O L V A S Ó K Ö N Y V A Z E G Y É N J O G I H E L Y Z E T E A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "O L V A S Ó K Ö N Y V A Z E G Y É N J O G I H E L Y Z E T E A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N"

Átírás

1 SZALAYNÉ SÁNDOR ERZSÉBET egyetemi docens O L V A S Ó K Ö N Y V A Z E G Y É N J O G I H E L Y Z E T E A Z E U R Ó P A I U N I Ó B A N AZ OLVASÓKÖNYV alapját egy TANULMÁNYGYŰJTEMÉNY képezi. Szöveges és prezentációs részének minden anyaga a szerző saját munkája. A tanulmányok zöme öt éven belül készült. A gyűjtemény az ugyanilyen című tantárgy számára egyúttal olvasókönyvként szolgál. A kézirat CD-melléklete válogatott dokumentumokat, jogszabályokat valamint ítéletszövegeket tartalmaz. Pécsi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar Európa Központ valamint Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Jogi Kar 1. kiadás 2008 ősz 2. kiadás 2010 ősz

2 AZ OLVASÓKÖNYV TARTALOMJEGYZÉKE Az olvasókönyvben szereplő tanulmányok egy része december 1., a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt készült. A szövegekben a kézirat lezárásának időpontjában mértékadó terminológiát használtam. A kézirat lezárásának illetve a publikált tanulmányok forrásának megjelölése az adott tanulmány elején olvasható. Az olvasókönyvben foglalt, publikált tanulmányokra csak az eredeti forrás megjelölésével lehet hivatkozni! KÉZIRAT (oldalszám) 1. Az egyén jogi helyzete alapvetés (ppt) Szöveges rész: 2. A jog szerepe Európában a közösségi jog megjelenése a magyar jogrendszerben (1) 3. A jogorvoslat duális rendszere az Európai Unióban (6) 4. Az egyenlő bánásmód elve és az általános diszkrimináció tilalom az egyén legátfogóbb védelme a közösségi jogban (23) 5. Az általános diszkrimináció tilalma a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után az EUMSz. 18. cikk magyarázata (26) 6. Az egyén mint a közösségi jog által szabályozott gazdasági élet szereplője (36) I. Rész A. Az EKSz-ben rögzített gazdasági alapszabadságok (37) B. A munkavállalás szabadsága (39) C. A letelepedés szabadsága (48) D. A szolgáltatások szabadsága (57) II. Rész: Releváns jogesetek időrendi sorrendben (66) 7. Gondolatok a Bolkestein-irányelv kapcsán: kereszttűzben a szolgáltatások piacának jövője az Európai Unióban (73) 8. Az uniós polgárság intézménye (79) 9. A mellőzéstől a dinamikus értelmezésig: az uniós polgárság intézménye az Európai Bíróság gyakorlatában (89) 10.A magánszemély perképessége az Európai Alkotmányos Szerződés alapján: kis előrelépés sok értelmezési problémával (99) 11.Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról (109) 12.Interferencia az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában (119) 13.Közösségi jogi/uniós jogi relevanciával bíró tényállások vizsgálata a közösségi alapjogok valamint a jogállami garanciák teljesülése szempontjából (133) 14.Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában (135) 15. Új távlatok az európai alapjogvédelemben az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (154) 16.Bevándorlási politika az Európai Unióban és Magyarországon (165) 17.A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága (180) 18.Emberi jogok a terrorizmus elleni harc oltárán? (187) Power point lista: 19.Nemzetközi jog uniós jog belső/nemzeti jog

3 20.Az egyenlő bánásmód elve és az általános diszkrimináció tilalom (ppt) 21.Személyek szabad mozgása az Európai Unióban (ppt) 22.Szolgáltatások szabad áramlása az Európai Unióban (ppt) 23.Az uniós polgárság intézménye (ppt) 24.Az alapjogok védelme az Európai Unióban (ppt) 25.Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában (ppt) 26.Új távlatok az európai alapjogvédelemben (ppt) 27.A bevándorlási politika néhány kritikus pontja az Európai Unióban (ppt) 28.Migrációs hálózatok és személyek szabad mozgása az Európai Unióban (ppt) 29.A nyelv és a jog kapcsolata az egyén kommunikációjának szerepe (ppt) 30.A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága (ppt) 31.Emberi jogok a terrorizmus elleni harc oltárán? (ppt) CD-melléklet: JOGFORRÁSOK, JOGESETEK Dokumentumok, jogszabályok: 1. Az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelme tárgyában kelt Egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei (Európa Tanács, 2003) 2. Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás rövid vázlata (sk) 3. Az Unió Alapjogi Chartája (HL 2007/C 303/1, ) 4. Magyarázatok az Alapjogi Chartához (HL 2007/C 303/2, ) 5. A Bizottság közleménye az alapjogi charta tiszteletben tartásáról a Bizottság jogalkotási javaslataiban (COM (2005) 172 végleges) 6. A Tanács 168/2007/EK rendelete az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53/01, ) 7. A Bizottság jelentése Az uniós polgárságról szóló ötödik jelentés (Com (2008) 85 végleges, ) 8. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgására és tartózkodására való jogáról (HL L 158/77, ) Jogesetek: 9. Alapjogi jogesetek 29/69 - Stauder 4/73 - Nold T-54/99 max.mobil 11/70 Internationale Handelsgesellschaft 149/77 - Defrenne C-409/95 - Marschall C-285/98 Tanja Kreil 44/79 Hauer 46/87 és 227/88 - Hoechst C-94/00 Roquettes Fréres C-280/93 Banánpiaci rendtartás 5/88 - Wachauf C-260/89 - ERT C-159/90 - Grogan C-60/00 - Carpenter 222/84 - Johnston 85/76 Hoffman-LaRoche 63/83 Regina. Kirk 222/86 - Unectef C-213/89 Factortame

4 C-144/04 - Mangold C-303/06 Coleman 10.Uniós polgársággal összefüggő jogesetek C-145/04 Spanyolország v. Egyesült Királyság és Írország C-406/04 De Cuyper C-413/99 Baumbast C-300/04 Eman és Sevinger C-224/98 D Hoop C-456/02 - Trojani C-148/02 Garcia Avello C-258/04 - Ioannidis C-209/03 - Bidar C-403/03 - Schempp C-192/05 Tas-Hagen C-33/07 Jipa C-158/07 Föster

5 2. A jog szerepe Európában a közösségi jog megjelenése a magyar jogrendszerben * A mai konferencia szervezőinek köszönöm a meghívást, és a lehetőséget arra, hogy gondolataimat megoszthatom Önökkel. Hetekkel héttel ezelőtt az előkészítés során több lehetséges téma felmerült, Mikolasek Úr jó szívvel az Önök által a meghívóban olvasható kérdéskört választotta, bízva abban, hogy a lehetetlenre vállalkozás az én számomra nem probléma. Őszintén jelentem: kudarcot vallottam. A közösségi jog megjelenését a magyar jogrendszerben a maga egészében nem fogom tudni bemutatni, de abban mégis bízom, hogy az az aspektus, amit kiemelek belőle, felkelti az Önök érdeklődését, és számot tarthat a hazai jogásztársadalom jelenlévő képviselőinek figyelmére. Magyarország tagsága az Európai Unióban alkotmányossági, jogalkotási, jogalkalmazási és jogorvoslattal összefüggő kérdéseket egyaránt felvet ezek a kérdések nem statikusan, egyszer és mindenkorra megválaszolható módon merülnek fel illetve oldhatók meg, hanem folyamatosan jelen vannak, amelyek kezelésére tartósan be kell rendezkednie minden olyan intézménynek, amelynek érintkezési pontjai vannak a közösségi joggal. A közösségi jog és a tagállami jog viszonyát semmiképp sem csupán a közösségi jogi aspektus határozza meg. A közösségi jogot a legtöbb területen a tagállamok érvényesítik, amelyek a Közösségen belül sem veszítették el szuverén jogalanyiságukat hiszen ők maradtak az alapító szerződések urai. A közösségi jog egyik legfőbb tétele a nemzeti joggal szembeni elsőbbségének elve homorú-domború relációt feltételez: a közösségi jog érvényesüléséhez szükséges annak elismerése is a tagállami alkotmányos rendben. Másik oldalról viszont a közösségi jog magyar érvényesülésének a magyar alkotmány alapján való esetleges megkérdőjelezése a közösségi jogba ütközne. Erre a szinte paradoxonnak felfogható kérdésre az alkotmány évi LXI. törvénnyel beiktatott 2/A. (1) bekezdése, illetve a 6. (4) bekezdése igyekszik választ adni. Eszerint: A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket [ ]alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig egyes, alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei által is így az Alkotmány 2/A. (1) bekezdése. A 6. (4) bekezdése pedig az alábbi kiegészítést fűzi hozzá: A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. Jelen helyzetben nem vagyok kompetens válaszadó arra a nyilvánvaló dilemmára ami az alkotmánymódosításunkat megelőző és azt követő időszak szakmai vitáiban egyértelműen megfogalmazódott, hogy ti. az alkotmányunk elismeri-e a közösségi jog autonómiáját, vagy pedig saját magában látja-e a közösségi jog és a magyar jog közötti viszony meghatározásának végső alapját. A közösségi joggal szemben ugyanis csak akkor merülhet fel magyar alkotmányos garanciák alkalmazása, ha az alkotmány nem en- * Előadás a Magyar Jogász Egylet és az MTA Veszprémi Területi Bizottságának alkotmányossági konferenciáján Esztergomban, december 1. napján

6 2 gedi át teljes mértékben a döntést a közösségi jog számára, illetve az azt alkalmazó fórumok számára. Jelenleg az Európai Unió jogrendjét figyelemmel kísérő eredetileg nemzetközi joggal foglalkozó jogászként azonban természetesen van véleményem a fenti dilemmával összefüggő néhány kísérőjelenségről. A közösségi jog magyar jogrendszerbeli megjelenését, a magyar jogalkotók, jogalkalmazók részéről mutatkozó szimpátiát netán ellenszenvet és ebből logikusan következően a közösségi jog magyarországi érvényesülésének hatékonyságát én most más oldalról közelítem meg. Engedjék meg, hogy meghívjam Önöket egy ezzel összefüggő közös eszmefuttatásra! A jog szerepe Európában Az európai integráció folyamatában már a kezdetektől fogva rendkívüli szerepe volt a jognak. Az Európai Bizottság első elnökétől, Walter Hallsteintől származik az alábbi, 1973-ban leírt mondat: Nem az erőszak, nem is a népek leigázása volt az eszköz, hanem egy szellemi, kulturális erő: a jog (Hallstein, Die Europäische Gemeinschaft, Düsseldorf/Wien 1973, 53.) Az Európai Uniót ma is jogközösségnek tekinti a szakmai közvélemény, bár a jognak az integrációban játszott szerepe változott az idők folyamán. Szó sincs azonban arról, hogy jelentősége csökkent volna. Az Európai Unió, pontosabban az Európai Közösségek több mint ötven évvel ezelőtti alapítása óta mára a felismerhetetlenségig megváltozott: új szakpolitikák nyíltak meg számára, új hatásköröket szerzett, intézményi reformokat hajtott végre és jelentős, földrajzi értelemben vett bővülésen ment keresztül. Hosszú ideje politikai képződményként is keresi azonban a helyét, és elindult saját uniós identitásának körvonalazása felé ezzel olyan terepre tévedt, amelyen bizony a saját tagállamai már nemcsak a hatásköreiket, de esetenként az identitásukat is félthetik. Az Európai Unió ma már vitathatatlanul politikai közösségnek is tekinthető mégha persze a politikai jelző használata nem is feltétlenül hibátlan ebben az esetben. Az európai szintű kormányzás számára ma a jogközösségként való definiálás már nem elegendő legitimációs bázis: Európát a jog, mint hiteles kohéziós erő önmagában már nem tudja összetartani [1994-ben Ulrich Everling, volt EuBí-bíró még úgy vélte: Zur Begründung der Urteile des EuGH, EuR 29, 1994, 127.]. Mindezen változások ellenére a jog rendkívüli, kiemelt szerepet játszik továbbra is. Be kell látni mindeközben azt, hogy a közösségi jog nem tekinthető integratív céltételezést eleve elrendelt módon magában hordozó eszköznek, sőt, megkockáztatom, nem tekinthető egységes, homogén egésznek sem. Az Európai Unió sokkal inkább olyanfajta jogi szerkezet, amely különböző jogi rezsimek, eltérő jogrendszerek, és speciális jogi térségek hálózataként fogható fel. Az említett szerkezeti elemek, a különböző jogi rezsimek, jogrendszerek eltérő keletkezéstörténete a magyarázat arra, hogy a közösségi jog nem válhatott homogén, egységes rendszerré. Katalizátor szerep az, amire az alapító szerződések és az azokból nyert felhatalmazás alapján a Közösség intézményei által megalkotott másodlagos közösségi jogi normák vállalkozhatnak! És éppen ez az, ami az európai színterű bíráskodást szükségessé teszi, és egyúttal hihetetlen kihívást jelent! A feladat szinte beláthatatlan. Az Európai Közösség voltaképpen hagyományos nemzetközi szervezetként indult, jogrendje eredetileg a nemzetközi jog szokásos normatív természetű szövegezésén alapult. A nemzetközi jog természetesen jog, mégha nem is rendelkezik a nemzeti jogrendszerek jellemzően szigorú kötőerejével. A nemzetközi jog normáit, a nemzetközi bíróságok döntéseit a szuverén államok gyakran nemzeti érdekből táplálkozó politikai logika mentén alkalmazzák és hajtják végre. A szuverenitást és a nemzetközi jogi normativitást gyakran egymás ellentétpárjaként kezelik: az államok (nemzetközi) jogkövető magatartása rendszeresen politikai megfontolások függvénye. Még tovább menve: miután a belső jogban megszokott (valódi) érvényesítési és kikényszerítési mechanizmus nem áll rendelkezésre, a nemzetközi jogsértések esetében sokszor elmarad a szankcionálás. A nemzetközi jog érvényesülésével kapcsolatban tudathasadásos állapotot figyelhetünk meg: egyrészről nagy az igény nemzetközi jogorvoslati fórumok létesítése és működése iránt jelezve azt, hogy lega-

7 3 lábbis elméletben, a nemzetközi kapcsolatok terén egyre nagyobb szükség van a felmerülő viták és jogsértések bírói rendezésére. Másrészről viszont az államok magatartásukat még mindig nem rendelik alá maradéktalanul a nemzetközi jog normatív szabályainak illetve az azokat konkretizáló nemzetközi bírósági döntéseknek: a nemzetközi jog gyakorlati haszna/hasznosulása igen udvariasan fogalmazva is sajnos ugyancsak csekélynek mondható. Ezzel szemben az Európai Közösség jogának normatív szövegezése a Közösség nemzetközi jogi eredete ellenére sokkal inkább a nemzeti jogban megszokotthoz hasonlítható: a közösségi jog a belső joggal azonos módon hasznosul. Nem csak arról van szó, hogy pl. az irányelveket a tagállamok átlagban 96-97%-os arányban határidőre implementálják, hanem többek között arról is, hogy az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtása majdnem kifogástalannak mondható. [Ld. az EKSz 228. cikk alapján fizetendő bírság kérdését.] Az Európai Bíróság ítéletei kapcsán szemben a hagyományos nemzetközi bíróságok döntéseivel politikai logika mentén történő mérlegelés nincs, végrehajtás van. Igencsak figyelemre méltó a különbség! Kérdés: mivel magyarázható a Közösség képessége egy jogállamhoz hasonló állapot megteremtésére? A jogkövetés a közösségi jog esetében közel azonos a nemzeti jog esetében tapasztalt jogkövetés szintjével. Az államéhoz hasonló kikényszerítési mechanizmuson nyilván nem múlhat, hiszen az Uniónak egyszerűen szólva nincsen rendőrsége, amely a renitens tagállamokat közösségi jogszerű magatartásra szoríthatná. A kényszerítő hatalom továbbra is a tagállamoknál van. Az Európai Bíróság ítéletei ugyanolyanok, mint a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletei. Mégis: a Nemzetközi Bíróság évente legfeljebb néhány tucat ügyet zár le, az Európai Bíróság legalább hatszáz ügyben hoz döntést egy évben. A Nemzetközi Bírósággal ellentétben a tagállamok az Európai Bíróságot megszólítják, ténylegesen bíróság-számba veszik. Min múlhat a különbség? A közösségi jog nemzeti jogrendszereken belüli és ezzel együtt a magyar jogrendszeren belüli magas fokú hasznosulását az alábbi körülmények indokolhatják: 1. Racionális közösségi intézményrendszer, amely viszonylag egyszerűen képes a jogkövető magatartást ellenőrizni és viszonylag alacsony költségráfordítással képes az esetleges jogsértést szankcionálni. 2. Magas fokú közösségi jogi szabályozottság, amelynek hátterében bíróságjellegű jogorvoslati fórumrendszer valamint a közösségi jogszabályok nagyfokú jogi és társadalmi elfogadottsága áll. A jogi elfogadottság a közösségi jog elsőbbségéből és közvetlen hatályából, a civil ill. társadalmi elfogadottsága pedig a közösségi jogszabályok magánszemélyek általi közvetlen alkalmazhatóságából következik. 3. A legitimitás is tetten érhető: hiszen a közösségi jogszabályok címzettjei részesei a jogalkotási és jogalkalmazási folyamatoknak mégha nem is olyan mértékben, mint a tagállami belső jogrendszerekben. 4. A Közösség menedzsmentje pedig gondoskodik arról, hogy minden érintett az általa végrehajtandó közösségi feladathoz szükséges képességekkel és lehetőségekkel a megfelelő mértékig rendelkezzen. Az előbbiekben felsorolt körülményekből azt a meglepő következtetést vonhatjuk le, hogy a közösségi jog tényleg jog, amelyet a tagállamok, így Magyarország is, betartanak mindenféle politikai célszerűségi vagy egyéb megfontolás nélkül. Az európai jogorvoslati mechanizmusok duális rendszerben működnek: az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság a tagállami, így a magyar bíróságokkal közösen, szabályozott munkamegosztási rend szerint gondoskodnak a közösségi jog érvényesítéséről. A közösségi jogkövetés könnyen ellenőrizhető, a jogsértések költségkímélő módon szankcionálhatók, hiszen a belső jog részét képező közösségi jogi normák sérelmével együtt járó vitáikat a magánszemélyek saját tagállami bíróságaik előtt peresíthetik. A közösségi jogalkalmazás és jogérvényesítés decentrumai a tagállami és így a magyar hatóságok és bíróságok,

8 4 centrumai pedig a Közösség intézményei, azon belül is kiemelt szereppel az Európai Bíróság. Meggyőződésem, hogy a közösségi jog hasznosulásának magas foka elsősorban a Közösség duális jogorvoslati rendszerében rejlik ami egy gyanútlan nemzetközi jogász számára felér egy kisebbfajta csodával. A tagállamok részéről tapasztalt (önkéntes) jogkövetés magas fokát azonban úgy vélem még mindig nem sikerült megnyugtatóan indokolni. Mint bármely nemzetközi jogorvoslati fórumnak, az Európai Bíróságnak is saját Alapszabálya valamint a közösségi alapító szerződések és a szekunder közösségi jog szerint kell eljárnia. Az említett jogforrások bár minden szempontból alapvető fontosságúak, önmagukban mégsem adnak választ a jogkövetés magas fokára. A gyakorlatban derül ki ugyanis e dokumentumok hasznossága, minősége. Érdekes módon a tagállamok nem tiltakoznak, a nemzeti bíróságok együttműködési hajlandósága megfelelő, sőt még a magánszemélyek is előszeretettel érvényesítik közösségi jogi alapú jogaikat a nemzeti, tehát magyar hatóságok és bíróságok előtt. A közösségi jogi normaszövegek puszta nyelvtani vagy akár rendszertani értelmezése nem ad választ erre a kérdésre az sokkal összetettebb. A közösségi jogrendszer és jogorvoslati rend hatékonyságát befolyásoló tényezőket taxatív módon meghatározni egészen biztosan nem lehet, csak kísérletet lehet tenni ilyen szempontok megfogalmazására: ilyenek például: a nemzeti jogi kultúrák egymás mellettisége, bírói hatalom szükségszerű megerősödése, hatalmi egyensúly kérdése a többszintű döntéshozatali mechanizmusokban, bíróságok közötti kommunikáció, munkateher növekedése, bírói státuszok betöltése, politikai szövegkörnyezet, intézményeken belüli önmozgások, stb. Európában az ilyen és ehhez hasonló tényezők szerencsés egybeesése rendkívül eredményes rendszer kialakulásához vezetett, amelynek Magyarország immár tevékeny részese. A közösségi jog tagállam általi megsértésére többféle módon derülhet fény, és többféle módon orvosolható annak függvényében, hogy ki, milyen eljárásban érvényesíti az érintett közösségi jogi normát. 1. A közösségi jogból fakadó bármilyen kötelezettség megszegése esetén az Európai Bizottság ún. szerződésszegési eljárást indít a tagállam ellen. Ennek első szakasza egy formális értesítés küldése a tagállam részére, amelyben a Bizottság az általa észlelt hiányosságoknak ad hangot. A tagállam jogosult a kifogásokra reagálni. Elégtelen válasz esetén a Bizottság már indokolt véleményt bocsát ki, amelyre a tagállam újból reagálhat, ezt követheti a Bizottság döntése nyomán az Európai Bíróság előtti keresetindítás. Magyarország május 1. óta több mint 70 formális felszólítást kapott, ezek közül a Bizottság közel 40 esetben a magyar válasz után lezárta az eljárást, csak 7 esetben bocsátott ki indokolt véleményt, a többi ügyben a formális felszólításra adott magyar válaszra még nem reagált az Európai Bizottság. A legfrissebb formális értesítést Magyarország néhány héttel ezelőtt kapta az Európai Bizottságtól (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovákia mellett) azért, mert elzárja a piacát a külföldi közjegyzők elől. A 25 tagállamból 16 nem teszi lehetővé, hogy területén külföldi közjegyzők is dolgozhassanak. Magyarország két hónapon belül köteles észrevételeit benyújtani. Ausztria, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg és Németország viszont már a második figyelmeztetésnél tart. Ha ebben a fordulóban sem sikerül meggyőzniük álláspontjuk helyességéről a Bizottságot, úgy az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. A Bíróság döntése kötelezi a tagállamot. A Közösség alapító szerződésének 1993-as módosítása óta, 228. cikkének (2) bekezdés 3. pontja alapján pedig lehetőség nyílik arra is, hogy a bírósági ítéletet tartósan nem teljesítő, illetve az ítélet ellenére a szerződésszegő magatartás felszámolásáról nem intézkedő tagállam pénzbírságot illetve átalányt fizessen. Az Európai Bíróság 2005-ben hozott először ilyen döntést, amellyel Franciaországot az alapeljárásban hozott, és végre nem hajtott ítélet kihirdetésétől számított minden hathónapos időszakra vonatkozóan 58 millió euró pénzbírság, és 20 millió euró átalány megfizetésére kötelezte (C-304/02 Bizottság c. Franciaország).

9 5 2. A tagállami bíróságok által indítható ill. indítandó ún. előzetes döntéshozatali eljárás (234. cikk) egyfajta kommunikációs csatorna a tagállami rendes bíróságok és az Európai Bíróság között. Az eljárás indítására jogosult fórum meghatározott szempontrendszernek köteles megfelelni (C-54/96 Dorsch Consult): a testületet jogszabály hozza létre, állandó jelleggel működjön és független legyen, igazságszolgáltatási feladatok ellátására legyen felhatalmazva (ergo jogvitában döntsön), kontradiktórius eljárásban alkalmazandó szabályok kötelezzék, a felek tekintetében kötelező joghatósággal rendelkezzen, döntése a felekre kötelező hatályú legyen, a testületet a fennálló jogszabályok kötelezzék. [A magyar alkotmánybíróság két feltételt illetően nem felel meg: kontradiktóriusság hiánya és a jogvita hiánya tekintettel arra, hogy az AB nincs feljogosítva arra, hogy konkrét bírósági és közigazgatási döntések alkotmányossági felülvizsgálatát ellássa, pusztán a konkrét döntés alapjául szolgáló norma alkotmányosságának elbírálására jogosult. Ennek a kérdésnek a taglalásába azonban a jelen előadásban nem szükséges belemenni.] Feltűnő, hogy a magyar rendes bíróságok a csatlakozás előtti szkepszist, gyanakvást és félelmeiket leküzdve milyen gyorsan megtalálták az alkalmakat arra, hogy az Európai Bíróságot megszólítsák: eddig kilenc esetben terjesztettek elő kérelmet előzetes döntésre. Jelenleg három ügy van folyamatban ilyen formán az Európai Bíróság előtt, mindegyik a helyi iparűzési adó tárgyában, holott az olasz IRAP-ügyben október elején a luxemburgi bírák igaz, a főtanácsnoki indítvány ellenére a közösségi áfairányelvekkel összeegyeztethetőnek ítélték a magyar iparűzési adóhoz hasonló olasz regionális adót. A magyar regisztrációs adó tárgyában (Nádasdi és Németh egyesített ügyekben) már meghozta ítéletét az Európai Bíróság (2006. október 5). Befejezésül: A közösségi jog megjelenése a magyar jogrendszerben véleményem szerint pezsdítő, élénkítő hatású lesz: a jogalkalmazás terén a sztereotípiák, a jogszabályszöveghez makacsul ragaszkodó gyakorlat megkérdőjeleződik, a jogalkotói szándékot körültekintőbben kényszerül feltárni minden érintett. Izgalmas kérdés, hogy a jövőben vajon milyen szerep jut az alkotmányban garantált alapjogoknak a közösségi jog magyarországi alkalmazása során, milyen viszony alakul ki a közösségi alapjogok és a magyar alkotmányban garantált alapjogok között a Közösség gazdasági alapszabadságainak áruforgalom, munkavállalás, letelepedés, szolgáltatások szabadságának magyarországi alkalmazása során, mennyiben érintik egymás kölcsönös érvényesülését, és melyik lesz az a magyar, illetve európai szintű bírói testület, amely esetenként a végső szót kimondhatja? A három nagy jogrendszer, a nemzetközi jog, a tagállami belső jogrendszerek és a közösségi jog itt Európában az utóbbi közel egy évtizedben erős kölcsönhatást mutatnak. A nemzetközi jog és a közösségi jog alkotmányos jelleget kezd ölteni, a nemzeti jogrendszerek pedig egyre nemzetközibb vonásokat mutatnak. Szeretném remélni, hogy mindezek haszonélvezője végső soron az egyén lesz.

10 6 3. A jogorvoslat duális rendszere az Európai Unióban * I. Az Európai Unió jogrendszeréhez fűződő jogorvoslat duális rendje 1. Az Európai Unió, tagállamainak gazdasági közössége, politikai közössége és minden bizonnyal már saját értékközössége mellett, jogi értelemben véve is fejlett közösséget alkot. Alkotmányos felhatalmazás alapján jött létre, nemzetközi jogi alapokon nyugszik és hagyományos, valamint új, egyben sajátos jogintézmények segítségével működik. Ez a magyarázata annak, hogy az Unió jogrendjének 1 alkalmazása újfajta gondolkodásmódot igényel: három jogrendszer kölcsönös egymásra hatása, esetenként konvergenciája, esetenként viszont negatív interferenciája nem kis fejtörést okozhat. Kézenfekvő a következtetés: az Unió jogrendjének alkalmazása a kontinentális jogrendszerekben megszokottnál nagyobb mértékben szorul a bírói gyakorlat segítségére. Különösen kardinális kérdés ezen belül a közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása. Hasonló jelentőségű az uniós és tagállami intézmények jogszerű működésének biztosítása. A nemzeti bíróságok és az Európai Bíróság a fentiekben jelzett egységes jogértelmezés és jogalkalmazás biztosításának legfőbb letéteményesei. A nemzeti bíróságok az Európai Bírósággal szorosan együttműködve járnak el az előttük folyamatba tett, közösségi jog-releváns ügyekben. Az Európai Uniónak illetve az Európai Közösségeknek ebből következően öszszetett, duális jogorvoslati rendszere van. Az előnye ennek a struktúrának abban rejlik, hogy a közösségi jog alkalmazása során a tagállamokban kialakult, jogalanyokat védő jogi hagyományokat szerves módon, automatikusan lehet érvényre juttatni. Hátránya viszont ugyanabban keresendő: a tagállamok jogorvoslati rendszerei értelemszerűen nem egyformák, adott kérdésekben esetenként eltérő anyagi vagy alaki szabályokat tartalmaznak, így a közösségi jog működése során biztosítandó egységes jogalkalmazás, de akár a védelem hatékonysága sem feltétlenül garantált. 2. A közösségi jogot ugyan részben maguk az Unió intézményei alkalmazzák, túlnyomórészt azonban a tagállamok feladata. Ennek értelmében különbséget lehet és kell tenni a közösségi szintű, valamint a tagállami szintű jogalkalmazás között. A közösségi jog tagállamok által történő alkalmazása többrétegű jelenség, mindhárom államhatalmi ágat érinti. Lehetséges formái: a közösségi jog normatív, adminisztratív és jogorvoslati célú alkalmazása. A normatív jogalkalmazás elterjedt szóhasználattal: implementálás a tagállami jogalkotó általános hatályú normaalkotását feltételezi. Az adminisztratív jogalkalmazás pedig azt jelenti, hogy a közösségi jog bizonyos normáját a közigazgatás szervei, az állam hatóságai konkrét, egyedi esetben alkalmazzák. A tagállamok igazságszolgáltatása hasonlóképpen a közösségi jog sajátos természetéből kiindulva egyedi, konkrét esetben alkalmazza a közösségi jog adott szabályát. Az adminisztratív és a nemzeti bírósági jogalkalmazás tulajdonképpen a közösségi jog közvetlen végrehajtását valósítja meg, ezzel szemben a normatív jogalkalmazás, vagyis a tagállam jogalkotó aktusa a közösségi jog közvetett végrehajtását eredményezi. Tipikus közvetlen végrehajtásnak tekintendő az ún. rendeletek alkalmazása a nemzeti hatóságok által számos ilyennel találkozhatunk például a közösségi agrárjog és vámjog területén. Tipikus közvetett végrehajtásnak számít ezzel szemben azon nemzeti jogszabályok alkalmazása, amelyeket a nemzeti jogalkotó egy közösségi jogi irányelv implementálása során bocsátott ki jellemző tárgykörök: munkavállalás, bankjog, tőkepiac, környezetvédelem. Nem tipikus, de közvetett végrehajtáshoz sorolható adott esetben az olyan tagállami aktus is, amely ter- * Megjelent: JURA 2004/1, o. 1 Az Európai Unió jogrendszere magában foglalja az uniós jogot, amely az Európai Unióról szóló Szerződés alapján létrejött jogforrásokat jelenti, valamint a közösségi jogot, amely az Európai Közösségről szóló Szerződés valamint az Európai Atomenergia Közösségről szóló Szerződés alapján létrejött jogforrásokat jelenti. Részletesebben ld. Szalayné Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai I., Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 2003, 45. o. és köv.

11 7 mészetét tekintve büntetőjogi norma ugyan, de célja egy közösségi jogi szabály védelme 2. Az Unió gazdasági alapszabadságainak érvényesülését akadályozó tagállami intézkedések, normák éppen ilyen hatásuk miatt, és ha ezt az Európai Bíróság megállapítja szintén a nem tipikus közvetett végrehajtáshoz sorolandók. A nem tipikus, közvetett végrehajtás körébe vonható tagállami aktusok és megítélésük kérdése, az Európai Bíróság vonatkozó gyakorlata külön vizsgálatot igényel, mely nem tárgya jelen tanulmánynak Az Európai Közösségről szóló Szerződés (EKSz) 10. cikke szabályozza igaz ugyan, hogy csak nagy általánosságban a tagállamoknak a közösségi jog alkalmazására irányuló kötelezettségét 4. Így a tagállamok az alapító szerződésből, illetve a Közösség intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános és különös intézkedéseket, és elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését, valamint tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a Közösség és a közösségi jog céljainak megvalósulását. A nemzeti bíróságok tevékenysége nemzetközi jogi értelemben is a tagállamoknak betudható tevékenység, tehát a lojalitás fent említett klauzulája rájuk is vonatkozik ugyanúgy, mint a nemzeti jogalkotóra, a nemzeti közigazgatás minden szintjére és egyéb hatóságokra. 4. Az Európai Unió intézményi rendjéhez tartozó bírói testületek (Európai Bíróság, Elsőfokú Bíróság és rövidesen a bírói különtanácsok) jogorvoslata, annak teljes rendszere 5 néhány sajátos jellemvonással rendelkezik. Ezek tudatosítása nélkül az Unió jogorvoslati rendjének működése nem látható át megbízhatóan. A jogi alapot az Európai Közösségről szóló Szerződés 220. cikke és 292. cikke képezi. Ezek szerint az Európai Bíróság biztosítja a jog tiszteletben tartását a szerződés értelmezése és alkalmazása során, ezt egészíti ki a 292. cikk megfogalmazása, melynek értelmében a tagállamok vállalják, hogy a szerződés értelmezésére és alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag a szerződésben előírt eljárások útján rendezik. Bár szűkszavú rendelkezésekről van szó, a jogorvoslat sajátos jellemvonásai mégis felismerhetőek: - a 220. cikkben alkalmazott a jog tiszteletben tartása kifejezés az integrációs folyamat jogi meghatározottságára, jogközösségként való definiálására utal, és magában foglalja nem csak az írott primer és szekunder közösségi jogforrásokat, hanem az íratlan jogelveket, alapelveket is; - a közösségi jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták eldöntése végső soron az Európai Bíróság hatáskörébe tartozik, ítéletei kötelezik a tagállamokat és azok intézményeit ez a nyelvtani értelmezésből adódó egyszerű következtetés azonban a tagállami alkotmányok szemszögéből vizsgálva legalábbis vitatható 6 ; - minden eléje kerülő üggyel az Európai Bíróságnak foglalkoznia kell, és a feltett kérdésre válaszolnia kell (a közösségi jog alkalmazásával illetve értelmezésével kapcsolatos kérdésekben nincsen non liquet ); - kizárólag az EKSz-ben számára konkrétan meghatározott eljárási formák szerint gyakorolja a joghatóságát (EKSz 7. cikk (1) bek., 240. cikk). Hatásköreinek gyakorlása során az Európai Bíróság több olyan funkciót is ellát, amelyek eltérő jogorvoslati formákhoz kapcsolódnak: - nemzetközi bíráskodás (pl. a tagállamok egymás közti vitái esetén), 2 Ld. C-299/95 Kremzow-ügy, EBHT 1997, I-2629, A Kremzow-ügy mellett további eseteket érdemes az említett nem tipikus közvetett végrehajtás kapcsán szemügyre venni. A teljesség igénye nélkül ilyenek: C-323/95 Hayes, EBHT 1997, I-1711, 12.; C-43/95 Data Delecta, EBHT 1996, I-4661, 15.; C-122/96 Saldanha, EBHT 1997, I-5325, 20.; C-20/92 Hubbard, EBHT 1993, I-3777, 15.; C-412/97 ED, EBHT 1999, I-3845, 10.; stb. 4 Vö. Blutman László: Az előzetes döntéshozatal EU-jog a tárgyalóteremben, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, 55. o. 5 Ld. a teljes rendszer bemutatását H. Krück és H. Jung, Der Gerichtshof, in: Groeben,Thiesing, Ehlermann, Kommentar zum EU/EG-Vertrag, Nomos Verlag, 1997, 4/ o.; vagy pl. Rengeling/Middeke/Gellermann, Handbuch des Rechtschutzes in der Europäischen Union, Beck Verlag, 2. Aufl., A német alkotmánybíróság az ún. Maastricht-ítéletben fenntartotta a német bíróságok jogát arra, hogy a közösségi jogalkotó szervek hatáskörtúllépéséről német belső jogi szemszögből megítélve a tagállamtól történő hatáskörelvonásról ítéletet mondjanak. BVerfGE 89, 155 (188).

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter)

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) Tájékoztató az EKP 1 vizsgához (2013-2014. tanév őszi szemeszter) A tájékoztató tételsor csupán indikatív jellegű! Célja, hogy a hatékonyabb tanuláshoz és az eredményesebb vizsgázáshoz segítséget nyújtson.

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1998. május 19-i 98/27/EK IRÁNYELVE a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Láncos Petra Lea. A Bizottság közleménye a jogállamiság erősítésének új, uniós keretéről

Láncos Petra Lea. A Bizottság közleménye a jogállamiság erősítésének új, uniós keretéről Pázmány Law Working Papers 2014/5 Láncos Petra Lea A Bizottság közleménye a jogállamiság erősítésének új, uniós keretéről Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4.

Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4. Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4. 1. Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége

A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez 2015.08.27 Szerkesztőség Kiemelt, Hírek Az ügyvédi munka egyik fontos területe a védői tevékenység. A védői hivatás az

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

Az Európai Unió Bírósága I.

Az Európai Unió Bírósága I. Az Európai Unió Bírósága I. Jeney Petra 2011. november 29. 1 Jeney Petra 2011. november 29. 2 DT-Europa 1 Története Európai Bíróság Szerkezet / Hierarchia / Bíróságok összetétele Természete Szerepe Feladata

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I.

A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN I. Európai Közjog és Politika 2008. április 22. Jeney Petra ELŐADÁSVÁZLAT 1. Alapkérdések 2. A bel- jogszabályi kerete (EUSZ, Amszterdami

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév

Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév I. A szigorlat

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

52 343 01 - Közbeszerzési referens - 2012.

52 343 01 - Közbeszerzési referens - 2012. Modulszám Modulnév Kompetencia típus Kompetencia tartalom 10848-12 A közbeszerzés alapjai Megállapítja az ajánlatkérői minőség fennálló voltát 10848-12 A közbeszerzés alapjai Azonosítja a közbeszerzés

Részletesebben

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.

Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT. Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9. Tisztelt Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! ELŐKÉSZÍTŐ IRAT Szent Erzsébet Caritas Alapítvány (7100 Szekszárd, Béla tér 9.) felperesnek jogi kép.: Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE

SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE SZABÓ MÁTÉ DÁNIEL A NÉPSZAVAZÁSRA SZÁNT KÉRDÉS EGYÉRTELMŰSÉGE KORREFERÁTUM DEZSŐ MÁRTA BRAGYOVA ANDRÁS: AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS MAGYARORSZÁGON CÍMŰ ELŐADÁSÁHOZ A népszavazások, illetve népszavazási kezdeményezések

Részletesebben

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-12/069 HU A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások 1/7 1. Iránymutatások Bevezetés 1. Az EBFH-rendelet 1 16. cikkének értelmében és figyelembe véve a biztosítási és viszontbiztosítási

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./ Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában. Ügyvédi szemmel

Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában. Ügyvédi szemmel Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában Budapest 2015. április 1. Ügyvédi szemmel dr. Réti László Magyar Ügyvédi Kamara: elnökhelyettes és a Törvényelőkészítő és elvi Bizottság

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Az új európai szabadalmi rendszer megteremtésére irányuló munka az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása

Az új európai szabadalmi rendszer megteremtésére irányuló munka az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása Az új európai szabadalmi rendszer megteremtésére irányuló munka az Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, 2015. április 22. Európai Szabadalmi

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI. Közigazgatási jog

ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI. Közigazgatási jog ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI Közigazgatási jog 1. A jog és a jogrend fogalma. Az alkotmányos állam. Az alkotmányos elvek részletes ismertetése: a népszuverenitás és népképviselet, a hatalmi ágak megosztásának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben