TÖRVÉNY NÉLKÜL? ÖN K O R K É P. Kicsöngettek 3 Cselekedni kell! 8 Elindult a lavina 10. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET szám ÖN K O R K É P tizennyolcadik évfolyam, 170. szám Ö N K O R M Á N Y Z A T I F O L Y Ó I R A T Kicsöngettek 3 Cselekedni kell! 8 Elindult a lavina 10 TÖRVÉNY NÉLKÜL?

2 Vadaspark Vadregényes, csodálatos természeti környezetben található megszépült éttermünk és panziónk, mely ideális helyszíne családi ünnepségeknek, esküvőknek, banketteknek, baráti találkozóknak, céges partiknak, várja kedves vendégeinket Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 12. Telefon: (88) Honlap: Panzió Erdei és Vendéglő Kittenberger Kálmán Az 50 éves évfordulóját ünneplő veszprémi állatkert idén is sok újdonsággal várja látogatóit! Növényés 8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca Telefon: (88) , (88) Honlap: 2 ÖN KOR KÉP augusztus szeptember

3 JÚNIUS Félgőzzel, kisebbségben Az Országgyűlés június 9-én lezárta tavaszi ülésszakát. A koalíciós viták, majd a szakítás és a kisebbségi kormányzás igencsak lelassította a törvényhozást. Néhány fontos, önkormányzatokat érintő jogszabályt azért elfogadtak, köztük a Balaton-törvényt és az országos területrendezési terv módosítását. Őszre napolták viszont a több mint kétezermilliárd forint elköltésének szabályait meghatározó közbeszerzési törvénymódosítás részletes vitáját és a döntéshozatalt. A parlament szeptember közepén indítja őszi ülésszakát. 3 Cselekedni kell! A munka becsület és tisztesség dolga. Legalábbis ebben a szellemben nevelkedett fel a mai munkaképes generáció. Ha elhitték, márpedig miért ne hitték volna el, hisz évtizedeken ezt sulykolták a fejekbe, akkor ma Magyarországon a legmértéktartóbb számítások szerint is félmillió becstelen és tisztességtelen ember él. Persze ezt így nem mondja ki senki, a lélek mélyén mégis ez szítja az elkeseredést és az arroganciát. 8 TARTALOM PARL AMENT Kicsöngettek 3 A legrövidebb tavaszi ülésszak mérlege 4 Területrendezés országosan és a Balatonnál 6 TELEPÜLÉSÜGY A XXI. század kultúrháza 7 KÓ R-KÉP KÖZMUNK APROGR AM A munkavégzés nélküli segélyezés ideje lejárt? 8 Cselekedni kell! 8 Elindult a lavina 10 Tegyük a dolgunkat, amíg nem késő! 11 A hátul kullogó országok között vagyunk 22 Segély helyett munkát! 22 Mélyszegénység és a kirekesztettség 22 A KÖSZ állásfoglalása a szociális segélyezésről 23 MÖSZ-vélemény a közmunkáról 23 Felelős társadalmi és nem pártpolitikai döntést kell hozni 23 A TÖOSZ álláspontja 23 Lapzárta után 24 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Az Iskola Biztonságáért Bizottság éve senki nem törődik a sértettekkel 13 Találkozásom cigány gyerekekkel 14 Zöld Béka tanár úr 15 Sansz Elysées 17 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyermekekről szóló, és támogató pályázatok 19 Elindult a lavina Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! Márciusban Hajdúdorog és Hajdúnánás polgármestere azzal a kéréssel kereste meg a miniszterelnököt, hogy törvényi szinten szabályozzák a rendszeres szociális segélyezés jogosultságának szigorítását. Gyurcsány Ferenc személyesen fogadta a polgármestereket. Azóta egyre nő azoknak az önkormányzati vezetőknek a száma, akik szerint sürgősen változtatni kell a jelenlegi segélyezési rendszeren, akik úgy vélik, a szociális törvény megérett a módosításra. A segélyért munkát akció lassan országos mozgalommá terebélyesedik, hiszen a hátrányos helyzetű települések egyre kevésbé tudják és egyre kevésbé akarják az ingyenélőket eltartani. 10 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita Illusztáció: Meilinger Zita Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: június 18. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. EGÉSZSÉGÜNK Az önkormányzatokra is számítanak 27 Gondolkodjon globálisan, cselekedjen lokálisan! 28 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Üvegházak és fóliasátrak 29 Határtalanul A XIII. Országos Főépítészi Konferencia programja 30 Felhívás 32 Megrendelő 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás

4 IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Van példa arra is, hogy a képviselő-testületnek csak néhány tagja mond le mandátumáról: Balatonkenesén május 30-án a képviselő-testület tizenegy tagja közül heten a helyi választási bizottsághoz juttatták el lemondó nyilatkozatukat. Azonban a bizottság sem formailag, sem tartalmilag nem fogadta el a lemondást. A képviselők a határozat ellen fellebbezhetnek. Amennyiben a döntés hatályban marad, a képviselők továbbra is tagjai lesznek a testületnek, aminek akár a feloszlatását is kezdeményezhetik, sőt, többségben lévén meg is szavazhatják azt. Előző lapzártánk óta, a május 20. és június 18. közötti időszakban nyolc településen tartottak időközi választásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy három településen újraválasztották az előző polgármestert. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (23 főt) figyelembe véve az alábbiakban látható, hogy közülük tízet újraválasztottak. A Baranya megyei Nemeskén önfeloszlatás miatt volt választás, ahol újraválasztották Tóth Péterné polgármestert. A voksoláson Tóth Péterné 94, ellenfele, Kaizer Antal 83 szavazatot kapott. A 226 választópolgárból megjelent 179 lakos képviselőket is választott, az öt helyre tizenhárom független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül ketten korábban is tagjai voltak a testületnek. Trick Jánosné független jelölt lett a Tolna megyei Kocsola főállású polgármestere. A településen másodszorra sikerült polgármestert választani, ugyanis a márciusi időközi választáson szavazategyenlőség alakult ki Horváth Zoltán és Trick Jánosné között. Az 1400 lakosú Kocsolán az 1007 választásra jogosult több mint ötven százaléka voksolt. Az 585 leadott szavazat közül 129 érvénytelen volt. A 456 érvényes szavazat közül 235-öt Trick Jánosné kapott, 221 választó a 14 éve polgármesterként dolgozó Horváth Zoltánra szavazott. A Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsajon az eddigi alpolgármester, Kiss József nyert a választáson. A posztra négyen jelöltették magukat: Fábián Ferenc (Magyarországi Zöld Párt), Kiss József (független), Lehotai Tamás (független) és Peszlen Tamás (független). Az alig ötszáz fős településen a 372 választásra jogosult lakosból 223 szavazott, Kiss József a voksok több mint felét szerezte meg. Bak Gyuláné korábbi polgármester 1994 óta vezette a települést februárban vált meg posztjától. A Veszprém me g yei Sümeg prágán a képviselő-testület márciusban feloszlatta magát. Az időközi választáson a település új polgármestere Csőbör Károly jelölt lett. A tisztségért hárman indultak, Csőbör Károly (független), Hujber János (független, korábbi polgármester) és Bánhegyi Ildikó (Magyarországi Zölt Párt). A névjegyzékben 530 választópolgár szerepelt, szavazatot 189-en adtak le. Csőbör Károly mentős 149 szavazatot kapott. A hét képviselői helyre tizenhárom független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak testületnek. Az alig 800 fős Somogy megyei Ordacsehi 658 választópolgára egyetlen jelöltre, Kiss Miklós korábbi polgármesterre adhatta le szavazatait a voksoláson. A polgármester 176 érvényes szavazatot kapott. Kiss Miklós márciusban egy rágalmazási per kapcsán mondott le. Ellene a település volt jegyzője kezdeményezett eljárást, mert egy korábbi konfliktusuk során durva szavakkal illette a jegyzőt. A Zala megyei Gellénházán dr. Tóth Mártonné volt az egyetlen jelölt a polgármesteri posztra a lemondás miatt megtartott időközi választáson. A zalai településen a névjegyzékbe felvett polgárok száma 1405 volt, közülük 232 szavaztak, hat szavazat érvénytelen volt. Gellén Endre korábbi polgármester hat évig volt a település első embere. Lemondását nem indokolta. Új r a S z ar v ák Imre kapott bizalmat az időközi önkormányzati választáson Jászalsószentg yörg yön. A címre öt független jelölt pályázott, közülük Szarvák Imre korábbi polgármester győzött 414 szavazattal. A jelöltekre 1396 szavazatot adtak le, ebből 15 volt érvénytelen. A testület 11 helyére harmincketten akartak bejutni. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek. Lovasberény új polgármestere Schieder László (független) lett az időközi választáson. A 2774 lakosú település 2271 szavazásra jogosult állampolgára öt jelöltre szavazhatott. Schieder László 312, dr. Brezovits László (Magyarországi Zöld Párt) 43, Gálos László, előző polgármester (független) 302, dr. Pittner János (független) 221, Visnyiczki Lajos (független) 114 szavazatot szerzett. Gálos István tisztsége áprilisban szűnt meg becsületsértési ügy miatt. Júniusban még egy településen lesz időközi önkormányzati választás; 29-én a Baranya megyei Himesházán lemondás miatt polgármestert választanak. Népszavazás Fenti időszakban Orfűn, Esztergomban és Söjtörön tartottak népszavazást. A június 7-ei orfűi népszavazáson a 805 választásra jogosult polgár a következő két kérdésre adhatta le szavazatát: Akarja-e Ön, hogy létrehozzon az önkormányzat egy helyi szolgáltató kft.-t, aminek feladata többek között a helyi vízszolgáltatás lenne?, illetve Akarja-e Ön, hogy Orfű Község Önkormányzata egy max. 40 személyes buszt szerezzen be és üzemeltessen a célból, hogy Pécs és Orfű viszonylatában az orfűi lakosok munkahelyi és iskolai szállítását megoldja? A településen a népszavazás érvénytelen volt, mivel a választáson a jogosultak közül 105 polgár voksolt. A megjelentek közül az első kérdésre 93-an, a második kérdésre 88-an válaszoltak igennel. Helyi kezdeményezésre népszavazást tartottak június 8-án Esztergomban két közlekedéssel kapcsolatos kérdésben: Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergomban a járműforgalom a 2 ÖN KOR KÉP június

5 PARLAMENT Lőrinc utca teljes hosszában és a Bottyán hídon kétirányú legyen?, illetve Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergomban a Széchenyi téri lakóknak engedélyezzék a gépjárművel való egész napos behajtást a Széchenyi térre, mint engedélyezett célforgalmat?. A Lőrinc utca egyirányúsí tása miatt autóval 2 3 kilométeres kerülőre kényszerülnek a környék lakói, a két iskolát felkeresők és az élményfürdő látogatói. A Széchenyi térre két éve tilos behajtani, az ott élők fizették a garázsadót, de autótárolásra nem használhatták saját ingatlanjukat. A 29 szavazókörben a választásra jogosult polgár közül 2214-en jelentek meg. A szavazás érvényességéhez a jogosultak közül legalább főnek kellett volna megjelenni, az eredményességhez szükséges lett volna a leadott voksok egyszerű többsége, azaz legalább 6186 szavazat. A Zala megyei Söjtör 1281 választópolgárának arra a kérdésre kellett válaszolnia a június 8-ai népszavazáson, hogy Egyetért-e Ön azzal, hogy Söjtör külterületén maximum 20 megawatt villamos teljesítményű, növényi biomasszát felhasználó erőmű épüljön a rendezési tervben foglaltak szerint?. A szavazók 87,77 százaléka válaszolt igennel az erőmű település határában történő megépítésére. A részvételi arány 66,2 százalékos volt. Júniusban további két településen tartanak népszavazást. A Bács-Kiskun megyei Drágszélen a választópolgároknak 22-én arra kell választ adniuk: egyetérteneke azzal, hogy a községben a köztemető területén krematórium épüljön. A 29-ei fóti népszavazáson a következő kérdést teszik fel: Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban?. Meilinger Zita ÖNkorNET Kicsöngettek Az Országgyűlés június 9-én lezárta tavaszi ülésszakát. A koalíciós viták, majd a szakítás és a kisebbségi kormányzás igencsak lelassította a törvényhozást. Néhány fontos, önkormányzatokat érintő jogszabályt azért elfogadtak, köztük a Balaton-törvényt és az országos területrendezési terv módosítását. Őszre napolták viszont a több mint kétezermilliárd forint elköltésének szabályait meghatározó közbeszerzési törvénymódosítás részletes vitáját és a döntéshozatalt. A parlament szeptember közepén indítja őszi ülésszakát. A jelenlegi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők által átláthatóbb eljárási rendet alakítana ki az Országgyűlés asztalán lévő, átfogó közbeszerzési törvénymódosítás. Kiigazítanák azokat a rendelkezéseket, amelyek az eljárások lefolytatása során értelmezési, alkalmazási nehézségeket okoznak, és ezzel nehezítik az egységes törvényalkalmazást. A módosítás célja továbbá a közbeszerzések jogorvoslati rendszerének gyorsabbá és hatékonyabbá tétele. Előterjesztésében Avarkeszi Dezső, igazságügyi államtitkár részletesen ismertette a módosítás elemeit. Az egyszerűsítés érdekében megszüntetnék az úgynevezett nemzeti eljárásrendet, és helyette a közösségi értékhatár alatti beszerezésekre egy új, egyszerű eljárást vezetnének be. A főszabály szerint így a folyamat nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indul, csak szűk körben nyílna lehetőség közvetlen ajánlattételi felhívásra. Ugyanakkor az egyéb eljárási szabályokról az ajánlatkérő maga dönthet, így például arról, hogy kíváne tárgyalni, vagy a beérkezett ajánlatok alapján hirdet nyertest. A hatékonyság növelése érdekében átalakulna az egyszerűsített eljárás rendje is. Könnyítést hozhat az ajánlattevők számára az, hogy a nyertesnek csak azokat az igazolásokat kell beszereznie, amelyeket az ajánlatkérő maga közhiteles elektronikus nyilvántartásból nem tud elérni. Az ajánlatkérők a nyilvántartásokból ingyenesen férhetnek hozzá a kizáró okok igazolására szolgáló adatokhoz. A Közbeszerzések Tanácsa által a jogszabályokban való megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzés jelenleg kötelező, amelyért az ajánlatkérők díjat fizetnek. Ez, vagyis az általánosan kötelező díjfizetés szűnne meg április 1-jétől, amikortól az ajánlatkérők az ellenőrzést szintén díj ellenében, de szolgáltatásként vehetnék igénybe Szeptember közepén ül össze újra a parlament úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsát az általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhelné. Mivel állami szolgáltatásról van szó, természetessé kellene válnia, hogy az állami szereplő kérdezi le a számára szükséges adatokat. Ügyletek elektronikus bonyolításban A közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében július 1-jétől a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, január 1-jétől pedig minden közbeszerzési eljárásban kötelező lenne a hirdetmények elektronikus úton történő feladása. Fennmaradna az a lehetőség, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a nem megfelelő elektronikus formátumban megküldött hirdetményeket az ajánlatkérő kérelmére, díj ellenében megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásai szintén elektronikussá válnának június ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT A legrövidebb tavaszi ülésszak mérlege. Az elmúlt 18 év legrövidebb parlamenti tavaszi ülésszaka zárult le június 9-én. Az első féléves parlamenti munka ráadásul az egyik legrosszabb statisztikát produkálta: mindössze 53 törvényt fogadtak el, míg a korábbi ciklusok hasonló időszakában 70 és 100 között volt ez a szám. A rendszerváltás óta legrövidebb ülésszakon az átlagnál kevesebb törvényt fogadtak el, de azok többsége nem a koalíciós, hanem már a kisebbségi kormányzáshoz köthető, és a jogszabályok közül többet is támogatott az ellenzék. A kormányhoz így összesen 46 kezdeményezés köthető, amely azonban ezzel együtt sem éri el a korábbi években megszokott szintet. A jogalkotási programban amelyet az előző ülésszak végén nyújtott be a kormányfő a házelnöknek 39 törvényjavaslat elfogadását tervezték, ebből 22 került a parlament elé, a többi nem szerepelt a programban.szili Katalin ennek ellenére nem volt elégedetlen az Országgyűlés teljesítményével. Évzáró sajtótájékoztatóján a házelnök azt mondta: távlatos, stratégiai dokumentumokat fogadtak el, például a klíma- és az energiastratégiát, illetve a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiát, és az ahhoz kapcsolódó tanács létrehozását. A nagy hiányosságok között említette viszont, hogy nem választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost és új alkotmánybírókat sem. Kínos perceket a májusi kisebbségi kormányzástól élhettek át a kabinet tagjai, főként az interpellációs időszakban. A szabad demokraták a többi ellenzéki párttal összefogva négy választ utasítottak el, kétszer Veres János pénzügyminiszterét, egyszer Kiss Péter kancelláriaminiszterét és egyszer Puch László közlekedési minisztériumi államtitkárét. A leszavazásoknak egyébként nincs következménye, csak újra kell tárgyalni a témákat. Utolsó ülésén a parlament elrendelte az országos népszavazást az egészségbiztosítás ügyében. Az Albert házaspár kérdése: Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást? A törvényjavaslat számos ponton kívánja erősíteni az átláthatóság érvényesülését. Talán az egyik legjelentősebb újítás az lenne, hogy az ajánlatkérőnek honlapján a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkat az eljárás megkezdésétől kezdve egészen az esetleges jogorvoslati eljárás lezárultáig közzé kellene tennie. A korrupció elleni harc jegyében előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő vagy utóbbi leányvállalata, vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden más szerződést, így például az úgynevezett házon belüli beszerzés alkalmazásával kötött szerződéseket is közzé kellene tenni. A törvénymódosítás előkészítése során a Transparency International felvetette, hogy hasznosnak tartaná az úgynevezett átláthatósági megállapodás megjelenítését a közbeszerzési törvény rendelkezései között. A korrupcióellenes szervezet tapasztalatai szerint az ilyen megállapodások alkalmazása százalékkal csökkentheti a beszerzések árát, növeli a bizalmat a közintézményekben, és elősegíti a versenyt is. E sajátos megállapodások lényege, hogy a felek által választott független szakértő a közbeszerzési eljárás valamennyi mozzanatát ellenőrzi, az esetleges jogsértéseket jelzi, valamint az eljárás egyes fázisairól jelentést tesz közzé. A feketemunka ellen A törvényjavaslat célja a jogalkalmazás során felvetődő problémák kiigazítása is. A kirívóan alacsony árra vonatkozó szabályok módosítása esetében a törvényjavaslat például kimondaná, hogy az ajánlatkérő indoklást köteles kérni, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetőleg a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő egyéb költségek nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet. Az indokolás vizsgálatát követően az ajánlatkérő köteles az adott ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, ha az ajánlati ár a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunkaráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ez a módosítás a feketefoglalkoztatás elleni fellépés hatékony eszköze lehet. A szerződéskötési moratórium módosításának lényege, hogy jogorvoslati eljárás indulásakor a közbeszerzési szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának vagy a szerződéskötést kifejezetten engedélyező végzésének meghozataláig nem lehetne megkötni. E módosítás hatékony eszköze lehet a jogellenes szerződéskötések megelőzésének. A jogorvoslati uniós irányelv átültetése érdekében szükséges a közbeszerzési szerződések kapcsán az érvénytelenség speciális eseteinek meghatározása. Ilyen lenne az, ha az eljárás jogtalan mellőzésével kötnek szerződést, vagy a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok olyan megsértésével, amellyel megfosztják az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben a jogsértés befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A törvényjavaslat úgy kívánja biztosítani e szabályok érvényesülését, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában az említett érvénytelenségi okok szerinti jogsértést állapít meg, köteles lesz az érvénytelenség megállapítása iránt pert indítani. A peres eljárás gyorsítása érdekében pedig egy új típusú pert vezetne be. Ebben az úgynevezett kombinált perben meghatározott feltételek fennállása esetén egyszerre lenne kérhető a döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása. Projetktársaság, mint trójai faló Egy kaszinóban sem illik a banknak állandóan a szabályokat változtatni utalt Végh Tibor szocialista képviselő hozzászólásában arra, hogy a közbeszerzési törvényt, jogbizonytalanaságot teremtve, 4 ÖN KOR KÉP június

7 PARLAMENT korábban túl sokszor toldozták-foldozták. A jelenlegi előterjesztést alapvetően támogatta ő és frakciója, ám finomításokat azért javasolt. Például a 8 napon belül benyújtandó igazolásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az eljáró hatóságok azokat 8 napon belül adják ki, vagyis a nyertes csak a kilencedik napon tudja benyújtani az igazolásokat. Az új alvállalkozói fogalom meghatározása pedig azt eredményezheti vélte, hogy például a gépjárműimportőröknek a gépjármű gyártóját is mint vélhetően 10 százalékos mértéket meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozót be kell mutatni. Cifra világ lenne, ha a Mercedes- vagy a Toyotagyárat Magyarországon be kellene mutatni alvállalkozóként a szükséges igazolásokkal mondta, hozzátéve, hogy ez a rész is pontosításra szorul. Frakciótársa, Göndör István arra kérte a parlamentet, hogy várják meg és hasznosítsák a tapasztalatait az Állami Számvevőszéknél folyamatban lévő, átfogó, a közbeszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatnak. A javaslat több pontjánál, főként a közbeszerzés elektronikus bonyolításánál lassúbb és fokozatosabb hatálybalépést látnának célszerűnek. Jó lenne minél gyorsabban alkalmazni a közbeszerzések területén az informatika mai eredményeit, de ha egyszer a vállalkozói kör jelentős része ezt még nem képes kézbe venni, csak nagyon óvatos és fokozatos hatályba léptetést tudunk elfogadni indokolta álláspontjukat a politikus. A parlamenti patkó mindkét oldalán ülők egyetértettek abban, hogy meg kell találni minden olyan ésszerű lehetőséget, amely a hazai kis- és középvállalkozások számára biztosít lehetőséget a fejlődésre a közbeszerzés területén. Azaz, úgy preferálni a hazai vállalkozásokat, hogy az ne ütközzön az uniós jogszabályokkal. Számos bírálatot kapott a vitában a projekttársaság alakításának lehetősége. A negatív vélemények szerint ez egyfajta lehetőség azoknak, akik korábban valami simlit követtek el, valamiért kizárták őket az eljárásból. Ők a projekttársaság keretei között visszalopakodhatnak a húsosfazékhoz. Göndör István úgy vélte, módosító indítványokkal garantálni lehet ennek megakadályozását. A képviselő kiemelte a minimumárral kapcsolatos módosítást, amely szerintük lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy megvizsgálja, akik ajánlatot tettek, megfelelő körülmények között és megfelelő árat alkalmaztak-e. S ha tisztességes árakkal kalkuláltak, akkor alvállalkozók munkájának a fedezete is biztosan benne lesz az ajánlattételben, amely gátat vet a körbetartozások további növekedésének. A törvényjavaslat elfogadása után az MSZPfrakció óvatos számításai szerint körülbelül egyharmaddal csökkenhet egy közbeszerzési eljárás átfutási ideje. Túl sok a korrupciós elem A Fidesz vezérszónoka, Horváth Zsolt szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsának éves beszámolói évek óta jelzik, hogy a törvény gyakori módosítása nem segíti az egységes jogalkalmazás kialakulását, és kiszámíthatatlanná teszi a közbeszerzési folyamatot. Mint mondta, az ellenzéki párt támogatja azt a szándékot, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen a szabályozás, s a javaslat alapvető céljaival, rendelkezéseinek többségével egyetértenek. Így amennyiben módosító javaslataik többsége megfelelő fogadtatásra talál meg fogják szavazni az előterjesztést. A képviselő tiltakozott viszont a kormány és a kormánypárt azon szándéka ellen, hogy felületes módon kezeljék a törvény jelenlegi módosításának előkészítését. Május 19-én ugyanis a kormány és az MSZP-frakció azt szerette volna elérni, hogy az általános vita lefolytatására, a módosító javaslatok beadására egy délután álljon rendelkezésre. Ezt sikerült leszavazni. Elvárjuk közölte Horváth Zsolt, hogy a kormány kezelje súlyának megfelelően a kérdést, és vegye figyelembe az ellenzéki javaslatokat is. A Fidesz nem támogatja azt az elképzelést, hogy átláthatósági megállapodás címén még átláthatatlanabbá váljék a közbeszerzési eljárás. A kormányzat jelenlegi elképzelése szerintük csak arra lenne jó, hogy újabb költségnövelő tényezőként egy újabb független szakértőt vonjanak az eljárásba. Ez nem a korrupció ellen hat, hanem éppen azt segíti elő. Az ajánlattevő és az ajánlatkérő azért fizet egy szakértőt, hogy semmi ne kerüljön nyilvánosságra érvelt a honatya. Támogatják ellenben a közbeszerzések elektronikus formában történő lebonyolítását. A január 1-jei kötelező határidő esetében viszont a kisebb létszámú települések esetén megfontolásra ajánlanák egy későbbi határidő beiktatását. Bíznak abban is hangzott el, hogy a korábbinál jóval több civil szervezet részesül majd pályázati formában európai uniós támogatásban. Hiányolták a javaslatból a szolgáltató állam fogalmának megjelenését. S a rossz megoldások közé sorolták azt, hogy a verseny biztosítására hivatkozva a kétszakaszos eljárásban abban június ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT az esetben, ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg a követelményeknek kötelezően eredménytelennek kelljen nyilvánítani az eljárást. Mi sem támogatunk olyan gyakorlatot, amelynek során az ajánlatkérő mintegy rászabja az ajánlattételi felhívás kritériumait egy vállalkozóra vagy egy gazdasági társaságra, de azt gondoljuk, hogy nem ez az általános gyakorlat, a kirívó esetek ellen pedig nem egy általános szabállyal kell védekezni vélte a fideszes képviselő. Gondjaik vannak vele és a jelenlegi formájában nem tudják támogatni a projekttársaság tervezett szabályozását sem. Az ajánlatkérő kötelező előírásokat tehet a létesítendő gazdasági társasággal szemben. Milyen alapon? Ez súlyosan sérti a szabad vállalkozásalapítás elvét is. A szabályozás a gyakorlatban tovább ronthatja a fő- és alvállalkozók közötti körbetartozások arányát is. Jelenlegi formájában pedig teljesen átláthatatlanná tenné a végrehajtó személyét is állapította meg a szónok. Frakciótársa, Ékes József pedig azt mondta, a törvénynek ki kellene zárnia a színlelt közbeszerzéseket, hiszen sok esetben már előre ismert, hogy melyik vállalkozóra írják ki a közbeszerzést. A képviselő azt kérte, úgy tárgyalják a törvényt, hogy hozzákapcsolják az összeférhetetlenség szabályait. Szerinte ha ezt nem teszik, megmarad a korrupció melegágya. Mit mond a Transparency International? Az MDF vezérszónoka, Herényi Károly hozzászólásának gerincét a Transparency International, a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi tagozatának néhány hónapja közzétett jelentése alkotta. A jelentés szerint a magyarországi közbeszerzési eljárások 10 százalékban felelnek meg az előírásoknak, és mintegy százalékkal drágítják meg a kivitelezéseket. Ez azt jelenti, hogy a 2003-ban elfogadott új közbeszerzési eljárásról szóló törvény nem tudta maradéktalanul kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket elvártunk, nem tudta elhárítani a korrupciós veszélyeket. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a klasszikus kenőpénzes korrupció mellett jellemző a kölcsönös szívességek hálózata, a szakszerűtlenség, a túlszabályozás, az egyéni részrehajlás, a nem megfelelő stratégiai szervezés, továbbá nem ritkán a teljesen szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzése. A hatályos közbeszerzési törvényt értékelve a szervezet hangsúlyozta, hogy a hazai közbeszerzés jogi háttere túlszabályozott, ugyanakkor mégis számos kiskaput rejt, sok indokolatlan kivételt tartalmaz, ami a legtöbb esetben a szabályozás megkerülését eredményezi. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényben jelenleg meglévő ésszerűtlen formai és anyagi követelmények gyakran ahhoz vezetnek, hogy a Területrendezés országosan és a Balatonnál. Két lényeges, korábbi lapszámainkban részletesen elemzett törvénymódosítást fogadott el a tavaszi ülésszak végén a parlament. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénymódosítást 197 igen szavazattal, 24 nem szavazat ellenében, 140 tartózkodás mellett fogadták el, bár tovább gyűrűzik a vita a törvénybe foglalt kiemelt honvédelmi területek jogosságáról. Míg a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek módosítását az Országgyűlés nagy többséggel 341 szavazattal fogadta el. A terv mintegy 3200 hektárnyi új települési területet, 1100 hektárnyi új gazdasági területet és 540 hektár új turisztikai fejlesztési területet jelöl ki. Ezzel lezárult az a több mint három éves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben számos civil szervezet, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács vettek részt. Szakértők szerint az új rendelkezések lendületet adhatnak a tó környéki fejlesztéseknek. A változtatások egyformán érintik mind a magán-, mind a támogatásokból létesülő beruházásokat, amelyekből jelenleg mintegy 800 vár megvalósításra a magyar tenger környékén. A projektek közül mintegy nyolcvan kilencvenet az elkövetkezendő három öt évben mindenképpen tető alá hoznak a fejlesztők. szerződő hatóságok ésszerű és tisztességes indok nélkül zárnak ki ajánlattevőket a versenyből. A szervezet végkövetkeztetése, hogy a közbeszerzések adminisztratív szabályozása önmagában nem akadályozza meg a korrupciós gyakorlatot, mivel nemcsak a széles mérlegelési jogkör vagy a pontatlan jogi meghatározások, hanem a szigorú formális követelmények helytelen használata is szisztematikus korrupciót eredményezhet. Az MDF erre alapozva javasolta, hogy szigorú etikai kódexszel rendelkező cégek nyújthassanak be közbeszerzési ajánlatot. Egyetértenek azzal a megállapítással is, amely helyteleníti, hogy a közbeszerzési eljárást sikertelennek nyilvánítsák, ha az ajánlattevő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. A hatalommal ilyen módon történő, a társaságok egyikének kedvező visszaélést a törvénynek nem lenne szabad megengednie. Fejlesztendő a közbeszerzési eljárások monitorozásának rendszere, a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének garanciáit meg kell erősíteni jelentette ki Herényi Károly. A jelenlegi fellebbezési rendszert sem tartják eléggé hatékonynak. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a jogorvoslati és kártérítési igénnyel élő társaságnak ugyanis egymás után öt különböző fórumhoz kell fordulnia. Tanácsos lenne a fórumok számát csökkenteni vélte Herényi, és megadni nekik a szükséges anyagi támogatást a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében. Javasolta annak előírását, hogy ne lehessen ajánlattevő olyan cég, amelyet a szerződéses kapcsolataiban, például az alvállalkozóinak a vállalkozói díj, ellenszolgáltatás meg nem fizetése miatt három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági határozatban marasztalták el. Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva kiemelte: úgy látja, helyes volt az Országgyűlés döntése, hogy ne záruljon le a vita a tavaszi ülésszak során. Németh Erika 6 ÖN KOR KÉP június

9 TELEPÜLÉSÜGY A XXI. század kultúrháza Vidéki alapszolgáltatások fejlesztésére ír ki pályázatot várhatóan még júniusban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A program célja, hogy a legfeljebb ötezer lelket számláló települések is a helyi igényekkel és lehetőségekkel összhangban komolyabb európai uniós fejlesztési támogatásokhoz juthassanak. Ezzel kívánják erősíteni a vidék népességmegtartó erejét, úgy, hogy közben jusson forrás a helyi örökség megőrzésére, korszerűsítésre, falumegújításra és -fejlesztésre is. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését tűzte ki célul, főképp a mikrovállalkozások támogatásán és a turizmus fejlesztésén keresztül. A vidékfejlesztési intézkedések egy másik részében pedig a helyi közösségi beruházásokat támogatja, így a vidéki életminőség javításán keresztül az alapszolgáltatások fejlesztésének, a falusi örökségvédelemnek kíván prioritást adni. E tervek kidolgozása közben merült fel az igény úgynevezett Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakítására. Több mint egy éve tartanak a tárcaközi egyeztetések a programról, május végére már a széles körű társadalmi vita is lezajlott tájékoztatta lapunkat a minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének igazgatója. A következő lépésben az önkormányzatok, a helyi civil szervezetek vagy akár egyházi jogi személyek pályázhatnak az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér cím elnyerésére. Ennek birtokában lehet jogosultságot szerezni a tér infrastrukturális kialakítását célzó beruházási forrásra, amelynek felhasználását a minisztérium koordinálja. A lényeg, hogy a település lakói egy olyan központhoz jussanak, ahol egy helyen tudnak gyorsan és pontosan információkhoz, szolgáltatásokhoz jutni, ügyeket intézni, internetezni, könyvtárat fenntartni, közösségi programokat szervezni, hiányzó közösségi szolgáltatásokat működtetni vagy a meglévőket integrálni mondta Bodnár Dénes. Az igazgató szerint ez egy olyan program, amibe a beruházás keretében a számítógéptől az udvar rendbetételéig, az ügyfélszolgálati pulttól az oromzat kifestéséig minden beletartozik, az elnyerhető összeg legfeljebb 50 millió forint lehet. Csak az a fontos, hogy olyan pontok alakuljanak ki, amelyeket később a program résztvevői fenn is tudnak tartani. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben kaphatnak helyet például a helyi vállalkozások szolgáltatásai is egy lottózó, egy ingatlanközvetítő, egy postai szolgáltató mondjuk a biztosító ügynökével. És ez csak néhány példa a lehetőség kihasználására. A kisebb településeken nyilván az önkormányzat leginkább csak magára számíthat. Ott azonban egy-egy szolgáltató éppen a hivatal épületébe kerülhet be, és annak felszerelésére, állagmegóvására költhetnek többet, amenynyiben majd új funkciókat, szolgáltatásokat is működtetnek. A népesebb településeken már nagyobb lehetőség nyílik az üzleti célú szolgáltatások fejlesztésére, így az épület fenntartásának hoszszú távú biztosítására. Bodnár Dénes azonban hozzátette: pontos számításokat kell végezni, átgondolni a terveket, hogy ezek a pontok valóban élet- és működőképesek legyenek. Mint minden uniós pályázatnál itt is utófinanszírozás működik, azaz a költségek kiszámításánál erre, és az el nem számolható költségként jelentkező 20 százalékos áfára is számítani kell. Az igazgató elmondta azt is, hogy a 2002 és 2006 közötti tervezési időszakban a vidékfejlesztési elképzelések kimerültek egy-két fejlesztési témában, azaz pl. a korábban létrejött 70 helyi LEADER-akciócsoport terveiben 90 százalékban helyi turizmus fejlesztésére költöttek, ebben láttak kitörési pontokat. Később rá kellett jönni, hogy a mezőgazdaságnak és a turizmusnak önállóan és együtt sincs elegendő népességmegtartó ereje. Az új közötti tervezési időszakban már mindenképpen figyelembe kell venni a helyi, térségi természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adottságokat, és ennek tudatában, helyi öszszefogással erre építeni a fejlesztési elképzeléseket. Mindig lesz olyan beruházás, ami nem teljes mértékben fenntartható és nem sikeres, azonban a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve mérsékelhető ezek aránya. Fejlesztési forrást, uniós pénzt oda kell vinni, ahol az hasznosan meg is térül a közösség javára, az egyik fejlesztés hozza magával a következőt. Minden településnek saját lehetőségeit, adottságait kell kamatoztatni. Lehet, hogy egy középhegységi falu nyáron is tudna, alkalmas lenne alternatív sípályát üzemeltetni, melyekhez újabb szolgáltatások csatlakozhatnak. Máshol elhagyott téeszépületek pusztulnak, holott alkalmasak lennének például számítógépes adatfeldolgozásra, postapartner pont kialakítására, munkaközvetítésre. A romból felépíthető a XXI. század kultúrháza, mely a fenntartható társadalmi fejlődés színtere lehet, csak hinnie kell benne a helyi közösségnek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban már nemcsak a mezőgazdaság élvez prioritást tette hozzá a minisztérium Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet vezetője, jól látható és reményeink szerint hamarosan érezhető is lesz, hogy tetemes fejlesztési forrásokat terveznek a vidéki közösségek számára, nem elsősorban mezőgazdasági fejlesztések céljából. Bodnár Dénes szerint Magyarországon is az ír vagy a lengyel példát lehetne követni. Az unió régi és néhány új tagállamában ugyanis rájöttek, hogy a kutatás vagy a fejlesztés nem politikai, hanem össztársadalmi érdek, és az országnak egy emberként kell felsorakozni a közös feladatok megoldása érdekében. László Márta június ÖN KOR KÉP 7

10 KÓR-KÉP KÖZMUNKAPROGRAM SEGÉLYT MUNKÁÉRT A munkavégzés nélküli segélyezés ideje lejárt? Tisztelt Olvasó! Figyelmébe ajánljuk a közmunkaprogramról szóló összeállításunkat, amelyben kísérletet teszünk a különböző szociális segélyezési formák és a közmunka körül kialakult feszültségek bemutatására, és a témával kapcsolatban egymásnak feszülő vélemények ütköztetésére. Munkáért segélyt? vagy Segély helyett munkát? hallhatjuk a kérdéseket nap mint nap. Már a problémák megfogalmazásában is jól érzékelhető a nézetkülönség. Másként látják a kérdést a feszültségeket közvetlenül tapasztaló településpolitikusok és másként a kisebbségi ombudsman vagy a kormány tagjai. Az biztos, hogy a közös nevező a törvényes megoldás lehet. Ennek érdekében szerettük volna, ha végre indulatoktól és politikai sandaságoktól mentesen a tényekről, a valóságról esne szó. Ezért kérdéseinket eljuttattuk a kistelepülések polgármestereinek. A visszaküldött válaszokból készült összeállításunkkal az volt a célunk, hogy településpolitikusok, döntéshozók véleményét ismertessük, hiszen ők azok, akik a rendszerváltás óta eltelt közel két évtized tapasztalatának birtokában fogalmazzák meg véleményüket. Feltételezzük, hogy a helyi politikusok képesek a napi csip-csup politikai érdekektől mentesen vizsgálni és kezelni a kialakult helyzetet, és javaslatot tenni a megoldásra. Kérdéseink megfogalmazásakor abban bíztunk, hogy a döntéshozók a mindennapos tapasztalatok alapján megírják a tutit, a válaszokból majd kiderül, hogy miként lehet egy leszakadó társadalmi réteget visszavezetni a munka világába, miként lehet a megalázó szociális segélyből munkabért varázsolni. Miként lehet az érintetteket meggyőzni arról, hogy a köz szolgálatáért végzett munka becsületet és tiszteletet jelent abban a szűk közösségben, ahova az érintett tartozik. A válaszokból nyilvánvalónak tűnik, hogy a párbeszédet a munkából kirekesztetteknél, a leszakadó, hátrányos helyzetben lévőknél kellene kezdeni, hiszen akik munkanélküli segélyből és feketemunká- Becsület és tisztesség dolga... Cselekedni kell! * *Megjelent az ÖN-KOR-KÉP júniusi számában A munka becsület és tisztesség dolga. Legalábbis ebben a szellemben nevelkedett fel a mai munkaképes generáció. Ha elhitték, márpedig miért ne hitték volna el, hisz évtizedeken ezt sulykolták a fejekbe, akkor ma Magyarországon a legmértéktartóbb számítások szerint is félmillió becstelen és tisztességtelen ember él. Persze ezt így nem mondja ki senki, a lélek mélyén mégis ez szítja az elkeseredést és az arroganciát. CSELE- KEDNI KELL. Ámde hogyan, amikor az elmúlt három esztendőben az arra jogosultak semmi jelét nem mutatták annak, hogy birtokában lennének nemhogy a megoldásnak, de még az iránytűnek sem. Azzal nem lehet vádolni a kormányzatot, hogy nem mérte volna fel a lesújtó helyzetet. Felmérések hada bizonyítja, hogy a magyarországi munkanélküliségnek számos olyan sajátossága van, amely nem kezelhető a fejlett tőkés országokban használható módszerekkel. Így aztán a szociológusok, de még a politikusok is pontosan tudják, hogy más szemszögből kellene megközelíteni a kérdést. Mégsem teszik. Csak azért, mert a rendelkezésre álló összeget át kellene adni az önkormányzatoknak. Ez így persze első pillanatra túlságosan is kemény kijelentésnek tűnhet. Ha azonban mély ebben elemezzük a mi sajátos munkanélküliségünket, rá kell jönnünk, nem vetettük el a sulykot. Itt van mindjárt az ingázókból lett munkanélküliek tömege. Év t i ze d e ke n ke re s z t ü l t ávo - li nagyvárosokban töltötték az életüket, haza csak a fizetésüket és a szennyest küldték. A ritka hazalátogatásoktól eltekintve kikerültek a szülőföld közösségének életéből. Most hatalmas számban zúdulnak vissza, merthogy hová is mentek volna? Viszszakerülésük azonban csak gondot jelent. A munkanélküli segély kezdetben talán magasabb volt, mint a falvakban adódó kereseti lehetőség, de amikor már szociális segélyből kellett megélni, azt már a helyi önkormányzatnak kellett kiizzadnia, hiszen ez a feladat más fontos céloktól vonta el a pénzt. Könnyen belátható, hogy a helyiek egy idő után a visszakerült munkanélküliekben nem a 8 ÖN KOR KÉP június

11 KÓR-KÉP KÖZMUNKAPROGRAM ból kénytelenek élni, nem nagyon gondolnak olyan társadalmi kérdésekre, hogy adózási fegyelem. Nem gondolnak erre, mert valószínű, hogy ők is tudják, az adófelügyelő nem náluk csenget. A munkába való visszatérés sem kérdés számukra, hiszen többségük már a kilencvenes években elvesztette a munkahelyét. Nagy a valószínűsége annak is, hogy az ilyen környezetben felnőtt fiatalok pedig még blokkoló órát sem láttak..., sőt az iskolábajárásuk is bizonytalan. Vagyis, a rendszerváltás utáni közel két évtized csak termelte a leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségek településein élő, többségében roma származású munkanélkülieket. Mielőtt bárki félreértené: ez nem roma kérdés! Ez egy nagyon súlyos, az egész társadalmat érintő gazdasági, társadalmi, szociális probléma, amiről folyóiratunkban már tizenöt évvel ezelőtt is írtunk. Pontosan lehetett látni, hogy a lavina elindul Mára az indulatok elszabadultak, a napi események és a polgármesterektől kapott válaszok is azt mutatják, ez így nem mehet tovább... Vannak olyanok, akik tárgyalást kezdeményeznek a vonatkozó törvények módosítására, és vannak olyanok, akik a kérdést már megoldották rendeletben mondták ki, hogy a munkavégzés nélküli segélyezés ideje lejárt. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a munka becsületének visszaállítására hivatkoznak, és olyan polgármesterek, akik nem nézik jó szemmel az uzsorakamatból meggazdagodókat sem. Szerettük volna megtudni, hogy mit gondol minderről az újonnan kinevezett szociális és munkaügyi miniszter, de megkeresésünkkor munkatársa a miniszter elfoglaltságára hivatkozva az interjú elkészítésére egy későbbi időpontot javasolt. Később a minisztérium sajtóosztálya kiadott egy közleményt, és Szűcs Erika egyik kormányszóvivői tájékoztatón is nyilatkozott. Mindkettőt változtatás nélkül közöljük. Nem hagyjuk figyelmen kívül az önkormányzati érdekszövetségek véleményét sem, és ismertetjük a Szerencsi Kistérség polgármestereinek szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatát is. Bevezetésként érdemes elolvasni a Becsület és tisztesség dolga... című jegyzetet, amelyet tizenöt évvel ezelőtt közöltünk. A szerző már akkor figyelmeztetett, hogy baj lesz, ha nem kezeljük súlyának megfelelően a problémákat. Csiky Ildikó megtért gyermeket, hanem élősködőt láttak. Már csak azért is, mert nem véletlenül mentek el ezekből a falvakból a városokba dolgozni. Ezekben a településekben ugyanis többnyire nincs infrastruktúra, vállalkozás, és a földek minősége is rossz. A következő jelentős probléma a cigány munkanélküliség. Ezen etnikum munkaképes hányadának a fele nem kap állást éveken keresztül. Nem azér t, mert megkülönböztetést szenved származása miatt, hanem azért, mert szakképzetlen. Így átképzési program rajtuk nem segít, hiszen nincs mit átképezni, többségük még az általános iskolát sem fejezte be. Pedig a cigányok valóban megpróbáltak beilleszkedni. Sokuk éppen e célból ment a gyárakba és az építőiparba dolgozni, hogy maga keresse meg a kenyerét. Munkanélkülivé válásával azonban ez szinte lehetetlen. Élni azonban kell. A betevőt meg kell szerezni, ha másként nem megy, hát törvénytelen módon. A cigányság felelmelkedés helyett demoralizálódik, az állam pedig egyre többet költhet a többiek biztonságának garantálására. Ami most következik, az anynyira magyar, hogy sehol a világon nincs párja: nálunk több férfi lesz munkanélküli, mint nő. Márpedig ez szinte szétrobbantja a társadalom legkisebb egységét, a családot. A közmegítélés a férfit jelölte ki évszázadokon keresztül családfenntartónak. Ő kereste a több pénzt, neki volt nagyobb a tekintélye, a feleség, ha dolgozott is, inkább csak kikerekítette a jövedelmet, feladata a családban inkább a gyermeknevelésre, a háztartás vezetésére koncentrálódott. Az új helyzetben a nő lett a család fenntartója, ráadásul nyakán maradtak korábbi dolgai is, hiszen a férfi érthetően képtelen egyik pillanatról a másikra családanyává lenni. Inkább depresszióba zuhan, az alkoholba menekül. A válások száma ijesztő méreteket ölt, közben az óvodákat, napközi otthonokat pénz hiányában kénytelenek bezárni az önkormányzatok. Nem is az a legnagyobb gond ezekben a családokban, hogy kevesebből kell megélni, hanem az a morális csőd, amelybe a kiúttalannak tetsző helyzet kényszerít. Talán majd a jövő, mondhatnánk. De nem mondjuk ezt sem jó szívvel, hiszen a munkanélküliség társadalmi bombája talán a legjobban éppen a jövő generációját, a pályakezdőket sújtja. Akinek anyagi vagy tanulmányi okokból nincs esélye egyetemre, főiskolára menni, másra sem igen talál esélyt. Rettentően nehéz manapság gimnáziumi érettségivel, de még szakmával is elhelyezkedni. Ahol azon gondolkoznak, hogy melyik háromgyermekes családapának mondjanak fel, ott igazán nem alkalmazhatnak tapasztalatlan zöldfülűt. Így a tizennyolc évesek továbbra is eltartott státus június ÖN KOR KÉP 9

12 KÓR-KÉP KÖZMUNKAPROGRAM ban élnek, családalapításra, az élet megalapozására a csekély zsebpénzből nem telik. Reményvesztetten lődörögnek az utcákon, s kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy miként emeljék fel évek múltán az országot. Mert itt sem a pénztelenség a legégetőbb probléma. Sokkal inkább az, hogy a hitehagyott ifjúságra hogyan is lehetne rábízni a jövőt. Rendkívül nehéz a helyzet. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy reménytelen megmozdítani a munkanélküliek tehetetlen tömegét. Valóban az, ha nem változtatunk szemléletmódot. Komplex megközelítési mód és cselekvés segíthet csak, hiszen a munkanélküliség a társadalom egészét veszélyezteti, nem csupán az állás nélkül maradottakat. A munkanélküliség befolyásolja a gazdaságot, az oktatást, az élet szinte minden szintjét, és ezek is befolyásolják a munkanélküliséget. Ezért nem szabad úgy döntéseket hozni, hogy az érem egyik oldalát vesszük figyelembe. Mint legutóbb is, amikor bejelentették, hogy a dolgozók betegszabadságának finanszírozását 10 napról 30 napra emelik a munkáltatók terhére. Ha költségesebbé teszik a munkáltatóknak a munkavállalók alkalmazását, akkor ez lehet, hogy némi bevételt jelent a költségvetésnek, ugyanakkor a munkáltatók ezért kevesebb embert tudnak alkalmazni, amitől ismét a munkanélküliek száma növekszik. Vagy. Méregdrága átképzési központokat felesleges akkor létrehozni, amikor bizonyítható, hogy az alapképzés hiányos. Sokkal egyszerűbb lenne azt a pénzt az önkormányzatok oktatási, közművelődési intézményeire költeni. Ez nemcsak olcsóbb, de rugalmasabb és hatékonyabb is lenne. Csakhogy a rendelkezésre álló összeget át kellene adni az önkor- mányzatoknak. Már csak azért is, mert a munkanélküliség legtöbb problémája az önkormányzatoknál jelenik meg, a települések érzik meg leginkább az áldatlan állapot következményeit, ezért nyilvánvaló, hogy éppen ők a leginkább érdekeltek ezek megszüntetésében. Ezen túl az önkormányzatoknak van igazán rálátása, hogy milyen lehetőségek adódnak egyegy településen, ők tudnák megszervezni azt az információs rendszert, ami a helyi piac szereplőit össze tudná hozni. Aligha vitatható, hogy a munkanélküliség helyi közügy, amit nem lehet központi irányítással megoldani. De a hatalom ahelyett, hogy lemondana a mindenbe való beleszólás jogáról, nem partnereinek, hanem klienseinek tekinti az önkormányzatokat, amelyeknek tetszése szerint ad vagy nem ad pénzt beruházások támogatására, közhasznú munkára stb. Sokkal jobban járnának a munkanélküliek, de még a hatalom képviselői is, ha a munkaügyi hivatalok csak a segélyezéssel és az ellenőrzéssel foglalkoznának, a kormányzat pedig a falurehabilitációs programmal, minden egyebet pedig rábíznának az önkormányzatokra s azok regionális szervezeteire vagy a megyei önkormányzatokra. Ezzel persze nem azt állítom, hogy ezek az intézkedések egy csapásra megváltoztatnák a siralmas helyzetet, azt azonban hiszem, hogy valami legalább megmozdulna. Lenne némi remény, némi valós eredmény, melynek sikerén felbuzdulva elindulhatnánk fölfelé a lejtőn, kifelé a depresszióból. Most, azt hiszem, ennek szem előtt tartása igazán becsület és tisztesség dolga. Kóródi Mária volt országgyűlési képviselő Elindult a lavina Mondjuk ki végre, hogy ez így nem jó! Márciusban Hajdúdorog és Hajdúnánás polgármestere azzal a kéréssel kereste meg a miniszterelnököt, hogy törvényi szinten szabályozzák a rendszeres szociális segélyezés jogosultságának szigorítását. Gyurcsány Ferenc személyesen fogadta a polgármestereket. Azóta egyre nő azoknak az önkormányzati vezetőknek a száma, akik szerint sürgősen változtatni kell a jelenlegi segélyezési rendszeren, akik úgy vélik, a szociális törvény megérett a módosításra. A segélyért munkát akció lassan országos mozgalommá terebélyesedik, hiszen a hátrányos helyzetű települések egyre kevésbé tudják és egyre kevésbé akarják az ingyenélőket eltartani. Dr. Éles András hajdúnánási és Csige Tamás hajdúdorogi polgármesterek már márciusban levélben fordultak a miniszterelnökhöz*, melyben azt javasolták, hogy az aktív korú munkaképes személyek csak akkor részesüljenek rendszeres szociális segélyben, ha havonta minimum 5 napot közmunkavégzéssel töltenek. Monokon a javaslatot már tett is követte: az önkormányzat képviselő-testülete rendeletet alkotott, melyben a gyermekvédelmi támogatásokat a gyermekek óvodába, iskolába járatásához, a rendszeres szociális segélyek kifizetését közmunkavégzéshez kötötték. A nagy vitát kiváltó monoki példát elsőként Ivád követte, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, hogy szintén fontolóra veszik a rendeletalkotást. A Szerencsi Kistérség 18 önkormányzati vezetője még tovább ment: közös javaslatcsomagot állítottak össze, melyben a családtámogatási rendszer törvényi újraszabályozását, a rendszeres szociális segélyezésre vonatkozó szabályok teljes újragondolását és törvényi újrafogalmazását kezdeményezik. * Az ÖN-KOR-KÉP márciusi számában olvasható az önkormányzati vezetőkkel készült interjú, valamint a miniszterelnökhöz írt levelük. ( 10 ÖN KOR KÉP június