Kötet FAJTAGONDNOKSÁG MŰKÖDTETÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

Átírás

1 Kötet 1. FAJTAGONDNOKSÁG MŰKÖDTETÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

2 FAJTAGONDNOKSÉG MŰKÖDTETÉSÉNEK LEHETŐSÉGE Magyar Dísznövények Gondnoksága Garden Kft Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 324. távbeszélő: (1) távmásoló (12) világháló:

3 MAGYAR DÍSZNÖVÉNYEK GONDNOKSÁGA MEGVALÓSÍTHATÓSÁG Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Előzmények 3 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 6 Külföldi szervezetek 10 Németország 10 Hollandia 11 Franciaország 11 Dánia 12 Amerikai Egyesült Államok 12 Fajtagondnokság előnyei 13 Szerepe az örökletes anyag megőrzésében 13 A fajtagondnokság haszna a kertekben 14 A magyar dísznövény gondnokság 14 kedvező hatása a kertészekre 14 A magyar dísznövények gondnokságának kedvező hatása a gazdaságra GONDNOKSÁG FELADATAI 15 Fajták, fajtajelöltek nyilvántartása 16 Nyilvántartandó adatok 15 Magyar Nemzeti Fajtajegyzék 17 Magyar Dísznövényfajták és Fajtajelöltek Jegyzéke 18 Fajták értékelése 21 Fajták oltalmazása 22 Jelenlegi helyzet 22 Tanácsadás az oltalmazáshoz 22 Jogvédelem lehetőségei 22 Oltalomképesség vizsgálata 23 Gyakorlati támogatás 24 Jogorvoslat jogtalan használat esetén 25 1

4 MAGYAR DÍSZNÖVÉNYEK GONDNOKSÁGA MEGVALÓSÍTHATÓSÁG Az oltalmazás anyagi támogatása 27 Gondnokság átvállalja a költségeket 29 Gondnokság a bejelentő 30 Gondnokság támogatót keres, aki átvállalja a költégeket 30 Alapítványt hoz létre a fajták oltalmazására 31 Pályázati források felkutatása 31 Fajták fenntartása 32 Nemzeti Fajtagyűjtemény 32 Próbakertek rendszere 33 Közterületi kiültetések nyilvántartása 33 Fajták népszerüsítése 34 Népszerűsítendő hírek 34 Népszerüsítés a világhálón 35 Népszerüsítés rendezvényeken GONDNOKSÁG KÖLTSÉGVETÉSE GONDNOKSÁG MEGSZERVEZÉSE MELLÉKLETEK Nemzeti Fajtajegyzék évi kiadása 41 Márk Gergely rózsái 60 Magyar Dísznövényfajták és Fajtajelöltek Jegyzéke 74 2

5 MAGYAR DÍSZNÖVÉNYEK GONDNOKSÁGA Fejezet MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 1. Vágyom valami szépet és nagyot alkotni hazánk felvirágoztatására Entz Ferenc Bevezetés A fajtákról kertész elődjeink folyamatosan gondoskodtak. Fenntartották, gyűjtötték, megbecsülték őket. A magyar dísznövényfajtákkal, csak úgy, mint más fajtákkal a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal foglalkozik. A fajtagondnokságnak külföldi példákon okulva, azokat a feladatokat kell ellátni, amit a hivatal nem lát el. A fajtagondnokság a társadalom, a kertészek, és a gazdaság érdekét tudná szolgálni. A nemesítés a kertészkedéssel egy időben kezdődhetett. Ahogy nem tudjuk megmondani, hogy ki volt az első kertész, úgy azt sem tudjuk megmondani, hogy ki volt az első nemesítő. Felhívom a figyelmet Varga Csaba egy gondolatára, aki a hír átadásának lelkületét vizsgálva egy kertészeti példával állt elő: Gondoljunk egy ősemberre, aki gyűjtögetéssel foglalkozik. A lakásául szolgáló barlangtól több óra járásra van kedvenc gyümölcsét termő vad málna. Vajon nemzedékeken keresztül megteszi-e a több órás utat, vagy pár sétát követően átülteti a málnasarjakat a barlang közelébe? Én bátran folytatom a gondolatot: ha az ősember elődünk a málnát médis átülteti, akkor nem a nagyobb szemű, édesebb, szebb színű, korábban érő, többet termő málnabokrokat ülteti-e hozzá közelebb? Az emberi ítéletnek meg-fedő sorsát, el-kerüli az, a ki az egeket, mennyei Kerteknek; és a kerteket, földi egeknek nevezi. Lippay János,

6 Az első magyarnyelvű kertészeti mű kezdő gondolata! Mi, kertészek így fogalmazhatjuk át: Az emberi ítélet megfedő sorsát elkerüli az, ki a kerteket tisztességgel műveli. Sőt: az a kertész, ki a teremtett növényvilág változatosságát újabb teremtményekkel gazdagítja, maga is a teremtés útját járja. Ez nem más, mint a növénynemesítő! Ha azt nem is tudjuk, hogy a kertészkedés és a nemesítés mikor kezdődött, de abban biztosak lehetünk, hogy mindig az elégedetlenség, a jobbra való törekvés ösztönözte ezt a tevékenységet. Az is egészen bizonyos hogy a növénynemesítés egymást követő nemzedékek összehangolt munkájának eredménye, csak úgy, mint a kertészkedés minden más terület volt a régi szép időkben. A kertész a gyümölcsöst, a díszkertet, és fajtát is a gyermekek, vagy az unokák örömére és hasznára alkotta. Nem úgy, mint ahogy ma szokásban van a kertészkedés, saját magunk örömére, ráadásúl a környezetet oly mértékben kizsákmányolva, hogy a gyermekeink számára megnehezítjük a puszta létet is. A fajon belüli változatosságra, a fajtákra a kertészek már a legkorábbi időkben felfigyelhettek. Természetesen a fajták iránti érdeklődés a haszonnövények körében kezdődött. A haszonnövény-fajták története talán a különböző tájakon kialakult változatok kiválogatásával kezdődhetett. Még nem tellet el Krisztus születésétől fogva 1865 esztendő, még Georg Mendel nem jelentette meg a növények örökletes anyagát és annak működését leleplező munkáját, mikor a magyar kertészeti oktatás megteremtője Mezőkomáromban már, uradalmi orvosi állása mellet gyümölcs és szőlő fajtagyűjteményt hozott létre, kedvtelésből. Az első nemesített dísznövények talán a rózsák voltak. De ha nem is ők voltak e legelsők, az biztos, hogy rózsákkal foglalkoztak a legtöbben, és a rózsafajták lettek a legtöbben. A nemesítés nyomán kialakul a fajtakísérletezés. Hazánkban, 1892-ben indult meg, Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanár kezdeményezésére Magyaróváron, az Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti állomáson. A növényfajták törzskönyvezését 1916-tól végezzük. A kertészeti szaporítóanyagok termesztésének törvényi szabályozására először a községi faiskolák létesítéséről szóló, évi XXXVIII. t.c.-ben került sor. Az első átfogó törvényt 1876-ban hirdették ki, amely elsősorban a filoxérajárvány hatására készült. 4

7 Mikor a kertész mesterséget tanultam, akkor még OMMI volt az a szervezet, mely a kertészeti fajtákkal foglalkozott. Abban az időben csak az államilag elismert fajtákat lehetett szaporítani. Tehát volt fajtavizsgálat a szervezet telephelyein, volt fajtafenntartás, törzsültetvény hálózat, és fajtajegyzék is. Átalakult a társadalom, változott a nemestett növényekkel foglalkozó szervezet. A szabadpiacnak teret adó törvényeket kellet bevezetni a társadalmi rendszer változásával. Lehet, hogy az új seprű nem csak a szemetet seperte ki? Ma a szabadosság elve mozgat mindent, a dísznövények szaporítást is. Mindenki azt a növényt szaporítja, amelyiket akarja, aztán majd a piacon bölcsen eldöl, hogy mit vesznek meg. Nincs szükség a fajták használati értékének vizsgálatára ebben a rendszerben. A kertészek mégsem dobhatják a piac nyakába a gyeplőt. Mi van, ha piac mégsem olyan bölcs? Mi van akkor, ha az, ami ma nem érték, holnap béldául nagyobb szárazságtűrésével pótolhatatlan lesz. Mi van, ha a piac csak lassan szokik le a kevésbé használható fajtákról? Talán egy kicsit mégis kézbe kellene tartani a szárat! 5

8 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal A nagy múltú intézet átalakult. Most Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal lett belőle. Szervezet többek között ezt hirdeti magáról a világhálón: Tevékenységéről és feladatáról így vall: Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet tevékenységében évszázados múltú intézmények örökségeként folytatja, azzal az elkötelezettséggel, amit a magyar 6

9 agrártársadalom elvárhat a jövőért felelősen gondolkodó, a fejlődést szolgáló szakembereitől. Az Intézet a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó országos hatáskörű állami szakigazgatási intézmény. Feladatait budapesti központja, 17 fajtakísérleti állomása, 12 vetőmag és szaporítóanyag felügyeletet ellátó területi központja, illetve kirendeltségei, a monori Fajtakitermesztő Telepe, 7 állattenyésztési teljesítményvizsgáló állomása és főfelügyelői hálózata útján a 47/1993. (XII.19.) FM rendelet alapján látja el. Új feladatként közreműködik az Állattenyésztési Alap, valamint a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap terhére, a biológiai alapok megőrzésére, fejlesztésére kötött szerződések szakmai, pénzügyi ellenőrzésében. Az Intézet a működéséhez szükséges költségek nagyobb részét közvetlen bevételeiből, kisebb részét az állami költségvetésből származó állami támogatásból fedezi, maradványérdekeltségi rendszerben gazdálkodik. Kiadványunkkal szeretnénk az Ön segítségére lenni ismeretei gyarapításában, ezért rövid áttekintést adunk az egyes szaktevékenységekről, bemutatjuk az Intézet szervezetét, tájékoztatást adunk az országban működő területi egységekről, az Intézetben végzett metodikai munkánkról és nemzetközi kapcsolatainkról. A Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag-felügyeleti igazgató helyetteshez tartozó osztályok feladatai és tevékenysége A szőlő, gyümölcs, dísznövény, zöldség palánta és erdészeti szaporítóanyag előállítás ellenőrzését, a szaporítóanyagok illetve a termelési folyamat nyomon követhetősége minősítését a Főosztály a évi LII. törvény, továbbá a több szakterületre kiterjedő 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet (a növényfajták állami elismerése) és 95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet (a növényi genetikai anyagok megőrzése és felhasználása) illetve az ágazati sajátosságokat kibontó: a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet, a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet, a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 62/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 7

10 a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet és az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet alapján végzi. A Fajtakísérleti szakterület feladatai és tevékenysége A szakterület az ország fontosabb termőtájain működő növényfajta-kísérleti állomásain, továbbá kihelyezett kísérletekben végzi a fajtavizsgálatokat és ellátja az állami fajtaelismeréssel kapcsolatos feladatokat: A fajtaelismerés rendjét a évi LII. sz. törvény és a végrehajtására kiadott 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet szabályozza. Feladata a szántóföldi, zöldség, gyógynövény, szőlő, gyümölcs, dísznövény növényfajták DUS vizsgálatának (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) végzése UPOV és CPVO előírások alapján, állami elismerés, illetve Fajtaoltalom céljából, eredmények értékelése és a döntés meghozatala, DUS vizsgálatok végzésének megosztása, kétoldalú együttműködés keretében, DUS vizsgálatok végzése, illetve a kísérleti eredmények értékesítése külföldi társhatóságok részére. Az állami elismerésre bejelentett fajták gazdasági értékvizsgálata, ahol a jogszabály előírja, az eredmények értékelése. Előterjesztést készít az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság részére a fajták állami elismerésére, az elismerés meghosszabbítására vagy a vizsgálat megszüntetésére, illetve az elismerés visszavonására. Véleményezi a fajták ideiglenes szaporítására vonatkozó kérelmeket. Ellátja az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság titkársági feladatait. Közhitelű nyilvántartást vezet a fajtabejelentésekről, az államilag elismert fajtákról. Az államilag elismert fajtákról határozatot ad ki. Előkészíti és kiadja az államilag elismert fajtákat tartalmazó "Nemzeti Fajtajegyzék"- et. 8

11 Az állami elismerésben részesített növényfajtákat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően tájkísérletekben vizsgálja, és ennek alapján elkészíti a "Leíró Fajtajegyzék"-et. Kísérleti vizsgálatokkal ellenőrzi az államilag elismert fajták fajtafenntartásának eredményességét. Fejleszti és elismerteti a fajtakísérleti módszertant. Kiegészítő termelést végez, kísérleti előveteményeket biztosít. Kísérleti eredményeket értékesít és cserél szerződés keretében belföldi partnerekkel, illetve külföldi társhatóságokkal. Technikai Vizsgáló Hivatalként részt vesz a Közösségi Növényfajta Hivatal CPVO által szervezett vizsgálatokban. Végzi a GMO fajták állami elismeréséhez előírt kísérleti vizsgálatot. Az évi XXVII. törvény, valamint a módosítására kiadott, évi LXVII. törvény felhatalmazása alapján a géntechnológiai kibocsátási engedélyek ellenőrzése 9

12 Külföldi szervezetek Németország Allgemeine Deutsche Rosenneuheitenprüfung (ADR) A szervezet a rózsaújdonságok vizsgálatával foglakozik ben Wilhelm Kordes rózsanemesítő alapította. Tagjai a rózsanemesítők és a nemesítéstől független vizsgáló kertek, a Német Faiskolák Szövetsége (Bund deutcher Baumschulen (BdB)), és a Szövetségi Fajtahivatal (Bundessortenamt (BSA)) A vizsgálatokat végző kertek minden évben értékelik a rózsa újdonságokat, az un. ADR napok keretében. A koordináló szerepet a Szövetségi Fajtahivatal látja el. A kezdetektől fogva kb fajtát vizsgáltak. Évente, fajta csoportonként megközelítőleg 40 újabb fajtát vizsgálnak. Jelenleg 161 fajta található az ADR fajtavizsgáló kertekben. A megjelölés a nemesítőknek és a felhasználóknak egyaránt jelzi, hogy a fajta egy objektív vizsgálaton esett át, és a kritériumoknak megfelelt, nagy díszítőértékkel rendelkezik, mely környezetkímélő, hiszen növényvédelem nélkül is termeszthető. Hollandia A The Royal Boskoop Horticultural Society (Királyi Kertészeti Társaság) PlantPlus A The Royal Boskoop Horticultural Society (Királyi Kertészeti Társaság) közel 100 éve végez a nemesítőktől, termesztőktől független fajtavizsgálatokat. Eredményeiket a Dendroflora cimű kiadványukban teszik közzé. Követelményeik hasonlóak a többi ország fajtavizsgálatával foglakozó szervezeteiéhez. Létrehozták a Plant Plus védjegyet, amelyet csak az a fajta használhat, amelyik megfelel a felállított kritériumoknak. A védjegy a termesztőnek, felhasználónak egyaránt bizonyítja, hogy a fajta valóban kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A fás szárú dísznövények esetében a védjegy (PlantPlus ) odaítélésének alapvető követelménye hogy 10

13 fajta új legyen, egészséges, jól használható legyen magas díszítő értékkel rendelkezzen a felhasználó számára elérhető legyen A növények listáját 5 évenként vizsgálják felül. Franciaország National Institut of Agronomic Reserach (INRA) A fajta vizsgálatokat Franciaországban a National Institut of Agronomic Reserach (INRA) végzi több mint 70 éve óta a nemesítőkkel kooperál és megalakították Association for the Impruvment of Horticultural Plants nevű szervezetet, mely a fajta innovációval, nemesítéssel, szelektálással foglalkozik, végzi a fajta értékeléseket és a fajta oltalmáról gondoskodik illetve védjeggyel (SAPHO) forgalmazza is. A nemesítésben, fajtavizsgálatokban a kritériumok a következők: új színek, formák, betegség rezisztencia, tolerancia hosszú és gazdag virágzás genetikai variabilitás növelése (intra és interspecifikus hibridek létrehozása) szaporítási és termesztési technológiák fejlesztése növényvédelmi kezelések számának csökkentése fenntartási költségek csökkentése (pl. kevesebb metszést igénylő fajták létrehozása) A SAPHO védjeggyel ellátott fajták a termesztőnek, felhasználónak egyaránt garanciát nyújt arra, hogy egy kiváló tulajdonságokkal rendelkező növénnyel kerül szembe. Dánia Danish Institute of Agricultural Sciences (DJF) 11

14 A fajtavizsgálatokat a kertészeti és mezőgazdasági ágazatban egyaránt a Danish Institute of Agricultural Sciences (DJF) végzi. A vizsgált és a követelményeknek megfelelt fajtákat Dafo védjeggyel hozzák forgalomba. A vizsgálat során az alábbi kritériumoknak kell megfelelni a fajtának: csak fajtát vonnak be a vizsgálati körbe alkalmasnak kell lenni a dán klímára magas toleranciával kell rendelkezni a fajtának széllel és a téli fagyokkal szemben a betegségekkel szemben szintén toleránsnak kell lennie. díszítőértéküknek szintén kiemelkedőnek kell lennie (levél, virág, termés) morfológiai, botanikai jellemzőit le kell írni, és fényképet kell mellékelni hozzá A megítélt védjegy a termesztőknek, felhasználóknak garantálja, hogy egészséges, kiváló minőségű növénnyel állnak szemben. Amerikai Egyesült Államok All America Rose Selections All America Rose Selections 1938-ban alakult nonprofit szervezet, mely 2 évig az ország összes klímazónáját reprezentáló 22 vizsgálati kertjében állítja kísérletbe a bejelentett új fajtákat. All America Selections szintén független non-profit szervezet, amely a lágyszárú növények vizsgálatával foglakozik. Az országban 200 helyen vizsgálják és mutatják be az újdonságokat, és minden évben a legjobban szereplőket díjazzák. Magyar nemesítésű egynyári fajták is szerepeltek a vizsgálatokban és többek között a 2003-ban 10 díjnyertes fajta közül kettő magyar nemesítésű volt. A fajtagondnokság előnyei Szerepe az örökletes anyag megőrzésében A magyar dísznövényfajták nemzeti kulturális örökségünk részét képezik! Minden ország kötelessége, hogy értékeit az utókor számára megőrizze! A magyar dísznövényfajták megőrzése nemzeti érdek! 12

15 Az örökletes anyag megőrzése nem hajt közvetlen hasznot. Nehéz a mai világban oly gyakran előforduló módon, olyan üzleti tervet készíteni, melyben a bankok számára is csábító megtérülés mutatható ki. Az esetleges gazdasági szempontokon túl azonban itt már a környezetét mértéktelenül igénybevevő Homo sapiens etikai-erkölcsi kötelezettsége is megjelenik. Jól felfogott túlélési ösztöne is azt kell diktálja, hogy az Élet több milliárd éves sokrétűségének felszámolása semmilyen észérvvel sem igazolható. A Kárpát-medence a mérsékelt égöv az egyik legváltozatosabb genetikai sokfélségét indukálja. A tájfajtáinkban rögzített tulajdonságok számtalan esetben bizonyították, hogy a fajták versenyében ezek a klónok stabilabbak, életképesebbek. dr. Orlóci László A génmegőrzés célja a genetikai erőforrások védelme. A géneket az élő növényben is meg lehet őrizni. Az élő, és tovább szaporodó növényben megőrzött örökletes anyag előnyea más módon, például magban megőrzött örökletes anyaggal szemben, hogy mindig kézzelfogható, környezetéhez folyamatosan alkalmazkodik. Formázott: Betűtípus: 12 pt, Nem Félkövér A változatosság fenntartása szempontjából is fontos a magyar nemesítésű dísznövények gondoksága. A változatosság jól jöhet az éghajlat változásakor is. A fajtákat a változatosság érdekében akkor is meg kell őrizni, ha jelen pillanatban nem hoznak hasznot. Ápolni és őrizni kell őket, hiszen egy jelentősebb éghajlatváltozás a most érdektelen fajtákat versenyhejzetbe hozhatja. A fajok fenntartásában is jelentős szerepe van a nagy változatosságot biztosító fajtáknak. A fajtagondnokság haszna a kertekben Amennyiben igaz, hogy a Kárpát-medencében edződött fajták biztosan tűrik a száraz nyarat és a kemény telet, akkor azt kell feltételezni, hogy kertjeinkben ezek a növények nem fognak kipusztulni, vagy szenvedni csekély tűrőképességük miatt. A kert nem lesz próbaterülete a honosításnak, fajta kipróbálásnak. A fajta kényessége miatt nem kellene lemondani a kert egyetlen díszéről sem. Törölt: Általános 13

16 A magyar dísznövény gondnokság kedvező hatása a kertészekre A kerti növények tenyésztői biztonságosan termeszthetnek magyar nemesítésű dísznövényeket. Fajták tenyésztésével nem vállalnak kockázatot. Ha fajták a kontinentális klímán teszteltek, akkor a kerti kényeztetést is jól bírják. Tenyésztésüknél a legcsekélyebb veszteséggel kell csak számolni. A jó tűrőképességű növények kereskedői biztonságosan kereskedhetnek. A kereskedőknek kevesebb reklamációval lehet számolni a klímatűrő növények forgalmazásakor. A magyar dísznövények gondnokságának kedvező hatása a gazdaságra Amennyiben a magyar dísznövényfajták sikeresen termeszthetők, és eladhatók, akkor a kertészetek működnek, fizetik az adót. Természetesen, ha van vevő! Amennyiben a piac nem növekszik, akkor azzal lehet elérni kedvező eredményt, hogy szorgalmazzuk a magyar nemesítésű dísznövények vásárlását és alkalmazását. Hírt verünk ahazi termékeknek, felhívva a vásárlók figyelmét a fajták kiemelkedő használati érétkére. A hazai kertészetekben nevelt növények vásárlásakor a hazai faiskolák bevételét lehet növelni! 14

17 Fejezet 2. Gondnokság feladatai A gondnokság feladta a magyar nemesítésű dísznövényfajták felkutatása, nyilvántartása, értékelése, oltalma, fenntartása és népszerűsítése. A fajtagondnokságnak felesleges azokat a feladatokat ellátni, amiket a szakigazgatási hivatal ellát. Ilyen, a hivatal által elvégzett feladat: szaporítóanyag termesztés felügyelete, dísznövény növényfajták DUS vizsgálatának (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság) végzése UPOV és CPVO előírások alapján, állami elismerés, az állami elismerésre bejelentett fajták gazdasági értékvizsgálata, ahol a jogszabály előírja, az eredmények értékelése, közhitelű nyilvántartást vezet a fajtabejelentésekről, az államilag elismert fajtákról, előkészíti és kiadja az államilag elismert fajtákat tartalmazó "Nemzeti Fajtajegyzék"- et, az állami elismerésben részesített növényfajtákat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően tájkísérletekben vizsgálja és ennek alapján elkészíti a "Leíró Fajtajegyzék"-et, A gondnokság és a hivatal feladatait össze kell hangolni, a gondnokságnak azokat a feladatokat kell elvégezni, melyekkel a hivatal jelenleg nem foglalkozik! 15

18 Fajták, fajtajelöltek nyilvántartása A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezet egy nyilvántartást a dísznövény fajtákról. Ez az államilag elismert fajtákról vezetett Nemzeti Fajtajegyzék. Ez a világhálón az alábbi címen elérhető: A magyar nemesítésű dísznövények nyilvántartásának ez az egyik forrása, de természetesen a Nemzeti Fajtajegyzékből ki kell venni azokat a fajtákat, melyeket esetleg nem Magyarországon nemesítettek, de itt jelentettek be, utána ki kell egészíteni a jegyzéket az államilag nem elismert, de forgalmazott fajtákkal, fajtajelöltekkel, és azokkal a rendszertani egységekkel, melyek termesztésbe vannak, vagy termesztésbe foghatók, de keletkezésük nemesítőhöz nem köthető. Nyilvántartandó adatok A Nemzeti Fajtajegyzék az alábbi adatokat tarja nyílván a fajtákról: Államilag elismerés éve Bejelentő Fajtafenntartó Képviselő A további adatokat tarthatná nyilván a Magyar Fajták jegyzéke: Növény származása Nemesítés éve Oltalomi helyzete Elismerése, díjja Magyar Nemzeti Fajtajegyzék Ma összeállt a Magyar Fajták Jegyzéke! Az adatok hiányosak, de kiindulásnak mindenképpen jó. A hiányzó adatokat a nemesítőktől, fajta fenntartóktól be kell szerezni. 16

19 A Nemzeti Fajtajegyzék 206 rózsát, 56 lomblevelűt, 81 fenyőfélét tartalmaz! Ez összesen 343 fajta! Lehet sok vagy kevés, de mindenképpen hiányos! Márk Gergely által írt Magyar Rózsák Könyvében 529 rózsa leírása szerepel, míg a Nemzeti Fajtajegyzékben csupán 206 került be! 323 rózsa nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben. Több nem szerepel benne, mint ammennyi benne van! A lombosok közül hiányzik a Fraxinus ornus Mecsek fajta, mely talán a legismertebb, és legsikeresebb magyar lombosfajta külföldön. A fenyőfélék sorából hiányzik a malonyai tuja, mely talán a legtöbbet ültetett fajta volt. A Nemzeti Fajtajegyzék egyáltalán nem teljes. Hogy ennek mi az oka, nem tudom. Az biztos, hogy azok a fajták melyek ebben a jegyzékben szerepelnek, másoktól megkülönböztethetőek, egyneműek és állandóak. Fajtajegyzékek összehasonlítása összesen rózsa lomlevelű fenyőféle Nemzeti Fajtajegyzék Magyar Fajták Jegyzéke külömbség

20 Magyar Dísznövényfajták és Fajtajelöltek Jegyzék A jegyzék vezetése a Fajtagondnok feladata! A jegyzék tulajdonképpen a magyar nemesítésű dísznövények látszolagos kertje. Azok fajták, és jelöltek kerülenek be a jegyzékbe, amiket a nemesítők, vagy mások a Gondokság tudomására hoznak, vagy amit a Gondnokság maga felfedez. A jegyzék legelső adata a fajta tudományos neve. Ezt a nevet a jegyzék a botanikai társaságok (European Nurserystock Association, ENA) névjegyzékeinek szabálya szerint vezetheti a gondnokság. Mivel magyar dísznövények gyűjteményének jegyzékét készíti a Gondnokság, ezért fontosnak tartom, hogy a növény botanikai neve mellett szerepeljen a magyar név is. Ne csak szerepeljen, hanem a helyesírás szabályai szerint (A magyar helyesírás szabályai, tizenegyedik kiadás) írva szerepelje. Mivel a lista több forrásból táplálkozik, és a benne levő adatok esetleg vitathatók, ezért elsősorban a visszaellenőrízhetőség érdekében javaslom, hogy a jegyzékben az adatok közlőjét jelöljük. A bejelentés, vagy a nemesítés éve tájékoztatást adhat a fajta koráról. A bejelentő az, aki a Hivatalnak, vagy a Gondnokságnak a fajtát bejelentette. Nem minden esetben egyezik a nemesítővel. A Hivatali bejelentés költséggel jár. Így ott a bejelentő a költség viselője. A jegyzék tartlamazza az oltalmi helyzet állását is! Ez figyelmezteti a faiskolákat az oltalom alatt álló fajtákra, de kedvet támaszthat a nemesítőknek további fajták oltalmazásához is. Fajták, fajtajelöltek bejelentése A fajtákat a fajták nemesítői, tulajdonosai, fenntartói jelentenék be a fajtagondnoknak az erre kialakított adatlapon. A belejelentések a gondnokság postacímére, vagy világháló címére érkezhetnének be. Ez a bejelntés költségmentes lenne annak érdekében, hogy minnél több növény a köz tudomására jusson. 18

21 A bejelentett adatok nyilvántartása A bejelentt adatok nyilvánttartása a fajtagondnok feladata lenne. A bejelentő lapokat a gondnok tárolná és gondoskodna azok védelméről is. Fajták adatainak védelme A bejelentőn szereplő adatoknak egy része nyilvános, más része a nemesítő jogainak védleme érdekében titkos. Az adatok védelméről a bejelentéskor állapodnának meg a felek. Természetesen a bejelentő kérelmére a fajták adatainak egy része a Godnokság védelme alá kerülne. Adatok feldolgozása A Gondnokság a bejelentett fajták adatit tábálázatban feldolgozná. Az adatok nyilvánosságra hozása A Gondnokság a bejelentett fajták, fajtajelöltek nyilvánosságra hozható adatait a honlapján és kiadványaiban tenné közzé. A jegyzék vezetéséhez szükséges költség. A feladat ellátásához egy felsőfokú végzettséggel rendelkező kertész szakember szükséges. Az adatok nyilvántartásához szükséges idő nem tenne ki egy egész hónapot. Megítélésem szerint 60 óránál nem lenne több munka évente! 19

22 Fajták értékelése A fajtajelöltek értékelését nem a gondnokság végzi! A fajtajelöltből fajta csak a DUS vizsgálatzot végző intézmények bábáskodásával történhet. A fajták értékelésének módszerére a Kertészeti Egyetem Dendrológia Tanszékének vezetője, Dr Schmidt Gábor készített tanulmányt. A fajták értékelését ennek a tanulmánynak az alapján végezheti a Gondnokság. 20

23 Fajták oltalmazása Magyarországon a fajták olatalmazása nehéz kérdés. Az oltalmazáis eljárás költsége egyforma minden EU országban. Az Európai Únió egységes eljárást és intézményrendszert épített ki a fajták oltalmazására. A fajtaoltalomra kifizetett pénzt a fajta forgalmazásából lehet visszanyerni. Mivel az oltalom csak meghatározott időre szól, és azt évenként meg kell újjítani, ezért a fajtát az oltalom ideje alatt kell nagy mennyiségben forgalmazni. Erre akkor van csak esély, ha van nagy és jól működő a hazai piac! Ha nincs ilyen, akkor a fajtából az oltalom ideje alatt keveset lehet eladni, az oltalomba fektett összeg nem térül meg, az oltalmat nem tudja a fajta tulajdonosa meghosszabítani, és a fajta a szabadforgalmazás alatt fut be nagy sikert! A fajta oltalmazása magyarorsázgon viszonylagosan nagy kötlség, megtérülése kockázatos! A magyar piac olyan kicsi, és olyan esetleges, hogy nem tudja kitermelni a szélesebb oltalmi költségeket. Dr Schnitta Antal és Benkőné Csillag Lucia A fajták oltalmazásának feltételeit a Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV) határozza meg. A részleteket a nemzeti jogszabályok igazgatják. Magyarország UPOV-tagállam. Az UPOV a fajta nemesítőjének, és jogutódjának jogát védi. Az UPOV-hoz be kell jelenteni a fajtát, és be kell fizetni a nemzeti jogszabályban előírt díjjat. A DUS vizsgálat eredményét csatolni kell. A tagállamokban nyilvános lajtsromot kell vezetni az érvényben lévő jogokról. 21

24 Jelenlegi helyzet A Gondnokság jelenleg 403 lomblevelű és fenyőfélét és 529 rózsafajtát tart nyilván az úgynevezett Magyar Dísznövényfajták és Fajtajelöltek Jegyzékében. Magyar növényszabadalmi oltalom alatt áll 15 fás dísznövényfajta. EU oltalom alatt áll 4 fajta. USA-ban oltalom alatt áll 1 fajta. Magyar rózsafajta nem élvez oltalmat!!! A Gondnokság feladata a fajták oltalmazása. A magyar nemesítésű dísznövényfajták szabadon forgalmazhatók. A fajta nemesítésében megtestesülő szellemi munkának nincs hozadéka a szabadon forgalmazható fajtáknál. A szabadon forgalmazható fajtákban rejlő haszonból más, fejlett kertészettel rendelkező országokban részesednek! Tanácsadás az oltalmazáshoz A nemesítőket, fajta tulajdonosokat tájékoztatni kell a fajták oltalmazásának lehetőségéről. A fajták oltalmazását segítő tájékoztató anyag elkészült. Ezt a tanulmányt Dr Schnitta Antal és Benkőné Csillag Lucia készítette. Ez a tájékoztató a Gondokság honlapján elérhető! Jogvédelem lehetőségei A fajtaoltalom a nemesítő vagy jogútódja számár biztosít jogot a védettség területén (Magyarország, EU-tagállamok, USA), adott időre. Az oltalom alatt álló fajta tulajdonosának, vagy jogutódjának beleegyezsével lehet csak olatlom alatt álló növény szaporítóanyagát, vagy magát a növényt eladni. Természetesen az oltalmat csak fajta kaphat. Tehát a fajtajelölteket DUS vizsgával fajtává kell avatni az oltalmazás előtt. 22

25 Magyarországi növényfajta-oltalommal rendelkező növény csak az országban élvez védelmet, külföldön szabadon forgalmazható. Évente díjfizetéssel kell meghosszabítani az oltalmat. Költsége öt évre körülbelül Ft. Mint említettem 15 fásszárú dísznövény élvezi ezt az oltalmat. Az oltalomért nem kell sokat fizetni a bejelentőnek az EU oltalomhoz képest. De mivel a magyar oltalommal bíró fajta külföldön szabadon szaporítható, ezért nagyon meg kell fontolni, hogy ezt a viszonylag kisebb összeget is érdemes-e megkockáztatni. EU közösségi fajtaoltalom az EU tagállamaiban nyújt védelemet. Évente kell díjfizetéssel megújítani. Költségre 5 évre körülbelül Ft. 4 db magyar, fás dísznövény áll ilyen védelem alatt! USA-beli oltalmnak három formája is van. Részletei a Gondnokság honlapján találhatók. Az USA területén nyújt oltalmat. Csak egyszer kell fizetni az oltalomért. Évente nem kell megújítani. Költsége körülbelül Ft.? Oltalomképesség vizsgálata A költséges és hazai nemesítők számára kockázatosan megtérülő oltalmazási költségek kiadása előtt a Gondnokságnak segíteni kell a nemesítőket a fajta oltalomképességének vizsgálatával. A fajta oltalomképességét a nemesítő is meg tudja ítélni. Ehhez nyújt segítséget a Gondnokság honlapján közzétett tanulmány. Amennyiben a nemesítő kérdéssel áll elő, akkor a Gondnokság szaktanácsal tud segítani szabadalmi ügyvivők segítségével. 23