a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 1

Átírás

1 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 1 A Diósgyőri Gimnázium nagy múltú iskola, mint ahogy Miskolc is régóta iskolaváros. Már 1496-ban is működött a városban tanintézet. A miskolci középiskolákban a humán jelleg uralkodott, az 1940-es évek elején 4 gimnáziuma, 4 tanítóképzője, 2 kereskedelmi iskolája volt. A gimnáziumunk történetét 1917-től számítjuk, Miskolcon, hiszen 1897-ben alapították Ungvárott, ez ekkor városi állami főreáliskola volt. Elnéptelenedése miatt Miskolcra helyezték át 1917-ben ben gimnáziummá vált a főreáliskolából. Az iskolát minisztériumi rendelettel es tanévben Kassára telepítették ben kiutasítják az iskolát Kassáról, és ismét Miskolcra került. Az alapkőletétel, az iskola mostani helyén (Kiss tábornok u. 42.) június 23-án volt, Ortutay Gyula miniszter mondott beszédet.( 1. számú függelék) A jelenlegi iskolaépület tervezője Dávid Károly. A hagyományok őrzése, ápolása a közösség összetartó ereje, formálója. Éppen ezért érezte fontosnak dr. Peja Győző igazgató úr a hagyományőrzést is. Húsz éves igazgatósága alatt az iskola reformok sorát élte át és újabb hagyományokkal gazdagodott. A Magyar értelmező kéziszótár szerint a hagyomány: A közösségben tovább élő, tudatosan ápolt szokás, ízlés, felfogás, illetve szellemi örökség. Régóta általánosan ismert, használt. A nevelésben a hagyomány valamely nevelő közösségben folyamatosan tovább élő nézetek, szokások, érintkezési és kommunikációs formák, szabályok, szimbólumok és a hozzájuk fűződő megnyilvánulások rendszere. Hosszú időn keresztül kialakult szokások, hiedelmek, magatartásformák. Öröklődik és befolyásolja az egyén viszonyulását a közösséghez. A hagyományok szimbólumok, jelképek, szertartások megjelenési formái: A közösség jelképei: az iskolához való tartozás (sapka, jelvény, zászló, az iskola neve) az osztályhoz való tartozás (osztályképek, tablók) A közösséghez tartozást erősítő szertartások, ünnepségek: hivatalos ünnepek (évzáró, évnyitó) iskolai ünnepségek diák "ünnep"(diák napok, kilián-hét, japán nap ) A ballagáshoz köthető hagyományok: szalagavató

2 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 2 tablókészítés bolondballagás szerenád érettségi bankett érettségi találkozók tarisznya, pogácsa, fokos Új hagyományok, hagyományteremtés: új zászló új név ünnepélyes érettségi találkozók Tárgyi emlékek: meghívók iskolaújságok A miskolci Hunfalvy János Gimnázium Deák Ferenc utcai épülete

3 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 3 A névadás koronként is változik. Az iskola számára különböző személyek lehetnek fontosak, vagy a területi kötődésük, vagy valamilyen egyházhoz való tartozásuk a meghatározóbb. Miskolcon is általában az iskolák egy-egy híres, a történelmet befolyásoló személyiségről kapták a nevüket (Zrínyi Ilona Gimnázium, Herman Ottó Gimnázium, Könyves Kálmán Általános Iskola ). A név a közösséghez való tartozás egyik kifejezője. Fontos és meghatározó egy iskola életében a névadás, névváltás. A Diósgyőri Gimnázium háromszor változtatta meg a nevét ben vette fel a Diósgyőri Gimnázium nevet, jelképezve, hogy Diósgyőr egyetlen gimnáziuma, hagyományai is Diósgyőrhöz kötik. A ballagás is minden évben a Várban fejeződik be, jelvényében is a vár látható. Az iskola óta Diósgyőr zászlajának őrzője. Az 1997-es névadáskor felmerült az eredeti név, a Hunfalvy János felvétele, de Nagy Lajos királyé és Ernye báné is et megelőzően Kilián György Gimnáziumként volt ismert, ezt a nevet a minisztérium 1950-ben rendelte el. Az iskola nem is ismerte először a névadót, később kért majd kapott egy Kilián György életrajzot. (2. ábra) Kilián György az újvértanúknak, a munkásosztály, a párt hős mártírjainak egyike volt. A lakatostanonc gyári munkás Kilián az 1920-as évek végén a kommunista ifjúsági mozgalom vezetője volt március 21-én, Kispesten született, szegény munkáscsaládban. Az illegális üzemi újságot, a Vörös Tungsramot, majd az Ifjú Proletárt szerkesztette. Moszkvában végzett egyéves pártiskolát. Miután hazatért a rendőrség kémkedéssel vádolta, a bíróság hat év börtönre ítélte. Szabadulása után Bécsbe, majd Párizsba utazott, visszatért, a kémelhárítás megfigyelés alatt Kilián György tartotta. A Szovjetunióba szökött (egy szénszállító uszályon), mert Magyarországon helyzete egyre kilátástalanabbá vált. Egy óragyárban dolgozott, ahol sztahanovista lett. A II. világháborúban a szovjet

4 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 4 hadsereg katonája lett. ( 3. ábra) 1944-ben halt meg, tűnt el ismeretlen körülmények között állítólag Lengyelországban. Diósgyőr egyetlen gimnáziumát, majd az iskola köré kiépülő lakótelepet is Kilián Györgyről nevezték el. Az iskola 1956-ban kísérletet tett a neve megváltoztatására - Állami Szemere Bertalan Általános Gimnázium -, de ez a törekvés nem sikerült csak a bélyegző készült el. (3. ábra) 1950-ig az európai hírű földrajztudós, Hunfalvy János volt a névadó ben vette fel Hunfalvy János nevét, Weszprémy Jenő javaslatára. Több név merült fel ekkor is. Hunfalvy János a Szepességből származik, Nagyszalókon született 1820-ban. Eperjesen, Bártfán, majd a miskolci líceumban tanult. Eperjesen tanított, nevelősködött. Részt vett a szabadságharcban, majd Leiningen tábornok árváinak nevelését vállalta el. Támogatta az Afrika-kutató Magyar Lászlót, segítette könyve kiadásában. Tanított egyetemen - gimnáziumban is és volt magántanár, írt tankönyveket. Kitűnt nyelvtudásával. Anyanyelvén, a németen kívül megtanult magyarul, szlovákul, franciául, angolul. A klasszikus görög, római szerzőket eredetiben olvasta. Tanult Hunfalvy János olaszul, spanyolul. Eperjesen héber nyelvből vett leckéket. Elsajátított több keleti nyelvet is. Buda polgármestere volt. Szakterülete a földrajz volt, amit autodidakta módon tanult meg, jogi és teológiai egyetemeket végzett Németországban. Az MTA tagjai közé választotta. Ezekből a kis képekből is látszik, hogy milyen sokoldalú, színes egyéniség volt december 6-án hunyt el június 29-én a miskolci főreáliskola felvette a nevét. Tevékenységére emlékezve a miskolci ifjúság őrizte a késmárki gimnázium, az eperjesi líceum hagyományait, ébren tartotta a reformkor jeles felvidéki személyiségeinek emlékét. Az iskola neve mellett az iskola zászlója is összekapcsolja az iskola tanárait, diákjait. Több mint 100 éves története folyamán három zászlója volt. Az elsőről, a hunfalvysról, a kassairól nem tudjuk, hogyan nézett ki, de az évkönyvekből kiderül, hogy a diákok gyűjtöttek rá, mert fontosnak érezték, hogy legyen az összetartozásukat kifejező szimbólumuk.

5 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 5 A második zászlót ben veszi az iskola a vasgyári dolgozók adományából. A zászlót az iskola diákjai hímezték Weszprémy Jenőné irányítása alatt. Egyik oldalán a köztársaság címerével, a másikon a Hunfalvy János Gimnázium 1848 emlékére 1948 felirattal. Avatására május 8-án került sor, anyák napján a Stadionban ben, az iskola átadásának 50. évfordulója alkalmából kapta a mostani, a harmadik zászlaját. Az egyik oldalának alapja fehér, rajta van az iskola új jelvénye, és a 2000-es évszám, illetve a Diósgyőri Gimnázium felirat. A zászló másik oldala zöld színű, itt a 2000-es és az 1897-es dátum szerepel, a zászló közepén Ungvár Miskolc Kassa Diósgyőr felirat fogja körbe az aranyszállal hímzett könyvet és a tollat. A zászlórúd is igen idős. Az 1948/49-es zászló rúdjára került a 70-as években a Tanulni, tanulni, tanulni! feliratú KISZ-es zászló, 1990-ben a nemzeti zászló, november 20-án az új iskolazászló. Az ünnepségek kezdetét az iskolazászló bevonulása jelzi, elvonulása pedig az ünnepség végét. Hagyomány, hogy két tizenegyedikes, rendszerint egy fiú és egy lány, viszi be az ünnepségekre a zászlót, amit egy év múlva, mikor már 12.-esek, lesznek ünnepélyesen átadják a ballagáskor a következő párosnak, akkor rátűznek egy szalagot a zászlórúdra. Az iskola, ahogyan a nevét is a jelvényét is sokszor változtatta meg. Négy jelvénye volt. A Hunfalvy Gimnázium jelvénye a magyar koronás kiscímer volt, az Miskolczi m. kir. Áll. Hunfalvy János Reáliskola felirat szegélyezi alul. Ez volt az első és a legegyszerűbb. A második jelvényét az iskola az 1950-es években kapta, jellegzetesen szocialista szimbólumokkal, emlékeztet a Rákosi-címerre. A címer zárt. A belsejében aranyozott, függőlegesen sávozott tartományban, a jelvény tulajdonképpeni közepében látható egy A és egy G betű, utalva a gimnázium állami voltára. A két betű egy könyvön áll, és egy toll választja el őket. Ugyanaz a motívum, mint az új zászlón. Az egész mezőt körbefogja egy nemzeti

6 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 6 színekkel átfont babérkoszorú, a koszorú tetején az ötágú vörös csillag. Iskolai és politikai szimbólumok egyaránt vannak tehát rajta. A harmadikat az 1950-es évek közepén tervezték, visszaemlékezések szerint dr. Peja Győző igazgató úr. Pajzs alakú, felül egy vékony piros mezőben Kilián Gimn. felirat aranyszínnel. A címer közepét kettévágja egy kétszínű mező. A sötétebb kék mezőben a függőleges magyar zászló látható, a világosabb kék mezőben a Diósgyőri vár stilizált képe helyezkedik el, alatta a Diósgyőr felirat. A pajzs alját piros sáv zárja. A negyedik, a mostani címer alakja hasított pajzs. A gimnázium ben készítette, mikor nevét is megváltoztatta. Sötétkék alapon a Diósgyőri vár aranyszínű, stilizált képe látható. A fenti felirat: Diósgyőri Gimnázium. Az alsó: Miskolc. A címer bal sarkába a piros-fehér-zöld trikolór van festve. Az iskolai formaruha és a jelvény az iskolai ünnepek fontos kelléke. Vannak olyan ünnepélyek - évzáró, évnyitó, március amikor formaruhát viselnek a tanulók. Ez ma is és régen is a lányoknál matrózblúz, fekete szoknya. A fiúk sötét ünneplő öltönyben, nyakkendőben kötelesek megjelenni. Ma nincs az iskolában egyenruha, de régebben megszabták, hogy milyen ruhában illik iskolába járni. A lányoknak hétköznap sötétszínű (fekete vagy kék) színű munkaköpenyt, a fiuknak nem cifra és nem hivalkodó utcai ruhát kellett viselni. Megszabták, hogy a fiuk hajviselete nem lehetet 5 cm-nél hosszabb. (Egy hirdetés: A csúnya, kócos főket egyszerűen kopaszra nyíratjuk! ) A miskolci diákság körében is elterjedt a diáksapka viselete, az 1950-es 60-as évekre a legjellemzőbb. A sapka jól megkülönböztette az iskolák diákjait. Az as tanévtől kezdődően kötelező volt az ifjúság számára a megállapított és tisztán magyaros motívumú zöld diáksapka, ami ún. Bocskai-sapka volt, elöl az iskola jelvénye, a koronás magyar címer, alul és hátoldalán zöld színű koszorúval. A miskolci diákok még mindenfelé a német "Burschenmütze"-t viselték, amikor növendékeink már

7 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 7 címerpajzzsal díszített magyaros katonasapkát hordtak. 1932/33-as évkönyvben: Testületi kivonulások alkalmából a tanulóifjúság katonás rendben mindig diáksapkában (tollal) jelent meg. Az 1950-es évek elején sötétkék színű ködvágó volt a kötelező viselet. Az 1955/56-os tanévben (április 25-étől) új, siltes sapkát vezettek be. (5. ábra) Az osztályközösség formálásában nagy szerepe van másik két hagyománynak. Az egyik, egy nagyon régi hagyomány az osztályfényképezés, mióta megvan hozzá a technika és a pénz, készülnek az osztályokról fényképek. Mostanság már egy évben két kép is Hunfalvy iskolás osztálykép készül az osztályokról, egy az osztályteremben, a másik kint az iskola előtt, a képen látszik a gimnázium homlokzata. A másik, igen régi hagyomány a negyedikesek tablókészítése. Ez minden iskolára jellemző. Új hagyomány a tablóképek kiállítása a város valamilyen üzletének kirakatában. A régi tablókon általában csak a fényképek, az érettségi időpontja, az első érettségi találkozó, az iskola neve és esetleg a tagozat neve szerepel. (6. ábra) A tablókon megjelenik a kor ízlése, a régieken szecessziós keretben vannak a fényképek, a háború után megjelenik a magyaros motívum. A kor politikája is felismerhető néhányon, különösen az 1950-es évek első felében: kalapácsos munkásember, gabonakévét tartó paraszt, traktor, a korszakot szimbolizáló galamb, földgömb, csillag. Sok tablón vannak a tudást, a tanulást jelképező tárgyak, mint például könyv, bagoly, toll. A vár sokkal többön jelenik meg, mint a gimnázium képe, bár ilyen is van. A tablón a fotók elhelyezése a kor haladó művészeti ágát is képviselik. A 70-es években készült tablók felosztása ilyen: Itt a fényképeket a különböző mezőkben helyezték el, középen a tanárok, a két szélen általában a diákok, néha külön a fiúk, lányok. A képek néha csoportosítva vannak elhelyezve. Az 1997-es tablón egy graffittys fal a háttér.

8 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 8 A tabló külső megjelenése megmutatja az osztály szellemiségét, jellegét. Az osztályok mindig törekszenek a legfeltűnőbb tablót elkészíteni, bár ennek korlátot szab az anyagi helyzet. A negyedik évfolyamhoz még sok más szokás is fűződik. Az utolsó évben elsőnek a szalagavató adódik, december elején. Egy 1954/55-ből származó feljegyzés a végzősök búcsúztatásáról: Ma lesz a IV. osztályosok csengőbúcsúja Este 7 órakor zártkörű iskolaest lesz. Május én a IV. osztályosok összefoglalója elnök jelenlétében. Akkor még csengőbúcsú volt, egy évvel később (1955/56) már szalagavató vacsorát említenek. A rendezvényt a 60-as években az iskola tornatermében rendezték meg, majd egy pár évig a Hámor Étteremben, a 80-as évektől a Vasasban, amely helyszíne volt az iskolai báloknak is, csak mostanában kerültek át az ITC székházba. A szalagavatónak is hagyományos, mára már egységesen kialakult szertartása van. Megszokott, hogy minden osztály, minden éven készít meghívót a tanároknak, az osztály igényességétől függ ennek a kinézete. A diákok osztályonkénti bevonulása után feltűzik a szalagjukat. Az olyan diákoknak, akiknek valamelyik szülője is kiliános volt ő tűzheti fel, a többieknek az osztályfőnök. Ez a kis szalag 2-5 cm széles. Eleinte valamilyen szövetből készült, később selyemből, ma már a legtöbb bársonyból. Akadnak különleges anyagúak is, mint például az 1973-ban végzett IV. C-é műbőrből készült. Legrégebben csak egyszerűen filctollal írták rá a szöveget, később rányomták, de a legtöbb hímzett szalag. Azokon is, mint a tablókon is rajta van a kor művészete, az 1966-ban végzettek geometriai alakzatokat rajzoltak rá például. (8. sz. függelék) A régi szalagok egyszerűbbek, azokra nem volt kiírva a gimnázium neve, csak a monogramja, vagy a címere köré írták fel. Van olyan szalag is, ahol nincsen megnevezve az iskola. A érettségi időpontja minden szalagon szerepel, van, ahol az is, mikortól járnak a gimnáziumba. Az osztályok attól függően, hogy mit tartottak fontosabbnak felírták rá a tagozatot, vagy az azt szimbolizáló jelet, vagy az iskola jelvényét. Ezt a szalagot a télen a kabátjukra erősítve hordják. Így különböznek meg, ütnek el a többiektől. A szalag feltűzése után kisebb műsorral zárul az este. A szalagavató tekinthető a diákhét első programjának, bár rendszerint nincsenek egy héten. A mai diákhét a régi forradalmi diáknapokból nőtte ki magát. Általában az első és utolsó évesekhez kapcsolódik, hiszen ők vesznek részt benne.

9 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 9 Az elsősöknek ekkor van a kopaszavató. A név változó volt, hívták: cumi-bulinak, balekavatónak is. Ez az első évesek beavatása. Megszokott módon elmondanak egy fogadalmat, ami 1988-ban így szólt: Én fogadom, hogy Miskolc városának- mely nekem otthont ad és tudással vértez föl- hűséges és szorgalmas polgára leszek: iskolai kötelezettségeim híven teljesítem, a társadalom javait őrzöm, megbecsülöm és-lehetőség szerint gyarapítom. Méltó leszek mindazokhoz, kik ezt a várost létrehozták, megvédték, építették: munkájukkal és eszméikkel gazdagították. Őrzöm és ápolom a magyar szabadság és függetlenség zászlóvivőinek szellemét, nevét, emlékét. Tisztelettel fordulok minden békés nép felé: s erősítem a testvéri barátságot szocialista országok népei között. Fogadj be Miskolc, hozd felszínre értékeimet, formálj nemessé, eddz acélossá, s égesd belém országformáló hited, hogy majd én is formálhassak! Ez a szöveg túlságosan komoly a maiakhoz képest, ma már viccesebb oldalról közelítenek, és sokkal lazább a szövege. Napjainkban ez a fogadalom tréfás, diákos hangvételű. A negyedikeseknél a legfontosabb program a diákigazgató választás, amire műsorral, kampánnyal készülnek. A hét legrégebbi programja a tanár-diák kosárlabda mérkőzés, amelyet először 1958-ban rendeztek, a végeredmény döntetlen volt. A másik ilyen kevésbé régi hagyomány a diákigazgató választás. A diákigazgatót 1985-től választanak, eddig is volt ilyen műsor, csak a diákigazgatót megbízták, rendszerint az ifjúsági szervezet vezetőjét december 3-án volt az első diákhét kísérleti jelleggel, a korábbi egy napos programok helyett. A korábban megszokott december eleji időpontról átkerült a téli szünetet megelőző hétre. A Diósgyőri Gimnáziumban már évek óta hagyomány a diákhét rendezvénysorozat. December első hetére időzítették, (a város ekkor emlékezett meg felszabadulásának évfordulójáról. (1944. december elején foglalták el az orosz és a román csapatok Miskolcot.) Ennek keretében a szerdai önkormányzati napon az iskola irányítását a diákigazgató vesz kezébe. S hogy ki lesz az igazgató az a hetet megelőző csatározások során dől el. A negyedikesek nemcsak ezekben az újságokban, hanem az óraközi szünetekben, pólóval, plakátokkal is kampányolhatnak. A győztes egy napra átveheti az iskola jelképes kulcsát. Ezen a napon rendszerint fordított nap van és volt.

10 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 10 Mindegyik jelölt mögött természetesen ott áll az osztály. Rendezvényünket divatbemutató, Ki mit tud, tanár-diák meccsek, diszkó és az elsősök hagyományos tréfás avatása színesítették. Régen készítettek erre az alkalomra meghívókat is, ma már nem. Az 1940-es évek elején jelent meg Kassán a Hunfalvys diák című diákújság. A legrégebbi a Hunfalvys diák, amelyben az önképzőkör diákjainak munkája jelenik meg nyomtatásban. Az újságban sok cikk témája foglalkozik az 1920-as trianoni gyásszal: Üzenünk néktek, erdélyi diákok!, Ami a románoké maradt: ARAD. Megjelennek benne az önképzőkör diákjainak verse, elbeszélése, viccek, aranyköpések, hirdetések. Szól cikk a névadóról és más híres emberekről( Watt), van benne könyvajánlás, olvasónapló, sport eseményekről szóló vagy éppen azt beharangozó beszámolók és megjelennek benne az iskola hírei is től 1989-ig jelent meg az Iskolánk életéből című iskolaújság 16 száma. Alkalmanként példányban. Szerkesztői: Gazsó Lászlóné, Tatár Albertné, Fábián József voltak. Az újság amellett, hogy az ifjúság szocialista szellemű nevelését szolgálta, megörökítette az iskolaév fontosabb eseményeit, a versenyeredményeket, megemlékezett az iskola neves személyiségeiről. A mai diákújságok általában a diákheti kampányt szolgálják. 3-3 kiadást élt meg a NEWS(O) 1998, és a Suliújság Lapkísérletek voltak: Irkafirka, Áfonya, Lumbágó Híradó, ÉS?!, Törökverő. A NEWS(O), Suliújság egy sémájú. Bemutatják benne az új évfolyamokat, írnak a diákhét eseményeiről, az elmaradhatatlanok a viccek, aranyköpések, képregények és a keresztrejtvények. Beszámolnak az év eseményeiről is vagy egy már megtörtént eseményről, (kopaszavató, szalagavató, sítábor) rövid ismertetése. Kisebb elbeszélések, történeteket is közreadott. A Törökverő című újság csak propaganda fogás, hiszen a Diák-hétre készült horoszkóppal, rejtvénnyel, viccel, műsorajánlóval.1989-ben indult az Áfonya Szabó Gábor szerkesztette, csak pár hónapos újság volt. A Kilián-hét utolsó napján van a karácsonyi műsor, amit 1989-től tartanak meg az aulában. A karácsonyfa attól az évtől kezdve minden évben az előcsarnokban van felállítva.

11 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él ban volt az első ballagás az iskolában. A ballagás korai formái az évkönyvekben: A VIII. osztályú tanulók május 5-én, az utolsó tanítási óra után, megható módon búcsúztak el a tanári kartól és az egész tanuló ifjúságtól, majd Ballag már a vén diák-ot dudolva körüljárták az iskola udvarát és eltávoztak az intézetből. Fiatal iskolánkban ez volt az első eset, hogy a távozó diákok így búcsúztak el. 1 A következő évben a nyolcadikosok már bementek a tantermekbe is május 7-én Péter Imre nyolcadikos tanuló már búcsúzó szavakat intézett az iskola tanulóihoz. Az évi értesítőben a ballagásnak már külön rovata van, (eddig az iskolai élet egyéb eseményei között említik meg): ebben az évben már kialakul a ballagás szertartásrendje: A VIII. osztályú tanulók május 9-én, az utolsó tanítási óra után, megható módon búcsúztak el a tanári kartól és az egész tanuló ifjúságtól és ünnepélyes keretek közt adták át az intézeti zászlót a VII. osztálynak. Az ünneplőbe öltözött osztály díszmenetben vonult el a zászló előtt, majd az egész tanuló ifjúság jelenlétében átadta ezt a VII. osztálynak. 2 Molnár Sándor a hetedikesekhez, Bíró László az iskola tanáraihoz és tanulóihoz szólt. Ezután az évkönyvek rendre közreadják a nyolcadikos diák beszédét. A negyedikesek következő időbeni sorrendet követve - szokása a bolondballagás. A hivatalos ballagást megelőzően furcsán, bolondosan felöltözve és a szokottól eltérően is elbúcsúznak iskolájuktól, tanáraiktól. Tanáraiktól egy másik szertartással is búcsút vesznek, a szerenáddal, ez mindig a ballagás előtti este van. A ballagók énekelnek a tanáraik háza, ablaka előtt. A ballagás köré egész sor hagyomány, szokás, tárgy csoportosul. A ballagásra készülnek meghívók, amiben a tanárokat, szülőket hívják meg ünnepségükre. Ennek a meghívónak hagyományos formája van. Az elején vagy a vár, vagy az iskola képe, vagy valamilyen tanulást, tudást, esetleg ballagást szimbolizáló képet helyeznek el. Egy meghívóban van együtt a 4 párhuzamos 1 A miskolci m. kir. Áll. Hunfalvy János Reáliskola XI. évi értesítője az iskolai évről. Miskolc, p A miskolci m. kir. Áll. Hunfalvy János Reáliskola XI. évi értesítője az iskolai évről. Miskolc, p. 35.

12 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 12 osztály, feltüntetve azokat is, akiktől búcsúznak. Minden oldalon egy útra bocsátó üzenettel. Az iskolát és a IV. osztályosok termét a III. osztályosok díszítik fel az alsóbb évesek hozta virágokból. A ballagás előtt egy kis műsort is adnak. Majd a végzősök végigjárják utoljára az iskolájukat, ballagási énekeket énekelve, a hivatalos műsor a sportpályán van, ahol átadják a zászlót, és az igazgató úr elbúcsúztatja őket. Az 1964-es ballagás jellegzetessége, újdonsága a lampionos felvonulás, az Észak és Dél Kiliáni lakótelepen. A Diósgyőrhöz való kötődés egyik szimbóluma az is, hogy a végzősöket minden évben a várban búcsúztatják fáklyás menettel. Ez a hagyomány 1970-ben kezdődött el, akkor is volt egy kis műsor a Várban. Fénykép. (13. számú függelék) A ballagás alkalmából adják át a dr. Peja Győző emlékgyűrűt és az Alma Mater díjat is. A dr. Peja Győző emlékgyűrű alapítvány 1993-ban jött létre.kuratóriuma emlékgyűrűt adományoz mindazon tanároknak, akik kiemelkedő szerepet töltöttek vagy töltenek be az iskola életében ben az Alma Mater díj létrehozása, amit végzős diákok kapnak. A végzősök útravalóul a 11-esektől kapnak egy tarisznyát. A tarisznya jellege, dísztelensége, vagy éppen díszessége koronként változik. Régen inkább a dísztelen volt a népszerűbb, a régi útra, világgá menő legények jelképének követése miatt. A hagyománykövetőbb 11-esek inkább posztóból készítettnek tarisznyát, mások filcből, de akadnak bársonyból készültek is. Kívülről ráírják a dátumokat, esetleg az iskola címerét tetetik még rá. És a kor ízlésének megfelelő mintát hímeztetnek bele, ez általában valamilyen magyaros motívum. A tarisznyába kerül hagyományosan egy egyforintos, a szegénylegény motívumból adódóan hamuba sült pogácsa és az iskola fényképe, illetve egy verses idézetes kis könyvecske. Régen a fiúknak egy fokost adtak, amire ráakaszthatták a tarisznyát, mint egy útra induló vándor. Az iskolában először május 17-én érettségiztek, ekkor tizenketten júniusában vizsgáztak először lányok. Az elballagott diákok az érettségi találkozókon találkozhatnak újra, amiket rendszerint 5 évente rendeznek. (16. számú függelék) Új hagyománya az iskolának,

13 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 13 hogy az érettségi találkozóra jövők először az elhunyt tanároknak emléket állító emléktáblához mennek az előcsarnokban. Az érettségi után hagyományosan megrendezik az érettségi bankettet, aminek a hangulata már egy kicsit komolyabb, érettségizettekhez méltó. Az anyagi helyzettől függ az, hogy ki melyik éttermet választja, vagy rendez-e egyáltalán. De nemcsak a régi osztálytársak találkoznak öt évente, hanem a régi tanártársak is ben rendezték az első tanártalálkozót, amit aztán évente rendeznek meg. A nyugdíjba vonult, más iskolába átment és a megmaradt tanárok találkozója. A tanárok körében elterjedt, régi hagyomány a karácsonyi vacsora. Amit az 1950-es évektől minden évben megrendeznek. Bartha István, volt igazgató elmondása: Tudomásom szerint korábban Miskolcon nem volt olyan iskola, ahol karácsony előtt családi jellegű tanári vacsorát rendeztek volna. "Kalapból" kihúzott nevek alapján egymást kölcsönösen megajándékoztuk, és az ajándékhoz testre szabott szöveget is írtunk. Nem lehetett kivételezés, részrehajlás, mert a megajándékozandó személy nevét a véletlen döntötte el. Ismerni kellett egymást, hogy ne kövessünk el nagyobb bakit. Az est fénypontját jelentette a csaknem mindenkit célba vevő paródia felolvasása, amely megtörtént eseményeket, egyéni gyengeségeket figurázott ki. A paródia atyamestere, megalkotója, előadója Kiss András igazgatóhelyettes volt az én időmben. Az iskola egyéb hagyományai, szokásai Az 1985/86-os tanévben a Kamarás István tiszteletére Kamarás István Középiskolás Kosárlabda Emléktornát indítottak a Kilián-hét részeként. Az első tornát a Földes Ferenc Gimnázium csapata nyerte. A vándorserleget Kamarás Istvánné adta át a győztes csapat kapitányának, amit egy évig birtokolhattak től a lányoknak is rendeznek ilyen versenyt. A Kamarás-Kupát minden évben megrendezik a középiskolák között, ez a kezdeményezés hagyománnyá vált. (A kosárlabda sport meghonosítása a Kamarás házaspár nevéhez fűződik.) Ehhez kapcsolódik a Japán nap rendezvényei. Az 1993/94-es tanévben kezdődött el a japán tanítása, anyanyelvi tanárokkal. Ezen a napon, meg lehet

14 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 14 ismerkedni a japán kultúrával, szokásokkal, viselettel, ételekkel. A japán tanárnő vezetésével a nyelvet tanuló diákok adnak elő kisebb műsort. A tanárgyerekeknek hagyományosan rendeznek az iskola diákjainak részvételével Mikulás-napi estet, ez a klubban szokás lebonyolítani. Különböző iskolai szervezetek vannak a kezdetektől fogva, ezek nagy része még Kassán alakult ki. Úgy, mint az első önképzőkörök, vallási egyesületek (1946 a Soli Deo Gloria Alvinczi Péter Kollégiumának megalapítása.),a 202. számú Örvénykő Cserkészcsapat, ami mindig részt vett a különböző kassai rendezvényeken. A kassai sportéletet, a Toldi Miklós Sportkör jelentette, tanulót foglalkoztatott (foci, atlétika, kosárlabda, torna, vívás, úszás, téli sportok) szeptember 26-án a fizikaszertárért felelős Diákkaptár megalakulása szeptember 26. Petőfi Sándor önképző kör ezen belül Sakk-kör is működött. A Kassán induló Segítő Egyesület, ami tanulót könyvekkel segített nem kezdhette meg munkáját Miskolcon es tanévben a Szülői Munkaközösséget szervezik meg, ami még most is működik. A, hagyományosan minden évben megrendezett kirándulások: 1985-től Németországba, 1990-től Franciaországba, 1981-től a tátrai sítábor (ami egy cserediák rendszerből nőtt ki) Ma már nem hagyomány az egész iskolás bükki kirándulások, az osztályok rendszeres pesti színházlátogatása. Rendszeresen, minden évben rendeznek az iskolában farsangi bált, jótékonysági bált tól van minden decemberben az iskolában ásványbörze és a hozzákapcsolódó Vaskobak geológiai verseny (a fenti kép erre a rendezvényre való meghívó) Az iskola hagyományosan részt vesz óta a grazi matematika versenyen. Az 1950-es, 60-as évekre volt jellemző, hogy a szünetekben öt fős sorokban kellett sétálni. Az iskola avatta fel Tompa Mihály emléktábláját: A Magyar Könyvhéttel kapcsolatban május hó 18-án iskolánk felavatta és megkoszorúzta a Tompa utcában Tompa Mihály emléktábláját. Ünnepélyünk műsora a következő volt: 1. Himnusz.

15 a Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él 15 Énekelte az egész tanuló ifjúság. 2. Tompa Mihály: A madár fiaihoz. Szavalta Kovács Béla VI. o. tan. 3. Avató beszédet mondott és az emléktáblát megkoszorúzta Pólay Vilmos dr. tanár. 4. Szózat. Énekelte a tanuló ifjúság. A jobb osztályok vezettek magukról, osztályukról osztálykrónikát. Hagyomány volt, hogy az őszi munkával, szürettel összeszedett pénzből vettek egy könyvet az iskolai könyvtár részére. Új hagyomány, hogy az iskola kiad magáról egy képeslapot. A tavalyi képeslap: Diákélet Alapítvány kapja. A képeslap eladásából befolyó pénzt a A Múlt erős gyökér Jelen és Jövő belőle él Ez a felirat olvasható a kiskunmajsai 1956-os múzeum egyik termének a falán. Szerintem ez örök igazság. A Diósgyőri Gimnázium mindenkori tanulói és tanárai számára is meghatározó a múlt, a hagyományok, a régi nagyok hagyatékai. Mert a diákok az iskolán keresztül határozzák meg magukat a város életében és majd a világban. A diákok és hagyományai tesznek olyanná egy iskolát, mint amilyen. Az iskola számára fontos a hagyomány, mert nélküle nem képzelhető el a Jövő.