A NYÚLTENYÉSZTÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON HÚSNYÚL

Átírás

1 3 A NYÚLTENYÉSZTÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON BLEYER F. 1 SZENDRŐ ZS. 2 1 Nyúl Terméktanács, Budapest Akadémiai u PANNON Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár Guba S. u. 40. ABSTRACT - The current situation of rabbit production in Hungary At the present time, slaughter rabbit production in Hungary is less than half of the quantity achieved in the peak years of 1982 and In 1998 the toal quantity of alive rabbit production was 13,903. Very specificly for Hungary, the total production goes for exports, there is no rabbit meat in the domestic market. Previously, app. 90% of the slaughtered rabbits was sent to Italy. At the present time, Italy has 60-65% and Switzerland has 20-25% share from the Hungarian exports. Live rabbit exports stopped in 1986, actually, the shipments included 68% whole carcass and 32% cutted products in The majority of the abbatoirs are in foreign ownership or in foreign partnership. They work in one shift at 50% exploitation of their shift capacity. Previously, 95-98% of the slaughter rabbits was produced on small farms of 5-15 does. Now, two abbatoirs operate a huge farm with 10,000 does, and there are app medium-sized farms with 100-3,000 does. The Angora production had its peak in With the yearly output of 190 mt of Angora wool Hungary was the biggest exporter country in Europe. The dramatic drop of wool price pressed the production down to the level of about one ton of purchsase per year. HÚSNYÚL A magyar nyúltenyésztésnek régi múltja van, de korábban csak saját fogyasztásra, a helyi piacon történő értékesítésre termeltek nyulat. Sajátossága, hogy gyakorlatilag a felvásárolt nyúl teljes mennyiségét exportálják, a belföldi kereskedelem minimális. Ezzel magyarázható, hogy viszonylag kis termelésünk ellenére a világ második, Európa legnagyobb exportőre vagyunk. Ezen a helyzeten az sem változtat sokat, hogy egyes jelzések szerint az elmúlt évben a belga export meghaladta a magyart. Felvásárlás és export A szervezett nyúlfelvásárlás és export a 60-as években kezdődött. Az első évtizedben nagyon látványos fejlődésnek lehettünk tanúi, a termelés - kisebb törésekkel - egészen ig emelkedett (1. ábra). Ekkor következett be az első jelentős, három évig tartó visszaesés. Az ún. nyúlháborúnak és negatív következményeinek a vágóhidak közös fellépése, a Nyúltermeltetési GT létrejötte vetett véget. A termelés 1991-ig ismételten emelkedett és a korábbi csúcsot megközelítő mennyiséget exportáltuk. Az ezt követő visszaesés elsősorban a teljes mezőgazdaságot érintő politikai-, gazdasági (tulajdonosi) váltással és a takarmányárak ugrásszerű növekedésével magyarázható. A helyzetet súlyosbította, hogy ebben az időszakban a világpiaci árak is csökkentek, a legfontosabb piacunkon, Olaszországban csökkent az import mennyisége, ugyanakkor a többi valutához viszonyítva a líra helyzete romlott óta a helyzet alig változott. Az évi olasz takarmányozási botrány és az enterocolitis kisebb bizonytalanságot és visszaesést okozott. Sajnos az elmúlt év végén több száz tonna fagyasztott árú maradt a hűtőházban, így az évhez hasonló termelés ellenére az export mennyisége csökkent.

2 4 A vágónyúlból származó devizabevétel alakulása követi a termelés változását (1. táblázat). A visszaesés ellenére még mindig közel 25 millió USD- t hoz a nyúlexport. Felvásárlás (purchase) Export (élo /live/) Export (vágott /carcass/) Tonna Évek (years) 1. ábra (Fig.1) Húsnyúl felvásárlás és export alakulása és között (Meat rabbit purchase and rabbit exports between 1966 and 1998) 1. táblázat/table 1. A nyúltenyésztésből származó export árbevétel (Export sales in rabbit production) Év (Year) Export árbevétel (millió USD) (Export sales) , , , , , , , , , , , , ,2 Kezdetben csak élő nyulat exportáltunk. A hazai vágás és a vágott nyúl kivitel számtalan előnye miatt egymás után épültek a nyúlvágóhidak. Az élő export 1975-től folyamatosan csökkent, 1985 óta csak jelentéktelen mennyiségű élő nyúl hagyja el az országot (1. ábra). A vágóhidak (Baj, Baja, Csabrendek, Gyomaendrőd, Jászberény,

3 5 Kisvárda, Környe, Lajosmizse) egy-egy térséget (pl. Dél-Dunántúlt) kivéve, egyenletesen lefedik az országot. A korábban állami és szövetkezeti vágóhidakkal szemben most egy 100%-os svájci, egy másik magyar tulajdonban van, a többinél a külföldiek (főként olaszok) a többségi tulajdonosok. A tulajdonosi változás az exportpiacon is éreztette hatását. Amíg 1990-et megelőzően a kivitel több, mint 90%-a Olaszországba irányult, addig 1990 után a svájci tulajdonú lajosmizsei vágóhíd belépésével a Svájcba exportált nyúl aránya 1-2%-ról 20-25%-ra emelkedett, az olasz részesedés pedig 60-65%-ra csökkent (2. táblázat). A többi országba (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Oroszország, Anglia, Spanyolország, Irország) évente változóan, 0-5% közötti mennyiség kerül. 2. táblázat/table 2 A nyúlexport országonkénti megoszlása (százalékban) (Rabbit exports as per country (in percentage) Ország (Country) Olaszország (Italy) 78,68 86,74 92,0 84,30 68,0 71,1 65,3 60,6 Svájc (Switzerland) 4,42 3,71 2,5 8,5 25,0 20,3 24,0 25,5 Németország (Germany) 2,32 1,66 1,0 3,5 3,5 4,3 3,7 6,2 Franciaország (France) 5,44 0,56 0,5 2,0 2,0 0,2 0,3 0,5 Belgium (Belgium) 7,33 6,61 3, ,9 5,0 4,3 Hollandia (The Netherlands) 1,62 0,40 0,5 1,0 1,0 0,1 1,0 - Oroszország (Russia) ,1 0,7 2,7 Anglia (England) 0,19 0,32-0, Spanyolország (Spain) , Írország (Ireland) ,3 Az elmúlt évek fontos változása az is, hogy amíg korábban csak egész karkaszt (fejjel vagy fej nélkül) exportáltunk, az olasz piacra ma is döntően ez kerül, addig mára a darabolt nyúl aránya meghaladja a 30%-ot (3. táblázat). Különösen Svájc és Németország vásárol nagy arányban hátulsó combot, gerincet, hosszú hátizmot és még kb. 20 különféle kiszerelésű terméket. Amiatt, hogy esetenként csak a legértékesebb részek kerülnek külföldre, az évenkénti és az egyes országokba exportált mennyiségek összehasonlítása nem minden esetben reális, a kivitel kismértékű visszaeséséből sem következik feltétlenül, hogy a termelés (felvásárlás) is csökkent. A kiszállított mennyiség 85%-a előhűtött, 15% fagyasztott termék. A vágóhidak kapacitása évi millió nyúl levágását teszi lehetővé, de több műszakban ez a mennyiség még növelhető is lenne. Ezzel szemben a felvásárlás csökkenése miatt egyre rosszabb a vágóhidak kihasználtsága ben még néhány vágóhíd közel 100%-osan ki tudta használni kapacitását, az átlag 78% volt. Ezzel szemben most csak egy vágóhíd éri el ezt a szintet. A bezárt káptalanfai és az újraindult környei vágóhíd nékül is csak 50 %-os a kihasználtság. Emiatt a foglalkoztatás sok problémával és feszültséggel jár, az önköltség meghaladja a reális szintet. Jelenleg több vágóhíd bizonytalan helyzetben van. Új jelenség, hogy néhány nagyobb élelmiszer áruházlánc üzleteiben rendszeresen kapható nyúlhús.

4 6 3. táblázat/table 3. Az egész karkasz és a darabolt nyúl aránya az exportban (The ratio of whole carcasses and chopped meat in the export) Év (Year) Egész karkasz aránya (%) (Whole carcass) Darabolt nyúl aránya (%) (Cutted product) A termelés fejlesztése előtt álló feladatok: A bőséges vágóhídi kapacitás jobb kihasználása érdekében keresni kell azokat a külföldi piacokat és lehetőségeket, amelyekkel egy lassú ütemű, hosszú távú termelés növelés megalapozható. Szerencsés lenne olyan kapcsolatokat kialakítani, mint a svájci, amelynél a tulajdonos a svájci piac nagy részét is hozta magával, ami az export lehetőségeinek bővítését eredményezte. Korábban amikor 97-98%-os volt a kis telepekről kikerülő vágónyúl aránya, az integrátorok (elsősorban a vágóhidak) sok formában segítették és támogatták a nyúltenyésztést. Hasznos lenne ebből néhány formát ma is megvalósítani. Sürgős feladat a hazai fogyasztás ösztönzése. Itt is van sikeres külföldi (pl. mexikói) példa. Az Agrár Marketing Centrum a Nyúl Terméktanáccsal szép kivitelű receptkönyvet adott ki, támogatja a nyúltermék bemutatókat. Célszerű lenne a nyári időszakban, amikor az alacsony árak ellenére is vannak értékesítési problémák, akciókat szervezni, még hatékonyabb propagandát folytatni a nyúlhús megismertetése, megszerettetése érdekében. Majd mindegyik állatfajnál ismertek különböző természetszerű termelésből származó (bio stb.) termékek. A nyúltenyésztésben is van ezek iránt kereslet. A hagyományos kis, korábban jól szervezett (szakcsoport stb.) területeken, biogazdálkodást folytató körzetekben viszonylag könnyen megteremthető a minőségi elvárásoknak megfelelő termelés. Telepméret Öt évente végeznek kérdőíves felmérést. Ezen adatok szerint leggyakoribbak a 6-15 anyás telepek, arányuk és között 70-ről 50%-ra csökkent, ugyanakkor 6-ról 20%-ra nőtt a 20-nál több anyával dolgozó nyulászok száma. A korábbi két nagy anyás nyúltelep közül a dunavarsányi megszünt, a bikalit privatizálták. Az utóbbi helyen jelenleg kb anya termel. A vállalkozó méretű (100 anyánál nagyobb) telepek száma az elmúlt öt évben örvendetesen nőtt, legtöbb az Olivia Kft (Lajosmizse) körzetében működik, számuk országosan A két legnagyobb vágóhíd (Baja és Lajosmizse) saját beruházással egy-egy anyás nyúltelepet hozott létre. A felvásárolt vágónyúl 26 %-a már a vállalkozó telepekről kerül ki.

5 7 Viszonylag új kezdeményezés, hogy ezekről a nagy telepekről egy-egy hízlaló telepre egyszerre több ezer választott nyulat helyeznek ki, és a vágónyulat visszaveszik. A szakosodási törekvés eredményeként a központi telep csak szaporítana és a vele szerződéses kapcsolatban levők hízlalnának. A kezdeményezésnek van állategészségügyi kockázata. Nem szerencsés, hogy a szaporító telep a vágóhíd közelében van, a hízlalás pedig messzebb, akár 200 km-nél nagyobb távolságra történik. A fejlett nyúltenyésztéssel rendelkező országok példája mutatja, hogy a hagyományos kis telepekkel szemben a vállalkozó méretű telepek jelentik a jövő útját. Itt egyszerre nagy mennyiségű, egységes, jó minőségű, programozhatóan vágható hízónyúl állítható elő. Ez a tendencia nálunk is elindult. Mivel ez általában tőkeigényes és kockázattal is jár, a gyorsabb ütemű fejlődést állami szinten és a vágóhidak részéről is támogatni kell. El kellene érni, hogy a pályázati és támogatási lehetőségekben a nyúltenyésztőknek azonos esélyük legyen, mint a más állatfajjal dolgozóknak. A szaporítás és hízlalás térbeli elkülönülése, a specializálódás új lehetőséget, de kockázatot is jelent. Több külföldi próbálkozás végződött kudarccal, de jó, követendő példák is vannak. Fajta Egy őshonosnak tekinthető fajtánk van, a magyar óriás. Évtizedekkel ezelőtt a színes fajták (csincsilla, bécsi kék stb.) voltak többségben ben importálták az első nagyobb új-zélandi fehér és kaliforniai populációt Gödöllőre, a Kisállattenyésztési Kutatóintézetbe, majd ugyanitt 1970-ben létrehozták az első (azóta is egyetlen) magyar nyúlhibridet, a Fehér Gyöngyöt. A hibrid szaporítótelepe és forgalmazója a Bikali ÁG volt. (A gazdaság széthullásával a Fehér Gyöngy is megszünt.) A fehér nyúlért korábban fizetett felár kedvezett az intenzív fajták elterjedésének, de megszüntetése után ismét elszaporodtak a különböző vegyes, színes állományok. A PATE Állattenyésztési Kar által nemesített, 1995-ben államilag elismert Pannon fehér nyúl, mint egyetlen hazai tenyésztésű fajta a köztenyésztésben gyorsan terjed, a legtöbb vállalkozó méretű telepen ez a fajta található meg. Korábban néhány éven keresztül hoztak be német ZIKA hibridet, ma csak labornyúlként található meg. Az Olivia Kft és a Bácska RT nyúltelepén részben különböző, de eredetileg francia nemesítésű Hyplus, a Gerend Kft telepén Hycole hibrid termel (4. táblázat). 4. táblázat Magyarországon található fajták és hibridek Fajta, hibrid Tenyésztő, illetve szaporítótelep Állami elismerés Új-zélandi fehér Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő Tenyésztő szervezeti elismerés folyamatban Kaliforniai Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő Tenyésztő szervezeti elismerés folyamatban Pannon fehér PATE Állattenyésztési Kar, Kaposvár Elismert fajta és tenyésztő szervezet Hycole Gerend Kft, Kerekegyháza Ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet Hyplus medium Bácska Agráripari RT, Baja Ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet Hy-19 capitale Olivia Kft, Lajosmizse Ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet ZIKA Labnyúl BT, Gödöllő Labornyúlként tartják

6 8 Table 4. Available breeds and hybrids in Hungary Breed, hybrid Breeder or extension farm State approval New Zealand Research Institute for Small Animal White Breeding and Nutrition Gödöllő Breed organization registration in progress Californian Research Institute for Small Animal Breeding and Nutrition Gödöllő Breed organization registration in progress Pannon White Pannon University, Faculty of Animal Husbandry, Kaposvár Registered breed and breed organization Hycole Gerend Ltd., Kerekegyháza Temporarily approved breed organization Hy-19 Capitale Olivia Ltd., Lajosmizse Temporarily approved breed organization ZIKA Labnyúl D.C., Gödöllő Kept for laboratory purpose A fajtatiszta és a hibridnyúl választásánál a termelőképességet, a termelési feltételeket, a termelés intenzításának fokát, a tenyészállatok és a tenyészutánpótlás árát, a gazdaságosságot kell figyelembe venni. Ezek mellett természetesen az egyének szubjektív véleménye (benyomása) is döntő lehet. Ezt támasztja alá, hogy hibridek elsősorban a külföldi eredményekben bízó és a drága beruházást vállaló svájci és olasz tulajdonú telepeken vannak. A vállalkozó méretű nyúltelepek többségén Pannon fehér nyúl termel, de nem hanyagolható el az új-zélandi fehér és a kaliforniai fajta szerepe sem. A fajtatiszta és a hibrid nyulaknak is megvan a létjogosultsága, de a hazai feltételek és lehetőségek még hosszú ideig a fajtatiszta és az egyszerűbb keresztezési kombinációknak fognak kedvezni. A hazai nemesítők előtt álló feladat, hogy a meglévő állományokra alapozva, részben vonalak kialakításával olyan keresztezési kombinációkat hozzanak létre, amellyel a heterózis hatás kihasználásával a szaporaság és a nevelőképesség javítható. Ezzel a fajtatisztáknál jobb, esetleg a hibrideket megközelítő termelőképességű keresztezési kombinációk hozhatók létre. A jövőben ez egy hibrid alapjául is szolgálhat. A minőség javítása érdekében a tenyészállat vásárlást a vásárló és a tenyésztő szervezet oldaláról egyaránt segíteni, támogatni kell. Tartás A kis telepeken, gyakran a tenyésztők fantáziáján alapuló tartási megoldások széles választéka található meg. A vállalkozó méretű és a nagyobb telepek többsége átalakított, ritkábban új épületben termel. A nyulakat részben már használt, akár a korábbi angóra telepekről kikerült ketrecekben helyezik el. A két vágóhídhoz tartozó és a svájci tulajdonban levő telepen külföldi eredetű ketrec található. Hazai fejlesztésű ketrecek is kaphatók, több vállalkozó méretű telepen megtalálhatók. Elvileg minden technikai megoldás megvalósítható. Jelenleg azonban még problémát jelent annak a méret- és illesztéspontosságnak a biztosítása, amelyet a nagy szériákat gyártó, magas gépesítettségű, automatizált külföldi üzemek elérnek. A hazai ketrecek vitathatatlan előnye a viszonylagos olcsóságuk. Fejlesztési feladatok: A tartásnál a közeljövőben az épületek légcserével kombinált téli fűtésével és nyári klimatizálásával; a technikai megoldások mellett a költségelemzéssel kell foglalkozni.

7 9 A ketrecek minőségi javítása mellett a berendezési tárgyak technológiai fejlesztése emelendő ki. A hagyományos mellett az EU elvárásainak megfelelő méretű, illetve a drótháló mellett műanyag padozatú ketrecek gyártása is szükséges. A műanyagok felhasználása állandóan aktuális, de meg nem oldott feladat. A ketrecek fejlesztése mellett a különböző alternatív tartási formák kialakítása, kipróbálása is fontos feladat. A természetszerű tartásból származó nyulak iránti érdeklődés nő, egyre több vásárló hajlandó a többletköltségek miatti magasabb árat megfizetni. Takarmányozás A tápetetés általános. A kisebb telepeken a tápot általában tömegtakarmánnyal (zöld, széna) együtt adják, gyakori, hogy abrakot is kevernek hozzá. Ez az etetési mód a kis telepeken megfelelő. Érdekes és szakmailag megalapozott az a takarmányozási rendszer, amelyben olyan táplálóanyag-tartalmú granulált koncentrátumot gyártanak, amely az ajánlott arányban tömegtakarmánnyal és abrakkal kiegészítve kielégíti a nyulak igényét. Ennek elsősorban a kisebb telepeken van létjogosultsága. A vállalkozó méretű és a nagyobb telepeken általában kizárólag tápot etetnek. A gyógyszerrel kiegészített és anélküli pellet összetétele a főbb komponenseket tekintve megfelel a különböző korú és hasznosítási irányú állományok energia, nyersfehérje és nyersrost stb. igényének. A takarmánygyárak részben külföldi, részben magyar tulajdonban vannak. Az ország minden településén kapható egy vagy többféle nyúltáp. A nagy telepek közvetlen kapcsolatban vannak a takarmánykeverővel, többségük ömlesztett, takarmánysilóban tárolt tápot vásárol. A takarmány gépi kiosztása azonban még nagyon kevés telepen valósult meg. A jövőben az alábbbi területeken kell előrelépni: Az előrehaladottan vemhes és a szoptató anyanyulak (különösen az először fialók) nem tudnak annyi takarmányt megenni, amellyel energiaigényük kielégíthető, ezért testük tartalékait mobilizálják. Ebben az időszakban csökken a deponált zsír mennyisége, romlik a kondíció. Keresni kell azokat az alapanyagokat, amelyekkel az energiabevitel megoldható. Az elválasztott nyulak takarmány és táplálóanyag igényének kielégítésére nagyobb figyelmet kell szentelni. A takarmányba kevert egyes hozamfokozók, antibiotikumok etetése korlátozva, vagy tiltva lesz. Keresni kell helyettesítésük lehetőségét. Egyes probiotikumok igéretes eredményekkel kecsegtetnek. A nagy állatsűrűségű területeken a trágya környezetterhelő lehet. A nitrogén és foszfor kiürülés csökkentése érdekében a takarmányozásnál, a termelés gazdaságos növelése mellett, erre is tekintettel kell lenni. A takarmányozásnál a húsminőség javítása (pl. E-vitamin mennyisége és a zsírsavak aránya a tápban) a jövő egyik aktuális kutatási témája. Szaporítás Kisebb telepeken csak természetes pároztatás jöhet szóba. Annak ellenére, hogy a félintenzív szaporítási ritmus lenne az ideális, a termelők a fialás után viszonylag későn fedeztetik újra anyanyulaikat. Emiatt évente anyánként átlagosan egy fialást elvesztenek.

8 10 A nagyobb telepeken a mesterséges termékenyítés a jövő útja, már ma is általánosnak tekinthető. A módszer gyakorlati kidolgozásában és fejlesztésében, az első nagyüzemi alkalmazástól a zselatinos higítóig a hazai szakemberek számos nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményt értek el. A legtöbb helyen az ivarzás szinkronizálása érdekében a termékenyítés előtt 2-3 nappal PMSG kezelést (előoltást) végeznek. Egy kisebb baktelep működik. Innen a termelők postai uton kiszállított zselatinos ondót rendelhetnek. A nagy telepeken a szaporítást ütemezik. Az anyanyulakat a fialás utáni napon termékenyítik. Az állományt két csoportra osztják és minden 3. héten termékenyítenek, így a 21. napon az üresen maradt anyanyulakat is inszeminálják. Ebben a rendszerben alkalmazható az all-in all-out, vagyis az egyszerre telepítés és ürítés módszere. Részben a rendszeres PMSG kezelés negatív hatásának elkerülése, részben az egyre jobban ellenzett hormonális kezelés kiváltása miatt keresik az ivarzás természetes úton történő kiválasztásának (biostimuláció) lehetőségét. Ezen a területen magyar kutatók közreműködésével egy nemzetközi munkacsoport dolgozik. Különböző (pl. zselatinos) higítókkal a friss ondó több napig történő eltartása megoldott. Az időtől és tértől független felhasználás azonban csak a mélyhűtés módszerének kidolgozása után lehetséges. A szaporítás területén ez az egyik legaktuálisabb fejlesztési terület. ANGÓRANYÚL A második világháborút megelőzően szép számmal működtek hazánkban angóranyúl mintatelepek. A gyapjútermelés, a felvásárlás és a feldolgozás minden fázisa jól működött. A világháborút követően, megszünt a gyapjú szervezett begyűjtése, a tenyésztési kedv csökkent, a 70-es évek végére már kiállításon is alig lehetett angóranyulat látni. A rendkívül finom angóra alapanyagú fehérnemük és felsőruházati termékek vásárlásának élénkülése kedvezően hatott az angóragyapjú világpiaci árára. Keresleti piac alakult ki, az angóratartás extra jövedelemmel kecsegtetett. Elsősorban német eredetű tenyészállat állományok kerültek az országba. Az ár és a felvásárlás gyors ütemben nőtt (2. ábra). A tenyészállat és ketrec kihelyezést, a mesterséges termékenyítést, a nyírást és a felvásárlást elsősorban a Hungangóra szervezte, a szaktanácsadás jól működött. Néhány év alatt Európa legnagyobb exportőre lettünk, a legtöbb gyapjút a Medima NSZK-Svájci cégnek adtuk el ben már mutatkoztak a túltermelés jelei, az árak esni kezdtek. A termelés kezdetben még nem reagált a kedvezőtlen változásokra. Átmeneti gondokra gyanakodtak, a tenyészállat létszám ekkor még nem csökkent, a szaporítás szüneteltetését követően is alig változott a gyapjútermelő állatok száma. Az árak folyamatos csökkenése és a felvásárlás akadozása végül drasztikus következménnyel járt, a tenyésztők vágónyúlként értékesítették a megmaradt gyapjútermelő állatokat. A termelés és felvásárlás egyik évről a másikra tizedére, majd minimális szintre esett. Jelenleg nagyon kevés az angóranyúl-telepek száma, alig egy tonna gyapjút vásárolnak fel. Az angóratenyésztés 80-as években tapasztalt gyors felfutása bizonyítja, hogy a termelők milyen gyorsan tudnak a kedvező piaci hatásokra reagálni. Hasonló helyzetben ismét jelentős tényező lehet a magyar angóranyúl-tenyésztés.

9 11 Export (tonna) Felvásárlási ár (Ft/kg) P rice in F o rin t/kg ábra/fig É v / Y ear Az angóragyapjú export és a felvásárlási ár alakulása (Trends of Angora wool export and wool purchase prices) 20 0 KUTATÁS A kutatás nemzetközi összevetése általában nehéz, de nyúltenyésztésben dokumentálható összehasonlításra van lehetőség ben az USA-beli Nyúltenyésztési Világkongresszuson Colin és Lebas értékelte az országok és az egyes kutatóhelyek szerepét. A referált közlemények számát tekintve USA, Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország és Magyarország volt a sorrend és a világ 216 kutatóhelyének rangsorában az első 12 közé három magyar intézmény került. Az 1996-os franciaországi Nyúltenyésztési Világkongresszuson az előadások számát tekintve Franciaország, Olaszország és Magyarország volt a sorrend. A kiemelt előadások száma alapján is kedvező helyet foglaltunk el. A legjelentősebb kutatóhelyek (ABC sorrendben) Állatorvostudományi Egyetem, Budapest DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő PATE Állattenyésztési Kar, Kaposvár Az elmúlt tíz évben közel 300 jelentősebb cikk és előadás jelent meg nyomtatásban. A nyúltenyésztési kutatási eredmények több mint 90 %-a a fenti öt intézményben született ban Budapesten tartották a Nyúltenyésztési Világkongresszust, azóta a világ legismertebb szakembereinek meghívásával minden évben megrendezzük a Nyúltenyésztési Tudományos Napot Kaposváron. Az eddigi 10 rendezvényen közel 200 előadás hangzott el, a kiadványok együttes terjedelme meghaladja az 1500 oldalt. Egy külön kiadványban megjelentettük az elmúlt tíz év kutatási eredményeinek összefoglalóit is.

10 12 A nemzetközi összehasonlításban is jelentős kutatási tevékenységben döntő szerepe van az utánpótlás nevelésnek. Számosan szereztek nyúltenyésztési témában tudományos fokozatot: 2 fő DSc-t és 11 fő PhD-t. Jelenleg közel 10 PhD hallgató készíti disszertációját nyúltenyésztés területén. A házinyúl szerény súlyt képvisel a magyar állattenyésztésen belül. Ennek ellenére a nyúlhús, korábban az angóragyapjú exportunk nemzetközi összehasonlításban is jelentős, a világon és Európában előkelő helyet foglalunk el. A fenti eredmények megalapozásában az oktatásnak, a képzett szakembergárdának és az aktív kutatási tevékenységnek is komoly szerepe van.