A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE AZ UTÓBBI KÉT ÉVTIZEDBEN MAGYARORSZÁGON
|
|
- Lídia Mezei
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÉDELMI IGAZGATÁS VARGA PÉTER HORVÁTH LÁSZLÓ A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE AZ UTÓBBI KÉT ÉVTIZEDBEN MAGYARORSZÁGON THE IMPROVEMENT OF CIVIL ORGANISATIONS IN HUNGARY IN THE PAST TWO DECADES Rövid történeti áttekintés. A nonprofit szervezetek tevékenységének alakulása az 1990-es éveket követıen. Az állami feladatok egy részének civil szervezetekhez történı átadása. A civil kezdeményezések eredményessége, helye, szerepe a társadalmi feladatok teljesítésében. Egy civil szervezet (a Polgári Védelmi Szövetség) tevékenységének vázlatos bemutatása. Címszavak: társadalom, civil szervezetek, Polgári Védelmi Szövetség, közhasznú alapítványok. The strengthening role of NGOs in Hungary during the last two decades. Brief historical overview. Activity of Non-governmental Organizations (NGO) after the '90s. Delegation of previously state provided tasks to NGOs. Efficiency, place and role of civil initiatives in society, how do NGOs contribute to address social issues. Schematic presentation of an organization's activity (Civic Defense Alliance). Headwords: society, Non-govermental Organizations, Civic Defense Alliance, foundations of public utility. Történeti elızmények Az 1980-as évek végétıl megindult társadalmi, politikai átalakulással megteremtıdtek a hazai civil szervezetek újjáéledésének és új szervezetek alakulásának az alapvetı feltételei. Hazánkban is, mint a többi közép- és kelet-európai egypártrendszerő országban a kezdeti idıszakban alig volt lehetıség klasszikus értelemben vett civil szervezet alapítására, és csak késıbb az utolsó idıszakban, amikor politikai pártokat még nem lehetett létrehozni, közcélú szervezetek már alakulhattak. 63
2 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE A rendszerváltoztatást követıen azonban a politikai és gazdasági szerkezet átalakulásával gyökeresen megváltoztak a körülmények. Különvált az állami és piaci szektor és szükségessé vált, hogy olyan társadalmi igényeknek a megoldásában, amelyre sem az állami, sem a piaci szektor nem igazán alkalmas, egy harmadik non-profit szektor épüljön ki. A megváltozott társadalmi struktúrában tulajdonképpen igényként is jelentkezett, hogy néhány területen egyes feladatok megoldásában a civilek által létrehozott szervezetek tevékenyen közremőködjenek, esetleg teljesen át is vegyenek olyan munkaterületeket, amelyeket a rendszerváltoztatást megelızıen állami, vagy társadalmi szervek, illetıleg ilyen irányítású és fenntartású intézmények láttak el. A rendszerváltoztatás sok minden más mellett azt is jelentette, hogy felülvizsgálva az állami feladatok körét, a társadalmi tevékenység több területén építettek az emberek részvételére olyan módon is, hogy teret engedtek egyes feladatok megoldásában az állampolgárok által létre hozott ún. civil szervezeteknek. Szükségesnek tartom azt is megjegyezni, hogy a civil szervezetek tevékenységénél az emberi oldal sem elhanyagolható körülmény. A szervezetet létrehozó emberek részérıl a tevékenység úgy jelentkezik, hogy szeretnének valamilyen hasznos munkával hozzájárulni egyes, általuk is fontosnak tartott feladat megoldásához. A gazdasági keretek, és a társadalmi viszonyok azonban, eltérı lehetıségeket biztosítottak a közösség számára tenni akaró embereknek. A fejlett piacgazdaságok kialakulásáig tulajdonképpen csak olyan segélyezı szervezetek jöttek létre, amelyek a kiszolgáltatott és nélkülözı rétegeket igyekeztek segíteni, lényegében elsısorban karitatív jellegőek voltak (árvaházak, szegényházak és kisebb önsegélyezı, önképzı csoportok). Természetesen kérdés az, hogy a létrejött civil szervezetek milyen hatékonysággal képesek az elérendı társadalmi célok megvalósítására. Kuti Éva szerint a civil szervezetek hatékonyságát még senki nem vizsgálta, így nem is bizonyíthatta tudományos módszerekkel. 1 A különbözı társadalmakban az irányító állam jellegébıl következıen nagyon eltérı súlyt kaphatnak az emberek azon törekvései, hogy öntevékenyen segítsék, szervezzék a társadalom feladatainak, szükségletei kielégítésének egyes területeit. A civil tevékenykedés ott érvényesülhet, ahol e tekintetben partnerként kezeli a hatalom a polgárokat. Az uralmi viszonyok túlsúlya, a diktatórikus hatalom nem nagyon enged teret a civil 1 Kuti Éva: A nonprofit szervezet szerpe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságtanában; Közgazdasági Szemle, XLIII. évfolyam október
3 VÉDELMI IGAZGATÁS kezdeményezésnek, az alattvaló nincs olyan helyzetben, hogy komoly súllyal kezdeményezıen közremőködhessen. Az antidemokratikus államokban is jelen van ugyan a civil szféra valamennyire, ez azonban csak látszólagosan alapul valóságban igazi önkéntes polgári kezdeményezésen, többnyire a hatalom gyakorlói által erısen manipulált és a külsı világ elıtti kedvezıbb kép mutatására szolgál. (Ilyenek voltak a hitleri Németországban mőködı, és a volt szocialista országokban létezett civil szervezetek döntı többsége is.) Az állampolgári aktivitás, az önkéntes szerepvállalás a társadalmi tevékenység különbözı területein csak a demokratikus berendezkedéső államokban teljesedhet igazán ki, csak ilyen körülmények között szolgálhatja a közösség által is méltányolható célokat. A társadalmi élet különbözı területein a civil tevékenység a polgári társadalmak kialakulását követıen kapott szerepet, és a demokratikus rendszerek kiteljesedésével párhuzamosan erısödött meg. Megfigyelhetı, hogy idıvel a fejlett polgári demokratikus államok és a civil szervezeteik között hatékony és jól szabályozott együttmőködés alakult ki. A demokratikus államok sajátosságaikat is tükrözıen építenek a civil szféra közremőködésére a társadalmi feladataik jelentıs területein, és ezzel egyidejőleg különbözı eszközeikkel megteremtik a lehetıséget ezen szervek létrehozásához és eredményes mőködtetéséhez. Ideális esetet feltételezve a demokratikus polgári állam segíti a polgárait abban, hogy öntevékenyen a saját szervezeteikkel részt vegyenek a társadalmi feladatok jobb színvonalú teljesítésében, oly módon, hogy ez az állami költségvetést egyidejőleg bizonyos mértékben kímélje is. Teljesen természetes, hogy csak akkor szabad az államnak anyagilag is hozzájárulni a civil tevékenységhez, ha valamilyen társadalmi feladat ezen keresztül olcsóbban, vagy színvonalasabban oldható meg. Alapul véve, hogy az állami berendezkedés jellege és a gazdasági szerkezet fejlettsége alapozza meg a civil szféra súlyát, természetesen a demokratikus nyugat-európai polgári államokban alakultak ki legkorábban a civil szervezetek létrejöttének és a mőködésének a feltételei. Általánosan elfogadott nézet lett, hogy egyes társadalmi feladatok civil szervezésben, civil közremőködéssel hatékonyabban és jobban megoldhatóbb, mint az állami irányítás keretében, vagy a piaci (szabad versenyes) szektorban. Elsı sorban a szociális, a kulturális, az oktatási területen néhány feladat a polgárok bevonásával színvonalasabban, az igényekhez jobban igazodva és gazdaságosabban volt elvégezhetı. Viszonylag korán jelentkezett a pol- 65
4 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE gári államok megerısödését követıen az az igény is, hogy az állampolgárok biztonsága érdekében is tevékenykedjenek civil csoportok, szervezetek. Elsısorban a háborús vagy katasztrófahelyzetekre való felkészítés, az ilyen körülmények közötti védelmi, ellátási feladatok segítését célozták egyes civil szervezetek létrehozásával, mőködtetésével megoldani. A honvédelem területén létrejött civil szervezetekkel kapcsolatosan meg kell említeni feltétlenül, hogy azok tükrözik a feladat jellegébıl következı sajátosságokat, és nem ezek a szervezetek minden vonatkozásukban tipikusan civil szervezetek. A polgároknak alapvetı igényük a biztonságuk iránti igény, így a háborús helyzeteket megelızıen, vagy ilyen idıszakokban szükséges volt az államnak ezen feladata megoldását polgári közremőködéssel segíteni. Ezt az állami feladatot azonban nem lehetett, és ma sem lehet civilesíteni, hiszen ezen a területen az állami irányítás, kontroll nem hiányozhat. Mindezekkel együtt is helye van még ilyen jellegő feladatnál is a civil közremőködésnek, civil szervezetek útján, hiszen a biztonság minden állampolgárnak igénye, így a feladat terjedelmébıl következıen jól csak az állampolgárok bevonásával és egyes civil szervezetek mőködésére építve lehet megoldani. A második világháború elıtt, 1937-ben létrejött hazánkban Légoltalmi Liga, mintegy taggal. A szakirodalomban megjelent munkák szerint a Liga katonai irányítás és felügyelet alatt állt. A Liga önkéntesei a lakosság felkészítését, a megelızı védelmi feladatok szervezését végezték. A hazai nagy múltú civil szervezetek közül utalnunk kell még a 125 éve megalakult Önkéntes Tőzoltó Mozgalomra és a Vöröskereszt szervezetre. (A történelem folyamán legkorábban az egyházak, vallási intézmények keretében kezdıdött a közösséghez tartozók önkéntes, jószolgálati tevékenységére is építve olyan csoportok kialakulása, létrehozása, amelyek tagjai elsısorban karitatív tevékenységükkel, de az oktatás, a kultúra, a szociális gondoskodás terén is mőködve igyekeztek segíteni a rászorulóknak. A korábbi háborúk alatt hazánkban és más országokban is a sebesültek ápolásában nagy szerepük volt például a nıi szerzetesrendekhez tartozó apácáknak.) 66 A civil szervetekre vonatkozó szabályozás Napjainkban, hazánkban ugyanúgy, mint más fejlett demokratikus berendezkedéső államban az igény is fokozottabban jelentkezik a civil szervezetek bevonására a társadalmi feladatok megoldásánál, és a 90-es évek
5 VÉDELMI IGAZGATÁS elejére megalakították azokat a jogszabályokat, amelyek az alapot szolgáltatják ezen szervezetek létrehozásához. Mindkét oldalról az állami és a polgári oldalról is egyaránt kialakult a törekvés egyes feladatok megoldásának átrendezésére, úgyhogy azok a továbbiakban a civil szférába kerüljenek. A civil szervezetek létrejöttéhez a jogalkotás terén mérföldkınek tekinthetjük az egyesülési jogról szóló évi II. törvényt, (a továbbiakban: törvény vagy Etv.) továbbá a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványra (a közalapítványra) vonatkozó módosítását, kiegészítését. Az Etv. az Alkotmánnyal összhangban leszögezi, hogy az egyesülési jog mindenkit megilletı alapvetı szabadságjog, melynek zavartalan gyakorlása hazánkban biztosítva van. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra a törvényben rögzítettek szerint, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy részt vegyen a mások által létesített szervezetek mőködésében. Az egyesülési jognak a közösségi érdekeket szem elıtt tartva a korlátait is rögzíti a törvény. A jogszabály kimondja továbbá, hogy Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. -ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bőncselekményt, és bőncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2 Szorosan ide kapcsolódik a következı rendelkezés is: Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erıszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetıleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, és egyben köteles fellépni. 3 A törvény az elızıeken túl még azt is kimondja, hogy az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezet elsıdlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Lényegében ez a tiltó szabály rögzíti a társadalmi szervezetek non-profit jellegét. Még egy további tilalmat is tartalmaz a törvény, nevezetesen azt, hogy nem lehet az egyesülési jog alapján fegyveres szervezeteket létrehozni. Fı szabályként a törvény úgy határozza meg, hogy az elızıekben leírt garanciális szabályokat betartva társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. (Az Etv. a társadalmi szervezetekre vonatkozó alapvetı szabályokat határozza meg, és a társadalmi szervezetek egyes típusainak részletesebb szabályait a róluk szóló törvények rendezik.) 2 Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 2. (2) bekezdése 3 Alkotmány 2. (3) bekezdés 67
6 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE Fontos szabály, hogy a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely arra célra alakult, amit rögzített az elfogadott alapszabályában, céljai eléréséhez szervezi a tagjainak a tevékenységét, továbbá nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A társadalmi szervezet alapításához legalább 10 alapító tag szükséges. Az alapító tagoknak a megalakítása kimondása mellett el kell fogadniuk az alapszabályt, és meg kell választani az ügyintézı és a képviseleti szerveket is. A társadalmi szervezet nem az alapító tagoknak a döntésével, hanem a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, melyet a társadalmi szervezet megalakulását követıen kérni kell. Erre a garanciális szabályra azért van szükség, mert a nyilvántartásba vétel során a bíróságnak meg kell gyızıdnie arról, hogy az alapítás megfelelt e a törvényben meghatározott feltételeknek, és vizsgálni kell az alapszabály törvényben rögzített elemeinek a meglétét is, továbbá azt is, hogy rendelkezik e a civil szervezet a mőködéséhez szükséges vagyonnal. A vagyoni feltételek biztosításáról, a vagyon forrásairól legalább a tagdíj fizetésérıl az alapszabályban feltétlenül rendelkezni kell, ennek hiányában a bíróság megtagadja a szervezet bejegyzését. Az Etv. nem zárja ki teljesen a civil szervezetnél a gazdasági tevékenység végzésének lehetıségét, annyit rögzít, hogy elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, hiszen ezen tilalom nélkül ne lenne határ a profitorientált és a non-profit szervezetek között. A civil szervezet a célja megvalósítását segítendıen, azzal összhangban végezhet gazdasági tevékenységet, de csak olyan mértékben, hogy ez a gazdasági tevékenysége nem lehet meghatározó súlyú, és a mőködéséhez vagyonnak döntı részben nem a gazdasági tevékenységébıl, hanem a tagjai által fizetett díjból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból kell származni. A társadalmi szervezetek a tartozásaikért a saját vagyonukkal felelnek, a tagok csak a tagdíj megfizetésére kötelezhetıek, a saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért nem felelnek. Az Etv. mellett nagy fontosságú volt még a Polgári Törvénykönyv módosítása az alapítványra a közalapítványra vonatkozó szabályok megalkotásával. Alapítványt magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság egyaránt alapíthat tartós, közérdekő célra. A közérdekőség fogalma nincs törvényileg meghatározva, de általánosan elfogadott elvek szerint mindenképpen közérdek a társadalom egészének vagy szélesebb közösség érdekének a szolgálata. Nehezebb a helyzet annak 68
7 VÉDELMI IGAZGATÁS a megítélésénél, ha alapítványi támogatással kisszámú közösség, vagy adott esetben egyetlen ember érdekét kívánják segíteni. Az alapítványok szabályozása Az alapítványok bejegyzéséhez kiadott iránymutatás szerint olyan esetben is közérdekőnek minısíteni az alapítványi célt, ha az valakinek az emberiességi, humánus érzésbıl való támogatását szolgálja, vagy tudományos, mővészeti célkitőzését segíti elı. (Példaként az iránymutatás a pályakezdı mővész, vagy a tudományos kutató támogatását említi.) Leszögezi azonban az irányelv, hogy az alapítványi támogatás célja nem elsıdlegesen jövedelemszerzı, illetıleg vagyongyarapító jellegő, hanem az általános társadalmi a köz érdekében is álló célt szolgál. Az alapítványnak megfelelı vagyonnal kell rendelkezni a célja eléréséhez, azaz a vagyona nagyságának arányban kell állania az alapító okiratában meghatározott alapítványi célkitőzéssel. Az alapító az alapítvány vagyonát kétféle módon is meghatározhatja. Nyílt alapítvány esetében elegendı, ha az alapító a mőködés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, és lehetıvé teszi, bárki csatlakozhasson anyagi támogatással az alapítványhoz; zárt alapítvány esetén viszont az alapítónak a cél megvalósításához szükséges teljes összeget rendelkezésre kell bocsátani, mivel ez esetben az összeg csatlakozással nem növelhetı. Az alapító az alapító okiratában kijelölheti a kezelı szervet, amely az alapítvány általános ügydöntı, ügyvezetı és képviselı szerve. Az alapítvány mőködése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. A közalapítványok Valamely közfeladat ellátása folyamatos biztosítása céljából a 2006-ban hatályon kívül helyezett Ptk. 74/G. (1) bekezdése lehetıvé tette a Országgyőlés és a Kormány, valamint a helyi önkormányzat, vagy kissebségi önkormányzat képviselıtestülete részér, hogy közalapítványt hozzon létre. (Törvény a közalapítvány létrehozását kötelezıvé tehette.) Közfeladatnak a fenti (2) bekezdése értelmében az az állami vagy helyi önkormányzati feladat minısül, amelynek az ellátásáról jogszabály alapján az államnak, vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány úgy 69
8 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE is létrejöhetett, ha egy alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében felajánlotta az arra jogosult szervnek, az alapítójának a hozzájárulásával. Ha a közalapítványra jogosult elfogadta ezt az ajánlatot, az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítványra az alapítványokra vonatkozó szabályokon túl speciális szabályok is vonatkoztak. A közalapítvány kezelı szerve köteles beszámolni az alapítónak a gazdálkodásáról, és a legfontosabb gazdasági adatokat nyilvánosságra kell, hozni. Az Országgyőlés és a Kormány által alapított közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerőségét az Állami Számvevıszék ellenırizte, figyelemmel arra, hogy ezeknek a közalapítványoknak a központi költségvetési keretbıl adott pénzeszközre alapozott a létesítése és a mőködése. Speciális szabály vonatkozott a közalapítvány megszüntetésére is. Az alapító kérelmére a bíróság megszüntette a közalapítványt, ha a közfeladat iránti szükséglet megszőnt, vagy más módon illetıleg más szervezet keretében az a feladat hatékonyabban volt ellátható. A megmaradt alapítványi vagyont az alapító köteles volt hasonló célra fordítani, és további garanciális szabályt is tartalmazott a Ptk., amikor elıírta, hogy minderrıl a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Jelenleg a közalapítványok alapítványként egyes megszorító szabályokkal tovább mőködhetnek, melyeket a évi LXV. törvény tartalmaz. 70 Egyéb szervezeti formák és a közhasznúság Az január 1-én hatályba lépett, a közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI törvénynek (a továbbiakban: Khsz.) a célja a nonprofit szervezetek társadalmi szerepének a növelése, a közhasznú áttekinthetıbbé tétele, a közszolgáltatás terén végzett mőködésük elısegítése és az államháztartással való kapcsolatuk rendezése. A prembulumban deklarált ezen célok mindegyike alapvetı fontosságú. A Khsz.-el megteremtıdött a lehetısége annak, hogy létrejöjjön a megfelelı nonprofit szervezeti kör, amely alkalmas a közfeladatokat jobb színvonalon és hatékonyabban teljesíteni, mint azt korábban az állami, vagy önkormányzati intézmények tették. A közhasznú civil szervezeti keretek törvényi kialakítása mellett fontos volt még a gazdasági környezet szabályozása is. A közfeladat ellátásában részt vállaló civil szféra csak körültekintıen rendezett gazdasági viszonyok között tud a piac eredményes szereplıje lenni, de nem kevésbé fontos az sem, hogy a közpénzek felhasználásának kontrollját is garantálnia kell a szabá-
9 VÉDELMI IGAZGATÁS lyozásnak. A fentiekhez kapcsolódóan a Khsz. meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszőnésének a feltételeit, ezekre a szervezetekre vonatkozó mőködési szabályokat és a gazdálkodásuk rendjét, továbbá a kontrolálhatóságuk érdekében a nyilvántartásukkal, a beszámoltatásukkal és a felügyeletükkel összefüggı szabályokat. Közhasznú szervezetté minısíthetı a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d)* 4 e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetıvé teszi, f) országos sportági szakszövetség, g) nonprofit gazdasági társaság, h) a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsıoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, i) európai területi együttmőködési csoportosulás, j) nem költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény, k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet. 5 Új elem a szabályozásban a nonprofit kft. fogalma, mely speciális cégformát a jogalkotó az (új) gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényben (a továbbiakban: Gt.) kifejezetten a közhasznú társaságok (a közismert rövidítéső Kht-k) kiváltására hozta létre, teljes egészében szétválasztva a közhasznúság fogalomkörét és szabályozását, az ilyenek minısíthetı szervezetek meghatározásától szabályozásától; azaz a dereguláció folyamán a Khsz-ben korábban önállóan nevesített fenti szervezeti forma megszőnt. A Gt. átmeneti szabálya kötelezte a Kht.-kat, hogy június 30-áig társ asági szerzıdésük módosításával nonprofit korlátolt felelısségő társasággá alakuljanak át, más nonprofit gazdasági társasággá alakuljanak át, vagy határozzák el jogutód nélküli megszőnésüket. Az elızıekben felsorolt szervezetek a közhasznú, vagy a kiemelten közhasznú jogállásukat a nyilvántartásba vételükkel jegyzik meg. 4 hatályon kívül helyezve; korábban Közhasznú Társaság 5 A közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI törvény 2. (1) bekezdése 71
10 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE A Khsz. rögzíti, hogy mit tekinthetünk közérdekő tevékenységnek: c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következı a szervezet létesítı okiratában szereplı cél szerinti tevékenységek: 1. egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, idıskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. mőemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tőzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése ideértve a munkaerı-kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euro-atlanti integráció elısegítése, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehetı szolgáltatások, 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, 23. bőnmegelızés és az áldozatvédelem; 6 6 A közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI törvény 26. c) pontja 72
11 VÉDELMI IGAZGATÁS A közhasznúsági minısítést csak akkor kaphatja meg a kérelmezı civil szervezet, ha szervezet létesítı okirata szerint ez a tevékenység a szervezet cél szerinti tevékenysége. Ezzel a megszorítással akarta a jogalkotó, hogy valamely szervezetet kizárólag az elınyök megszerzése végett hozzanak létre. Az állam ugyanis különbözı kedvezményeket biztosít a nonprofit szektor számára, ezzel azok tevékenységét. Az állami (önkormányzati) segítség a fentiekben részletezettek szerint civil szervezetek kedvezıbb adózói státusza, ami különbözı aszerint, hogy az adott civil szervezet tevékenysége a közérdek szempontjából mennyire jelentıs. A közhasznú szervezetek (valamint azok támogatói és az igénybevevık) egyes esetekben mentesülnek az adó- (illeték- vám-) fizetési kötelezettség alól. Az állami részvétel további formája, hogy egyes civil szervezeteknek a költségvetésbıl közvetlenül is forrásokat juttat. Mindehhez kapcsolódóan szükséges kiemelni, hogy ezen szervezetek (bár kiegészítı jelleggel vállalkozási tevékenységet is folytathatnak) a gazdálkodásuk során elért eredményüket a létesítı okiratukban meghatározott tevékenységükre kel fordítani, azaz azzal nem rendelkezhetnek szabadon, így tagjaik között sem oszthatják szét. Feltétlenül kiemelendı a törvényi kedvezmények körébıl, hogy a személyi jövedelemadóról szóló évi CXXVI. törvény jogot ad a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adójuk 1%-át valamely (törvényben meghatározott körbe tartozó és feltételeknek megfelelı) szervezet részére juttassák. Kiemelkedıen közhasznú minısítést az a szervezet kaphat, amely olyan közfeladatot lát el, amelynek ellátásáról valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kellene gondoskodnia. További feltétel még ehhez a minısítéshez az is, hogy a kiemelkedıen közhasznú szervezet létesítı okirata szerinti tevékenységének és a gazdálkodásának a legfontosabb adatainak a nyilvánosságra hozataláról (országos, vagy helyi sajtó útján) a létesítı okiratában részletesen rendelkezzen. A magyar polgári védelmi szövetség A kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı Magyar Polgári Védelmi Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) 1991-ben alakult újjá a Légoltalmi Liga jogutódjaként. A Szövetség megyei, települési és ifjúsági szervezetekbıl áll, regisztrált tagjainak száma körülbelül 5000 fı. A Szövetség kiemelkedı feladatának a természeti és civilizációs katasztrófák esetén a 73
12 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE bajba jutott lakosság és anyagi javak védelmét szolgáló intézkedések végrehajtásában, de különösen a lakosság tájékoztatásában, felkészítésében, az ifjúság nevelésében, az önkéntes szervezetek létrehozásában, kiképzésében, a lelki gondozásban, a segélyek elosztásában, és az önkéntes beavatkozások támogatásában történı humanitárius részvételt tekinti. 7 Több civil szervezetre is jellemzı, hatékonyságát, eredményes mőködését elısegítendı, hogy a hasonló célú civil szervezettek valamilyen formájú együttmőködést igyekszik kialakítani. Ez a Szövetség esetében is megfigyelhetı, hiszen tevékenysége során igyekszik együttmőködni a Magyar Tőzoltó Szövetséggel, a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, és a Polgárır Szövetség szervezeteivel is. A nemzeti civil alapprogram Az állam és a civil szervezetek kapcsolatrendszerét javítandó fogadta el az Országgyőlés az a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvényt (a továbbiakban: NCA tv.). A szabályozás célja a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülı, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása, a társadalmi szerepvállalásuk segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás elımozdítása az állami és önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Az Alapprogram központi költségvetési támogatást biztosít a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek mőködéséhez, tevékenységéhez. Az NCA tv. meghatározza mely célokra teljesíthetıek kifizetések: Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthetık kifizetések: a) civil szervezetek mőködési támogatása; b) civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása; c) civil szervezeteket érintı évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása; d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történı részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elısegítı programok támogatása; 7 Orovetz István: A Magyar Polgári Védelmi Szövetség szerepe a lakosság védelmi feladatok ellátásban címő elıadás írásos anyaga 74
13 VÉDELMI IGAZGATÁS e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztı, segítı tevékenység és intézmények támogatása; g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács), illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján; j) az Alapprogram mőködésével kapcsolatos költségek fedezete; k) civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása. 8 Az Alapprogram rendelkezésére álló források jelentıs részét (legalább 60%-át) a civil szervezetek mőködési támogatására kell fordítani. Az alapprogram bevétele négy részbıl tevıdik össze: a) évtıl kezdıdıen a központi költségvetési támogatás összege a magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény 4. -ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelızı harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkezı nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyezı összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege évben 7700 millió forint; b) jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek önkéntes befizetései, adományai; c) költségvetési céltámogatások; d) jogszabályban meghatározott egyéb bevételek 9 Az NCA 3. -a szabályozza azt, hogy mely civil szervezetek igényelhetnek támogatást az Alapprogramtól. Az Alapprogram elvi irányító testülete a Tanács, amely meghatározza az Alapprogram mőködésének alapvetı szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendezı elveit, valamint a pályáztatásokat végzı kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait. 8 A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény 1. (2) bekezdése 9 A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény 2. (2) bekezdése 75
14 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE november 22-én és a Tanács stratégiai partnerségre irányuló megállapodást írt alá. A partnerség célja a törvényhozás és az Alapprogram elvi irányító testülete közötti érdemi együttmőködés létrehozása volt. Ezen megállapodás aláírásakor az NCA Tanácsának elnöke a következıket mondta: a civil szervezıdések hatalmas energiával, kreativitással empátiával teszik dolgukat, sokszor anyagi problémákkal küszködve, de mindvégig feladatokat, felelısséget vállalva, sok ezernyi aktivista és önkéntes fáradhatatlan munkájával. A civilek autonóm szervezetek, akik önállóságukra büszkék és arra igényt tartanak. 10 Összefoglaló Ma már vitathatatlan, hogy civil szervezetek éppúgy Magyarországon, mint a világ más demokratikus berendezkedéső államaiban, a tenni akaró és segítıkész (önzetlen) emberek hathatós közremőködése révén ha tudományos módszerekkel nehezen is igazolható mértékben de hozzájárulnak a legkülönbözıbb féle társadalmi célok megvalósításához. Teszik mindezt az állam által mőködtetett szervezeteknél költséghatékonyabban, tevékenységükkel sikeresen kiegészítve az államapparátus megkerülhetetlen és pótolhatatlan feladatait. Önzetlen céljaik okán megítélésük általában véve jó, ebbıl kifolyólag ma már nem csak társadalmunk szerves részét képezik, hanem (lásd a Szövetség esetében) sok esetben széles körő támogatottságot élveznek. A civil szervezetek részvételét a társadalmi tevékenységben természetesen nem lehet egy ilyen terjedelmő munka keretében jól bemutatni. A cikk fıként a jogi szabályozás területén tapasztalható törekvéseket, és valamelyest azok megvalósulását igyekezett feltárni. A vonatkozó jogi szabályozás elmúlt két évtizedben történı változásait áttekintve az a kellemes benyomás maradhat meg, hogy a civil szervezetek létéhez kapcsolódó (a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott) alapvetı célok és értékek megtartása mellett ellentétben néhány kaotikusabb változást mutató jogterülettel a részletszabályok egyszerősödését, ehhez kapcsolódóan a normák egyfajta fejlıdését vehettük észre. 10 Részlet Németh Ferenc elnök november 22-én elhangzott beszédébıl 76
15 VÉDELMI IGAZGATÁS Felhasznált irodalom 1. Balázs Magdolna: Az alapítványi élet indulása Magyarországon. Esély 91/1 2. Kákai László: Önkormányzunk értetek, de nélkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakban. Századvég, Budapest Kuti Éva: A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában. A Nonprofit szektor Magyarországon. (Tanulmányok). Nonprofit Kutatócsoport, Budapest Kuti Éva: A nonprofit szervezet szerpe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságtanában. Közgazdasági Szemle, XLIII. évfolyam október Orovetz István: A Magyar Polgári Védelmi Szövetség szerepe a lakosság védelmi feladatok ellátásban címő elıadás írásos anyaga. Elhangzott: Országos Tőz- és Katasztrófavédelmi Konferencia. Siófok, március Lester M. Salamon Helmuth K. Anheier: Szektor születik. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest Németh Ferenc a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának Elnöke beszédének írásos változata; elhangzott az Országgyőlés Elnöke és a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa közötti megállapodás aláírásakor, november 22-én az Országház Delegációs termében évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya 9. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény 10. Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 11. A közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI törvény 12. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 77
16 A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPÉNEK ERİSÖDÉSE 13. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásról szóló évi CXXVI. törvény 14. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény 78
Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)
Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás
Részletesebben(2) Az 1998. január 1. után alakuló szervezet a nyilvántartásba vétel napjától jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintı
(2) Az 1998. január 1. után alakuló szervezet a nyilvántartásba vétel napjától jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintı kedvezmények és mentességek igénybevételére, ha legkésıbb
RészletesebbenFejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról
Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének
RészletesebbenNon-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta
Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek
RészletesebbenNYÍRTELEKI CIVIL KOORDINÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.
NYÍRTELEKI CIVIL KOORDINÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló 3. Kimutatás a költségvetési
RészletesebbenCivil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata
Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek
Részletesebben- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.
A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Adószám: 18592333-1-10 Bejegyzı szerv: HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK.60.107/2003 SORSZ: 2193 Bodonyi Hagyományırzı és 3243 Bodony, Kossuth út 22. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap:
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 19265836-1-19 Bejegyzı szerv: Veszprém Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk.60074/1992/2 Családok a Családért Házas-és Családpedagógiai Egyesület 8272 Óbudavár, Kistelek utca 2. 2011 Fordulónap:
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet 2012
Törvényszék: 09 Debreceni Törvényszék Bejegyző határozat száma: PK 62715 /2003/ Nyilvántartási szám: 09/2715 Református Diakóniai Intézmények Egyesülete 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. 2012 -1-1. Tárgyévben
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Adószám: 18592333-1-10 Bejegyzı szerv: HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK.60.107/2003 SORSZ: 2193 Bodonyi Hagyományırzı és 3243 Bodony, Kossuth út 22. Közhasznúsági jelentés 2008. Fordulónap:
RészletesebbenAlapító okirat. Alapítvány létrehozása tárgyában. Talentum Alapítvány. 4069 Egyek, Fı tér 1-3.
Alapító okirat Alapítvány létrehozása tárgyában A jogi személyként mőködı és az 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései alapján közhasznúnak minısülı alapítványt alulírott Prokisch Sándor (Debrecen, 1947. február
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös
RészletesebbenHogyan részesülhetnek a kedvezményezettek a személyi jövedelemadó 1 százalékából?
Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek a személyi jövedelemadó 1 százalékából? A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint 1, külön törvényben 2 meghatározott módon és feltételekkel minden adófizetınek
RészletesebbenNemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára
Nemzeti Együttműködési Alap pályázati lehetőségei civil szervezetek számára 1 Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírásai Civil szervezetek szakmai programjainak támogatása 2015 Pályázat kiírás kódja:
RészletesebbenAgria Speciális Mentı és Tőzoltó Csoport
Adószám: 18587913-1-10 Bejegyzı szerv: HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK.60/122/2004/4 SORSZ: 1840 Agria Speciális Mentı és Tőzoltó Csoport 3300 Eger, Kallómalom u. 13. 5/1. 2008. Fordulónap:
RészletesebbenAlap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl
Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar
RészletesebbenASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének
ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
RészletesebbenA Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA
A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422
RészletesebbenOZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.
OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenA számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója
1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet 2013
Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2009.
Adószám: 18687350-2-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60044 2600 Vác, Katona L. utca 17. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási időszak: 2009. január 01. - 2009.
RészletesebbenStatisztikai adatok a teleházakról
Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Adószám: Bejegyzı szerv: Regisztrációs szám: 18195297-1-41 FİVÁROSI BÍRÓSÁG 60614/2007 KÉPZETT FIATALOKÉRT A JÖVİ 1012 Budapest, KUNY DOMONKOS utca 4 D. 2010 Fordulónap: Beszámolási idıszak: 2010. december
RészletesebbenMezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Mezıberény Város Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében,
RészletesebbenGyörkönyi Pincehegyért Egyesület ALAPSZABÁLYA
Györkönyi Pincehegyért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1 I. Általános rendelkezés 1. Az egyesület neve: Györkönyi Pincehegyért Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 7045 Györköny, Fı u. 494. 3. Az egyesület önkormányzati
RészletesebbenMagyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.
Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális
RészletesebbenKEREK VILÁG JÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS év
KEREK VILÁG JÓLÉTI SZOLGÁLAT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005. év A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1, a számviteli beszámolót 2, költségvetési támogatás felhasználását 3, a vagyon felhasználásával
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1, a számviteli beszámolót 2, költségvetési támogatás felhasználását 3, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, 4, a cél
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTERI POLGÁRMESTERI HIVATAL alapító okiratának módosító okirata
28/2013.(I.31.) határozat 1. melléklete SAJÓSZENTPÉTERI POLGÁRMESTERI HIVATAL alapító okiratának módosító okirata A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal - Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselı-testülete
Részletesebben1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és
RészletesebbenNemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja
Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet
Részletesebben12/1990. (VI. 13.) IM rendelet. az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól
12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 51. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a
RészletesebbenJegyzőkönyv, A közgyűlés egyhangú határozattal levezető elnöknek Lovász Lászlót választja meg.
Jegyzőkönyv, amely a Budai Polgárok Társasága 2010. március 30. napján 17 órakor tartott közgyűléséről készült. Jelen vannak a mellékelt jelenléti ív szerint 13 fő: A közgyűlés egyhangú határozattal levezető
RészletesebbenElıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére
Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által alapított alapítványok
RészletesebbenDOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése
DOMUS OPTIMA ÁLLATMENTİ ÉS ÁLLATVÉDİ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 8556 Pápateszér, Fényes hegy 4. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Pápa, 2012. május 16. Kovács Csilla Nóra elnök DOMUS OPTIMA KHE Közhasznúsági
RészletesebbenVASVÁR VÁROSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA
VASVÁR VÁROSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA /egységes szerkezetben Vasvár Város Önkormányzata Képviselı-testülete 31/2003./II.27/ és 10/2004./I.29./ számú határozatainak módosításaival/ Vasvár Város
RészletesebbenREGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE
REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE AZ ÖNKÉNTESSÉG ELTERJESZTÉSE BIHARBAN ALAPINFORMÁCIÓK 1. Szervezet neve: 2. (Rövidítése: ) 3. Szervezet közhasznúsági besorolása: nem közhasznú közhasznú kiemelkedően
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2008.
Adószám: 18263587-1-43 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Regisztrációs szám: 16.Pk. 60.136/2008/2. AKT Színház Közhasznú Egyesület 1118 Budapest, Schweidel utca 33 a 2008. Fordulónap: 2008. december 31.
RészletesebbenA HORGONY Pszichiátriai Betegekért" Kiemelten Közhasznú Alapítvány. alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege
A HORGONY Pszichiátriai Betegekért" Kiemelten Közhasznú Alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege Az alapító okirat abból a célból készült, hogy az 1. pontban
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalt
Egységes szerkezetbe foglalt A 93/2011. (IV. 28.) Kgy. határozat melléklete ALAPÍTÓ OKIRAT amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. -ai alapján
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet
Adószám: Törvényszék: Bejegyzı határozat száma: Nyilvántartási szám: 18853951-1-17 17 Szekszárdi Törvényszék 17 PK 60047 /1996/3. 17/01/799 7100 Szekszárd, Béla király tér 6. 2012 Oldal: 2 1. Tárgyévben
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány létrehozásához
ALAPÍTÓ OKIRAT Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány létrehozásához /Egységes szerkezetben a Vas Megyei Bíróság által Pk.60.134/1995/6. számú, Pk.60.134/1995/9. számú és Pk. 60.134/1995/11. számú végzésekkel
RészletesebbenÚj szabályok a civil szférában
Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
Részletesebben.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról
Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),
Részletesebben9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály
Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter
RészletesebbenA L A P Í T Ó O K I R A T - t e r v e z e t
A L A P Í T Ó O K I R A T - t e r v e z e t 1. Az intézmény neve: Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2. Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. Telephely : 4080 Hajdúnánás, Kisfaludy
RészletesebbenA számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerősített beszámolója 2008. Alsóregmecért Közalapítvány. Alsóregmec, Szabadság u. 22.
1 8 4 3 4 3 2 7 1 0 5 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerősített beszámolója 2008 Alsóregmecért Közalapítvány Alsóregmec, Szabadság u. 22. Alsóregmec, 2009.02.10 az
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,
RészletesebbenSárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/ Fax: 47/
Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J A V A S L A T - a Képviselı-testületnek - A Sárospataki Gondozási Központ
RészletesebbenBúzavirág Alapítvány
Búzavirág Alapítvány 3941 Vámosújfalu, Kossuth u 42/A 2011. évi Közhasznúsági jelentés.... Egyéb szervezet vezetıje (képviselıje) Vámosújfalu, 2012. március 31 Alapadatok Név: Búzavirág Alapítvány Székhely:
RészletesebbenA Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány 2010. évi közhasznúsági jelentése
A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány 2010. évi közhasznúsági jelentése Általános információk: Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány bírósági nyilvántartásba
RészletesebbenPáty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól
Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (1)
RészletesebbenKÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI
KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2008. MÁRCIUS
RészletesebbenEgyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2011. január 27-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a közfoglalkoztatás új rendszerérıl Elıkészítette: Tárnok Lászlóné jegyzı Véleményezı bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság, Pénzügyi Bizottság Sorszám:
RészletesebbenMódosító Okirat. Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés-szervezési Társulás. Az intézmény alapítóinak/fenntartóinak neve és címe:
1 3. számú melléklet Módosító Okirat Marcali Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Polgármesteri Hivatal által végzett felülvizsgálat alapján indokoltnak tartja, hogy a Marcali, Barcs, Kadarkút,
RészletesebbenTöbb mint lehetıség START
Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,
RészletesebbenCSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA
CSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA 1.1. A társaság adatai A/ A társaság: neve: CSESZT REGÉLŐ Térségfejlesztési, és Felnőttoktatási
RészletesebbenAranydió Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA. (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)
Aranydió Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRATA (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Farkas Klára 5126 Jászfényfalu, Madách Imre u. 32. szám alatti lakos nyitott a l a p í t v á n y létrehozását határozza
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 18174432-1-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 8273 Mozdonyvezetők A Biztonságos És Egészséges Életért Alapítvány 1145 Budapest, Bácskai utca 11. 2011 Fordulónap: 2011. december
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. 2. Közalapítvány neve: Kenderesi Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány
ALAPÍTÓ OKIRAT Kenderes Város Önkormányzata 234/1998.(XI.26.) számú határozatával elhatározta, hogy a módosított 1959. évi IV. tv. 74/G. -ában foglaltakra, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)
RészletesebbenTÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS
TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília
RészletesebbenCIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.
CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e
Részletesebbena Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.
A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2010.
Adószám: 18188394-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 60953/2005 EgÉszsség, PRevenció, BizTonság, Életmód, Közbiztonság (ÉRTÉK-REND) Alapítvány 1161 Budapest, Baross utca 191 A Közhasznúsági
RészletesebbenNEA szakmai támogatások (2014)
NEA szakmai támogatások (2014) Budapest, 2013. november www.emet.gov.hu Nemzeti Együttműködési Alap Civil szervezetek szakmai célú támogatása NEA-14 Pályázati célok Közösségi környezet (KK), Társadalmi
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet 2014
Törvényszék: 09 Debreceni Törvényszék Bejegyző határozat száma: TPK 62715 /2003/ Nyilvántartási szám: 09/ 01 /2715 Református Diakóniai Intézmények Egyesülete 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. 2014 Debrecen,
RészletesebbenAlapító Okirat. 3. Az alapítvány székhelye: Sopron, Fı tér 1. 4. Az alapítvány számlakezelıje: az OTP Soproni Fiókja Sopron, Várkerület 96.
Alapító Okirat A 91/2011. (IV. 28.) Kgy. határozat melléklete 1. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekek és fiatalok szünidei foglalkoztatása, üdültetése, turisztikájának fejlesztése, a hátrányos
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2010.
Adószám: 18023271-1-42 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Regisztrációs szám: 16.Pk.60.880./2009/3. 1103 Budapest, Gergely utca 114 1 21 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási idıszak: 2010. január
RészletesebbenRab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban
Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Adószám: Bejegyzı szerv: Regisztrációs szám: 18113066-1-41 Fıvárosi Bíróság 18113066-1-41 1012 Budapest, Lovas utca 32. 2011 Fordulónap: Beszámolási idıszak: 2011. december 31. 2011. január 01. - 2011.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Gyermekeint Egészséges Felnıtt Koráért Alapítvány Székhelye: 1039 Budapest, Hunyadi J utca 4.sz Az Alapítvány rövidített neve: GYEFKA 2010.április 26-2010.december 31. Közhasznúsági jelentés Alapítvány
RészletesebbenA pártok mőködésének, gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak a szabályai a számvevıszéki ellenırzések tükrében
A pártok mőködésének, gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak a szabályai a számvevıszéki ellenırzések tükrében Hogyan javítható a pártok gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak az átláthatósága
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége Székhely: 9400 Sopron, Király J. u. 24. Adószám: 18985933-1-08 MNyT sz: Pk.T.61.982/2007 (Gy-M-S) Lev. cím: 9401 Sopron,
RészletesebbenÉlő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út évi Közhasznúsági jelentése
Élő Kövek Alapítvány 8056 Bakonycsernye Dózsa Gy. út 1. 2011. évi Közhasznúsági jelentése Bakonycsernye 2012.március 4 Surányi Gábor elnök Közhasznúsági jelentés a 2011-es esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda
Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményei Gazdasági Szervezete gazdasági vezetı beosztására
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ. Országúti Keselyűk Motorkerékpáros Klub Sportegyesület 5144 Jászboldogháza, Rózsa u. 10.
KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ A hatályos 222/200...(XII.19.) Korm. Rendelet- a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségeinek sajátosságairól Országúti Keselyűk Motorkerékpáros
RészletesebbenFiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Alapszabály
Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége Az egyesület rövid neve: Fiatal Gazdák Közép-Dunántúl
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet)
HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK Szervezeti és Mőködési Szabályzata (tervezet) Bőnmegelızési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Adószám: Bejegyzı szerv: Regisztrációs szám: 18263587-1-43 Fıvárosi Bíróság 16.Pk. 60.136/2008/2. AKT Színház Közhasznú Egyesület 1118 Budapest, Schweidel utca 33 A 2011 Fordulónap: Beszámolási idıszak:
RészletesebbenA civil szektor. Település-gazdálkodási ismeretek. Áldorfai György SZIE GTK RGVI RTDI, I. éves PhD. Hallgató Település-gazdálkodási ismeretek
A civil szektor Település-gazdálkodási ismeretek Áldorfai György SZIE GTK RGVI RTDI, I. éves PhD. Hallgató Település-gazdálkodási ismeretek Alapfogalom A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE
MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2009. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás
RészletesebbenA Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. 2011. üzleti év. Közhasznúsági jelentése
A Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. 2011. üzleti év Közhasznúsági jelentése Budapest, 2012. február 15. Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft 2011.üzleti év Közhasznúsági jelentése 2/7 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenI. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011.
Adószám: 18693599-1-13 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: TE 3210 Újhartyáni Ifjúsági Sportegyesület 2367 Újhartyán, Fõ utca 21. 2011. Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak:
RészletesebbenKutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı
8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának felülvizsgálata Az elıterjesztést
RészletesebbenKörlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.
Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót
RészletesebbenCivil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt
Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági
RészletesebbenA MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál
A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.
RészletesebbenNONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?
NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg
Részletesebben6233- /2009 szám. Elıterjesztés támogatási alap létrehozására. Tisztelt Képviselı-testület!
Aszód Város Önkormányzat P o l g á r m e s t e r é t ı l 2170 Aszód, Szabadság tér 9 Tel. 28/500-666 Fax: 28/400-575 Email: polgi.sztan@invitel.hu istván.sztan@pmhaszod.hu 6233- /2009 szám Elıterjesztés
RészletesebbenELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 28-i ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 584 / 2011. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. április 28-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom megyei területi kisebbségi önkormányzatokkal
RészletesebbenMÉLYKÚT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 5/2007.(II.14.) rendelete 1 a helyi közmővelıdésrıl.
MÉLYKÚT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 5/2007.(II.14.) rendelete 1 a helyi közmővelıdésrıl. Mélykút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális
Részletesebben