DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Témavezető: Dr. B. Muskó Ilona tudományos főmunkatárs, a biológiai tudomány kandidátusa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Témavezető: Dr. B. Muskó Ilona tudományos főmunkatárs, a biológiai tudomány kandidátusa"

Átírás

1 DOKTORI ÉRTEKEZÉS A VÁNDORKAGYLÓ (DREISSENA POLYMORPHA) MEGTELEPEDÉSE, MENNYISÉGI VISZONYAI, ANYAGFORGALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPE, FILTRÁCIÓJA, VALAMINT BAKTÉRIUMKÖZÖSSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA Készítette: Balogh Csilla okl. környezetmérnök Pannon Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Veszprém Belső konzulens: Dr. Padisák Judit tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA Doktora Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnológia Tanszék, Veszprém Témavezető: Dr. B. Muskó Ilona tudományos főmunkatárs, a biológiai tudomány kandidátusa Készült: MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 28

2 A VÁNDORKAGYLÓ (DREISSENA POLYMORPHA) MEGTELEPEDÉSE, MENNYISÉGI VISZONYAI, ANYAGFORGALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPE, FILTRÁCIÓJA, VALAMINT BAKTÉRIUMKÖZÖSSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Balogh Csilla Készült a Pannon Egyetem Környezettudományi doktori iskolája keretében Témavezetők: Dr. Padisák Judit és Dr. B. Muskó Ilona Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton...%-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: Dr. Korponai János igen /nem Bíráló neve: Dr. Nagy Sándor Alex igen /nem. (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke

3 Tartalomjegyzék Kivonat 1 Abstract 2 Auszug 3 Bevezetés 5 1. Irodalmi összefoglaló A vándorkagylóelterjedése, mennyisége Rendszertani besorolása, inváziója Megjelenése a Balatonban, korábbi kutatási eredmények A Balaton, mint a vándorkagyló élőhelye A vándorkagyló megtelepedése, fejlődése, életciklusa A vándorkagyló ökoszisztémára gyakorolt hatása Kompetíciója más bevonatlakókkal Filtrációja, fécesz és pszeudofécesz kibocsátása Mikrobiális közösségre gyakorolt hatás Kutatásaink előzményei Célkitűzés Anyag és módszer A vándorkagyló megtelepedésének tanulmányozása A vándorkagyló mennyiségi viszonyai Hínáron Kövön Nádon 36

4 3.3. A terepi mintavételek részletei és az adatok feldolgozása A mért környezeti paraméterek A kagylóra vonatkozó paraméterek kalkulálása, populációösszetétel vizsgálata A használt statisztikai módszerek bemutatása A vándorkagyló filtrációja a Balatonban A vándorkagyló szerepe az anyagforgalomban A vándorkagyló bakteriális közösségre gyakorolt hatása Heterotróf baktériumtörzsek tenyésztése agaron DNS izolálása és PCR A közösség szerkezetének vizsgálata denaturális gélelektroforézissel A közösség anyagcseréjének nyomonkövetése közösségi szintű fiziológiai profillal Az üledék CHNS tartalma Eredmények A vándorkagyló megtelepedése térben és időben és az ezt befolyásoló tényezők és környezeti paraméterek A vándorkagyló mennyiségi viszonyai és 22-ben a balatoni hínárosban ben a Balaton köves parti zónájában ban a Balatont szegélyező nádasban A vándorkagyló szűrése a Balatonban A vándorkagyló szerepe az anyagforgalomban A vándorkagyló bakteriális közösségre gyakorolt hatása A heterotróf kolóniaképző egységek (CFU) számának elemzése lemezen 82

5 Mikrobiális aktivitás A tápanyag együttes hasznosítása A üledék CHNS tartalma Eredmények megbeszélése, következtetések A vándorkagyló megtelepedése térben és időben és az ezt befolyásoló tényezők és környezeti paraméterek A vándorkagyló mennyiségi viszonyai és 22-ben a balatoni hínárosban ben a Balaton köves parti zónájában ban a Balatont szegélyező nádasban A vándorkagyló szűrése a Balatonban A vándorkagyló szerepe az anyagforgalomban A vándorkagyló bakteriális közösségre gyakorolt hatása Összefoglalás Irodalomjegyzék A doktori tanulmányok során elfogadott, megjelent közlemények Egyéb kiadványfüzetben megjelent, elektronikusan is hozzáférhető közlemények Benyújtott közlemények Tézisek Theses 134 Köszönetnyilvánítás 137

6 Kivonat A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) több kontinens édesvizeiben is gyorsan kolonizáló, széleskörű alkalmazkodóképességgel bíró faj, mely az adott ökoszisztéma összetételét, működését jelentősen befolyásolja. Munkám során vizsgáltam azon élettelen és élő környezeti tényezőket (víz átlátszóság, mélység, vezetőképesség, ph, hőmérséklet, társulás összetétel) melyek hatással vannak a balatoni vándorkagyló térbeli és időbeli megtelepedésére, mennyiségi gyarapodására, olyan élőhelyeken, mint a hínáros, a nádas és a part menti köves zóna. Laboratóriumi körülmények között, inverz mikroszkóp, illetve CHNS-O elemanalizáló készülék segítségével tanulmányoztam a vándorkagyló táplálkozási (filtációs) dinamikáját, az élőhely (üledék) anyagforgalmában és a táplálékforrás (algafajok) lokális összetételének módosításában betöltött szerepét. Továbbá lehetőségem adódott az észak-amerikai Nagy Tavakban élő vándorkagyló populációk az élőhely baktérium közösségének összetételére (PCR és DGGE elektroforézis), mennyiségére (CFU szám meghatározás), aktivitására és anyagcsere mintázatára (BIOLOG identifikációs teszt) gyakorolt hatásának felmérésére. A Balatonban a vándorkagyló megtelepedésének dinamikája függött az aljzat minőségétől, a víz mélységtől és a parttól mért távolságtól. A vándorkagyló és a tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum) között a kolonizálható felületekért és a táplálékért folyó versengést állapítottunk meg, mely kapcsolat időben a vándorkagyló kezdeti inváziójának fokozatos csökkenésével, és ezzel párhuzamosan a tegzes bolharák dominanciájának növekedésével volt jellemezhető. A vándorkagyló tisztítási rátája 6-72 ml kagyló -1 óra -1 között változott. A Balatonban megtelepedett kagylóállomány - melynek össztömege elérheti a 88 tonnát filtrációs kapacitását 1,7 millió m 3 víz nap -1 -ra becsültük, mely a teljes víztömeg megközelítőleg,1 %-át teszi ki. A vándorkagyló kibocsátott anyagcseretermékei szénnel és nitrogénnel terhelték a víztestet és elősegítették r-stratégista algafajok elszaporodását. A kagyló méretével együtt nőtt a kagyló filtrációs rátája és egyúttal a kibocsátott anyagcseretermék mennyisége, valamint a kagyló lágyszövetét alkotó szén, nitrogén és kén tartalom is. A vándorkagyló kolónia befolyásolta az élőhely üledék összetételét, ezzel kedvező körülményeket biztosított egyes baktériumfajoknak, valamint módosította a fenéküledék élőközösségének szerkezetét, aktivitását és anyagcsere diverzitását. Eredményeink alapján a vándorkagyló a Balaton parti övének domináns tagja. Dinamikus filtrációja következtében befolyásolja az üledék szén és nitrogéntartalmát, az élőhely közösség alga és baktérium összetételét, ezáltal döntően képes meghatározni a tavak ökológiai állapotát. 1

7 Abstract SETTLING, QUANTITATIVE TRENDS, FILTRATION OF ZEBRA MUSSEL (DREISSENA POLYMORPHA) AND THE EFFECT OF THE MUSSEL ON THE MATTER-ENERGY FLUX AND ON THE BACTERIAL COMMUNITY The present study dealt with studying the conditions of settling and the impact on the surrounding of the rapidly colonizing invasive species, the zebra mussel (Dreissena polymorpha). The environmental parameters (water transparency, depth, conductivity, ph and temperature) influencing the spatio-temporal pattern of colonization on submerged macrophytes, reed, and stones of the littoral zone of Lake Balaton were studied in situ. In laboratory conditions, the filtration rate and clearance potential, the contribution in matter-energy flux and on the composition of the phytoplankton community were investigated by microscopic follow up and a CHNS-O analyzer. In North American lakes the impact of the mussel on the bacterial community structure, metabolic activity and metabolic diversity was studied by determination the colony forming units (CFU), applying BIOLOG assay, PCR technique, and denaturing gradient gel electrophoresis (DGEE). The settling dynamic of zebra mussel depended on the surface of the substrate, the water depth and the distance from the shoreline. The density on exposed subtrata increased by 18,643 ind m -2 d -1.A competition for the settling place and food was detected between Dreissena and the amphipod Chelicorophium curvispinum. After the initial invasion the relative abundance of zebra mussels decreased and finally Chelicorophium curvispinum became dominant species on the exposed substrata. However, in most of the sampling zone the permanent dominance of zebra mussel was observed especially in its spawing period. They were also found to be the first and most successful re-colonizing species when dry period was over. Filtration rate of zebra mussel ranged between 6-72 ml ind -1 h -1. It could be estimated that the assumed 88 tons Dreissena of the lake are able to filter out algae from 1,7 million m 3 water day -1 which volume means the,1% of Lake Balaton. Excretes of the mussel increased carbon and nitrogen content of the sediment and therefore provide an excellent nutrient for the r-strategist algae species. The carbon, nitrogen and sulfur concentrations measured from mussel tissue as well the filtration rate increased together with the body size. Dreissena clusters provided better condition for certain bacteria, hence could modify the structure, activity and metabolic diversity of the benthic bacterial community. 2

8 Zusammenfassung DIE ANSIEDLUNG, DIE QUANTITATIVE VERHÄLTNISSE, DIE FILTRIERUNG UND DIE ROLLE IN DEM STOFFWECHSEL BZW. AUF DIE BAKTERIELLE GEMEINSCHAFT DER WANDERMUSCHEL (DREISSENA POLYMORPHA) Der Schwerpunkt unser Studien war die Untersuchung der Ansiedlung, der quantitative Festlegung, der Rolle in dem Stoffwechsel und des Einflusses auf die bakterielle Gemeinschaft der Wandermuschel (Dreissena polymorpha). Parallel zu den Muschel-Probeentnahmen wurden auch wasserchemische Messungen durchgefürt (Bestimmung der Sichttiefe mit der Secchi-Scheibe, Wassertiefe, Leitfähigkeit, ph, Temperatur). Wir haben die Frage gestellt, welche Faktoren die Ansiedlung der Wandermuschel und die räumliche und zeitliche Wandlung der Ansiedlung beeinflussen und bestimmen. Zur Bestimmung der Muscheldichte wurden Proben von der Wasserpest, vom Steinufer und vom Schilfdickicht in dem Plattensee genommen. Die Individuendichte der Algen wurden mit der Hilfe von Stereomikroskop und der Inhalt des Kohlenstoffs, des Stickstoffs und des Schwefels von Proben wurden mit dem CHNS-O Apparat bestimmt. Ihre Filtrierung wurde untersucht, ihre Filtrationsrate und ihre Wasserreinigung-Potenzial kalkuliert und ihre Rolle im Stoffwechsel des Sediment bzw. in der Modifikation der Artenzusammensetzung von Algen bestimmt. Zu Untersuchungen von Bakterien wurden molekularbiologische und mikrobiologische Methoden verwendet. In dem Kolonisation-Experiment haben wir die Kompetition zwischen Dreissena polymorpha und Chelicorophium curvispinum untersucht. Am Ende des Experiments haben wir bemerkt, dass Chelicorophium curvispinum die dominante Art war. Im Plattensee ist deshalb dem Ergebnis nach, vom Anfang der Invasion auch Chelicorophium curvispinum an verschiedenen Oberflächen (Schilf, Stein, Wasserpest) dominant. Im Jahre 24, in den Dürreperioden, wurde die Muschel ganz zurückgedrängt. Später wurde es bemerkt, dass die Muschel an der wasserbedeckten neuen Oberflächen parallel mit der Steigung der Wasserhöhe weit verbreitet war. Die Filtrationsrate der Wandermuschel schwankte zwischen 6-72 ml Muschel -1 Stunde -1. Die in dem Plattensee sich verbreitende Muschelpopulation, -Gesamtgewicht 88 Tonnen- kann täglich 1,7 Millionen m 3 Wasser von den Algen reinigen. Diese Wassermenge ist,1 Prozent der Gesamtwassermenge des Plattensees. In unseren Experimenten haben die r-strategen der Algenarten an den durch die Muschel entleerenden Substanzen regelmäßig sich vermehrt. Zusammen mit der Gröβe der Wandermuschel ist ihre 3

9 Filtrationsrate und zugleich die Menge der entleerenden Stoffwechselprodukten, bzw. der Kohlenstoff, der Stickstoff und der Schwefel in dem Muschelgewebe gewachsen. Die Dreissena Kolonie wirkt auf die in der Nähe vorgehende Vorgängen ein, unter anderem auf die Umgebung des Sediment. So macht es möglich für bestimmte Bakterienpopulationen dominant zu sein, und gleichzeitig ändert es die Struktur, die Aktivität, den Stoffwechsel der Gemeinschaften von Bodensediment. 4

10 Bevezetés A Káspi-tó és a Fekete-tenger vidékéről származó vándorkagyló (Dreissena polymorpha) az egyik legsikeresebb r-stratégista faj (Vanderploeg és mts., 22), melynek inváziója az 192- as években kezdődött meg, majd a hajóközlekedés fejlődésével párhuzamosan teljesedett ki. Egész Európában, majd Amerikában is gyorsan elterjedt. A Balatonban tömeges inváziójára 1933-ban figyeltek fel (Sebestyén, 1934; Entz és Sebestyén, 1942). A kagyló ma, az invázió után is nagy sűrűségben található elsősorban a part megerősítését szolgáló köves zónában, a nádon (Lakatos és mts., 21), a hínáron (Muskó és Bakó, 25) és egyéb, megtelepedésre alkalmas, alámerült szubsztrátumon, a parti öv gerinctelen élővilágának jelentős hányadát képezve. A vándorkagyló megjelenésével előre megjósolhatatlan változásokat indukál. Nagy peteprodukciója a megtelepedésre alkalmas felületeken a kagyló tömeges megjelenését eredményezi. A vándorkagyló a víztestből rendkívül hatékonyan képes kiszűrni a részecskéket, eltávolítva ezáltal az algákat, a lebegőanyagokat, a baktériumokat és a zooplanktont, melynek révén nő a víz átlátszósága és módosulhat az alga összetétele (MacIsaac és mts., 1991, 1995; Cotner és mts., 1995; Horgan és Mills, 1997; Pillsbury és mts, 22). Az átszűrt részecskék egy részét szervesanyagban gazdag (Ricciardi és mts., 1997) fécesz és pszeudofécesz formában tömöríti és bocsátja vissza a víztestbe, ezáltal fontos szerepet tölt be az itt végbemenő anyag- és energiaforgalomban (Stanczykowska és mts., 1976). A vándorkagyló táplálékforrása a bukó vízimadarak és a halaknak (Ponyi, 1994; Speciár és mts., 1997; Bozzay és Hegedűs, 1978). A kagylók fontos láncszemet jelentenek a litorális régió anyag és energiaforgalomában, többek közt az elsődleges megtermelt szerves anyag átalakítása, a lebegőanyagok és egyéb szerves anyagok lebontása, valamint a bentikus makroszkópikus gerinctelenek és a vízi csúcsragadozók szempontjából (Entz és Sebestyén, 1942; Specziár és mts., 1997). Mindebből adódóan méltán illetik e világviszonylatban jól kutatott fajt az ecosystem engineer (Jones és mts., 1994; Karatajev és mts., 1997, 22;Vanderploeg és mts., 22), azaz az ökoszisztéma arculatának jelentős formálója megjelöléssel. A Balatonban a vándorkagyló funkcionális ökológiai jellemzőiről kevés adat áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy a vándorkagyló domináns a Balaton megtelepedésre alkalmas felületein. Jelentőségét a fentebb leírtak egyértelműen alátámasztják, így vizsgálata 5

11 fontos és meghatározó a tó ökoszisztémájának ismerete szempontjából. A részleteket tekintve kevéssé ismeretes a Balatonban a vándorkagyló mennyisége, a kagyló megtelepedése, táplálkozása és a táplálkozással kapcsolatos ülepítési tevékenysége (fécesz és pszeudofécesz képzése), a remineralizáció és a tisztítási ráta. Valamint annak ellenére, hogy jelentős interakció áll fenn a baktériumközösség és a vándorkagyló között, igen keveset tudunk a vándorkagyló bakteriális közösségre gyakorolt hatásáról. 6

12 1. Irodalmi összefoglaló 1.1. A vándorkagyló elterjedése, mennyisége Rendszertani besorolása, inváziója A Dreissena polymorpha Pallas magyarul vándorkagyló, vagy oroszkagyló, a Mollusca (puhatestűek) törzs, Lamellibranchiata (Kagylók) osztály, Heteroconchae (felsőrendű kagylók) alosztály, Eullamellibranchiata (lemezkopoltyúsok) rend, Dreissenidae családba tartozó, szilárd felületen megtelepedő, szűrő szervezet, mely intenzív inváziója révén hívta fel magára a figyelmet világszerte (1. kép). 1. kép. Vándorkagyló turzás az IJsermeer tó (Hollandia) partján A dreisenid kagylók, mint a Dreissena polymorpha és az azonos családba tartozó Dreissena bugensis általában nem őshonosak jelenlegi élőhelyeiken. Eredeti hazájuk a Káspi-tó és a Fekete-tenger édes és brakkvízelvezető medencéi (Starobogatov és Andreeva, 1994). Vándorlásuk véletlenszerű, jellemzően hajókon és csónakokon történő transzport, melyekre bisszuszfonal segítségével erősítik magukat, lárvájuk pedig a hajók ballasztvizében jut el távoli vízi ökoszisztémákba. A gazdaság globalizációja és a kereskedelem fejlődése jelentősen hozzájárult az inváziós édesvízi kagylófajok (legjelentősebbek: Dreissena polymorpha, Dreissena bugensis, Corbicula fluminea, Corbicula fluminalis és Limnoperna fortunei) tömeges előretöréséhez. Az inváziós fajok elterjedése általában nem egy lassú folyamat, hanem nagy távolság megtétele igen rövid idő alatt történik, mely gyors előretörésükhöz, térhódításukhoz vezet. Ezt számos emberi tevékenység felgyorsíthatja, pl. hajózható csatornák kiépítése, víztározók létesítése, politikai országhatárok módosulása, a politikai rendszer átalakulása, mely maga után vonja a határok elhelyezkedésének, a határon történő átlépés feltételeinek, a kereskedelemnek és a környezetjognak a változását, beleértve az esetleges migrációt is (Karatayev és mts., 27). A származás vizsgálatok azt mutatják, hogy a vándorkagyló valamivel több, mint két évszázad alatt igen gyors ütemben terjedt el mesterséges és természetes vízi utakon, a kereskedelem fejlődésével kiépített csatornákon és az ezzel összeköttetésben lévő 7

13 folyókon. Dél Oroszországból a keleti-tengeri tartományokba az 17-as évek végén, az 18-as évek elején (Karatayev és mts., 23), s innen szintén közvetítő csatornákon át egész Európába (Nalepa és Schloesser, 1993), majd Amerikába is (Herbert és mts., 1989) eljutott. Inváziója és mennyisége elsősorban a geomorfológiai adottságok, a fitoplankton és a vízminőség függvényében alakul (1. táblázat). 1. táblázat. A vándorkagyló maximális denzitása különböző tavakban és folyókban. Terület Denzitás [ind m -2 ] Referenciák Lake Mikolajskie 2.2 Stanczykowska, 1975 River Rhine The Netherlands (1989) 21. Bij de Vaate és mts., 1992 Polish Lakes 6.72 Stanczykowska és Lewandowski, 1993a Lake Garda 2. Franchini, 1978 * Lake Constance 21. Walz, 1975 Lake Constance 33. Werner és mts., 25 Lake Zurich 3. Burla és Lubini-Ferlin, 1976 * Lake Dojran Sapkarev, 1975 * Dneprodzerzhinsk Reservoir Gaidash és Lubanov, 1978 * Szczecin lagoon 114. Wiktor, 1963 * Lake Erie ( ) 342. Leach, 1993 Lake Huron 3. Nalepa és mts., 1995 Lake Ontario (2) Dermott és mts., 23 Illinois River (1993) 1. Schloesser és mts., 1996 *(Bij de Vaate, 1991) Számos tanulmány kulcsfontosságú tényezőként említi még a kalcium koncentrációt a kagylók elterjedését illetően (Mellina és Rasmussen, 1994; O'Neill, 1996), és egyben rámutattak arra, hogy a legkiválóbb módszer a vándorkagyló élőhelyének meghatározására a kalcium koncentráció mérése. A kagylóhéj fő komponense a kalcium, melyből a kagyló héjképzése során jelentős mennyiséget igényel és egyben esszenciális a kagyló fejlődéséhez és reprodukciójához. Sprung (1987) kimutatta, hogy 12 mg l -1 kalcium koncentráció alatt a kagyló nem termel lárvát. A belorusz tavakban a vándorkagyló csak 25,4 mg l -1 kalciumtartalom mellett volt megtalálható (Karatayev, 1995), Észak-Amerikában azonban az európai adatoktól eltérően már 13 és 25 mg l -1 értékek mellett, sőt 8,5 mg l -1 kalciumtartalomnál is előfordultak kagylók (Strayer és mts., 1996; Mellina és Rasmussen, 1994; Hincks és Mackie, 1997). 8

14 A vándorkagyló a Duna vízrendszerében 179-ben jelent meg, Magyarországon az első példányt ekkor írta le Grossinger János a Holt-Zsitva és a Büdös-ér vizsgálata során (Bozzay és Hegedűs, 1978). Hazánkban a Balatonon (1932) kívül a Dunában és mellékvizeiben fordul elő (Oertel és Nosek, 23; Bódis, 27). A Szigetközben az ugyancsak inváziós Corbicula fluminea a leggyakoribb faj, a vándorkagyló pedig második legnagyobb gyakorisággal fordul elő. Míg az 199-es évekig az erős áramlásnak kitett területen, addig 21-től különösen a főági szakaszon található meg (Bódis, 26). A Tiszában elvándorolt egészen Szolnokig és itt benyomult a Zagyvába is. A Tisza alsó folyásában a múlt század elején már nagy valószínűséggel élt, ahogy azt a Nemzeti Múzeum gyűjteményében lévő, Törökbecse mellett gyűjtött példányok bizonyítják (Bozzay és Hegedűs, 1978). Az Európát behálózó csatornák megépítését követően a nemzetközi kereskedelem jelentős fellendülését követően a londoni Docks-ban 1824-ben látták először a vándorkagylót s ma már Anglia és Skócia minden folyójában jelen van (Kerney és Morton, 197). Poroszországi kikötőkben 1825 óta gyakori ban a Rajna torkolatáig jutott, később pedig bevándorolt a Loire folyóba is (Richnovszky és Pintér 1979). A vándorkagylót később behurcolták Németországba (183) (2. kép), Belgiumba (1833), Franciaorszába (1838), Dániába (184), majd az 192-as évektől Európa délnyugati és középső részére (Starobogatov és Andreeva, 1994). Annak ellenére, hogy Angliában az 18-as években megjelent, Írországban csak 1997-ben (Minchin, 2), Spanyolországban pedig csak 21-ben (Bij de Vaate és mts., 22) írták le először. Az Európában való elterjedést mutatja be a 1. térkép. 2. kép. Kőre telepedett vándorkagyló Mondsee (Ausztria) 9

15 Kaszpi-tenger Fekete-tenger tenger térkép. A vándorkagyló inváziószerű terjedése Európában A vándorkagylót 1986-ban Észak-Amerikába is behurcolták, a Kelet-Európából Amerikába közlekedő hajók ballasztvize által. Első példányát a St. Claire tóban találták 1986-ban (Herbert és mts., 1989). A megjelenést követően, 2 év alatt rendkívüli gyorsasággal elszaporodott a Nagy Tavak mindegyikében és a környező, ezekkel összeköttetésben lévő vizekben is elszaporodott, számos más édesvízi szervezettel együtt. A Mississipi folyó keleti részében nagy mennyiségben előfordul, többek közt annak csatornahálózatában (Bobeldyk és mts., 25). A vándorkagyló hatása az észak-amerikai vizekben igen jelentős: a nagy vándorkagyló denzitás (1. táblázat) és a geomorfológiai adottságok következtében megjelenő tömeges inváziója révén. Ezen tavakra jellemző köves fenéküledék és a vándorkagyló számára ugyancsak kiváló, megtelepedésre alkalmas felületet jelentő, azonos családba tartozó Dreissena bugensis (a D. polymorpha-val ellentétben ez a faj a puha üledékben is képes élni) későbbi megjelenése (May és Marsden, 1992) is hozzájárul az ott jellemző jelentős vándorkagyló denzitáshoz. A Dreissena 1

16 bugensist a Nagy Tavakban a vándorkagyló megjelenésével közel egy időben, az 198 évek közepén hurcolták be (Mills és mts., 1993), ezzel szemben Európában nem terjedt el, annak ellenére, hogy a 2. század folyamán ezekkel a területekkel összeköttetésben lévő vizeken intenzív hajóközlekedés volt jellemző. A vándorkagyló évente több millió dolláros kárt okoz az ipari és háztartási létesítmények vízvezetékének eltömítésével, korróziós folyamatok indukálásával (3. kép). 3. kép. Vándorkagyló kísérletben használt laboratóriumi eszköz csavarjainak korróziója Megjelenése a Balatonban, korábbi kutatási eredmények Sebestyén Olga adatai szerint (Sebestyén, 1934) a Dreissena polymorpha első két példányát szeptember 12.-én találták a tihanyi Kis-öbölben egy-egy tavi kagylóra (Anodonta cygnea) telepedve. A Balatonba való bekerülését tekintve, nagy valószínűséggel halászati eszközökkel és vízi járművekkel (4. kép) hurcolták be a Dunából a Sió-csatornán keresztül a tegzes bolharákkal (Chelicorophium curvispinum; Sars, 1895) együtt (Grossinger, 1791; Sebestyén, 1934, 1938). 4. kép. A Dunán és a Sió-csatornán át közlekedő hajó; feltehetően ennek fenékdeszkájára erősödve hurcolták be a vándorkagylót a Balatonba A Dreissenával közel rokon a Congeria Partsch nemzetség, melynek fajai valamikor miocén- és pliocénkori, kiédesülő-félben lévő tengereket népesítettek be. Így a Balaton helyén hullámzó Pannon tengerben éltek nagy számban. Congeria maradványok (fosszíliák) a Balaton környékén gyakoriak és búbrészük "kecskekörmök" néven általánosan ismeretes nyaráig a Balatonban mindössze tíz magányos vándorkagylót gyűjtöttek össze (mindegyiket Tihanyban), a nyár második felében azonban a tó több területén egyre nagyobb 11

17 számban volt megtalálható júliusától 1934 áprilisáig az összegyűjtött kagylók 67,2%-a vándorkagyló volt ben már a strandolók figyelmét is felkeltették a lépcsőkön, parti tárgyakon megtelepedő vándorkagyló csoportosulások (Sebestyén, 1937) októberére a felnövekedett egyedek hossza elérte a 2-16 mm-t, melyek 75 %-a 4-11 mm közötti volt tavaszára a kagylóturzások jelentős mennyiségét a vándorkagyló alkotta a Tihanyi-rév környékén októberben 2-1 mm méretű egyedek voltak jellemzőek, melyek 77,6 %-a 2-5 mm-es volt. Mindezek a növekedés lassulását mutatják (Sebestyén, 1937) ban a vándorkagyló lárvák mennyisége a vízmélységtől függően 4-27 ind l -1 között változott Tihanynál (Entz és Sebestyén, 1942) ban a Keszthelyi-öbölben csupán üres vándorkagyló héjakat (51 ind m -2 ) találtak (Entz és mts., 1963), 1982-ben szintén csak héjakat találtak, mennyiségük azonban sokkal jelentősebbnek (8. ind m -2 ) mutatkozott (Entz, 1982) ben Lakatos 2-8 egyedet talált 1 cm 2 nádfelületen, a parti köves zónában pedig tömeges előfordulását regisztrálta. A tihanyi szennyvíztisztító telep befolyójánál és a Tihany- Gödrös nádas területénél (kontroll) végzett biotekton vizsgálatok (élőbevonat analízis) során megállapították, hogy a szennyvíztisztító telep befolyójánál kevesebb a vándorkagyló, mint a kontroll területen, mely egyértelműen a szennyező hatásnak tudható be (Lakatos, 1979). A Balatonban a vándorkagyló a bukó vízimadarak (Fuligula ferina, Bucephala clangula, Fulica atra, Aythya fuligula és Anas platyrchynchos) és a halak (főként ponty és keszegfélék: Cyprinus carpio, Blicca bjoerkna) - különösen a veresszárnyú koncér (Rutilus rutilus) - számára szolgál jelentős táplálékforrásul (Entz és Sebestyén, 1946; Bozzay és Hegedűs, 1978; Bíró, 1974; Ponyi, 1994; Specziár és mts., 1997). Entz 1981-es munkája szerint a vándorkagyló mennyiségének drasztikus csökkenése a szárcsaállomány jelentős őszi-téli növekedésével (kifalással) magyarázható (Entz, 1981). A Bódeni-tó sekély vízterületein ősztől tavaszig vándorkagyló állomány megcsappanása figyelhető meg, mely ugyancsak a szárcsák tömeges kifalásának a következménye (Werner és mts., 25). A veligera lárva a halivadékok értékes táplálékforrása lehet (Stanczykowska, 1977). Richnovszky (1981) a vándorkagyló állomány csökkenése szempontjából nem tartja elégséges magyarázatnak a halak és a szárcsák tömeges kifalását, inkább Ponyi és más szerzők megállapításait támogatja, miszerint a tó eutrofizálódásának előrehaladását jelzi a kagylópusztulás. A Mazuri-tavak esetében ugyanis a fokozódó eutrofizációval magyarázták az 12

18 egyre jobban visszaszoruló vándorkagyló állományt, egyes tavakban a drasztikusabb eutrofizációból adódóan mára már teljesen eltűntek a vándorkagylók (Stanczykowska, 1997; Stanczykowska és Lewandowsky, 1993a, 1993b). Ponyi 1982-ben összegezte a vándorkagyló egyedszámra vonatkozó adatokat, s megállapította, hogy míg 1966-ban ind m -2, addig 1968-ban ind m -2 között változott a Balaton egyes medencéiben. Eredményei alapján egy kifejlett balatoni vándorkagyló megközelítőleg 1 cm nagyságú (Ponyi, 1985) ban a Balatonban Tihanynál a mederfenék közelében ind m -2 vándorkagylót találtak (Kozák és mts., 1998). Az első vándorkagyló biomasszára vonatkozó adatokat Muskó és Bakó (22, 25) közölte. A Balatonba helyezett mesterséges felületeken (kémcsőkefe és csempe) megtelepedő gerinctelen állatok vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a vándorkagyló a kolonizáló állatok jelentős hányadát alkotta (Lakatos és mts., 1997; Kozák és mts., 1998; Muskó és Russo, 1999). A mesterséges aljzatok benépesülési dinamikájának tanulmányozása során a kihelyezett kémcsőkefékre eleinte a vándorkagyló telepedett meg, később azonban a tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum) kiszorította a vándorkagylót (Muskó és Russo, 1998, 1999) nyarán a vándorkagyló lárvák tekintélyes mennyiségben voltak jelen a Balaton nyíltvizében kelet-nyugat irányú (B.akarattya-Tihany-B.akali-Szigliget) emelkedő gradienst (9,4-75,5 ind l -1 ) mutatva. Májusban, amint a víz hőmérséklete a 17 C-ot elérte megjelentek az első lárvák, melyek nyár közepére már jelentős mennyiségben voltak jelen, egyes nyugati területen akár a 25 ind l -1 értéket is meghaladták (Muskó, 21; G.-Tóth, 1999). 21-ben a vándorkagyló lárva denzitása a Balatonban átlagosan,86-74,59 ind l -1 volt között lecsökkent,28-16,25 ind l -1 értékre, majd a vízszintemelkedéssel párhuzamosan növekedett a veligera lárva mennyisége és 27-ben már 2,57-33,34 ind l -1 között változott (G.-Tóth és mts., benyújtott dolgozat). A hínáros élőbevonatában a vándorkagyló 2-64 %-ban fordult elő (G.-Tóth és mts., 22). Az Alsóörs-Siófok-Szigliget-Balatonfenyves tengely mentén vett mintavételek alapján a parttól távolodva a zooplanktonban a vándorkagyló lárva százalékos arányának növekedése figyelhető meg. Míg partközelben a zooplankton 3%-át teszi ki, a nyíltvízben elérheti akár a 1 %-ot is (Németh, 23). 13

19 Összességében azt lehet mondani, hogy a kezdeti tömeges, inváziószerű vándorkagyló megtelepedés (193-as évek) oka a megfelelő életkörülmények és a természetes ellenség hiánya volt. Egy bizonyos maximális kifejlődés után a kagyló denzitása csökkent, jelentős pusztulást követően pedig (Sebestyén, 1937) egy új biocönotikus egyensúly állt be (Entz, 1941), melyben a kezdeti értékekhez képest mind a kagylók mérete, mind a száma jelentősen csökkent. A Balatonban tapasztaltak (Richnovszky, 1981), néhány Balatonban végzett terepi felmérés (Lakatos, 1979) és nemzetközi eredmény (Stanczykowska, 1997; Stanczykowska és Lewandowsky, 1993b) alapján is arra a következtetésre jutottak, hogy az eutrofizálódás fokozódásával visszaszorult a vándorkagyló. A kagyló mennyisége időnként csökkent, időnként pedig nőtt, s több mint 7 év elteltével a lárva adatok alapján napjainkban újra a kagyló előretörése tapasztalható (G.-Tóth és mts., 22; G.-Tóth és mts., benyújtott dolgozat) A Balaton, mint a vándorkagyló élőhelye A Balaton a Föld egyik legjobban kutatott, Közép-Európa legnagyobb édesvizű sekély tava (átlagos mélység: 3,2 m; területe: 596 km 2 ; partvonala: 24 km; 78 km hosszú; 4,5-12 km széles; térfogata: 2 km 3 ). A tó legmélyebb pontja a Tihanyi-félsziget déli csúcsa előtt végignyúló árokszerű mélyedés, a Kút, melynek mélysége megközelítőleg 11,5 méter. A tó medencéjének elhelyezkedése, alakja, valamint a domináns, erős észak-nyugati szél miatt a hullámverés a déli partot építi, az északi part vonalát pedig pusztítja. A tó teljes víztömegének mozgása szempontjából a legjelentősebbek a tihanyi-szorosban és a délnyugati tórészben keletkező áramlások. A Balaton nagyobb mint 5 km 2 -es vízgyűjtő területe hazánk határain belül található. A tó vizének évi természetes ingadozása közel 1 m-t tesz ki, s e periodikus ingadozásokat 1863 óta próbálják szabályozni a Sió-csatornával, valamint a Sió-zsilippel. Csapadékos esztendőben a zsilip kinyitásával elárasztják a Sió-csatornát, azonban főként a nyári időszakban a nagy párolgásból adódó vízszintcsökkenés miatt a Sió-zsilipet időnként zárva tartják. A tó vízszintjét 1997-től 7-11 cm (minimum és maximum szint) közt szabályozták (Varga, 25). 2 nyarától a vízszint folyamatosan csökkent, az extrém meleg, csapadéktalan nyár és a nagy párolgás következtében. 23 októberére a vízszint jelentősen csökkent (23,7 cm), a tó 14

20 történetének egyik legaszályosabb periódusát (2-23) követően (Varga, 25). Hasonlóan alacsony vízszinteket korábban 1921-ben, 1949-ben és 1961-ben is feljegyeztek (1. ábra). Átlagos vízszint: 75 cm Átlagos vízszint: 88 cm 1. ábra. A vízszint változása között (Varga, 25). A Balaton partvonalának hossza jelentős, ebből adódóan a parti öv - keskenysége ellenére - igen fontos élettér. A mederfenék iszapos (Lóczy, 1894; Miller és Wagner, 1978), homokos üledék, így a partot megerősítő, 15 km hosszan elnyúló mesterséges kőszórások, a nagy kiterjedésű nádasok és a szigetszerűen elterülő hínárosok felülete (a tó 5%-át borítja vízi növényzet, mely túlnyomó részt hínár és nád [Ponyi, 1981]), mint szilárd, megtelepedésre alkalmas szubsztrátum jelent elsősorban élőhelyet a vándorkagylónak. A Balaton nagy kiterjedésű állóvíz, azonban sekélységéből adódóan a vízszínt változása jelentősen befolyásolja a megtelepedésre alkalmas felületeken a vándorkagyló mennyiségének alakulását. A vízszintcsökkenés hatására a tó litorális zónája eltolódik, változik a fény lehatolása, a fény intenzitása a mederfenéken, valamint a bentosz vertikális zonációja figyelhető meg (Palomäki, 1994). Az ebből adódó fényviszonybeli változások a litorális zónában a legszembetűnőbbek, ahol számos bentikus organizmus él együtt. A tó közti eutrofizációs periódusát (Herodek, 1988) oligotrofizálódás követte. A fitoplankton biomasszája azonban nemcsak időben, de térben, a tó hossztengelye mentén is változik. A hossz-szelvény vizsgálatok alapján a Szigligeti és a Keszthelyi-medence a tó 15

21 legeutrófabb területe. A Keszthelyi-medencében kis mértékben, esetenként jelentősen, nagyobb biomassza jellemző, mint a Szigligeti-medencében és a keleti medence felé haladva csökken a biomassza értéke (Padisák, 1994, 22; Padisák és Reynolds, 1998; Tátrai és mts., 2; Vörös és mts., 2; Jolánkai, 21). A Balaton vízminőségének javulása elsősorban a kis-balatoni szűrőrendszer -nek köszönhető, mely természetes úton tisztítja a Zala folyó vizét. Így a foszforterhelés kb. felére csökkent, a tározó az algák számára legkönnyebben felvehető foszfátnak 9%-át tartja vissza, s emellett a nitrogén visszatartás sem elhanyagolható. A tó közvetlen parti sávjának és a vízgyűjtő terület településeinek csatornázottsága jelentős mértékben kiépült, ezzel megakadályozva a talajvíz fokozódó elszennyeződését, valamint a szennyezőanyagok ilyen módon történő tómederbe jutását A vándorkagyló megtelepedése, fejlődése, életciklusa Radiológiai vizsgálatok a vándorkagyló élettartamát 3-4 évben állapították meg, az állat csak speciális esetben él 4 évnél tovább (Morton, 1969). Más szerzők szerint a vándorkagyló általában 2-9 évig él, a maximális méretét - mely 4 mm körüli év alatt éri el (Mackie és mts. 1989; Smirnova és Vinogradov 199; Mackie 1993; Mackie és Schloesser 1996). A Balatonban egy kifejlett kagyló megközelítőleg 1 cm nagyságú (Ponyi, 1985). A gametogenezis ősszel, vagy télen kezdődik, a peték általában nem egyszerre, hanem az egész vegetációs időszak alatt (késő nyárig, vagy kora őszig nyúlik el) termelődnek. A peték 7 µm nagyságúak, igen jelentős mennyiségben keletkeznek (több tízezer, millió darab) (Mackie és mts. 1989; Sprung 1993; Mackie és Schloesser 1996; Nichols 1996; McMahon 1996) és azonnal osztódni kezdenek. A nőstény által fehér felhő formájában kibocsátott peték gyorsan leülepednek a mederfenékre. A spermiumok a hímekből szintén fehér felhőként távoznak. Az állatok fő tenyészideje májustól október közepéig tart, melyhez a szükséges minimális hőmérséklet C (Lvova és mts., 1994). A kagylólárvák 2-9 nappal a megtermékenyítést követően már 7-1 µm hosszú héjjal rendelkeznek (Sprung 1993; Ackerman és mts. 1994). A planktonikus lárvaállapot stádium (2. 16

22 ábra/a, b kép) 6-8 hétig tart, s mivel a lárvák nagyon aprók, úszóképességük pedig nagyon csekély, korán letelepszenek (2. ábra/c-e kép). A planktonikus lárva mozgása rendszerint egy passzívan mozgó részecskéhez hasonlítható, azaz véletlenszerű (Zimmer és Butman, 2). Amikor a lárva érintkezik a felülettel a bisszusz mirigy által termelt váladék a vízben fonalszerűen megszilárdul, s ezzel a 1-2 merev szálból álló bisszusszfonallal lehorgonyozza magát különböző tárgyakra, kövekre, rákokra, kagylókra (általában Unio- vagy Anodonta fajok héjaira), hínárra, nádszálakra, esetenként az üledékbe (Ackerman és mts., 1994; Mellina és Rasmussen 1994; Nichols 1996; Berkman és mts. 1998). Előfordulhat az is, hogy a végleges megtelepedés előtt esetlegesen néhány órán, néhány napon keresztül egyéb élőhelyre elmászik (Kobak, 21), jobb felületet keres a letelepedéshez: ez esetben a kagyló akár 7 cm-t is megtesz egy éjszaka alatt (Ackerman és mts., 1994). Gyakran a post-veligera és a fiatal kagyló a hullámokat kihasználva, a lesüllyedést elkerülve, a bisszusz fonalak segítségével úszó felületekre telepedve nagy távolságok megtétele után áttelepedik más felületre (Lewandowski, 1982; Martel, 1993, Baker és Mann, 1997, Horváth és Lamberti, 1997). A letelepedő stádium elején, az aktív táplálkozás megkezdésekor igen jelentős mortalitás tapasztalható, mely európai vizek esetén akár 99%-ot is elérhet. A veligera (mérete µm, 2. ábra) potenciális préda az igen széles mérettartományban (,4 µm-től [Cotner és mts., 1995] 1,2 mm-ig [Horgan és Mills, 1997]), rendkívül hatékonyan és intenzíven szűrő kifejlett vándorkagyló számára. Feltehetően ez is jelentősen hozzájárulhat a magas lárvamortalitáshoz, amely a Bodeni tóban (Walz, 1978b), vagy a lengyel Taltowisko tóban (Lewandowski, 1982; Stanczykowska, 1997) elérheti akár a 99-99,86%-ot is. Mindebből adódóan a vándorkagyló életciklusa során a veligera stádium a legkritikusabb. A letelepedett állat (2. ábra/e kép) egy év múlva, azaz a következő évre válik ivaréretté, amikor a héj méret megközelítőleg 8 mm (Sprung, 1992). A kifejlett állat bármikor leválhat az aljzatról, akár vándorolni, vagy újból letelepedni is képes, friss bisszuszt képezve (Entz és Sebestyén, 1942; Ackerman és mts., 1994). Általában csomókban, fürtöket alkotva élnek. 17

23 Pediveliger (>167 <3 µm) Veliconcha (12 28 µm) D-alakú veligera (7 16 µm) Trochophore ( µm) Láb Prodissoconh II Vitorla Prodissoconh I a. Embrió A vándorkagyló fejlődési alakjai Megtermékenyítés b. Spermium (4 9 µm) Pete (4 96 µm) c. Pediveliger (>167 <3 µm) Plantigrade (>158 5 µm) Juvenile (5 5 µm) Kifejlett kagyló Metamorfózis: A vitorla eltűnik Dissoconch Fejlődés Növekedés d. 2. ábra A vándorkagyló fejlődési alakjai (planktonikus lárvaállapot stádiuma (a, b) és a letelepedett állat (c-e) (Ackerman, 1994). A téli időszakban összezárulnak, elszakítják bisszuszfonalukat és a parti fövénybe fúródnak, telepeket alkotva védik meg magukat a fagyástól (Entz és Sebestyén, 1942). e A vándorkagyló ökoszisztémára gyakorolt hatása Kompetíciója más bevonatlakókkal Az egzotikus fajok, mint a vándorkagyló is, lényegesen képesek átalakítani környezetüket kompetitív kihívást jelentve őshonos fajoknak (Griffits, 1993; Nalepa és mts., 1998). A vándorkagyló a vízbe kerülő tárgyakon és jóformán bármely vízi élőlényen képes megtelepedni, így nagyon gyakran egyéb kagylófajok (Unio, Anodonta) héján, nádszálakon, hínáron, vagy más vízi élőlényeken, valamint köveken, bójákon, oszlopokon és a hajók, csónakok oldalain és bármely más csupasz felületen (5. kép). 18

24 5. kép. A vándorkagyló megtelepedése különböző aljzatokon. A Balatonban, a köves-kavicsos medrű tavakhoz képest viszonylag kevés megtelepedésre alkalmas felület található, mely megfelelő életteret jelentene a vándorkagylónak, vagy egyéb helyhez kötött szervezet számára, így ezek birtoklásáért nagy harc folyik az ökoszisztémán belül. A Balatonban a gerinctelen állatok közül a vándorkagyló telepedik meg legsikeresebben a vízbe bekerült különböző tárgyakon (Muskó és Görög, 2). A Balatonba helyezett mesterséges aljzatokon (kémcsőkefe és csempe) megtelepedő gerinctelen állatok vizsgálata rámutatott arra, hogy a vándorkagyló jelentős hányadát alkotja a bevonat faunájának (Lakatos és mts., 1997; Kozák és mts. 1998; Muskó és Russo, 1998, 1999). Az aljzatként szolgáló élőlények életkörülményire, életműködésére negatív hatással van a rátelepedő élőlény, számos esetben a pusztulásukhoz is vezethet. Mindez jól megfigyelhető az Unionidae és a vándorkagyló ilyen jellegű kapcsolata esetén (6. kép). Az unionidák 6. kép. A vándorkagyló megtelepedése nagyobb méretű Anodonta kagylón szempontjából a héjra telepedő vándorkagyló mind a mozgás (ami amúgy is lassú), mind pedig a táplálkozás (hasonló) szempontjából negatív hatást jelent. Az Unionidae fajok pusztulása esetén azonban csökken a mederfenéken a rögzülésre alkalmas aljzat, mely egyúttal csökkentheti a vándorkagyló mennyiségét. 19

25 7. kép. A szivacs megjelenése a vándorkagyó ágyakban. A vándorkagyló egyik konkurrense a szivacs (Spongillidae). A szivacs intenzív növekedése során, mintegy befonja a kagylót (7. kép), miközben a sipho nyílásához bevezető rés fokozatosan szűkül, lassan pedig az egész elzárul, a kagyló nem jut tápanyaghoz, rövidesen éhen pusztul (Sebestyén, 1934). A kecskerák (Astacus leptodactylus) páncélját gyakran vándorkagylók lepik el, mely a kecskerák vedlését nem akadályozza (Sebestyén, 1934). A Balatonban a vándorkagylót és a tegzes bolharákot közel egy időben (1932) hurcolták be, itt a két faj koegzisztál, mennyiségük fluktuál különböző környezeti tényezők hatására (Muskó, 21; G-Tóth és mts., 22; Muskó és Bakó, 25). E tekintetben eltérés tapasztalható a Balaton és a Rajna között, mivel az utóbbi esetében a kagylóinváziót (1826) követően jelent meg a tegzes bolharák (1987), mely a kolonizálásra alkalmas felületekért, valamint a táplálékért 2

26 komoly konkurrenciaharcot folytatott a kagylóval és annak visszaszorulásához vezetett (van der Velde és mts., 1994, 1998; Rajagopal és mts., 1998) Filtrációja, fécesz és pszeudofécesz kibocsátása A vándorkagyló a víztestből rendkívül hatékonyan és igen széles,,4 µm-től (Cotner és mts., 1995) 1,2 mm-ig (Horgan és Mills, 1997) terjedő mérettartományban képes kiszűrni a részecskéket (8. kép), eltávolítva ezáltal az algákat és a lebegőanyagot (Kryger és Riisgard, 1988; Reeders és mts., 1989; Reeders és Bij de Vaate, 199; Bunt és mts., 1993; Stanczykowska és Lewandowski, 1993a; Roditi és mts., 1996; Caraco és mts., 1997; Horgans és Mills, 1997; G.- Tóth, 1999), a baktériumokat (Cotner és mts., 1995; Silverman és mts., 1996), a protozoákat (Lavrentyev és mts., 1995; Jack és Thorp, 2) valamint a zooplanktont, beleértve a saját lárváját is (Shevtsova és mts., 1986; MacIsaac és mts., 1991, 1995; Lavrentyev és mts., 1995). 8. kép. Aktívan szűrő vándorkagylótelep. A táplálék az inhalens (orális) szifón keresztül a nyálkás váladékot termelő csillós kopoltyúhámon át, a részecskéket tömörítő, szétválasztó és továbbító csillókkal jut a köpenyüregbe. A kagylónál a gyomor simaizmait egy forgó mozgást végző kristálynyél helyettesíti, melyből emésztést elősegítő mirigyváladék válik ki. A tápanyag a gyomrot körülvevő középbéli mirigyben diffúzióval szívódik fel. A mirigy végzi az emésztést, felszívja a megemésztett tápanyagot, raktározza azt, elvégzi a szükséges biokémiai átalakításokat, méregtelenít, majd diffúzióval juttatja a hemolimfába, onnan az egyes szervekbe az azok működéséhez szükséges anyagokat. Az emésztetlen anyagok, az anyagcsere végterméke (fécesz) a lábban futó középbéli szakaszon a szívburok által körbenőtt utóbélen keresztül az exhalens (anális) szifón át távoznak. Nagy alga koncentráció esetén a kagyló több részecskét szűr ki, mint amennyit feldolgoz az emésztőrendszere, a felesleget pedig pszeudofécesz (általában nagyobb mennyiségben jelen 21

27 lévő és, vagy rosszabb minőségű, csillókkal tömörített részecskék, szeszton, mely a köpenyüregből golyók formájában, nyállal keveredve távozik a bemenő szifón át) formájában bocsátja ki, mielőtt az a bélbe juthat (Hawkins és Bayne, 1992). Mérsékelten nagy koncentrációjú részecskemennyiség esetén az aktuális szűrési ráta adaptálódhat az emésztőrendszer kapacitásához, a kopoltyú aktivitásának szabályozása révén (Sprung és Rose, 1988). Alacsony táplálék koncentráció esetén a táplálékfelvétel megegyezik a zavartalan körülmények mellett jellemző szűrési rátával, azaz a filtrációs vagy fogyasztási kapacitással. A vándorkagyló filtrációs/tisztítási rátájának világirodalmi adatai a 2. táblázatban találhatók. 2. táblázat. A vándorkagyló filtrációs rátája világirodalmi adatok alapján. Szerzők Táplálék Kagylóméret (mm) Hőmérséklet (C ) Tisztítási/Filtrációs ráta (ml ind -1 óra -1 ) Kondratev (1963) Agyag szuszpenzió * Mikheev (1966) In situ * Mikheev (1967) In situ * Mikheev és Sorokin. (1966) 14 C izotóppal jelölt táplálék 22-46* Stanczykowska (1968) In situ 22-35* Alimov (1969) Agyag szuszpenzió * L'vova-Katchanova (1971) * Morton (1971) Grafit ,9* Különféle algák Chlamydomonas globosa Euglena spirogyra Hinz és Scheil (1972) Szuszpenzió * Stanczykowska és mts. (1975) In situ * Stanczykowska és mts. (1976) In situ Walz (1978a) Nitzschia * Benedens és Hinz (198) Grafit 22 17,7 4* Kryger és Riisgard (1988) Szuszpenzió * Reeders és mts. (1989) Chlorella 22 4,5-17, Alga, agyag ,5-17, Reeders és Bij de Vaate (199) In situ * In situ * Roditi és mts. (1996) 1 µm-es hálón átszűrt 13,1-13,

28 Hudson folyóvíz Bastviken és mts. (1998) 1 µm-es hálón átszűrt Átlagosan Hudson folyóvíz 11,5 Lei és mts. (1996) Mikrogömbök, szeszton Horgan és Mills (1997) Chlamidomonas sp Mallamonas sp Cryptomonas ovata Baldwin és mts. (22) Chlamidomonas 2 Ackerman (1999),2 µm-es hálón átszűrt Erie 32,5 2,6 658 tó víz és Chlorella pyrenoidosa MacIsaac és mts. (1995) Keregesféreg, veligera *(Reeders és mts., 1993) Morton (1971) munkájában összehasonlítva az addigi világirodalmi adatokat, azt tapasztalta, hogy a vándorkagyló szűrési rátája sokkal kisebb, mint általában a tengeri kagylóké (Mytilus edulis, Cardium edule, Pecten irradians, Venus mercenaria, Mya arenaria és Srobicularia plana). A vándorkagyló lárvájának tisztítási rátája Dionisio Pires és mts. (24) szerint 2,58 és 16,66 µl h -1 között változik, MacIsaac és mts.-nak (1992) eredményei alapján pedig 245 és 418 µl ind -1 h -1 között. Néhány tanulmány arról számol be, hogy a kagyló feltehetően a bemenő szifójánál kisebb részecskéket tudja kiszűrni, eltekintve néhány speciális tulajdonságokkal rendelkező algától (pl. a cianobaktériumok; Nicholls és Hopkins, 1993; Horgan és Mills, 1997). A kagyló a természetes szesztont gyorsabban szűri, mint az inert anyagokat (Morton, 1971; Lei és mts., 1996). Egyes tanulmányok szerint a kagyló képes szelektív szűrésre, bizonyos algafajokat szelektíven kiválaszt és azonnal vissza is bocsát a víztestbe laza pszeudofécesz formában, mely életképes algákból áll (Reeders és Bij de Vaate, 199; Lavrentyev és mts., 1995; Baker és mts., 1998; Bastviken és mts., 1998; Vanderploeg és mts., 21; Naddafi és mts., 27), mások azonban ennek ellenkezőjéről számolnak be (Nicholls és Hopkins, 1993; Horgan és Mills, 1997). Ten Winkel és Davids (1982) eredményei úgyszintén mutatnak szelekciót. Ez alapján a köpenyüregben és a gyomorban jelen lévő µm átmérőjű részecskék pozitív, ezzel szemben az ennél kisebb és nagyobb méretűek hiánya negatív szelekcióra utal. Naddafi és mts. (27) szerint a vándorkagyló szűrésének szelektivitását az elérhető táplálék méretének és minőségének 23

29 függvényében szabályozza és filtrációs rátája jelentősebbnek mutatkozik heterogén algakultúra esetén, mint egy algafaj jelenlétében. A kibocsátott pszeudofécesz általában 5 µm-nél nagyobb és 7 µm, vagy annál apróbb fitoplanktont tartalmaz nagy mennyiségben, mely a fitoplankton minőségi és morfológiai szelekciójával magyarázható, mivel a méret és a sejtfal struktúrája, felülete is meghatározó a szelektiviás hatékonyságának szempontjából (Baker és mts., 1998; Naddafi és mts., 27). Számos esetben előfordulhat, hogy a fitoplankton a sejtfalában ill. felületén található glikoproteidek révén tapad meg a kagyló tápcsatornájában (Waite és mts., 1995). A 7 µm-nél kisebb méretű fitoplanktonnak alacsony a hosszú szénláncú telítetlen zsírsav koncentrációja, mely nem előnyös a kagylónövekedés szempontjából (Vanderploeg és mts., 1996). Ten Winkel és Davids (1982) és Bastviken és mts. (1998) szerint a vándorkagyló az algafajok közül elsősorban a Cryptomonas fajokat preferálja. Jorgensen és mts. (1984) szerint a vándorkagyló az 1 µm-nél nagyobb részecskéket közel 1%-ban visszatartja. Mások szerint a tápanyag visszatartás hatásfoka csak 5 µm-nél nagyobb részecskeátmérő esetén maximális (Sprung és Rose, 1988). Lei és mts. (1996) különböző átmérőjű mikrogömböket használtak filtrációs kísérleteik során, melyben hasonlóan az előbbiekhez azt tapasztalták, hogy a,5 µm átmérőjű részecskékhez képest az 1 µm átmérőjű részecskéknél a filtráció 4,8-szorosára, az 1,5 µm-es gyöngyök esetén pedig 3,5-szörösére nőtt. Azonban 1,5 µm-nél nagyobb átmérőjű részecskéknél nem tapasztaltak jelentős változást a szűrésben, a visszatartás hatékonysága pedig 87-1%-nak mutatkozott. Morton (1969) munkájában azt írta, hogy a táplálék szelekciója inkább mennyiségi, mint minőségi folyamat. Kísérlete során azt tapasztalta, hogy a vándorkagyló jobban preferálja a kisebb méretű részecskéket, ez esetben azonban nagyobb koncentráció szükséges a maximális szűrési ráta eléréséhez (Morton, 1971). Azt is megfigyelték, hogy míg a kiszűrt algákat 2%-ban, addig a baktériumokat 5%- ban asszimilálja a kagyló (Mikhaev, 1966), természetes tápláléka is főként egysejtű algákból és baktériumokból áll (Morton, 1971), Stanczykowska (1977) szerint tavasszal elsősorban diatómával, kék- és zöld algával táplálkozik. Pillsbury és mts.-nak (22) összefoglaló munkájában a Huron tó Saginaw öblének fitoplankton közösségében bekövetkező változások azt mutatják, hogy a vándorkagyló megjelenését követően a bentikus alga biomassza egy év alatt négyszeresére nőtt, melynek oka a 24

30 zöldalgák biomasszájának feltehetően a jobb fényviszonyokból adódó növekedése. A kagyló megjelenését követően négy évvel Microcystis spp. algavirágzás volt jellemző a Saginaw öbölben, melynek hátterében a Microcystis spp. szelektív elutasítása (rossz íz, az alga által termelt microcystin nevű toxin kellemetlen szaga), esetlegesen a normálisan, korábban jelen lévő fitoplankton hiánya állhat (lásd Pillsbury és mts., 22). A Huron- és az Onedia tóban és a Saginaw öbölben megfigyelhető cianobaktérium virágzás okát más munkákban úgyszintén azzal magyarázták, hogy a kagyló elősegíti a virágzást, mivel a cianobaktériumot egyáltalán nem, vagy kevésbé aktívan szűri ki, mint a többi algát (Heath és mts., 1995; MacIsaac, 1996; Vanderploeg és mts., 1996; Budd és mts., 21; Vanderploeg és mts., 21; Contoy és mts., 25). A vándorkagyló az Erie tóban is hozzájárulhatott a fitoplankton biomassza gyarapodásához, feltehetően azáltal, hogy fokozta a tápanyag turnover idejét, és egyúttal elősegítette a cianobaktérium virágzást is, melyhez Vanderploeg és mts. (21) szerint az is hozzájárul, hogy a kagyló a Microcystis spp. algát szelektíven elutasítja. Nagy kagyló denzitás és hosszú ideig tartó, előbbiekben említett szelektív filtráció, a leírt jelentős mértékű változásokhoz is vezethet (Baker és mts., 1998). Mások ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a kagyló eredményesen távolítja el a cianobaktériumokat (Bastviken és mts.,1998; Reed-Andersen és mts., 2). Jack és Thorp (2) Ohio folyóban végzett in situ kísérlete azt mutatta, hogy a nagy vándorkagyló denzitás visszaszorította a cianobaktérium virágzást és hozzájárult a diatomák denzitásának növekedéséhez. Az algavirágzást ugyanis sok egyéb tényező is kiválthatja úgy, mint a tápláléklánc manipuláció, számos inváziós faj megjelenése és egyéb tényezők (Vanderploeg és mts., 21). Raikow és mts. (24) 61 michigani tó tanulmányozása során azt találta, hogy azokban a tavakban, ahol jelen van a vándorkagyló, a klorofill-a és a számolt alga alapján alacsonyabb a teljes fitoplankton biomassza, mint azokban, ahol nincs jelen a kagyló. Amennyiben a teljes foszfor koncentráció 25 µg l -1 -nél kisebb volt, a vándorkagyló invázió hozzájárult a Microcystis dominanciájához. A hollandok biomanipulációs kísérletekben előszeretettel alkalmazzák a vándorkagylót. Kísérleteik azt mutatják, hogy mind a kolóniás, mind a szálas, akár toxikus, akár nem toxikus algát (Microcystis és Planktothrix) eltávolítja a sekély holland tavakban (Dionisio Pires és mts., 25). 25

Doktori értekezés tézisei. Készítette: Balogh Csilla. Témavezetők: Dr. Padisák Judit Dr. B. Muskó Ilona

Doktori értekezés tézisei. Készítette: Balogh Csilla. Témavezetők: Dr. Padisák Judit Dr. B. Muskó Ilona A VÁNDORKAGYLÓ (DREISSENA POLYMORPHA) MEGTELEPEDÉSE, MENNYISÉGI VISZONYAI, ANYAGFORGALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPE, FILTRÁCIÓJA, VALAMINT BAKTÉRIUMKÖZÖSSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

Ph.D. Theses. Author: Csilla Balogh. Supervisors: Dr. Judit Padisák Dr. Ilona B. Muskó

Ph.D. Theses. Author: Csilla Balogh. Supervisors: Dr. Judit Padisák Dr. Ilona B. Muskó THE SETTLING, QUANTITATIVE TREND, FILTRATION OF ZEBRA MUSSEL (DREISSENA POLYMORPHA) AND THE EFFECT OF THE MUSSEL ON THE MATTER-ENERGY FLUX AND ON THE BACTERIAL COMMUNITY Ph.D. Theses Author: Csilla Balogh

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói Act Sci Soc 39 (2013): 67 74 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói Balogh Csilla, * G.-Tóth László * Abstract

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA

A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA A BALATON BEVONATLAKÓ GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS A TÍZLÁBÚ RÁKOK KUTATÁSA B. Muskó Ilona 1, Balogh Csilla 1,2 és Kiszely Pál 3 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2 Pannon Egyetem, Limnológa

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz

Részletesebben

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport

Részletesebben

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2014. 2(1): 43-50. AZ AMURI KAGYLÓ, MINT AZ INVAZÍV KAGYLÓK MEGTELEPEDÉSÉRE ALKALMAS FELÜLET (ELŐZETES EREDMÉNYEK) Balogh

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által

Részletesebben

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak

Részletesebben

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Mikroműanyagok a táplálékláncban

Mikroműanyagok a táplálékláncban Mikroműanyagok a táplálékláncban Bordós Gábor Projekt manager Műanyag probléma EU 2014-ben 60 M t műanyag Plastics The Facts 2015 Műanyag probléma Műanyagok haszna és kockázata. Mikroműanyagok Műanyaghulladék

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna

Részletesebben

A cél az volt, hogy adatokat kapjunk a Dunán közlekedő jelentős hajóforgalom okozta légszennyezettségről.

A cél az volt, hogy adatokat kapjunk a Dunán közlekedő jelentős hajóforgalom okozta légszennyezettségről. A pesti rakpart nitrogén-dioxid-szennyezettségének vizsgálata Simon Gergely környezetkémikus, Greenpeace CEE Miért, és mikor mértünk? A Greenpeace segítségével, eszközével és iránymutatása alapján az ahang

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei

Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei A veszprémi ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz

Részletesebben

A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI

A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI Kiadja: a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal Balatoni Titkársága Veszprém 1998 Szerkesztő: Salánki János és Padisák

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA 9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 09 15, 2012 AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BENKŐ-KISS ÁRPÁD 1 FERINCZ ÁRPÁD 2 KOVÁTS NÓRA 2 PAULOVITS GÁBOR 3 1

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Abstract. 1. Bevezetés

Abstract. 1. Bevezetés 257 ZSÓTÉR BRIGITTA:* A közúti forgalom alakulása Mezőhegyesen (1995-08) Abstract To sum it up, it can be said that winding-up of the sugar factory had an effect on the public traffic, too. I drew a parallel

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE

BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

Invazív kagylófajok terjeszkedése a Balatonban: esetismertetés és a probléma felvetése. Majoros Gábor. SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Budapest

Invazív kagylófajok terjeszkedése a Balatonban: esetismertetés és a probléma felvetése. Majoros Gábor. SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Budapest Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:57-64 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 Invazív kagylófajok terjeszkedése a Balatonban: esetismertetés és a probléma felvetése Majoros

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra

Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben