reneszánsz TARTALOM III. évfolyam 1. szám tavasz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "reneszánsz TARTALOM III. évfolyam 1. szám 2008. tavasz"

Átírás

1 A Páholy Irodalmi Egyesület kulturális folyóirata III. évfolyam 1. szám tavasz TARTALOM Bartusz-Dobosi László: Téli utazás Drangalagba 3 Beszélgetés a 97 éves Takáts Gyula Kossuth-díjas költővel Takáts Gyula: Dániel 4 Ott talán 5 Kerék Imre: Középkori metszet 7 Bruegel: Betlehemi gyermekgyilkosság 8 S. Martini: Angyali üdvözlet 8 Méhes Károly: A költészet (tó)partjain 9 Árva-Szabó Péter: mozaik 12 Áldozó Krisztián: újjá 12 Tüskés Tibor: Osvát és a százéves Nyugat 13 Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt 14 Tolnay Donát: I. (szerelmes) 15 szimmetria 15 II. (elmélkedések) 16 Bartusz-Dobosi László: Az irodalomnak dolga van 17 Beszélgetés Vasy Gézával, az Írószövetség elnökével Vasy Géza: Nagy László fájó hiánya 20 Miklya Anna: Beszélhetünk csak a semmiről 22 A többes szám diadala 23 Nagy Bianka: A kupola 24 Lukáts János: Jó borokkal töltött aranyos pohárok Billy Collins: Arisztotelész 31 Szonett 32 Szirmai Péter: Üzenetek, arcvonások 33 Rácz Era: Betörve 37 Vagy Homo sapiens Kránitz Mihály: Hamvas Béla és a reneszánsz 38 Vajda Kornél: A reneszánsz: csak fikció, metafora, mítosz? 45 Árva-Szabó Péter: Én és Chopin 49 Vécsey Axel: A Mediciek fénykora 50 Rizmayer Rita: A Mediciek és a reneszánsz művészei 53 Ivasivka Mátyás: Janus Pannonius költészete és a zene 59 Mennyeiné Várszegi Judit: Röneszansz 61 Dr. Magyar Kálmán: Somogyi Reneszánsz Szövetség 63 reneszánsz Főszerkesztő: Bartusz-Dobosi László Olvasószerkesztő: Üveges Andrea Szerkesztők: Áldozó Krisztián, Árva-Szabó Péter, Ilijin Kinga, Mészáros Márk, Tolnay Donát Lapmenedzser: Hauszknecht Imre Művészeti szerkesztő: Mikuli Vera Honlapszerkesztő: Szakolczi Gábor Tördelőszerkesztő: Komáromi Csaba Ruha-vázlatok: Frank Adél Tematikus rajz: Rajnai Donát

2 Nem tudom, a jövőben milyen hatással lesz életemre a Páholy és az itt eltöltött évek, de most úgy érzem, egész hátralevő, még be nem teljesedett sorsomat befolyásolja, hogy én készítem el a teát itt mindenkinek, s az ehhez szükséges minden tudás birtokában vagyok. Nem tudom, kik ők nekem, és évek múlva emlékszem-e majd mindegyikük nevére, de úgy érzem, ismernek, és én is ismerem őket. Havonta egyszer kirakjuk önmagunkat az asztalra egymás elé, mintha halkan azt suttognánk, csak úgy szemérmesen, magunk elé: Hoztam egy verset. Tegnap írtam, semmi különös, csak gondoltam, megmutatom, hátha tetszik. Idegenek, akik túl jól ismerik egymást, ezért mosolygunk úgy egymásra a folyosón, és ezért sütjük le a szemünk, ha a Páholyban verseket olvasunk. Nem tudom, mi van a Páholy levegőjében, mi olyan különös a zöldes falakban, de úgy érzem, reggelente, ha kinézek az ablakon, a városháza tornya mögötti szürkeségben a világ végét látom. Mikuli Vera Az az alábbi helyeken kapható: Budapest, Gondolat Könyvesház, Károlyi M. u. 16. Budapest, Írók Boltja, Andrássy u. 45. Debrecen, Carpe Diem Teaház, Batthyány u. 8. Debrecen, Sziget Könyvesbolt, Egyetem tér 1. Hőgyész, Virág János Könyvtár, Fő u Pécs, Bagolyfészek, Ferencesek utcája 36. Pécs, Csemege kultúrbolt, Ferencesek utcája Pécs, Írók könyvesboltja, Király u. 21. Pécs, Műhely Galéria, Váradi Antal u. 5/A Pécs, Pécsi Hittudományi Főiskola könyvtára, Papnövelde u Siófok, Kó-Ma Könyvüzlet, Fő u Sopron, Cédrus Könyvesbolt, Mátyás k. u. 34/f Szeged, Sík Sándor Könyvesbolt, Oskola u. 27. Megjelenik negyedévente. Kiadja: Páholy Irodalmi Egyesület A kiadásért felel: Bartusz-Dobosi László A szerkesztőség címe: 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. Páholy Tel.: 72/ (111. mellék) web: Az Irodalmi Páholy előfizethető a K&H Bank pécsi fiókjánál az alábbi számlaszámon: A csekken kérjük feltüntetni, hogy Irodalmi Páholy előfizetés! Ára: 400,- Ft Előfizetési díj a évre: 1500,- Ft Nyomdai munkálatok: Sütő Oszkár, DRUCKMODUL Nyomda és Kiadó Kft., Siklós A lap támogatói: Incipit Vita Nova Alapítvány (Pécs), Baranya Megyei Önkormányzat (Pécs) a CRNL Gimnázium diákönkormányzata (Pécs), By line Kft. (Siófok) 2 ISSN

3 Téli utazás Drangalagba Vendégségben a Berzsenyi Társaság elnökénél, Takáts Gyulánál Készítette: Bartusz-Dobosi László 3 Szakadó hóesésben érkeztem meg Kaposvárra, a Megyei Könyvtárba, pontosan ugyanakkor, amikor Takáts Gyula Kossuth-, József Attila-, Baumgarten-, Déry Tibor-díjas író, költő, festő, muzeológus, tanár, aki februárjában töltötte be a 97. életévét. Gyula bácsi Tabon született 1911-ben, ahonnan nem sokkal később került családjával együtt Kaposvárra, amit aztán már csak rövidebb időszakokra hagyott el. Azóta is itt él, alkot (legutóbbi verseskötete, a Hol is a Volt, decemberében jelent meg Pécsett, a Pro Pannonia kiadónál), s a majdnem vele egykorú Berzsenyi Társaságot (1904) irányítja. Botjára támaszkodva mosolygósan fogadott, s a Társaság közgyűlésének szünetében készségesen állt rendelkezésemre egy kurta beszélgetés erejéig. Isten éltesse Gyula bátyámat. Köszönöm. Először városokról szeretném kérdezni Gyula bátyámat: három városról. Tabról, a szülőföldről; Pécsről, az egyetemi évek helyszínéről és Kaposvárról, amely évtizedek óta az otthona. Kezdjük a szülőfölddel. Milyen szerepet tölt be az Ön életében Tab? Úgy tudom, igen régen elkerült már onnan. A kapcsolatom szülővárosommal sohasem szűnt meg. A mai napig nagyon jó barátaim vannak ott. Velük minden esztendőben felmegyünk az öreghegyre, ahol öregapámnak a szilvása és a régi kis háza volt. Ha pedig valami miatt nem tudok menni, akkor mindig akad egy-egy látogató, aki eljön hozzám onnan. Időközben Tabnak díszpolgára is lettem. Egészen más azonban a helyzet Péccsel. Ott, mint egyetemi hallgató volt Gyula bátyám. Mit adott Önnek ez a város? Pécs az életemben azokat az esztendőket jelentette, amelyekben, mint somogyi kezdő író, megismerkedhettem, sőt barátságba kerülhettem az akkori magyar irodalom legelőkelőbb személyeivel. Az öt éven át tartó sűrű együttlét, beszélgetés nagyon sokat segített az írói pályám kibontakozásában, és sokukban igazi jó barátokra is találtam. Ha ki kellene emelni néhány nevet, akkor kiket említene? Az idősebbek közül legelőször is természetesen Várkonyi Nándort, aki mindannyiunk mestere, összefogója volt. De feltétlenül meg kell említenem Kardos Tibort és Grandpierre Emilt is, akik csak pár évvel voltak idősebbek nálam. A kortársaim közül egy egész gárdát fel lehetne sorolni, akik aztán a későbbi magyar irodalmi élet elitjévé váltak. Számomra Weöres Sándor volt az egyik legfontosabb személyiség, de nagyon jó barátság fűzött Tatay Sándorhoz is. Tanyánk a Litke, a Corsó és a Nádor Kávéházak voltak. Minden áldott nap beültünk valamelyikbe beszélgetni. Én például ott szerettem olvasgatni is, nem pedig a siklósi úton lévő lakásomban, ahova szinte csak aludni jártam haza. Sokszor egyedül is beültem valamelyikbe. Úgy tűnik, a kávéházak meghatározó jelentőségű helyei voltak pécsi éveinek. Annyira, hogy az életem nagy részét ott töltöttem. Amikor például Várkonyiék beindították a Sorsunk folyóiratot, akkor is rendszeresen kávéházban találkoztunk, mégpedig a Nádorban. Voltak-e, vannak-e az Ön életében hasonlóan fontos kávéházak Kaposváron is? A Fő utcában volt a híres Stühmer Kávéház, amit kaposvári Pilvaxnak neveztem el, s ami pár éve szerencsére újra működik. Ide is rendszeresen beültem, szinte minden nap ugyanabban az időben, délelőtt tíz és tizenegy óra között. Ezt mindenki tudta, így a barátaim, ismerőseim és olvasóim is mindig megtalálhattak ott engem. A téma természetesen ott is mindig a művészet és az irodalom volt. Ez a kávéház nagyjából a Dorottya-házzal szemben van, amit egyébként én neveztem el Dorottya-háznak, Csokonai látogatása miatt. Ott kezdte el írni ezt a remek, humoros eposzunkat. Az épület eredetileg Esterházy-tiszttartóház volt. Mit jelent Önnek Kaposvár? Az egész életemet. Minden ideköt már engem. A barátok, a Berzsenyi Társaság, a Rippl-Rónai Múzeum, a családom, és az emlékeim. Tüskés Tibornak van egy könyve, a Vidéken élni, amelyben számos aspektusból igyekszik megvilágítani a budapesti és a vidéki életforma közötti különbséget, a torzulásokat, a főváros szívó, elszívó erejét. Gyula bátyámat soha nem kísértette meg a Budapestre költözés szele?

4 4 Az egyetem után, amikor megjelentem az irodalmi közéletben a műveimmel, akkor hívtak Budapestre. Több konkrét ajánlatom is volt folyóiratok szerkesztőségeitől, de én mindig nemet mondtam. Eszembe sem jutott, hogy oda kellene költöznöm, pedig a barátaim is ott voltak. Arra viszont jó volt ez a sok ismeretség, hogy amikor valami elintéznivalóm volt, vagy találkozni szerettem volna valakivel, akkor mindig tudtam, hogy kihez kell fordulnom. Úgy tudom, jó kapcsolatot ápolt például Babits Mihállyal, aki akkor a Nyugat főszerkesztője volt. Igen. Babits ugyanis pécsi tanulmányai alatt, az én unokatestvéreméknek, Dekleváéknak a házában lakott, mint kosztos diák. Amikor felmentem hozzá Dániel Szérűk és berkei között az ólak és boglyák útvesztőin át vállán a sosevége körrel, ahol a legsűrűbb és legnagyobb a nádas és mocsár, bolyong-bolyong és egyre csak tovább s vele a sose otthon niklai magány Se cédrusok, se paloták és Dániel fűzfák, varsák és röjtökök és dőlt háza fölé eget emel. És berke szélin, amit óhajtva sejtett túl Kemenesen, Tátikán és a nagy körön is túlról és tovább, már azt is hallja már Hallja, hallgatja, ahogy ott egy égerág körül dönög, mint a szúnyog, a nagy szúnyog-világ És boglyái és berkei között a vályog és a zsúp alatt hallgatja egyre csak tovább békáin túl az ódái szavát. Pestre valamilyen ügyben, akkor mindig soron kívül fogadott, s mindjárt a pécsi viszonyokról faggatott. Egy alkalommal azt kérdezte tőlem, hogy megvan-e még az a kék akác, amelyik a Dekleva-ház kertjéből belógott az ő szobájába. Magam is sokszor laktam ebben a szobában. A bokor egyébként több versében is szerepel. Babits nagyon szeretett ott lakni, sok érdekes történet fűződik ehhez a korszakához. Egy alkalommal a háziak, Karcsi néni és Ilonka néni mesélték, hogy előfordult némely reggelen, amikor felöltözve indult az iskolába a ciszterci atyákhoz, hogy csak az egyik lábán volt cipő. Úgy kellett visszahívni, mert ő csak ment volna az iskola felé félig mezítláb. Ilyen szórakozott volt. Amikor Pesten járt nála, a szerkesztőségben, akkor miről beszélgettek még? Megmutatta neki a verseit? Főként irodalomról beszélgettünk, de a kapcsolatunk tartózkodó volt. Később felszólított, hogy tegezzem, de én képtelen voltam rá. Egyszer arról faggatott, hogy miért maradok vidéken, miért nem költözöm fel Pestre. Én meg mindig Csokonaira és Berzsenyire hivatkoztam, akiket szintén nagyon szerettem és tiszteltem. Ők is vidéken éltek és alkottak, gyakorlatilag egész életükben. Ha már itt tartunk, ne menjünk el amellett a tény mellett, hogy most 2008-ban lenne pontosan száz éves a Nyugat, amelynek a szerzői gárdája gyakorlatilag majdnem teljes egészében vidéki szerzőkből állt, s amelynek harmadik nemzedékéhez Gyula bátyám is tartozott. Valóban. Kosztolányi, Tóth Árpád, Móricz, Ady, Juhász Gyula, Krúdy és hát Babits is vidéki fiúk voltak. A legnagyobbak közül talán Karinthy és Füst Milán az egyetlen, aki születésétől fogva budapesti volt. Igen. A Nyugat mindig híres volt újszerű gondolkodásmódjáról, no és arról, hogy szívesen karolja fel a tehetségeket, így a vidékről felköltöző fiatal írókat is. Osvátnak ehhez szeme volt. Mint folyóirat-szerkesztő, fel kell tennem azt a kérdést, hogy mit gondol Gyula bátyám az irodalmi folyóiratok létjogosultságáról. Van-e túlélési lehetőségük ezeknek a folyóiratoknak a mai világban, amikor több folyóirat is nagyon komoly bajban van, ha jól tudom, talán a Somogy háza táján is vannak gondok. Sajnos valóban nem könnyű a helyzet. A Somogyból 2007-ben mindössze egy összevont számot tudtunk kiadni, de a város és a megye is, úgy tűnik, felkarolja, s így talán ettől az évtől kezdődően rendeződnek a viszonyaink. Felismerték, hogy a Berzsenyi Társaság, amelynek mintegy 600 tagja van szerte az országban, s talán az egyik legrégebbi kulturális társaság az országban, olyan értékek hordozója, amelyet nem szabad veszni hagyni. A Somogy pedig a Társaság folyóirata, így ez a kettő összefügg. Visszatérve az eredeti kérdésedre, irodalmi folyóiratot indítani, működtetni csak nagy elszántsággal, sőt mondjuk ki, bátorsággal lehet, mert bár érdeklődés véleményem szerint van, az anyagi viszonyok azonban mások, mint régen voltak. A szerkesztőknek több időt kell a pénz előte-

5 remtésével tölteniük, mint magával a szerkesztéssel. Ezért is kell ezeket a folyóiratokat olyan drágán adni, az meg elriasztja az olvasókat. Mi a véleménye Gyula bátyámnak a Páholyról? Csak gratulálni tudok hozzá, igényes, szép munka. Elegáns a külseje és gazdag a tartalma is. Örültem, hogy ismerős nevekkel is találkozhattam a hasábjain, annak pedig különösen örültem, hogy a kezdő, fiatal írókat is felkarolja a társaság. Számomra ez nagyon fontos. Jómagam is tettem pár éve kísérletet erre, amikor egy Takáts irodalmi alapítványt hoztam létre, hogy a megyéhez kötődő fiatal tehetségeket támogassam az indulásuknál. A Páholy mindig tematikus számokkal jelentkezik. A következő szám, amelyhez ez a beszélgetés is készül, a reneszánsz témát járja körül, hiszen a 2008-as év a reneszánsz éve. Úgy tudom, Gyula bátyámnak van köze a reneszánszhoz, főként fordítások területén. Az Öt esztendő Drangalagban című naplójegyzeteiben a következő érdekes sorokat találtam 1984-ből: Pécs. Könyvhét megnyitó a tiszti klubban. Szép hallgatóság volt. Az írók egymást mutatták be. Engem például Weöres Sanyi aposztrofált, és a maga kedves módján sokoldalúságomról Leonardót emlegette. Persze nemcsak a költőt, festőt, írót, de mint horgászt, szőlőművest, borászt és múzeumigazgatót szerepeltetett. Mit szól ehhez Gyula bátyám? Ez nem maga a reneszánszember? Sanyi mindig is híres volt nagyotmondásairól, egyszerűen szerette a túlzásokat, de ezt mindig nagyon kedvesen tette. Nem lehetett rá haragudni. A természetéből fakadt, hogy nagyot mondjon, hogy elámítsa a hallgatóságát. Egyébként pedig olyan egyéniség volt és maradt is egész életében, aki mindenkihez hasonlított, de úgy, hogy épp ez biztosította saját zsenijét. No jó, ha nem is Leonardóval, de például Francis Jammes francia költővel azért van valamiféle lelki kapcsolata Gyula bátyámnak!? Ott talán Majd ott talán a végtelen kísértő tájain az eltűnt álmok is szólnak vele. És Csu mit válaszol a füge és a bükkfa tudja csak talán, mert ismerték a zöld és tudják a kék szavát Vagy talán kilencven év után sziklás forrásain a villogó síkok húsznál alig több jele, mint itt e vers? És ott talán a hegyi kert tündér-lépcsőin át, ha majd viszik, az eltűnt álmok is jönnek vele és szólnak is talán neki a zöld és a kék nagy kertjibe. Francis Jammest azért szeretem, mert mint vidéki költő, olyan meghitt hangulattal építgette az életét, ahogy én is próbáltam a magamét. Az embernek minden körülmények között törekednie kell a harmónia megteremtésére. Ebben a művészeteknek: az irodalomnak, a festészetnek, a zenének óriási szerepük van. Ezt a szemléletet mindenhova magammal vittem, mindegy hogy Tabon, Pécsett, Munkácson vagy éppen Kaposváron éltem. A verseimben minden megtörtént valóság. Még a legelvontabbak alapja is az. Történetek az életemből. A legkülönösebb hangulat is a legköznapibb valóságból merítkezik. Ez azért van, mert az élet gazdagabb, mint a képzelőerő. A képzelet kullog az élet után és igyekszik lopni tőle, nem pedig fordítva. Ezért a harmonikus élet tökéletes forrása lehet minden műnek. Szerb Antal a következőképpen fogalmazott a reneszánszot illetően: Az emberi szellem, úgy látszik, mindig kiválasztja a múltnak egy korszakát, hogy vágyódva tekintsen vissza rá, követendő mintaképnek tartsa. Amint a történelem halad, mind későbbi korok válnak ily módon vágyországgá és paradigmává: a rómaiak számára a görög a fénykor, a középkor számára a Szentírás világa, a reneszánsz és a rákövetkező klasszikus századok szemében a régi Róma, a romantikának pedig a középkor az eszmény és a nosztalgia tárgya. Mit gondol Gyula bátyám, a mai kornak mi lehet az eszményképe? Nem tudom, hogy mi a mai kor eszményképe, de azt tudom, hogy jómagam mindig a klasszikus műveltségű, de modern irodalomra törekedtem, s remélem ez a műveimen is meglátszik. Egyértelműen, sőt! Nemcsak az írásain, hanem festményein is, mert hát Gyula bátyámtól ez a terület sem áll nagyon messze! Én festőnek indultam, mégpedig Rippl-Rónai biztatására, aki, amikor éves lehettem, kiválogatott néhányat a képeim közül, s azt mondta, hogy akármilyen festő is leszek, ezeknek a képeknek az első kiállításomon ott a helyük. Ez nagyon nagy 5

6 ösztönzést adott nekem. Egyébként nekem a reneszánszról sokkal inkább a festészet és az építészet jut az eszembe. A színek kavargása, az árnyak játéka... az ember nem tud ellenállni, hogy ecsetet ne ragadjon egy-egy ilyen estén. Hol kanyarodott el az érdeklődése mégis inkább az irodalom felé? Az én természetem olyan, hogy mindig is szerettem, ha több oldalról kaptam a fényt, s ezáltal több oldalról is meg tudtam közelíteni azt, ami szép. Így került az első helyre a költészet. A festészet iránti elköteleződésem azonban sohasem szűnt meg. A Nemzeti Galériában most is vannak képeim. Aktívabb korszakomban több országos kiállításom is volt, de közben természetesen sokat írtam. Festeni, rajzolni ma is nagyon szeretek, s ha tehetem, mostanában is előveszem az ecseteimet. Rajzfüzetem most is mindig a kezem ügyében van. A reneszánsz Firenzét hoznám fel példának, amelyet a középkori Athénnak is szoktak nevezni. Itt együtt virult ki az irodalom és a képzőművészet, egymást segítve, kiegészítve jutottak előre. A korszak két legnagyobb és legmeghatározóbb személyisége Dante és Giotto voltak, két jó barát. Dante legrégebbi ránk maradt képét Giotto festette meg. Az én fejemben ilyenek járnak. Ezek a művészeti ágak, mint a két jó barát. Tihany valami egészen különös szögből látszik. Éveken át minden nyarat ott töltöttem. Kertészkedtem, borászkodtam, de jó pár éve már sajnos nem tudok vele foglalkozni. Pedig nagyon sok festményem és versem foglalkozik ezzel a tájjal. Szerettem ott ücsörögve nézelődni, alkotni. Sokszor a barátaim, költő- és alkotótársaim is meglátogattak ott. Ha lehetne, még most is minden időmet legszívesebben ott, a szabadban tölteném: a szőlőben, az erdőben, a présháznál, a pincénél. Olyan ez, mint a Dolce stil nuovo, hogy még mindig a reneszánsznál maradjunk!? Hát valami hasonló, bár én nem nevezném édes semmittevésnek, sokkal inkább valamiféle alkotó csendnek. Egyfajta különös alkalom volt ez ott az olvasásra, az elmélyedésre, a világ megfigyelésre. Számomra ez azért is volt nagyon fontos, mert így tudtam a környező tájat és annak színeit, fényeit a legérzékletesebben beleadni a műveimbe. Ez az én saját világom. A saját magam által létrehozott kis mikrokozmosz lett: Drangalag, ahogy magamnak elneveztem. Itt él ma is Csu Fu, aki barát, tanítvány, beszélgetőtárs, talán egy kicsit alakmásom is. Mint egy belső hangot hallom őt, nekem csak le kell írnom, amit mond. És mit mond ez a különös költő? Úgy tudom, hogy a Balatonhoz is elég erős szálak fűzik, s ez engem, mint balatoni embert, különösen érdekel. Igen, több évtizede van egy kis házam Becehegyen, ahonnan a Badacsony, Szigliget, Fonyód és Azt mondja, hogy a végtelen Egészben csak ketten maradnak önzetlenül mellettünk. A természet és a művészet. Kell-e náluk erősebb és jobb barát? Csu Fu erre régen rájött, és így is él és élt mindenkor Drangalagban. 6

7 Kerék Imre Középkori metszet 7 Akasztófa virágzik nyüzsgő piacteren bordélyház ablakából lotyó int meztelen pohos papot kínálna csüggő almáival vízzel keresztelt lőrét kövér zsoldos nyakal toprongyos prédikátor dörög meddő igét gajdol egy kóbor igric köréje gyűl a nép pellengéren kikötve parázna némber áll ördögé csak a lelke testét eladta már szapulják úri hölgyek gőggel pipiskedők pfuj e szégyentelennel szívni egy levegőt Krisztus kereszten sóhajt mennyi lator Uram mindet megváltani hogy tudnám egymagam?

8 Bruegel: Betlehemi gyermekgyilkosság A havas háztetők időtlen, idilli nyugalma nem tévesztheti meg szemünket: díszlet csak a tragédiához, mely alattuk zajlik az összezsugorodott térben, ahol könyörtelen pribékek ragadják ki a síró kisdedet irgalmat esdő asszonyok kezéből A téma, úgy látszik, örök, akár az emberi gonoszság. Heródes? Alba köztük a különbség elhanyagolható. Vagy mégsem? Korhű öltözékben megörökítve a gyilkosok, pontosan fölismerhető a helyszín és a kor, hogy ne tudják soha feledni, kiket illet: a túlélők, s a késő maradék. S. Martini: Angyali üdvözlet Gábriel vagyok mondta halkan ahogy belépett a szobába s nehogy feldöntsön valami széket vakító-fehér szárnyát még a küszöbön összezárta Mária hátrébb húzódott ijedten Néhány pillanatig csak nézték egymást mind a ketten 8 Arca szemöldöke az óriási sebesség hevétől nedvesen csillogott még A szoba megtelt fényességgel S minden átmenet nélkül énekelni kezdett a vendég

9 Méhes Károly A költészet (tó)partjain A költő elnézett a havas hegyek irányába. Olyan csönd volt, hogy néha arra gondolt: már nem is él. És hogy akkor a halál nem is rossz dolog. Elvégre ugyanúgy ücsörög pokrócba csavarva a tóparton, mint amikor még volt benne némi élet. Csak Wolfovics bárónő nem jön oda hozzá, hogy a lassú, de mégis könnyű délelőttön beszélgessen vele, és ha a költő kéri, lejegyezze sorait. Utolsó sorait mindig így mondta, mert meg volt győződve róla, hogy a kór, a vérét felzabáló kór nem is őt fogja a sírba lökni elvégre ki ő, hanem a költőt, Angeli Vestert, aki a halállal szemben a halhatatlanság eklogáival küzd. Wolfovics bárónő azonban feltűnt a furcsa alakú vadgesztenyefák alatt, s miközben a kikötőben élesen dudált egy hajó, hogy elinduljon a túlpartra (ó, merészelte-e valaki bármikor is vízi járművét Kháronra keresztelni?), a költő sóhajtott egy mélyet, hát élek még, ez egy valódi délelőtt egy valódi tó partján. Jó lenne verset írni, ez jutott még eszébe, és ahogy a fura alakú vadgesztenyefák még decemberben is lengedező mélysárga leveleire tekintett, no meg a nyugszéke mellett meredező pálmafára, szinte megmoccant a kockás takarója, akkorát dobbant a szíve, igenis, a szíve, ahonnan hitte erősen a versek fakadtak. Hogy van máma mindig? kérdezte a bárónő, aki Ruténiából származott. Apja, az öreg Wolfovics báró, elég csúf ügylet keretében adta férjhez Mendel Dobbermann terménytőzsdéshez. Marija Ivanovna tettetett könnyedséggel próbált kérdezni, ám ez alig sikerült neki. Kislánykorától falta a könyveket, maga is verselgetett rendszeresen, bár műveit csak Angelinek merte megmutatni. A férfit véletlenül sodorta mellé az élet. Dobbermann mellett aki kegyetlen foglalkozása, torz jelleme és riasztó külseje ellenére a nőt szinte a tenyerén hordozta jó élete is lehetett volna, ám Mariját csak a költészet éltette. Arról ábrándozott, hogy egyszer összetalálkozik az ő Művészével lehetőleg költő legyen az a Művész, és az a találkozás mindkettejük számára végzetes lesz majd. Angeli fantasztikus szerető volt, még akkor is igaz ez, ha a testi képességei már nem engedték mindent elsöprő ágybéli ténykedésre, és persze a bárónőt Mendel Dobbermann hat évvel ezelőtt szívszélhűdésben elszenvedett halálát követően az sem tartotta vissza, hogy maga is elkaphatja az Angeli testében burjánzó betegséget. Mert ritka, szenvedő mivoltában is angyali egyesüléseikkor csak azt érezte, hogy a Költészet áramlik át a testébe, így válik maga is Művésszé, és ez ír volt minden régi és leendő bajára. Látom, hogy szerzett valamit az éjjel, mosolyodott el halványan a költő, amikor a bárónő nádszékét odahúzta melléje, és kinyújtotta feléje a kezét. Maga megijeszt néha, Angeli, mondta komolyan. Jobban ismer, mint én magamat. Ugyan, felelte a költő, és a hegyek felé nézett, amik a felhők közül most előbújó nap sugaraitól sorban felszikráztak. A fehérből kékké váló foltok térképet rajzoltak az égre, és egy felhőből formált, ágaskodó ló úszott el a fejük felett. A költő nógatólag kérte a bárónőt. Marija Ivanonva, ajándékozzon meg azzal, amit írt! A nő kissé elfordította a fejét, majd kebelébe nyúlt és egy négyrét hajtott lapot vett elő. Csak mert ennyire akarja. Hiszen tudja, hogy nekem ez gyógyszer, éltető erő. Figyelek. Marija Ivanovna kinyitotta a papirost, a homlokán kis ránc futott fel, fejét felszegte. Mély, telt hangon kezdett el olvasni. Üres a ház, a lámpa nem ég, A sötétben ott a messzeség. Minden egybegyűlik az éjben, És sutyorognak ők serényen Itt leeresztette a papirost és Angelire nézett. Még nincs készen, mint látja. Csak úgy elkapott hajnalban Még mélységes éjszaka volt, de telihold, ilyenkor sosem jön álom a szememre, valami facsar belülről, mintha vonítani szeretnék a holdra. Úgy éreztem, de ez sem csalóka álom volt ám, szóval azt, hogy mindenki ott van a házban, akihez valaha közöm volt az életemben. A szüleim, a testvéreim, szegény bolondos férjem, Mendel Joszifovics, még a szakácsnő is, aki tavaly halt meg És én? kérdezte a költő szinte élénken. Ön? rebegte Marija Ivanovna, és szemét elfutotta a könny. Hiszen ön még él, Angeli Ó igen? Majd elfelejtettem. Tényleg, ezúttal is igaza van, kedvesem, élek. Le sem tagadhatnám. Élek Ültek némán egy ideig. A férfi aztán sóhajtott egyet, mint aki ezzel akar bevezetni egy fontos mondanivalót. Marija Ivanovna, kezdte, de a bárónő megint megfogta a kezét. Mért ilyen hivatalos, kedvesem? Csak nincs valami baj? Baj? kérdezte Angeli, és kurtán, köhögésszerűen 9

10 10 felnevetett. Ezt kérdezi, van-e baj? Nem, dehogy is Annyit akartam mondani csupán, hogy különös Különös? Ugyan mi? Angeli megint messze nézett, ahol a havas csúcsok úgy fénylettek most, szinte izzón, hogy be kellett zárnia a szemét. Úgy érezte, igen, egészen belülről és megnyugvással, ilyen lesz, amikor már nem él. Könnyebb volt így beszélnie is. A különös, kedvesem, hogy ezek szerint ugyanabban a holdfényes órában, sőt, talán percben, amikor önt nem hagyta nyugodni a farkasbőrbe bújt múzsa, én sem találtam békémet az éjszakában. Jó szót választott, amikor úgy fejezte ki magát, hogy vonítani kell, szinte csak ez segít ilyenkor, a vonítás. Tudja, sokszor érzem, amikor ébren nézem csak az ablakon át beszűrődő pisla fényt, ha álmot nem ád az ég, mért nem küld helyette szavakat. Egy költő vagy álmodik, vagy verset ír. És most megtörtént a csoda, eljöttek hozzám azok a bizonyos szavak. De hát mondja, mondja már! szorította meg Angeli kezét a bárónő ösztönös erővel, mint aki valóban ebből merít éltető energiát. Hát hallgassa meg. szólt a férfi, de a szemét továbbra sem nyitotta fel. Így, papír nélkül? kérdte Marija Ivanovna. Így bizony, ezek a lélek és nem az ész szavai. És ha a semmibe hullnának mégis, az se tragédia, mert elhangzottak egyszer e világban, és immár örökké itt lengenek és körbeölelnek minket. Hallgatom mondta a nő, és a költő érezte, hogy a kezére egy forró könnycsepp hull alá. Beszéde halk volt és mégis erős, mint aki minden erejét össze kellett szedje ahhoz, hogy ennek az utolsó? éjszakának a hullámait újból szavakba öntse. Ahogy a kezem a pálmafa Szőrös törzsén végighúzom Ez már a koporsó érintése Ó pálmafa-koporsó Ó halál legyezője Fény, vigyél oda vállaidon, Ahová én már tartozom, Földi porhüvelyem, ím Rég romba dőlt már és Szétesik, mint málló anyag. De fény, te felcsippentesz Engem és viszel az éteri Magasságba, hol lelkem zenéje örökké zengni fog. Még nagyobb csönd lett. Még szikrázóbban tűzött a nap a magasságból, ahová a költészet is tartozik. Jegyzetek: Marija Ivanovna Dobbermann, született Wolfovics ( ), galíciai nemesi családból származik, távoli rokonságot tartottak többek között a Romanovokkal is. Anyai ágon néhány lengyel ős is akadt a családban, akik viszont orosz kötődéseik miatt megvetettnek és gyűlöltnek számítottak saját köreikben. Marija Ivanovna kora gyermekkorától arra kényszerült, hogy megalkuvással határos módon tagadja meg felmenőit és mindenáron az orosz arisztokrácia kegyeit keresse. Tizenhét évesen szerelmi viszonyba bonyolódott az elszegényedett és gyilkosság miatt korábban elítélt és száműzött Balikov herceggel, de akkor apja csődbe jutott, és egyetlen menekülési útvonalként Marija méltó házassága jöhetett csak szóba. A zsidó gabonakereskedő, a későbbi terménytőzsdés, Mendel Dobbermann kapva kapott az alkalmon, hogy nemesi családba házasodhat be, még apósa kártyaszenvedélyét és sógora számtalan törvénytelen gyerekét se nagyon bánta, derekasan finanszírozta a Wolfovics család veszteségeit. Mindenki számára tragédiát jelentett tehát, amikor Mendel Dobbermann háromévi gyermekáldás nélküli házasság után egy üzleti útja során szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt egy lembergi fogadóban. Marija Ivanovna utóbb csak egy véletlen folytán találta meg azt a három millió koronát érő értékpapírköteget, amelyet férje a kedves kutyáinak ketrecében rejtett el. Az özvegy ezek után hagyta maga mögött a kietlen birtokot, és költözött el Svájcba, a Lago Maggiore partjára. Itt ismerkedett meg több emigráns művésszel, akiknek köszönhetően ismeretséget kötött az akkor már nagy beteg Angeli Vesterrel is. Úgy érezte, sorsuk a száműzetésben összeköti őket, és többé nem is vált el a költőtől, annak haláláig. Utóbb Marija Dobbermann finanszírozta Angeli Vester műveinek bibliapapírra nyomott összkiadását és hozta létre az Angeli Vester Art Forumot, amelynek keretében kétévente, októberben, rangos költészeti szimpóziumot rendeznek ma is Asconában. Angeli Vester, eredeti nevén Antonin Lupescu ( ). Egyszerű, hivatalnokcsaládba született Brassóban. Apja, Josif Lupescu korán elhunyt, mindennemű megélhetés nélkül hagyva feleségét és öt gyermekét. Antonin előbb a jasii rokonsághoz került, ahol azonban nem fordítottak elég figyelmet az árvagyerekre mindaddig, amíg Egon Kraemer szombatista lelkész fel nem hívta a figyelmüket arra, hogy az értelmes és roppan érzékeny fiúcskát

11 iskoláztatni kellene. Lupescu előbb a gyulafehérvári lyceumba, majd onnan Máramarosszigetre került, ahol egy véletlen folytán a Jesívába íratták be. Itt ismerkedett meg Szforim Rabinoviccsal, aki először fordította figyelmét a költészet felé. Lupescu eleinte főképp vallásos tárgyú verseket írt, ám egyhamar világi témák kezdték érdekelni, főképp azután, hogy beleszeretett Balthazar Goldmann aranymíves lányába. Megszöktette a lányt, így menekülniük kellett, hát Galícia felé vették az útirányt. Az egyelőre nem tisztázott, hogy Lupescu vajon Martha Goldmanntól kapta-e vérbaját, ugyanis az tudott volt, hogy a lány még Máramarosszigeten meglehetősen kicsapongó életet élt sokat utazó apja távollétében, különös tekintettel az ottani garnizon tisztjeire. A románc két évig tartott, amikor Lupescu a lány társaságát, feslett életmódját terhesnek ítélte, ráadásul szeretett volna mind jobban bekerülni a vilnai és a lublini irodalmi életbe. Szakítottak, és akkor ismerkedett meg Anatolij Szémannal, a kor ünnepelt drámaírójával, rendezőjével és szervezőjével. Meleg barátság alakult ki köztük, Szémann beszélte rá Lupescut, hogy változtasson nevet, egyes források úgy tudják, hogy mivel többnyire Angyalkámnak nevezte Lupescut, ő adta neki az Angeli nevet. A Monarchia szétesése után, amikor Galícia lengyel fennhatóság alá került, sok művész Nyugatra emigrált. Angeli, aki addigra három verseskötetet és egy vékony aforizmagyűjteményt jelentett meg Bilgorajban és Lublinban, előbb Berlinben, majd Bécsben, végül Asconában telepedett le, ekkor még végig atyai barátja, Szémann távolból érkező anyagi támogatásával. A 20-as évek elejére azonban nem csak vérbaja, hanem tüdőbaja is elhatalmasodott rajta. Érdekesség, hogy Szémann, akit minden bizonnyal Angeli fertőzött meg a kórral, előbb halt meg, mint patronáltja, még 1921-ben ami egyébként Angelit végtelenül megviselte érzelmileg ( Levelek a halott barátnak I-XXIV ). Amikor 1922-ben megismerkedett Marija Ivanovna Wolfoviccsal, már élő halottnak számított, tisztelői is minden nap várták, hogy bekövetkezhet a legrosszabb. Ám még öt, gyötrelmességében is csodás év adatott a számukra. Arra nincs adat, hogy a betegséget a bárónő elkapta-e Angelitől, ám ha így is történt, minden bizonnyal kigyógyították belőle, hiszen 68 éves kort ért meg, élete második felét Angeli emlékének és művei ápolásának szentelve. 11 Bibliográfia: Lupescu: Lélekszél (1911), Gutmann & Lebowitz, Bilgoraj Angeli Vester: A hal álla (1916), Szémann, Lublin Vester: Csonterdő (1918), Szémann, Lublin Angeli Vester: Élni jó és rossz aforizmák (1920), Szémann, Lublin Angeli Vester: Elvitte a hajó utolsó versek (1927), Wolf-Art, Ascona Angeli Vester: Minden megtörtént összegyűjtött versek (1929), Wolf-Art, Ascona Angeli Vester Művei I-XVI ( ), Wolf-Art, Ascona M. Wolfovics: Égből jövet, égbe menet Az igazi Angeli Vester (1940), Wolf-Art, Ascona Angeli Vester-emlékkönyv H. Hesse et al. (1949), Eition Cogito, Lugano Marija Wolfovics: Egyedül ő A. Vester életregénye (1954), Wolf-Art, Ascona Helen Marks-Lubits: A Vester-paradigma (1978), Hieronymus, Frankfurt am Main Wolfgang Anton Dobber: Haldokolni rossz, de hasznos (1984), Thübingen Universität Verlag Virginia Woolf Mietoris: Angeli Vester, az eleven halott (1992), Gomma Press, Sausalito Adrian Lupescu: Az ismeretlen (nagy-nagy) bácsika (2003), Farnacu, Bucuresti

12 Árva-Szabó Péter mozaik én belőled leszek majd kőtörés utáni felhorzsolt csend amiben jobbról kapom a fényt balról a jódmarta sebek pirosát és középen megkomponált rendben viharzik a nem-tudás száraz porfellege falainkon garattépő köhögés a légkalapácsdúrban sikoltó szilánkcsörömpölés visszhangja a mozaikban újjászületésnek Szánsz még rá időt, hogy magatehetetlen oldalhelyzetemből hátamra billents, és két bordám közé illesztve álladat várd ki újabb oldalrafordulásomat? Áldozó Krisztián újjá I. a dülöngélő semmibe buknak a napok akár a dominók karcsú, szaggatott sora, gyűrött terítőre visszahulló kártyalapok, régi képen megkopott gyermek s falova. elkallódik minden, mi mellényzsebbe rejtett, emlékek ékelnek falakat bennünk és akárhol, részegek csodálják, hogy pereg az elfelejtett vakolat az univerzum száraz homlokzatáról, a fukar tények mögött búvó legkisebb szavak. akár a kudarcok apró, meggörnyedt sora, önmaguk kiáltják és semmit sem hallanak, így lakják fejünket és belőlünk bárhova 12 jutnak is részekké visszhangozzák az egészt. ennek dallamára emelkednek, s buknak mind el monoton rabtánc keserű titok-ízű bilinccsel hogy isten se oldozza fel az újjászületést

13 Tüskés Tibor Osvát és a százéves Nyugat 13 Amikor a pesti egyetem után, az ötvenes évek első felében, egyéves dombóvári kitérővel, Pécsre kerültem, és a Janus Pannonius gimnáziumban tanítani kezdtem, azt terveztem, hogy Osvát Ernőről írok doktori disszertációt. (Talán már ekkor mocorgott és készülődött bennem a majdani irodalmi folyóirat szerkesztő?) Először is tájékozódtam, és hamar elkeseredtem. Le kellett mondanom a téma kidolgozásáról. Ugyanis Pécsett, a legnagyobb könyvtárakban sem találtam teljes Nyugat-évfolyamokat, és nem találtam meg Osvát egyetlen megjelent könyvét. Osvát, akinek igazi műve a Nyugat szerkesztése volt, írói portrékat, kritikákat, aforizmákat írt, egyetlen könyve jelent meg, de az is csak a halála utáni évben, 1930-ban, Az elégedetlenség könyvéből címmel. Én is elégedetlen voltam. Csak emlékeim voltak a Nyugatról, emlékek, amelyeket a pesti Egyetemi Könyvtár folyóirat-olvasójában szereztem, még akkor, amikor egyetemi hallgatóként a helyben olvasásra kikölcsönzött folyóirat régi, megsárgult lapjai fölé hajoltam. A téma, Osvát és a Nyugat persze később is érdekelt, és igyekeztem lehetőség szerint mindent elolvasni, ami a folyóirat múltjával, dicső történetével foglalkozott. Ezért vásároltam meg a Nyugat mindenesének, adminisztrátorának, szerkesztőségi titkárának, a még akkor élő Gellért Oszkárnak két könyvét, a Kortársaim -at (1954) és a Levelezésem a kortársaimmal -t (1955), valamint kétkötetes önéletrajzát, az Egy író élete címűt (1958). Gellért Oszkár számos dokumentumot közölt könyveiben, de kommentárjaiból azt láttam, hogy emlékezete nem mindig működik pontosan, sőt irányítható, és a tények értelmezésében alkalmanként (az ötvenes éveket írták akkor!) korszerűsít. Más forrásokhoz azonban nem jutottam. Gyanúmat megerősítette Illyés Gyula korrekciója, A Nyugat vége című 1955-ös írása. És még inkább kétségeket ébresztett bennem Fenyő Miksának az emigrációban írt és 1960-ban megjelent könyve, a Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről, melyet maga a szerző küldött meg nekem New Yorkból tankönyvként akkor, amikor már a Jelenkort szerkesztettem. (Könyvéből ma sem lehet sok példány az országban.) A Nyugat ma már hozzáférhető reprint formában a nagyobb hazai könyvtárakban, és a folyóirat irodalma, valamint első szerkesztőjének méltatása is könyvespolcnyi méretre nőtt. Tekintsünk el ennek az anyagnak akár vázlatos ismertetésétől és tömör összefoglalásától is. Egyetlen kérdésre szeretnék röviden válaszolni: Mi adta meg a Nyugat folyóirat kivételes jelentőségét, meghatározó szerepét a huszadik század első fele mintegy negyven év magyar irodalmában? 1. A Nyugatban egy teljes írói kör lépett fel csaknem azonos időben, és szerveződött nemzedékké azonos irodalmi, esztétikai és közösségi törekvések jegyében. A nemzedék minden tagja a saját hangszerén játszott, de a nemzedék tagjait Osvát karmesteri pálcája irányította és szervezte nagyzenekarrá. Ma már elegendő, ha csak a neveket soroljuk fel: Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Tersánszky, Kassák De a Nyugat helyet adott egy második nemzedék tagjainak is: Kodolányi, Németh László, Illyés, Erdélyi, stb., sőt felnevelte a harmadik nemzedéket is: Weöres, Rónay, Jékely, Vas, Takáts Gyula, Radnóti, stb. 2. A Nyugat vonzó és maradandó irodalmi programot hirdetett, ma is érvényes és hiteles célokat követett: a magyar irodalom vigyázó szemét Párizson át egész Európára vesse, igényét a világirodalom mércéjéhez és értékeihez szabja. Ennek a programnak vezérszava a modernség volt. A modernizmus, amely a megújulás mellett vállalja a tradíciót és a folyamatosságot, az egyetemes és a nemzeti szintézisét. Ady Csokonait és Vajda Jánost ébresztette, Babits Vörösmartyt, Kosztolányi Petőfi alakját idézte, Móricz Kemény Zsigmondot és Tolnai Lajost porolta le. 3. A Nyugat nemcsak egyetlen, kéthetente megjelenő folyóirat volt, hanem széleskörű mozgalom is. Volt idő, amikor a folyóirat csupán néhány száz példányban látott napvilágot, de akkor is hatalmas kisugárzása volt. Győrtől Aradig léteztek olyan irodalmi lapok, folyóirat-kísérletek, amelyek szerkesztési elveikben a Nyugatot követték, amelyek vezérlő csillaguknak a Nyugatot tekintették, és a maguk módján, a maguk eszközeivel és a maguk lehetőségei szerint, kis-nyugatok akartak lenni. A jobb vidéki napilapok is rendszeresen hírt adtak a Nyugat megjelent számainak tartalmáról, a

14 folyóiratban zajló vitákról, a Nyugat szerzőinek felolvasó estjeiről. Minderre van egy helyi példám. Még fiatal tanár koromban, 1956 tavaszán, amikor Pécs irodalmi hagyományainak felkutatásával foglalkoztam, Hatvany Lajos egy levelezőlapon felhívta a figyelmemet arra, hogy az első világháború előtt, 1908 és 1912 között, a Nyugat íróival, Adyval és Heltai Jenővel Pécsett járt egy Nyugat felolvasás okából Érdemes volna utánanézni. Nos, akkori tanítványaimmal utánanéztünk a dolognak. Némi keresgélés után a korabeli pécsi lapokban megtaláltuk: a pécsi Nyugat-est Ady, Hatvany, Heltai és Ignotus részvételével október 1-jén zajlott a Vigadó nagytermében (a későbbi Corsó, illetve Korzó kávéházban). Az estről két pécsi lap, a Pécsi Napló és a Pécsi Újlap is beszámolt, és egymásnak szögesen ellentétes hírt adott róla, kommentárral kiegészítve azt. A Pécsi Napló a következőket írta: Jött a közönség, szép finom selymekben a nők és nagyrészt feketében a férfiak, és a szenzációs élvezetek reményében helyet foglaltak A Pécsi Újlap szerint: Ámde Ady Endrében, az Ultra-Petőfiben, a csak száz év múlva megérthetővé váló költőgigászban, a magyar költészet főslágerében csalódott a felcsigázott reménységű fényes közönség A Nyugat-est története, a korabeli sajtóvisszhang, a beszámolók teljes szövege ott olvasható Pécsi Múzsa című, legelső, 1958-ban megjelent kis könyvemben. Továbbá az utókor emléktáblával jelölte meg azt a Színház téri épületet, ahol csaknem száz éve Ady és a Nyugat írói Pécsett közönség elé álltak. Pécsett, egy vidéki magyar városban, csaknem száz éve Egy mai, induló, vidéken megjelenő folyóiratnak, mint amilyen az Irodalmi Páholy, nem is lehetne igényesebb, rangosabb, hitelesebb mintája, mértéke és példája, mint a 100 éve indult és csaknem fél évszázadot megért Nyugat. Kosztolányi Dezső Egy ég alatt Válogatás a Nyugat folyóirat különböző számaiban megjelent, Osvát Ernőről szóló írásokból. 14 o. e. Így rövidíti nevét ő, ki szereti a jelképeket és a tömörséget. Budapesten mindössze pár hónapja lehettem, tizenkilenc éves voltam, s egy ódon, ferencvárosi bérházban laktam, ahol csak a házmester ismert. Vidéki újságokba írogattam verseket ritkán. Egy reggel a postás levelet hozott, melyben O. E. megkért, keressem fel őt délután ötkor, a Bristol-kávéházban. Vajon honnan tudta meg lakáscímem, a ház, emelet és ajtó pontos számát? Sohasem láttam őt addig. A kávéházban sok száz ember közt ült fekete márványasztalnál, fekete haja volt, fekete szeme, feketekávé állt előtte, s szokása szerint fekete süteményt is hozott magával, melynek ízét a fekete mák adja meg, a fekete fűszer, melyet csak finom ínyek kedvelnek. Biztosan feléje indultam. Vajon honnan tudtam meg, hogy ő az? Ezen a délutánon kikérdezett, mind vádlottat az ügyész, mint pap a gyónót, mint fiút az apa, s aztán a Figyelőben, mely a Nyugat előfutárja, megjelent három szonettem. Azt mondta, hogy minden író, még a legnagyobb is, sok vegyest, sok szemetet termel. Ha valami rossz, azt leghelyesebb úgy hagyni. Balzac se törődött ezzel, s okosan cselekedett. Az egész számít. A jellemzés túlzás, mondta ő. Túlzás minden jellemzés, hamisítás, általánosítás. Mindnyájan egyszerre ilyenek vagyunk, meg olyanok is, vagyis bonyolultabbak, összetettebbek, semhogy a szavak megértethetnék. Egy adoma kerengett róla. A fiatal írónak megjelent a könyve, nem bírta elérni, hogy ő elolvassa, erre cselhez folyamodott, lemásolta a nyomtatott szöveget a keze írásával, átnyújtotta neki, mint kéziratot és ő erre tényleg elolvasta. Minden volt számára a kézirat, melyet bírált, akkor nem számított se ő, aki olvasta, se az író, aki írta, csak az érték. Emellett lázasan izgatta az az ember, aki írta, sőt tulajdonképpen csak ez izgatta, ennek az embernek az élete. Érthetetlennek látszik ez, de kérem, értsenek meg. Előzőleg, utólag vagy köz-

15 ben egy lélekbúvár érdeklődésével tanulmányozta ezt az embert, hogy ne csak kézirataiban olvasson, hanem szívében, veséjében is. Olyan kapcsolatban állt az összes írókkal, legtávolabbiakkal is, akikkel sohasem érintkezett, mint más a családja tagjaival, a legközelebbiekkel. Felfedezettjeiért semmiféle áldozatot nem sokallt, veszekedett és verekedett értük, megvetve idejét és érdekeit is. Nem volt az a kritikus, aki úgynevezett tárgyilagosságát fiókban őrzi bezárva. Engedte, hogy hasson rá az élet, hogy keresztül-kasul befolyásolja, akár a költő, aki a valóság csip-csup jelenségeiből meríti ihletét, a kisszerűből a nagyszerűt. Kritikusi nagysága abban rejlik, hogy titokzatos módon, melynek kulcsa egyéniségében lelhető, mindig helyes mértékkel forrasztja az ellentétes elemeket eleven ötvözetté. Alkotó ítéletei voltak. 15 Valóban az írást tartotta legtöbbre a földön, mint az élet tömény kivonatát, illatpárlatát. Tolnay Donát I. (szerelmes) a dóm kupoláján rézkakas rajta aranymáz tekinteted a sűrű hidak alatt a kanálist keresed fátylad ostoba játék szoknyádon ezer árnyék tökéletes kontraposzt legyezős kezed, ernyőt emel gyönyörű szemed felett s irgalmat, átkot oszt. szimmetria Körben állunk Néhány emberi rémalak Feszülve, néhány szálra, zsinegre, Mint megannyi vitruvius-akt Inga leng kezünkön, S a palást alatt Ívein rajzolunk, imát rebegve Bűvös, új templom falakat

16 II. (elmélkedések) 1. Isten vitrinbe rakott tanulmány megérteni nem lehet. hogy közelebb jussanak hozzá: eladják a lelküket. 2. -nagyra vagy magaddal homlokodon a Gond Múzsája ül szent célok, világi hitek, s a lelked új kort vesz feleségül 3. örökségük a múlt újdonsága antik romok között is csak gyom a gyom, e nagyság, még ha égi is, csak új kavics a romokon. 4. -nagyra vagy magaddal kézjegyed mindenütt mégis, a friss útjelzőkön, nem érthetőbb, vagy nagyszerűbb a nyomott, mint az írott betűd 16

17 Az irodalomnak dolga van Beszélgetés Vasy Gézával, az Írószövetség nemrégiben megválasztott elnökével Készítette: Bartusz-Dobosi László 17 Beszélgetésünk apropója, hogy Önt szeptemberében az Írószövetség elnökévé választották, amihez gratulálok. Előtte évekig tagja volt az elnökségnek, úgyhogy tudta, hogy mit örököl, de azért valljuk be, nem könnyű az örökség. Milyen tapasztalatai vannak az elmúlt néhány hónapról és milyen tervei az elkövetkező éveket illetően? Hadd kezdjem egy kicsit messzebbről! Egy kis túlzással azt mondhatnám, hogy én irodalmárnak születtem. Tulajdonképpen már éves koromban eldöntöttem, hogy az irodalommal szeretnék foglalkozni. Már akkor Illyést olvastam, irodalmi folyóiratokat lapozgattam, és valahogy belülről nem tudatosan éreztem, hogy az irodalomnak dolga van az adott nyelvi közösséggel, amelyben tevékenykedik. Ehhez hozzájött 56. Akkor én első gimnazista voltam és a szüleim tudta nélkül, gyakorlatilag végigcsináltam az egész október 23- át az egyetemistákkal, Nagy Imre esti megszólalásáig. Veres Pétert is hallottam beszélni a Bem szobornál, aki akkor az Írószövetség elnöke volt. Tavaly a Rákóczi Szövetség felkért, hogy mint az Írószövetség elnöke, tartsak beszédet ugyanott. Felemelő érzés volt. Már ezért megérte elvállalni az elnökséget, hogy egy ilyen magasztos dolgot átélhettem. De visszatérve a gimnáziumi évekhez, volt ott egy körünk, akikkel állandóan az irodalomról beszélgettünk. Ha valamelyikünk talált valami érdekeset, akkor azt odavitte a többiek elé, és mi megtárgyaltuk, elolvastuk. Nagy Lászlót, akit én még a kedvenc íróim közül is szeretnék kiemelni, s akiről azóta három könyvet írtam, Várady Szabolcs fedezte fel nekünk. Én meg Juhász Ferencet találtam meg. Ők akkor még fiatalnak számítottak, csak a szakma tartotta számon munkáikat. Később egyetemista koromban továbbra is irodalmi életet éltem: a magyar irodalomtörténeti diákkör elnöke lettem, majd bekerültem az egyetemi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságába, és később az alkotókör elnökének is megválasztottak. Onnan aztán nagyon hamar idekeveredtem az Írószövetséghez, ahol 1973-ban újjáalakítottuk a Fiatal Írók Körét, amelyet az én javaslatomra Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) neveztünk el. Ez a mai JAK elődje volt. Részben ennek volt köszönhető, hogy a Mozgó Világ folyóirattá alakult, s hogy létrejöhetett a Móricz Zsigmond Ösztöndíj. Ezek azért voltak nagyon fontosak, mert előtte nem volt semmiféle támogatása a fiatal íróknak, ezek a szervezetek pedig ezt pótolták. Később engem delegáltak a Művészeti Alaphoz az elnökségbe, itt is a fiatalok ügyeit képviselni, egyszóval beindult valami. Hogyan lehetett mindeközben családi életet élni? Nem volt könnyű, hiszen korán megházasodtam és közben három gyermekem is született, valamint tanársegédként tanítottam az egyetemen. Egy pár évig szüneteltettem is a közéleti szereplésemet. Minek volt köszönhető a visszatérés? Ha jól tudom, a budapesti Egyetemi Színpadnak is volt köze ehhez. Igen, a 80-as évek elején kerültem oda. Vezetőváltás volt és olyan valakit kerestek, aki az egész egyetemi közművelődést irányítaná, benne természetesen az Egyetemi Színpadot is. Ide tartozott az Eötvös-klub, a különféle művészeti együttesek és egy kisebb közművelődési módszertani csoport. Kulin Feri barátomat keresték meg először, aki viszont akkor lett a Mozgó Világ főszerkesztője, és ezért ő maga helyett engem ajánlott. Én meg mindig is azt gondoltam, hogy az irodalom, a versmondás és a színjátszás édestestvérek, így nagyon hasznosnak gondoltam ezt az egészet. Az Egyetemi Színpadnál azonban nem mint rendező vettem részt, hanem irodalmi esteket szerveztem, szerkesztettem. Az egyetlen baj az volt, hogy sokkal kevesebbet tudtam írni közben, mint szerettem volna. Volt egyébként ehhez valamiféle affinitása? Hát persze, hiszen különben nem vállaltam volna el. Hét évig vezettem az egyetemi központi közművelődési szervezetet, majd amikor 1987-ben decentralizációt hajtottak végre és önállósultak ezek a művészeti egységek, még négy évig az Egyetemi Színpadnál maradtam. Akkor jöttem el, amikor a rendszerváltozás után a piaristák visszakapták az épületet, s visszaalakították a színházból az Egyetemi Kápolnát az eredeti helyén. Még kiharcoltuk, hogy legyen egy új helyszín, amit kialakítottak nekünk kamaraszínháznak, de én azt már nem akar-

18 18 tam vezetni. Nagyon jó iskola volt. Sikerült nagyon sok irodalmat belevinnem a munkába, és természetesen nagyon szép, felejthetetlen emlékeim vannak ebből a korszakból. Ilyen volt például valamikor a 80-as évek elején, amikor a Nagyváradi Állami Színház vendégszerepelt nálunk. A csilláron is lógtak az emberek. Negyven év után, ekkor jutott el először Budapestre a társaság. Fantasztikus élmény volt. Sajnos a távozásom után aztán pár év múlva megszűnt az Egyetemi Színpad. Nagy kár érte, mert én még azért is próbáltam harcolni, hogy indítsanak egy színháztörténeti szakot, drámapedagógiát az egyetemen, de végül ez Veszprémben kezdett működni Bécsy Tamás vezetésével. Az a groteszk az egészben, hogy Tamás nálunk volt professzor. Ez megint a támogatásokhoz, a pénzügyi háttérhez vezet vissza minket. Már akkor megkezdődtek a megszorítások a kulturális életben, s ennek esett áldozatul az Egyetemi Színpad. Mivel foglalkozott ezután? Ez 1991-ben volt, s akkor jött egy kicsit szabadabb korszakom, amikor elkezdtem ontani magamból a könyveket. Szinte szégyellem, annyit írtam. Említene néhány nevet, akikről írt? Nagy Lászlóról több könyvem is megjelent, írtam Illyés Gyuláról, de Kormos Istvánról is én írtam az első monográfiát. Fontosnak tartom a Juhász Ferencről, Csoóri Sándorról, a Kilencekről készült tanulmányköteteimet is. Eközben az Írószövetségben először a kritikai szakosztály vezetőségének, majd a választmánynak, és hat évvel ezelőtt az elnökségnek is tagja lettem. Így már két cikluson keresztül követhettem nyomon ezt a cseppet sem könnyű munkát, de most, pár hónap elteltével, ebben az új pozícióban, határozottan állíthatom, hogy egészen más terhelést és felelősséget jelent elnökségi tagnak lenni, mint elnöknek. Mit tart legfőbb céljának, amit szeretne az elnöksége alatt elérni? Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni: megerősödve megmaradni. Jelenleg nagyjából 900 tagja van az Írószövetségnek, s ezzel ez a legrégebbi és egyben legnagyobb írószervezet az országban. A céljaim között ott bujkál az az elképzelés is, hogy az úgynevezett rivális írószervezeteket ne kelljen riválisoknak nevezni. Ebben, hogy így alakultak a dolgok, nagy szerepe van a sajtónak is. A 2004-es Döbrentei-ügy volt az egésznek a kirobbantója, amit azóta is állandóan sulykolnak, életben tartanak. Szerintem ez nem tesz jót a kapcsolatunknak, de én azért érzékelek egyfajta közeledést. Mondjuk ki, hogy a Szépírók Társaságáról beszélünk, amelynek a taglétszámát ez a fentebb említett 2004-es eset duzzasztotta fel igazán, hiszen akkor volt egy nagy kilépési hullám az Írószövetségből. Igen, de nem is az a baj, hogy vannak más írószervezetek. A baj az, hogyha ezek nem tudnak összefogni. A 90-es évek elején, amikor Jókai Anna volt az Írószövetség elnöke, volt egy olyan elképzelés, hogy váljunk valamiféle írókamarává. Azon belül lehettek volna különféle csoportosulások, amelyek akár el is nevezhették volna magukat. Ha ez sikerült volna, akkor talán másképp állna most a helyzet, bár hangsúlyozni kell, hogy talán, mert már az 1989/90-es év telén, a politikai pártok mentén érezhető volt az írók között is egyfajta elkülönülés, amit a népi-urbánus fogalmakkal is szokás volt megjelölni. De visszamehetünk a kuruc-labanc szembenállás idejéig is, mert sajnos most is valami ilyesmi mérgezi, mételyezi a szellemi életet. Azon kell azonban dolgoznunk, hogy ez elcsendesedjen, de ez csak egy hosszú folyamat eredménye lehet. Mi a fő nehézség? Továbbra is azt gondolom, hogy a sajtó gerjeszti ezt leginkább. Most ősszel is például az Írószövetség közgyűléséről megjelent sajtóközlemények egy részében olyasmit hangsúlyoztak, hogy a jelentős írók már elhagyták az Írószövetséget és átmentek a Szépírók Társaságába. Ez torzítás és semmiképpen sem segíti a közeledést. Egyébként pedig a múltkor összeszámoltam, hogy közel 40 olyan élő tagja van a szövetségnek, aki Kossuth-, Széchenyi-díjas vagy babérkoszorús. Az is igaz, hogy nekik van csak Nobel-díjasuk, de az is, hogy nem attól lesz valaki jó író, hogy különféle díjakat kap. Szerencsére az elmúlt évben azért kiderült, hogy a szembenállás ellenére, vannak az írószervezeteknek közös érdekeik. Ilyen például a közös érdekképviselet a költségvetési támogatás megszüntetése ellen. Úgy érzi, hogy az állam nem támogatja ma kellőképpen az irodalmat? Úgy óta nincs becsülete az irodalomnak és az

19 íróknak, pedig a magyar kulturális örökségben, véleményem szerint, az irodalomnak van a legfontosabb szerepe. Nem ismerik fel, hogy a klasszikus irodalom mellett, a kortárs irodalomtól is függ, hogy a magyar nyelv milyen módon alakul, merre megy tovább, hogyan és milyen mélységben épül bele a felnövekvő nemzedék tudatába. Újra csak azt mondom, hogy az irodalomnak dolga van nálunk, de nem kap kellő hangsúlyt, megbecsülést. Térjünk át egy kicsit az irodalmi folyóiratokra! Van-e Ön szerint szükség ennyi folyóiratra, mint amennyi Magyarországon megjelenik? Én nem hiszem, hogy olyan nagyon sok lenne belőlük, ahogy azt sem hiszem, hogy a legtöbb író Magyarországon van, ahogy ezt mondani szokták. Ez csak amolyan bevett szófordulat itt nálunk. Ugyan nincs sok külföldi tapasztalatom, de még ifjú koromban egyszer, amikor Macedóniában jártam, ahol mindössze másfél millióan élnek, kiderült, hogy nem csak a számarányait tekintve, hanem abszolút értelemben is több költő volt, mint Magyarországon. De ezt hallottam például a Benelux-államok kapcsán is, szóval minél kisebb egy nyelv, úgy látszik, annál erősebb ez a megőrzési szándék az alkotókban, s ezért többen ragadnak tollat. Másfelől több évig az NKA kuratóriumának is a tagja voltam, ahol a kormányzati ciklusoknak megfelelően változott az elnökök személye, de akár művész volt az illető, akár közgazdász, mindig ugyanazzal a véleménnyel álltak elő, hogy minek ennyi író, folyóirat, könyv! Valahogy azt éreztem, hogy szerintük csak a remekműveket kellene támogatni. Én azonban úgy látom, hogy nem lehet előre tudni, hogy miből mi lesz, azt majd az idő dönti el. Lehetőséget kell adni mindenkinek! Pontosan. A szellemi élet egészséges működéséhez a legszerényebb gondolatra is szükség van. Mostanság két kulcsfogalom van: a globalizáció és a regionalizmus. Hiszem, hogy a szűkebb értelemben vett régióknak is szükségük van saját kulturális életre, folyóiratokra, helyi írókra, stb. Tokaj például nagyon büszke arra, hogy minden évben ott rendezik meg az Írótáborokat. Ennek rangja van. Ebből építkeznek, de nem csak ők, hanem a nagy egész is. Olyan ez, mint az élsport és a tömegsport. Mindkettőre szükség van. A tömegsport támogatása nélkül soha nem lesznek élsportolóink. Persze vannak szakmai kritériumok, de én sokkal nagyvonalúbban kezelném ezt a kérdést. Ebből a szempontból maximálisan liberális vagyok. Ha 123 folyóirat lenne, akkor legyen annyi! Egyébként is van egyfajta kontraszelekció. Az életképtelen folyóiratok előbb-utóbb megszűnnek, a jobbak megmaradnak. Ezzel csak részben értek egyet. Nem az a lényeg, hogy egy folyóirat mennyi ideig tud fennmaradni, hiszen ez nagyon sok mindentől függ. Miért lenne az baj, ha csak néhány évig, vagy akár csak néhány szám erejéig tud megjelenni? Hadd mondjak egy példát! A 60-as években, a pesti bölcsészkaron jelent meg egy egyetemista folyóirat, a Tiszta szívvel című, amelyik nagyon kevés ideig tudott működni, de Bella István nemzedéke, az úgynevezett Kilencek csapata itt indult. Emiatt ez már több mint egy lábjegyzet a folyóiratok történetében. Vagy hadd mondjak egy másik példát! Idén ugyebár 100 éves lenne a Nyugat, amelynek volt három közvetlenebb folyóirat-előzménye, amelyek egy-két évig, vagy néhány hónapig jelentek csak meg. A Nyugat mégsem létezhetett volna nélkülük. Az egyik a Szerda címet viselte, s ha jól emlékszem csak néhány hétig létezett, s azzal csúfolkodtak a megszűnése után, hogy csütörtököt mondott! De a viccet félretéve, az irodalmi folyóiratok, véleményem szerint, nagyon fontos missziót folytathatnak egy-egy adott területen, ezért támogatni kell őket, hadd járják körbe a helyi adottságokat. Mi a véleménye a tematikus számokról? Az idei évet a minisztérium a Reneszánsz évének hirdette meg, mi pedig a Páhollyal szeretnénk egy ilyen tematikájú számmal előállni! Érdekesnek tartom a gondolatot, minthogy azonban én főként a XX. századdal foglalkozom, nem nagyon mélyedtem el a reneszánsz vizsgálatában. Van ugyan egy tankönyvem, Korok, stílusok, irányzatok az európai kultúrában, de abban csak egy kis fejezet foglalkozik a reneszánsszal. Ez olyan speciális területe a régi magyar irodalomnak, amihez én nem merek komolyan hozzászólni. Amennyiben a reneszánsz fogalmat átültetjük egy kissé a mai korba, és azt mondjuk, hogy újjászületés, a magyar kultúra újjászületése, akkor már könnyebb hozzányúlni, nem? Igen, de ehhez meg olyan mecénásokra lenne szükség, mint amilyen mondjuk Soros György volt egy évtizeddel ezelőtt, aki célzottan támogatta az írókat és általában az irodalmat. Ebbe a sorba lehetne állítani Demján Sándor Prima primissima díját. Igen, bár legyen világos előttünk, hogy itt azért a reklám a legfontosabb, és hogy az ilyen díjaknál a végső szót az alapító mondja ki, és nem lehet pontosan tudni, hogy milyen szempontok alapján. Vannak persze szakbizottságok, akik javaslatot tesznek, de a döntés a támogatóé. Ez persze valahol teljesen normális, de csak részben érzem őszintének ezt az egészet. Ettől nem fog újjászületni a magyar kultúra. Persze ugyanígy zajlik ez az állami kitün- 19

20 tetésekkel is. Nem mindig azok kapják, akik azt akkor a legjobban megérdemelnék, sokszor politikai döntések születnek a szakmai döntések helyett. De nem is ez a lényeg. Az embernek akkor is írnia kell, ha ezt semmiféle módon nem díjazzák. Nincs hiábavaló munka, még akkor sem, ha az aktuális halhatatlanság éppen az adott politikai vezetőrétegtől függ. Vasy Géza Nagy László fájó hiánya Mottó helyett: Az utókor lehet kegyetlenül igazmondó, de szégyellje magát, ha igazságtalan 20 Harminc éve halt meg Nagy László. Egyetlen nemzedéknyi idő egy társadalom történetében olykor szinte percnyinek mutatkozik, máskor viszont évszázadnyinak. Alighanem ez történt most is, az ezredfordulón. Ha belegondolunk, hogy Nagy László nyilvánosság előtti költői pályája is éppen három évtizedes, s akár csak kissé ismerjük is az 1940-es évek magyar világát, akkor okkal gondolhatjuk, hogy az az időszak is évszázadnyi változatosságot sűrített magába. Márpedig az ő költői világát az 1925 és 1978 közötti évek tapasztalatai formálták, így egy mai fiatal akár azt is gondolhatja, hogy özönvízelőtti korszakról van szó. Rendben, legyen özönvízelőtti, ám Noé bárkája nemcsak állatokat menekített meg az utókor számára, hanem minden szellemi kincset is. Nagy László költészete olyan szellemi kincs, amelyet eltaszíthatunk ugyan magunktól, de akkor mi leszünk szegényebbek, majd azok az utódaink is, akiknek tudatlanságunk miatt nem tudjuk továbbadni ezt az örökséget. Az utókor valóban kegyetlen szokott lenni. Az utókor szóvivője mindig egy újabb nemzedék, amely kritikusan szemléli elődeit. Szigorúbban szelektálja az értékeket, mint a megelőző korszak, és sokkal megértőbb a maga jelenkorának még bizonytalanabb teljesítményeivel is. Az újdonságot írja lobogójára, de nem mindig képes megkülönböztetni az új értéket és a majmoló újszerűséget. S így sokszor nemcsak elődeivel igazságtalan, hanem kortársaival is. Egyrészt túlértékel, másrészt leminősít. Különösen akkor van ez így, ha egy új nemzedék radikálisan új programmal lép fel, mint például éppen száz éve a Nyugat. E folyóirat szerzőire azonban nem az igazságtalanság a jellemző. Vállalták a teljes magyar irodalmi hagyományt, sőt a korábbinál teljesebbé tették azt. A századelő irodalmából vállaltak minden olyan értéket, amelyhez akár csak csekély mértékben is kapcsolódhattak, s csak azt utasították el, ami radikálisan fellépett ellenük, illetve azt, aminek nem volt művészi értéke. A századvéghez képest szomorúbb az ezredvég irodalmi élete. A hetvenes évek végén bontakozott ki a posztmodernnek nevezhető irodalmi áramlat, amely lényegében teljes tagadása volt a korszak hivatalos irodalomszemléletének, mégis élvezhette e hivatalosság gyakorlati támogatását. Ennek legalább részben abban lelhető meg a magyarázata, hogy ez az áramlat még az újholdasok felfogásánál is teljesebben elutasította az irodalom közéleti-politikai funkcióját, s ez kapóra jött az egyre válságosabb helyzetbe kerülő szocialista rendszernek, amelyet egyre jobban idegesítettek a kritikus hangok. Kibontakozásakor, s főként 1990 után a posztmodern a Nyugathoz, de még Kassákhoz képest is nagyfokú agresszivitással lépett fel. Módszertani-

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti terapeuta Kovács Judit: Rogimund fája vagyok / részlet/

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Falussy Lilla: Metadolce, bemutató 0. Márai Sándor: Zendülők bemutató 1500000. Ottlik Géza: Iskola a határon, repertoáron tartás 750 000

Falussy Lilla: Metadolce, bemutató 0. Márai Sándor: Zendülők bemutató 1500000. Ottlik Géza: Iskola a határon, repertoáron tartás 750 000 3-as altéma Magyar szerzők műveinek bemutatása, a Budapet Főváros Astoria i Egyesület RS9 a VI. kerület Erzsébetváros Falussy Lilla: Metadolce, Bárka Józsefvárosi i- és Kulturális Nonprofit Bárka Józsefvárosi

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

1. A 2013.január 23-i kaposvári városnapon melyik volt híres polgármester kapta az Örökségünk Somogyország kincse címet?

1. A 2013.január 23-i kaposvári városnapon melyik volt híres polgármester kapta az Örökségünk Somogyország kincse címet? 5. forduló 1. A 2013.január 23-i kaposvári városnapon melyik volt híres polgármester kapta az Örökségünk Somogyország kincse címet? a. Németh Ignác b. Németh István c. Vétek (Kaposváry )György 2. Morzsák

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Küldetés. 10. összejövetel

Küldetés. 10. összejövetel Küldetés 10. összejövetel 67 Előkészítés Rendezzünk el körben annyi széket, ahányan vagyunk! Középre tegyük a Szentírást és egy gyertyát! Készítsünk ki papírokat és íróeszközöket, hogy az egyéni és közös

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

1. Hol rendezik meg immár évek óta az Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó versenyt?

1. Hol rendezik meg immár évek óta az Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó versenyt? Honismereti vetélkedő V. forduló 1. Hol rendezik meg immár évek óta az Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó versenyt? a. Siófok b. Balatonszárszó c. Balatonszemes 2. Hol volt 2010-ben a Csík Ferenc

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Ady Endre. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője.

Ady Endre. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Ady Endre Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Apja Ady Lőrinc hétszilvafás nemes. Anyja Pásztor Mária, papok

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE Hadas Miklós-Zeke Gyula EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE BESZÉLGETÉSEK VAZSONYI VILMOSSAL BALASSI KIADÓ BUDAPEST TARTALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 5 AZ OLVASÓHOZ 7 REZEDA KAZMER ES OBLOMOV Ötvenhat őszén : 15

Részletesebben

TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 2. korcsoport (6 7 8. évf.) 2. FORDULÓ

TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 2. korcsoport (6 7 8. évf.) 2. FORDULÓ TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 2. korcsoport (6 7 8. évf.) 2. FORDULÓ Ennél a feladatlapnál Tüskés Tibor Az exponált idő című művének alaposabb megismerésére lesz szükségetek. További

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

Pille. Fekete Andrea - Pille Oldal 1

Pille. Fekete Andrea - Pille Oldal 1 Szerelem első látásra, mármint beleszeretni egy fajtába úgy, hogy az elmondva szinte már giccses, pedig igaz. Egészen 21 éves koromig nem rendelkeztem komoly kutyás múlttal, ha csak azt nem nevezzük annak,

Részletesebben

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Tanuló neve: Dátum: Olvasd el a következő regényrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Egérszegi Cincin más volt, mint a többi egér. Ilyen kicsi egeret még életemben nem láttam! jegyezte

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz.

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. Mindenesetre írtam neki egy lapot, s egy szép napon megjelent

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

Sasvári Sándor. otthonában

Sasvári Sándor. otthonában Sasvári Sándor otthonában A természettõl körülölelve A legfoglalkoztatottabb musical énekes, kivételes hangadottsággal megáldott, népszerű zenész, boldog családapa, természetszerető állatbarát és még folytathatnánk

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre

A család kedvencei. Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre A család kedvencei Receptjeim hétköznapokra és ünnepekre RACHEL ALLEN Ezt a könyvet férjemnek, Isaac-nak ajánlom akinek szere tete, támogatása

Részletesebben

2013/2014. TANÉV ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA

2013/2014. TANÉV ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA 2013/201 TANÉV ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA V., VI. korcsoport V-VI. korcsoport BARANYA MEGYE Helyszín: PÉCS, PVSK SPORTTELEP Időpont: 201 május 8-9. A Versenybizottság elnöke: HAÁSZ JÁNOS Korcsoportok: V. kcs.:

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Hol szeretnél továbbtanulni? A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki szakán. Mik a céljaid a közeljövőre nézve?

Hol szeretnél továbbtanulni? A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki szakán. Mik a céljaid a közeljövőre nézve? Gulyás Eszter iskolánk hatosztályos képzésben tanuló végzős, speciális matematika tagozatos diákja. Számos országos matematikai verseny előkelő helyezettje, az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

2015. MÁRCIUS HAVI MŰSORA

2015. MÁRCIUS HAVI MŰSORA 2015. MÁRCIUS HAVI MŰSORA NAP 1 Vas. 2 Hétfő Németh László bérlet 3 Kedd 4 Szerda Universitas bérlet 18:00 Kálmán Imre: MARICA egyesített Ady Endre bérlet 19:00 Katona Gábor Zombola Péter: CSIKÓINK 10:00

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

A KOR GYERMEKE A beszélgetésünk rendhagyó, mint ahogy Sas István személye és pályája is. Az interjú során önmagát, mint individuumot folyamatosan háttérbe szorítja. Nem önmagáról, hanem a reklámról akar

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 2014. október 17-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetségben rendkívüli tisztújításra. A korábbi elnök, Birta

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Balatonkenese: 2014 május 1

Balatonkenese: 2014 május 1 2014 Figyelem! Iskolánkban az idei nyáron is szeretettel várjuk azokat a kutyás gazdikat, aki a Balaton parton töltik a nyarat kedvencükkel! A hétvégi szabadidejüket szeretnék együtt eltölteni, kutyaiskolai

Részletesebben

Élethely. Egy kis hely az élethez? ...egy pici kis élet. Mert minden lélek számít

Élethely. Egy kis hely az élethez? ...egy pici kis élet. Mert minden lélek számít Élethely Egy kis hely az élethez?...egy pici kis élet Mert minden lélek számít CSAK egy kis élet? Kora reggel láttam meg őt a szállodai szobám ablaka alatt: egy pici cicagyerek, talán ha négy hetes lehet.

Részletesebben

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

MAGUNKRÓL A MÚLT ÉS A JELEN. Fiatalokat célzó rendezvénymárkánk, afféle anyabrand, melynek égisze alatt több rendezvénysorozat is fut.

MAGUNKRÓL A MÚLT ÉS A JELEN. Fiatalokat célzó rendezvénymárkánk, afféle anyabrand, melynek égisze alatt több rendezvénysorozat is fut. 1 MAGUNKRÓL A MÚLT ÉS A JELEN Budapesti székhelyű cégünk immár 6 éve foglalkozik a 16-28 közötti korosztályt célzó rendezvények szervezésével. Jókai téri irodánkból évente közel 200 rendezvény megszervezését

Részletesebben

Ünnepélyes megnyitó június 11., szerda délután 3 óra

Ünnepélyes megnyitó június 11., szerda délután 3 óra Előzetes könyvtári programok június 2., hétfő 11.00 Hahó, könyvtársak! Megyei olvasásnépszerűsítő játék szóbeli döntője. A vetélkedő győztesei, összesen 45 gyermek egyhetes balatoni táborozáson vehet részt

Részletesebben

DOBJ EL MINDENT _ ÉS OLVASS!

DOBJ EL MINDENT _ ÉS OLVASS! kitörési pont GOMBOS PÉTER DOBJ EL MINDENT _ ÉS OLVASS! Megjelent a PONT Kiadónál! Aligha kell bizonygatni, hogy átlag tizenévesek körében az olvasási kedv gyakran igen csekély. Szépirodalmat faló könyvmolyok

Részletesebben

TERÉZ ANYA. Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. SAJÁT SZAVAIVAL

TERÉZ ANYA. Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. SAJÁT SZAVAIVAL TERÉZ ANYA SAJÁT SZAVAIVAL Ne várjatok vezetőkre; tegyétek meg magatok, ember az embernek. Teréz Anya saját példáján tanított meg minket, mit jelent valójában élni az evangéliumot. Azt gondolom, hogy a

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 8

MagyarOK 1.: munkalapok 8 1. Kire igaz az állítás? Jelölje be, kire igaz az állítás! Megoldásait hasonlítsa össze a partnerével! 1. Harmincnégy éves. az apa a nagymama a nagynéni az anya a nagypapa a nagybácsi a fiú a kutya 2.

Részletesebben

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t www.nagy-otilia.hu Tanulmányok 2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar

Részletesebben

Cseh Gábor festőművész kiállítása a fővárosban (a TIT Stúdió Egyesület és a Pannon Palatinus József Nádor közhasznú alapítvány rendezésében)

Cseh Gábor festőművész kiállítása a fővárosban (a TIT Stúdió Egyesület és a Pannon Palatinus József Nádor közhasznú alapítvány rendezésében) Cseh Gábor festőművész kiállítása a fővárosban (a TIT Stúdió Egyesület és a Pannon Palatinus József Nádor közhasznú alapítvány rendezésében) Szekszárd régi utcáit, a már alig létező pincesorokat, ill.

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

HELIKONI ÜNNEPSÉGEK 2014. Keszthely. Zsűri jegyzőkönyv. Komolyzene-hangszerszóló Arany

HELIKONI ÜNNEPSÉGEK 2014. Keszthely. Zsűri jegyzőkönyv. Komolyzene-hangszerszóló Arany Arany Fődíj: Bonyhádi Petőfi S. Evangélikus Gimn. és Koll., Bonyhád - Daradics Tímea zongora 1. Vetési Albert Gimnázium - Veszprém... Czinege Lilla hegedű 2. Hévízi Bibó I. Gimnázium, SZKI és Kollégium

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XI. 13.) számú R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XI. 13.) számú R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 32/2009. (XI. 13.) számú R E N D E L E T E az egészségügyi

Részletesebben

Hallottalak sírni téged

Hallottalak sírni téged Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt

Részletesebben

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a tábor előtt megkezdődött, viszont itt még módunkban állt

Részletesebben

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.

Részletesebben

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter Gárdonyi Géza A zeneszerzı és a zenész Tanárai Édesapja citerázott, fuvolázott, gitározott Egerben Zsasskovszky Ferenc és Endre tanítják Hegedútanára: Ferenc karnagy, a Prágai Egyházi Zeneegylet, a Zsófia

Részletesebben

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt.

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt. Igazi ünnep Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz Szereplők: : Jacqueline János mester (az apa, aki cipész) : Ádám Gyermekei 1. gyerek (Klári): Ildikó 2. gyerek (Eszti): Anna 3. gyerek (Balázs):

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Első nap Körülbelül délután 1-re értünk jött egy kis busz, aminek örültem nagyon mert egyrészt milyen luxus már másrészt nem kellett cipelni a pont 15 kilogramm bőröndömet. Az út két óra volt Budapestre,

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Magyar nyelvi gyakorló

Magyar nyelvi gyakorló Dr. Galgóczi Lászlóné Magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak FELADATGYÛJTEMÉNY az elõkészítéstõl a kisbetûk megtanulásáig 1 Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Hogyan viselkedjünk? Illik nem illik 1. Beszélgessetek

Részletesebben

30. Lecke: Engedd el és Következtetés

30. Lecke: Engedd el és Következtetés 30. Lecke: Engedd el és Következtetés 30. Lecke : Engedd el és Következtetés Fogalmak: Engedd el Az eredmény az univerzum felelőssége. Határozd meg, hogy mit akarsz megvalósítani, hogy mi a célod, majd

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Szellemi cipó gyermekeknek

Szellemi cipó gyermekeknek Szellemi cipó gyermekeknek Berde Mózsa Kör egy éve Pontosan 2012. június 1-jén, több hónapos tervezés és gondolkodás révén indult útjára a Turulmadár Ifjúsági Iroda keretében, a Berde Mózsa Kör. A nehéz

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Bolgár György: Vasárnap délutána Grande Jatte-szigeten

Bolgár György: Vasárnap délutána Grande Jatte-szigeten Bolgár György: Vasárnap délutána Grande Jatte-szigeten Bolgár György Vasárnap délután a Grande Jatte-szigeten (Részlet) kép-regény (Részlet) ATHENAEUM Athenaeum 2000 Könyvkiadó Kft. www.athenaeum.hu ISBN

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. 5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és

Részletesebben

OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG HATÁROZATAI. 9/2009. (IV. 14.) Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottsági határozat:

OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG HATÁROZATAI. 9/2009. (IV. 14.) Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottsági határozat: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottsága OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG HATÁROZATAI 9/2009. (IV. 14.) Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottsági

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

Szülőföldjeim. Tatay Sándor 1. Életrajzi rejtvény B E K Ü L D É S I H A T Á R I D Ő : 2 0 1 1. O K T Ó B E R 3 1.

Szülőföldjeim. Tatay Sándor 1. Életrajzi rejtvény B E K Ü L D É S I H A T Á R I D Ő : 2 0 1 1. O K T Ó B E R 3 1. Tatay Sándor 1. B E K Ü L D É S I H A T Á R I D Ő : 2 0 1 1. O K T Ó B E R 3 1. Szülőföldjeim Életrajzi rejtvény Művelődési Otthon és Könyvtár Répcelak 2011 7 TATAY S ÁNDOR 1. Bakonytamási Sajátosan magyar

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Ópályi Hírlap. Székelyföldre zarándokolt a Baráti Kör

Ópályi Hírlap. Székelyföldre zarándokolt a Baráti Kör www.opalyi.hu Ópályi Hírlap Az Ópályiak Baráti Körének Lapja - Felelős kiadó: Tisza-kiadó Bt. - Eng. Sz: 710/2/1995 - www.obkweb.hu Főszerkesztő: Erdélyi Miklós - Szerkesztés: Farkas Ferenc - Nyomdai munkák:

Részletesebben

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia. Éljen az ifjú pár! Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam. (Gyökössy Endre) A boldogító IGEN-t korunkban sajnos

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

KÖSZÖNET. Zánkai tábor 2014

KÖSZÖNET. Zánkai tábor 2014 Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete 2120 Dunakeszi Garas utca 24 fsz 1 Telefon : 06-70-421-3473 noe.dunakeszi@gmail.com Zánkai tábor 2014 Oldal 1 Tisztelt Kísérőink, Önkéntes segítőink! A Dunakeszi

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom Varga Patrícia Félig megvalósult álom Marina két gyermekes boldog, vagy boldognak hitt családanya volt. Férjével sokat dolgoztak, hogy középszinten tudjanak élni. Ezért meg is volt szinte mindenük. Ahogy

Részletesebben

7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél!

7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél! 7. Hiba Irreális igényeid vannak ahelyett, hogy tökéletes férfit nevelnél! Nicholas Victor www.ferficsabitas.com A hetedik végzetes hiba, amit a nők elkövetnek párválasztáskor: Irreális igényeid vannak,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2006. február 13-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2006. február 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006. február 13-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a 2006. évi felsőoktatási szociális ösztöndíjrendszer elbírálásáról (BURSA HUNGARICA)

Részletesebben