyar irodalom legelőkelőbb személyeivel. Az öt éven át tartó sűrű együttlét, beszélgetés nagyon sokat segített az írói pályám kibontakozásában, és sokukban igazi jó barátokra is találtam. Ha ki kellene emelni néhány nevet, akkor kiket említene? Az idősebbek közül legelőször is természetesen Várkonyi Nándort, aki mindannyiunk mestere, összefogója volt. De feltétlenül meg kell említenem Kardos Tibort és Grandpierre Emilt is, akik csak pár évvel voltak idősebbek nálam. A kortársaim közül egy egész gárdát fel lehetne sorolni, akik aztán a későbbi magyar irodalmi élet elitjévé váltak. Számomra Weöres Sándor volt az egyik legfontosabb személyiség, de nagyon jó barátság fűzött Tatay Sándorhoz is. Tanyánk a Litke, a Corsó és a Nádor Kávéházak voltak. Minden áldott nap beültünk valamelyikbe beszélgetni. Én például ott szerettem olvasgatni is, nem pedig a siklósi úton lévő lakásomban, ahova szinte csak aludni jártam haza. Sokszor egyedül is beültem valamelyikbe. Úgy tűnik, a kávéházak meghatározó jelentőségű helyei voltak pécsi éveinek. Annyira, hogy az életem nagy részét ott töltöttem. Amikor például Várkonyiék beindították a Sorsunk folyóiratot, akkor is rendszeresen kávéházban találkoztunk, mégpedig a Nádorban. Voltak-e, vannak-e az Ön életében hasonlóan fontos kávéházak Kaposváron is? A Fő utcában volt a híres Stühmer Kávéház, amit kaposvári Pilvaxnak neveztem el, s ami pár éve szerencsére újra működik. Ide is rendszeresen beültem, szinte minden nap ugyanabban az időben, délelőtt tíz és tizenegy óra között. Ezt mindenki tudta, így a barátaim, ismerőseim és olvasóim is mindig megtalálhattak ott engem. A téma természetesen ott is mindig a művészet és az irodalom volt. Ez a kávéház nagyjából a Dorottya-házzal szemben van, amit egyébként én neveztem el Dorottya-háznak, Csokonai látogatása miatt. Ott kezdte el írni ezt a remek, humoros eposzunkat. Az épület eredetileg Esterházy-tiszttartóház volt. Mit jelent Önnek Kaposvár? Az egész életemet. Minden ideköt már engem. A barátok, a Berzsenyi Társaság, a Rippl-Rónai Múzeum, a családom, és az emlékeim. Tüskés Tibornak van egy könyve, a Vidéken élni, amelyben számos aspektusból igyekszik megvilágítani a budapesti és a vidéki életforma közötti különbséget, a torzulásokat, a főváros szívó, elszívó erejét. Gyula bátyámat soha nem kísértette meg a Budapestre költözés szele?

4 4 Az egyetem után, amikor megjelentem az irodalmi közéletben a műveimmel, akkor hívtak Budapestre. Több konkrét ajánlatom is volt folyóiratok szerkesztőségeitől, de én mindig nemet mondtam. Eszembe sem jutott, hogy oda kellene költöznöm, pedig a barátaim is ott voltak. Arra viszont jó volt ez a sok ismeretség, hogy amikor valami elintéznivalóm volt, vagy találkozni szerettem volna valakivel, akkor mindig tudtam, hogy kihez kell fordulnom. Úgy tudom, jó kapcsolatot ápolt például Babits Mihállyal, aki akkor a Nyugat főszerkesztője volt. Igen. Babits ugyanis pécsi tanulmányai alatt, az én unokatestvéreméknek, Dekleváéknak a házában lakott, mint kosztos diák. Amikor felmentem hozzá Dániel Szérűk és berkei között az ólak és boglyák útvesztőin át vállán a sosevége körrel, ahol a legsűrűbb és legnagyobb a nádas és mocsár, bolyong-bolyong és egyre csak tovább s vele a sose otthon niklai magány Se cédrusok, se paloták és Dániel fűzfák, varsák és röjtökök és dőlt háza fölé eget emel. És berke szélin, amit óhajtva sejtett túl Kemenesen, Tátikán és a nagy körön is túlról és tovább, már azt is hallja már Hallja, hallgatja, ahogy ott egy égerág körül dönög, mint a szúnyog, a nagy szúnyog-világ És boglyái és berkei között a vályog és a zsúp alatt hallgatja egyre csak tovább békáin túl az ódái szavát. Pestre valamilyen ügyben, akkor mindig soron kívül fogadott, s mindjárt a pécsi viszonyokról faggatott. Egy alkalommal azt kérdezte tőlem, hogy megvan-e még az a kék akác, amelyik a Dekleva-ház kertjéből belógott az ő szobájába. Magam is sokszor laktam ebben a szobában. A bokor egyébként több versében is szerepel. Babits nagyon szeretett ott lakni, sok érdekes történet fűződik ehhez a korszakához. Egy alkalommal a háziak, Karcsi néni és Ilonka néni mesélték, hogy előfordult némely reggelen, amikor felöltözve indult az iskolába a ciszterci atyákhoz, hogy csak az egyik lábán volt cipő. Úgy kellett visszahívni, mert ő csak ment volna az iskola felé félig mezítláb. Ilyen szórakozott volt. Amikor Pesten járt nála, a szerkesztőségben, akkor miről beszélgettek még? Megmutatta neki a verseit? Főként irodalomról beszélgettünk, de a kapcsolatunk tartózkodó volt. Később felszólított, hogy tegezzem, de én képtelen voltam rá. Egyszer arról faggatott, hogy miért maradok vidéken, miért nem költözöm fel Pestre. Én meg mindig Csokonaira és Berzsenyire hivatkoztam, akiket szintén nagyon szerettem és tiszteltem. Ők is vidéken éltek és alkottak, gyakorlatilag egész életükben. Ha már itt tartunk, ne menjünk el amellett a tény mellett, hogy most 2008-ban lenne pontosan száz éves a Nyugat, amelynek a szerzői gárdája gyakorlatilag majdnem teljes egészében vidéki szerzőkből állt, s amelynek harmadik nemzedékéhez Gyula bátyám is tartozott. Valóban. Kosztolányi, Tóth Árpád, Móricz, Ady, Juhász Gyula, Krúdy és hát Babits is vidéki fiúk voltak. A legnagyobbak közül talán Karinthy és Füst Milán az egyetlen, aki születésétől fogva budapesti volt. Igen. A Nyugat mindig híres volt újszerű gondolkodásmódjáról, no és arról, hogy szívesen karolja fel a tehetségeket, így a vidékről felköltöző fiatal írókat is. Osvátnak ehhez szeme volt. Mint folyóirat-szerkesztő, fel kell tennem azt a kérdést, hogy mit gondol Gyula bátyám az irodalmi folyóiratok létjogosultságáról. Van-e túlélési lehetőségük ezeknek a folyóiratoknak a mai világban, amikor több folyóirat is nagyon komoly bajban van, ha jól tudom, talán a Somogy háza táján is vannak gondok. Sajnos valóban nem könnyű a helyzet. A Somogyból 2007-ben mindössze egy összevont számot tudtunk kiadni, de a város és a megye is, úgy tűnik, felkarolja, s így talán ettől az évtől kezdődően rendeződnek a viszonyaink. Felismerték, hogy a Berzsenyi Társaság, amelynek mintegy 600 tagja van szerte az országban, s talán az egyik legrégebbi kulturális társaság az országban, olyan értékek hordozója, amelyet nem szabad veszni hagyni. A Somogy pedig a Társaság folyóirata, így ez a kettő összefügg. Visszatérve az eredeti kérdésedre, irodalmi folyóiratot indítani, működtetni csak nagy elszántsággal, sőt mondjuk ki, bátorsággal lehet, mert bár érdeklődés véleményem szerint van, az anyagi viszonyok azonban mások, mint régen voltak. A szerkesztőknek több időt kell a pénz előte-

5 remtésével tölteniük, mint magával a szerkesztéssel. Ezért is kell ezeket a folyóiratokat olyan drágán adni, az meg elriasztja az olvasókat. Mi a véleménye Gyula bátyámnak a Páholyról? Csak gratulálni tudok hozzá, igényes, szép munka. Elegáns a külseje és gazdag a tartalma is. Örültem, hogy ismerős nevekkel is találkozhattam a hasábjain, annak pedig különösen örültem, hogy a kezdő, fiatal írókat is felkarolja a társaság. Számomra ez nagyon fontos. Jómagam is tettem pár éve kísérletet erre, amikor egy Takáts irodalmi alapítványt hoztam létre, hogy a megyéhez kötődő fiatal tehetségeket támogassam az indulásuknál. A Páholy mindig tematikus számokkal jelentkezik. A következő szám, amelyhez ez a beszélgetés is készül, a reneszánsz témát járja körül, hiszen a 2008-as év a reneszánsz éve. Úgy tudom, Gyula bátyámnak van köze a reneszánszhoz, főként fordítások területén. Az Öt esztendő Drangalagban című naplójegyzeteiben a következő érdekes sorokat találtam 1984-ből: Pécs. Könyvhét megnyitó a tiszti klubban. Szép hallgatóság volt. Az írók egymást mutatták be. Engem például Weöres Sanyi aposztrofált, és a maga kedves módján sokoldalúságomról Leonardót emlegette. Persze nemcsak a költőt, festőt, írót, de mint horgászt, szőlőművest, borászt és múzeumigazgatót szerepeltetett. Mit szól ehhez Gyula bátyám? Ez nem maga a reneszánszember? Sanyi mindig is híres volt nagyotmondásairól, egyszerűen szerette a túlzásokat, de ezt mindig nagyon kedvesen tette. Nem lehetett rá haragudni. A természetéből fakadt, hogy nagyot mondjon, hogy elámítsa a hallgatóságát. Egyébként pedig olyan egyéniség volt és maradt is egész életében, aki mindenkihez hasonlított, de úgy, hogy épp ez biztosította saját zsenijét. No jó, ha nem is Leonardóval, de például Francis Jammes francia költővel azért van valamiféle lelki kapcsolata Gyula bátyámnak!? Ott talán Majd ott talán a végtelen kísértő tájain az eltűnt álmok is szólnak vele. És Csu mit válaszol a füge és a bükkfa tudja csak talán, mert ismerték a zöld és tudják a kék szavát Vagy talán kilencven év után sziklás forrásain a villogó síkok húsznál alig több jele, mint itt e vers? És ott talán a hegyi kert tündér-lépcsőin át, ha majd viszik, az eltűnt álmok is jönnek vele és szólnak is talán neki a zöld és a kék nagy kertjibe. Francis Jammest azért szeretem, mert mint vidéki költő, olyan meghitt hangulattal építgette az életét, ahogy én is próbáltam a magamét. Az embernek minden körülmények között törekednie kell a harmónia megteremtésére. Ebben a művészeteknek: az irodalomnak, a festészetnek, a zenének óriási szerepük van. Ezt a szemléletet mindenhova magammal vittem, mindegy hogy Tabon, Pécsett, Munkácson vagy éppen Kaposváron éltem. A verseimben minden megtörtént valóság. Még a legelvontabbak alapja is az. Történetek az életemből. A legkülönösebb hangulat is a legköznapibb valóságból merítkezik. Ez azért van, mert az élet gazdagabb, mint a képzelőerő. A képzelet kullog az élet után és igyekszik lopni tőle, nem pedig fordítva. Ezért a harmonikus élet tökéletes forrása lehet minden műnek. Szerb Antal a következőképpen fogalmazott a reneszánszot illetően: Az emberi szellem, úgy látszik, mindig kiválasztja a múltnak egy korszakát, hogy vágyódva tekintsen vissza rá, követendő mintaképnek tartsa. Amint a történelem halad, mind későbbi korok válnak ily módon vágyországgá és paradigmává: a rómaiak számára a görög a fénykor, a középkor számára a Szentírás világa, a reneszánsz és a rákövetkező klasszikus századok szemében a régi Róma, a romantikának pedig a középkor az eszmény és a nosztalgia tárgya. Mit gondol Gyula bátyám, a mai kornak mi lehet az eszményképe? Nem tudom, hogy mi a mai kor eszményképe, de azt tudom, hogy jómagam mindig a klasszikus műveltségű, de modern irodalomra törekedtem, s remélem ez a műveimen is meglátszik. Egyértelműen, sőt! Nemcsak az írásain, hanem festményein is, mert hát Gyula bátyámtól ez a terület sem áll nagyon messze! Én festőnek indultam, mégpedig Rippl-Rónai biztatására, aki, amikor éves lehettem, kiválogatott néhányat a képeim közül, s azt mondta, hogy akármilyen festő is leszek, ezeknek a képeknek az első kiállításomon ott a helyük. Ez nagyon nagy 5

6 ösztönzést adott nekem. Egyébként nekem a reneszánszról sokkal inkább a festészet és az építészet jut az eszembe. A színek kavargása, az árnyak játéka... az ember nem tud ellenállni, hogy ecsetet ne ragadjon egy-egy ilyen estén. Hol kanyarodott el az érdeklődése mégis inkább az irodalom felé? Az én természetem olyan, hogy mindig is szerettem, ha több oldalról kaptam a fényt, s ezáltal több oldalról is meg tudtam közelíteni azt, ami szép. Így került az első helyre a költészet. A festészet iránti elköteleződésem azonban sohasem szűnt meg. A Nemzeti Galériában most is vannak képeim. Aktívabb korszakomban több országos kiállításom is volt, de közben természetesen sokat írtam. Festeni, rajzolni ma is nagyon szeretek, s ha tehetem, mostanában is előveszem az ecseteimet. Rajzfüzetem most is mindig a kezem ügyében van. A reneszánsz Firenzét hoznám fel példának, amelyet a középkori Athénnak is szoktak nevezni. Itt együtt virult ki az irodalom és a képzőművészet, egymást segítve, kiegészítve jutottak előre. A korszak két legnagyobb és legmeghatározóbb személyisége Dante és Giotto voltak, két jó barát. Dante legrégebbi ránk maradt képét Giotto festette meg. Az én fejemben ilyenek járnak. Ezek a művészeti ágak, mint a két jó barát. Tihany valami egészen különös szögből látszik. Éveken át minden nyarat ott töltöttem. Kertészkedtem, borászkodtam, de jó pár éve már sajnos nem tudok vele foglalkozni. Pedig nagyon sok festményem és versem foglalkozik ezzel a tájjal. Szerettem ott ücsörögve nézelődni, alkotni. Sokszor a barátaim, költő- és alkotótársaim is meglátogattak ott. Ha lehetne, még most is minden időmet legszívesebben ott, a szabadban tölteném: a szőlőben, az erdőben, a présháznál, a pincénél. Olyan ez, mint a Dolce stil nuovo, hogy még mindig a reneszánsznál maradjunk!? Hát valami hasonló, bár én nem nevezném édes semmittevésnek, sokkal inkább valamiféle alkotó csendnek. Egyfajta különös alkalom volt ez ott az olvasásra, az elmélyedésre, a világ megfigyelésre. Számomra ez azért is volt nagyon fontos, mert így tudtam a környező tájat és annak színeit, fényeit a legérzékletesebben beleadni a műveimbe. Ez az én saját világom. A saját magam által létrehozott kis mikrokozmosz lett: Drangalag, ahogy magamnak elneveztem. Itt él ma is Csu Fu, aki barát, tanítvány, beszélgetőtárs, talán egy kicsit alakmásom is. Mint egy belső hangot hallom őt, nekem csak le kell írnom, amit mond. És mit mond ez a különös költő? Úgy tudom, hogy a Balatonhoz is elég erős szálak fűzik, s ez engem, mint balatoni embert, különösen érdekel. Igen, több évtizede van egy kis házam Becehegyen, ahonnan a Badacsony, Szigliget, Fonyód és Azt mondja, hogy a végtelen Egészben csak ketten maradnak önzetlenül mellettünk. A természet és a művészet. Kell-e náluk erősebb és jobb barát? Csu Fu erre régen rájött, és így is él és élt mindenkor Drangalagban. 6

7 Kerék Imre Középkori metszet 7 Akasztófa virágzik nyüzsgő piacteren bordélyház ablakából lotyó int meztelen pohos papot kínálna csüggő almáival vízzel keresztelt lőrét kövér zsoldos nyakal toprongyos prédikátor dörög meddő igét gajdol egy kóbor igric köréje gyűl a nép pellengéren kikötve parázna némber áll ördögé csak a lelke testét eladta már szapulják úri hölgyek gőggel pipiskedők pfuj e szégyentelennel szívni egy levegőt Krisztus kereszten sóhajt mennyi lator Uram mindet megváltani hogy tudnám egymagam?

8 Bruegel: Betlehemi gyermekgyilkosság A havas háztetők időtlen, idilli nyugalma nem tévesztheti meg szemünket: díszlet csak a tragédiához, mely alattuk zajlik az összezsugorodott térben, ahol könyörtelen pribékek ragadják ki a síró kisdedet irgalmat esdő asszonyok kezéből A téma, úgy látszik, örök, akár az emberi gonoszság. Heródes? Alba köztük a különbség elhanyagolható. Vagy mégsem? Korhű öltözékben megörökítve a gyilkosok, pontosan fölismerhető a helyszín és a kor, hogy ne tudják soha feledni, kiket illet: a túlélők, s a késő maradék. S. Martini: Angyali üdvözlet Gábriel vagyok mondta halkan ahogy belépett a szobába s nehogy feldöntsön valami széket vakító-fehér szárnyát még a küszöbön összezárta Mária hátrébb húzódott ijedten Néhány pillanatig csak nézték egymást mind a ketten 8 Arca szemöldöke az óriási sebesség hevétől nedvesen csillogott még A szoba megtelt fényességgel S minden átmenet nélkül énekelni kezdett a vendég

9 Méhes Károly A költészet (tó)partjain A költő elnézett a havas hegyek irányába. Olyan csönd volt, hogy néha arra gondolt: már nem is él. És hogy akkor a halál nem is rossz dolog. Elvégre ugyanúgy ücsörög pokrócba csavarva a tóparton, mint amikor még volt benne némi élet. Csak Wolfovics bárónő nem jön oda hozzá, hogy a lassú, de mégis könnyű délelőttön beszélgessen vele, és ha a költő kéri, lejegyezze sorait. Utolsó sorait mindig így mondta, mert meg volt győződve róla, hogy a kór, a vérét felzabáló kór nem is őt fogja a sírba lökni elvégre ki ő, hanem a költőt, Angeli Vestert, aki a halállal szemben a halhatatlanság eklogáival küzd. Wolfovics bárónő azonban feltűnt a furcsa alakú vadgesztenyefák alatt, s miközben a kikötőben élesen dudált egy hajó, hogy elinduljon a túlpartra (ó, merészelte-e valaki bármikor is vízi járművét Kháronra keresztelni?), a költő sóhajtott egy mélyet, hát élek még, ez egy valódi délelőtt egy valódi tó partján. Jó lenne verset írni, ez jutott még eszébe, és ahogy a fura alakú vadgesztenyefák még decemberben is lengedező mélysárga leveleire tekintett, no meg a nyugszéke mellett meredező pálmafára, szinte megmoccant a kockás takarója, akkorát dobbant a szíve, igenis, a szíve, ahonnan hitte erősen a versek fakadtak. Hogy van máma mindig? kérdezte a bárónő, aki Ruténiából származott. Apja, az öreg Wolfovics báró, elég csúf ügylet keretében adta férjhez Mendel Dobbermann terménytőzsdéshez. Marija Ivanovna tettetett könnyedséggel próbált kérdezni, ám ez alig sikerült neki. Kislánykorától falta a könyveket, maga is verselgetett rendszeresen, bár műveit csak Angelinek merte megmutatni. A férfit véletlenül sodorta mellé az élet. Dobbermann mellett aki kegyetlen foglalkozása, torz jelleme és riasztó külseje ellenére a nőt szinte a tenyerén hordozta jó élete is lehetett volna, ám Mariját csak a költészet éltette. Arról ábrándozott, hogy egyszer összetalálkozik az ő Művészével lehetőleg költő legyen az a Művész, és az a találkozás mindkettejük számára végzetes lesz majd. Angeli fantasztikus szerető volt, még akkor is igaz ez, ha a testi képességei már nem engedték mindent elsöprő ágybéli ténykedésre, és persze a bárónőt Mendel Dobbermann hat évvel ezelőtt szívszélhűdésben elszenvedett halálát követően az sem tartotta vissza, hogy maga is elkaphatja az Angeli testében burjánzó betegséget. Mert ritka, szenvedő mivoltában is angyali egyesüléseikkor csak azt érezte, hogy a Költészet áramlik át a testébe, így válik maga is Művésszé, és ez ír volt minden régi és leendő bajára. Látom, hogy szerzett valamit az éjjel, mosolyodott el halványan a költő, amikor a bárónő nádszékét odahúzta melléje, és kinyújtotta feléje a kezét. Maga megijeszt néha, Angeli, mondta komolyan. Jobban ismer, mint én magamat. Ugyan, felelte a költő, és a hegyek felé nézett, amik a felhők közül most előbújó nap sugaraitól sorban felszikráztak. A fehérből kékké váló foltok térképet rajzoltak az égre, és egy felhőből formált, ágaskodó ló úszott el a fejük felett. A költő nógatólag kérte a bárónőt. Marija Ivanonva, ajándékozzon meg azzal, amit írt! A nő kissé elfordította a fejét, majd kebelébe nyúlt és egy négyrét hajtott lapot vett elő. Csak mert ennyire akarja. Hiszen tudja, hogy nekem ez gyógyszer, éltető erő. Figyelek. Marija Ivanovna kinyitotta a papirost, a homlokán kis ránc futott fel, fejét felszegte. Mély, telt hangon kezdett el olvasni. Üres a ház, a lámpa nem ég, A sötétben ott a messzeség. Minden egybegyűlik az éjben, És sutyorognak ők serényen Itt leeresztette a papirost és Angelire nézett. Még nincs készen, mint látja. Csak úgy elkapott hajnalban Még mélységes éjszaka volt, de telihold, ilyenkor sosem jön álom a szememre, valami facsar belülről, mintha vonítani szeretnék a holdra. Úgy éreztem, de ez sem csalóka álom volt ám, szóval azt, hogy mindenki ott van a házban, akihez valaha közöm volt az életemben. A szüleim, a testvéreim, szegény bolondos férjem, Mendel Joszifovics, még a szakácsnő is, aki tavaly halt meg És én? kérdezte a költő szinte élénken. Ön? rebegte Marija Ivanovna, és szemét elfutotta a könny. Hiszen ön még él, Angeli Ó igen? Majd elfelejtettem. Tényleg, ezúttal is igaza van, kedvesem, élek. Le sem tagadhatnám. Élek Ültek némán egy ideig. A férfi aztán sóhajtott egyet, mint aki ezzel akar bevezetni egy fontos mondanivalót. Marija Ivanovna, kezdte, de a bárónő megint megfogta a kezét. Mért ilyen hivatalos, kedvesem? Csak nincs valami baj? Baj? kérdezte Angeli, és kurtán, köhögésszerűen 9

10 10 felnevetett. Ezt kérdezi, van-e baj? Nem, dehogy is Annyit akartam mondani csupán, hogy különös Különös? Ugyan mi? Angeli megint messze nézett, ahol a havas csúcsok úgy fénylettek most, szinte izzón, hogy be kellett zárnia a szemét. Úgy érezte, igen, egészen belülről és megnyugvással, ilyen lesz, amikor már nem él. Könnyebb volt így beszélnie is. A különös, kedvesem, hogy ezek szerint ugyanabban a holdfényes órában, sőt, talán percben, amikor önt nem hagyta nyugodni a farkasbőrbe bújt múzsa, én sem találtam békémet az éjszakában. Jó szót választott, amikor úgy fejezte ki magát, hogy vonítani kell, szinte csak ez segít ilyenkor, a vonítás. Tudja, sokszor érzem, amikor ébren nézem csak az ablakon át beszűrődő pisla fényt, ha álmot nem ád az ég, mért nem küld helyette szavakat. Egy költő vagy álmodik, vagy verset ír. És most megtörtént a csoda, eljöttek hozzám azok a bizonyos szavak. De hát mondja, mondja már! szorította meg Angeli kezét a bárónő ösztönös erővel, mint aki valóban ebből merít éltető energiát. Hát hallgassa meg. szólt a férfi, de a szemét továbbra sem nyitotta fel. Így, papír nélkül? kérdte Marija Ivanovna. Így bizony, ezek a lélek és nem az ész szavai. És ha a semmibe hullnának mégis, az se tragédia, mert elhangzottak egyszer e világban, és immár örökké itt lengenek és körbeölelnek minket. Hallgatom mondta a nő, és a költő érezte, hogy a kezére egy forró könnycsepp hull alá. Beszéde halk volt és mégis erős, mint aki minden erejét össze kellett szedje ahhoz, hogy ennek az utolsó? éjszakának a hullámait újból szavakba öntse. Ahogy a kezem a pálmafa Szőrös törzsén végighúzom Ez már a koporsó érintése Ó pálmafa-koporsó Ó halál legyezője Fény, vigyél oda vállaidon, Ahová én már tartozom, Földi porhüvelyem, ím Rég romba dőlt már és Szétesik, mint málló anyag. De fény, te felcsippentesz Engem és viszel az éteri Magasságba, hol lelkem zenéje örökké zengni fog. Még nagyobb csönd lett. Még szikrázóbban tűzött a nap a magasságból, ahová a költészet is tartozik. Jegyzetek: Marija Ivanovna Dobbermann, született Wolfovics ( ), galíciai nemesi családból származik, távoli rokonságot tartottak többek között a Romanovokkal is. Anyai ágon néhány lengyel ős is akadt a családban, akik viszont orosz kötődéseik miatt megvetettnek és gyűlöltnek számítottak saját köreikben. Marija Ivanovna kora gyermekkorától arra kényszerült, hogy megalkuvással határos módon tagadja meg felmenőit és mindenáron az orosz arisztokrácia kegyeit keresse. Tizenhét évesen szerelmi viszonyba bonyolódott az elszegényedett és gyilkosság miatt korábban elítélt és száműzött Balikov herceggel, de akkor apja csődbe jutott, és egyetlen menekülési útvonalként Marija méltó házassága jöhetett csak szóba. A zsidó gabonakereskedő, a későbbi terménytőzsdés, Mendel Dobbermann kapva kapott az alkalmon, hogy nemesi családba házasodhat be, még apósa kártyaszenvedélyét és sógora számtalan törvénytelen gyerekét se nagyon bánta, derekasan finanszírozta a Wolfovics család veszteségeit. Mindenki számára tragédiát jelentett tehát, amikor Mendel Dobbermann háromévi gyermekáldás nélküli házasság után egy üzleti útja során szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt egy lembergi fogadóban. Marija Ivanovna utóbb csak egy véletlen folytán találta meg azt a három millió koronát érő értékpapírköteget, amelyet férje a kedves kutyáinak ketrecében rejtett el. Az özvegy ezek után hagyta maga mögött a kietlen birtokot, és költözött el Svájcba, a Lago Maggiore partjára. Itt ismerkedett meg több emigráns művésszel, akiknek köszönhetően ismeretséget kötött az akkor már nagy beteg Angeli Vesterrel is. Úgy érezte, sorsuk a száműzetésben összeköti őket, és többé nem is vált el a költőtől, annak haláláig. Utóbb Marija Dobbermann finanszírozta Angeli Vester műveinek bibliapapírra nyomott összkiadását és hozta létre az Angeli Vester Art Forumot, amelynek keretében kétévente, októberben, rangos költészeti szimpóziumot rendeznek ma is Asconában. Angeli Vester, eredeti nevén Antonin Lupescu ( ). Egyszerű, hivatalnokcsaládba született Brassóban. Apja, Josif Lupescu korán elhunyt, mindennemű megélhetés nélkül hagyva feleségét és öt gyermekét. Antonin előbb a jasii rokonsághoz került, ahol azonban nem fordítottak elég figyelmet az árvagyerekre mindaddig, amíg Egon Kraemer szombatista lelkész fel nem hívta a figyelmüket arra, hogy az értelmes és roppan érzékeny fiúcskát

11 iskoláztatni kellene. Lupescu előbb a gyulafehérvári lyceumba, majd onnan Máramarosszigetre került, ahol egy véletlen folytán a Jesívába íratták be. Itt ismerkedett meg Szforim Rabinoviccsal, aki először fordította figyelmét a költészet felé. Lupescu eleinte főképp vallásos tárgyú verseket írt, ám egyhamar világi témák kezdték érdekelni, főképp azután, hogy beleszeretett Balthazar Goldmann aranymíves lányába. Megszöktette a lányt, így menekülniük kellett, hát Galícia felé vették az útirányt. Az egyelőre nem tisztázott, hogy Lupescu vajon Martha Goldmanntól kapta-e vérbaját, ugyanis az tudott volt, hogy a lány még Máramarosszigeten meglehetősen kicsapongó életet élt sokat utazó apja távollétében, különös tekintettel az ottani garnizon tisztjeire. A románc két évig tartott, amikor Lupescu a lány társaságát, feslett életmódját terhesnek ítélte, ráadásul szeretett volna mind jobban bekerülni a vilnai és a lublini irodalmi életbe. Szakítottak, és akkor ismerkedett meg Anatolij Szémannal, a kor ünnepelt drámaírójával, rendezőjével és szervezőjével. Meleg barátság alakult ki köztük, Szémann beszélte rá Lupescut, hogy változtasson nevet, egyes források úgy tudják, hogy mivel többnyire Angyalkámnak nevezte Lupescut, ő adta neki az Angeli nevet. A Monarchia szétesése után, amikor Galícia lengyel fennhatóság alá került, sok művész Nyugatra emigrált. Angeli, aki addigra három verseskötetet és egy vékony aforizmagyűjteményt jelentett meg Bilgorajban és Lublinban, előbb Berlinben, majd Bécsben, végül Asconában telepedett le, ekkor még végig atyai barátja, Szémann távolból érkező anyagi támogatásával. A 20-as évek elejére azonban nem csak vérbaja, hanem tüdőbaja is elhatalmasodott rajta. Érdekesség, hogy Szémann, akit minden bizonnyal Angeli fertőzött meg a kórral, előbb halt meg, mint patronáltja, még 1921-ben ami egyébként Angelit végtelenül megviselte érzelmileg ( Levelek a halott barátnak I-XXIV ). Amikor 1922-ben megismerkedett Marija Ivanovna Wolfoviccsal, már élő halottnak számított, tisztelői is minden nap várták, hogy bekövetkezhet a legrosszabb. Ám még öt, gyötrelmességében is csodás év adatott a számukra. Arra nincs adat, hogy a betegséget a bárónő elkapta-e Angelitől, ám ha így is történt, minden bizonnyal kigyógyították belőle, hiszen 68 éves kort ért meg, élete második felét Angeli emlékének és művei ápolásának szentelve. 11 Bibliográfia: Lupescu: Lélekszél (1911), Gutmann & Lebowitz, Bilgoraj Angeli Vester: A hal álla (1916), Szémann, Lublin Vester: Csonterdő (1918), Szémann, Lublin Angeli Vester: Élni jó és rossz aforizmák (1920), Szémann, Lublin Angeli Vester: Elvitte a hajó utolsó versek (1927), Wolf-Art, Ascona Angeli Vester: Minden megtörtént összegyűjtött versek (1929), Wolf-Art, Ascona Angeli Vester Művei I-XVI ( ), Wolf-Art, Ascona M. Wolfovics: Égből jövet, égbe menet Az igazi Angeli Vester (1940), Wolf-Art, Ascona Angeli Vester-emlékkönyv H. Hesse et al. (1949), Eition Cogito, Lugano Marija Wolfovics: Egyedül ő A. Vester életregénye (1954), Wolf-Art, Ascona Helen Marks-Lubits: A Vester-paradigma (1978), Hieronymus, Frankfurt am Main Wolfgang Anton Dobber: Haldokolni rossz, de hasznos (1984), Thübingen Universität Verlag Virginia Woolf Mietoris: Angeli Vester, az eleven halott (1992), Gomma Press, Sausalito Adrian Lupescu: Az ismeretlen (nagy-nagy) bácsika (2003), Farnacu, Bucuresti

12 Árva-Szabó Péter mozaik én belőled leszek majd kőtörés utáni felhorzsolt csend amiben jobbról kapom a fényt balról a jódmarta sebek pirosát és középen megkomponált rendben viharzik a nem-tudás száraz porfellege falainkon garattépő köhögés a légkalapácsdúrban sikoltó szilánkcsörömpölés visszhangja a mozaikban újjászületésnek Szánsz még rá időt, hogy magatehetetlen oldalhelyzetemből hátamra billents, és két bordám közé illesztve álladat várd ki újabb oldalrafordulásomat? Áldozó Krisztián újjá I. a dülöngélő semmibe buknak a napok akár a dominók karcsú, szaggatott sora, gyűrött terítőre visszahulló kártyalapok, régi képen megkopott gyermek s falova. elkallódik minden, mi mellényzsebbe rejtett, emlékek ékelnek falakat bennünk és akárhol, részegek csodálják, hogy pereg az elfelejtett vakolat az univerzum száraz homlokzatáról, a fukar tények mögött búvó legkisebb szavak. akár a kudarcok apró, meggörnyedt sora, önmaguk kiáltják és semmit sem hallanak, így lakják fejünket és belőlünk bárhova 12 jutnak is részekké visszhangozzák az egészt. ennek dallamára emelkednek, s buknak mind el monoton rabtánc keserű titok-ízű bilinccsel hogy isten se oldozza fel az újjászületést

13 Tüskés Tibor Osvát és a százéves Nyugat 13 Amikor a pesti egyetem után, az ötvenes évek első felében, egyéves dombóvári kitérővel, Pécsre kerültem, és a Janus Pannonius gimnáziumban tanítani kezdtem, azt terveztem, hogy Osvát Ernőről írok doktori disszertációt. (Talán már ekkor mocorgott és készülődött bennem a majdani irodalmi folyóirat szerkesztő?) Először is tájékozódtam, és hamar elkeseredtem. Le kellett mondanom a téma kidolgozásáról. Ugyanis Pécsett, a legnagyobb könyvtárakban sem találtam teljes Nyugat-évfolyamokat, és nem találtam meg Osvát egyetlen megjelent könyvét. Osvát, akinek igazi műve a Nyugat szerkesztése volt, írói portrékat, kritikákat, aforizmákat írt, egyetlen könyve jelent meg, de az is csak a halála utáni évben, 1930-ban, Az elégedetlenség könyvéből címmel. Én is elégedetlen voltam. Csak emlékeim voltak a Nyugatról, emlékek, amelyeket a pesti Egyetemi Könyvtár folyóirat-olvasójában szereztem, még akkor, amikor egyetemi hallgatóként a helyben olvasásra kikölcsönzött folyóirat régi, megsárgult lapjai fölé hajoltam. A téma, Osvát és a Nyugat persze később is érdekelt, és igyekeztem lehetőség szerint mindent elolvasni, ami a folyóirat múltjával, dicső történetével foglalkozott. Ezért vásároltam meg a Nyugat mindenesének, adminisztrátorának, szerkesztőségi titkárának, a még akkor élő Gellért Oszkárnak két könyvét, a Kortársaim -at (1954) és a Levelezésem a kortársaimmal -t (1955), valamint kétkötetes önéletrajzát, az Egy író élete címűt (1958). Gellért Oszkár számos dokumentumot közölt könyveiben, de kommentárjaiból azt láttam, hogy emlékezete nem mindig működik pontosan, sőt irányítható, és a tények értelmezésében alkalmanként (az ötvenes éveket írták akkor!) korszerűsít. Más forrásokhoz azonban nem jutottam. Gyanúmat megerősítette Illyés Gyula korrekciója, A Nyugat vége című 1955-ös írása. És még inkább kétségeket ébresztett bennem Fenyő Miksának az emigrációban írt és 1960-ban megjelent könyve, a Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről, melyet maga a szerző küldött meg nekem New Yorkból tankönyvként akkor, amikor már a Jelenkort szerkesztettem. (Könyvéből ma sem lehet sok példány az országban.) A Nyugat ma már hozzáférhető reprint formában a nagyobb hazai könyvtárakban, és a folyóirat irodalma, valamint első szerkesztőjének méltatása is könyvespolcnyi méretre nőtt. Tekintsünk el ennek az anyagnak akár vázlatos ismertetésétől és tömör összefoglalásától is. Egyetlen kérdésre szeretnék röviden válaszolni: Mi adta meg a Nyugat folyóirat kivételes jelentőségét, meghatározó szerepét a huszadik század első fele mintegy negyven év magyar irodalmában? 1. A Nyugatban egy teljes írói kör lépett fel csaknem azonos időben, és szerveződött nemzedékké azonos irodalmi, esztétikai és közösségi törekvések jegyében. A nemzedék minden tagja a saját hangszerén játszott, de a nemzedék tagjait Osvát karmesteri pálcája irányította és szervezte nagyzenekarrá. Ma már elegendő, ha csak a neveket soroljuk fel: Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Tersánszky, Kassák De a Nyugat helyet adott egy második nemzedék tagjainak is: Kodolányi, Németh László, Illyés, Erdélyi, stb., sőt felnevelte a harmadik nemzedéket is: Weöres, Rónay, Jékely, Vas, Takáts Gyula, Radnóti, stb. 2. A Nyugat vonzó és maradandó irodalmi programot hirdetett, ma is érvényes és hiteles célokat követett: a magyar irodalom vigyázó szemét Párizson át egész Európára vesse, igényét a világirodalom mércéjéhez és értékeihez szabja. Ennek a programnak vezérszava a modernség volt. A modernizmus, amely a megújulás mellett vállalja a tradíciót és a folyamatosságot, az egyetemes és a nemzeti szintézisét. Ady Csokonait és Vajda Jánost ébresztette, Babits Vörösmartyt, Kosztolányi Petőfi alakját idézte, Móricz Kemény Zsigmondot és Tolnai Lajost porolta le. 3. A Nyugat nemcsak egyetlen, kéthetente megjelenő folyóirat volt, hanem széleskörű mozgalom is. Volt idő, amikor a folyóirat csupán néhány száz példányban látott napvilágot, de akkor is hatalmas kisugárzása volt. Győrtől Aradig léteztek olyan irodalmi lapok, folyóirat-kísérletek, amelyek szerkesztési elveikben a Nyugatot követték, amelyek vezérlő csillaguknak a Nyugatot tekintették, és a maguk módján, a maguk eszközeivel és a maguk lehetőségei szerint, kis-nyugatok akartak lenni. A jobb vidéki napilapok is rendszeresen hírt adtak a Nyugat megjelent számainak tartalmáról, a

14 folyóiratban zajló vitákról, a Nyugat szerzőinek felolvasó estjeiről. Minderre van egy helyi példám. Még fiatal tanár koromban, 1956 tavaszán, amikor Pécs irodalmi hagyományainak felkutatásával foglalkoztam, Hatvany Lajos egy levelezőlapon felhívta a figyelmemet arra, hogy az első világháború előtt, 1908 és 1912 között, a Nyugat íróival, Adyval és Heltai Jenővel Pécsett járt egy Nyugat felolvasás okából Érdemes volna utánanézni. Nos, akkori tanítványaimmal utánanéztünk a dolognak. Némi keresgélés után a korabeli pécsi lapokban megtaláltuk: a pécsi Nyugat-est Ady, Hatvany, Heltai és Ignotus részvételével október 1-jén zajlott a Vigadó nagytermében (a későbbi Corsó, illetve Korzó kávéházban). Az estről két pécsi lap, a Pécsi Napló és a Pécsi Újlap is beszámolt, és egymásnak szögesen ellentétes hírt adott róla, kommentárral kiegészítve azt. A Pécsi Napló a következőket írta: Jött a közönség, szép finom selymekben a nők és nagyrészt feketében a férfiak, és a szenzációs élvezetek reményében helyet foglaltak A Pécsi Újlap szerint: Ámde Ady Endrében, az Ultra-Petőfiben, a csak száz év múlva megérthetővé váló költőgigászban, a magyar költészet főslágerében csalódott a felcsigázott reménységű fényes közönség A Nyugat-est története, a korabeli sajtóvisszhang, a beszámolók teljes szövege ott olvasható Pécsi Múzsa című, legelső, 1958-ban megjelent kis könyvemben. Továbbá az utókor emléktáblával jelölte meg azt a Színház téri épületet, ahol csaknem száz éve Ady és a Nyugat írói Pécsett közönség elé álltak. Pécsett, egy vidéki magyar városban, csaknem száz éve Egy mai, induló, vidéken megjelenő folyóiratnak, mint amilyen az Irodalmi Páholy, nem is lehetne igényesebb, rangosabb, hitelesebb mintája, mértéke és példája, mint a 100 éve indult és csaknem fél évszázadot megért Nyugat. Kosztolányi Dezső Egy ég alatt Válogatás a Nyugat folyóirat különböző számaiban megjelent, Osvát Ernőről szóló írásokból. 14 o. e. Így rövidíti nevét ő, ki szereti a jelképeket és a tömörséget. Budapesten mindössze pár hónapja lehettem, tizenkilenc éves voltam, s egy ódon, ferencvárosi bérházban laktam, ahol csak a házmester ismert. Vidéki újságokba írogattam verseket ritkán. Egy reggel a postás levelet hozott, melyben O. E. megkért, keressem fel őt délután ötkor, a Bristol-kávéházban. Vajon honnan tudta meg lakáscímem, a ház, emelet és ajtó pontos számát? Sohasem láttam őt addig. A kávéházban sok száz ember közt ült fekete márványasztalnál, fekete haja volt, fekete szeme, feketekávé állt előtte, s szokása szerint fekete süteményt is hozott magával, melynek ízét a fekete mák adja meg, a fekete fűszer, melyet csak finom ínyek kedvelnek. Biztosan feléje indultam. Vajon honnan tudtam meg, hogy ő az? Ezen a délutánon kikérdezett, mind vádlottat az ügyész, mint pap a gyónót, mint fiút az apa, s aztán a Figyelőben, mely a Nyugat előfutárja, megjelent három szonettem. Azt mondta, hogy minden író, még a legnagyobb is, sok vegyest, sok szemetet termel. Ha valami rossz, azt leghelyesebb úgy hagyni. Balzac se törődött ezzel, s okosan cselekedett. Az egész számít. A jellemzés túlzás, mondta ő. Túlzás minden jellemzés, hamisítás, általánosítás. Mindnyájan egyszerre ilyenek vagyunk, meg olyanok is, vagyis bonyolultabbak, összetettebbek, semhogy a szavak megértethetnék. Egy adoma kerengett róla. A fiatal írónak megjelent a könyve, nem bírta elérni, hogy ő elolvassa, erre cselhez folyamodott, lemásolta a nyomtatott szöveget a keze írásával, átnyújtotta neki, mint kéziratot és ő erre tényleg elolvasta. Minden volt számára a kézirat, melyet bírált, akkor nem számított se ő, aki olvasta, se az író, aki írta, csak az érték. Emellett lázasan izgatta az az ember, aki írta, sőt tulajdonképpen csak ez izgatta, ennek az embernek az élete. Érthetetlennek látszik ez, de kérem, értsenek meg. Előzőleg, utólag vagy köz-

15 ben egy lélekbúvár érdeklődésével tanulmányozta ezt az embert, hogy ne csak kézirataiban olvasson, hanem szívében, veséjében is. Olyan kapcsolatban állt az összes írókkal, legtávolabbiakkal is, akikkel sohasem érintkezett, mint más a családja tagjaival, a legközelebbiekkel. Felfedezettjeiért semmiféle áldozatot nem sokallt, veszekedett és verekedett értük, megvetve idejét és érdekeit is. Nem volt az a kritikus, aki úgynevezett tárgyilagosságát fiókban őrzi bezárva. Engedte, hogy hasson rá az élet, hogy keresztül-kasul befolyásolja, akár a költő, aki a valóság csip-csup jelenségeiből meríti ihletét, a kisszerűből a nagyszerűt. Kritikusi nagysága abban rejlik, hogy titokzatos módon, melynek kulcsa egyéniségében lelhető, mindig helyes mértékkel forrasztja az ellentétes elemeket eleven ötvözetté. Alkotó ítéletei voltak. 15 Valóban az írást tartotta legtöbbre a földön, mint az élet tömény kivonatát, illatpárlatát. Tolnay Donát I. (szerelmes) a dóm kupoláján rézkakas rajta aranymáz tekinteted a sűrű hidak alatt a kanálist keresed fátylad ostoba játék szoknyádon ezer árnyék tökéletes kontraposzt legyezős kezed, ernyőt emel gyönyörű szemed felett s irgalmat, átkot oszt. szimmetria Körben állunk Néhány emberi rémalak Feszülve, néhány szálra, zsinegre, Mint megannyi vitruvius-akt Inga leng kezünkön, S a palást alatt Ívein rajzolunk, imát rebegve Bűvös, új templom falakat

16 II. (elmélkedések) 1. Isten vitrinbe rakott tanulmány megérteni nem lehet. hogy közelebb jussanak hozzá: eladják a lelküket. 2. -nagyra vagy magaddal homlokodon a Gond Múzsája ül szent célok, világi hitek, s a lelked új kort vesz feleségül 3. örökségük a múlt újdonsága antik romok között is csak gyom a gyom, e nagyság, még ha égi is, csak új kavics a romokon. 4. -nagyra vagy magaddal kézjegyed mindenütt mégis, a friss útjelzőkön, nem érthetőbb, vagy nagyszerűbb a nyomott, mint az írott betűd 16

17 Az irodalomnak dolga van Beszélgetés Vasy Gézával, az Írószövetség nemrégiben megválasztott elnökével Készítette: Bartusz-Dobosi László 17 Beszélgetésünk apropója, hogy Önt szeptemberében az Írószövetség elnökévé választották, amihez gratulálok. Előtte évekig tagja volt az elnökségnek, úgyhogy tudta, hogy mit örököl, de azért valljuk be, nem könnyű az örökség. Milyen tapasztalatai vannak az elmúlt néhány hónapról és milyen tervei az elkövetkező éveket illetően? Hadd kezdjem egy kicsit messzebbről! Egy kis túlzással azt mondhatnám, hogy én irodalmárnak születtem. Tulajdonképpen már éves koromban eldöntöttem, hogy az irodalommal szeretnék foglalkozni. Már akkor Illyést olvastam, irodalmi folyóiratokat lapozgattam, és valahogy belülről nem tudatosan éreztem, hogy az irodalomnak dolga van az adott nyelvi közösséggel, amelyben tevékenykedik. Ehhez hozzájött 56. Akkor én első gimnazista voltam és a szüleim tudta nélkül, gyakorlatilag végigcsináltam az egész október 23- át az egyetemistákkal, Nagy Imre esti megszólalásáig. Veres Pétert is hallottam beszélni a Bem szobornál, aki akkor az Írószövetség elnöke volt. Tavaly a Rákóczi Szövetség felkért, hogy mint az Írószövetség elnöke, tartsak beszédet ugyanott. Felemelő érzés volt. Már ezért megérte elvállalni az elnökséget, hogy egy ilyen magasztos dolgot átélhettem. De visszatérve a gimnáziumi évekhez, volt ott egy körünk, akikkel állandóan az irodalomról beszélgettünk. Ha valamelyikünk talált valami érdekeset, akkor azt odavitte a többiek elé, és mi megtárgyaltuk, elolvastuk. Nagy Lászlót, akit én még a kedvenc íróim közül is szeretnék kiemelni, s akiről azóta három könyvet írtam, Várady Szabolcs fedezte fel nekünk. Én meg Juhász Ferencet találtam meg. Ők akkor még fiatalnak számítottak, csak a szakma tartotta számon munkáikat. Később egyetemista koromban továbbra is irodalmi életet éltem: a magyar irodalomtörténeti diákkör elnöke lettem, majd bekerültem az egyetemi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságába, és később az alkotókör elnökének is megválasztottak. Onnan aztán nagyon hamar idekeveredtem az Írószövetséghez, ahol 1973-ban újjáalakítottuk a Fiatal Írók Körét, amelyet az én javaslatomra Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) neveztünk el. Ez a mai JAK elődje volt. Részben ennek volt köszönhető, hogy a Mozgó Világ folyóirattá alakult, s hogy létrejöhetett a Móricz Zsigmond Ösztöndíj. Ezek azért voltak nagyon fontosak, mert előtte nem volt semmiféle támogatása a fiatal íróknak, ezek a szervezetek pedig ezt pótolták. Később engem delegáltak a Művészeti Alaphoz az elnökségbe, itt is a fiatalok ügyeit képviselni, egyszóval beindult valami. Hogyan lehetett mindeközben családi életet élni? Nem volt könnyű, hiszen korán megházasodtam és közben három gyermekem is született, valamint tanársegédként tanítottam az egyetemen. Egy pár évig szüneteltettem is a közéleti szereplésemet. Minek volt köszönhető a visszatérés? Ha jól tudom, a budapesti Egyetemi Színpadnak is volt köze ehhez. Igen, a 80-as évek elején kerültem oda. Vezetőváltás volt és olyan valakit kerestek, aki az egész egyetemi közművelődést irányítaná, benne természetesen az Egyetemi Színpadot is. Ide tartozott az Eötvös-klub, a különféle művészeti együttesek és egy kisebb közművelődési módszertani csoport. Kulin Feri barátomat keresték meg először, aki viszont akkor lett a Mozgó Világ főszerkesztője, és ezért ő maga helyett engem ajánlott. Én meg mindig is azt gondoltam, hogy az irodalom, a versmondás és a színjátszás édestestvérek, így nagyon hasznosnak gondoltam ezt az egészet. Az Egyetemi Színpadnál azonban nem mint rendező vettem részt, hanem irodalmi esteket szerveztem, szerkesztettem. Az egyetlen baj az volt, hogy sokkal kevesebbet tudtam írni közben, mint szerettem volna. Volt egyébként ehhez valamiféle affinitása? Hát persze, hiszen különben nem vállaltam volna el. Hét évig vezettem az egyetemi központi közművelődési szervezetet, majd amikor 1987-ben decentralizációt hajtottak végre és önállósultak ezek a művészeti egységek, még négy évig az Egyetemi Színpadnál maradtam. Akkor jöttem el, amikor a rendszerváltozás után a piaristák visszakapták az épületet, s visszaalakították a színházból az Egyetemi Kápolnát az eredeti helyén. Még kiharcoltuk, hogy legyen egy új helyszín, amit kialakítottak nekünk kamaraszínháznak, de én azt már nem akar-

18 18 tam vezetni. Nagyon jó iskola volt. Sikerült nagyon sok irodalmat belevinnem a munkába, és természetesen nagyon szép, felejthetetlen emlékeim vannak ebből a korszakból. Ilyen volt például valamikor a 80-as évek elején, amikor a Nagyváradi Állami Színház vendégszerepelt nálunk. A csilláron is lógtak az emberek. Negyven év után, ekkor jutott el először Budapestre a társaság. Fantasztikus élmény volt. Sajnos a távozásom után aztán pár év múlva megszűnt az Egyetemi Színpad. Nagy kár érte, mert én még azért is próbáltam harcolni, hogy indítsanak egy színháztörténeti szakot, drámapedagógiát az egyetemen, de végül ez Veszprémben kezdett működni Bécsy Tamás vezetésével. Az a groteszk az egészben, hogy Tamás nálunk volt professzor. Ez megint a támogatásokhoz, a pénzügyi háttérhez vezet vissza minket. Már akkor megkezdődtek a megszorítások a kulturális életben, s ennek esett áldozatul az Egyetemi Színpad. Mivel foglalkozott ezután? Ez 1991-ben volt, s akkor jött egy kicsit szabadabb korszakom, amikor elkezdtem ontani magamból a könyveket. Szinte szégyellem, annyit írtam. Említene néhány nevet, akikről írt? Nagy Lászlóról több könyvem is megjelent, írtam Illyés Gyuláról, de Kormos Istvánról is én írtam az első monográfiát. Fontosnak tartom a Juhász Ferencről, Csoóri Sándorról, a Kilencekről készült tanulmányköteteimet is. Eközben az Írószövetségben először a kritikai szakosztály vezetőségének, majd a választmánynak, és hat évvel ezelőtt az elnökségnek is tagja lettem. Így már két cikluson keresztül követhettem nyomon ezt a cseppet sem könnyű munkát, de most, pár hónap elteltével, ebben az új pozícióban, határozottan állíthatom, hogy egészen más terhelést és felelősséget jelent elnökségi tagnak lenni, mint elnöknek. Mit tart legfőbb céljának, amit szeretne az elnöksége alatt elérni? Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni: megerősödve megmaradni. Jelenleg nagyjából 900 tagja van az Írószövetségnek, s ezzel ez a legrégebbi és egyben legnagyobb írószervezet az országban. A céljaim között ott bujkál az az elképzelés is, hogy az úgynevezett rivális írószervezeteket ne kelljen riválisoknak nevezni. Ebben, hogy így alakultak a dolgok, nagy szerepe van a sajtónak is. A 2004-es Döbrentei-ügy volt az egésznek a kirobbantója, amit azóta is állandóan sulykolnak, életben tartanak. Szerintem ez nem tesz jót a kapcsolatunknak, de én azért érzékelek egyfajta közeledést. Mondjuk ki, hogy a Szépírók Társaságáról beszélünk, amelynek a taglétszámát ez a fentebb említett 2004-es eset duzzasztotta fel igazán, hiszen akkor volt egy nagy kilépési hullám az Írószövetségből. Igen, de nem is az a baj, hogy vannak más írószervezetek. A baj az, hogyha ezek nem tudnak összefogni. A 90-es évek elején, amikor Jókai Anna volt az Írószövetség elnöke, volt egy olyan elképzelés, hogy váljunk valamiféle írókamarává. Azon belül lehettek volna különféle csoportosulások, amelyek akár el is nevezhették volna magukat. Ha ez sikerült volna, akkor talán másképp állna most a helyzet, bár hangsúlyozni kell, hogy talán, mert már az 1989/90-es év telén, a politikai pártok mentén érezhető volt az írók között is egyfajta elkülönülés, amit a népi-urbánus fogalmakkal is szokás volt megjelölni. De visszamehetünk a kuruc-labanc szembenállás idejéig is, mert sajnos most is valami ilyesmi mérgezi, mételyezi a szellemi életet. Azon kell azonban dolgoznunk, hogy ez elcsendesedjen, de ez csak egy hosszú folyamat eredménye lehet. Mi a fő nehézség? Továbbra is azt gondolom, hogy a sajtó gerjeszti ezt leginkább. Most ősszel is például az Írószövetség közgyűléséről megjelent sajtóközlemények egy részében olyasmit hangsúlyoztak, hogy a jelentős írók már elhagyták az Írószövetséget és átmentek a Szépírók Társaságába. Ez torzítás és semmiképpen sem segíti a közeledést. Egyébként pedig a múltkor összeszámoltam, hogy közel 40 olyan élő tagja van a szövetségnek, aki Kossuth-, Széchenyi-díjas vagy babérkoszorús. Az is igaz, hogy nekik van csak Nobel-díjasuk, de az is, hogy nem attól lesz valaki jó író, hogy különféle díjakat kap. Szerencsére az elmúlt évben azért kiderült, hogy a szembenállás ellenére, vannak az írószervezeteknek közös érdekeik. Ilyen például a közös érdekképviselet a költségvetési támogatás megszüntetése ellen. Úgy érzi, hogy az állam nem támogatja ma kellőképpen az irodalmat? Úgy óta nincs becsülete az irodalomnak és az

19 íróknak, pedig a magyar kulturális örökségben, véleményem szerint, az irodalomnak van a legfontosabb szerepe. Nem ismerik fel, hogy a klasszikus irodalom mellett, a kortárs irodalomtól is függ, hogy a magyar nyelv milyen módon alakul, merre megy tovább, hogyan és milyen mélységben épül bele a felnövekvő nemzedék tudatába. Újra csak azt mondom, hogy az irodalomnak dolga van nálunk, de nem kap kellő hangsúlyt, megbecsülést. Térjünk át egy kicsit az irodalmi folyóiratokra! Van-e Ön szerint szükség ennyi folyóiratra, mint amennyi Magyarországon megjelenik? Én nem hiszem, hogy olyan nagyon sok lenne belőlük, ahogy azt sem hiszem, hogy a legtöbb író Magyarországon van, ahogy ezt mondani szokták. Ez csak amolyan bevett szófordulat itt nálunk. Ugyan nincs sok külföldi tapasztalatom, de még ifjú koromban egyszer, amikor Macedóniában jártam, ahol mindössze másfél millióan élnek, kiderült, hogy nem csak a számarányait tekintve, hanem abszolút értelemben is több költő volt, mint Magyarországon. De ezt hallottam például a Benelux-államok kapcsán is, szóval minél kisebb egy nyelv, úgy látszik, annál erősebb ez a megőrzési szándék az alkotókban, s ezért többen ragadnak tollat. Másfelől több évig az NKA kuratóriumának is a tagja voltam, ahol a kormányzati ciklusoknak megfelelően változott az elnökök személye, de akár művész volt az illető, akár közgazdász, mindig ugyanazzal a véleménnyel álltak elő, hogy minek ennyi író, folyóirat, könyv! Valahogy azt éreztem, hogy szerintük csak a remekműveket kellene támogatni. Én azonban úgy látom, hogy nem lehet előre tudni, hogy miből mi lesz, azt majd az idő dönti el. Lehetőséget kell adni mindenkinek! Pontosan. A szellemi élet egészséges működéséhez a legszerényebb gondolatra is szükség van. Mostanság két kulcsfogalom van: a globalizáció és a regionalizmus. Hiszem, hogy a szűkebb értelemben vett régióknak is szükségük van saját kulturális életre, folyóiratokra, helyi írókra, stb. Tokaj például nagyon büszke arra, hogy minden évben ott rendezik meg az Írótáborokat. Ennek rangja van. Ebből építkeznek, de nem csak ők, hanem a nagy egész is. Olyan ez, mint az élsport és a tömegsport. Mindkettőre szükség van. A tömegsport támogatása nélkül soha nem lesznek élsportolóink. Persze vannak szakmai kritériumok, de én sokkal nagyvonalúbban kezelném ezt a kérdést. Ebből a szempontból maximálisan liberális vagyok. Ha 123 folyóirat lenne, akkor legyen annyi! Egyébként is van egyfajta kontraszelekció. Az életképtelen folyóiratok előbb-utóbb megszűnnek, a jobbak megmaradnak. Ezzel csak részben értek egyet. Nem az a lényeg, hogy egy folyóirat mennyi ideig tud fennmaradni, hiszen ez nagyon sok mindentől függ. Miért lenne az baj, ha csak néhány évig, vagy akár csak néhány szám erejéig tud megjelenni? Hadd mondjak egy példát! A 60-as években, a pesti bölcsészkaron jelent meg egy egyetemista folyóirat, a Tiszta szívvel című, amelyik nagyon kevés ideig tudott működni, de Bella István nemzedéke, az úgynevezett Kilencek csapata itt indult. Emiatt ez már több mint egy lábjegyzet a folyóiratok történetében. Vagy hadd mondjak egy másik példát! Idén ugyebár 100 éves lenne a Nyugat, amelynek volt három közvetlenebb folyóirat-előzménye, amelyek egy-két évig, vagy néhány hónapig jelentek csak meg. A Nyugat mégsem létezhetett volna nélkülük. Az egyik a Szerda címet viselte, s ha jól emlékszem csak néhány hétig létezett, s azzal csúfolkodtak a megszűnése után, hogy csütörtököt mondott! De a viccet félretéve, az irodalmi folyóiratok, véleményem szerint, nagyon fontos missziót folytathatnak egy-egy adott területen, ezért támogatni kell őket, hadd járják körbe a helyi adottságokat. Mi a véleménye a tematikus számokról? Az idei évet a minisztérium a Reneszánsz évének hirdette meg, mi pedig a Páhollyal szeretnénk egy ilyen tematikájú számmal előállni! Érdekesnek tartom a gondolatot, minthogy azonban én főként a XX. századdal foglalkozom, nem nagyon mélyedtem el a reneszánsz vizsgálatában. Van ugyan egy tankönyvem, Korok, stílusok, irányzatok az európai kultúrában, de abban csak egy kis fejezet foglalkozik a reneszánsszal. Ez olyan speciális területe a régi magyar irodalomnak, amihez én nem merek komolyan hozzászólni. Amennyiben a reneszánsz fogalmat átültetjük egy kissé a mai korba, és azt mondjuk, hogy újjászületés, a magyar kultúra újjászületése, akkor már könnyebb hozzányúlni, nem? Igen, de ehhez meg olyan mecénásokra lenne szükség, mint amilyen mondjuk Soros György volt egy évtizeddel ezelőtt, aki célzottan támogatta az írókat és általában az irodalmat. Ebbe a sorba lehetne állítani Demján Sándor Prima primissima díját. Igen, bár legyen világos előttünk, hogy itt azért a reklám a legfontosabb, és hogy az ilyen díjaknál a végső szót az alapító mondja ki, és nem lehet pontosan tudni, hogy milyen szempontok alapján. Vannak persze szakbizottságok, akik javaslatot tesznek, de a döntés a támogatóé. Ez persze valahol teljesen normális, de csak részben érzem őszintének ezt az egészet. Ettől nem fog újjászületni a magyar kultúra. Persze ugyanígy zajlik ez az állami kitün- 19

20 tetésekkel is. Nem mindig azok kapják, akik azt akkor a legjobban megérdemelnék, sokszor politikai döntések születnek a szakmai döntések helyett. De nem is ez a lényeg. Az embernek akkor is írnia kell, ha ezt semmiféle módon nem díjazzák. Nincs hiábavaló munka, még akkor sem, ha az aktuális halhatatlanság éppen az adott politikai vezetőrétegtől függ. Vasy Géza Nagy László fájó hiánya Mottó helyett: Az utókor lehet kegyetlenül igazmondó, de szégyellje magát, ha igazságtalan 20 Harminc éve halt meg Nagy László. Egyetlen nemzedéknyi idő egy társadalom történetében olykor szinte percnyinek mutatkozik, máskor viszont évszázadnyinak. Alighanem ez történt most is, az ezredfordulón. Ha belegondolunk, hogy Nagy László nyilvánosság előtti költői pályája is éppen három évtizedes, s akár csak kissé ismerjük is az 1940-es évek magyar világát, akkor okkal gondolhatjuk, hogy az az időszak is évszázadnyi változatosságot sűrített magába. Márpedig az ő költői világát az 1925 és 1978 közötti évek tapasztalatai formálták, így egy mai fiatal akár azt is gondolhatja, hogy özönvízelőtti korszakról van szó. Rendben, legyen özönvízelőtti, ám Noé bárkája nemcsak állatokat menekített meg az utókor számára, hanem minden szellemi kincset is. Nagy László költészete olyan szellemi kincs, amelyet eltaszíthatunk ugyan magunktól, de akkor mi leszünk szegényebbek, majd azok az utódaink is, akiknek tudatlanságunk miatt nem tudjuk továbbadni ezt az örökséget. Az utókor valóban kegyetlen szokott lenni. Az utókor szóvivője mindig egy újabb nemzedék, amely kritikusan szemléli elődeit. Szigorúbban szelektálja az értékeket, mint a megelőző korszak, és sokkal megértőbb a maga jelenkorának még bizonytalanabb teljesítményeivel is. Az újdonságot írja lobogójára, de nem mindig képes megkülönböztetni az új értéket és a majmoló újszerűséget. S így sokszor nemcsak elődeivel igazságtalan, hanem kortársaival is. Egyrészt túlértékel, másrészt leminősít. Különösen akkor van ez így, ha egy új nemzedék radikálisan új programmal lép fel, mint például éppen száz éve a Nyugat. E folyóirat szerzőire azonban nem az igazságtalanság a jellemző. Vállalták a teljes magyar irodalmi hagyományt, sőt a korábbinál teljesebbé tették azt. A századelő irodalmából vállaltak minden olyan értéket, amelyhez akár csak csekély mértékben is kapcsolódhattak, s csak azt utasították el, ami radikálisan fellépett ellenük, illetve azt, aminek nem volt művészi értéke. A századvéghez képest szomorúbb az ezredvég irodalmi élete. A hetvenes évek végén bontakozott ki a posztmodernnek nevezhető irodalmi áramlat, amely lényegében teljes tagadása volt a korszak hivatalos irodalomszemléletének, mégis élvezhette e hivatalosság gyakorlati támogatását. Ennek legalább részben abban lelhető meg a magyarázata, hogy ez az áramlat még az újholdasok felfogásánál is teljesebben elutasította az irodalom közéleti-politikai funkcióját, s ez kapóra jött az egyre válságosabb helyzetbe kerülő szocialista rendszernek, amelyet egyre jobban idegesítettek a kritikus hangok. Kibontakozásakor, s főként 1990 után a posztmodern a Nyugathoz, de még Kassákhoz képest is nagyfokú agresszivitással lépett fel. Módszertani-

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz

Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz Szép dolog a család! Hogyan legyen jó? Hasznos tanácsok mindennapi életünkhöz 1 Ha bizonytalannak látom gyermekem fejlődését, kihez fordulhatok? Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE 13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI KRITIKA A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI O. I.-nak Csorba Győző (1916 1995) a kortársi kritika szerint a Nyugat harmadik költőnemzedékének tagja, s nevét Kálnoky László, Nemes Nagy Ágnes,

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Párlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán

Párlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán Párlat A minap, mondjuk így, ez olyan jó kezdésnek, a minap egy megsárgult, régi fénykép került a kezembe, fénykép. a századelőről, gondolom, már ahogy az él a mi megkésett fantáziánkban. a fantáziánk

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék* Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre RACHEL ALLEN Ezt a könyvet férjemnek, Isaac-nak ajánlom akinek szere tete, támogatása

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Szövegértés. 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat!

Szövegértés. 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat! Szövegértés 1. Többszörös választás. Fejezze be a mondatokat! 1. Az elbeszélő a. egy régi baráttal szeretne találkozni. b. Istennel szeretne találkozni. c. a nagy szerelmével szeretne találkozni. 2. Az

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti terapeuta Kovács Judit: Rogimund fája vagyok / részlet/

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

GAUDIOHÍREK. 2013. január,2. évfolyam 1.szám

GAUDIOHÍREK. 2013. január,2. évfolyam 1.szám GAUDIOHÍREK 2013. január,2. évfolyam 1.szám 1 Tartalomjegyzék Bevezető 3.o. Vízkereszt.. 4.o. Legyen minden nap a magyar kultúra napja!...5.o. Mit szeretnél elérni 2013-ban?...6.o. Tanárinterjú 7-8.o.

Részletesebben

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január VENDÉGÜNK VOLT BUDAI GYŐZŐ, ISKOLÁNK IGAZGATÓJA - Hol született? - Lajoskomáromban. - Mikor jött Hantosra, és hány évesen kezdett tanítani? - 19 éves

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

A környék legjobb sulija

A környék legjobb sulija A környék legjobb sulija Szerintem minden diák egyetért velem, ha azt mondom, hogy egy jó suliban rengeteg a program. Persze az még jobb lenne, ha a gyerekeknek kellene tanítania a tanárokat, de ezt sajnos

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák SIKER CLUB SIKER CLUB 2009, No. 23 Siker tippek és stratégiák James Vágyi vagyok a Siker Club huszonharmadik számával, ahol sikeres gondolatokat, ötleteket és információkat ajánlunk arról, hogy hogyan

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

,,Tele vagyunk fiatallal,,

,,Tele vagyunk fiatallal,, t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

Michael Ben-Menachem. Miki

Michael Ben-Menachem. Miki Michael Ben-Menachem Miki Michael Ben-Menachem Miki Orosházától az Északi-tengerig Regényélet Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben Michael Ben-Menachem, 2010 Háttér Kiadó, 2010 Szerkesztette Benedek

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A. Ne engedd, hogy elsodorjon az élet!

POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A. Ne engedd, hogy elsodorjon az élet! POKOL ANETT S Z É L R Ó Z S A Ne engedd, hogy elsodorjon az élet! Előszó Ez a könyv egy kicsit lelkizős, egy kicsit életmód-tanácsadó, személyiségfejlesztő, önmenedzselő. Olyan, mint én, mindenbe belekap

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek.

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2014/5 Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. (Róm 6,13) Felnőttként konfirmáltak: Első sor (balról jobbra): Pécskay-Seress

Részletesebben

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat.

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Az emberről Szellemi kalandtúra kvízió Álmodni jó Miénk itt a tér... fotó: Oravecz

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Tinta Nász. Keszi Bálint. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula. A borítót szerkesztette: Keszi Dániel

Tinta Nász. Keszi Bálint. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula. A borítót szerkesztette: Keszi Dániel Tinta Nász Keszi Bálint 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! A szöveget lektorálta: Somogyi Gyula A borítót szerkesztette: Keszi Dániel Barcsi Lilla Szilviának, egyetlen igaz szerelmemnek. Epilógus

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben