Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez"

Átírás

1 Inkluzív nevelés Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Óvodai nevelés Írta és szerkesztette Szabó Borbála sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006

2 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának B komponense (Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Projektvezető Locsmándi Alajos Témavezető Giflo H. Péter Lektorálta Kőpatakiné Mészáros Mária Azonosító: 6/211/B/4/ovi/4 Szabó Borbála, 2006 sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006 Borítóterv: Dió Stúdió Borítófotó: Pintér Márta A fotók a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Módszertani Intézmény centenáriumának alkalmából készültek. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Kiadja a sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Szakmai igazgató: Pála Károly Fejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás Aurél Felelős kiadó: a sulinova Kht. ügyvezető igazgatója 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Internet:

3 Tartalom 1. Az értelmi akadályozottság fogalmának elméleti és gyakorlati megközelítése 5 2. Az értelmileg akadályozott gyermekek integrációjának feltételei Törvényi szabályozás Az értelmileg akadályozott gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Az együttnevelés szereplői, feladatuk az integrációban Fejlesztési formák 8 3. Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési sajátosságai A korai pszichomotoros fejlődés sajátosságai Kognitív funkciók 9 4. Foglalkozási formák Mozgásfejlesztés Anyanyelv (Beszédfejlesztés és környezetismeret) Játék Matematika Ének-zene Az egészséges életmódra nevelés Az integráció eredményes megvalósulása Követelmények Az óvodából iskolába történő átmenet Irodalom 39

4

5 Óvodai nevelés 5 1. Az értelmi akadályozottság fogalmának elméleti és gyakorlati megközelítése A közel másfél évszázada folyó tudományos próbálkozások az adott kor tudományos szintjén igyekeztek feleletet adni arra a kérdésre, hogy mit nevezünk értelmi fogyatékosságnak. Magyarországon is sokan sokféleképpen próbálták meghatározni az értelmi fogyatékosságot. Mi Lányiné Engelmayer Ágnes Budapest vizsgálatban megfogalmazott definíciójából indulunk ki: Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és/vagy környezeti hatások eredőjeként alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első életévektől kezdve számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. (Czeizel Lányiné Rátai, 1978.) Az értelmileg akadályozott egyén az átlagosnál lényegesen alacsonyabb mentális képességekkel bír, jelentősen akadályozott társadalmi cselekvőképessége, adaptív (alkalmazkodási) nehézséggel küzd az önkiszolgálás; a kommunikáció; az önirányítás (feladatmegoldás, segítségkérés, kezdeményezés); a mindennapi tevékenységek a lakásban; a közösségi élethez szükséges készségek (a másik érzéseinek felismerése, együttműködés, a viselkedés szabályozásának készsége, a nemi normák ismerete); a közösség/társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása (közlekedésben, vásárlásnál, más szolgáltatásoknál); az egészség és biztonság megőrzése; a tanulási képesség (elsősorban olyan alapkészségek tekintetében, amelyek megalapozzák az iskolai tanulást); a szabadidős tevékenységek; a munkavégzés területén. Ezek közül legalább két képességterület elmaradása szükséges az értelmi akadályozottság megállapításához. A képességek és a környezet kölcsönösen hatnak egymásra. A nevelési segítség formája, tartalma, intenzitása attól függ, milyen konkrét teljesítményre képes a gyermek a fent felsorolt adaptációs területeken, hol kell beavatkozni, mert eltér az átlagos teljesítményszinttől. A gondolkodás előterébe a speciális nevelési igényekhez igazodó segítségformák kerülnek, az eddig használt IQ-kategóriák (enyhe, középsúlyos, súlyos, igen súlyos) így értelmüket vesztik. A fejlesztés tervezéséhez elengedhetetlen a gyermek erősségeinek, gyengeségeinek feltérképezése. Szükséges a teendők konkrét meghatározása (pl. a gyermek széles körű segítségre szorul a kommunikáció, az önkiszolgálás, a közösségi életben való alkalmazkodás területén). (Hatos, 1996.) 2. Az értelmileg akadályozott gyermekek integrációjának feltételei 2.1 Törvényi szabályozás Az integrált gyermekek megjelenése a többségi óvodákban lassú, de egyre erőteljesebben érvényesülő folyamat. Az évi, többször módosított LXXIX. közoktatásról szóló törvény kötelezettségként írja elő az integrált oktatás lehetőségének biztosítását. A szabályozás a fogyatékosság típusának

6 6 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez megfelelő speciális intézmények szervezésének lehetőségét egyenrangú megoldásként ismeri el. Az esélyegyenlőségről szóló1998. évi XXVI. törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban a többi gyermekkel együtt vesz részt a fogyatékos személy, ha ez fejlődése, képessége kibontakozása szempontjából előnyös. Mérlegelni kell, hogy egy-egy gyermek számára melyik nevelési intézmény, melyik fejlesztési út a legeredményesebb. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki, de ha a gyermek sajátos nevelési igényű, a döntéshez a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye is szükséges. Az az intézmény integrálhat sérült gyermeket, amelynek alapító okiratában ez szerepel. Az integrációban résztvevő óvodák az alábbi támogatásokat vehetik igénybe: Emelt normatív költségvetési hozzájárulás Utazó gyógypedagógus alkalmazásának lehetősége (akik biztosítják a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat) 2.2 Az értelmileg akadályozott gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Az értelmileg akadályozott gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, amely kellő időt, alkalmat biztosít: az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére; a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a grammatikai rendszer kiépítésére; az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására; az adekvát játékhasználat elsajátítására; a kognitív funkciók fejlesztésére. (A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005. (III. 1.) MKM-rendelet) 2.3. Az együttnevelés szereplői, feladatuk az integrációban A szülők szerepe és feladatai az integrációban Figyelembe kell vennünk, hogy az óvodába kerülő értelmileg akadályozott gyermekek szülei sokszor nagyon bizonytalanok. Vannak, akik nem tudják, hogy helyesen döntettek-e akkor, amikor a speciális intézmény helyett a többségi óvodai fejlesztést választották gyermekük számára. Szükségük van közvetlen kapcsolattartásra az óvónőkkel, segítő szakemberekkel. (Igyekezzünk türelmesen kezelni aggodalmukat, és válaszoljunk minden kérdésükre!) Mivel a sérült gyermekek nem tudják elmesélni, hogy mi történt velük egésznap az óvodában, ezért a szülők minden nap szeretnének tájékoztatást kapni gyermekükről. A mindennapos kapcsolat azért is fontos, mert a gyermek fejlődési üteme nagyon lassú, és a kis apró lépések is nagy jelentőségűek. A szülőknek tudniuk kell, hogy az integráció választásával gyermekük nevelésével kapcsolatos felelősségük megnő. Az eredményes fejlődés érdekében elengedhetetlen, hogy amit már tud a gyermek, azt otthon is megköveteljék tőle, nevelése otthon és az óvodában azonos nevelési elvek alapján történjen. Sok esetben a gyermeknek fejlődési sajátosságai miatt szüksége van külön speciális fejlesztésre (ami a többségi óvodában nem valósítható meg). A szülő és az óvónő őszinte kapcsolata egy kicsit könnyebbé teheti annak a traumának a feldolgozását is, amikor kiderül, hogy a gyermek fejlődése érdekében speciális intézményi fejlesztés javasolt. Ebben természetesen segítséget nyújthat a gyógypedagógus és a szakértői bizottság is.

7 2.3.2 Az óvónő és az óvodai közösség szerepe az integrációban Óvodai nevelés 7 Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésében részt vevő óvónők és szakemberek együttműködése elengedhetetlen a sikeres integráció megvalósulásához. Az eredményes fejlesztés feltétele, hogy az integrációban részt vevő óvónőknek legyenek ismeretei a csoportba kerülő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődési sajátosságairól. Ebben segíthetnek a szakemberekkel történő konzultációk és szakmai továbbképzések. Az óvónőknek meg kell ismerniük az értelmileg akadályozott gyermek családi körülményeit, tudniuk kell, hogy a család részéről milyen együttműködésre számíthatnak. A szülőkkel történő megbeszélések alkalmával megismerhetik a gyermek fejlettségi szintjét egy-egy területen, magatartását, szokásait. A továbbiakban is elengedhetetlenek a rendszeres megbeszélések ahhoz, hogy egységes követelményeket támaszthassanak otthon és az óvodában, illetve a gyermek az óvodában tanultakat otthon is gyakorolhassa. Ahhoz, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek biztonságba érezzék magukat az adott óvodai közösségben, a csoport mindkét pedagógusának és dajkájának a velük szemben támasztott elvárásoknak azonosaknak kell lenniük. Az óvónőknek rendszeresen tájékoztatniuk kell az intézményvezetőséget és a kollégákat a sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlődéséről, a problémákról, az elért eredményekről A gyermekközösség szerepe az integrációban A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja az akadályozott és az ép gyermekek számára egyaránt komoly előnyökkel járhat. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kisgyermekek sokkal toleránsabbak, sokkal pozitívabban viszonyulnak a sérültekhez, mint a felnőttek. Már korán megtanulják elfogadni a különbségeket, sokkal érzékenyebbé válnak mások nehézségei iránt. Az integráció lehetőséget nyújt arra is, hogy megtanulják az önzetlen segítségadást, megalapozódik bennük a mások iránti felelősségérzet, empátia. Az értelmileg akadályozott gyermekek beilleszkedését segítheti, ha az adott gyermekcsoportot felkészítjük a sérült gyermekek fogadására. Tudatosan megszervezve a fogadást bevonhatjuk őket a sérült gyermekek mindennapjainak segítésébe. Szembekerülnek azzal, hogy egyes gyerekeknek milyen erőfeszítésükbe telik egy egyszerű feladat végrehajtása, megtanulnak örülni a kis dolgoknak Segítő szakemberek Az integráció megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a szakemberek felkészítése, az óvónő és a gyógypedagógus együttműködése. A gyógypedagógus jelenléte által válik a spontán integrációból tudatos együttnevelés. A gyógypedagógus feladatai közé tartozik: Megismerkedik a befogadó pedagógusokkal (dajkával) és lehetőség szerint a gyermekcsoporttal is. Tájékoztat a gyermek erősségeiről és gyengeségeiről, a szülői segítőkészségről. Felhívja a pedagógusok figyelmét a szakirodalmakra. Tájékoztatót tart az intézmény többi pedagógusának. Mesél az adott csoportnak a sérült gyermekekről. Rendszeres időközönként hospitál az adott gyermekcsoportnál. Rendszeresen konzultál a pedagógussal. Nyomon követi a gyermek fejlődését. Kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi az ő segítő munkájukat is.

8 8 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Közvetlenül foglalkozik a gyermekkel elsősorban olyan területeken, amely csak az ő szaktudásával oldható meg. Koordinálja a fejlesztésben részt vevő más szakemberek munkáját (logopédus, gyógytornász) Fejlesztési formák Egyéni fejlesztés Az egyéni fejlesztés során azoknak a funkcióknak, képességeknek a fejlesztése történik, amelyek elmaradást és/vagy zavart mutatnak. Feltételei: Megfelelő szakember (gyógypedagógus, logopédus) Fejlesztőszoba Speciális fejlesztő eszközök Mikrocsoportos fejlesztés A foglalkozáson maximum három gyermek vesz részt. Különböző feladatokkal azoknak a képességeknek a fejlesztése történik, amelyben elmaradnak az adott életkornak elvárható szinttől. Feltételei: Megfelelő szakember (gyógypedagógus, logopédus, szomatopedagógus) Fejlesztőszoba, tornaszoba, udvar Speciális fejlesztő eszközök Az így együtt dolgozó gyerekek már képesek legyenek együtt dolgozni, egymásra figyelni Makrocsoportos fejlesztés A foglalkozásokon gyermek vesz részt (pl. intenzív mozgásfejlesztés). Feltételei: Megfelelő szakember Udvar, tornaterem Fejlesztés a csoportban Az óvodai csoportban történő fejlesztésnél figyelembe kell venni az értelmileg akadályozott gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, és ennek megfelelően lehet bevonni a közös tevékenység végzésébe. A fejlődést elősegítő játékos tevékenységekre, a differenciált foglalkoztatásra a gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus tesz javaslatot. Feltételei: Óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus Csoportszoba Fejlesztés otthon A gyermekek legoptimálisabb fejlesztése érdekében fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés, tanácsadás. Kiegészítő terápiák Az integrációban lévő gyermekek gyakran részt vesznek terápiákon, illetve a szülő szabadon is választhat még egyéb fejlesztési lehetőséget. (Pl. HRG, gyógyúszás, gyógylovaglás.)

9 Óvodai nevelés 9 3. Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődési sajátosságai 3.1 A korai pszichomotoros fejlődés sajátosságai Nehezen induló, lassú fejlődésmenet, a fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodása, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége. Meglassúbbodott fejlődési ütem, ami megmutatkozik pl. a mozgásfejlődésben (később fordulnak meg, később kezdenek el mászni, járni), a beszédfejlődésbeli elmaradásban (a beszédmegértés késik, az aktív beszéd később, szegényesebb formában jelenik meg, szótöredékeket használnak), de tetten érhető a játékban is. A mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak (nem kúsznak), kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek (szabálytalanul másznak, egyik láb talpon, másik láb térden). Ez megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzék zavarában, mozgásfolyamataik kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri, időorientáció fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy hipermotilitásban. Különböző mértékű beszédfejlődésbeli elmaradás figyelhető meg a beszédfejlődés egyes fokozatai késnek, a nyelvi differenciáltság tökéletlen, gyakran évekig megrekednek a preverbális kommunikáció szintjén, nyelvük tartalmilag szegényes (főneveket használnak, az igék csak késve jelennek meg). Mondatértékű szavakkal kommunikálnak A grammatikai rendszer késve alakul ki. Jellemző az artikulációs hibák nagy száma. Alacsony pszichés aktivációs szint miatt nehezen motiválhatók, figyelmük gyorsan elterelődik, rövid ideig képesek koncentrálni, ezért változatos feladatadással, személyes motivációval segíthetjük a szándékos figyelem fejlődését. Megnehezíti az ismeretszerzést a kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége és esetleges nyugtalan magatartásuk. A hasonló korú gyermekekhez képest a játékuk monotonabb, kevésbé fantáziadús. Szívesen ismételgetik a már megtanult játékot (pl. autót tologatnak), de nem fejlesztik tovább önállóan (nem építenek garázst, nem szállítanak az autóval). Gyakran váltogatják a játékaikat, nem elég kitartóak. Személyiségfejlődésükben ellentmondó akarati sajátosságok jelennek meg. Tapasztalhatjuk a kezdeményezés hiányát, de ugyanakkor a makacsságot és befolyásolhatóságot is. Bár ismerik a magatartásukkal szembeni követelményeket, de ezek a normák csak lassan válnak cselekvési motívumokká. Elsősorban érzelemvezéreltek. Feltétlenül bíznak az őket szerető környezetben. Kevésbé tudnak disztingválni, ezért könnyebben csatlakoznak a hangadó gyermekekhez. 3.2 Kognitív funkciók A kognitív funkciók fejlesztése az értelmi nevelés központi feladata. Nem külön fejlesztésre kell törekednünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére. Az értelmi képességeket csak a cselekvéssel szoros összefüggésben lehet fejleszteni Észlelés, megfigyelőképesség Az értelmileg akadályozott gyermekekre az érzékelés és észlelés differenciálatlansága jellemző. A tárgyak megfigyelésénél kevesebb jegyet, különbséget tudnak észrevenni, nem tudják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, inkább a lényegtelen jegyek ragadják meg jobban. Nem törekszenek a tárgyak jellemzésére, a tárgyak nevén túl annak tulajdonságait, jellemzőit nem tudják felsorolni (pl. labda gömbölyű, pöttyös, dobni, gurítani lehet).

10 10 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez A látási észlelés folyamata meglassúbbodott és beszűkült. A tárgyak felismeréséhez hosszabb időre van szükségük. Az észlelés beszűkülése okozza, hogy, új szokatlan szituációkban bizonytalanul tájékozódnak. A hallási észlelés terén lassan alakulnak ki a differenciált feltételes kapcsolatok, ami megmutatkozik abban, hogy a beszédhangok megkülönböztetési képessége hibás, késve alakul ki, mindez szerepet játszik a beszédfejlődés késleltetettségében Figyelem Kortársaikhoz viszonyítva az értelmileg akadályozott gyermekek figyelme szűk terjedelmű, nem tartós, hullámzó, hiányzik a figyelem megosztására való képesség. Sérülésük súlyosságával párhuzamosan romlik figyelmi teljesítményük. A tárgyakkal történő manipuláció, az érzékszervek bevonása a megismerés folyamatába, az érdeklődés felkeltése és fenntartása, a gesztus, a hangsúly segíti a figyelem tartósságának növelését Emlékezet Az értelmileg akadályozott gyermekek rendelkeznek a rövid és hosszú távú emlékezés alapvető funkcióival, a bevésés, a megőrzés és a felidézés lehetőségeivel. Azonban ezek a funkciók kortársaikhoz viszonyítva lényegesen gyengébbek, a bevésés jelentősen meglassúbbodott, a megőrzés gyakran bizonytalan, a felidézés pontatlan (hiányosan észlelik környezetük jelenségeit, nem képesek kellően a célra irányítani figyelmüket). Az értelmileg akadályozott óvodás kisgyermekek a szenzomotoros tapasztalatszerzés szintjén állnak, ezért elengedhetetlen, hogy a környezetükben lévő tárgyak emlékezetbe vésését, kiválasztását egyszerű, kevés és feltűnő jegyeket tartalmazó tárgyakon gyakorolják be. A bevésés, felidézés a gyermekek fejlődésével arányosan tartalmazzon funkcionális összefüggéseket, összehasonlításokat. A bevéséshez lényegesen több azonos nehézségi szintű, változatos ismétlésre van szükségük, mint kortársaiknak Gondolkodás Az értelmileg akadályozott gyermekek a gondolkodás területén térnek el leginkább nem akadályozott társaiktól, pedig a szociális kapcsolatokban és a problémamegoldáshoz elengedhetetlen az elemi gondolkodási képesség. Érzékelési és észlelési folyamataik differenciálatlansága, a korlátozott és szűkös tapasztalatszerzés a játékban, a manipulációban, valamint a beszédfejlődésbeli elmaradás együttesen okozzák a gondolkodási tevékenység fejlődésének zavarait. Az akadályozott gyermek gondolkodásának jellemzői: Nagyfokú konkrétság; pl. a labda pöttyös, mert ő csak azzal találkozott eddig. Megállapítása forma szerinti összehasonlítás anélkül, hogy a lényeges jegyeket tartalmazná. Ezért fontos, hogy a pedagógus ne csak konkrét tapasztalatokhoz vezesse el a gyermekeket, hanem segítsen később elszakadni azok konkrétságától. Végezzenek általánosítást, összehasonlítást! Rávezető kérdésekkel segítse a verbális megfogalmazást! Következetlenség: A figyelem vibráló jellege miatt nem tudnak a gyermekek huzamosabb ideig összpontosítani, megtapadnak egy számukra érdekes apróságnál, részletnél. Gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. Nem ismerkednek az adott feladattal, nem képzelik el a megoldás menetét, nem kérdeznek, hanem azonnal hozzálátnak a megoldáshoz (pl.: a képtörténet kirakásánál nem keresi a kezdő képet, hanem a hozzá legközelebbit teszi a sor elejére).

11 Óvodai nevelés 11 Az értelmi képességek fejlesztése konkrét tevékenységek útján valósulhat meg. Piaget szerint a fejlődés típusai: Érzékszervi mozgásos (szenzomotoros műveletek): ez jellemző az óvodába kerülő sérült gyermekekre, sokan ezen a szinten sokáig megrekednek. A csoportosított konkrét műveletek Formális műveletek szakasza (Salamon, 1983.) A gyermekek először csak konkrét cselekvésben hajtanak végre gondolkodási műveleteket, később ezt már elképzelt cselekvésekben is képesek megvalósítani. A legfejlettebb szinten már nem kell elképzelniük a cselekvést, azok a formális gondolkodási műveletek alakjában játszódnak le. Az értelmileg akadályozott gyermekek gondolkodásának fejlődése a cselekvéstől, a tárgyakkal való manipulációtól vezet a szimbólumokon át az elvont gondolat felé, de nem minden esetben jut el az elvont gondolkodás szintjére. A cselekvésben alakuló megismerési folyamatokat három szinten szervezhetjük meg: Tárgyi-cselekvéses szinten (pl.: a tárgyak csoportosítása) Szimbolikus képi-rajzos szinten (itt már az emlékképeknek is szerep jut, felhasználja korábbi tapasztalatait; pl. emberrajz) Verbális szinten. Fontos, hogy a feladat tartalma és a benne lévő probléma mindig életközeli legyen. A gondolkodás fejlesztése mint bármely más területre irányult tevékenység nem lehet funkciótréning. Meg kell keresni minden gyermeknél a fejlettségének megfelelő szintet, azon belül akadályok elé s a megoldáshoz egyéni segítséget adunk. A motiváció (a jutalom kilátásba helyezése, dicséret) és a legyőzhető nehézségű feladatok segítik a sikert. A cselekvések játékos jellege, a szenzoros fejlődés alapozása elengedhetetlen. Az értelmileg akadályozott gyermekeknél a cselekvések hasonlóak a fiatalabb, nem akadályozott gyermekekéhez, de a tapasztalatok megszerzéséhez speciális szempontokat kell érvényesíteni. A közvetlen környezet megismerésére különböző tárgyi, képi műveleteket végezhetünk: Azonosítások ( Tedd mellé! Rakd rá! Kösd össze! ) Összefüggések felidézése képekkel ( Ki csinálja? Hová tartozik? Mikor vesszük fel? ) Ez történhet: Motoros manipulációval (pl. játékos utánzó gyakorlatok) Funkció szerint (pl. Melyikkel vágjuk a körmöd? ) Mellérendelés szerint (pl.: A ló az istállóban lakik, a kutya az ólban.) Tulajdonság szerint (pl.: Kinek van piros ruhája? Ez kövér, ez a ) Csoportosítás, osztályozás (pl.: játékok, ennivalók, bútorok) Soralkotás, sorrendiség: Ritmikus sorok kirakása fokozatos nehézséggel (pl. autó, baba, vagy piros, sárga) Időrendiség (pl.: reggelizünk, játszunk, ebédelünk) Logikai következmények, ok-okozat felismerése, egyszerű könnyen felismerhető szituációban (pl.: Esik az eső, megázik a kislány) Az óvoda nyújtotta természetes helyzetekben a gyermekek belátása is fejlődik. Egyre inkább megértik a szituációk közötti összefüggéseket. Ezt segíthetjük, ha egyszerű verbális magyarázatokkal kísérjük a cselekvéseket (pl.: Lassabban tedd rá a kockát, akkor nem dől fel a torony. ) Az önkiszolgálás, a munkatevékenységek alkalmat adnak a belátásos tanulásra. Analízis, szintézis: Játék közben sok tapasztalatot szerezhetnek a gyermekek arról, hogy miből áll egy építmény, hogy rakjuk össze stb. Összehasonlítás: pl. nagyság, ellentétpárok, hasonlóságok (pl.: Arra gondoltam, amelyik nagyobb egy labdánál. )

12 12 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez A kritikai gondolkodás fejlesztése A gyermekeknek meg kell tanulniuk felismerni a hibákat, az egymáshoz nem illő dolgokat. A sérült gyermeknek is meg kell értenie, hogy tőle is elvárják, hogy képességeinek megfelelően a legjobbat nyújtsa. A segítségnyújtás lehet: A konkrét tapasztalatszerzés segítése, pl. az adott eszköz szétszedése, összerakása mindig a gyermek előtt történjen, apró lépésekre bontva! Az együttes tevékenységnél a hibákat javítsa a pedagógus! Verbális segítség, pl.: a feladatok megmagyarázása, egyszerűsítése, kérdésekkel továbblendítése. Korábbi tapasztalatok felidézésének segítése. A feladatmegoldás folyamatának segítése (közös tevékenység végzése, a feladat megoldásának elkezdése folytasd, a megoldás tempójának lassítása ne siess, motiválás, dicséret) (Hatos, 1996) 4. Foglalkozási formák 4.1 Mozgásfejlesztés A mozgás minden gyermek számára öröm, így az értelmileg akadályozott gyermekeknek is: nagy örömmel futkároznak, kúsznak, másznak. Számukra ez az egyetlen terület, ahol a legbiztosabbak lehetnek, ahol a legtöbb sikerélmény éri őket. Az értelmileg akadályozott gyermekeknél a központi idegrendszer sérüléséből fakadóan jelentős a szomatikus területeken, így a mozgásfejlődés területén való elmaradás is. A mozgásszerveződés különböző zavaraihoz gyakran társulnak az érzékelés különböző tartományainak zavarai. A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás mozgásformák rögzülése, a kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége, sokszor nyugtalan magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést. Ezért elengedhetetlen, hogy a fejlesztés három területen: a mozgáskoordináció (nagy- és finommotorika), a testséma és a percepció (érzékelés, észlelés) fejlesztésének területén egymással párhuzamosan, egymást kiegészítve történjen A nagymozgások fejlesztése Az értelmileg akadályozott gyermekek mozgásának jellemzői Az értelmileg akadályozott gyermekek pszichoszomatikus fejlődését befolyásolja a fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodása, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége. Később kezdenek el kúszni, mászni, járni, és a különböző mozgásformák begyakorlása is hosszabb ideig tart. Mozgásfejlődésük során egyes fázisok kimaradhatnak (pl. a kúszás vagy a mászás), illetve hibásan rögzülnek. Mozgásfolyamataik kivitelezése pontatlan, ez megmutatkozik a mozgáskoordináció és az egyensúlyérzék zavarában, a testséma, a téri, időbeli tájékozódás fejlődésének elmaradásában, ügyetlen, lassú, mozgásban, vagy ennek ellentéteként túlmozgásokban. Túlmozgásokon gyakori értelmetlen mozdulatok ismétlését értjük, pl. a kézrázás, fejrázás, hintázás. Ezek a mozdulatok különösen önfeledt tevékenység végzése vagy játék közben jelentkeznek náluk, illetve ha megunják a végzett feladatot. Fejlesztésüknél sok esetben építhetünk jó utánzó képességükre pl. a Down-szindrómás gyerekeknél, más típusú akadályozottság esetén a figyelemzavar és bizonytalan mozgáskivitelezés miatt egyszerű feladatokat is pontatlanul utánoznak.

13 Óvodai nevelés 13 A fejlesztéshez ismernünk kell a gyermekek szomatikus állapotát, az esetleges társuló mozgássérüléseket. Példaként a Down-szindrómás gyermekek mozgásfejlődési rendellenességeit feltétlenül meg kell említenünk, hiszen ők az integrált óvodai nevelésben mindenhol nagy számban vesznek részt. Hypotónia: Laza ízületek, csökkent izomtónus, amelynek következtében fokozott a gerincferdülés veszélye. Fokozottan figyelnünk kell a helyes testtartásra, arra, hogy ne üljenek a széken törökülésben, játék közben javasolt a terpeszülés helyett inkább a z ülés vagy a térdelés. Karkörzéseknél a gyakorlatokat mindig hátrakörzéssel gyakoroltassuk. A tornaszeren végzett gyakorlatoknál figyeljünk arra, hogy lejtőn lehetőleg csak lefele járassuk. Csigolya instabilitás: Nem jól záródnak a csigolyák, egymáson elmozdulhatnak, és idegsérülést okozhatnak (ritkán fordul elő), hároméves kor után oldali nyakcsigolyaröntgennel kimutatható. Ne bukfencezzenek! Lúdtalp: Ritkán lehet veleszületett rendellenesség, leggyakrabban az izomerőt meghaladó terhelés hatására jön létre. Jól alkalmazhatók az óvónők által is ismert gyakorlatok. Szívrendellenességek: A gyermekek terhelhetőségénél figyelembevétele elengedhetetlen. Tölcsérmell, tyúkmell: a mellkas fejlődési rendellenességei. Hasizom-erősítés, mellkasi légzés tanítása javíthat a deformitáson. Szülési sérült gyermekeknél a fokozott izomtónus (spazmus) lehet jellemző, bénulások, amelyek kiterjedhetnek alsó végtagra, felső végtagra, lehet féloldali, illetve érintheti mind a négy végtagot. A spazmus oldását lazító gyakorlatokkal lehet elérni, de itt feltétlenül szükséges, hogy a fejlesztő szakember (szomatopedagógus, gyógytornász) egyéni fejlesztési tervet dolgozzon ki, meghatározza azokat a gyakorlatokat, amelyek az óvodai csoporttal végezhetők, és amelyket egyéni fejlesztésen lehet megvalósítani. Lazító gyakorlatok pl. a Bobáth-labdán, függőágyban való hintáztatás, ringatás. Sok gyermekre jellemző, hogy fél a feladatok végrehajtása közben, ennek oka lehet egyrészt bizonytalan egyensúlyuk, másrészt a szülők túlféltő, óvó magatartása. Természetesen találkozhatunk ennek az ellenkezőjével is, amikor a gyermekek semmilyen félelemérzettel nem rendelkeznek Az óvodába kerülő értelmileg akadályozott gyermekek mozgásának jellemzői Mozgásuk bizonytalan, ügyetlen, kevésbé harmonikus. Széles alapú, bizonytalan egyensúlyi állapotot feltételező járás. A kezek együttmozgása hiányzik. Futás közben a karok, lábak mozgása összerendezetlen. Tartáshibák, az izomtónus zavara. Mozgásuk ritmusa diszharmonikus. Mozgáskivitelezésük erőtlen. Lépcsőn járásuk szélsőséges, többnyire kapaszkodva, hozzálépéssel járnak a lépcsőn. Páros lábon merev, terpesztett lábbal ugrálnak. Akadályokról többnyire félelemérzetük miatt csak lelépnek, nem ugranak le. Könnyen kifáradnak. Testsémájuk fejletlen. A mozgások megtervezése és kivitelezése nehézséget okoz. Finommotorikájuk fejletlen. A kezesség dominanciája megkésve alakul ki, illetve elmarad.

14 14 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez A mozgásfejlesztés feladatai értelmileg akadályozott gyermekeknél Az óvodáskorú gyermekekre a cselekvésbe ágyazott gondolkodás jellemző, így a mozgásos tanulásnak óriási jelentősége van számukra. Mivel fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a szemléletes, cselekvéses tanulás, ehhez minden esetben vezetésre, megerősítésre van szükségük. A szerzett ismeretek begyakorlásához elengedhetetlen az apró lépésekre bontás és a sok ismétlés. Játékos utánzó gyakorlatok Az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztésében nagy szerepe van az utánzásnak. Az utánzókészséget a nagymozgások utánzásával lehet a legjobban fejleszteni. A közös tevékenység végzése sikerélményt biztosít, segíti a kapcsolatteremtést. Ezek a gyakorlatok a test egész átmozgatását szolgálják, segítik a testséma kialakulását, elősegítik a beszédértést, erősítik a beszédkésztetést, fejlesztik a megfigyelést, figyelmet és az emlékezetet. Az énekekkel, mondókákkal kísért játékos utánzó gyakorlatoknak nagy szerepük van a beszédfejlesztésben, a mondókák szövege meghatározhatja az utánzó mozdulatokat, ritmusa segíti a beszéd indulását, valamint a helyes mozgásritmus begyakorlását. Kezdetben segítséggel, majd egyre önállóbban végzik. Az alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása, az egyensúlyérzék fejlesztése Alapmozgásoknak tekinthetők a gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, kapás, dobás. Ezeknek a mozgásoknak a nagy részét az óvodába kerülő értelmileg akadályozott gyermekek már használják, azonban az előzőekben említett jellegzetességek miatt végrehajtásuk pontatlan, koordinációs problémáik miatt nem alakul ki ezen egyszerű mozgások harmóniája. A fejlesztéshez jó alapot nyújtanak a meglévő mozgásminták, és ami a legfontosabb, a gyermekek számára örömet és sikerélményt nyújtanak. Ezáltal magasabb teljesítmények elérésére törekednek. Fontos figyelnünk arra, hogy a hibás mozgások rögzülhetnek, és ezeket később már nagyon nehéz korrigálni. Mindenképpen javasoljuk, hogy a mozgásfoglalkozásokon legyen egy segítő (óvónő, fejlesztőpedagógus, dajka). Az alapmozgások fejlesztésének feladatai: A pontos mozgáskivitelezés segítése A hibás összerendezetlen mozgások korrigálása A mozgásos gátlás oldása A mozgásigény kiélésének biztosítása Az erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság növelése Az érzékelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd fejlesztése Az alapmozgások gyakorlásához és a segítségadáshoz néhány ötletet kívánunk adni a teljesség igénye nélkül, amelyből az óvónő az adott gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően választhat. Gurulás Feladat Háton fekvés, fej jobbra, balra forgatása Az egész test forgatása balra és jobbra Háton vagy hason fekvésből az egész test ideoda forgatása sodrás Segítségadás Motiváció tárgyak elhelyezése a bal, illetve jobb oldalon A fejforgatás segítése Kezek megfogásával, enyhe húzó erővel a gyermek forgatása bal, illetve jobb oldalra Mondóka: ( Kaszálj Pista ) Pokróccal való forgatás Motiváció: mondóka ( Hinta, palinta )

15 Óvodai nevelés 15 Folyamatos gurulás oldalra Egy adott pontról a másikra gurulás Páros gurulás Gurulás lejtőn Gurulás labdával a kézben Gurulás pokrócban Segítség adása a láb felől a gurulás irányával ellenkező láb csípőből hashoz nyomása, és a gyermek ellenkező oldalra fordítása Segítség adása a fej felől az egyik kézzel a tarkó alatt, a másik kézzel az áll alatt a fejet kissé megemelve fordítás Segítség adása a kar felől a fordulás irányával ellentétes kar felemelése A gurulás segítése a kar és láb egyszerre történő mozgatásával Segítség adása a láb felől a gurulás irányával ellenkező láb csípőből hashoz nyomása és a gyermek ellenkező oldalra fordítása Segítség adása a fej felől az egyik kézzel a tarkó alatt, a másik kézzel az áll alatt a fejet kissé megemelve fordítás Segítség adása a kar felől a fordulás irányával ellentétes kar felemelése A gurulás segítése a kar és láb egyszerre történő mozgatásával A lábmozgás segítése két oldalról A lábmozgás segítése két oldalról A labda megfogásának, megtartásának és a nyújtott kar tartásának biztosítása Rétes készítése Motiváció: mondóka ( Süssünk, süssünk ) Kúszás Feladat Hason fekvésben a fej emelgetése Hason fekvésben a nyújtott karra támaszkodva a fej és a mellkas felemelése Hason fekve a fej forgatása jobbra-balra Kúszás olyan alacsony tárgyak alatt, ahol a gyermek nem tudja felemelni a hasát (tornaszerekkel a megfelelő magasságú alagút építése) Kúszás tornaszereken Segítségadás A test enyhén lenyomva tartása, a fejemelés segítése, ezzel a nyak és a hátizom erősítése Biztonságos kéztámasz segítése A fej forgatásának segítése, a test nyugalomban tartása A kar-láb váltott mozgásának segítése (két ember segítsége, az egyik a kar mozgását, a másik a láb mozgását segíti) A talp megtámasztása Motiváció: kígyó mozgásának utánzása A mozgás biztonság megteremtése, az egyensúly megtartása

16 16 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Mászás Feladat Hintázás Bobath-labdán, Body-roll hengeren Négykézláb állás sarokülés többször Négykézlábállás Négykézlábállás súlyáthelyezések előre, hátra, oldalra Négykézlábállás karemelések Haladás gördeszkával, kéztámasz segítségével Mászás fejemeléssel és fordítással Mászás iránykövetéssel Mászás tárgyak alatt Mászás egyensúlygyakorlattal összekapcsolva Mászás különböző magasságú tornaszereken Segítségadás A biztonságos kéztámasz kialakítása A nyújtott kartámasz segítése A lábak összezárása Has alatt henger megtartani a helyzetet, előre, hátra hintáztatni Mondóka A testhelyzet megtartásának segítése a csípő megtámasztása oldalról. A laza csípő miatt a láb szétcsúszásának megelőzése. A helyes testtartás kialakítása érdekében segítsük a helyes fejtartást (ne lógjon a fej) Az egyensúly megtartásának segítése, a csípő megtámasztása oldalról Motiváció: integetés, tárgy után nyúlás, tárgy felemelése, eldobása A kéztámasz a páros és a váltott kézzel haladás, szemből a kéz megfogása A fej megfogásával az emelés, fordítás segítése Motiváció: elgurított labda után Motiváció: Utánozzuk a kiskutyát! Minden kutya másszon a házba! A fent felsorolt segítségnyújtásokon kívül, a bújásnál a fej lenyomása Motiváció: a kiskutya zsákot visz a hátán A mozgásbiztonság megteremtése, oldalról a csípő megtámasztása

17 Járás, futás Óvodai nevelés 17 Az értelmileg akadályozott gyermekek mozgásfejlődése megkésett, a viszonylag biztonságos járás 2 éves koruk körül alakul ki. Járásuk, széles alapú, bizonytalan egyensúlyi állapotú. A kezek-lábak összerendezett mozgása zavart. Feladat A járás helyes irányának elsajátítása, járás egyenes vonalon A járás helyes ritmusának gyakorlása Egyensúlyfejlesztő gyakorlatok végzése Down-szindrómás gyerekeket laza bokaízületeik miatt a lejtőn lehetőleg csak lefelé járassuk! Járás, jelre megállás Fel- és lelépés tárgyakra Járás közben tárgyak átlépése Lépcsőn járás Segítségadás Sétálás kézfogással A széles alapon történő járás zártabbá tétele földre helyezett deszkalapon a szélesség csökkentésével; téglasor között, utcában; földre rajzolt két vonal között, a szélesség csökkentésével A karok oldaltartásával vagy babzsákkal a fejen az egyensúly megtartása, a fej oldalról történő megfogása Járás eszközzel a kézben Földre helyezett formákon, lábnyomokon a csoszogó, ritmustalan járás megszüntetésére helyes lépéstávolság tanítása Ritmikus járás mondókára, énekre: a dob és a dobbantás a lépés hangsúlyát erősíti meg Kézfogással, együtt járás a gyermekkel a helyes mozgásritmus érzékeltetése Hangszerek hangjával a helyes mozgásritmus kialakítása A ritmikus, összerendezett mozgás kialakításának segítése különböző testrészekkel keltett hangokkal (taps, dobbantás) Tárggyal a kézben a biztos egyensúly megtartásának segítése A mozgásbiztonság kialakulásának segítése különböző magasságú tornaszereken (pad, ferde létra) Különböző minőségű, keménységű talajon (fa, szőnyeg, szivacs) járásnál a biztonságos egyensúly megtartása Sípszóra, dobszóra a mozgás (futás, járás) megállításának és elindításának segítése A fel- és lelépés segítése két kéz, majd egy kéz fogásával, a térd hajlításának segítése kézzel és verbális utasításokkal Földre helyezett (fokozatosan emelkedő, magasságú) tárgyak átlépésének segítése két kéz, majd egy kéz fogásával Kézfogással, kapaszkodva az utánlépéssel történő járás, majd kapaszkodva a váltott lábbal történő lépcsőn járás közbeni mozgásbiztonság megszerzésének a segítése

18 18 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Feladat Akadályok megkerülése, járás hullámvonalon Lassú és gyors ütemű járás, futás Futkározás Futás egyenes vonalon Futás tárgyak megkerülésével Járás, futás váltakozása jelre Segítségadás Az iránykövetés segítése kézfogással, földre helyezett kötél követésével A hallási differenciálóképesség segítése, a lassú-gyors, lassabb-gyorsabb érzékeltetése mozgással, énekkel, zenével Kézfogással segítve a futás ritmusának érzékeltetése Motiválás: hangszerekkel, hangjaikkal a dinamika erősítése Az irányok jól érthető kijelölése Segítségadás kézfogással Irány kijelölése, földre helyezett ugrókötéllel vagy rajzolt vonallal Kézfogással a mozgás elindításának és megállításának segítése Állás Feladat Állás zárt lábbal néhány mp-ig Állás közben játékos utánzó gyakorlatok végzése Terpeszállás Alapállás és terpeszállás váltogatása Segítségadás Földre helyezett karikában Mondókák, énekek segítségével a kar, a törzs és a lábak átmozgatása A pontos mozgás kivitelezés segítése Motiváció: Nyissuk ki a kaput! A láb megfogása és a megfelelő nagyságú terpesz beállítása Segítségadás mozgásminta és egyszerű verbális utasítások adásával Ugrás Feladat Akadályokról való lelépés Álló helyzetben való szökdécselés, ugrándozás Az ugrálás ritmusának elsajátítása térdhajlítással összekapcsolva Leugrás alacsony padról, zsámolyról Segítségadás Kézfogással a biztos egyensúly megtartását segítjük A gyermekkel szemben állva, kézfogással az ugrás lendületének segítése Bobáth-labdán rugózás Trambulinon való ugrándozás Füles labdán ugrálás Szemből a két kéz megfogásával, a lendületvétel elsajátításának segítése A puha talajéréshez célszerű tornaszőnyeget használni

19 Óvodai nevelés 19 Állatmozgások utánzása, nyuszi, béka, madár Átugrások, beugrás karikába, alacsony játékok átugrása A mozgásminta bemutatása, kéztámasz segítése Segítés szemből kézfogással Motiváció: mondóka ( Mackó, mackó ugorjál ) Fogás, dobás Feladat A babzsák, labda megfogása elengedése, átadás, kapás begyakorlása Babzsák, labda feldobása elkapás nélkül Dobás földre rakott karikába Átdobás pad fölött Célba dobás Labda elkapása Segítségadás A fogás, elengedés mozdulatának gyakoroltatása a gyermek háta mögül a kéz megfogásával Motiváció: mondóka ( Megy a labda vándor útra ) Motiváció: Dobjuk fel a lámpáig! A mozgásminta bemutatása A mozgásminta bemutatása Nagyméretű karikán átdobás Bady-roll hengeren átdobás Zsámolyba dobás Az elkapás mozdulatának begyakorlása a gyermek háta mögül a kéz megfogásával Egyensúly-érzékelést fejlesztő gyakorlatok Az értelmileg akadályozott gyermekeknél a mozgásfolyamatok kivitelezése pontatlan, ez megmutatkozik a mozgáskoordináció és az egyensúlyérzék zavarában (statikus egyensúly: fekvés, térdelés, ülés, járás, dinamikus egyensúly: gurulás, mászás, járás, futás, ugrás). A szem, kéz, láb, illetve a két testfél mozgása összerendezetlen, ez lassítja a nagy- és finommozgások, valamint a testséma fejlődését. Javasolt gyakorlatok a statikus és dinamikus egyensúly fejlesztésére Ülés törökülésben vagy nyújtott ülésben, az egyensúlyi helyzetből való kibillentés jobbra, balra ( Hinta, palinta ) Háton és hason fekvésben ellentétes kar- és lábemelés Az egyensúlyi helyzetből való kibillentés térdelőtámaszban, sarokülésben, térdelésben, állásban Állás közben az egyensúly megtartása billenődeszkán, rácshintán, kapaszkodva, kapaszkodás nélkül Lábujjhegyen járás (nyitott és csukott szemmel) Lábujjhegyen és guggolásban járás (óriás, törpe) Egyensúlyozó járások eszköz nélkül és eszközzel (babzsák, könyv) Lépésritmus és egyensúly fejlesztése a sztepp-pedállal, rollerrel Egyensúlyozó járás vonalon, egyre magasabbra emelt akadályon, pl. padon Egy lábon megállás Állatmozgások utánzása Egyensúlyozás Bobath-labdán, Body-roll hengereken, Ayres-eszközökön

20 20 Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Javasolt gyakorlatok a két testfél összerendezett mozgásának fejlesztésére A páros testrészek egyidejű, egyforma mozgatása: evezés, labdagurítás, ugrálás Mind a négy végtag egyidejű mozgatása: dobolás kézzel és lábbal Külön-külön a két végtag szinkron mozgatása: bokszolás, biciklizés Mind a négy végtag térben és időben összehangolt mozgatása (Az alapmozgások fejlesztésénél erre már példákkal kitértünk.) A testhossz tengelyének (középvonalának) átlépése: játékos utánzó gyakorlatok, kaszálás, valamilyen bemutatott testhelyzet utánzása (szoborjáték) Mozgásos játékok A mozgásos játékok lehetőséget teremtenek a gyermekek számára, hogy a tanult mozgásformákat játékos keretek között gyakorolják be, és eközben egyszerű szabályokat ismerjenek meg, és alkalmazzanak. Az értelmileg akadályozott gyermekek egyszerű, elemi szintű szabályokat nehezen ismernek fel és tanulnak meg, ezért ezek betartásához segítséget, támogatást igényelnek. A mozgásos játékok alkalmat adnak a versenyzésre, páros gyakorlatokra, együttes játékra. Javasolt tevékenységek Népi gyermekjátékok, körjátékok Különböző eszközökkel végzett játéktevékenységek, pl. labdázás Az eszközök használata elősegíti a mozgáskoordináció, a figyelem fejlődését, a reakcióképesség gyorsulását, az irányok követését és tartását. A szerialitás és a ritmusérzék fejlesztése történhet egyszerű óvodás énekkel meghatározott mozgássor kíséretével (Pl. Nyuszi ül a fűben, térdet üt, tapsol.) Először egy, majd két, majd három mozdulatsor utánzása. Légzőgyakorlatok Az értelmileg akadályozott gyermekek légzése helytelen ritmusú, és túlnyomóan szájon át történik a ki- és belégzés. Fontos feladat a hasi légzés kialakítása, és az orron át történő légzés megtanítása. Ezt segítheti a háton fekvésben végzett ki- és belégzés tapintás útján történő megtapasztalása: egyik kéz a mellkason, másik a hason nyugszik. Minden esetben kísérjük szóbeli utasítással. A megfelelő légzéstechnika elsajátítását segítheti, ha érzékeltetjük a be- és kilégzés hosszúságát, pl. számolással. A hosszú kilégzés segíti az izmok ellazulását és a relaxációt is. Rendgyakorlatok Az eredményes mozgásfoglalkozások vezetésénél elengedhetetlen a bizonyos fokú rend és fegyelem biztosítása. Kiemelt jelentősége az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésénél abban áll, hogy az állandóság biztonságot, kapaszkodót nyújt számukra. Biztonságot jelent számukra, ha a foglakozások mindig ugyanabban a formában kezdődnek, a térben való elhelyezkedéseket, fordulásokat segíthetik különböző támpontok. Pl.: Fordulj az ablak felé!. A köralakítást segítheti, ha körbe rakott tárgyak, székék mögött járunk, irányt mutathatnak a földre helyezett hullahopp-karikák is. Fontos, hogy az alacsony beszédmegértési szint miatt az egyszerű utasításokat mindig ugyanabban a formában adjuk. Segíthetjük a megértést gesztusokkal, rámutatással is A testséma fejlesztése Az értelmileg akadályozott gyermekek nem vagy hiányosan képesek önmagukat a térben érzékelni. Nem vagy tökéletlenül tudják felmérni önmaguk és a tárgyak viszonyát, távolságát, térben való elhelyezkedését.

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK

II. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés Grafomotoros fejlesztés Nagyon sok szülőnek feltűnik az iskola megkezdése előtt, hogy gyermeke nem jól fogja a ceruzát, nem úgy rajzol, mint a többiek. Sőt, esetleg le sem lehet ültetni papír-ceruza feladatok

Részletesebben

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében

A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében A szenzomotoros szemléletű TSMT-I-II és HRG-terápiák hatásai Williams-szindrómás gyerekek/fiatalok esetében Sarvajcz Kinga, Lakatos Katalin Ph.D BHRG Alapítvány Vázlat 1. A szenzomotoros terápiák indikációja

Részletesebben

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET előadás Előadók: Vanya Lajosné Pula Éva 2011. április 18. Báta 1. Bikácsi óvoda bemutatása 2. TÁMOP 3.1.4. 2.1. Tapasztalatok 2.2. Pályázat adta lehetőségek, nehézségek 3. Óvoda-iskola

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)

Féléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok) Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

2. sz. melléklet Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai programja

2. sz. melléklet Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai programja 2. sz. melléklet Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai programja TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Általános elvek... 3 2.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN Hiszen ez játék. Az Ayres féle szenzoros integrációs terápia története Jean Ayres az USA-ban az 1970-es

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Az okoskocka eszközökről

Az okoskocka eszközökről Az okoskocka eszközökről Pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és tehetségfejlesztő szakemberek dolgozták ki az okoskocka fejlesztő eszközcsaládot azzal a céllal, hogy: az iskolaérettségi szintet

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat

Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat Célja: A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel ruházzuk fel tanulóinkat, mely későbbi cselekvési biztonságukat,

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

FOGLALKOZÁS TERVEZET

FOGLALKOZÁS TERVEZET FOGLALKOZÁS TERVEZET Dyslexia- prevenciós, dyscalculiaprevenciós foglalkozás kutyával Foglalkozás vezető: Jéckel Ildikó logopédus, gyógypedagógus Terápiát segítő állatfelvezető: Töttősiné Törő Anita gyógypedagógus,

Részletesebben

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve

Fejlesztési terv I. Nagycsoportos óvodás gyermek általános, gyógypedagógiai, éves fejlesztési terve A következő sorokban szeretném bemutatni egy olyan gyermek több éves fejlesztési tervét, aki óvódás korában gyógypedagógiai fejlesztést, általános iskolában pedig diszlexia - diszgráfia terápiát igényelt.

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. május 29-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

RÉSZTVEVŐK /KIVÁLASZTÁS Tanulásban és értelmileg akadályozott fiatalok, felnőtt kísérővel.

RÉSZTVEVŐK /KIVÁLASZTÁS Tanulásban és értelmileg akadályozott fiatalok, felnőtt kísérővel. PROGRAM 1-3. alkalom TEVÉKENYSÉG /CÉL Mozgásfejlesztés és csapatépítés FOGLALKOZÁS ritmus-és egyensúlyfejlesztő gyakorlatok sorversenyek, RÉSZTVEVŐK /KIVÁLASZTÁS Tanulásban és értelmileg akadályozott fiatalok,

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Óvoda iskola átmenet. A gyermekek nem búzaszemek egy vékában. Iskolaelőkészítő fejlesztő osztály a Weöres Sándor Általános iskolában

Óvoda iskola átmenet. A gyermekek nem búzaszemek egy vékában. Iskolaelőkészítő fejlesztő osztály a Weöres Sándor Általános iskolában Óvoda iskola átmenet A gyermekek nem búzaszemek egy vékában Iskolaelőkészítő fejlesztő osztály a Weöres Sándor Általános iskolában Az iskolából életkorilag nem lehet elkésni. Jobb később menni, mint korábban.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia Segédeszközök használata a gyakorlatban Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia 1 Járás gyógyászati segédeszközeinek meghatározása A járás gyógyászati segédeszközén értjük azon testhez nem hozzáerősített

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Az intézmény rövid bemutatása

Az intézmény rövid bemutatása 1 Mit jelent a súlyosan halmozottan fogyatékosság? Képesek-e a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek az önálló életvezetésre? Milyen mértékben különbözteti meg a társadalom a fogyatékkal élőket és

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Bevezető az óvodai nevelés kompetenciaterület ajánlásaihoz Szerkesztette Czibere Csilla sulinova Közoktatás-fejlesztési

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben című pályázat (TÁMOP 3.1.4. /09/1.) Tiszta vizet önt a pohárba

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben című pályázat (TÁMOP 3.1.4. /09/1.) Tiszta vizet önt a pohárba Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben című pályázat (TÁMOP 3.1.4. /09/1.) Tiszta vizet önt a pohárba Témahét a Százszorszép Óvoda Pillangó csoportjában (5 6 éves) 2010.

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Óvoda-iskola átmenet

Óvoda-iskola átmenet Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése óvodai csoportban Készítette: Pappné Balázs Ágnes óvónő Rózsa Óvoda 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 7 A kisgyermekek fejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Különösen

Részletesebben

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL. DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: intezet@ovisk-hboszormeny.sulinet.hu

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam Testnevelés és sport Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. ÉVFOLYAM 1. CÉLOK ÉS FELADATOK BEVEZETÉS Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyamok) Az iskolai testnevelés

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Rottmayer Jenő sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben