KÖZNEVELÉS DR. KIRÁLY SÁNDOR DIGITÁLIS KOMPETENCIA PEDAGÓGUS- ELŐMENETELI RENDSZER FELSŐOKTATÁS ELINET VERSENYBEN A PÁLYÁN: INFORMATIKA ÉS TRIATLON

Átírás

1 ÚJ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKTEREMTŐ OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ HAVILAP 71. ÉVFOLYAM / 5 6. SZÁM MÁJUS JÚNIUS PEDAGÓGUS- ELŐMENETELI RENDSZER FELSŐOKTATÁS ELINET DIGITÁLIS KOMPETENCIA MI JÓ A GYEREKEKNEK? HOGYAN ZÁRKÓZZON FEL A TANÁR? ESZKÖZÖK, SZOFTVEREK, HONLAPOK, KÖNYVEK DR. KIRÁLY SÁNDOR VERSENYBEN A PÁLYÁN: INFORMATIKA ÉS TRIATLON

2 Pedagógusnapra Füle Lajos: Pedagógus Én nem tudom, milyen erő kell hozzá, de több kell az enyémnél. Olykor el-eltűnődöm én is, mit is jelent húsz-harminc szempár fénylő tükörtermében élni, hol éle van minden igének, árnyéka van minden hibának, hol húsz-harminc sötétkamrában hívják elő folyton a percek éles, kemény, hiteles képét. Könnyű nekünk beszélni ezt-azt, nagy szavakkal egymást dobálni, de ő, kinek minden szavával megannyi kis magnetofon zeng tele otthont, utcát, jövőt, ő felelősség nehéz vasával vértezve jár, s bár tán nem érzi hétköznapok nagy hőse köztünk, szebb holnapok jobb emberéért titkon vívott nehéz csatáknak ismeretlen, hős katonája! Mikor fogunk szobrot emelni, s fogunk-e hát neked, magunkban, LÉLEK SZOBRÁSZA : PEDAGÓGUS?!

3 BEKÖSZÖNTŐ 1:0 a kettes számrendszer javára Balatoni Kinga Cecília főszerkesztő Fotó: Ludas Viktor Kezdetben vala a semmi, majd Neumann János fejéből kipattant a szikra: a kettes számrendszer lesz a megoldás! Az amerikaiak egyik első számítógépe, a 30 tonnás ENIAC még tízes számrendszerben működött. Sokat tudott, hisz a négy alapműveleten kívül háromdimenziós, másodfokú differenciálegyenletek kiszámítására is alkalmas volt, azonban egy egyszerűbben programozható számítógépre volt szükség. Ennek elvi működését kereste Neumann, amit többek között a kettes számrendszer alkalmazásában talált meg. Minden alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) visszavezethető ugyanis a kettes számrendszerbeli logikai műveletekre: 1 igaz, 0 hamis. A logikai igaz és a logikai hamis kellett ahhoz, hogy az adatrögzítés és a programozás, később pedig az adatátvitel egyszerűbben és ezáltal gyorsabban történjék. Ma ezen már nem gondolkodunk, mert átjönnek az adatok maguktól is Sőt, egyenesen átömlenek, elárasztva a modemen, mobil sticken vagy wifin keresztül az egész szobánkat, életterünket. Neumann azt mondta: A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült, és használható lesz. Ekkor magát a gépet kell majd kísérleti eszközként fölhasználni. És valóban, a gép kísérleti eszköz lett (később vele együtt maga a felhasználó is), és a munka oroszlánrésze tényleg itt van előttünk. Ugyanis ma már nem a logikai értelemben vett igazat és hamisat kell különválogatnunk, hanem arról kell döntenünk, hogy ami átjön, az vajon etikai értelemben is igaz-e, vagy csak a fényes kijelző láttatja annak. 1

4 TARTALOM BEKÖSZÖNTŐ 1 Balatoni Kinga Cecília: 1:0 a kettes számrendszer javára AKTUÁLIS 3 Pedagógus-előmeneteli rendszer 6 Országos Szaktanácsadói Konferencia OKTATÁS-NEVELÉS 9 ELINET Az anyanyelvi műveltség fejlesztése Európában 14 Felsőoktatási jövőkép: Palkovics László és Lovász László A HÓNAP TÉMÁJA: DIGITÁLIS KOMPETENCIA 19 Bevezető 20 Dr. Király Sándor informatikatanár 26 Élményszerű természettudomány 30 Digitális kompetencia a pedagógiában 32 Diákokat kérdeztünk 34 Kísérleti programok: Jászfényszaru és Eger 37 A digitális pedagógia újdonságai 40 Könyvszemle 42 Aczél Petra: Okosokk 43 Balázs Géza: Mozgó váll és üres tekintet A MI VILÁGUNK 44 XXXII. OTDK 45 Évfordulók 46 Iránytű 48 Programajánló Felsőoktatási jövőkép Hónapok óta folyik az egyeztetés a felsőoktatási koncepció kialakításáról, a felsőoktatási szakjegyzék végleges változatáról, 14 hiszen a felsőoktatás, a tudományos munka és a munkaerőpiac megfelelő összehangolására van szükség. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárt és Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét kérdeztük, hogyan látják a felsőoktatás jelenlegi helyzetét és fejlesztési szempontjait. 26 Élményszerű természettudomány Cikkünkben két példát mutatunk arra, hogyan tehető még szemléletesebbé és élvezetesebbé a természettudományos tárgyak oktatása különféle digitális eszközök, szoftverek alkalmazásával. A Geomatech kapcsán az eddigi tapasztalatokról, visszajelzésekről és a szoftver használatáról Mészáros Lászlóval és Koren Balázzsal beszélgetünk. Zsigó Zsolt fizikatanárt pedig a digitális eszközök nyújtotta lehetőségekről és a kísérletekről kérdeztük. 40 Könyvszemle: A Net határozza meg a tudatot? Digitális korszak, információs társadalom, Z-generáció. Senki sem vitatja, hogy az informatika és az internet alaposan megváltoztatta az ismeretszerzés módjait, mi több: a tudás struktúráit és funkcióját is. Abban kevésbé uralkodik egyetértés, hogy mindezt tudomásul kell-e vennünk, s lépést kell tartanunk a technika diktálta irammal, vagy ellenkezőleg: meg kell erősítenünk az ismeretátadás nem-digitális módszereit. Éppen ezért nem árt tisztában lennünk a tényleges előnyökkel és a reális veszélyekkel. Szemlénk néhány alapművet kíván bemutatni. IMPRESSZUM Felelős szerkesztő: Pálfi Erika Főszerkesztő: Balatoni Kinga Cecília Szerkesztőbizottsági tagok: Aczél Petra elnök, Balatoni Monika, Gloviczki Zoltán, Horváth Vanda, Indri Gyula, Ötvös Zoltán Tanácsadó testület: Bagdy Emőke, Gáspár Mihály, Lányi András, Lévai Balázs Szerkesztő: Indri Dániel Layout tervek: Salt Communications Kft. Tördelés: Pattantyus Gergely Olvasószerkesztők: Dobos Zsuzsanna, Gyimesné Szekeres Ágnes, Konkoly Edit Megrendelés/hirdetés: Biró Anita, Telefon: (06-1) /117, kiado@ofi.hu Felelős kiadó: Kaposi József Szerkesztőség: 1143 Budapest, Szobránc utca 6 8., Telefon: (06-1) , kozneveles@ofi.hu, Internet: Kiadja: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. (2900 Komárom, Igmándi u. 1.) Terjesztés: Magyar Posta Zrt. Előfizetés: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet címén. Az Új Köznevelés lapszámait minden iskola egy példányban ingyenesen megkapja. További példányszámok rendelése, illetve egyéb megrendelések esetén egy lapszám ára 600 Ft Címoldalon: Dr. Király Sándor (Fotó: Csintalan István) Fotók: Europress Fotóügynökség Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Meg nem rendelt cikkekért nem áll módunkban honoráriumot fizetni. Terjedelem: 3 ív Készült: 4700 példányban ISSN ÚJ KÖZNEVELÉS 71. ÉVFOLYAM / 5-6. SZÁM

5 AKTUÁLIS PEDAGÓGUS-ELŐMENETELI RENDSZER Pedagógus-előmeneteli rendszer Javaslatok a rendszer bevezetésével kapcsolatban Halász Gábor egyetemi tanárt, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ vezetőjét arra kértük, foglalja össze a minősítési és az előmeneteli rendszerrel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi tapasztalatokat és a hazai helyzetet. Szöveg: Sallai Éva Fotó: Nagy Gábor A Pedagógus I., II. esetében a kategóriába való bekerülés kritériuma a korábbi teljesítmény, illetve azoknak a kompetenciáknak a megléte, amelyekre a pedagógusmunka eredményes folytatásához szükség van. Ha valaki ezeket igazolja, bekerülhet ide, mert itt a már meglévő képességek elismerése történik. A Mester- és a Kutatópedagógus kategória viszont egy jövőbeni feladatra való invitálást jelent. Ez nem egyszerűen egy lineáris előrejutási rendszer magasabb fokozata, hanem minőségét tekintve is egészen más. A döntéshozók azt várják ettől a két besorolástól, hogy az e szerepbe kerülő személyek aktívan és intenzíven járuljanak hozzá a köznevelési rendszerben zajló fejlesztési, kutatási, innovációs folyamatokhoz. A kategória többletjövedelmet és tanítás alóli mentesítést biztosít azok számára, akiktől azt várjuk, aktívan foglalkozzanak a fiatal pedagógusokkal, közoktatás-fejlesztési tevékenységgel, tankönyvfejlesztéssel, új képzési programok kidolgozásával, új tanulóértékelési megoldások alkalmazásával. Itt nincs jelentősége az életkornak, a korábbi teljesítményeknek, csak e feladatok vállalásának, de meghatározó szempont, hogy ezek a pedagógusok ne hagyják el az iskolát. Mi a helyzet a magasan kvalifikált, nagy gyakorlattal rendelkező nyugdíjas pedagógusokkal? Ők is pályázhatnak? Nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Létezik a jelenlegi jogszabályi környezet, ugyanakkor most van kialakulóban egy rendszer, amelynek az is része, hogy javaslatok fogalmazódjanak meg a szabályozására. Ha azt kérdezné tőlem, én mit javasolnék, akkor egyszerűbb válaszolnom. Azt gondolom, hiba lenne lemondani arról a tudásról, bölcsességről, energiáról, amivel az idősebb pedagógusok rendelkeznek; ezt feltétlenül ki kellene használni. Tehát én azt javasolnám a döntéshozóknak, tartsák őket bent a rendszerben, ezekben a feladatokban. A portfóliók kitöltéséről készült-e már országos értékelés, amelynek a tapasztalatait használni lehetne? Nem tudok olyan átfogó értékelésről, amely a beadott portfóliók alapján a pedagógustársadalom képességeinek, kompetenciáinak átfogó értékelését adná. Nem tudok ilyen szándékról sem, de azt gondolom, ez az egyik legizgalmasabb kutatási feladat lenne. Ha kutatási pályázatokat írnánk ki az oktatás területén kutató pedagógusok számára, az egyik téma éppen a magyar pedagógusok kompetencia-térképének elkészítése lehetne. A tapasztalataim szerint fantasztikus képességek birtokában vannak a pedagógusok, és az a reményem, hogy ezt valamilyen módon tudták a dokumentumokkal igazolni. Nehézsége a portfóliónak, hogy olyan teljesítmények dokumentálását igényli, amelyek általában nehezen dokumentálhatóak. A tanórákra való felkészülés igényes intellektuális munka. Ha ezt sikerül megfelelően az óratervbe leírni, abból az értő szem ki tudja olvasni, mi az, amit az órát megtervező pedagógus tud, de a legtöbbjük munkáját csak óralátogatás során ismerhetjük meg. Nemzetközi viszonylatban hol valósul meg a legsikeresebben a mi előmeneteli rendszerünkhöz hasonló elképzelés? A legeredményesebb oktatási rendszerekkel rendelkező országokban általánosan megfigyelhető, hogy megpróbálják megtalálni azokat a pedagógusokat, akik különösen fejlett tanítási képességekkel rendelkeznek, hajlandóak és képesek arra, hogy ne csak szűk körben kamatoztassák ezeket a képességeiket. Nagyon erős a meggyőződés, hogy az eredményes pedagógiai munkához szükséges képességeket a felsőoktatás nem képes kialakítani, mert nem alkalmas rá az a környezet. A nemzetközi trendek jelzik, hogy a jövőben az iskolák egyre nagyobb szerepet játszanak majd a pedagógusképességek fejlesztésében. Ehhez azonban az kell, hogy legyenek ott olyan emberek, akik e képességeket valóban fejleszteni tudják. 3

6 AKTUÁLIS PEDAGÓGUS-ELŐMENETELI RENDSZER Pedagógus-előmeneteli rendszer: a minőség garanciája Az előmeneteli rendszer központi eleme a pedagógusok szakmai fejlesztése, minőségi munkavégzésük elismerése. A minősítés a szakmai fejlődés természetes menetét figyelembe véve különböző fokozatokat állapít meg. Három pedagógust kérdeztünk a tapasztalatokról. Szöveg: Tóth András A jó mentor-gyakornok kapcsolat a siker záloga Gortva János idén szerzett Pedagógus I. minősítést. A diploma megszerzése, azaz 2012 ősze óta tanít az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolában, kezdetben magyart, az idei évtől már történelmet is. A minősítési rendszer két központi eleme a minősítővizsga és a minősítési eljárás. Mi várt Önre? A minősítővizsga feltétele volt a teljes pedagógus portfólió elkészítése. Emellett a minősítő szakértő meglátogatta két tanórámat, amelyeket a mentorral, az iskola igazgatójával és a minősítő szakértővel részletesen értékeltünk. Ezt követte a portfólióvédés, amely a portfólió bemutatásából, a feltett kérdések megválaszolásából és egy kötetlen szakmai beszélgetésből állt. Mit jelent az Ön számára a minősítés? Természetesnek tartom, hogy egy pedagógus igyekszik haladni a korral, s igyekszik megfelelni a követelményeknek. Ez egy gyakorlóiskola tanárára hatványozottan igaz. Minden ilyen jellegű megmérettetés valamilyen szinten teher az ember számára, feszültséggel jár a portfólió elkészítése és a vizsgára való felkészülés. Nyilván segítség is ugyanakkor, mert ha az ember számba tudja venni önmaga eredményeit, erősségeit és gyengeségeit, azzal csak fejlődik. Gyakornokként a mentornak óriási szerepe van a felkészülésben. A jó mentor-gyakornok kapcsolat a siker záloga. Ha ez nem adott, akkor minden sokkal nehezebb lehet. Szerencsére a mentorommal, dr. Mogyorósiné Herczeg Éva kolléganőmmel kiváló kapcsolatot ápolok. Biztos voltam abban, hogy a segítségével ennek a szakmai kihívásnak is meg tudok felelni. Kihívás és kísérlet volt egyben, azt hiszem, hogy mindkettőnk számára. Ha az ember számba tudja venni önmaga eredményeit, erősségeit és gyengeségeit, azzal csak fejlődik. Gondolkodik-e azon, hogy továbblép, azaz jelentkezik a következő minősítésre? Számomra természetes a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye. Éppen ezért végzem jelenleg a doktori képzésemet. Amennyiben a feltételek adottak lesznek, jelentkezni fogok a következő minősítésre. Ez a kulcsa annak, hogy hosszútávon is a pályán maradhassak, így ez nem is lehet kérdés a számomra. Újra átélhettem a régmúlt időket Takács Aranka 35 éve pedagógus, 18 éve tanít a Szolnoki Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, néhány napja megszerezte a Pedagógus II. minősítést. Három évig óvónőként dolgozott Dunaújvárosban, utána pedig képesítés nélkül kezdett tanítani egy vidéki iskolában. Fontosnak tartotta a képesítés megszerzését, a továbbtanulást, ezért a kaposvári Tanítóképző Főiskolán szerzett tanító végzettséget. 4 ÚJ KÖZNEVELÉS 71. ÉVFOLYAM / 5-6. SZÁM

7 Hogyan készült fel a minősítésre? Nagy meglepetés volt számunkra, amikor bevezették a pedagógus-előmeneteli rendszert, az életpályamodellt és a minősítést. Kezdetben nem értettük a kollégáimmal, hogy a sok-sok ledolgozott év után miért került mindenki Pedagógus I. fokozatba. Öt évem van a 40 éves munkaviszonyig, azt gondoltam, nincs mire várnom. Elhatároztam, hogy amint módom lesz rá, jelentkezem a minősítő eljárásra és a következő fokozatba fogok lépni. Úgy gondoltam, megfelelő a szakmai tudásom. Édesanyám is biztatott, felajánlotta segítségét, de nagyot változott a világ, amióta nyugdíjas lett, igazából csak a támogató jelenlétét tudom élvezni. Tavaly év végén elkészítettem a portfóliómat. Nagyon sok munkával járt; pozitívuma volt, hogy visszaemlékeztem a pályám során elért sikereimre és nehézségeimre, újra átélhettem a régmúlt időket. Rendszereznem kellett a tudásomat az óratervek írására vonatkozóan, visszaemlékezni, mennyi mindenben vettem részt a 35 év alatt a tanításon kívül. Rákényszerültem arra is, hogy elolvassak szakmai könyveket, cikkeket. Lehet, hogy halogattam volna még egy darabig, ha nem sürget az idő. Milyen tapasztalatai vannak az eljárással kapcsolatban? Idén februárban kaptam meg az értesítést az eljárás menetéről. Ekkor aktualizálnom kellett a beadott anyagomat, új tematikus tervet, óraterveket kellett írnom, és lelkiekben is felkészültem a megmérettetésre. Május 8-án volt a minősítő eljárás, két matematikaóra megtartásával kezdődött a nap. Tanítványaim mindenben segítettek, ügyesek voltak. Ezután rövid beszélgetés következett, majd egy negyedórás PowerPoint-előadásban kellett beszámolnom szakmai életutamról. A napokban pedig megkaptam az értékelést. Tavaly elkészítettem a portfóliómat. Nagyon sok munkával járt; pozitívuma volt, hogy visszaemlékeztem a pályám során elért sikereimre és nehézségeimre, valamint, hogy mennyi mindenben vettem részt a 35 év alatt a tanításon kívül. Mindig is az új megismerésére és ésszerű alkalmazására törekedtem Ritter Attila, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium igazgatója, fizika szakos tanár idén lépett Mesterpedagógus fokozatba, illetve részt vett az első 100 mesterpedagógus felkészítésében és vizsgáztatásában. Az ön helyzete speciális. Miként zajlott a minősítése? Ahhoz, hogy legyen, aki minősíti a pedagógusokat, szükség van minősítőkre, akik maguk is mesterpedagógusok, így nem csupán a mesterpedagógus követelményeit kellett vállalnunk, hanem mások minősítésére is alkalmasnak kellett lennünk. Miközben magam is tanultam a pedagógusminősítés rendszerét, feltöltöttem a portfóliómat, képeztem az első leendő mesterpedagógusokat, magam is vizsgáztam, illetve vizsgáztattam a kollégákat. Az első mesterpedagógusok videofelvétel és a feltöltött portfólió alapján vizsgáztak, vállalva a minősítésben és a tanfelügyeletben való részvételt. Ezen a folyamaton én is átestem, majd több mint 100 leendő mesterpedagógus vizsgáztatását végeztem el. Mi motiválta a mesterpedagógusi cím elnyerésére? Elsősorban az motivált, hogy képesnek éreztem magam 30 év pedagógusi tapasztalattal a hátam mögött a fokozat teljesítésére. További motivációt jelentett számomra, hogy pedagógusi és vezetői pályafutásom alatt mindig az új megismerésére és ésszerű alkalmazására törekedtem. Tettem ezt pedagógusként és vezetőként egyaránt, hiszen iskolánk a közoktatás szinte minden megújítási kísérletében élen járt. Nem tudtam elképzelni azt, hogy úgy biztassam beosztott kollégáimat a minősülésre, hogy nem tapasztaltam meg magam is, mindez mivel jár. Úgy gondolom, 19 éves igazgatói tapasztalattal és 15 éves közoktatási szakértői tapasztalattal a hátam mögött rendelkezem olyan rálátással a közoktatás rendszerére, hogy segíteni tudom a tanfelügyeleti és a minősítési rendszer létrejöttét, sok kollégának tudok majd segítséget nyújtani abban, hogy jobb, de főként tudatosabb pedagógussá váljon. Tudom, hogy vannak hibái a rendszernek, mégis hiszem, hogy szüksége van egy ilyen vagy hasonló rendszerre az elkövetkező évek közoktatásának. 5

8 AKTUÁLIS SZAKTANÁCSADÁS Országos Szaktanácsadói Konferencia Tihanyban május 6 8. között Tihanyban, közel 400 szaktanácsadó részvételével rendezte meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az Országos Szaktanácsadói Konferenciát a TÁMOP projekt szervezésében. Szöveg és fotó: Indri Dániel csak intézményi szinten működtek. Az összesen 14 (illetve egy nemzetiségi) POK feladata, hogy az aktuális folyamatokat továbbvigye, kialakítsa az egységes helyszíneket, stratégiai tervezést ban számos fejlesztés indul el, melyek többsége infrastrukturális, a térségi egyenlőtlenségek megszüntetését szolgálja, jelentős informatikai fejlesztésekkel támogatva a folyamatot. Ezek többnyire komplex formában történnének, kiemelten fontos területként kezelve a tanártovábbképzést, a pályaorientációt és a digitális kompetencia fejlesztését. Alapjában véve szemléletváltásra van szükség, ami elképzelhetetlen egy jól működő szaktanácsadói hálózat nélkül. A konferencia első napján iskolákat látogathattak meg a szaktanácsadók, a programok között szerepelt többek között mesepedagógia és videós tanóraelemzés is. Másnap délelőtt az OFI szakembereinek segítségével szekciókban dolgozták fel a résztvevők a szerzett élményeket és tapasztalatokat, majd plenáris előadásokkal folytatódott a konferencia. Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója elmondta, hogy a szaktanácsadó azokat a pozitív elemeket keresi, amelyeket érdemes továbbfejleszteni, illetve mindenki saját magának a legjobb szaktanácsadója, ám ehhez a felismeréshez el kell jutni, amihez a tantárgygondozó nagy segítséget jelenthet. Pölöskei Gáborné köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár szerint három nagyobb egységben, strukturális, tartalmi és minőségi szempontból lehet értékelni a szaktanácsadói rendszert. Egyenlő hozzáférési esélyekre és infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, gondolhatunk itt akár az uszodák vagy szélessávú internet-hozzáférés kiépítésére is tette hozzá a helyettes államtitkár. A háttérintézmények közötti együttműködés során a párhuzamos feladatvégzések racionalizálására van szükség, egyetlen feladatgazdát kell kijelölni. Az Oktatási Hivatal ennek következtében egy erős középirányító szerv lett, alapvetően koordinál, alatta jöttek létre a Pedagógiai Oktatási Központok (POK), melyek eddig Halász Gábor, az OFI tudományos munkatársa, egyetemi tanár szerint a diákok tanulásának eredményességében a legnagyobb súlya a pedagógusi munka minőségének van; ezt már felmérések is alátámasztják. A formális végzettség azonban önmagában nem írja le a tényleges tudást, a pedagógusmunka minőségének meghatározója a szakmai tudás. Ez nagyon sokarcú lehet, a személyes iskolai emlékeknek pedig meghatározó szerepük van. Szabó Győzőné pszichológus, pedagógiai szakértő az önfejlődés lehetőségeiről értekezett. Az önfejlődésnek és önfejlesztésnek is belülről kell indulnia, illetve elengedhetetlenül szükséges a fizikai aktivitás, a testedzés, a helyes táplálkozás és stresszkezelés, továbbá a társas, valamint a lelki és szellemi dimenziók közötti szinergia megteremtése. A pszichológus szerint ezzel agyunk képes újrahuzalozni magát, az idegsejtek újratermelhetőek mozgással és tanulással. A legfontosabb szaktanácsadói kompetenciáknak az autonómiát, a szakmai igényességet és a céltudatosságot nevezte. Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár szerint jelenleg elsődleges feladat a jó gyakorlatok összegyűjtése és a humán erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás. A magyar oktatási rendszer tudásközpontúsága támogatandó, ugyanakkor a belső konfliktusok által gerjesztett problémákra is oda kell figyelni, amiben számít a szaktanácsadók tapasztalatára. A digitális eszközökről és fejlesztésekről szólva az államtitkár közölte, hogy az OFI már készíti az e-tananyagokat, melyeknél a legfontosabb szempont az esélyteremtés és a felzárkózás-politika. Lényeges elem, 6 ÚJ KÖZNEVELÉS 71. ÉVFOLYAM / 5-6. SZÁM

9 hogy óralátogatáskor a szaktanácsadó nem komisszárként lép fel, és ha ezt megértjük, azzal nemcsak a saját, hanem a szaktanácsadó munkáját is megkönnyítjük. Az államtitkár megértést kért a szervezeti átalakítások nehézségei miatt, ezért folyamatban van a korrekció, de a megoldás, a cél azonos. A generálisan új rendszer logikája, szerkezete és célrendszere másfajta gondolkodást kíván, melyben a szaktanácsadóknak kiemelt szerepet szánnak. A délután folyamán párhuzamos szekciók keretében a szaktanácsadók beszélgetéseken vehettek részt, például Reflektív technikák a szaktanácsadói gyakorlatban; A szaktanácsadás etikája vagy A tantárgygondozás tapasztalatai témában. Az utolsó napon Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár kapott elsőként szót. Szerinte a közel két éve tartó átalakításokat követően még egy kis időnek el kell telnie, mire a rendszer bejáratódik. A jogszabályok tekintetében jól állunk, az elmúlt év során felhalmozódott tudás következtében sokkal életszerűbb a mostani modell, de a szakmaiság koordinálására oda kell figyelni mondta el a helyettes államtitkár, majd hozzátette, hogy a szaktanácsadói, tanfelügyelői és minősítési rendszer hármas egységének találkozásánál alakult ki megoldandó feladat, továbbá szólt a pedagógus előmeneteli rendszerről, biztatva a résztvevőket a mielőbbi jelentkezésre. Dr. Pompor Zoltán, az OFI főigazgató-helyettese, a projekt volt szakmai vezetője elmondta, hogy több ezer pedagógust képeztek ki, jelenleg a szaktanácsadók továbbképzése zajlik főként a pedagógusok kérésére; különösképpen a kommunikációs tréningekre van igény. Setényi János oktatáskutató a célzott iskolafejlesztések tapasztalatairól beszélt, célként kitűzve azt, hogy a tanulók a definiált tantárgyakból elérjék és tartósan felülmúlják a nemzeti alapkövetelményeket. A szakember holland és brit példákon keresztül mutatta be az ottani rendszereket, ahol a tartósan ún. piros vonal alá kerülő iskoláknál komoly szervezeti átalakításokat eszközölnek. A kínai projektszerű működés során, kis tanári csoportokban fejlesztették ki, hogyan lehet hatékonyabban tanítani. Az oktatáskutató kerületi munkaközösségek létrehozását javasolta, mely régebben jól működő rendszernek bizonyult ben sok év után először a részt vevő iskolákat már az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján választották ki, ami mindenképp üdvözlendő. A tankerületek is támogatták a beavatkozást, valamint külsős szakemberek bevonása is megtörtént, ami további pozitívum. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, most mint gyakorló iskolaigazgató mondta el tapasztalatait Hol szorít a cipő? címmel, rámutatva számos problémára és megoldandó feladatra. A plenáris előadásokat követő reflexiók megvitatása után az előtérben berendezett poszterszekciók keretében lehetett meghallgatni a raportőri beszámolókat a párhuzamos szekciókban folytatott munkáról. Ezután módszertani vásár várta a szaktanácsadókat a három nap során gyűjtött jó gyakorlatok megosztása végett, végül Szabó Mária, a projekt szakmai vezetője összegezte a konferencia tapasztalatait. 7

10 HIRDETÉS A felsőoktatási pedagógusképzésben részt vevő köznevelési pedagógusok továbbképzéséhez kapcsolódó fejlesztések az Eszterházy Károly Főiskolán A pedagógusképzés és -továbbképzés szerves egységet kell képviseljen, ha az aktuális társadalmi, környezeti tényezőkhöz adaptív módon kíván alkalmazkodni az iskolák világa. A köznevelési intézmények pedagógus szakemberei és a felsőoktatásban, pedagógusképzésben dolgozó szakemberek szakmai együttműködésének formái kevéssé kidolgozottak Magyarországon, vagy esetlegesek. Ennek következménye lehet, hogy a köznevelésben jelentkező szakmai-pedagógiai problémák nem válnak nyilvánvalóvá a felsőoktatásban dolgozók számára, illetve a partnerek nem tudják egyeztetni nevelésfilozófiai elképzeléseiket, tartalmakra vonatkozó igényeiket. Nincs kidolgozott metódusa egyik szektorban sem a szisztematikus továbbképzésnek, a jó gyakorlatok kontakt formában történő megismerésének, és a NAT-tal kapcsolatos elképzeléseknek. Földrajzi elhelyezkedéstől függően is más kiemelt fejlesztési preferenciák vannak a köznevelési intézményekben, amelyeknek a megismerése szükséges lenne a pedagógusképzésben és -továbbképzésben oktatóknak egyaránt. A fenti célok megvalósítása érdekében az Eszterházy Károly Főiskola és Gyakorlóiskolája közös fejlesztési programot valósított meg a TÁMOP B.2-13/ azonosító számú, Együttműködés az észak-magyarországi pedagógusképzés megújításáért c. pályázat keretében. Első lépésben vizsgálatra kerültek a jelenlegi pedagógusképzés és -továbbképzés tartalmi kapcsolatai, azonosítottuk a feltárható anomáliákat, a hiányterületeket, amely a NAT-tal való kompatibilitást nem biztosítja. A fejlesztést megalapozva megismertük a pályán dolgozó pedagógusok igényeit, illetve a felsőoktatási szakemberek elképzeléseit az új típusú, innovatív továbbképzések kidolgozása érdekében. Az igények felmérését követően kerültek meghatározásra azok a képzések, amelyek a jövőben a NAT által definiált területek intézményi alkalmazásához segítséget nyújtanak. A pedagógiai értékelés perspektívái a fejlesztő értékelés lehetőségei A hatékony önálló tanulás pedagógiai támogatása Sajátos nevelési igényű tanulók mentálhigiénés problémái Hatékony önálló tanulás (önszabályozó tanulás pszichológiája) Pályaismereti és önismereti tartalmak on-line felületei és ezek funkciói az iskolai pályaorientációs tevékenységben Szociális képességfejlesztés (szociális csoportmunka lehetőségei az iskolában) Nemzeti öntudat, nemzeti identitás Komplex művészeti nevelés Módszertani megújulás az ének-zenei nevelésben A médiaműveltség fejlesztése a középiskolában Korszerű információforrások a könyvtár-pedagógiában Mozgás-szervrendszeri és belgyógyászati elváltozások prevenciója és mozgásterápiája az általános iskolában Közgazdásztanárok új feladatai a tudásgazdaságban Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az algoritmizáló képesség fejlesztése révén elsősorban a számítógépes mérés, irányítás és a robotika eszközeinek fölhasználásával Rendezvényszervezés különböző korosztályoknak a köznevelési intézményekben Mérések (nemzetközi, hazai, kompetenciamérés) Komplex művészeti nevelés 6 10 éves korosztályban. Komplex művészeti projektek tervezése a különféle művészetek mozaikszerű összeszervezésével A heti 5 órás testnevelésben megjelenő új tartalmak, lehetőségek az 1 4. osztályban Inkluzív nevelés az óvodában a befogadó pedagógus Fejlesztési lehetőségek az óvodai mozgásos tevékenységekben Néptáncon alapuló komplex képességfejlesztő program A fejlesztési program során kidolgozott képzések: A geoszférák környezeti problémái Etnobotanikai és Pannontáji értékek Módszertani válaszok a matematikatanítás legújabb kihívásaira Korszerű módszerek a fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztésében A környezeti nevelés elmélete, korszerű módszerei, stratégiái, gyakorlata és a biomimikri mint innovációs lehetőség a fenntarthatósági szempontú oktatásban Modern technológiák alkalmazása az angol nyelv oktatásában Korszerű szervezési eljárások és újszerű módszerek a német nyelv tanításában Az IKT-eszközök alkalmazása a magyar irodalom- és nyelvtanórákon A történelemtanítás új szakmai és módszertani ismeretei Az önformálás filozófiai gyakorlatai mint az erkölcsi nevelés egyik módszere A képzések pilot megvalósítása sikeresnek bizonyult, a bevont szakemberek szívesen fogadták az új típusú, innovatív képzési elemeket. Európai Szociális Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

11 OKTATÁS NEVELÉS Az anyanyelvi műveltség fejlesztése Európában Minden ötödik európai ember nehézségekkel küzd a szövegértés területén, és nemcsak a társadalom perifériáján élők. Az olvasás- és írástudás fejlesztése érdekében létrehozott nemzetközi együttműködés, az ELINET hálózat április között Budapesten tartotta második konferenciáját. A fejlesztő munkáról és az egyes országok gyakorlatairól beszélgettünk a résztvevőkkel. Az interjúkat Kákonyi Lucia és Bozsik Viola készítette. Fotó: Ludas Viktor Együttgondolkodás Európában: Hogyan fejleszthető az anyanyelvi műveltség? Szöveg: Dobszay Ambrus Literátus embernek hajdan azt nevezték, aki írni-olvasni tudott, nagy irodalmi műveltséggel rendelkezett, s ily módon birtokában volt annak a tudásnak, amellyel érvényesülhetett a társadalomban. Innen lehet ismerős számunkra a literacy angol szó, amely mostanában a nemzetközi pedagógustársadalom figyelmének fókuszában áll. Nehéz egy szóval úgy lefordítani, hogy kifejezze azt az összetett tartalmat, amit manapság értünk rajta: minden olyan jelrendszernek az értelmezési készségét, amely a mai társadalomban való érvényesülés előfeltételét jelenti. A mai literátus ember már nemcsak a kinyomtatott betűk, hanem más vizuális és nem vizuális jelek értője is, és nemcsak a közvetlenül érzékelhető adatközlők, hanem az internet világában is tájékozódni képes. Összetett a fogalom azért is, mert nem csupán a jelek értelmezni tudását jelenti, hanem hozzátartozik a megismert információk tudatos és felelős alkalmazásának attitűdje is. Az olvasás- és írástudás fejlesztésének érdekében létrehozott nemzetközi együttműködés, az ELINET (European Literacy Policy Network, magyarul az Anyanyelvi Műveltség Fejlesztésének Európai Hálózata) keretein belül 28 ország közel 80 szakmai szervezete többek között az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet dolgozik együtt az európai polgárok szövegértési szintjének javításán. Kiindulópontja az a jelentés, amelyet az EU oktatásért felelős miniszterei által felkért szakértői csoport készített 2012-ben. Feladatuk az volt, hogy tegyenek jelentést az európai polgárok olvasási-szövegértési készségének állapotáról, majd Dr. Christine Garbe, a kölni egyetem professzora, az ELINET hálózat vezetője Az ELINET nem előzmények nélküli. Mit kell tudni a korábbi projektekről? Három ilyen is van. A legelső az ADORE, mely az olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek tanításáról szólt a PISA-sokk éve volt Németországban: 15 éves tanulóink negyede a minimum szint alatt teljesített a szövegértés terén, vagyis komoly gondja volt a tantárgyak tanulásához szükséges szövegértéssel. Olyan középiskolákat kerestünk a 11 partnerországban, melyeknek az oktatási programja jónak ígérkezett az olvasási nehézségekkel küzdő középiskolások számára. Az ADORE projekt egyik legnagyobb felfedezése talán az volt, hogy a jó gyakorlat valójában a tanár szakértelmén és elkötelezettségén múlik. Az eredmények rövid összefoglalója az interneten angolul és németül is elérhető. A következő program a BaCuLit, melynek lényege a pedagógusok számára készült továbbképzési program, hogy a szövegértés tanítása ne csak az anyanyelv- és irodalom tanárainak feladata legyen, hanem minden pedagógusé, a középiskolában is, és nemcsak a folyószöveget, de táblázatok, ábrák, diagramok értelmezését is magában foglalja. A folytatást az ISIT projekt jelentette, melyben a közismereti tantárgyakat tanítók számára készült szövegértést fejlesztő programot e-learning tananyaggá alakítottuk át, valamint megkezdtük a képzők képzését is. Az ELINET egyfajta ernyő-projektje a többinek, fő célja egy egész Európát behálózó rendszer kiépítése, mely összeköti az anyanyelvi műveltséggel foglalkozó szervezeteket. A projektben jelenleg csaknem 80 part- 9

12 OKTATÁS NEVELÉS nerünk van, 28 országból. Minden színtérre, tehát az iskolára, a családra és iskolán kívüli tanulási tevékenységekre, és minden életkorra odafigyelünk. Az elképzelés valójában egyszerű: az anyanyelvi műveltség egész életen át támogatandó és fejlesztendő, s gondoskodunk arról, hogy ezeknek a képességeknek minden egyes európai polgár birtokába juthasson. Mennyire voltak eredményesek ezek a projektek? A legnagyobb siker, hogy ezeket a projekteket folytonosan, egymásra épülve indítottuk el. Vannak partnereink, akikkel kezdetektől fogva együtt dolgozunk Magyarország ilyen, de bővítettük is a résztvevői kört. Jó úton vagyunk afelé, hogy a BaCuLit tanártovábbképzés anyagát elterjesszük. A képzésen részt vevő tanároktól nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk: a pedagógusok egy féléven át havonta egy napot vesznek részt a képzésen, majd a tanultakat megpróbálják átültetni a gyakorlatba, így a következő képzési alkalmon már beszámolhatnak a tapasztalatokról, foglalkozhatunk a felmerült nehézségekkel. Hol tart most a projekt, és mik a távolabbi célok? Egységes keretrendszer alapján minden partnerország oktatási rendszerét és szakpolitikáját megvizsgáltuk az anyanyelvi műveltség szempontjából, és erről beszámolókat készítettünk. Javaslatokat teszünk a tanárképzés és a továbbképzések tartalmára, minden tantárgyat illetően. A szabadidős és a digitális olvasással is foglalkozunk. Emellett jó gyakorlatokat gyűjtöttünk a szövegértés terén, melyeket egy jól kereshető adatbázisban szeretnénk tárolni. A honlap kiépítése megkezdődött, célunk, hogy ez lehessen a közös színtere az Európában anyanyelvi műveltséggel foglalkozóknak. Fontos tevékenységünk az anyanyelvi műveltséggel kapcsolatos kérdések tudatosítása tanárokban, szülőkben és döntéshozókban egyaránt, melynek kiemelt programja lesz a 2015 szeptemberében megrendezendő Anyanyelvi Műveltség Hete, ahol a jó gyakorlatokat is bemutatjuk. Egy nyilatkozat megfogalmazását is tervezzük, melyben alapvető emberi jogként határozzuk meg az anyanyelvi műveltséget. Célunk, hogy 2016 vagyis az EU-s finanszírozási időszak végeztével is működőképes maradjon a hálózat. Miért érdekes egy tanár számára az ELINET? Közvetett és közvetlen módon is az: ha hatni tudunk a döntéshozókra, az befolyásolni fogja a tanterveket, a tanárképzést, a továbbképzéseket és a tankönyveket is. A jó gyakorlatok gyűjtése pedig kétféleképpen is fontos lehet számukra: tájékozódhatnak más pedagógusok munkájáról (ezek angolul lesznek elérhetők), és saját jó gyakorlatot (dolgozatmintát, óravázlatot, projekttervet) is feltölthetnek majd az adatbázisba, melyet két szakértői elbírálás után angolra fordítunk. Bízunk abban, hogy munkánk révén jelentős mértékben hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az anyanyelv-használat terén nehézségekkel küzdők száma csökkenjen, és egyre több legyen az értő olvasó. Ez mindannyiunk közös érdeke. fogalmazzanak meg javaslatot, milyen beavatkozásokkal lehetne ezt javítani. Amikor a szakértők a műveltség állapotáról gondolkodtak, abból indultak ki, hogy annak fejlesztése nem önmagáért való cél, mivel ahogyan Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkára fogalmazta: A műveltség hidat jelent a nyomorból a remény felé. A mindennapi életben szükséges eszköz ahhoz, hogy valaki boldoguljon a modern társadalomban, a demokratizálódás közös alapja, valamint a kultúrák és a nemzeti sajátosságok közötti közlekedésnek eszköze. A jelentés rögzíti a tényt, hogy minden ötödik európai ember nehézségekkel küzd a szövegértés területén. Ugyanakkor megállapítja, hogy ez a képesség még felnőttkorban is, illetve a különböző tanulási akadályozottságok ellenére is használható szintre fejleszthető megfelelő segítséggel. Az állam ez irányú befektetése pedig kifejezetten költséghatékony, és sokszorosan megtérül. A megoldás alapelveiként a társadalmi és oktatási szereplők közötti együttműködést említették, illetve azt, hogy a társadalomban is tudatosítsák az ügy fontosságát. Elengedhetetlen a megfelelő költségvetési források megteremtése, valamint a politikai csúcsszereplők kiállása is. Olyan társadalmi és fizikai környezet kialakítására van szükség, amely ösztönzi az olvasást. Bővíteni kell az olvasnivalókhoz való hozzáférés lehetőségeit. Emelni kell a szövegértés tanításának színvonalát. Ennek szaktantárgytól függetlenül minden pedagógus képzésébe be kell épülnie! A szövegértés fejlődését korszerű értékelési technikákkal kell nyomon követni, s azok alapján kell fejlesztési döntést hozni. A kommunikációs képességek fejlesztését a felsőbb iskolafokokon is folytatni kell. A kisgyermekek nevelése kapcsán fontos a családok olvasásra való ösztönzése ( family literacy ) az olvasás magatartásmintájának megteremtése céljából. Az iskolásoknál pedig az a fontos, hogy a nemnek és az érdeklődési körnek megfelelő, valamint szövegértési szinthez alkalmazkodó olvasmányok kiválasztásával kedvet csináljunk az olvasáshoz. Az ELINET ezen javaslatok megvalósítását kívánja szolgálni egy szakmai hálózat létrehozásával. Magyarországon az OFI-n kívül a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Kara vesz részt a munkában. Küldetésünknek érezzük, hogy a hazai kezdeményezések feltérképezése után hozzájáruljunk az olvasásnépszerűsítő mozgalmak szervezéséhez és információáramlásához. Arra is törekszünk, hogy a köznevelés-irányítás számára közvetítsük a szakértők javaslatait, hogyan válhatna hatékonyabbá az anyanyelvi műveltség fejlesztése a hazai köznevelési gyakorlatban. 10 ÚJ KÖZNEVELÉS 71. ÉVFOLYAM / 5-6. SZÁM

13 Greg Brooks, az Európai Olvasásszövetség elnöke, az ELINET hálózatban az egységes terminológiahasználatért felelős csoport vezetője Mit értünk anyanyelvi műveltségen a 21. században? A fogalom lényege továbbra is az írás- és olvasástudás, azonban az angol nyelvterületen sokszor ideértjük az alapvető számolási képességeket, illetve a beszédkészséget, s újabban a digitális írástudást, pénzügyi műveltséget is. Ahogy egyre komplexebb lesz a világ, úgy növekszik az egyes emberrel szemben támasztott elvárás is. Ezért jó, ha mindenki képes értően olvasni, írni és számolni. Vagyis ezek hiánya miatt senki ne ütközzön nehézségekbe, sem mint állampolgár, sem mint családtag, sem mint munkaerő. Korábban úgy gondoltuk, az írás el fog tűnni, mert a gépek és robotok megértik majd a szóbeli parancsokat. Ez délibábos elképzelésnek bizonyult: a fizikai munkásoknak is szükségük van az olvasásra, hogy megértsék a biztonsági előírásokat, és a sokszor írásban kapott utasításokat. Az olvasás szeretetére elsősorban a család tudja rászoktatni a gyermeket, azáltal, hogy a szülő ölbe veszi, és rendszeresen olvas neki. Az iskola erre tud építeni. A hatéves gyerekek többsége készen áll az írás- és olvasástanulásra. Lesznek néhányan, akik már tudnak is írni-olvasni, de olyanok is, akik már a legelején lemaradnak. Őket kell minél hamarabb észrevenni, s megadni nekik azt a külön segítséget, amire szükségük van. Nagyon jónak tartom ebből a szempontból a finn rendszert: a tanító karácsonyig megfigyeli az osztályt, s följegyzi, kik azok, akiknek nehezen mennek a feladatok velük januártól külön szakember foglalkozik. Minden iskolának saját koordinátora van a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására. De tetszik a magyar rendszer is, az, hogy az óvodapedagógia egy külön szakma, s így nem iskolásítják az óvodát. Az ELINET üzenete a pedagógusok számára, hogy a gyerekekért folytatott küzdelem frontvonalában állnak, s összességében remek munkát végeznek. Ahhoz azonban, hogy minél magasabb szintre tudják fejleszteni tanítványaik anyanyelvi műveltségét, tudniuk kell, milyen módszerekkel élnek kollégáik, országhatáron túl is. Ha más tanárok gyakorlatával is megismerkednek, inspiráló ötleteket kaphatnak a saját munkájukhoz, s egyben egy tágabb európai közösség tagjának is érezhetik magukat. Viv Bird az ELINET vezetőségi tagja, hét évig volt az angol Booktrust szervezet főigazgatója, jelenleg az EU Read (európai olvasást népszerűsítő szervezetek konzorciuma) társelnöke. Arra kértük, a Booktrust olvasást népszerűsítő programjai közül mutasson be néhányat. A Bookstart kezdeményezés roppant egyszerű: a kisgyerekes szülők ingyenes könyvcsomagot kapnak a könyvtártól vagy a védőnőtől, igényes, a gyermek életkorának megfelelő könyvekkel. A szülőket arra bátorítják, naponta olvassanak a kicsinek. Még ha nem is tudnak jól olvasni, akkor is megnézegethetik a gyermekkel a könyv képeit, beszélgethetnek ezekről. A csomaghoz segédanyagokat is adnak, sok illusztrációval, kevés szöveggel, nagyon konkrét tanácsokkal, például hogy milyen kérdéseket tehetnek fel az adott történetről a gyereknek. A legveszélyeztetettebb családokkal foglalkozó központokban tanfolyamokat szerveznek, egyrészt hogy segítsék a szülői olvasást, másrészt hogy azok a szülők, akik olvasnak a gyereküknek, megoszthassák tapasztalataikat, bátoríthassák egymást. A közös könyvlapozgatás minőségi időtöltés, erősíti a szülő és gyermek közötti kötődést. Az első két életév nagyon fontos a nyelvfejlődés és a könyvekkel kapcsolatos jó élmények szerzése szempontjából, s a 22 éve működő program alapelvét a minél korábbi ismerkedést a könyvekkel sikerült a döntéshozókkal is megértetni. Másik népszerű és hatékony programjuk az Olvass az Iskoládért verseny, melynek során a diákok két hónapig annyi könyvet olvasnak el, amennyit csak bírnak. Ez lehet kalandregény, sci-fi, versek, hősök történetei, történelmi regények. Néhány iskola arról számolt be, az olvasni nem nagyon szerető kisfiúk reggel hamarabb érkeztek csak azért, hogy leüljenek a számítógép elé és folytathassák a digitális könyvet, amit előző nap abbahagytak. A verseny jó lehetőséget kínál az újrakezdésre azoknak is, akiknek valamilyen kudarcélményük volt az olvasással, meguntak egy könyvet, aztán már nem választottak másikat helyette, illetve önbizalmat is ad azoknak, akik korábban nem olvastak túl sokat. 11

14 OKTATÁS NEVELÉS OLASZORSZÁG Giorgio Tamburlini olasz gyermekgyógyász, a trieszti székhelyű Gyermekegészségügyi Központ vezetője a születést követő első évekre specializálódott. Arról kérdeztük, hogyan kapcsolódik az orvoslás az anyanyelvi műveltséghez. Sok éve már, hogy a szellemi fejlődést és a mentális állapotot is az egészség részének tekintjük. Azt is tudjuk, hogy azok a gyerekek, akiknél a kognitív fejlődés akadálytalan volt, egészséges(ebb) felnőttek lettek. A közös olvasás rendkívüli módon segíti a gondolkodás fejlődését, bővíti a szókincset, és elmélyíti a szülő gyerek kapcsolatot is. A mesék hallgatása közben a kisgyerek megtanulja felismerni és megnevezni saját és mások érzelmeit, ezáltal empatikusabbá válik. A kognitíven túl tehát a társas és kommunikációs képességek is fejlődnek. De ugyanilyen hasznosak a mondókák is: a dajkanyelv eleve dallamosabb a rendes beszédnél, s ez a zeneiség különösen alkalmas arra, hogy megragadja a gyermek figyelmét. Ezért jó, hogy az édesanyák már a kisbaba születése előtt énekelnek, hangosan olvasnak a magzatnak, aki így megismeri az anya hangját. A mesekönyveket tehát nagyon jól kiegészítik a mondókák, népdalok. Tizenöt éve működik az Olvasásra születtünk programunk (Nati per Leggere), melynek keretei közt a szülőket az olvasási szokások kialakításában támogatjuk. Olaszországban a világháború után kampányt indítottak az írni és olvasni tudás szintjének növelésére, így e tekintetben elég jól állunk, azonban ott vannak a bevándorlók: ma hat, Olaszországban született gyermek közül egynek nem olaszok a szülei. Támogatjuk, hogy mindenképp őrizzék meg az anyanyelvüket, de a mielőbb kezdjenek el olaszul tanulni. Nagyon jók az augmentatív kommunikációs rendszerek is: a beszédfejlődési nehézségekkel küzdő, vagy értelmi fejlődésben akadályozott, sérült gyerekeknek segítenek a szimbólumokat tartalmazó könyvek, melyekben szavak és képek helyett szimbólumok vannak. Ez a migráns gyerekeknek is segítséget jelent, akik így részt vehetnek az osztály közös tevékenységében. HOLLANDIA Merel Heimens Visser a hágai Írás-olvasás Alapítvány főigazgatója, melyet a hollandiai Laurentien hercegnő alapított azzal a céllal, hogy segítsék elő az anyanyelvi műveltség szintjének emelését. A holland iskolarendszerben nyolcéves korra befejeződik az írás-olvasás alapjainak tanítása: onnantól kezdve az iskola feltételezi, hogy a gyermek rendelkezik ezekkel a képességekkel. Azonban a diákok 20%-a tanulási, olvasási nehézséggel küzd, amikor elhagyja az iskolát, és mintegy két évfolyammal van lemaradva ahhoz képest, ahol tartania kellene. Ennek több oka is van, például a családi háttér. Míg az iskolában körülbelül ezer órát töltenek a gyerekek egy évben, otthon háromezret. Hiába jó az iskola olvasástanítási módszere, anyanyelvi műveltségi programja, ha otthon nem olvas a gyerek, hiányzik a motiváció, és a szülők nem érdeklődnek az iskola iránt. Egy másik ok az óvodapedagógusok anyanyelvi műveltsége: egy felmérés szerint 40%-uk csak alacsony szinten tud írni és olvasni. Azóta a kormány bevezetett egy minimum standardot, s az újabb felmérések szerint már csak 10-20% között van azok aránya, akik rosszul olvasnak, de ez sajnos hatással van a gyerekekre. Nagyon fontos, hogy olyan környezetben nevelkedhessenek, ahol megfelelő az anyanyelvi műveltség szintje. Az alapítvány az elmúlt két évben mintegy felnőttnek szervezett tanfolyamot, ami jelentős változást hozott a résztvevők életében: nemcsak hogy javultak a szövegértési képességeik, de sokan munkát kaptak, vagy előléptették őket a munkahelyükön. A 2014-es Anyanyelvi Műveltséggel az Egészségért program során egészségügyi dolgozók közreműködésével fejlesztették a szövegértési képességeket. A Közkönyvtárak 2020 elnevezésű projekttel főként a döntéshozók figyelmét kívánták fölhívni arra, hogy a európai könyvtár kihasználatlan erőforrás, hiszen több funkciót képesek ellátni a könyvgyűjtésen túl. Az Anyanyelvi Műveltség Hetére 2014-ben az alapítvány mintegy 4000 partnerszervezete (könyvtárak, magánszemélyek, cégek) készült különféle programokkal. 12 ÚJ KÖZNEVELÉS 71. ÉVFOLYAM / 5-6. SZÁM

15 SZLOVÉNIA A Szlovén Nemzeti Oktatáskutató Intézet 2011-ben projektet indított az anyanyelvi műveltség fejlesztésére, melyről Nataša Potočnik mesélt. A projekt kulcseleme a háromszintű tanítás. Az első szinten az egész osztály ugyanazzal a tananyaggal foglalkozik. A második szinten a pedagógus a formatív értékelés alapján eldönti, miként osztja csoportba a gyerekeket. Ő maga az adott anyagból nehezebben haladó gyerekekhez csatlakozik, a többi csoport vegyes. (A csoportmunkát megkönnyíti, hogy Szlovéniában első osztályban mindig két tanító van egyszerre az osztályteremben.) Az első szinten bevezetett anyaggal dolgozik mindenki, ám differenciált módon. Például az egyik csoportban a finommotoros mozgás fejlesztése a cél: aki ebben már nagyon ügyes, akár betűket is írhat, aki még nem annyira, nagyobb papíron a nagyobb mozdulatokat gyakorolja, a többiek pedig csak rajzolnak. Lehet úgy is szervezni az osztályt, hogy a legjobb gyerekek kerüljenek egy csoportba, s akkor velük foglalkozik külön a tanító. Kezdetben nehéz így tanítani, hisz ahhoz vagyunk szokva, hogy minden iskolában ugyanabban az ütemben haladunk de ez az ügyesebb gyerekeknek unalmas, a lemaradóknak viszont túl nehéz. Kutatások bizonyítják, hogy azok a nehézségekkel küzdő gyerekek, akik a hagyományos módszerrel tanulnak írni-olvasni, sosem lesznek olvasó felnőttek, mert idő előtt elveszítik a motivációjukat. A harmadik szinten az SNI-s tanulókkal foglalkozunk. A projektben alkalmazott differenciált módszerrel jelentősen javult az írás-olvasási készség. Másik fontos tevékenységük az olvasási stratégiák tanítása volt. Három fokozatban tudunk feldolgozni egy szöveget. Reproduktív szinten olyan kérdéseket teszünk fel, melyek megválaszolásához a diáknak egyszerűen újra kell olvasnia a szöveget. Az értelmező szinten már meg kell határozni a lényeget, meg kell találni a kulcsszavakat. Kreatív szinten a szöveges információt kell átrendezni például grafikus formába, vagy átírni az eredetit egy másik olvasóközönség számára, vitatkozni, érvelni. Ötödikesek és hetedikesek vizsgálata azt jelezte, hogy a harmadik szinten már nehezen megy a válaszadás. Ez nemcsak azon múlik, hogy tanítanak-e olvasási stratégiákat a pedagógusok, s a gyerekek tudják-e használni ezeket. A nagy tananyagmennyiség miatt kevés idő jut az osztálytermi vitákra, illetve a tankönyvekben is kevés az ilyen jellegű feladat: mivel a könyvek drágák, a szerzők nem mernek sok üres helyet hagyni benne hosszú fogalmazások írására, inkább párosító, feleletválasztó, behelyettesítő feladatokat adnak, a tanárok viszont sokat használják a tankönyvet, hogy a szülők ne érezzék úgy, hiába vették meg azokat. OROSZORSZÁG Tatjana Galaktionova a szentpétervári Pedagógiai Egyetem Olvasási készségek fejlesztése társadalmi és pedagógiai eszközökkel mesterképzésének szakfelelőse. A képzésre tanárok, üzletemberek, könyvtárosok, bölcsészek járnak; a cél a közösség, a kiadók, az iskola és a vállalkozások erőfeszítéseinek összehangolása olyan programokhoz és olyan módszerek alkalmazásához, melyek olvasásra ösztönöznek. Oroszországban is érvényes, hogy csak azokból lesznek jó tanulók, akik jól tudnak olvasni, s ha ez hiányzik, más tantárgyakból is kudarcot vall a diák. Ugyanakkor általános iskola után nem foglalkozunk eleget a szövegértés fejlesztésével. Mára lecsökkent az a szabadidő-mennyiség, amit olvasással töltenek a gyerekek: nagy konkurenciát jelentenek a számítógépes játékok, a közösségi oldalak. Fontos lenne, hogy az iskola jutalmazza az olvasást: szó lehetne a könyvről az órákon, s a közösség tagjának érezhetné magát az, aki elolvasta. Az olvasás fontosságát az emberi testtel párhuzamba állítva szoktam megmagyarázni: a fej jelöli az olvasás kognitív funkcióját, a szem az esztétikai részt, a nyelv szépségét. A szív az olvasás értékközvetítő voltát mutatja, a kéz pedig a pragmatikus funkciót (olvasva értjük meg az utasításokat). Gondot jelent, hogy a gyerekek szüleiket sem láthatják túl gyakran olvasni. Vannak azonban jó kezdeményezések: 2015-öt az irodalom évének nyilvánítottuk, kampány indult az olvasás népszerűsítésére; s olyan oktatási standardokat vezettünk be, melyek rögzítik: az összes tantárgy tanárának kötelessége fejleszteni az olvasási és kommunikációs képességeket. A kimeneti követelményeket képességek szerint csoportosítottuk, s ezek közül az olvasás a legjelentősebb. Ezért is fontos számunkra az ELINET: pedagógiai egyetem lévén, igyekszünk leírni, megmagyarázni és befolyásolni a társadalmi jelenségeket. Így vagyunk az olvasással is: szeretnénk megoldani a problémát, ezért is tekintünk más országok gyakorlatára, s ezáltal egy tágabb szakmai közösség tagjának is érezhetjük magunkat. 13