Hagyományok, magyar értékek és hungarikumok Veszprém megyében

Átírás

1

2 Hagyományok, magyar értékek és hungarikumok Veszprém megyében

3 A Veszprém megyei hungarikummozgalom eddigi kiadványai: A Veszprém megyei hungarikummozgalom kiadványa ISBN Sorozatszerkesztő: dr. Horváth Zsolt Lektor: Fenyvesi Ottó A készítésben közreműködött: Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány Pannon Értékmentő és Média Szolgáltató Kft. Pannon Értékteremtők és Hagyományőrzők Közössége Közhasznú Egyesület A kiadvány a Hungarikum Bizottság támogatásával készült. Borító: Meixner Etelka Fotók: Nagy Lajos, Kovács Endre, Valczer János Korrektúra: Erdőháti Károly Nyomdai előkészítés: Valczer János Készítette: Valczer Z+J Kft., Várpalota Felelős vezető: Valczer Zita Print Invest Magyarország-H Zrt., 9027 Győr, Almafa u. 13. Felelős vezető: Ványik László

4 HAGYOMÁNYOK, MAGYAR ÉRTÉKEK ÉS HUNGARIKUMOK VESZPRÉM MEGYÉBEN Veszprém, 2014

5 A kötet létrejöttének támogatói: Vidékfejlesztési Minisztérium Hungarikum Bizottság titkársága Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Veszprém Megyei Értéktár Bizottság Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület Verga Zrt. Séd-Coop 2000 Zrt. Kukoda Nándor

6 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Olvasó! Ön most egy közel öt éve tartó folyamat egyik eredményét tartja a kezében tavaszán Veszprém megye is bekapcsolódott az egyre terebélyesedő hungarikummozgalomba. Polgármesterek, önkormányzati képviselők, civil szervezetek önkéntesei, helyi és országos döntéshozók, értékgyűjtők és értékteremtők gondolták azt, hogy fontos a helyi értékek összegyűjtése, dokumentálása. Fontos, hogy újra megismerjük és felismerjük saját értékeinket. Fontos, hogy kimondjuk: minden közösségnek vannak értékei, a legkisebb közösségnek is vannak értékei. Ha elfogadjuk ezeket az állításokat, akkor pedig adott a feladat: együtt, közösen, a helyi közösség tagjai kezdjék meg ezt az értékgyűjtő munkát, értékőr és értékteremtő egyaránt ezen dolgozzon. Szerencsére a kezdeti lelkesedés nem hagyott alább, Veszprém megye végig élharcosa maradt a mozgalomnak, a nemzeti értékek védelméről született törvény előkészítésének és immár a megvalósításnak is. Szerencsére egyre több település kapcsolódott hozzánk, immár nem túlzás Kárpát-medencei mozgalomról beszélni. Működnek a települési értéktárak, és egyre több kincs bukkan fel Veszprém megye kirakatában is. Ennek a könyvnek a testvére 2010-ben jelent meg Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében címmel. Annak a kiadványnak akkor az volt a célja, hogy megmutassuk még a törvény megszületése előtt, hogy mit gondolunk egy értéktár tartalmáról. Jó példát szerettünk volna mutatni a közösségek tagjainak, legyen az értéktárban épített örökség, természeti érték, helyi jellegzetes étel, ital. Legyen az értéktár része egy hagyományteremtő közösség több évtizedes tevékenysége, legyünk büszkék településünk szülöttére, aki múltbéli tevékenységével példát állított a jövő nemzedéke elé is. Ez a könyv most egyfajta összegzés. Ami benne van, arra büszkék vagyunk, de nincs benne minden, amire büszkék lehetünk. A munka tovább folytatódik, ha rajtunk múlik, az értékgyűjtés egy soha véget nem érő történet lesz. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden támogatónknak az eddigi segítséget, az elvégzett munka és annak gyümölcse is közös. Arra biztatunk mindenkit, csatlakozzon a hungarikummozgalomhoz, minden értékteremtőre, értékgyűjtőre és értékőrre szükség van! Szeresd a magyart! Szeresd Veszprém megyét! Dr. Horváth Zsolt kuratóriumi elnök Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány 5

7

8 BAKONYJÁKÓTÓL HERENDIG Konferenciasorozat Veszprém megyében a hungarikumok védelméről Dr. Horváth Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a hungarikumok védelmében kezdeményezett törvény előkészítésének Veszprém megyei koordinátora konferenciasorozattal kezdte meg a gyűjtőmunkát. Veszprém megye minden egyes településén leltár készül azokról az előállított, illetve szellemi értékekről, melyek akár nemzetközi, akár hazai, akár térségi szinten védelmet, kedvezményeket kell hogy kapjanak a jövőben. A konferenciasorozat kilenc kistérségen vonult át, és ültette el a magot, melynek nyomán ma már egyre többen tartják fontosnak a hungarikumok ügyét áprilisában egy bakonyi kistelepülésről indultak, majd Alsóörsön, Nagyvázsonyon, Sümegen, Ősin, Tüskeváron, Tapolcán át érkeztek meg Herendre, hogy ősszel a parlamentben összegezzék a tapasztalatokat. A konferenciasorozaton nem csak a hungarikumok ügyéért tevékenykedő politikusok, helytörténészek kaptak szót. Bemutatkoztak megyénk településeinek mesteremberei, kézművesei, iparművészei és gazdálkodói is. I. A cifra szűr is a Bakony kincse A pápai kistérségben, Bakonyjákón tartották a lehetséges hungarikumaink összegyűjtését szolgáló konferenciasorozat nyitórendezvényét 2009 áprilisában. A 2008-ban elfogadott országgyűlési határozat értelmében megyénkben tavasszal kezdődött el az a munka, amelynek során lajstromba veszik mindazon szellemi és tárgyi értékeket, melyek később helyi, megyei, térségi vagy regionális, de akár világviszonylatban is védelmet kaphatnak. A Veszprém megyei koordinátor, dr. Horváth Zsolt, összesen kilenc helyszínt jelölt meg a konferenciasorozat állomásaként. Nekünk, magyaroknak, itt a Kárpát-medencében megvan a sajátos, csakis ránk jellemző karakterünk, az ebből fakadó életvitelünk, aminek megóvására kell törekednünk. Ez különösen fontos a mostani globalizált világban, amelyben a felgyorsult kommunikáció hatására uniformizálódunk. Hasonlóvá válik a divat, a viseletünk, ételeink, italaink Londontól Fokföldig, így szinte elviselhetetlenül egyforma, jellegtelen lesz az életünk ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az első konferenciát Talabér Márta fővédnök Bakonyjákón. Hangsúlyozta, hogy az uniformizálódás következménye a nemzeti értékek elvesztése, a magyar életvitel eltűnése lehet. Fel kell mutatnunk azokat az értékeket, melyek tájegységekként mások és mások, amitől egyediek vagyunk jelentette ki a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke. Utalt a Bakony, a Balaton, és az egész Balaton-felvidék különlegességére, mely a gondolkodók és művészek számára mindig is nagy vonzerő volt. Hamvas Béla szavával a dél géniusza parázslik e tájban, az itt élő emberekben, a gyümölcsben és a borban. Az öt géniusz című könyvében részletesen kifejti, Provance, Isztria 7

9 és Dalmácia rokona a Balaton-felvidék és Veszprém környéke. Az Adria, a Földközi-tenger felsugárzik ide, fehérebbek, tisztábbak, világosabbak itt a színek és oldottabb az élet. Az ország legszebb megyéje a miénk! Ezért is kötelességünk mindazt, ami ezen a tájon sajátos, ami érték népszokások, hagyományok, ételek és italok megismerni és megőrizni és másokkal is megismertetni, tudatosítani mindenkiben, hogy a miénk! Ezzel megmentjük a közösségünket, bővítjük kulturális kincseinket, megóvjuk múltunkat, és sikeressé tesszük a jövőnket hangsúlyozta Talabér Márta. Dr. Horváth Zsolt részletezte, hogy a gyakorlatban tulajdonképpen mire is vállalkoztak a program résztvevői Veszprém megyében. Nem csak a hungarikumok listáját szeretnék elkészíteni, hanem arra vonatkozóan is várják a gyakorlati tanácsokat, hogyan valósuljon meg ezeknek a termékeknek a védelme. Felhívta a figyelmet arra, fontos lenne számba venni a közismert magyar különlegességek mellett azokat a helyi, térségi értékeket is, amelyek az adott településekre, tájegységekre jellemzőek, specialitásuk, minőségük miatt lényegesek az ott élők számára, legyenek szellemi, tárgyi vagy természeti értékek. Bács-Kiskun megyében, ahol Lezsák Sándor koordinálja ezt a munkát, már vége felé jár a konferenciasorozat közölte a képviselő. A tapasztalat azt mutatja: óriási az érdeklődés az akció iránt. Mindenki azt szeretné, ha térségének nevezetességei is felkerülnének a védett értékek közé. Én azt vállaltam, hogy megyénkben minden kistérségbe elvisszük a program hírét, tájékoztatjuk az embereket arról, hogy ha lesz Magyarországnak egy olyan kormánya, amelyik törvényt alkot ezeknek a nemzeti értékeknek a védelme érdekében, az ilyen értékeket előállítók támogatásokat, adókedvezményeket kaphatnak majd, és egyes pályázatoknál előnyben részesülhetnek jelentette ki dr. Horváth Zsolt. A honatya a közel ötven jelenlévőt arra kérte, hogy aktívan vegyenek részt a munkában, osszák meg véleményüket, elképzeléseiket a szervezőkkel. A konferenciákon elhangzó javaslatokat, tapasztalatokat beépítik a törvényjavaslatba. A megyei koordinátor felsorolta a hungarikumok védelmének öt szintjét is, majd közös gondolkodásra invitálta a jelenlévőket. A bakonyjákói konferencia vendége volt a hungarikumok ügyéről szóló országgyűlési határozat társszerzője, dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő. A politikus a nagyapja által közel száz éve írt verssel kezdte beszédét. Ha még élne, lehet, hogy ő is egy hungarikum lenne, hiszen ragyogó elme, okos prédikátor volt, aki a népből jött és a népért élt mondta, utalva ezzel arra: a hungarikumaink itt vannak előttünk, közöttünk, s talán éppen a közelség miatt nem vesszük észre, hogy mindez mekkora érték. Az agrárpolitikus felidézte fiatalkori emlékeit, melyek mind ehhez a vidékhez fűzik. Mi a hungarikum? Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem idézte az 1997-es törvény pontos szövegét dr. Medgyasszay László, majd hozzáfűzte, hogy meggyőződésük szerint egészen másról, sokkal többről van szó. Az elmúlt másfél évtizedben a Földművelésügyi Minisztériumban komoly gyűjtőmunka folyt. Több mint háromszáz terméket sorol fel ez a gyűjtés a kürtőskalácstól a szilvapálinkáig mint hungarikumot. Az eddigi általános felfogás szerint elsősorban növényi és állati eredetű produktumok, tehát az élelmiszerek, italok a hungarikumok ezt kell kibővíteni, hiszen 8

10 annyi minden más hazai, egyedi értékünk van ezenkívül. Hungarikum a Rubik-kockától a Kodály-módszerig sok minden: az Unikum, a szaloncukor, a Pick szalámi sorolta Medgyasszay. Tehát mindazon termékek, melyek egy bizonyos tájhoz köthetők, sajátosak, kiemelten jó minőségűek, nemzetközileg is ismertek és elismertek, vagyis alkalmasak arra, hogy a külföldiek arról Magyarországra asszociáljanak. A képviselő kiemelte, fontos, hogy ne csak Magyarország határain belül, hanem az egész Kárpát-medencében meginduljon a gyűjtőmunka. Erdélyben például már folyamatban van. A hungarikumok védelmének okai között többek közt azt is felsorolta a politikus, hogy nemzeti termékeink védelme a nemzet egységét és összetartozását is megőrzi. Ezeket a termékeket a védelem által oltalom alá helyezzük, először itthon, majd el kell intéznünk, hogy ezt az Európai Unió is elfogadja. Jelenleg 12 hungarikum uniós elfogadása van folyamatban. Amennyiben a védett termékek listájára kerülnek az Európai Unióban, akkor ezeket a termékeket csak nálunk gyárthatják. Ilyenek a szegedi paprikaőrlemény, a makói vöröshagyma, a szegedi téliszalámi, a szatmári szilvapálinka, a békési szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a budapesti téliszalámi, a csabai kolbász és a gyulai kolbász, a kecskeméti barackpálinka, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény és a szikvíz. Hány, de hány van még: például a gulyás, a halászlé vagy a csirkepaprikás. Ehhez képest nagyon kevés termék áll valóban oltalom alatt, és kemény munka lesz ennél sokkal részletesebb, teljes listát készíteni zárta gondolatait a parlamenti határozat egyik alkotója. A konferencia utolsó előadója maga is mesterember, aki igazi bakonyi hungarikumokat készít, méghozzá szűröket. Vitéz Zalai Károly cifraszűrszabó-mester a helyben megrendezett alkalmi kiállításán bemutatta legszebb darabjait, majd ennek a már csak kevesek által művelt ősi magyar mesterségnek a szépségeiről, fortélyairól beszélt. Az 1850-es évektől a szűr kihalt mondta a mester. Ő az, aki több mint száz évvel később, 1972-ben elkészített két darabot és A bakonyjákói hungarikumkonferencia előadói 9

11 ezzel újraélesztette a mesterséget. A magyar nép egyik legrégebbi öltözete a szűr, már a honfoglaló köznép is szűrt viselt, mesélte vitéz Zalai Károly ben statárium alá vonták a szűr viselését és készítését is. Alig maradt néhány tárgyi emlék a bakonyi szűrökről. Vitéz Zalai Károly kizárólag bakonyi szűröket készít, mert hogy minden szűr más és más. Amikor az első két darabot zsűrizésre küldte, azzal utasította vissza a hatóság, hogy a régi eredeti szűrök másolata, mely a mai életbe nem illeszthető be. Engem is és a szűrt is tulajdonképpen nemkívánatosnak nyilvánítottak mondta a mester. De mi is a szűr? A konferencián megtudtuk: a szűr mesél. Minden bakonyi ember, aki annak idején szűrt viselt, legfontosabb tulajdonságait írta ki ezzel magára: vallási hovatartozását, családi állapotát, vagyona nagyságát. Eötvös Károly talán épp ezért, azzal indokolta a statáriumot, hogy: magyar ember ne cifrálkodjon! Valóban drága dolog volt ez a viselet. Általában egy szűr ellenértéke egy tehén volt. De az egyik híres bakonyi betyár Szentgálon harminc tehénért csináltatta a magáét. Vitéz Zalai Károly a kudarcok ellenére nem adta fel. Úgy érzi, talentumot kapott azzal, hogy képes erre az ősi magyar mesterségre. Ma már világszerte több helyen láthatók a munkái. De a legbüszkébb arra a szűrre, melyet II. János Pál pápának készített, s melyet a Vatikánban őriznek. Az előadásokat követően többen javaslatokat, ötleteket adtak a képviselőknek a további munkákhoz. Zárásként pedig dr. Horváth Zsolt azzal is lelkesítette a jelenlévőket, hogy a védelem gyakorlati hasznáról beszélt: ezeknek a védett termékeknek a jövőben segíteni lehetne a piacra kerülését, a marketingjét, készítői adókedvezményt kaphatnak, ha már minőségi védjegyet szereztek. II. Alsóörs a vöröskő és a kőszobrok faluja A balatonalmádi balatonfüredi kistérségben Alsóörs adott otthont a hungarikumok védelmében indított konferenciasorozatnak. Dr. Horváth Zsolt, a program Veszprém megyei koordinátora ezúttal dr. Simicskó Istvánt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökét hívta meg vendégelőadónak, aki 2008-ban maga kezdeményezte az ötpárti konszenzussal elfogadott határozatot nemzeti termékeink védelméről. Ennek a határozatnak a szellemében folyik most a gyűjtőmunka, a listára képletesen ez alkalommal is sok minden felkerült, az alsóörsi csipkétől, a vöröskő szobrokon át a balatoni borokig. A konferenciának otthont adó Alsóörsön dr. Bóka István országgyűlési képviselő nyitotta meg a közel kétórás tanácskozást. Ez a rendezvény egy útkeresés jelezte a füredi polgármester, egy olyan út keresése, amelyen egy jövőkép vezet végig. Jövője ugyanis csak annak van, aki a múlt értékeire alapoz. S aki ezt teszi, az jó úton jár tette hozzá a politikus. Dr. Horváth Zsolt összefoglalta a konferenciasorozat célját, mi szerint azokat a termékeket, alkotásokat, szellemi értékeket szeretnék összegyűjteni, melyek védelmét később törvény is biztosíthatja majd, ha olyan kormánya lesz Magyarországnak, mely ezt fontosnak tartja. Tanácskozásunk figyelemfelhívás, hogy vegyük észre értékeinket, gondolkodjunk együtt, hogy védjegyet alkothassunk ezekre a termékekre fejtette ki a parlamenti képviselő. 10

12 Alsóörsi vöröskő szobor Majd ezzel a gondolattal a két északi parti kistérségben is elindította ahogy ő fogalmaz a társadalmi párbeszédet a hungarikumokról, majd átadta a szót dr. Simicskó Istvánnak, aki közölte, az Európai Unió terméklistáján egyetlen bejegyzett védett magyar termék van, ez a szegedi Pick szalámi. Holott ennél sokkal több maradandó érték van az életünkben, amelyekre vigyáznunk kell, mert ezek biztosítják nemzetünk jövőjét. Nemzetünket akkor védjük, ha védjük értékeinket jelentette ki dr. Simicskó István. Ezzel tulajdonképpen magyarázatot is adva arra, miért pont ő, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke kezdeményezte 2008-ban a hungarikumok védelmét. Bár a munka már tart egy ideje, jelenleg egy, a parlament által elfogadott határozatunk van, mely lehetővé teszi a hungarikumok gyűjtését, listázását és a társadalmi párbeszédet mondta a politikus. Fel is tette a kérdést, ismerjük-e egyáltalán saját értékeinket. Ki az a jelenlévők közül, aki fel tudná sorolni például a kilenc magyar kutyafajtát? Egyetlen nemzet van ugyanis rajtunk kívül, az angol, amelyiknek van ennyi saját nemzeti kutyafaja. (Egyébként magyar kutyafajta a puli, mudi, pumi, kuvasz, komondor, sima és szálkásszőrű magyar vizsla, magyar agár és az erdélyi kopó) termék szerepel a nemzetek által levédett európai gyűjteményben ismertette Simicskó. Ezeket a termékeket ezen a néven kizárólag ők gyárthatják, ráadásul támogatásokat kapnak a gyártásukra. Az 5400 termékből 890 francia, és mindössze egyetlenegy magyar. Ez a szegedi téliszalámi. Számtalan termékünk van még, melynek fel kell kerülnie erre a listára, mielőtt mások megelőznek bennünket. Szlovák barátaink például már levédették szlovák specialitásként, nemzeti szlovák termékként a kürtőskalácsot, az olaszok pedig a szürke marhát. A kormányunk ennek érdekében hét éve semmit nem csinál. A javaslatot is ellenzéki képviselőknek kellett megtenniük jelentette ki a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. 11

13 Majd felsorolta azokat a kritériumokat, melyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy termék felkerülhessen erre az európai terméklistára. Kritériumok pedig, hogy a termék története dokumentálva legyen, köthető legyen egy ma is létező településhez, és ismert legyen. Ha már a dokumentálhatóságnál tartunk, érdemes rövid visszatekintést nyújtani a feljegyzésekbe: 1395-ben említik először a feljegyzések a birsalmasajtot ban a kalocsai fűszerpaprika őrleményt ban a csabai kolbászt ben egy kolozsvári szakácskönyv már említi a disznósajtot. De sajátos magyar termékek, tehát hungarikumok, az ágyaspálinka, a rétes, a tepertős pogácsa, a mákos guba, a Rákóczi túrós, a Rigójancsi, a Negro, a pemetefű cukorka, a csigatészta, a tarhonya, vagy a dobostorta és a szaloncukor, mely szintén Dobos József találmánya. Egyik termék sem szerepel ezen az európai terméklistán. Nemzeti létünk tekintetében most vagyunk a huszonnegyedik órában jelentette ki dr. Simicskó István, majd hozzátette, hogy nemzeti felemelkedésünknek egyetlen módja, ha erősítjük önbecsülésünket, hazaszeretetünket, melyben csak segít, ha megvédjük nemzeti termékeinket, értékeinket. Két helyi híresség is szót kapott a konferencián. Ertl Pálné, Marika néni, az ötvenesztendős Litéri Zöldág Néptánc Együttes alapítója és Jásdi István borász, aki Ranolder püspök egykori csopaki pincészetét állította vissza eredeti állapotába, s ott most olyan borokat termel, melyeket még a franciák is ismernek és elismernek. Aki törődik saját népével, az gyűjti saját értékeit, mert tudtára akarja adni a világnak, milyen kincsek birtokában van: ezekkel a szavakkal érvelt a gyűjtőmunka fontossága mellett Ertl Pálné. Majd kifejtette, hogy a magyar néptánc hungarikum. Egy-egy tájegység jellegzetes, sajátos mozgása, mely a helyi hagyományokon, egy-egy vidék történelmén alapul. Befolyásolja a közeg, amiben létrejön, az emberek lelke, akik táncolják, egyes csoportok jellegzetes viselete, dallamvilága is megjelenik benne, tehát a tánc, a néptánc az egyik legkomplexebb művészet fejtette ki a Zöldág alapítója. A Balaton-felvidéki fehérborok a külföldi borversenyeken is az élmezőnyben szerepelnek 12

14 A néptánc ezen túlmutatóan közösségi termék, mely értékes néprajzi talajból fakad, de kell hozzá az egyén tehetsége, rátermettsége. Majd Marika néni néhány jellegzetesen magyar táncot is felsorolt, mint a kolozsvári legényes, a decsi verbunkos, a dunántúli ugrós, vagy a galgamenti csárdás. Ertl Pálné hangsúlyozta a határainkon túl rekedt magyar testvéreinkkel való összetartás fontosságát is. Mint mondta, a Zöldágnak például három cserekapcsolata van: Sepsiszentgyörggyel, Berenccsel s egy pedig Kárpátaljával. Ahhoz, hogy a hungarikumok élni tudjanak, töltsétek meg őket élettel biztatta a közönséget és a konferencia szervezőit is. Jásdi István, aki külföldön is ismert és elismert Balaton-parti borász, különösen a fehérborainkat méltatta, melyek külföldi borversenyeken is az élmezőnyben szerepelnek. Majd pesszimizmusának is hangot adott, amikor megemlítette, hogy a magyar külügyminisztériumban nincs igazi borospohár, s a külföldi diplomatákat másodosztályú spanyol borokkal kínálják: amíg így van, addig nem nagyon van miről tanácskozni mondta Jásdi István. A jellegzetes balatoni borok közül az olaszrizlinget, mint zászlósbort, a cserszegi fűszerest és az Irsai Olivért emelte ki külön, ez utóbbi a mi vidékünkön nemesített fajta. Fehérborainknak önálló karaktere van, termőföldjeink minősége pedig messzemenőkig a legjobb tette hozzá a kiváló borász. Ezek a termékek mind országunk arculatát kellene hogy építsék. Nekünk a Balatonnál pedig külön erősítenünk kell a saját arculatunkat. Olyan termékeket kellene kínálni, amelyek csak nálunk kaphatók, ehhez képest még a balatoni éttermek borlapjain is a villányi borok sorakoznak nehezményezte Jásdi István. Az előadókat követően többen segítették hozzászólásukkal, ötletekkel vagy épp javaslatokkal a politikusok munkáját a hungarikumok védelmében folytatott harcban. Rásky Mihályné, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökségi tagja az oktatás fontosságát emelte ki felszólalásában. Elmondta, hogy 1998 után még kötelező tantárgy volt a honismeret, ma már csak ajánlott, de vannak még pedagógusok, akik fontosnak tartják az ügyet. Ők, akik az egyesületet is alapították, továbbképzéseket szerveztek, tankönyveket írtak és egy Honismeret című folyóiratot is rendszeresen megjelentetnek, hogy ha újra fontos lesz majd hazánk hagyományainak, értékeinek tanítása, legyen anyag, amihez a tanárok, tanítók nyúlhatnak. Albrecht Sándor alsóörsi helytörténész először nyelvünk egyedi szépségeit méltatta, majd saját településének, Alsóörsnek a nevezetességeit sorolta. Alsóörs a vöröskő és a kőszobrok faluja mondta. Horváth Viola, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy szükség lenne módszertani alapokra, amellyel dolgozhatnak, ugyanis a jelenleg Veszprém megyében folyó gyűjtőmunka szakmai hátterét is ők biztosítják. Oláh Miklós szociológus, balatonfűzfői önkormányzati képviselő a Balaton festőinek életművét kutatná fel, ugyanis sok esetben nem tudjuk, hol találhatók ezek a festmények. III. A Kárpát-medence igazi kincsesbánya, Nagyvázsony az egyik ékköve! A Veszprém megyei hungarikumokról tartott harmadik konferenciát a veszprémi kistérségben, azon belül Nagyvázsonyban rendezték meg, mely település ma is őrzi és tiszteli történelmi múltját. A konferencia meghívott előadója volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés 13

15 alelnöke mellett Horváth Viola, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatója és Isó László helyi borász. A rendezvényhez kapcsolódóan helyi népművészek, köztük fafaragók, keramikusok, mézeskalács-, és lószőrékszer-készítők termékeiből rendeztek kiállítást. A 2008-ban elfogadott országgyűlési határozat feladatokat ad nekünk is mondta köszöntőjében dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő. A honatya hangsúlyozta, hogy 2009 végéig szeretnék leltárba venni mindazon szellemi és tárgyi értékeinket, termékeinket, melyeket reményeik szerint törvény is védene a jövőben, ha olyan kormánya lesz Magyarországnak, mely ezt fontosnak tartja. Itt, Veszprém megyében arra vállalkoztunk ezzel a konferenciasorozattal, hogy közbeszéd tárgyává tesszük, hogy keressük ezeket a hungarikumokat. Szeretnénk megismerni az önök véleményét, gondolatait mondta dr. Horváth Zsolt. Majd hozzátette, cél az is, hogy bővítsék a hungarikum fogalmát, a hungarikumok körét. Természetesen nagy különbség van a herendi porcelán és Kati néni rétese között, ezért lenne több szintje a védelemnek. Minden ilyen termék a maga szintjén viselhessen védjegyet, ezt szeretnénk fogalmazott a honatya. Horváth Viola, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatója a közművelődés szerepéről, annak fontosságáról beszélt. Ancsel Évát idézte, aki azt írja: Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő és elpereg a múlt. A hungarikumok ügye leginkább ezekhez a tradíciókhoz, hagyományainkhoz köthető mondta Horváth Viola. Felelevenítette a népművelésünk történetét. A reformkorban Kossuth, Széchenyi és Eötvös együtt határozta meg azt. Úgy fogalmaztak, hogy a népművelés feladata, hogy továbbadja a boldoguláshoz szükséges ismereteket. Klebersberg Kunó leírja: gondozni kell a helyi kultúrát és hagyományokat ez a népművelés ben megszületett a Népművelés Országos Bizottsága, 1929-ben pedig a Nemzeti Közművelődési Alap, de az általános gazdasági válság elsodorta az elképzeléseket tól él a szabad, öntevékeny közművelés. Mi a jelentősége a közművelődésnek? Az ünnepi kultúra ápolása minden közösségben jelen van. Veszprém megyében a helyi kultúra a kistelepüléseink megtartóerejét jelentheti fogalmazott az előadó. Ezt egy olyan erős intézményrendszer segíti a megyénkben, ami nincs máshol tette hozzá. Horváth Viola a problémákról is beszélt, melyek részben nehezítik a hagyományőrzés, s így a hungarikumok ügyét is. Mindezt az amatőr népművészeti csoportok tartják életben mondta a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatója. Kevés a hivatásos népművész jelentette ki példaként említve a néptánccsoportokat, melyből hivatásos mindössze kettő-négy van az országban, a többi amatőr művészeti együttesként létezik, holott amit alkotnak, az profizmusról árulkodik. Balaton-part, Bakony, gazdag történelmi városok, bakonyi kistelepülések, borvidékek, irodalomtörténeti és egyháztörténeti gyűjtemények, kézművességek (üveg, porcelán) rengeteg kulturális érték van jelen a megye életében. Az elmúlt tíz-húsz évben nagyon sok jó és stabil művészeti csoport alakult meg. A Veszprémi Művész Céh volt az első, amelybe szabadon tömörültek. A hagyományőrző egyesületek gomba módra szaporodnak. Amiben erős a megyénk, hogy nagyon sok a művelődési klub. Probléma ugyanakkor a megfelelő képzés hiánya, a fiatalok bevonása hagyományőrzésbe, támogatási formák definiálása mondta Horváth Viola, majd előadását a UNESCO rendeletének ismertetésével zárta, mi szerint Európában össze kell gyűjteni a kulturális értékeket. Ez a rendelet 2003-ban született, a magyar kormány 2006-ban csatlakozott a programhoz, de három év alatt mindössze két javaslatot sikerült tennünk, olyan magyar hagyományra, mely felkerülhet az UNESCO 14

16 Nagyvázsony ma is őrzi és tiszteli történelmi múltját listájára. Az egyik a népművészet mestere rendszer, a másik a mohácsi busójárás. Társadalmi egyeztetést ígértek de ez elmaradt hangsúlyozta Horváth Viola. Nagyvázsony őrzi hagyományait. Ezt jelképezi egyebek mellett a csordakihajtás ünnepe április 25-én mondta Fábry Szabolcs polgármester. A hagyományokhoz kötik rendezvényeiket, ünnepeiket, különleges termékük a környékbeli méhészetekből származó méz, a pálinka, büszkék kovácsmesterükre, fafaragóikra, valamint szőlőültetvényeikre, boraikra. Hungarikumnak nevezte a magyar gazdákat, vállalkozókat sújtó hatósági megszorításokat, a túlzott büntetéseket Isó László helyi gazda. Élesen bírálta, hogy a nyugat-európaiakkal szemben nálunk egy gazda hatalmas adók és előírások nélkül nem értékesítheti termékeit adott térségben. Isó László családja négyszáz éve gazdálkodik a térségben. A múltra visszatekintve a borász elmondta, hogy a szőlőterületünk az évek során a negyedére zsugorodott. A kisgazdaságok felhagytak a termeléssel, mert ellehetetlenítették a munkájukat, nem tudják forgalmazni boraikat. Országos borminősítési engedély, kimérési engedély kell ahhoz, hogy boraikat értékesítsék, s ez több százezer forintba kerül, amit nem tudnak kifizetni. A szabályzórendszereket élhetővé kell tenni, normális keretek közé szorítani, hogy forgalomba hozhassuk akár Kati néni rétesét. Ma el sem adhatja, mert jön az adóhatóság és megbünteti fogalmazott a helyi gazda. Abban bízom, hogy két esztendő múltán örömmel mondják majd önök is, milyen jó volt itt lenni egy folyamat elején ezekkel a szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke. A folyamat mozgásban van. Ha megnézzük az interneten a hungarikumok.lap.hu oldalt, számtalan olyan dolgot találunk, ami sajátos értékünk, tehát hungarikum, de nagy a rendetlenség, nincs rendszerezve, nincs kidolgozva a fogalom maga. Mi erre vállalkoztunk jelentette ki Lezsák Sándor. Azt tudjuk, hogy mi a hungarikum mondta, sajátos érték, amely pozitívum, amelyet a természet hozott létre és az ember védelmezi, vagy az ember hozza létre és adja tovább, mert kötelessége. De nem elég múzeumokban 15

17 őrizni őket, el kell tanulni és tovább kell adni a technikákat. Isó László szavaira utalva az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy negatív hungarikum, mint mondjuk a búsmagyarkodás, nem létezik. Megemlítette az egyik televíziócsatorna hungarikumokról szóló sorozatát, melyben kimondottan a negatív jellemzőinket kutatják és mutatják be. Szerinte ezt büntetni kellene. Legyen büntetendő cselekmény, ha megalázzák, gyalázzák értékeinket fogalmazott Lezsák. De ha a gyalázkodás bűncselekmény, akkor egy olyan törvény is kell, ami védi értékeinket mondta ugyanúgy, ahogy védjük a műemlékeinket vagy természetvédelmi területeinket. Most a lajstromot el lehet készíteni a Kárpát-medencei magyar értékekről. Cselekvési programot kell készíteni december 31-ig. Össze tudnánk állítani egy kirakatot, amit mutatunk a világnak, amiben megjelenne Puskás Öcsitől a herendi porcelánig sok minden sorolta a politikus. Ehhez feltétel, hogy a különlegességeket először az adott országban nyilváníttassák egyedivé, miként ezt tették a franciák mintegy ezer terméküknél. Náluk arra is van példa, hogy egy kecskesajtot előállító apró gazdaság terméke minősége, különleges íze miatt kapta meg az egyedi minősítést. Ezzel szemben Magyarországon egyedül a Pick szalámi birtokolhatja a jelzőt, miközben másik 12 hazai termékünk régóta sorára vár. Szlovákiában bejegyeztették már a kürtőskalácsot, Észak-Olaszországban a szürkemarhát hasonlította össze a nemzeteket, érzékeltette hatalmas lemaradásunkat az Országgyűlés alelnöke. Megjegyezte: törvénytervezetet készítenek elő, amellyel céljuk, hogy a szűkebb és tágabb környezetünkben, valamint a Kárpát-medencében levő magyar örökség részét képező értékek, a hungarikumok élvezzenek adókedvezményt és pályázati támogatást.a szónok jó példát említett a helyi értékek felkutatására. Lakhelyén a lakosság körében felmérést készítettek arról, hogy mit tekintenek értéknek. Ezeket összegyűjtötték, közben számtalan új különlegességre derült fény, mindezt hírül A nagyvázsonyi konferencián többek között felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is 16

18 adták a helyi médiákban, majd kiállítást rendeztek. Ez a munka mozgósítja az embereket, az ország felemelkedését eredményezheti, erősíti önbizalmunkat, nemzeti büszkeségünket. IV. Természeti és épített örökségek Sümegen Bővelkedik történelmi, kulturális és természeti értékekben az ötszáz éves város és térsége, melynek történelmi adatai másfél ezer évre vezetnek vissza hangzott el dr. Rédei Zsolt polgármester köszöntőjében a hungarikumokról szóló konferenciasorozat sümegi állomásán. Messze földön híresek a város és térsége fazekasai, fafaragói, a kovácsolás, az iparművészeti emlékek, az üvegcsiszolás, a tiffany üvegművesség, a csipkeverés, a csuhézás, gyöngyfűzés és tojásfestés derült ki Nemesné Szabados Andrea, az Élhető Balaton-felvidékért Egyesület munkaszervezet vezetője előadásából. A külföldi vendégek is csodájára járnak a várkapitány mintagazdasága termékeinek. Letűnt korok emlékét őrzi több finomság, mint például a cukorperec, a betyárleves, a libalakodalmas, a sümegi fatányéros, az ősi fajtákból származó almalé, nem beszélve a környék finom borairól. Az őshonos szőlőfajtákat, többek között a bakatort, a rakszőlőt, a csókaszőlőt sokan újra elültették. Különlegesség az országban a püspöki palota, ugyanis önkormányzati fenntartású, mivel napjainkban nem lakik benne püspök. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök rezidenciája volt 17 éven át 1745-től. Kiemelkedő értéket képvisel a dabronc-ötvösi kápolna, a nemeshanyi Csizmadia-vízimalom. Miklósi-Sikes Csaba múzeumvezető a térség 1500 értéke közül kiemelte a történelmi, barokk belvárost, amelynek szerkezete építészeti tekintetben egyedülálló, valamint a Marcal-forrásvidék építészeti emlékeit, a kastélyokat és kúriákat, az egyházi emlékeket. V. Ősiben alkotóműhelyben is ápolják a hagyományokat Keramikusok, képzőművészek mutatták be értékőrző munkáikat a hungarikumokról szóló konferenciasorozat Ősiben tartott következő állomásán. Ebben a Veszprém megyei kis faluban alkotóműhelyben is összegyűlnek hetente a népművészet szerelmesei. A rendezvényen csuhéból, csontból és szaruból készült alkotásokat is bemutattak készítőik, valamint ősi receptek alapján sült házi süteményeket kínáltak a helybéliek. Dr. Horváth Zsolt, a konferenciasorozat szervezője, valamint hungarikumok gyűjtését szolgáló munka Veszprém megyei koordinátora az addigi tapasztalatokat összegezte. Az országgyűlési képviselő ismertette a telt házas közönséggel, mi is a koncepciója a Veszprém megyében indult gyűjtőmunkának. Emlékeztetett, hogy mielőbb szeretnék elvégezni az előzetes felmérést, nem csak azt kell megtudni, milyen értékeink hungarikumok, hanem azt is, hogy mit gondolnak az emberek a hungarikumokról, mit gondolnak arról, hogy miként is valósuljon meg a gyakorlatban ezeknek a termékeknek a védelme. Összefoglalva az eddigi tapasztalatokat, kijelentette, hogy csak pozitív visszajelzéseket kapott. Az embereket valóban érdekli ez a téma sikerült tudatosítani, hogy a hungarikumok jövője mindannyiunk kezében van. Lassan társadalmi párbeszéd kezd kialakulni a témában 17

19 mondta a képviselő. Hangsúlyozta, hogy egyre többen vannak, akik azt szeretnék, hogy ne csak a kézzel fogható alkotásokat, termékeket, hanem szellemi értékeinket is a védendő hungarikumok közé soroljuk. Horváth Zsolt kiemelte, hogy a minőség a mérce. Abban mindenki egyetért, hogy csak azok az értékeink kerüljenek fel erre a listára, amelyek valamely szinten (helyben egy településen, a kistérségben, egy adott megyében, régióban vagy akár az országban) kimagasló minőséget képviselnek. Hogy a védelem mely szintje illet meg egy-egy terméket, azt pedig helyben kell eldönteni vélekedett a honatya. A megkezdett gyűjtőmunka jövőjéről szólva az adókedvezményt és a pályázati forrásokat emelte ki, melyek megilletnék azokat, akik ilyen értékeket állítanak elő, legyenek magánszemélyek vagy gazdasági társaságok. Ahhoz, hogy a források valóban célba érjenek, az kell, hogy külön pályázati forrás alap legyen a hungarikumokat előállítók számára fogalmazott dr. Horváth Zsolt. Majd több szükséges párhuzamos lépést is említett, mely elősegítené a hungarikumok ügyét. Többek közt olyan kiadványokra lenne szükség, melyek összegeznék és bemutatnák egy-egy település hungarikumait, értékeit, valamint szükséges, hogy a helytörténet e tekintetben is beépüljön az oktatásba. A következő generációk csak így fogják majd tudni, mi az, amire büszkék lehetnek zárta gondolatait a konferencia szervezője. A politikus előadását követően Kerekes Anna polgármester foglalta össze a helybéliek értékteremtő és értékőrző munkáját. Bemutatta azt az alkotóműhelyt is, ahol hetente találkoznak az alkotók, művészek és a művészetek szerelmesei. Nagy Csaba, Jásd, illetve Gyapay Zoltán, Öskü polgármestere településeik hagyományairól beszéltek. Nesó Sándor fa-, csontés szarufaragó népművész saját remekműveit mutatta be a telt házas közönségnek. Az érdeklődők közül többen elhozták saját készítésű, ősi receptek alapján készített süteményeiket, csuhéból készült képzőművészeti alkotásaikat, valamint népi motívumokkal díszített berendezési tárgyakat is. VI. Savanyúság és igazi juhfark: a somlói gasztronómia kincsei Európa több országához képest hatalmas lemaradásban vagyunk nemzeti értékeink védelmének ügyében. Sokat kell még tennünk azért, hogy igazi értékeink, a hungarikumok a méltó helyükre kerüljenek, és valóban védett értékek legyenek mondta Ékes József országgyűlési képviselő a dr. Horváth Zsolt által szervezett konferenciasorozat tüskevári, azaz utolsó előtti állomásán. A házigazda, főszervező honatya szerint nagyon fontos lenne, hogy mindenki elmondja véleményét ebben a témában. Május végén csak a konferenciasorozat ér véget, ősszel kerekasztal-beszélgetéseken tovább folytatódik a társadalmi párbeszéd a hungarikumok védelméről mondta dr. Horváth Zsolt. Majd az eddigi tapasztalatokról szólva hozzátette, hogy egyre többen csatlakoznak ehhez a gyűjtőmunkához és magához a témához is. Bejelentette, hogy Balatonalmádiban az ottani Turisztikai Egyesület Prémium Hungarikum néven konferenciát és vásárt szervez. Szeptember végén pedig országos konferencia lesz Budapesten a Parlament felsőházi termében. Tornai Tamás térségi borász és gazdálkodó, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke beszédében azt emelte ki, hogy folyamatosan veszítik el piacaikat a hagyományos magyar termékek. A kistelepülések, az ott élő gazdálkodók valódi értékeket hoznak létre, 18

20 csak kevesen ismerik, és kevesen ismerik el, hogy milyen értékesek. Külön említette a somlói borokat, melyek igazán egyediek, közülük is a sokak által oly kedvelt juhfark, mely kizárólag itt terem. Kovács Norbert néptáncos, oktató, zenész a néptáncról beszélt, mely szerinte a magyar szellemi kultúra tápláléka, szinte mindennel összefügg, mindenhol megjelenik, így például hagyományainkban, ünnepeinkben. Igazi közösségi érték, és ami a legfontosabb, hogy piacképes, eladható termék. A néptánc a legmélyebb érzésekből táplálkozik, nem befolyásolják külső hatások mondta Kovács Norbert. Hungarikumnak nevezte továbbá azt a művészetoktatási rendszert, amely az elmúlt évek alatt kiépült Magyarországon. Ezt a rendszert most meg kell védeni, nehogy áldozatul essen a válságos időszaknak hangsúlyozta a művész-tanár. Végezetül Szabó Péterné, a noszlopi Lucullus fogadó tulajdonosa mutatta be családi vállalkozásukat, melyben manufakturális jelleggel savanyúságot állítanak elő. Nagy hangsúlyt fektetnek a térségi specialitások bemutatására, igazi tájgasztronómiai rendszert alakítottak ki, hogy vendégeikkel megismertetik a környék nevezetességeit. A konferencia záró előadását követően a hozzászólók jelezték, az államnak is segítenie kellene a helyi specialitások megismertetését. Azt szeretnék, ha a politikusok nem egyedül döntenének a fejük felett, hanem igen is kikérnék a gazdálkodók véleményét. Ami szerintük is a legfontosabb a jövőben: az az áruvédelem! VII. Herend, a porcelán hazája Sorra tűntek el nemzeti értékeink az évek során, a mai válságos időkben pedig újabbakat fenyeget a megszűnés veszélye mondta Jókai Anna a Herendi Porcelánmanufaktúrában berendezett, térségünk hungarikumait bemutató kiállítás megnyitóján. A kiállított tárgyakat az A hungarikumkonferencia előadói a Herendi Porcelánmanufaktúrában 19