Az új Polgári Törvénykönyv tervezete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az új Polgári Törvénykönyv tervezete"

Átírás

1 Az új Polgári Törvénykönyv tervezete Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium december 3-ig közigazgatási egyeztetésre bocsátott javaslata, amely a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság által készített tervezet, annak szakmai-társadalmi vitája során tett észrevételek, illetőleg az igazságügyi tárca által II. félévében lefolytatott szakmai egyeztetések és az ennek alapján kialakított igazságügyi tárca álláspont alapján készült el.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló II. III. A Kormányprogramhoz való viszony A kodifikáció előzményei és további menete IV. Gazdasági és társadalmi hatások Részletes ismertetés

3 3 ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A) Hosszú előkészítő munka alapján amelyet a III. pont ismertet elkészült az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vitára bocsátott első tervezete. A szakmai-társadalmi vita során (amely nem helyettesíti a őszi közigazgatási egyeztetést) több száz észrevétel érkezett. Az észrevételek jelentős részének figyelembevétele, illetőleg az igazságügyi tárca véleménye, továbbá a Kormánykabinet állásfoglalása alapján alakult ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által közigazgatási egyeztetésre bocsátani javasolt tervezet (a továbbiakban: Javaslat). Szükségessé vált, hogy a Kormány egyértelművé tegye az új Polgári Törvénykönyv által megvalósítandó társadalmi-gazdasági üzenetét, valamint jelezze azt, hogy melyek azok a koncepcionális súlyú kérdések, amelyekben decemberében a tervezet Országgyűléshez benyújtása előtt döntést kell hozni. Emellett tisztázni kell azt is, hogy mindez milyen következményekkel jár a munka szervezésére, ütemezésére. B) Az új Polgári Törvénykönyvben érvényesítendő, a Kódex szemléletét meghatározó elvárások 1) A Törvény segítse a jogban járatlan embereket a mindennapok jogügyleteinek intézésében. Ennek érdekében: - A Ptk. tartalmazza az alkalmazásához szükséges legfontosabb fogalmak meghatározását. Ily módon a törvényalkotó a más jogszabályokkal való összhang létrehozását, illetőleg fenntartását is biztosítja. - Az új törvénykönyv szerkezete számos "felhasználóbarát" újítást tartalmaz: a kódex különálló könyvekből fog állni (a bevezető rendelkezések, a személyek, a családi jog, a dologi jog, a kötelmi jog, az öröklési jog és a záró rendelkezések, illetve fogalom meghatározások könyve), az egyes rendelkezések önálló paragrafus címet kapnak, a megfogalmazásuk tömör és világos, a szakember és a laikus számára egyaránt érthető, áttekinthető. 2) A Törvény rendelkezéseinek értelmezése igazodjon az Alkotmánybíróság gyakorlatához: a törvényt az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelmények figyelembe vételével kell értelmezni. Ennek érdekében: - A Ptk. értelmezési alapelve kifejezetten is utaljon az alaptörvénnyel összhangban álló értelmezés követelményére. Kétség esetén a Ptk. rendelkezéseit olyan jelentéssel kell felruházni, ami elősegíti az alapvető jogok védelmének érvényesülését.

4 4 - A Ptk-nak a magánjog rendszerében betöltött és a jövőben is betöltendő kiemelkedő szerepét annak előírásával is fejezze ki a törvény, hogy a polgári jogi viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha az adott törvény kifejezetten eltérően nem rendelkezik - a kódexben foglaltaknak megfelelően kell értelmezni. 3) A Törvény kiemelt célkitűzése, hogy előmozdítsa a fogyatékkal élő emberek jogvédelmét. Ennek érdekében: - Újra kell szabályozni a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre irányadó joganyagot, egyebek között olyan új jogintézmények kerüljenek bevezetésre, mint az előzetes jognyilatkozat, a segítő támogatás. Az emberi jogokat legkevésbé korlátozó, árnyalt, differenciált szabályozás kialakítása szükséges. - A segítő támogatás és az előzetes jognyilatkozattétel révén számos esetben mellőzhetővé válik a súlyosabb korlátozást eredményező gondnokság alá helyezés. Az előzetes jognyilatkozat keretében rögzített álláspontot utóbb a bíróság csak abban az esetben bírálhatná felül, ha a jognyilatkozat megtételét követően bekövetkezett előre nem látható és lényeges változás következtében a jognyilatkozatban foglaltak változatlan tartalommal történő érvényesítése az időközben gondnokság alá helyezett személy érdekeit jelentősen sértené. - Indokolt, hogy a jövőben végleges, élethosszig tartó korlátozó döntés ne születhessen; a gyámhatóság kezdeményezésére legkésőbb öt év elteltével felül kell vizsgálni a korábbi bírósági határozat indokoltságát. Természetesen a felülvizsgálat mélysége, részletezettsége nem lehet egyforma, a törvénynek biztosítania kell, hogy az eljárás ne járjon az érintett személy lelki vagy fizikai zaklatásával, hanem arra biztosítson esélyt, hogy az orvostudomány esetleges eredményei a konkrét esetben is érvényesülhessenek. - A személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési és sérelemdíj iránti igényt alapozza meg a külön törvény szerint akadálymentesítési szabályok be nem tartása. - Biztosítani kell az ún. civil szervezetek számára a közérdekű kereset indításának lehetőségét mind a mozgássérültek, mind a mentálisan sérült emberek ügyeinek intézése, jogainak védelme érdekében. 4) A Törvény biztosítsa a személyhez fűződő jogok megsértése miatt sérelemdíj fizetését és az elért vagyoni előny elvonását. Ennek érdekében: - A személyhez fűződő jogok megsértésére (pl. magántitoksértés, jóhírnév sérelme stb.) új polgári jogi igényként (a nem vagyoni kártérítés igényét felváltva) érvényesíthető lesz a sérelemdíj. A sérelemdíj lényege, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése esetén megdönthetetlen vélelem szól a Javaslatban arra, hogy minden személyiségi jogsértés hátrány elszenvedésével jár, így elegendő, ha a személyiségi jogsértés tényéről a bíróság meggyőződik. A sérelemdíj mértékét illetően a bíróság nagyfokú mérlegelési szabadsággal

5 5 rendelkezik annak érdekében, hogy a személyhez fűződő jogok megsértésére vonatkozóan a sérelemdíjnak érdemi visszatartó ereje legyen. - Újdonság az a lehetőség is, hogy a sértett követelheti a jogsértőtől, hogy az a jogsértéssel elért vagyoni előnyt javára átengedje. Ily módon a Javaslat kizárja annak a lehetőségét, hogy a jogsértő számára a személyhez fűződő jogok megsértése a sérelemdíj megfizetése után is előnyös legyen. A kártérítés követelésére továbbra is lesz lehetőség. Egyidejűleg természetesen többféle igény érvényesíthető az új szabályozás szerint is. 5) A Törvénynek a hatályos szabályozáshoz képest hathatósabb támogatást kell nyújtania a gyűlöletbeszéd elszenvedői számára, emberi méltóságuk védelme érdekében. Ennek érdekében: - Egyértelművé kell tenni, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely a személyiség más lényegi vonására (pl. faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra) irányul, és személyek e vonással rendelkező körére vonatkozik. - A szabályozás alapján a jogsértő ne hivatkozhasson eredményesen arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az igényt érvényesítő ellen irányult. 6) A Törvény erősítse a jóhiszemű, etikusan eljáró sajtónak a korrekt módon történő tájékoztatás biztosításában betöltött szerepét. Ennek érdekében: - A jogalkotó tegyen különbséget az etikátlan, illetve a kifejezetten jogellenes magatartásra és a korrekt sajtótudósításra vonatkozó szabályozás között. Általában továbbra is fenn kell tartani a valótlan tény állításával, híresztelésével kapcsolatos sajtóhelyreigazítás jogintézményét. Ugyanakkor ne fenyegesse sajtóhelyreigazítás az újságírót, illetőleg a szerkesztőséget a nyilvános rendezvényről, a forrás megjelölésével közölt tudósítás tényállítása vonatkozásában, mivel az ilyen híradással a sajtó nem az idézett mondatok valóságtartalmáért, hanem a közlés az idézés korrekt voltáért tartozik felelősséggel. 7) A Törvény tegye egyértelművé, hogy a közpénzek felhasználásáról döntő szerződések nyilvánossága nem hiúsítható meg az üzleti titokra való hivatkozással. Ennek érdekében: - Az üzleti titok védelemben részesítés feltételei pontosításra kerülnek annak érdekében, hogy a közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságához fűződő jogok ne sérüljenek. 8) A Törvény szabályozza a jogi személyek közös szabályait

6 6 Ennek érdekében: - Azokra a rendelkezésekre van szükség (a túlszabályozást és az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényi szabályozás ismétlését elkerülve), amelyek a jogi személy fogalmának lényegadó vonásait jelentik. - Garanciális jelentősége van annak, hogy a törvényhozó fenntartsa a hatályos Ptk. azon előírásait, amelyek az állam magánjogi kötelezettségvállalásainak kikényszeríthetőségét biztosítják. - A jogi személyek körét indokolt bővíteni egy új, sajátos jogi személy típussal, az alapítványi részvénytársasággal, amely jótékony, közérdekű célokat részben nyereségérdekelt módon valósítaná meg. - Noha várhatóan az alapítványok a jövőben is jelentős részben közérdekűnek minősíthető célt fognak szolgálni, a Ptk. tegye lehetővé a jogszerű más célra történő alapítványrendelést is. Az alapítványrendelés így köz és magáncélra egyaránt történhet. A közérdekűséget az adó-és egyéb kedvezményeket szabályozó jogszabályok fogják elismerni. A cél tartósságának követelménye is megszűnik. Az alapítványrendelésnek véglegesnek, visszavonhatatlannak kell lennie és a cél dönti el, hogy szükség van-e tartósságra is. - Alapítvány az új Ptk. alapján sem hozható létre kifejezetten gazdasági tevékenység folytatására. A jövőben az alapító erőteljesebb jogosítványokkal rendelkezzék majd az alapítvány működését illetően, mint jelenleg. 9) A Törvény Családjogi könyve méltányos és egyben gyakorlatias megközelítést érvényesítsen a családjogi, így különösen az élettársi kapcsolatok szabályozásában. Ennek érdekében: - Az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga épüljön be az új Polgári Törvénykönyvbe, elfogadva és részben a szabályozási körébe vonva az ún. tényleges családi kapcsolatokat (az élettársi jogviszonyt, a mostoha szülő-mostoha gyermek, nevelőszülő-nevelt gyermek közötti viszonyt). - Előtérbe kell helyezni a családi jogviták megegyezésen alapuló rendezését, a közvetítői eljárás bekapcsolásával. - A szabályozás tekintse önálló házassági bontási oknak a házastársak végleges és befolyásmentes akaratnyilatkozatát, annak törvényes feltételei közül hagyja el a közös vagyon megosztásában való megállapodást. Ilyen esetben nincs szükség perre, hanem törvényben szabályozott nemperes - anyakönyvezetői vagy bírói (a Javaslat két változatot tartalmaz)- eljárás keretében gyorsan és olcsón lefolytatható lenne az eljárás a bíróság tehermentesítése mellett. - A törvényhozó vezesse be az anyakönyvezetőnél regisztrált élettársi jogviszony kategóriáját, mint olyan lehetőséget, amellyel mindazok az emberek élhetnének, akik bár nem kívánnak vagy nem képesek házasságot kötni egymással, ugyanakkor azonban igényt tartanak arra,

7 7 hogy kapcsolatuk hatósági nyilvántartásban is rögzítésre kerüljön. A Ptk. a regisztrált élettársi kapcsolat tényéhez egyebek között az alábbi jogkövetkezményeket fűzze: az élettársi tartás, valamint a vagyonjogi kérdésekben a regisztrált élettársra a házastársra irányadó szabályokat lehessen alkalmazni; a regisztrált élettárs után az öröklési jogi rendelkezések ne térjenek el a házastárs halála után alkalmazandó örökjogi szabályoktól; 10) Az új Törvényben a gazdasági forgalom igényeinek megfelelően alakuljon a tulajdonjog tárgyának szabályozása Ennek érdekében: - Az új Ptk. alapján a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és a számlapénzre, az értékpapírra, az értékpapír által megtestesített, annak önállóan forgalomképes egyes részjogosítványaira, a szövetkezet és a korlátolt felelősségű társaság üzletrészére, a törvényben meghatározott egyes vagyoni értékű jogokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. 11) A Törvény erősítse az ún. lakásmaffia ügyekkel szembeni jogi védelmet. Ennek érdekében: - Az ún. telekkönyvi elbirtoklás, a jóhiszemű szerzés, az ingatlanra vonatkozó tartási szerződés szabályozásának fokozott védelmet kell biztosítania a lakásmaffia jelenségekkel szemben. 12) A Törvény tartalmazza a korszerű ingatlan-nyilvántartási rendszerhez igazodó polgári jogi szabályokat. Ennek érdekében: - Egyértelművé kell tenni a törvényjavaslat indokolásában, hogy nincs olyan jogalkotói szándék, amely alapján az ingatlan-nyilvántartás a bíróság közvetlen felügyelete alá kerülne. Azt is rögzíteni kell, hogy a törvényhozó nem választja szét a telekkönyvi és az ún. kataszteri nyilvántartást. - A Ptk. tartalmazza az ingatlan-nyilvántartás elveit, anyagi jogi szempontból alapvető jogintézményeit, valamint az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) elbirtoklás szabályát. 13) Az új Törvény szenteljen fokozott figyelmet a fogyasztók védelmének; az új Ptk. alkalmazásában a fogyasztói szerződéssel azonos megítélés alá kerüljenek azok a szerződések, amelyeket legalább középvállalkozások kötnek legfeljebb mikró vállalkozásokkal vagy alapítványokkal, egyesületekkel. Ennek érdekében:

8 8 - Az új Ptk. csökkentse a fogyasztók kiszolgáltatottságát. - Az egyes szerződések között a Kódex tartalmazza a fogyasztóknak fokozott védelmet biztosító fogyasztói szerződéseket (pl. fogyasztói kölcsönszerződés, fogyasztói kezességi szerződés, fogyasztói zálogszerződés). - A Törvény írja elő, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik az általános szerződési feltételeket (alkalmazásuk kezdő időpontját legalább hatvan nappal megelőzően) az azokat kialakító fél a honlapján tegye megismerhetővé. - Közszolgáltatási szerződéseknél a blankettát előzetesen véleményezze fogyasztóvédelmi szempontból az érdekelt hatóság. - A szabályozást úgy kell átalakítani, hogy ennek nyomán egyes, jelenleg általános hatállyal alkalmazandó tiltásokat csak a fogyasztói szerződéseknél és a közpénzek felhasználásánál kelljen figyelembe venni. - Így például a jó erkölcsbe ütköző szerződés, valamint a feltűnő értékaránytalanság szabályozásának általános érvényű fenntartása nem indokolt a tilos szerződés, illetve az uzsorás szerződés mellett. - A vételi és az eladási jog szabályozásánál főszabályként ne maradjon fenn az egyoldalú jog kikötésére vonatkozó időbeli korlátot megállapító hatályos rendelkezés. Indokolt azonban, hogy a fogyasztói szerződések esetében Ptk. rögzítse, hogy a vételi és eladási jog ha a törvény eltérően nem rendelkezik a fogyasztó terhére nem köthető ki a törvényben meghatározottnál hosszabb időszakra. - A törvény biztosítsa, hogy a Ptk hatókörén belül a fogyasztókra irányadó szabályokat ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az egyébként fogyasztónak nem minősülő mikro- és kisvállalkozásokra, valamint non profit szervezetekre is alkalmazni lehessen. - Ha a gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében eljáró legalább középvállalkozás az egyik szerződő fél és alapítvány, egyesület, mikró vállalkozás a másik (e fél tekintetében nem vizsgálandó, hogy a gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül járt-e el), akkor - ha a Ptk. másként nem rendelkezik - a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (A kellékszavatosság, jótállás fogyasztóvédelmi szabályai csak a szűk értelemben vett fogyasztóra vonatkoznának). 14) Az új Törvény tartalmazza a versenyeztetés során alkalmazható szabályokat annak érdekében, hogy mindazon esetekre, amikor törvény a versenyeztetést nem teszi kötelezővé, a Ptk. modellt adjon a felek számára. Ennek érdekében: - A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó személyeknek, vállalkozásoknak is módjuk van arra, hogy saját beszerzéseik során versenyeztetéssel válasszák ki szerződő partnerüket. Ilyen esetekben a kiíró a tervezett rendelkezések értelmében kötelező néhány szabály által behatároltan szabadon határozhatja meg a versenyeztetés szabályait.

9 9 - A jogbiztonság érdekében rögzíteni kell, hogy. csak kisegítő jelleggel, akkor alkalmazhatják a felek a Ptk. versenyeztetési eljárás során történő szerződéskötési szabályait, ha törvény eltérően nem rendelkezik. (Lásd a koncessziós törvény, a közbeszerzési törvény, az államháztartási törvény versenyeztetési előírásait.) 15) Az új Törvény egyfelől őrizze meg a hitelbiztosítékokra vonatkozó szabályozás terén az elmúlt tíz év jogfejlődésének eredményeit, másfelől hasznosítsa a külföldi modellek és a jogegységesítéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek ajánlásait, annak érdekében, hogy fokozza a hitelezés biztonságát, ezáltal javítsa a hitelhez jutás feltételeit és növelje a gazdaságban rendelkezésre álló hitel nagyságát. Ennek érdekében: - A korábbi felvetésektől eltérően figyelembe véve a Bankszövetség és pl. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara álláspontját is megőrzendő az önálló zálogjog intézménye. Szükség van arra, hogy a közjegyzői kamara fenntartsa és működtesse a zálogjogi nyilvántartást. - Maradjon fenn tartalmi korrekciókkal a vagyont terhelő zálogjog és az ingó zálogjogi nyilvántartás azzal, hogy az ingó és a vagyont terhelő zálogjog alapításánál megszűnik a közokiratba foglalás általános követelménye (ügyvédi ellenjegyzésre vagy közokiratba foglalásra csak a nagy értékű zálogszerződések esetében van szükség). - Az előterjesztő úgy foglal állást, hogy nem támogatná más törvényeknek a zálogjog jogintézményének hatékonyságát csökkentő módosítását. Ilyen lenne a csődtörvény rendelkezéseinek olyan változtatása, amely alapján a zálogjoggal biztosított követeléseknek csak egy részét lehetne érvényesíteni az adós felszámolása esetén. Hangsúlyozandó, hogy a Világbank szeptemberi Doing Business in 2008 tanulmánya kiemelten pozitív jelenségként említi az elmúlt két évben megvalósított, a zálogjogosult helyzetét védő szabályokat. - Gondoskodni kell arról, hogy a zálogjogi nyilvántartásba a bejegyzésre kerülő információk bárki számára ingyenesen, elektronikus úton megismerhetők legyenek. - A zálogjogi szabályok vegyék át szerepét, ezért szűnjön meg az óvadék jogintézménye. Új jogintézményként kerüljön bevezetésre a zálogjogi meghatalmazott. - A fiduciárius szerződések jogi megítélésével kapcsolatos bizonytalanságot meg kell szűntetni. 16) A Törvény erősítse a szerződési fegyelmet, csökkentse a körbetartozások kialakulásának a veszélyét. Miközben fontos követelmény, hogy a szerződési szabadságot korlátozó szabályok lebontásra kerüljenek, éppoly fontos, hogya szerződések teljesítését erősítő új megoldások is helyet kapjanak a Javaslatban a hazai vállalkozások helyzetének javítása érdekében. Ennek érdekében:

10 10 - Az új Ptk-ban is fenn kell tartani a körbetartozások visszaszorítása első félévében elfogadott rendelkezéseket, így a vállalkozók számára biztosított a törvényes zálogjogot az építési (kivitelezési) szerződéssel érintett ingatlanon. - Az új Ptk. szűkíti annak a lehetőségét, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő vállalkozó terhére a megrendelő az engedményezést, a követelés faktorálásának lehetőségét kizárja vagy korlátozza. - A vállalkozási-kivitelezési szerződési szabályokat úgy kell átalakítani, hogy azok a vállalkozó igényeit, helyzetét is figyelembe vegyék (például a megrendelő azonnali hatályú felmondásának következményeit). - Létre kell hozni - külön törvényben szabályozott keretek között - azt a nyilvántartást, amely a gazdasági forgalom számára megfelelő eligazítást ad a szerződő partnerről, a jogerősen megállapított szerződésszegésének tényéről. - A gazdasági forgalom biztonságának erősítése érdekében lehetővé kell tenni a közhiteles nyilvántartásokba történő ingyenes, online betekintést. 17) Az új Törvény mindazon esetekben, ahol speciális érdek nem szól a korlátozás mellett, biztosítson mind nagyobb teret a szerződési szabadság, a tulajdonosi autonómia számára. Ennek érdekében: - A tulajdonnal való szabadabb rendelkezés biztosítása érdekében közös tulajdon esetén a felek állapodhassanak meg úgy is, hogy az egész dolog tulajdonjogának átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz nincs szükség egyhangú döntésükre. - Legyen lehetőség a szerződéses haszonélvezet átruházására. - Az eladási és a vételi opciónál főszabályként szűnjék meg az időkorlát. - A fogyasztói szerződésekre korlátozódjék az előszerződés szerinti feltételek bírói módosításának lehetősége. - Indokolt módosítani azt az idejétmúlt rendelkezést, hogy bírósági úton nem érvényesíthető a játékból vagy fogadásból eredő követelés, kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le. 18) A Törvény a jogbiztonság erősítése, a gazdasági forgalom biztonságának növelése érdekében határozza meg az ügyész szerepét, szabályozza a gyakorlatban is bevált, de a hatályos Ptk-ban nem nevesített szerződéstípusokat, tegye lehetővé a szerződés átruházást, szabályozza az első ajánlat jogát, az értékpapír kölcsönzést és letétet. Ennek érdekében:

11 11 - A közérdek, a jogszerűség, a forgalom biztonság szempontjainak érvényesítése érdekében továbbra is indokolt az ügyész magánjogi szerepét fenntartani például az alapítványok, egyesületek törvényességi felügyelete, a tisztességtelen általános szerződési feltételek vagy a környezeti károkozás miatti közérdekű keresetindítás szabályozása során. - Kerüljön az új Ptk-ba az üzleti életben kialakult gyakorlatnak megfelelő szabályozással lízing (mind az operatív, mind a pénzügyi) és a faktoring szerződés. - Épüljön be az új Kódexbe az értékpapír kölcsönzés és az értékpapír letét szabályozása. - Legyen lehetőség - az engedményezés és a tartozásátvállalás mellett - a szerződéses jogviszony egészének átruházására. A törvény teremtse meg korlátozott dologi jogként a bizalmi vagyonkezelési jog szerződéses alapításának lehetőségét. - Tegye lehetővé az új Kódex, hogy a tulajdonos kötelezettséget vállaljon arra, hogy tulajdona eladása előtt először meghatározott jogosult számára tesz vagy először tőle kér ajánlatot (az első ajánlat joga). - A fedezetelvonó szerződésekre vonatkozó szabályozás írja elő, hogy a fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztét követően a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyletet kötő fél rosszhiszeműségét kell vélelmezni. - A forgalom biztonsága érdekében indokolt az írásba foglalás érvényességi feltételként előírása az engedményezésnél, tartozásátvállalásnál, tartozáselismerésnél, de nem szükséges a közokirati forma megkövetelése. 19) A Törvény fokozottan védje a tartási szerződések, életjáradéki szerződések gyakran kiszolgáltatott helyzetben levő jogosultjait. Ennek érdekében: - Figyelemmel arra, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy különböző pénzügyi intézmények ingatlan tulajdonjogának átruházása ellenében vállalnak életjáradék fizetési kötelezettséget, gondoskodni kell arról, hogy a biztosítási jellegű kockázatot magában hordozó életjáradéki szerződések eleget tegyenek azoknak a garanciális feltételeknek, amelyek biztosítási szerződések esetén irányadók. - Az ellenszolgáltatásként átruházott ingatlan esetében a jogosult, illetve a kedvezményezett érdekeinek védelmében szigorúbb követelményeket kell támasztani arra az esetre, ha kötelezettség teljesítésére bármely okból nem kerülne sor, viszont lehetővé kell tenni a kötelezett számára, hogy a megszerzett ingatlant terhelő jogok helyett más megfelelő biztosítékot ajánljon fel a tartási kötelezettsége teljesítésének fedezetéül. - Abban az esetben, ha a tartási kötelezettség fejében ingatlan tulajdonjogának átruházására kerül sor, a jellemzően idős korú szerződő fél érdekeinek védelmében a törvény írja elő a kötelező ügyvédi ellenjegyzést, vagy közokiratba foglalást. A tartási vagy haszonélvezeti jog kerüljön feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban.

12 12 - Úgy kell kialakítani a szabályozást, hogy az öröklési jogi rendelkezések ne hassanak a tartási szabályok ellen, ne tegyék ellenérdekelté az eltartót a tartási szerződés megkötésében. 20) A Törvény korszerűsítse a kártérítési és kártalanítási jogot. Ennek érdekében: - A Javaslat két változatot tartalmaz a szerződésen kívüli károkozás szabályozására - az A/ változat fenntartja a hatályos szabályt, vagyis a kárt okozó azzal mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; - a B/ változat a hatályos szabályozás szerinti speciális mentesülési esetet emeli a főszabály rangjára: kimentésre csak az ad lehetőséget, ha bizonyítja, hogy a kár érdekkörén kívüli elháríthatatlan okra vezethető. - A szerződésszegésért való kárfelelősséget - összhangban a nemzetközi gyakorlattal - szigorúbb alapra helyezi a Javaslat: a szerződésszegő fél csak akkor mentesüljön, ha bizonyítja, hogy a kár az érdekkörén kívüli elháríthatatlan okra vezethető vissza és a szerződéskötéskor nem kellett azzal számolnia. - A Javaslat fenntartja a teljes kártérítésre vonatkozó szabályozást azzal, hogy a bíróság számára nagyobb lehetőséget biztosít a méltányossági szempontok érvényesítésére. - A jogosult igényérvényesítését indokolatlanul korlátozó rendelkezések eltörlését tartalmazza a javaslat (pl. a környezeti károkozás, baleseti járadék, életjáradék, tartás esetében). 21) A Törvény tulajdonosítson kiemelt fontosságot a környezeti károkozás jogkövetkezményeinek elhárítását szolgáló jogi megoldásoknak. Ennek érdekében: - A Ptk. mondja ki azt, hogy a károkozóval egyetemlegesen felel az a személy, aki, illetve amely a károkozóban minősített többséget biztosító befolyással (vagyis legalább 75 %-ot meghaladó szavazati joggal) rendelkezik. - A károsult követelhesse a jogerős marasztaló határozatnak a károkozó költségén történő közzétételét. - A környezeti károkozás miatt a nem vagyoni károk reparációja érdekében sérelemdíj iránti igényt lehessen előterjeszteni. - A civil szervezetek, az ügyész és - ha az erre vonatkozó külön törvény erre lehetőséget ad - akkor a jövő nemzedék országgyűlési biztosa közérdekű keresetet terjeszthessenek elő a környezet károsítóval szemben.

13 13 22) A Törvény az öröklési jog szabályait úgy módosítsa, hogy azok mind a célszerűség, mind a méltányosság követelményének eleget tegyenek. Ennek érdekében: - Indokolatlan fenntartani, hogy a túlélő házastársat az örökhagyó valamennyi vagyontárgyán haszonélvezeti jog illesse meg, kivéve természetesen ha az örökhagyó végrendeletileg kifejezetten így rendelkezik. A méltányosság követelményét kielégítené, ha a túlélő házastárs haszonélvezeti joga az általa lakott, illetve használt ingatlanra és ingóságokra vonatkozna. - A gyakorlati tapasztalatok azt indokolják, hogy a túlélőházastársat (regisztrált élettársat) a törvényes öröklés rendjében egy ún. gyerekrész illesse meg. 23) A Törvény az államot terhelő közszolgáltatásként írja elő a közhiteles nyilvántartásokba való ingyenes betekintés biztosítását. Ennek érdekében: - Biztosítani kell az elektronikus úton történő ingyenes betekintés lehetőségét a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, az ingó zálogjogra vonatkozó nyilvántartás, valamint az alapítványok és a társadalmi szervezetek nyilvántartására vonatkozásában. Ily módon az állampolgárok és szervezeteik a Ptk. hatálya alá (is) tartozó jogügyleteik megkötése során korlátozás nélkül támaszkodhatnának a közhiteles nyilvántartásokra, csökkenthető lenne a visszaélések száma, a jogsértések kockázata. II. A Kormányprogramhoz való viszony A Kormányprogram értelmében: Ebben a kormányzati ciklusban az Országgyűlés elé terjesztjük az új, korszerű Polgári Törvénykönyvet, amely kiszámítható és stabil szabályozási hátteret nyújt a vállalkozások és a magánszemélyek számára. A folyamatban levő kodifikációs munka a Kormányprogram e célkitűzésének megvalósítását szolgálja. III. A kodifikáció előzményei és további menete 1) Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése érdekében az 1050/1998 (IV. 24.) Korm. határozatnak megfelelően alakultak meg azok a munkacsoportok, amelyek az adott terület legjobb szakemberei bevonásával előkészítették egy-egy témakör koncepciójának tervezetét. A széles körű vita alapján átdolgozott Koncepciót januárjában a Kormány elfogadta; a Koncepció (és a normaszöveg kidolgozásához vezérfonalul szolgáló részletes tematika) alapján került sor az új Polgári Törvénykönyv normaszöveg tervezetének kidolgozására. Ezt a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságban viták követték, majd az észrevételek alapján sor került a javaslatok és indokolásuk átdolgozásra, kiegészítésre. A Vékás Lajos által vezetett Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság felhatalmazása alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium során könyvenként a Kötelmi Könyvet több részben mindenki számára hozzáférhetővé tette az új Polgári Törvénykönyv első tervezetének és indokolásának teljes szövegét, mintegy

14 t, több száz oldalt. A vitára bocsátott Javaslatra több száz írásos észrevétel érkezett, amelyekre figyelemmel sor került a Javaslat átdolgozására. 2) őszén megkezdődött új szakaszban a Kódex előkészítésének folytatását a kodifikációs bizottságoktól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át, ahol elkészült a jelen előterjesztéshez mellékelt Javaslat. 3) A Javaslat szakmapolitikai és közigazgatási egyeztetésre október-novembereben kerül sor, majd decemberére elkészül a Kormányhoz benyújtandó normaszöveg, amely elején kerül az Országgyűléshez. Figyelemmel arra, hogy a kódex tervezetét szinte valamennyi országgyűlési bizottságnak meg kell tárgyalnia, indokolt, hogy a tavaszi ülésszakon csak a tervezet általános vitájára kerüljön sor. Ezt követően őszén a részletes vita lefolytatása után az Országgyűlés határozhatna az új Polgári Törvénykönyv elfogadásáról. 4) Tekintettel az új kódex által bevezetni tervezett változtatásokra, az elfogadása és hatályba lépése között mintegy egy éves felkészülési időt indokolt biztosítani az érintettek (gazdálkodó szervezetek, bíróságok, más jogalkalmazók) számára. Ez azt jelenti, hogy január elsején léphetne hatályba a törvénykönyv. Az elfogadástól a hatályba lépésig tartó időszakban kell kidolgozni, illetőleg az elfogadott kódexre figyelemmel véglegesíteni szükséges a kapcsolódó új és módosuló törvényeket, más jogszabályokat, valamint ki kell alakítani az új Kódex életbelépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Ezt egy olyan külön törvénynek (Ptké.) kell tartalmaznia, amely a törvénykönyvvel egyidejűleg lép hatályba. A Ptké. előkészítését már ebben az évben megkezdődik, február végéig elkészül a Kormányhoz benyújtandó normaszöveg, amelynek elfogadásáról tavaszi ülésszakán dönthet az Országgyűlés január elsejei hatályba lépés érdekében. IV. Gazdasági és társadalmi hatások Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során abból indokolt kiindulni, hogy A rendszerváltozás óta eltelt időszakban a leginkább érzékelhető változás a magánjog területén a piacgazdaság üzleti jogával és az emberi jogi, személyiségvédelmi részével (személyhez fűződő jogok védelme, családjog, öröklési jog) kapcsolatban tapasztalható. Az emberek személyes viszonyait érintő kérdések szabályozása során szociális érzékenységre van szükség, valamint az alapjogok, alkotmányos jogok, emberi jogok indokolt, az elérni kívánt céllal arányos legkisebb mértékű korlátozására kerülhet csak sor. Így az új Polgári Törvénykönyvnek erősítenie kell a korlátozottan cselekvőképes emberek jogi védelmét, méltóságát; alapvető jogaik korlátozását a feltétlenül szükséges esetekre és mértékre kell szorítani. Piacbarát szabályozásával az új Ptk-nak bátorítania kell az embereket és a szervezeteket arra, hogy a piac tevékeny, kockázatot is vállaló szereplőivé váljanak. A fogyasztói státusz emellett továbbra is fokozott jogi védelmet igényel. A szabályozandó jogterületekre figyelemmel az egyes könyvek eltérő részletezettségű szabályozást igényelnek: például a gazdasági élet viszonylag gyorsan avuló joga kevésbé részletes szabályozást tesz szükségessé, mint más területek.

15 15 RÉSZLETES ISMERTETÉS I. Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése érdekében az 1050/1998 (IV. 24.) Korm. határozatnak megfelelően alakultak meg azok a munkacsoportok, amelyek az adott terület legjobb szakemberei bevonásával előkészítették egy-egy témakör koncepciójának tervezetét. Számos alapozó tanulmány készült, amelyek megjelentek, illetve megjelennek egy külön erre a célra létrehozott folyóiratban (Polgári Jogi Kodifikáció HVG-Orac Kiadó). A Koncepció egyes részeinek előkészítése a munkacsoportokban zajlott, az elkészült anyagokat megvitatta a munkacsoport vezetőkből álló Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság (a továbbiakban: Szerkesztőbizottság), majd az átdolgozást követően a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság (a továbbiakban: Főbizottság). A Főbizottság vezetője Vékás Lajos egyetemi tanár, tagjai: a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, az igazságügy-miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a Magyar Jogászegylet elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Rendhagyó módon a teljes, a több mint 200 oldalas Koncepció tervezetet megjelentettük a Magyar Közlönyben azzal a felhívással, hogy a jogásztársadalom és minden érdekelt tegye meg módosító és kiegészítő észrevételeit. A javaslatok alapján átdolgozott Koncepciót januárjában a Kormány elfogadta; a Koncepció (és a normaszöveg kidolgozásához vezérfonalul szolgáló részletes tematika) hozzáférhető a Magyar Közlöny különszámában, valamint magyarul és angolul az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján is. Az új Polgári Törvénykönyv normaszöveg tervezetének kidolgozását szerkesztőbizottsági viták követték, majd az észrevételek alapján sor került a javaslatok és indokolásuk átdolgozásra, kiegészítésre. A Főbizottság végén felhatalmazta az igazságügyminisztert az új Kódex első normaszöveg-tervezetének és indokolásának könyvenként, havonta történő közrebocsátására, elsősorban elektronikus formában. A törvénykönyv ugyanis könyvekből fog állni: a bevezető rendelkezések, a személyek, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog, az öröklési jog és a záró rendelkezések könyvéből. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) során könyvenként a Kötelmi Könyvet több részben mindenki számára hozzáférhetővé tette az új Polgári Törvénykönyv első tervezetének és indokolásának teljes szövegét (a továbbiakban: Javaslat), mintegy t, több száz oldalt. Az egyes kötetek olvashatóak és letölthetőek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján. Erre a tényre és az észrevételezés, javaslattétel lehetőségére közvetlenül, levélben felhívtuk az érdekelt szervezetek figyelmét, MTI közleményt jelentettünk meg, valamint a sajtó útján is tájékoztatást adtunk. Emellett a Polgári Jogi Kodifikáció című folyóiratban indokolással megjelentetjük az egyes kötetek legfontosabb változtatásokat tartalmazó részeit és az azokhoz kapcsolódó vitaanyagokat. Több száz írásos észrevétel érkezett, amelyeket egy külön kötetben rendszereztünk.

16 16 Felkértük levélben és a sajtó útján a bíróságokat, a jogász- és egyéb szakmai, érdekképviseleti szervezeteket, kamarákat, hogy szervezzenek vitákat, és azok eredményeiről adjanak tájékoztatást, valamint vegyenek részt az IRM által szervezett szakmai rendezvényeken. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabb szakmai rendezvényeket, konferenciákat, vitanapokat (zárójelben jelezve a szervezőket): biztosítási szerződések (IRM), hitel- és számlaszerződések (IRM), várható változások a zálogjog szabályozásában (Magyar Országos Közjegyzői Kamara), az új Ptk. tervezte (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara), fuvarjogi és kapcsolódó szabályok (Közlekedéstudományi Egyesület), szellemi alkotások jogát érintő szabályok (IRM), értékpapírok (IRM), személyhez fűződő jogok, sajtó-helyreigazítás (ELTE), a polgári jog és jogrendszerbeli összefüggései (ELTE), Ptk. hitelbiztosítékok (IRM), a Ptk. Javaslat általános vitája (ELTE), a Ptk. Javaslat általános vitája (Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar), Szerződések (Miskolci Egyetem Jogi Kara), kártérítés (Pécsi Ítélőtábla), szerződések (Szegedi Ítélőtábla), Családjogi Könyv és Öröklési jogi Könyv (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács) Országos Érdekegyeztető Tanács Munkajogi Bizottsága megvitatja a javaslatot különös tekintettel a Második és az Ötödik Könyvre, IRM vitanap: Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Jogtudományi Intézet. A Magyar Jogászegylet és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közös szervezésében régiónként megvitatták a Javaslatot a régió bírái, ügyészei, ügyvédei, jogtanácsosai, egyetemi szakértői a Javaslat előkészítői bevonásával Pécset, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Budapesten, Győrben. Majd május 17-én a Jogász Vándorgyűlés fő témája a régiókban lezajlott viták összegezéseképpen az új Polgári Törvénykönyv tervezetének véleményezése volt, különös tekintettel a szerződések általános szabályaira. A őszén megkezdődött új szakaszban a Kódex előkészítését a kodifikációs bizottságoktól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át. Az észrevételek jelentős részének figyelembevétele, illetőleg az igazságügyi tárca véleménye, továbbá a Kormánykabinet állásfoglalása alapján kialakult normaszöveget a közigazgatási egyeztetésre bocsátást megelőzően egyeztettük a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Biztosítók Szövetsége, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, Gazdasági Versenyhivatal (GVH)

17 17 Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Központ a Mentális Sérültekért Alapítvány (MDAC) Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magyar Helsinki Bizottság Magyar Leasing Szövetség Magyar Faktoring Szövetség Magyar Franchise Szövetség Közlekedéstudományi Egyesület képviselőivel. Az így kialakult Javaslat kerül október-novemberében szakmapolitikai és közigazgatási egyeztetésre. II. Javaslatban foglaltak részletes ismertetése Alapelvek 1) A Bevezető rendelkezések között megfogalmazott alapelvek tömören kifejezik a törvény egészének eszmei alapját, szellemiségét, és közvetlen segítséget adnak a jogalkalmazás számára. Az ítélkezési gyakorlatban az alapelvek mindenekelőtt a konkrét normák értelmezésénél jutnak szerephez, különösen akkor, ha a konkrét norma a bíróság számára kifejezetten mérlegelést enged. Fontos az alapelvek szerepe a törvény hosszú távra szánt szabályainak a változó viszonyokhoz történő alkalmassá tételében is. 1.1 A Javaslat tudatosan csökkenti a törvény általános alapelveinek számát. Magától értetődő voltuk miatt a Javaslat nem kölcsönöz normatív tartalmat a polgári jog olyan fontos elveinek, mint a magántulajdon alapvető jelentőségének vagy a magánautonómia védelmének elve. Egyebekben a Javaslat abból indul ki, hogy a polgári jogi vitákat elsősorban az adott kérdésre vonatkozó konkrét normák alapján kell eldönteni, az alapelvekre csak kisegítő jelleggel lehet hivatkozni, továbbá, hogy a Bevezető rendelkezések között csak a törvény valamennyi Könyvére vonatkozó elveket kell megjeleníteni. A Ptk. alapelvei közül a Javaslat nem mondja ki a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, mert abból indul ki, hogy a törvénynek elsősorban az alanyi jogok szabad gyakorlását kell biztosítania. 1.2 A Javaslat az egész törvényen végigható követelményként csak négy alapelvet fogalmaz meg. Ilyennek tekinti a törvény szabályainak értelmezésére vonatkozó általános tételt, a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, az adott helyzetben általában elvárható magatartás tételét és a joggal való visszaélés tilalmát. Kiegészítő jelleggel külön elveket fogalmaz meg a Javaslat egyes könyvek élén is. Mindenekelőtt a családjogi viszonyok sajátosságaira tekintettel külön elvek is érvényesülnek a családjogi szabályokat tartalmazó könyvben.

18 18 A Bevezető rendelkezések között elhelyezett konkrét tényállásokra illő normák csak általános jelentőségüknél fogva kapnak itt helyet, de a jogalkalmazásban játszott konkrét szerepük nem különbözik a Javaslat további könyveiben elhelyezett normák funkciójától. Ilyennek tekinthetők a jogszabály által megkívánt jognyilatkozatnak joggal való visszaélésként értékelendő megtagadását szankcionáló szabály és a saját felróható magatartásra előnyök szerzése végett történő hivatkozást tilalmazó rendelkezés. Ezek a normák szemben a többi bevezető rendelkezéssel konkrét polgári jogi igények jogalapját képezik. Konkrét rendelkezésnek tekinthető a polgári jogi alanyi jogok érvényesítésének bírósági útjára vonatkozó szabály is. 1.3 A Javaslat értelmezési alapelve tudatosan kerüli az értelmezési szempontok kimerítő felsorolását. Az értelmezési alapelv szerepe elsősorban az, hogy a konkrét normák alkalmazása ne vezethessen az Alkotmány, az alkotmányos szabályok és magának a törvény egészének rendeltetésével ellentétes eredményre. Az értelmezés a bíróságok érdemi munkája a jelenlegi gyakorlattal összhangban. A Ptk. korábban úgy fogalmazott, hogy "rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni." A rendszerváltás utáni módosítás a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével való összhangot követelte meg, de ez az önmagában helytálló módosítás nem ad valóságos útmutatást az értelmező bíróságnak. Emellett nem veszi figyelembe az elmúlt közel két évtized alkotmánybírósági tevékenységét és annak hatását a bíróságok jogalkalmazó tevékenységére. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy az új Ptk-t az Alkotmánnyal összhangban, az ember méltóságát tiszteletben tartva és az igazságosság és méltányosság követelményét figyelembe véve kell értelmezni. Ez egyértelművé teszi, hogy kétség esetén az új Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság közel húsz éves alapjogi ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni. Ebből a szempontból mintegy felhívja az Alkotmánybíróság döntéseit és az ezen döntések mögött meghúzódó megközelítést, kívánatosnak tartott jogalkalmazói szemléletet. Kétségtelen továbbá, hogy ezen alapjogi értékeknek nem csupán a szerződési jog, de a kódex valamennyi részében (így pl. a személyhez fűződő jogok védelme kapcsán vagy a családjog szabályainak körében) relevanciájuk van. A Javaslat kiemeli az emberi méltóság elvét, amelynek át kell hatnia a törvény értelmezését is. A méltányosságra és igazságosságra utalás nem vezethet a pozitív jog félretételéhez, hanem azt jelzi, hogy a norma valódi rendeltetése betöltéséhez szükséges, hogy az igazságosság és méltányosság "szűrőjén" át alkalmazza azt a bíróság. A Javaslat a hatályos Ptk.-hoz hasonlóan a törvénynek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: az ilyen viszonyokat rendező egyéb szabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. E tétel biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák alkalmazása ne kerülhessen szembe a törvény céljával. 1.4 A Javaslat fenntartja a Ptk.-nak a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megfogalmazó alapelvi tételét, amely ma számos nemzeti kódexben és jogegységesítő tervezetben így az Európai Szerződési Jog Alapelveiben (a továbbiakban: Európai Alapelvek) egyaránt elismert magatartási mérce. [Ez az alapelv etikai megalapozottságú általános és objektív zsinórmértéket fogalmaz meg a polgári jogi viszonyokban követendő eljáráshoz, és a felek kölcsönös bizalmának garanciáját jelenti. Fontos szerepe van ennek a követelménynek a piacgazdaságban érvényesülő magánautonómia szociális szempontokból történő korlátozásánál is. A döntési és cselekvési szabadságot biztosító

19 19 magánautonómia a kölcsönös bizalom elvével kapja meg kiegyensúlyozott tartalmát. A magánautonómia elve és a jóhiszeműség és tisztesség követelménye szorosan összetartoznak tehát, és a törvény alappilléreit képezik. Az alapelv tartalmi kitöltéséhez és gyakorlati alkalmazásához az általános forgalmi szokások és az adott felek közötti üzleti gyakorlat nyújtanak jelentős támpontokat. 1.5 Az adott helyzetben általában elvárható eljárás (magatartás) elvét is fenntartja a Javaslat, noha az hasonló mércét állít fel a polgári jogi viszonyokban követendő eljáráshoz, mint a jóhiszeműség és tisztesség követelménye. A Ptk. bírói gyakorlata ugyanis szilárd alapokat alakított ki ennek az elvnek az alkalmazásánál, és a Javaslat is számos olyan szabályt tartalmaz, amely az adott helyzetben általában elvárható, azaz a fel nem róható magatartás követelményére épül. Az alapelvként történő kiemelés azoknál a szabályoknál jut szerephez, amelyek az elvárhatóság követelményszintjét nem konkretizálják. Az elvárhatóság mértékét az adott helyzetben általában formulában megfogalmazott tipizált követelményszint határozza meg minden olyan szabály esetében, amely az elvárhatóság vagy a megfelelőség követelményét támasztja, hacsak az illető szabály más (rendszerint: szigorúbb) mércét nem támaszt. Ebben az értelemben az elvárhatóság valamennyi polgári jogi viszony tekintetében általánosan érvényesülő követelményszintet határoz meg. A Ptk. bírói gyakorlata bizonyítja, hogy az elvárhatósági mérce tipizált követelménye rugalmas és árnyalt jogalkalmazást tesz lehetővé. Azoknál a szabályoknál, amelyek az elvi követelmény megismétlésével maguk határozzák meg az elvárhatóság követelményszintjét, az alapelvi tételre történő külön hivatkozásra természetesen nincs szükség. 1.6 A Ptk. bírói gyakorlatában bevált, ezért a javaslat is a Bevezető rendelkezések között mondja ki a nemo suam turpitudinem allegans auditur tételét. E szabály szerint saját mulasztására, késedelmére, szerződésszegésére vagy más felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Fenntartja a Javaslat azt a rendelkezést is, hogy az igényérvényesítő fél felróható magatartása nem zárja ki a másik fél felróható magatartására történő hivatkozás lehetőségét. E szabály mindenekelőtt azzal a következménnyel jár, hogy önhiba esetén is mód van a másik fél felróható magatartása miatti igényérvényesítésre, legfeljebb az igény mértéke csökken az önhiba miatt. 1.7 A Javaslat az alanyi jogok szabad gyakorlásának elvéből indul ki. Elvi korlátként a Ptk.-hoz hasonlóan az egész törvényen végigható közös elvként fogalmazza meg ugyanakkor a joggal való visszaélés tilalmára vonatkozó általános tételt. Az elméleti kiindulópont is változatlan: a joggal való visszaélés kivételes jelenség az alanyi jogok gyakorlásánál, megállapítása esetében az adott alanyi jog gyakorlásának módja valósítja meg a visszaélést. A jogszabály által megkívánt jognyilatkozatnak bírósági ítélettel történő pótlása erőteljes beavatkozás a magánautonómia körébe. A Javaslat ezért csak mint végső lehetőséget tartja fenn a bíróságnak ezt a jogát. Az alkalmazás kivételességét egyébként már az a tény is garantálja, hogy a rendszerváltozás után jelentősen csökkent azoknak a jogszabályoknak a száma, amelyek jognyilatkozat adását kívánják meg. A megmaradt esetekben viszont változatlanul adekvát jogkövetkezménynek tekinthető a joggal való visszaélés ilyen formán történő szankcionálása. Természetesen vannak olyan helyzetek, amelyekben a joggal való visszaélés fogalmilag kizárt. Ez állapítható meg mindenekelőtt az illető jogalany diszkrecionális jogkörébe tartozó jognyilatkozatok megtagadásával kapcsolatban. Kizártnak tekinti a bírói gyakorlat a joggal való visszaélés lehetőségét például

20 20 szerződéskötési- vagy szerződésmódosítási nyilatkozat megtagadása esetén, örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges vagy gyermek láthatásával kapcsolatos szülői hozzájárulás megtagadásánál. 1.8 A Javaslat nem változtat a hatályos jogon: a polgári jogok érvényesítése elsősorban bíróság előtt történik. Fenntartja ugyanakkor a Javaslat törvényi kivétel biztosításának lehetőségét, és maga is tesz ilyen kivételeket, például a birtokvédelem szabályainál vagy egyes családjogi viszonyok védelménél. Mellőzi a Javaslat a választottbírósági eljárás alternatív alkalmazásának feltételeit meghatározó szabályt. Elegendő, ha a választottbíráskodásról szóló törvény tartalmaz ilyen rendelkezést. Személyek 2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettség vállalására is figyelemmel a gondnokság alá helyezésre vonatkozó rendelkezések érdemi átalakításra szorulnak. 2.1 A tervezett szabályozásnak összhangban kell állnia más országok progresszív gyakorlatával és a vonatkozó nemzetközi szabályozással, figyelemmel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R(99)4. számú ajánlására (továbbiakban: R(99)4- számú ajánlás) a cselekvőképtelen felnőttek jogi védelméről, illetve az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményben (továbbiakban: ENSZ Egyezmény) foglaltakra. Ennek megfelelően a szabályozást az arányosság, a legkevésbé korlátozó alternatíva, a cselekvőképesség vélelmének elve figyelembevételével kell kialakítani. A Magyarország által aláírt ENSZ Egyezmény szakít azzal a korábbi megközelítéssel, amely a fogyatékos személyeket úgy kezelte, mint akik nem tudnak a többiekkel azonos módon részt venni a társadalmi életben. Az ENSZ Egyezmény megerősíti, hogy a fogyatékos személyek olyan állampolgárok, akiknek joguk van saját életüket élni, elismeri, hogy cselekvőképességük a nem-fogyatékos személyekével azonos, amelyet a ratifikáló államok kötelesek biztosítani. Az ENSZ Egyezmény megközelítése szerint a fogyatékos személyeket az önálló életvitelhez szükséges, személyüket legkevésbé korlátozó támogatás illeti meg. Az R(99)4 Ajánlás 2. alapelvének (A jogi környezet rugalmassága) 4. és 5. pontja, valamint az azokhoz fűzött magyarázat is kiemeli, hogy a felnőtt személyek cselekvőképességének korlátozása különösen kiszolgáltatottá teszi őket, ezért valamely személynek nyújtott bármilyen segítő intézkedés csak olyan mértékű lehet, hogy az a személy cselekvőképességét ne vonja el. A R(99)4 számú Ajánlás 3. alapelvének 2. pontja szintén rögzíti, hogy az érintett személy védelme érdekében hozott intézkedés nem vezethet automatikusan a jogi cselekvőképesség megvonásához. 2.2 A fenti elvek figyelembevételével a Javaslat legfontosabb változtatásai a következők: bevezetésre kerülne a Ptk-ba a támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozattétel intézménye. A támogatott döntéshozatal a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújtana segítséget a rászorultnak jognyilatkozata megtételében. A támogatott döntéshozatali rendszer lehetővé tenné olyan esetekben is a segítségnyújtást, amikor az érintett személy nem feltétlenül szorul gondnokság alá helyezésre, mert képes nyilatkozatot tenni, csak a nyilatkozatából eredő következmények mérlegeléséhez segítségre van szüksége (a jelenlegi rendszer alapján gondnokság alá helyeznék).

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. PTK. I. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY Az új Ptk. megalkotásának folyamata Az új Ptk. elkészítésének célkitűzései magánautonómia

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MEGALKOTÁSÁNAK JELENLEGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MEGALKOTÁSÁNAK JELENLEGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON Sáriné Simkó Ágnes AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MEGALKOTÁSÁNAK JELENLEGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON Röviden az előzményekről A Magyar Köztársaság hatályos Polgári Törvénykönyve előkészítésének és elfogadásának

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Részletek a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményéből

Részletek a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményéből 2. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Polgári jog I. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig

Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Magyarország els magánjogi törvénykönyvét, a Polgári Törvénykönyvet

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Tájékoztató. Regisztráció

Tájékoztató. Regisztráció Tájékoztató A nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a akban: Hbnytv.) és a nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a akban: Hbnyr.) rendelkezései

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában:

A rendelet hatálya. Általános rendelkezések. (1) E rendelet alkalmazásában: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2006. (III.07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati pénzeszközökből és támogatásokból megvalósuló beszerzésekről 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Aszód Város Önkormányzata Átdolgozott Szabályzat (4. pályázati elem) BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 A gazdaság verseny tisztaságának

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 273/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyona feletti tulajdonosi

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról

2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról 9706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) Ha a tör vény hatálybalépését köve tõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a tör vényes képviselõ természetes

Részletesebben

A tör vény hatálya. A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása

A tör vény hatálya. A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása 9710 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az elõ ze tes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11.

A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. A hatékony kintlévőség kezelés eszközei - a gazdasági mediáció lehetőségei. 2010. november 11. Faktoring Magyarországon, ezen belül Global Faktor Zrt (Felhasznált forrás: dr. Molnár Tamás) 100% 90% 80%

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Semmisségi okok akarathibából eredően: cselekvőképtelenség, színlelt szerződés,

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára

A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára Előadó: dr. Czajlik István fogyasztóvédelmi szakreferens Fogyasztópolitikai főosztály Budapest, 2013. május 15. Az ajánlás kialakításának indokai

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben