Mány Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi sélyegyenlőségi Program Mány Község Önkormányzata augusztus 7.

2 Tartalom Helyi sélyegyenlőségi Program (HP)...3 Helyi sélyegyenlőségi Program (HP)...3 Bevezetés...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 A település bemutatása...3 A táblázatból látható, hogy az aktív korban lévők között valamivel több férfi van, mint nő. Továbbá, hogy az életkor előre haladtával ez az arány lassan megfordul, valahol a nyugdíj-korhatár körül. Kiolvasható, hogy a 18 év alattiak a lakosság 22,6 %-át teszi ki...5 Öregedési index...5 Az öregedési indexek megmutatják, hogy Mány erősen fiatalodó település. Az országos átlag 123. Látható, hogy Mányon érdemes az óvodai ellátást és az oktatást fejleszteni, és érdemes lenne megoldani a bölcsődei ellátást is helyben (annál is inkább, hogy így is támogathassák a munkaképes fiatal anyákat)...5 Értékeink, küldetésünk...5 Értékeink, küldetésünk...5 Célok...8 Célok...8 A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H)...10 A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H) Jogszabályi háttér bemutatása Jogszabályi háttér bemutatása...10 Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete...10 Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Stratégiai környezet bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...62 A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT)...63 A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT) A HP IT részletei...63

3 1. A HP IT részletei...63 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...63 A beavatkozások megvalósítói...63 Jövőképünk...64 Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT) Összegző táblázat - A Helyi sélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HP IT) Megvalósítás Megvalósítás...84 A megvalósítás előkészítése...84 A megvalósítás folyamata...85 Monitoring és visszacsatolás...86 Nyilvánosság...87 Érvényesülés, módosítás lfogadás módja és dátuma lfogadás módja és dátuma...89

4 Helyi sélyegyenlőségi Program (HP) Bevezetés Összhangban az gyenlő Bánásmódról és az sélyegyenlőség lőmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) MMI rendelet rendelkezéseivel, Mány Község Önkormányzata sélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott sélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény működtetését. Vállalja továbbá, hogy az sélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézmény-fenntartóira. Jelen helyzetelemzés az sélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Mány és környéke már az ókorban is lakott hely volt, területén a múlt század közepén római kori, keltaeraviszkusz temetőt tártak fel. Nevét az oklevelek már 1082-ben említik, ekkor Mán alakban van írva. A település nevét az idők folyamán Nagy-, Kis-Mány, Puszta-Mány -ként is írták ből való a településről az első hiteles okleveles adat, ekkor a Bászélyiakkal rokon Mányi család tagjai voltak birtokosai ben a Mányiakkal, s itteni falunagyukkal Cherne comes pereskedik ben a falut elhatárolják a szomszédos Őrs-től ben a Básztélyi ághoz tartozó Rozgonyi rokonság osztozkodik rajta. Mány a török időkben elpusztult, a szomszédos Őrs-sel együtt ben a Battyán család birtoka ban a Battyán családbeliek mányi birtokukat elzálogosították tól a falut Fejér vármegyéhez csatolták as évek közepén német telepesek népesítették újra a települést. Az 1944-es összeírás szerint Mányhoz tartozott Alsóörspuszta, sztermajor, Felsőörspuszta, Háromrózsa, Kiseszterpuszta, Körtvélyesmajor, Nádorpuszta, Sajgómajor és Szentjános-szőlőhegy. A község lakosai magyarok és németek voltak. A 2625 főből 11%-ot tett ki a németajkúak. A község 7779 kat. holdon terült el, ebből 5782 kat. h. szántó, 296 kat. h. legelő, 591 kat. h. rét, 150 kat. h. szőlő, 301 kat. h. erdő volt. A község területéből 3300 kat. holddal 6 nagybirtokos rendelkezett. A második világháború és a front közeledtével egyre nehezebb helyzetbe került a falu, 1944-ben bevezették a jegyrendszert. A lakosság március végén - április elején települt vissza. A visszaérkező családok kénytelenek voltak ólakban, istállókban, pincékben lakni ideiglenesen, ugyanis a község 555 lakóházából 510 teljesen lakhatatlanná vált, 10-et lehetett csak kisebb javítások után használni. A földosztás során 3155 kat. hold került kiosztásra az igénylők között. A helyreállítási munkák is folytatódtak, 1945.őszére Felsőörsön már 14 család lakott a helyreállított lakásokban. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

5 A németajkú lakosság elköltöztetése április 13-án kezdődött, 58 családot telepítettek át Heidelberg környékére. Igás állatok hiányában 1946-ban a földeknek csak 70%-át tudták megművelni, a termés az ezévi aszálykár miatt is jelentősen csökkent. Az iskolák helyreállítása után a tanítás is megindult. Az államosításig három tanterem állt tanuló rendelkezésére telén megindultak Mányon a szabadművelődési és Szabad Föld Téli sték előadásai tavaszán a görög szabadságharcosok megsegítésére szervezték gyűjtést. Az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepsége után, március 27-én a képviselőtestület úgy határozott, hogy a településen építendő artézi kutat Petőfi kútnak nevezik el áprilisában 25 magyar családot telepítettek Mányra Csehszlovákiából. A község jelene: A község lakossága 2415 fő. Állandó népesség MÁNY község nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2415 fő 1207 fő 50 % 1208 fő 50 % 91 fő 4 % 206 fő 9 % 240 fő 10 % 50 fő 2 % 50 fő 2 % 604 fő 25 % 749 fő 31 % 76 fő 3 % 72 fő 3 % 172 fő 7 % 97 fő 4 %

6 A táblázatból látható, hogy az aktív korban lévők között valamivel több férfi van, mint nő. Továbbá, hogy az életkor előre haladtával ez az arány lassan megfordul, valahol a nyugdíj-korhatár körül. Kiolvasható, hogy a 18 év alattiak a lakosság 22,6 %-át teszi ki. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) (fő) Öregedési index (%) n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési indexek megmutatják, hogy Mány erősen fiatalodó település. Az országos átlag 123. Látható, hogy Mányon érdemes az óvodai ellátást és az oktatást fejleszteni, és érdemes lenne megoldani a bölcsődei ellátást is helyben (annál is inkább, hogy így is támogathassák a munkaképes fiatal anyákat). Értékeink, küldetésünk Mány sokszínű kulturális öröksége alkalmas arra, hogy felekezetek, társadalmi rétegek jó viszonyban tudjanak egymás mellett élni. Olyan települést kell létrehozni, amely megalapozza a település élhetőségét, lakosai életminőségének javítását, illetve hozzájárul a település vezetésének helyes stratégiai, fejlesztési döntései meghozatalához. Mány Község Önkormányzata tudatában van annak, hogy munkáltatóként, intézményfenntartóként, közvetlen szolgáltatóként, pályázóként és a közpolitika alakítójaként is köteles megtartani valamennyi jogviszonyukban és eljárásukban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben (bktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. - Mány Község Önkormányzat elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítása iránt, minden polgára számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak es élhessenek a településen, és lehetőségeihez mérten megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozza bárki áldozatta válását. - Mány Község Önkormányzata a képviselő-testület és szervei döntéseiken keresztül is kifejezik elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén. - A jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település a társszervekkel, társulásaival, civil szerveződéseivel, egyházakkal, önszerveződő közösségeivel, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. - Az Önkormányzat és intézményei maradéktalanul betartják az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós és hazai jogszabályokat, a megkülönböztetés elleni küzdelemben vezető szerepet vállalnak és felhasználva helyzetüket és a befolyásukat, ahol csak lehetséges, segítenek leküzdeni a diszkriminatív akadályokat.

7 - Az esélyegyenlőségi politika követése során együttműködnek, az Önkormányzat vezetésétől a képviselő-testületen és bizottságokon keresztül egészen a végrehajtás szintjéig valamenynyi szinten. - Ösztönzik a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a közösség életében. - sélyegyenlőségi politikájukat minél szélesebb körben megismertetik a helyi munkáltatókkal, munkavállalók, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. - Az Önkormányzat kétévente felülvizsgálja esélyegyenlőségi programját, terveit. Az esélyegyenlőségi kerék szemlélteti azokat a magatartási normákat, melyeket az Önkormányzat és intézményei lakossági kapcsolataikban az egyenlő esélyek biztosítása érdekében követnek. A fenti elveknek megfelelően az Önkormányzat és intézményei: - Faji egyenlőség: elkötelezettek a befogadó társadalom és a faji megkülönböztetés megszüntetése mellett. lősegítik az esélyegyenlőséget és az emberek közötti jó viszonyt a különböző faji, nemzeti és etnikai csoportok között. - Fogyatékosság: nem kezelnek sem közvetlenül sem közvetve kedvezőtlenebbül valakit fogyatékossága miatt és előmozdítják az esélyegyenlőséget a fogyatékkal élők számára. Megkülönböztetés nélkül nyújtanak szolgáltatásokat az arra rászorulóknak. - Nemek közötti egyenlőség: előmozdítják a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget és közvetlenül vagy közvetve nem kezelnek egyetlen személyt sem kedvezőtlenebbül a neme vagy családi állapota miatt. - Foglalkoztatás: lehetőségeikhez mérten a helyi lakosság számára biztosítják az esélyegyenlőséget a foglalkoztatás területén. - Megközelíthetőség: arra törekednek, hogy szolgáltatásaik egyenlő feltételekkel legyenek elérhetők a helyi lakosság szamara. Szolgáltatásaiknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. A fizikai hozzáférés megkönnyítése érdekében az épületeket a költségvetés biztosította keretek között akadálymentesítik. Arra törekednek, hogy az új épületek megfeleljenek az akadálymentesítési előírásoknak, ennek érdekében figyelemmel kísérik a fejlesz-

8 téseket. Arra törekednek, hogy akadálymentesített kommunikációs rendszereket használhassanak a szolgáltatásaikat igénybevevők. - Szexuális irányultság: nem tesznek különbséget sem közvetlenül sem közvetve senki szexuális irányultsága miatt. - Vallás és a hit: nem kezelnek sem közvetlenül sem közvetve kedvezőtlenebbül senkit a vallása vagy világnézeti meggyőződése miatt. - Életkor: nem kezelnek sem közvetlenül sem közvetve kedvezőtlenebbül senkit életkora miatt.

9 A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a település számára alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein, megalapozva ezzel a kötelességteljesítés egyenlőségét is, ami a helyi esélyegyenlőség hosszú távú alapja. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi sélyegyenlőségi Program átfogó célja Mány Község Önkormányzata az sélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HP helyzetelemző részének célja lsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HP IT tartalmazza. A HP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

10 Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - alacsony iskolai végzettségű személyek. gyüttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - a rendvédelmi területtel.

11 A Helyi sélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HP H) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: bktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) MMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: ütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 17/2011. (XII.12.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról (egységes szerkezetben a 4 /2013. (II.7.) önkormányzati rendelettel) Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/a. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében, 37/A. (3) bekezdésében, 38. -ában, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 62. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

12 1. rendelet hatálya kiterjed a Mány Község közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. (1) (3) bekezdésében meghatározott személyekre. 2. Értelmező rendelkezések 2. rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. -a szerint kell értelmezni. 3. A szociális ellátások általános eljárási szabályai 3. (1) Az önkormányzati hatáskörben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet az egyes ellátási formáknál meghatározott nyomtatványon kell benyújtani a Mányi Közös Önkormányzati Hivatalban. (2) Az érdekeltnek a jelen rendelettel szabályozott ellátások esetén az e rendeletben meghatározott önkormányzati szerveknél kell a kérelmét előterjesztenie az elektronikus út kizárásával írásban. (3) Aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez, arról bejelentést tehet a Polgármesteri Hivatalnál. bben az esetben az eljárást hivatalból indítja meg az eljárásra kötelezett önkormányzati szerv. (4) Az igény elbírálásához a kérelmező köteles a maga és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személy adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, és azt az erre vonatkozó igazolásokkal becsatolni. (5) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat, így: a) a munkáltató által kiadott kereseti igazolást, b) rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló szelvényt (pl. nyugdíjszelvény), c) egyéb jövedelemnél az azokat megalapozó határozatot, vagy kifizetési bizonylatot, igazolást, szerződést, d) mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolást, e) adóbevallást vagy annak hiteles másolatát. (6) gyedülálló kérelmező esetében igazolni kell továbbá: a) a válás tényét, b) a házasság felbontása iránti kérelem beadását: az ügy peres számával, c) a külön (azaz más címen szereplő) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelőséggel tett nyilatkozattal. (7) Amennyiben a kérelmező aktív korú, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását a munkanélküliség tényének regisztrálásáról. (8) Szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési-, vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

13 (9) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha az általa igazolt költségek és bevételek egymáshoz való viszonya életszerűtlen, illetve életvitele, általános körülményei a támogatást nem teszik indokolttá. (10) Ha a kérelmező adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. (11) A pénzbeli ellátásokat bankszámlával rendelkező kérelmező esetén banki átutalással kell kifizetni. 4. (1) Ha a szociális hatáskört gyakorló a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 50 %-a alatt van, elengedheti, b) %-a között van, csökkentheti, c) %-a között van, részletfizetést engedélyezhet. (2) A részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb Tizenkét hónapig terjedhet. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 4. Aktív korúak ellátása 5. Az Sztv. 33. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeken túl a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, amelynek keretében köteles a) az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztántartani, takarítani, állagát megóvni, rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni, b) az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az ott található szemét, lom jogszerű módon történő eltávolítására, eltakarítására, az ott található gyomnövény, illetve fű levágására, lekaszálásra, férgektől, rágcsálóktól való mentesítésére, c) az a) pontban meghatározott lakás, ház előtti járda, illetve közterület, csapadékvíz elvezető árok tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni. 6. (1) A jegyző határozata alapján rendszeres szociális segélyben részesülő (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: családsegítő szolgálat) köteles együttműködni. (2) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a családsegítő szolgálattal történő havonkénti kapcsolattartásra.

14 (3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő a) tanácsadáson vagy b) csoportos foglalkozáson való részvételt. (4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés megszegésének minősül, ha neki felróhatóan: a) a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, b) a beilleszkedést segítő programról határidőre nem állapodik meg a családsegítő szolgálattal, c) a megállapodásban foglalt időpontokban a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg, d) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, e) a program végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt visszautasítja, f) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson. (5) A családsegítő szolgálat a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet. 7. (1) Nem felróható, ha a rendszeres szociális segélyezett betegsége, vagy más hitelt érdemlően írásban igazolt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt (pl. idézésnek tesz eleget) nem jelent meg a családsegítő szolgálatnál, illetve a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson és mulasztásának okát az előírt időpontot megelőzően vagy azt követő 8 napon belül írásban a családsegítő szolgálatnál igazolja. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő önhibájából nem veteti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, továbbá az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve nem vesz részt a számár előírt foglalkozáson, tanácsadáson, és mulasztásának okát a (6) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolta, erről a családsegítő szolgálat a határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül, írásban értesíti a jegyzőt. 5. Méltányossági ápolási díj 8. * 9. ** 10. *** 6. Átmeneti segély 11. (1) Átmeneti segély annak adható, a) aki a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, vagy önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg, vagy b) akinek családja krízishelyzet miatt segítségre szorul, és vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy ezen élethelyzetét más módon nem tudja megoldani. * Hatályon kívül helyezte a 4 /2013. (II.7.) önkormányzati rendelet ** Hatályon kívül helyezte a 4 /2013. (II.7.) önkormányzati rendelet ** Hatályon kívül helyezte a 4 /2013. (II.7.) önkormányzati rendelet

15 (2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 2.000,- Ft, és legfeljebb ,- Ft lehet, amelynek megállapításáról a (1) bekezdés a) pontjába foglalt esetekben a OLTALOMerőforrások Bizottság, a (2) bekezdés b) pontjába foglalt esetekben a polgármester dönt. A Polgármester döntéseiről minden OLTALOMerőforrások Bizottsági ülés alkalmával beszámol a Bizottságnak. (3) gy naptári éven belül egy határozattal több alakalommal kifizetendő átmenti segély is megállapítható. bben az esetben a határozatban fel kell sorolni a folyósítások összegét és időpontját. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak miatt folyósított segély felhasználásáról a kérelmező elszámolást köteles a segélyező szervnek benyújtani. A kérelmezőt e kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban tájékoztatni kell, és a határozatot minden esetben indokolni kell. 12. Az átmeneti segélyt a jelen rendelet 1., 5., 6., 7. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni, és a 8. melléklet felhasználásával kell elszámolni. 13. (1) A polgármester eseti gyógyszertámogatásban részesítheti azt a személyt, aki a betegsége miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni és közgyógyellátásra nem jogosult, és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-t, feltéve, ha a kérelmező háziorvosa a felírt gyógyszer sürgős kiváltását javasolja. (2) A kérelemhez csatolni kell a kiváltandó recepteket, valamint a háziorvos igazolását a gyógyszer sürgős kiváltásának szükségességéről. (3) Az eseti támogatás összege megegyezik a sürgősségi gyógyszer árának összegével, de nem haladhatja meg az 5.000,- Ft-ot. (4) A gyógyszertámogatás összegével a kérelmező köteles elszámolni. 14. A gyógyszertámogatást a jelen rendelet 2., 5., 6., 7. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni, és a 8. melléklet felhasználásával kell elszámolni. 15. (1) Az átmeneti segély tüzelőtámogatásként is adható annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át. (2) A tüzelő támogatás természetbeni támogatás, amely tűzi fa formájában adható. (3) A tüzelőtámogatás értéke legfeljebb ,- Ft lehet, és lakásonként évente egyszer vehető igénybe. 16. A tüzelőtámogatást a jelen rendelet 3., 5., 6., 7. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni. 7. Temetési segély 17. (1) A Polgármester temetési segélyt állapít meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

16 18. A polgármester köteles minden év január hónapjában a településen temetkezési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoktól adatot beszerezni a legolcsóbb temetési költség megállapításához. 19. A temetési segélyt a jelen rendelet 4., 5., 6., 7. mellékletének felhasználásával kell kérelmezni. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 8. Köztemetés 20. (1) Az eltemettetésre köteles személy a Polgármester határozata alapján teljes egészében mentesül a köztemetés temetési költségeinek megtérítési kötelezettsége alól, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 21. Az eltemettetésre kötelezett személy 50 %-ban mentesül a köztemetés temetési költségeinek kötelezettsége alól, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-t. 22. (1) Mány község Önkormányzata a) házi segítségnyújtás, b) családsegítés, c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Oltalom Családsegítőt biztosít. IV. Fejezet 9. Oltalom Családsegítőok (2) Mány Község Önkormányzata az (1) bekezdésben meghatározott Oltalom Családsegítőokat társulásban látja el, a felcsúti központú Oltalom Szociális Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény útján. V. Fejezet 10. Záró rendelkezések 23. z a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 24. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 1/2009. (I.28.) önkormányzati rendelet és az ennek módosításáról szóló 4/2009. (III.25.) önkormányzati rendelet.

17 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi sélyegyenlőségi Program elkészítésekor Mány Község Önkormányzata a következő stratégiákkal, fejlesztési programokkal, koncepciókkal rendelkezik melyek összhangjáról gondoskodni kellett: Mány Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról rendeletet alkotott a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Mány Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. A település településszerkezeti terve az Önkormányzat képviselő-testülete által megállapított településfejlesztési koncepción alapul. Az önkormányzat rendelkezik Sportkoncepcióval, melyet a Képviselő-testület évben fogadott el, ezen kívül évben Hulladékgazdálkodási Tervet is készített. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. zzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. zen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. zek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása - Társulási formában történik a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás ellátása. Az ellátó az Oltalom Szociális Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény, központja Felcsút, Fő út A Völgy Vidék Közösség célja összefogni a Váli-víz és a Szent László-patak völgye, valamint a Vértesalja és az tyeki dombság egymással szomszédos települési önkormányzatait, valamint a területükön működő vidékfejlesztésért elkötelezett vállalkozásokat, civil szervezeteket, intézményeket és magánszemélyeket. A Völgy Vidék Közösség elsődleges feladata a fenti szervezetek vidékfejlesztéssel összefüggő tevékenységeinek, fejlesztéseinek ösztönzése és széleskörű partnerségük megteremtése. Az önkormányzatok számára azért célszerű a társulások létrehozása, fenntartása, mert a társulások jogosulttá válnak a kiegészítő állami támogatások igénybevételére, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi sélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok még nem elérhetőek. zeket két év múlva, a felülvizsgálat során pótolni kell.

18 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. zen elsősorban azt a jelenséget értjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. A problémát a munkanélküliség mellett az is okozza, hogy a minimálbér és a létminimum összege egyre távolabb kerül egymástól, ami mindenképpen negatív jelenség. A minimálbér 2013-ban 98 ezer Ft, aminek a nettója ugyanakkor nem több mint Ft. Máris láthatóvá válik a különbség a 93 ezer Ft-os létminimum és az alig több mint 64 ezer Ft-os minimálbér között. A tapasztalat az, hogy a minimálbér alapvetően kevés egy család eltartásához, és szükségszerű, hogy annak nettó összege a lehető leggyorsabban elérje a létminimum összegét. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok többsége szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között él. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. nnek egyik oka a munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. A településen 787 db lakóingatlan található. A családok nagy része saját tulajdonú családi házban él. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak a tulajdonosok igényétől, igényességétől és jövedelmi helyzetétől függően vannak karbantartva. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HP-ben elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. nnek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását.

19 A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során - közfoglalkoztatást szervez, - figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, - döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, - az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A helyi önkormányzatnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat az egyik legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás).

20 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,3% 12 30,8% 23 59,0% ,4% 30 43,5% 38 55,1% ,1% 42 42,9% 53 54,1% ,3% 45 48,9% 43 46,7% ,5% 42 45,7% 44 47,8% ,4% 60 52,6% 49 43,0% Az adatokból látható, hogy az öt évvel ezelőtti állapothoz képest a nyilvántartott álláskeresőkön belül az általános iskolai (vagy alacsonyabb) végzettségűek kerültek többségbe. z a tendencia jól mutatja a képzés, tanulás fontosságát, különösen a hátrányos helyzetű lakosság körében. Az oszlopdiagramon is jól látható, hogy a magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerő piacon. A táblázat ill. a diagram adatai szerint tehát kevesebb munkanélküli van az általános iskolainál magasabb végzettségűek között. Hosszú távon tehát érdemes a kisgyermekek ill. fiatalok képzésébe befektetni, és a tehetséges gyermekek tanulmányait támogatni számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen fő éves és fiatalabb fő