MAZSOLÁZÓ... 4 REFORM A Közös Agrárpolitika reformjáról hozott döntések... 5

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAZSOLÁZÓ... 4 REFORM A Közös Agrárpolitika reformjáról hozott döntések... 5"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ REFORM A Közös Agrárpolitika reformjáról hozott döntések HÍREK, ESEMÉNYEK Szerte Európában kevesebb a gabona Jusson, de maradjon is! Megalakult az Érdekegyeztetõ Tanács OTP: termõföldalapú jelzáloghitel A kárenyhítõ támogatásokról Az osztatlan közöst is lehet életjáradékra váltani A román gazdák többsége várja a csatlakozást , az Édesvíz Nemzetközi Éve Együttmûködés az erdélyi magyar gazdák érdekében Erdõ = faültetvény? Biciklire kilométerpénz Szántás, versenyszellemmel? KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Erõviszonyok és kilátások az új Közös Agrárpolitika hátterében Az EU cukoripari rendtartásának helyzete és ellentmondásai CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Pályázz könnyedén, avagy a SAPARD reformok Hogyan lehet támogatáshoz jutni agrár-környezetvédelemmel? A titok nyitja: termelõi érdekérvényesítés Tejet igyanak a gyerekek Cola helyett! Bõvítés és élelmiszerbiztonság Bõséges állami támogatás a biogazdálkodóknak Támogatás a holland biogazdáknak Bioélelmiszerek fejlõdõ piaca Új bioburgonya Ökológiai oktatás szükségeltetik Románia is a bio felé fordult RIPORT Gyimesben jártam FALUSI TURIZMUS Néhány mondat az uniós falusi turizmusról A francia kultúra és a falusi turizmus Pillantás a szomszédba Gondolatok a bugaci tanyaturizmusról Hátizsákosok Az uniós és a közép-kelet-európai falusi vendéglátásról FÓRUM A magyar falusi turizmusról PIACI HÍREK Piaci elõrejelzés Mozzarella Berlinben Görög bio-tej beruházás Holland igen a bio-tejtermékekre Újra pezseg a hazai ásványvízpiac Az elsõ azerbajdzsáni cukorgyár Szövetkeznek a baromfitenyésztõk Tisztán magyar tulajdon ARCKÉPCSARNOK Michaele Schreyer INTERNETFIGYELÕ HONLAPBÖNGÉSZÕ KÖNYVESPOLC A falusi turizmus hagyományai Hétköznapi Európa évfolyam 8. szám 1

2 CONTENTS BROWSER REFORM Decisions of the CAP reform NEWS, EVENTS Less grain throughout Europe Is there enough and to spare The Council for Reconciliation of Interests has been established OTP: land-based mortgage About compensations Tenancy in common may also be inverted to life annuity Most of Rumanian farmers are waiting for accession , the International Year of Freshwater Co-operation for Hungarian farmers in Transsylvania Forest = plantation of trees? Travel allowance also for bicycles Ploughing, with competitive spirit? COMMON AGRICULTURAL POLICY Power relations and perspectives as the background of the Common Agricultural Policy Situation and contradictions of the common sugar market regulation BEFORE ACCESSION Submitting applications easily, i.e. the SAPARD reforms How to get supports through agri-environmental protection The key to the mystery: producers ability to enforce interests Let children drink milk instead of Coke! Enlargement and food safety Ample state aids for organic farmers Support for Dutch organic farmers Developing market for organic foods A new bio-potato Ecological education is needed Rumania turns towards ecological production REPORT I have been to Ghymes VILLAGE TOURISM Strict control French culture and village tourism Outlook to the neighbours Reflections on farm tourism in Bugac Backpacked people Village hospitality in the Union and East-Middle-Europe FORUM The Hungarian Rural Tourism MARKET FORECAST Market forecast Mozzarella in Berlin Greek investment in organic dairy production Dutch people say yes for organic dairy products Domestic market of mineral waters is fizzing again The first sugar plant in Azerbajan Poultry breeders are forming an alliance Clearly Hungarian ownership PORTRAIT Michaela Schreyer INTERNET EXPLORER HOMEPAGE BROWSER BOOKSHELF Traditions of village tourism Everyday Europe AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

3 Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 8. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN Agraeconomy of the European Union Volume 2003/8., Issue 8. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN évfolyam 8. szám 3

4 MAZSOLÁZÓ Milyen irányt vesz a közös agrárpolitika? Régóta vajúdik a közös agrárpolitika reformja, a nehéz szülést 16 órás, maratoni tárgyalások elõzték meg. Végre azonban körvonalazódik. A fõbb elemek körül elgondolkodtató az az alapelv, hogy a termelõk közvetlen támogatása termelésük méretétõl független lesz. A kifizetések kapcsolódnak az Unió szigorú környezetvédelmi, állat és növényegészségügyi, valamint élelmiszerbiztonsági elõírásaihoz. Ugyanakkor az Unió bõvítésével a közös agrárpolitika az eddigieknél rugalmasabbá válik. (Akit a részletek érdekelnek, lapozza föl a 5. oldalt.) Szerte Európában kevesebb gabona termett, mert az aszály nem csupán hazánkat sújtotta. A jó minõségû tavalyi búza kiszállítását nem korlátozta (2003. július 28-ig) export tilalom. Ugyanakkor amiatt aggódik a Malomipari Szövetség elnöke, Csontos Attila, hogy nem hagyja-e el túl sok búza az országot. Bõvebben a 7. oldalon. A víz drága kincs. Az ENSZ felszólítja a világ kormányait, tudatosítsák a fenntartható édesvíz-használat, -gazdálkodás és -védelem fontosságát. A vízkincs megóvása érdekében elengedhetetlen az országhatárokon átívelõ együttmûködés. Ma 1,1 milliárd ember él a földön megfelelõ szintû ivóvíz ellátás nélkül az Édesvíz Nemzetközi Éve. Bõvebben a 9. oldalon. Együttmûködési megállapodást írt alá az FVM részérõl dr. Németh Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete részérõl Sebestyén Csaba nemrégiben Budapesten. Az együttmûködési megállapodás célja a hazai tudományos, szakmai ismeretek, tapasztalatok átadása az erdélyi magyar gazdák uniós csatlakozásra való felkészítésében. (Többet a 10. oldalon.) Bicikli kilométerpénz Norvégiában. Az autóhasználat csökkentése, és fõleg a lakosság egészségének védelmében, Norvégiában a kerékpárral megtett szolgálati útért kilométerpénzt fizetnek az önkormányzati alkalmazottaknak. A pedálozást azonban maximum 5 km-ig díjazzák, munkaidõn belül (Többet a témáról a 10. oldalon.) Miért nem akar az Európai Unió változtatni a cukorpiaci rendtartásán? Az Unió a világ legnagyobb cukor-exportõre, de importõre is egyben. Brazília és a Cairns-csoporthoz tartozó országok mégis szorgalmazzák, a WTO elõírásaival fenyegetõzve, a cukorpiac liberalizálását. Az ellentmondásokról is olvashatnak a 12. oldalon. A SAPARD pályázatok még sok-sok eddig ki nem használt lehetõséget rejtenek magukban. A pályázati feltételek rugalmas változtatásával az agrártárca helyzetbe akarja hozni a termelõket. Bõvebben a 15. oldalon. Támogatások a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programból is igényelhetõk. A cél a környezetkímélõ mezõgazdasági módszerek elterjesztése és gyakorlata. Mivel hazánk az 1-es régióba tartozik uniós besorolás szerint 80%-os társfinanszírozásban is részesülhet az, aki az agrár-környezetvédelmi program keretében pénzhez akar jutni. Bõvebben a 16. oldalon. Tejet igyanak a gyerekek Cola helyett. Ha sikerülne visszahozni szeptemberétõl az iskolatej akciót, enyhülnének a tehenes gazdák gondjai és a gyerekek is jól járnának. Az iskolaigazgatókon is múlik, hogy milyen a kínálat az iskolabüfékben. A tejpiac ellentmondásairól a 19. oldalon olvashatnak. Gyimesközéplok, Gyimesfelsõlok és Gyimesbükk három csángó magyarlakta falu Romániában, a Tatros folyó völgyében. Az itt élõ emberek fõleg állattenyésztéssel foglalkoznak. A kis közösségek összetartanak. A modernizáció káros hordaléka már ezt a távoli, tiszta vidéket is elérte és félõ, hogy nem elõnyére változik, hacsak tudatos fejlesztés nem segít megõrizni a vidék rendkívüli értékeit. (Riportunk a 26. oldalon.) A falusi turizmus az urbanizáció egyre szélesebb elõretörésével menedék lehet legalább a nyári szabadság idején a megfáradt, hajszolt városi embereknek is. Hogyan valósul meg a falusi turizmus Franciaországban, ahol igazán kitûnõen megszervezték, és hogyan nálunk? Mi az osztrákok titka? Hogyan tudnánk idecsábítania hátizsákosokat? Miért mostohagyerek a falusi turizmus Magyarországon? A falusi turizmus augusztusi számunk kiemelt témája. Bõvebben a 28. oldaltól. Könyvismertetések, piaci hírek, Internetfigyelõ is kiegészíti augusztusi számunkat. 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 REFORM A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA reformjáról hozott döntések A Közös Agrárpolitika (KAP) megreformálására egyidejûleg több nyomós ok is sürgette az Európai Uniót. Ezek közül mindenek elõtt az újabb WTO tárgyalási fordulót kell kiemelni, amely az agrártámogatások körének szûkítésére, erõteljes leépítésére törekszik. A KAP reformja nélkül, különösen a termelés és a támogatások elválasztása nélkül, az Unió nehezen képviselhetõ és védhetõ pozícióba került volna. A KAP reformjáról még az új tagok felvétele elõtt akarták a döntéseket meghozni. A döntéssel lehetõvé válik a bõvítés pénzügyi feltételeinek biztosítása az agrárkiadások keretein belül, amelyet tavaly októberben a francia-német megegyezés alapján a 2006-os szinten 2013-ig befagyasztottak, pontosabban csak az inflációt követheti a növekedés. Az EU agrárreform sarokpontjai Az EU agrárminiszterei három kemény vitákkal tarkított tanácsülés után egyeztek meg a Közös agrárpolitika (KAP) alapvetõ reformjában. Az egyezség a tagállamoknak a reform sarokpontjainak megvalósításában a termelés és a támogatások elválasztását illetõen rugalmasságot enged meg, mindenek elõtt a két legfontosabb termékkörnél, a gabonánál és szarvasmarhánál. A bevezetés január 1-tõl feltételesen érvényes, megkezdése január 1-ig eltolható. Számos kivételt hagytak jóvá, különösen az állati prémiumoknál. A reform legfontosabb elemei a támogatások messzemenõ elválasztása a termeléstõl és a közvetlen támogatások kötelezõ átcsoportosítása az általános strukturális támogatások (vidékfejlesztés) céljaira (moduláció). Az eredmény az összes módosítás ellenére a Bizottsági elképzelések menetét tükrözi. A kompromisszumok ellenére az EU Bizottság javasolta fõ irányok szerinti döntések születtek, jóllehet visszafogottabb mértékben. Ebben lényeges szerepet játszott a kilátásba helyezett francia vétó, ami a Bizottságot és a görög elnökséget a megegyezés érdekében a reformjavaslatok módosítására, tompítására kényszerítette. Franz Fischler agrárfõbiztos eredeti javaslataival szemben jóval szerényebb összegek csoportosíthatók át vidékfejlesztési célokra. Az eredeti javaslat 2006-tól 2013-ig lépcsõzetesen degresszíven csökkentette volna az üzemek támogatását /év támogatásnál 12,5%-kal, /év támogatás felett pedig 19%-kal. Ennek felvállalására a tagállamok többsége nem volt hajlandó. Az 1999-es berlini agrárreformhoz (Agenda 2000) képest gyorsan született meg a döntés, ami a fent vázolt kényszerítõ okokra vezethetõ vissza. A részletek kibontása, rendeletbe fogalmazása most következik, így az agrárminiszterek tanácsára további nehéz tárgyalások várnak. A reformdöntések az EU jelenlegi 15 tagjára vonatkoznak. Az új tagokra a Bizottság javaslata alapján külön elõírás rendelkezik majd, adaptálva átmeneti idõszakra a reform döntéseit, összhangot teremtve a csatlakozási szerzõdéssel. A legfontosabb reformokat az alábbiakban foglaljuk össze: A támogatások elválasztása a termeléstõl üzemhez kötött támogatási rendszer bevezetése Az EU-támogatások termeléstõl való elválasztásának az a célja, hogy leépítsék a túltermelést. A gabonánál a jövõben a támogatások legalább 75%-át a termeléstõl és a gabonafajtól függetlenül hektáronként átalányként fogják kifizetni. Ennek a szektornak 19 milliárd eurós támogatása teszi ki a szubvenciók oroszlánrészét. Az átalánynál a német követelésnek megfelelõen választani lehet a szántóföldi- vagy a gyep/legelõ támogatás között. Az extenzív legelõre alapozó üzemek így viszonylag jobban fognak járni. A marhaprémiumok esetében az államok három lehetõség közül választhatnak: 1. A hímivarú marhák külön támogatását 75%- ig továbbra is a termeléstõl függõen lehet kifizetni. 2. Alternatívaként marad az anyatehén prémium 100%-ig és a vágási prémium 40%-ig terjedõ termeléshez kötése. 3. A vágási prémium, mint eddig, 100%-ban a termeléstõl függõen fizethetõ ki évfolyam 8. szám 5

6 REFORM DEGRESSZIÓ ÉS MODULÁCIÓ átcsoportosítás vidékfejlesztésre A parasztok termeléshez kötött támogatásának egy része a jövõben többé nem közvetlenül az üzemekbe jut, hanem a vidékfejlesztésre (kötelezõ moduláció). Ennek során a támogatás mértékét 2007-ig lépcsõzetesen 5%-kal (2005: 3%, 2006: 4%) csökkentik. A befagyasztott eszközök 80%-ig (kivételesen 90%-ig Németország) a tagállamok nemzeti költségvetésébe folynak vissza és ott strukturális támogatásként a vidéki térség javát szolgálják. A döntés ellentétes a déli tagállamok követelésével, akik ennek a megtakarításnak a szétosztását uniós szinten szorgalmazták. A moduláció csak az évente 5000 eurónál több támogatáshoz jutó üzemeket érinti. Az 5000 támogatás átlagosan ha-os üzemnagyságot takar. A moduláció az uniós üzemek 30%-át érinti, ezek a támogatások 80%-át fogadják ma. A közösségi keretbõl 10%-ot szigorú feltételek mellett nemzeti célokra lehet a jövõben felhasználni. Lehetõséget ad problémás ágazatok kezelésére (állatjóléti, tartási támogatási jogcím). A támogatások további csökkentését (degresszió) nem tervezik tõl azonban az agrártanácsnak évente az év közepéig döntenie kell a támogatás mértékérõl, ha a rögzített felsõ határ túllépésének veszélye fenyeget. PIACI RENDTARTÁS Az EU a hazai termelõknek különbözõ termékekre minimumárat garantál, ami részben jelentõsen felette van a mindenkori világpiaci árnak. A mostani kompromisszum nem vezetett a piaci rendtartások mélyreható változásához. A gabonánál teljesen lemondtak az intervenciós ár csökkentésérõl, csak a tárolási idõszak havonkénti felárnövekedését csökkentették a felére. Eredetileg az EU-Bizottság a jelenleg tonnánkénti 101,31 eurós ár 5%-os csökkentését szorgalmazta, azonban ez Franciaország ellenállásán meghiúsult. A gabonánál a közvetlen kifizetés 63 euró/t maradt. Kivéve a rozst, amelynél az intervenciót teljesen megszüntették. Németországot, mint az unió legnagyobb rozstermelõjét, nagyobb mértékû modulációból viszszaszármazó összeggel kárpótolják. A vaj- és a soványtejpor minimum ára tõl további 25, illetve 15%-kal csökken 4 ill. 3 lépésben.(ez a berlini döntéshez képest 10%- nal nagyobb csökkentés a vajnál, a tejpor esetében azzal azonos mértékû). A tejkvóta Bizottság által 2007-re követelt megemelésérõl lemondtak, így a tejárak csökkentése megakadályozható. A tej irányára megszûnik. AGRÁRKÖLTSÉGVETÉS Az agrárkiadások összességében a néhány hónappal ezelõtt Brüsszelben elfogadott szinten maradnak, amely 2013-tól csökkentést irányoz elõ ig nagysága kereken 40 milliárd euró, 2007-ben 45 milliárd euróra növekszik és 2013-ban 48,5 milliárd eurót fog elérni. A KAP-reform rövid értékelése magyar szempontból A Közös agrárpolitikáról született egyezség magyar szempontból összességében pozitívan értékelhetõ az alábbiak tükrében: 1. A reform zöld utat biztosít a KAP jövõbeni hosszabbtávú mûködõképességéhez a kibõvített, immár 25 tagú Európai Unióban. 2. A reform erõsíti a piac szerepét, ezáltal a kedvezõ adottságú ágazataink pl. gabona elõtt nagyobb lehetõségek nyílnak meg. 3. A reform bizonyos lépéseket tesz a vidékfejlesztés szerepének növelésére. Új intézkedéseket vezet be (több támogatás a fiatal gazdálkodóknak, állatvédelmi költségek átvállalása, új támogatások az üzemeknek az EU-követelmények teljesítéséhez, minõség javításának támogatása). Nem biztosít lényegesen több keretet erre a célra, a tagországok azonban a moduláció révén visszaáramló forrásokat nagy rugalmassággal használhatják fel. 4. A reform nagy rugalmasságot enged meg a tagállamoknak a közvetlen támogatások alkalmazására és az új kötelezettségek idõbeli bevezetésére (a tagállam dönthet arról, hogy már január 1-tõl teljes körûen alkalmazza-e vagy sem az új elõírásokat, vagy csak január 1-vel vezeti be). Ezzel a döntéssel elismerte az Unió, hogy minél nagyobbá válik az EU, annál nagyobbak lesznek a tagországok közötti eltérések, a sajátosságok gyarapodásával csökken az egységes kezelés lehetõsége. A közvetlen kifizetések termeléstõl való elválasztásának mértékérõl a rögzített kereteken belül a tag- 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 REFORM HÍREK, ESEMÉNYEK állam dönt (mit és mikortól milyen mértékben alkalmaz). Alkalmazható a regionalizáció elve, ezzel régiónként eltérõ intézkedésekre adva lehetõséget. Magyarország sem kezelhetõ egyetlen régióként, mert az EU elõírásai szerint egy régió legfeljebb 3 millió ha támogatásra jogosult területet foglalhat magába. 5. Garanciát kaptunk arra vonatkozóan, hogy a moduláció, valamint a reform által rögzített egyéb pénzügyi feltételek ránk nem vonatkoznak mindaddig, amíg a közvetlen kifizetésekbõl a jelenlegi tagállamokkal azonos mértékben nem részesülünk. A reformról született döntéseket összegzõ elnökségi dokumentum részét képezi a leendõ 9 új tagország (Ciprust kivéve) közös nyilatkozata, amellyel összhangban 6. Garanciát kaptunk arra vonatkozóan, hogy a reform pénzügyileg nem hoz rosszabb helyzetbe a Koppenhágában kötött megállapodásnál. A Csatlakozási Szerzõdés átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz. Ezzel összhangban a reform új intézkedéseinek átmeneti, ránk vonatkozó szabályait a Bizottság szeptemberig kidolgozza. Az átmenet és rendezése a legnagyobb kérdés. Az a célunk, hogy gyors és intenzív tárgyalásokkal tisztázzuk. Az agrárreform visszhangja a tagállamokban Az elhatározott agrárreform a tagállamokban vegyes visszhangot váltott ki. A tagállamok többsége egyidejûleg elégedett és elégedetlen az eredménnyel. A Német Parasztszövetség (DBV) a reformot hevesen kritizálja. Szétrombolja az egységes belsõ piacot, mondta Gerd Sonnleitner DBVelnök. Az agrárkompromisszum nehéz megterhelés a német gazdákra nézve. Csökkenni fog a jövedelmünk, ennek mértéke 1,2 és 2 milliárd euró között mozoghat. Az ártámogatást illetõen a gabonatermelõk sikert könyvelhetnek el, azonban a tejtermelõknek tudomásul kell venniük az árcsökkentést. Éppen a tejtermelésnél érintett a német termelõk egyharmada és itt a legnagyobbak a gazdasági nehézségeink. Az elválasztással, az EU-kifizetések termeléstõl történõ részleges leválasztásával egy egyveleg jött létre, mely az egyes tagországoknak túl sok mozgásteret hagy, és a parasztoknak bürokratikus aránytalanságot jelent. A reform pragmatikus megvalósítása rendkívül nehéz. A reform nem ösztönöz jövõbeni beruházásokra. Az elnök azt reméli, hogy a termelõk a végrehajtáshoz 2007-ig idõhaladékot kapnak. Úgy látom, hogy nekünk és az EUnak néhány éven belül újra tárgyalnunk kell mondta Sonnleitner. Arra figyelmeztette Renate Künast szövetségi minisztert, semmi esetre sem engedhetõ meg, hogy az egyes tagállamokban különbözõ szabályok érvényesüljenek. SCHÜTZ NÁNDOR, FVM FORRÁS: AGRÁRMINISZTEREK TANÁCSA LUXEMBURG, JÚNIUS Szerte Európában kevesebb a gabona Az EU-15-ök gabonatermése átlagosan az idén csaknem 4 százalékkal csökkent, így nem éri el a 200 millió tonnát (199,95 millió tonna). A rizstermés az Európai Unióban 23%-kal kevesebb, mint az elõzõ évben. Németország, amely az Európai Unió rizstermelésének mintegy a háromnegyedét adja, az idén 30,4%-kal termelt kevesebb rizst, mint 2002-ben. A 10 csatlakozó országban még szomorúbb a helyzet. A búzatermés alig éri el összesen a 18,24 millió tonnát. Az árpa 8,47 millió tonna össztermést adott, viszont az elõzõ évben 3%-kal többet termett. Kukoricából 8,77 millió tonna termést jeleztek elõre, ami 3,5%- kal kevesebb, mint 2002-ben. Az átlagterméseket összevetve az EU-15- ök és a 10 csatlakozó ország között, az derült ki, hogy a gabonafélék termelésátlaga a csatlakozó országokban minimum 0,5 tonnával alacsonyabb hektáronként, mint az ugyancsak aszály-sújtotta Európai Unióban. Fordította: T. E. Forrás: AgraFocus, 2003/július évfolyam 8. szám 7

8 HÍREK, ESEMÉNYEK Jusson is, de maradjon is! Az idei aszályos esztendõben a búzatermés nem éri el a 3 millió tonnát. Az ország igénye 2,8 millió tonna. A pékek, malmosok jól tudják, hogy a jó minõségû kenyérhez a régi és az új búzát keverni szükséges. Tavaly kiemelkedõen jó volt a búza minõsége. Szokás, hagyomány és gyakorlat szerint a jó minõségû ó-búzából mintegy tonnát mindig tartalékolnak a következõ esztendõre átmenõ készletként. Tekintve a jó minõségû búza iránti felfokozott keresletet az idén mintegy tonna ó-búzát exportáltunk. Csontos Attila, a Malomipari Szövetség és Terméktanács elnöke aggodalmát fejezte ki a nagyfokú búzakivitel miatt. Dr. Németh Imre miniszter szerint mintegy ezer tonna búza exportjára lesz lehetõség az idén is. Ellentétben a tavalyi évvel Románia nem alkalmaz védõvámokat a magyar búzaexporttal szemben, mivel az aszály miatt búzahiány van délkeleti szomszédunknál. FÖLJEGYEZTE: T. E. Elhangzott: július 25-én 17 óra 40 perckor, a Kossuth adón Megalakult az Érdekegyeztetõ Tanács 21 érdekvédelmi szervezet részvételével több, mint egy évi vajúdás után július 14-én megalakult az Országos Érdekvédelmi Tanács (OÉT). Az ágazati érdekegyeztetés fontos állomásához érkeztünk, mondta dr. Németh Imre miniszter. Az OÉT elnöke dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár lett. A felek nem várják azt, hogy a viták elkerülhetõk lesznek, de minden szinten nyitottak a gyümölcsözõ, az ügyeket elõrevivõ kezdeményezésekre, nyugodt légkörû tárgyalásokra. t OTP: termõföldalapú jelzáloghitel Már kínálja termõföldfedezet mellett nyújtott, új konstrukciójú hiteleit az OTP Bank Rt. lakossági és vállalati ügyfeleinek. Ezeket a hiteleket azok vehetik igénybe, akiknek már van legalább öthektárnyi összefüggõ termõföldjük, illetve akik termõföldet vásárolnak. Forrás: Magyar Nemzet július 16. A kárenyhítõ támogatásokról A fagy- és aszálykárok enyhítése a mezõgazdasági kormányzat milliárd forintos csomagtervet dolgozott ki, derült ki a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dr. Németh Imre és dr. Máhr András helyettes államtitkár által tartott sajtótájékoztatón. A károsultak gyorsan hozzájuthatnak a vissza nem térítendõ támogatásokhoz, a 10 milliárd forintos keretbõl. Az 50 milliárd forintos keret kedvezményes középlejáratú hitel formájában juthat a termõkhöz. (A jegybanki kamat 60%-a kamattámogatás és 1 évig nem kell törleszteni.) Fontos szerep jut az integrátoroknak, akiket a károsultak együttesen, vagy külön-külön is felhatalmazhatnak. A megyei FM Hivatal jogosult a kárérték megállapítására. Kárenyhítést csak olyan termelõ vehet igénybe, aki regisztrált és eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének is. Kárenyhítésre az a termelõ jogosult, akinél a kár értéke 30%-os, vagy afeletti. Ekkor a kárérték 30%-át térítik. Legkésõbb november 5-ig lehet benyújtani az FM hivatalokhoz az igényeket. Az 50 milliárd forintnyi kedvezõ hitelakcióban minden olyan bank részt vehet, akinek érdemi agrárkapcsolatai vannak bankkal folynak tárgyalások. (Kételyek is hangot kaptak a kárenyhítéssel kapcsolatban. Sokan vélik úgy, a 10 milliárdos kárenyhítés csak csepp a tengerben, nem sokat segít a termelõkön. Az ötvenmilliárdos hitellehetõség pedig nem érhetõ el mindenkinek, mert a bankok rangsorolják az igénylõket. Meglátjuk, hogyan valósul meg a gyakorlatban a csomagterv.) T. E. 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 HÍREK, ESEMÉNYEK Az osztatlan közöst is lehet életjáradékra váltani A földet életjáradékért program kiterjed a részarányú és az osztatlan közös tulajdonú földterületekre is, tudtuk meg Benedek Fülöp címzetes államtitkár sajtótájékoztatóján. A programot mintegy 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdonú földre szeretnék kiterjeszteni. Az adott táblán belül a terület 25%- ára, de legalább 3 5 hektárra, üzleti áron ajánlatot tesz az állam. Ha ez egyenként 500 ezer forint érték alatti, akkor gyorsított eljárással, akár egy hónapon belül rendezik. Jelenleg mintegy ezer hektár felvásárlásával számol az állam. A felajánlásokat a területileg illetékes FM hivatalokhoz kell benyújtani. A cél egyrészt, hogy a földtulajdon használati viszonyok rendezõdjenek. Az életjáradék adómentességét visszamenõleg is garantálják. Eddig 5495 érvényes pályázat érkezett be, amely hektárt érint földrészlet szemlézése történt meg. A Nemzeti Földalapnak közös célokat kell szolgálnia. Ilyen például a félmillió hektár erdõtelepítési koncepció is. t A román gazdák többsége várja a csatlakozást Keleti szomszédunk termelõinek hetvenöt százaléka támogatja a bõvítést, derült ki egy nemrég készített felmérésbõl. Bár nem várnak látványos változást, a gazdák úgy vélik, hogy az ország uniós csatlakozása sok szempontból javítani fogja a román mezõgazdaság helyzetét. A felmérésbõl kiderült az is, hogy a termelõk reálisan látják az agrárium helyzetét: több mint 44 százalékuk szerint a román agrárgazdaság még nem készült fel az integrálódásra. A megkérdezettek közel harmada nem tudta megítélni a felkészülés jelenlegi szintjét, a többieknek pedig nem volt véleménye ezzel kapcsolatban. K. V. AgraFood EastEurope március 2003, az Édesvíz Nemzetközi Éve A riói Föld Csúcs óta egy világméretû víz mozgalom van kibontakozóban, melynek fontosabb állomásai az elsõ és második Víz Világfórum (Marrakes, 1997; Hága, 2000), a bonni Édesvíz Konferencia (2001) és a johannesburgi Fenntartható Fejlõdési Világtalálkozó (2002). A folyamat világméretûvé fejlõdése létkérdés. Ma 1,1 milliárd ember él a Földön megfelelõ szintû ivóvízellátás nélkül és 2,4 milliárd nélkülözi az emberhez méltó higiénés körülményeket. Ráadásul az elõrejelzések szerint a népesség növekedésének és az éhínség elleni küzdelemnek köszönhetõen a vízkivételek 40%-kal fognak nõni a következõ 20 évben. Ebbõl az következik, hogy az átlagos egy fõre esõ megújítható vízkészlet az elõrejelzések szerint 2025-ig az évi 6600 m 3 -rõl (2000. évi adat) 4800 köbméterre csökken. Ezek az aggasztó jelenségek arra késztették a politikusokat, hogy az ENSZ közgyûlés 55/196-os határozatával a 2003-as évet az Édesvíz Nemzetközi Évének nyilvánítsák. Az ENSZ felszólítja a világ kormányait, a nemzeteket, a nemzetközi és civil szervezeteket, hogy tudatosítsák a fenntartható édesvíz-használat, -gazdálkodás és -védelem fontosságát. Az Év felelõse a világszervezet két szakintézménye az UNESCO és a UNDESA (Gazdasági és Társadalmi Ügyek Szervezete). Az Európai Unió tagállamainak és a csatlakozó országoknak a fenntartható vízhasználatra vonatkozó közös célkitûzései a Víz Keretirányelvben fogalmazódnak meg. A Víz Keretirányelv (VKI) fõ eleme a vízgyûjtõszemléletû vízgazdálkodás. A vízgyûjtõ kerületekre 2009-ig el kell készíteni a vízgyûjtõ elsõ gazdálkodási tervét, például a Duna-medence egészére egy tervet. Ennek alapfeltétele az országhatárokon átívelõ együttmûködés. Környezetvédelmi és természetvédelmi közösségi szabályozással az EU 2015-re a felszín alatti és felszín feletti vizek jó állapotát kívánja elérni. Az EU Víz Keretirányelve új alapokra helyezi a vízvédelmet. B. B évfolyam 8. szám 9

10 HÍREK, ESEMÉNYEK Együttmûködés az erdélyi magyar gazdák érdekében A keretmegállapodás lehetõvé teszi, hogy a Magyar Köztársaság évrõl évre, figyelembe véve a Kormány lehetõségeit, támogassa a határon túli magyar gazdálkodókat. Csávos György, az Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnökének megfogalmazása szerint a megállapodás az erdélyi magyarság számára igen értékes, mivel lehetõvé teszi, hogy szülõföldjén maradva bontakoztassa ki tehetségét és emberhez méltó életet éljen. Az együttmûködési megállapodást az FVM részérõl Dr. Németh Imre miniszter, és az RMGE részérõl Sebestyén Csaba elnök írták alá, melyre július 8-án került sor. Az együttmûködés célja a magyarországi tudományos és szakmai ismeretek, tapasztalatok átadása az erdélyi magyar gazdák uniós csatlakozásra való felkészítésében. Az együttmûködõ felek megállapodtak abban, hogy az FVM támogatja a magyarországi oktatási, szakképzõ intézetek és az RMGE által közösen szervezett tanfolyamszerû képzéseket; a szakmai ismeretek folyamatos bõvítése céljából az ERDÉLYI GAZDA címû szaklapot; valamint kedvezményes feltételeket nyújt az RMGE tagok magyarországi szakkiállításon való megjelenéséhez. A falusi turizmus fellendítése érdekében az FVM és az RMGE közösen támogatja az elektronikus kiadványok kiadását. Az együttmûködõ felek évente megrendezik közös gazdatalálkozójukat, ami a remények szerint az erdélyi és a hazai magyar gazdák személyes kapcsolattartását és együttmûködését szolgálja. A kölcsönös információcsere és a szakmai programok érdekében az FVM folyamatosan foglalkoztatja a határon túli RMGE referenst. B. B. Erdõ = faültetvény? A New York Times közelmúltban világított rá az Amerikai Kõolaj Intézet (American Petroleum Institute) azon törekvésére, hogy bóvli tananyagot adjanak közre a globális felmelegedés és a Kiotói Jegyzõkönyv lejáratására. Az az Amerikai Szén-Alapítvánnyal és az Autógyárosok szövetségével együtt finanszírozza a tanulófa energiáról szóló részt. A tanulófa programot az Amerikai Erdõ- Alapítvány finanszírozza, és legfõbb mondandója az, hogy az erdõk ellenõrzött fatermelõ farmerek. A gyerekek a favágás szakzsargonját tanulják, és a tananyag azon a szemléleten alapul, hogy az erdõk pusztán csak a farost termelésére valók. Amikor a tanulófa készítõitõl számon kérik, hogy miért festenek ilyen szembeszökõen egyoldalú képet az erdõrõl, akkor azzal védekeznek: az erdõ valódi természete és az erdõirtás hátrányai túl bonyolultak lennének a gyerekeknek A programban a tarvágás vagy a monokultúrák alig kerülnek szóba. Hogyan lehetséges ez? A válasz kézenfekvõ, hiszen a program finanszírozói bolygónk leghírhedtebb erdõirtói (Sierra Pacific, Weyer Haeuser és Pacific Plumber). Forrás: Lélegzet 2003/6 Biciklire kilométerpénz Norvégiában sokhelyütt az állam fizet azért, hogy az emberek kerékpárral tegyenek meg rövidebb szolgálati utakat. A cél az autóhasználat csökkentése és a lakosság erõnlétének javítása. Az ország egyes vidékein, például a délnyugat-norvégiai Sandnes városban 3,05 koronával (0,43 dollár) honorálnak minden egyes kilométert, amelyet kerékpáron tesznek meg a szolgálati úton lévõ önkormányzati alkalmazottak. Legfeljebb azonban 5 kilométerig díjazzák a pedálozást, és a fizetett biciklizésbe nem számít bele a munkahelyre való bejárás sem. A városatyák úgy tudják, hogy sehol másutt a világon nincs ehhez fogható biciklisösztönzõ program jelentette a Reuters. Norvégiában egyébként mintegy 75 ezren kerékpárral mentek munkahelyükre a Biciklivel a munkába nevû szokásos éves kampánynap keretében. A kampány részeként a kerékpárutak mentén ingyenes reggelit osztottak azoknak, akik autójukat otthon hagyták. A világon elsõként Norvégiában 2004-tõl az ország összes éttermében és bárjában betiltják a dohányzást a 4,5 millió lakos egészségének megõrzése érdekében. Forrás: Lélegzet 2003/6 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 HÍREK, ESEMÉNYEK KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Szántás, versenyszellemmel? A hagyományoknak megfelelõen idén is van Szántóverseny. A regionális döntõk július 12-én kezdõdtek a Somogy megyei Orciban és szeptember 6-án fejezõdnek be Baktalórántházán. Az országos döntõre szeptember 27-én kerül sor Gyöngyösön. A növénytermesztés mûvészi és tudományos szintre való emeléséhez nélkülözhetetlen a minõségi agrotechnika betartása. A szántóversenyek hagyománya mindkettõt ötvözi. A verseny nem csak komoly szellemi és fizikai felkészültséget kíván a résztvevõktõl, hanem elhivatottságot és a föld iránti mély tiszteletet. A szántóversenyek hatalmas lehetõséget kínálnak arra, hogy az idõsebb szakemberek átadják tudásukat a fiatalabb generációknak. S ez a tudás túlnõ a szellemi határokon, mert a világbajnokságokon a versenyzõk olyan innovációkban bõvelkedõ technológiai csúcsmodelleket mutatnak be, amelyeket a talajmûvelõ gépek gyártói is megirigyelnek és fejlesztéseik során felhasználnak. Noha kicsiny országunk nem bõvelkedhet technológiai csodákban, kincset érõ szakmai tudásban azonban annál inkább. Az idei versenyeken is jelen lesz a szántás mestereinek apraja-nagyja. Ahogy azt már megszokhattuk, a versenyeket kulturális programok színesítik. A szervezõk idén is törekedtek a programok színpompás csokrának összeállítására. Például Jászkiséren veterán traktorok találkozója, Postagalamb Egyesület bemutatója, talajmûvelési eszközök kiállítása és gyakorlati bemutatója vonzotta a látogatókat. A országos döntõ gyõztesei az európai bajnokságra jutnak tovább. Minden kedves érdeklõdõt szeretettel várnak a szervezõk. B. B. Erõviszonyok és kilátások az új Közös Agrárpolitika hátterében Két sikertelenül végzõdött és elnapolt, majd végül 16 órányi maratoni tárgyalás után, sikerült az uniós tagországok mezõgazdasági minisztereinek egyezségre jutni a Közös Agrárpolitika tervbe vett változtatásairól. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy változtatásra szükség van, hiszen az Európai Unió éves kiadásainak közel fele (100 milliárd euró) a mezõgazdasági gazdálkodók támogatására megy el. Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a jövõ évben csatlakozó tíz új tagország mellett, mely agrárgazdálkodók millióit hozza az Unióba, lehetetlen fenntartani az eddigi rendszert. A Franciaország vezette mezõgazdasági lobbi, Írországgal és Spanyolországgal együtt, egy ideig szembehelyezkedett a Franz Fischler mezõgazdasági biztos által elõterjesztett reformtervezettel, de kisebb kompromisszumokkal sikerült egyezségre jutni. A reform elvi alapvetése, hogy a gazdálkodóknak kifizetett támogatás nem a megtermelt termékmennyiségtõl kell függjön (ami gyakran túltermelésre serkentett, lásd: vajhegyek ), hanem inkább a farm méretétõl és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételétõl, továbbá célja a gazdálkodás biztonságának megteremtése kell legyen. A megállapodás pénzügyi lényege, hogy a KAP kiadásait a jelenlegi árfolyamon számítva 40 milliárd eurón kell tartani 2006-ig. Utána ez az öszszeg 45 milliárd euróra emelkedhet. Fischler elégedett az elért eredményekkel. Biztos vagyok benne, hogy az új szabályok alapján Európának egy teljesen megváltozott, hatékony agrárpolitikája lesz mondta. Az angol mezõgazdasági miniszter, Margaret Beckett is azt nyilatkozta, hogy a megállapodás valódi változást hoz, melyet Anglia, Németországgal együtt már régen szorgalmazott. Végül Franciaország is elégedett, mert a mezõgazdasági miniszter, Herve Gaymard szerint a 9 milliárd euró, amit minden évben támogatásként kapnak, többé-kevésbé ugyanannyi lesz, mint volt korábban. Bõvebben a oldalon. SZ. S. (Forrás: évfolyam 8. szám 11

12 KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Az EU cukorpiaci rendtartásának helyzete és ellentmondásai Annak jeleként, hogy az Európai Unió bõvítésével felszínre kerültek a mezõgazdasági piacpolitikában feszülõ ellentétek, az EU cukorpiaci rendtartását a Közösségen belülrõl és kívülrõl érõ támadások felerõsödését tapasztalhatjuk. Számos szervezet (pl. az OXFAM brit segélyszervezet) készített tanulmányokat, melyekre támaszkodva egyes gazdasági érdekcsoportok, sõt ország-csoportok a gyakorlatban is fellépnek az EU cukorrendtartása ellen. Ezek általában az EU támogatásokkal életben tartott cukorexportjának megszüntetése mellett érvelnek, gyakran egyoldalúan. A közvéleménynek és a politikai döntéshozóknak nem kis nehézséget okoz az ellentétes érvelések közötti eligazodás. Az OXFAM szerint, például a fogyasztók és az adófizetõk pénzén fenntartott KAP cukorrezsimje, amely a cukorgyártóknak ugyan jól jövedelmez, megfosztja a fejlõdõ országok gazdálkodóit a piaci lehetõségektõl. A cukrot, mint legkézenfekvõbb példát mutatják be a KAP ellentmondásainak bizonyítására. Az elemzés érvelésének lényege, hogy mivel az EU cukorexportja termelési költségek alatti áron kerül piacra, a WTO szabályok értelmében dömpingnek minõsülne. Ezt a dömpinget a termelõk és a feldolgozók által fizetett illeték teszi lehetõvé, azt azonban a mesterségesen és aránytalanul magasan tartott cukorárakból fizetik be. A rendszer tehát nem önfinanszírozó a fogyasztókkal fizettetik meg mûködését, továbbá növeli a farmerek közötti jövedelemkülönbségeket, és többek között gátolja az erõforrások hatékony hasznosítását. Bírálatok érik az EU cukoriparának monopolisztikus szerkezetét is. Ezek azt kifogásolják, hogy nyolc olyan EU-tagország van, ahol egyetlen vállalat birtokolja az országos cukorkvótát. Az Egyesült Királyság és Franciaország kapja a legnagyobb kritikát, mivel e két állam termelésének negyedét távoli piacokra exportálja. Ezzel szemben az EU illetékesei azzal érvelnek, hogy a Közösség, a számottevõ export mellett, egyben a világ legnagyobb cukorimportõre; az EU-ba bevitt cukor évi 900 millió eurós értékébõl pedig milliót tesz ki a fejlõdõ országokból érkezõ import. Az ellenérdekelt csoportok támadásai mellett több olyan tudományos elemzés is napvilágot látott, mely árnyalja a kifogásolt cukorpiaci helyzetképet (pl. a svéd versenyhivatal vagy a finn agrárgazdasági kutatóintézet közelmúltban megjelent publikációi). A WTO is kritizál A Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belül a számos nádcukor-termelõ és -exportáló országot tömörítõ Világszövetség a Cukorkereskedelem Liberalizációjáért és Reformjáért (Global Alliance for Sugar Trade Liberalisation and Reform) elnevezésû érdekcsoport a cukorkereskedelem mielõbbi könnyítését sürgeti. Ez a jelentékeny csoport a világ cukortermelésének 50%-át adja és mintegy 140 ország véleményét képviseli, az EU gyakorlatát szembesítve a WTO novemberi, dohai fordulóján deklarált célkitûzéseivel. Dohában több cél elérése érdekében kezdõdtek meg a tárgyalások. Ezek közül a lényegesebbek: a piacorientált és tiszta kereskedelmi rendszer megteremtése, a mezõgazdaság világszínvonalának javítása, a piacra jutás érdemi könnyítése, az exporttámogatások leépítése, a kereskedelmet torzító belsõ támogatások csökkentése, valamint a legkevésbé fejlett országokkal szemben különlegesen kedvezményes bánásmód alkalmazása. A kritikák szerint a célok elérése érdekében az EU nem eléggé együttmûködõ a WTO-folyamat elõmozdításában: vonakodik leépíteni cukorpiaci támogatásait, elzárkózik a piacnyitástól. Gyakorlati lépésként októberében a Szövetség két legnagyobb tagja, Brazília és Ausztrália keresetet nyújtott be a WTO-hoz az EU exporttámogatási rendszere ellen. Az egyik fõ bíráló, Brazília, a világ legnagyobb cukorexportõre, azzal érvel, hogy míg a brazil piac lényegében liberalizált (a termelõk világpiaci árakkal szembesülnek), addig a többi exportáló ország, de legfõképpen az EU, vámvédelemmel, magas támogatott árakkal és exporttámogatásokkal segíti cukoriparát. (Hozzá kell tenni, hogy Brazília ugyancsak számottevõ támogatásokat alkalmaz, elég itt csupán a brazil fizetõeszköz 1995 és 2002 közötti, reálértéken 35%-os leér- 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA tékelését említeni, ami a mezõgazdaság exportorientált ágazataira egyértelmûen pozitív hatást gyakorolt; ide sorolható továbbá az etilalkohol-gyártás támogatásának cukortermelést fellendítõ hatása is.) Mindazonáltal a Világszövetség meggyõzõdése az, hogy a leggazdagabb országok felelõsek a világ cukorpiacán kialakult torzulásokért. Ez az oka annak, hogy a világpiaci árak alacsonyak, és a fogyasztók ennek ellenére magas áron jutnak a cukorhoz. A liberalizációs elmélet szerint, amennyiben megszûnne az uniós cukorrendtartás, úgy a növekvõ kereslet és az élénkülõ kereskedelem eredményeként a világpiaci árak magasabbak és kiszámíthatóbbak lennének. A WTO-n belül emellett az agrárkereskedelem általános liberalizálásáért küzdõ Cairnscsoport is kifogásolja az uniós cukorpiac jelenlegi mûködését. A cukorpiac liberalizáció hívei egyetértenek a Cairns-csoport fõ céljával, azaz a mezõgazdasági termékek kereskedelmére ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint más árucikkekre. A cukor esetében fõ elvárásuk, hogy javuljon a piacra jutás, a belsõ támogatások ne torzítsák a kereskedelmet, az exporttámogatások szûnjenek meg. Brazil számítások szerint, ha a cukorpiac liberalizált lenne, úgy a jelenlegi 39 millió tonnáról 57 millió tonnára növekedne a cukor világkereskedelme évente. Különbözõ tanulmányok (pl. Világbank, FAO, OECD, Ausztrál Gazdaságkutató Központ stb.) szerint a világpiaci ár 10 33%-os sávban növekedne. A liberalizáció hatásainak megítélésével kapcsolatban az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításait tartja hitelesebbnek. Eszerint a cukorpiac teljes liberalizációja esetén mindössze 7%-os világpiaci áremelkedésre lehetne számítani. Az EU-beli vélemények szerint a világpiaci árat nem az uniós export, hanem valójában Brazília alakítja, aki a világpiaci részesedését akarja növelni. A brazil valuta, a reál leértékelése lehetõvé teszi ennek a politikának hosszú távú érvényesülését, mivel a gazdasági szereplõk számára változatlan gazdaságossági paraméterek mellett is jövedelmezõvé teszi a exportot. További tény, hogy az EU elsõsorban olyan fejlõdõ országokba exportál, amelyek nem cukortermelõ országok. Így nem lehet azt állítani, hogy ezek iparát tönkretenné támogatott exportjával. Az EU védi termelõi érdekeit A cukorrendtartás azért épül a kínálat szabályozására, mert a cukor világpiaca tökéletlen piacként mûködik, hiszen világszinten túltermelés van, és a termelõk többségének költségszintje magasabb, mint a világpiaci árszint. A kínálatszabályozás eszközei: az évente kiigazított termelési kvóta és garantált ár; az ACP (afrikai, karibi és csendes-óceáni) országok számára biztosított vámmentes importkvóta garantált ár mellett; a kvótán felüli mennyiségre alkalmazott magas vámok; valamint a fenti három pillérhez társuló, WTO keretek közötti cukorexport. Ezt a piaci rendszert számos uniós ágazati érdekképviseleti szervezet védelmezi, pl. a CIBE (Európai Cukorrépatermesztõk Szövetsége), COPA (EU-s Mezõgazdasági Szervezetek Bizottsága) COGECA (EU-s Mezõgazdasági Szövetkezetek Bizottsága) és a CEFS (Európai Cukorgyártók Bizottsága), igen hatásos érveket sorakoztatva fel az EU Bizottsága elõtt a cukorpiaci rendtartás javára. Az EU-ban az érintettek intõ példaként a kávé világpiacára hivatkoznak, amelyet mintegy 10 évvel ezelõtt liberalizáltak katasztrofális eredménnyel: a kávé világpiaci ára ingadozóvá vált, az ár rendszerint még a termelési költségek szintjét sem éri el. Mindez a termelõk szempontjából rendkívül kedvezõtlen, mivel a világ kávészektorában megszûnt a jövedelemstabilitás. (Az OXFAM egyébként a kávépiaci válságról is megjelentetett egy tanulmányt.) Az EU-t többek között az a vád is éri, hogy privilegizált keveseknek nyújt magas, garantált jövedelmet. Ezzel szemben azt az érvet hozzák fel, hogy a kvóták (egyelõre még) az EU országok között vannak szétosztva és jelenleg 300 ezer, 2004-tõl, az EU-bõvítés követõen pedig már 400 ezer termelõ részesül a kvótarendszer biztosította jövedelembõl. (A rendtartás kedvezményezetteinek széles körét azzal szokták jellemezni, hogy az EU-ban egy átlagos répatermelõ mintegy 50 tonna fehércukrot termel meg, átlagosan 6 hektáron.) Egy másik vád, hogy az EU cukorrendtartása 6,5 milliárd eurójába kerül a fogyasztóknak, azaz a fogyasztók indokolatlanul magas árat kénytelenek fizetni a cukorért. Annak tükrében, hogy a cukorfogyasztás döntõ része feldolgozott termékeken keresztül történik, ez nem teljesen megalapozott állítás, mivel a tapasztalat szerint a cukor ára és a feldolgozott termékek évfolyam 8. szám 13

14 KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ára között nem fedezhetõ fel függvényszerû kapcsolat, ennek bizonyítéka, hogy a liberalizált cukorpiacú országokban is csak elvétve egyezik meg a fogyasztói ár a világpiaci árral. Feltételezhetõ, hogy az EU-ban a cukorár csökkenésének nem a végfelhasználó, a fogyasztó lenne a haszonélvezõje, hanem az élelmiszerfeldolgozók és a kereskedelem, mivel bizonyított, hogy a cukortartalmú feldolgozott termékek árai lefelé rugalmatlanok, azaz ezeknek az élelmiszereknek az árait a gyártók és forgalmazók abban az esetben sem csökkentik, ha a bedolgozott cukrot olcsóbban tudják megvásárolni. Egyedüli haszonélvezõk tehát csak a hatalmas piaci erõvel rendelkezõ élelmiszeripari felhasználók lennének. (Más kérdés persze, hogy ha az össztársadalmi hasznosságot vizsgáljuk, abba már az élelmiszergyártók elmaradt vagy esetleges többlet haszna is beletartozna, hiszen ez a szektor is fogyasztóként lép fel a cukorpiacon.) A EU piacnyitásának mértékét kevesellõ kifogásokkal szemben tény, hogy az ACP (afrikai, csendes-óceáni, karibi) országokkal és a legkevésbé fejlett országokkal kötött egyezmények alapján 1,6 millió tonna cukor kerül az EU-ba, amelyet magas közösségi áron vásárolnak meg. Ide tartozik az EU-Balkán egyezmény, amely alapján a volt Jugoszláv tagállamok (Szlovénia kivételével) saját termelésû cukrukat mennyiségi limit nélkül értékesíthetik az EU piacain (bár ezt a visszaélések miatt felfüggesztés fenyegeti). A legjelentõsebb azonban az, hogy július 1-jétõl a legkevésbé fejlett országok mennyiségi korlát nélkül exportálhatnak az EU-ba, garantált ár nélkül (ez az ún. EBA Fegyverek kivételével mindent egyezmény). A legkevésbé fejlett, illetve az ACP országok részére az EU piacára történõ bejutás jelenleg évente mintegy 800 millió euró bevételt jelent. Ez több mint, például az USA, Kanada, Ausztrália és Japán importja által a fenti országoknak együttesen jutó bevétel. Milyen cukorrendtartás várható 2006 után? Az EU a cukorrendtartásának átalakításakor, a legkevésbé fejlett országok cukornádtermelõinek, valamint a kibõvített EU cukorrépa-termelõinek érdekeit egyaránt figyelembe fogja venni. Bár Franz Fischler, az EU mezõgazdasági fõbiztosa idén januárban azt nyilatkozta, hogy a cukorrendtartás kérdésének ez évi áttekintésekor a piacnyitási szempont kiemelt figyelmet kap, feltehetõleg nem kell radikális cukorpiaci reformra számítani. Ehelyett inkább egy olyan rendtartásra lehet felkészülni, amely alkalmazkodik a változásokhoz. Az EU 1968-ban bevezetett cukorrendtartásának nem ez lesz az elsõ, a változásokhoz alkalmazkodó kiigazítása. Az EU cukorágazata a WTO tárgyalásokon az ACP és a legkevésbé fejlett országok támogatására is számíthat, mivel azok a nekik juttatott elõnyök védelmében ellenzik a cukorpiac liberalizációját. Az EU a 2004-ben esedékes bõvítést is érvként tudja felhasználni, amikor már az eddigi 300 ezer helyett 400 ezer termelõ védelmére hivatkozik a cukorpiaci szabályozás további fenntartása érdekében. CSILLAG PÉTER Summary No radical reforms are expected in the European Union s sugar market. The WTO and especially Brazil which represents a big share of the world s sugar production exerts pressure on the EU in order to liberalize the sugar market. The EU s counter-argument is that by the enlargement in 2004 the EU represents the interest of not only but sugar beet producers. Furthermore, the European Community is also one of the biggest sugar importers besides exporting sugar (an amount of sugar worth Euro from the total 900 million Euro sugar import to the EU originates from the developing countries). However, Brazil holds practically in its hands the establishment of sugar prices by devaluating strongly its money called Real. Brazil wants further liberalization of sugar market, in this way the amount sugar on the word market could increase from 39 million to 57 million tons. 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Pályázz könnyedén, avagy a SAPARD reformok Dr. Németh Imre agrárminiszter a július 8-i sajtótájékoztatón hivatalosan is közzétette az EU STAR Bizottsága által, június 25-én elfogadott SAPARD tervre vonatkozó módosításokat. A változások értelmében a magyar vállalkozók az eredeti SAPARD pályázatoknál jóval kedvezõbb feltételekkel pályázhatnak. A változások leglényegesebb pontjai 3 területet érintenek. Elsõk között módosításra került a gazdaságilag életképes üzem korábbi definíciója. Eredetileg a vállalkozás akkor életképes, ha a mérleg szerinti eredménye ,-Ft/fõ vagy a mérlegkészítésre nem kötelezett vállalkozás esetében ,-Ft az egy fõre esõ éves árbevétel. A módosítás szerint a gazdasági életképességet az üzleti terv alapján a tesztüzemi adatok felhasználásával kell megállapítani. A mezõgazdasági vállalkozások beruházásainak tekintetében korábban a sertés-, szarvasmarha- és baromfi- ágazatok takarmánytermesztését segítõ támogatások részesültek elõnyben. A változások értelmében a kedvezményezettek köre a növénytermesztés ágazatait foglalja magába. Sok esetben a mezõgazdasági vállalkozások pályázati kedvét szegte az a feltétel, hogy a beruházás 25%-át saját erõbõl kellett biztosítani. Ez a feltétel annyiban módosult, hogy a 25%-nak megfelelõ saját forrást hitelbõl is lehet fedezni, de figyelembe kell venni azt, hogy erre a hitelre kamattámogatás nem igényelhetõ. Az önkormányzatok pályázási kedvét hivatott ösztönözni az a módosítás, amely felmenti az önkormányzatokat a jelzálog bejegyzési köztelezettsége alól. Azaz a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó beruházást az önkormányzati tulajdonú forgalomképtelen ingatlanon is végre lehet hajtani. A pályázási hajlandóságot tovább növelheti az a tény is, hogy megemelkedett a támogatási szint és a támogatási volumen. A változásokról az alábbi táblázatban adunk tájékoztatást. SAPARD terv módosítás elõtt SAPARD Terv módosítás után Intézkedés Alintézkedés SAPARD támogatás (%) SAPARD támogatás felsõ értéke (M Ft) SAPARD támogatás (%) SAPARD támogatás felsõ értéke (M Ft) Mezõgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Mezõgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása Gépbeszerzés Épületfejlesztés Egyéb gazdasági épület Támogatható beruházás legnagyobb bekerülési költsége 250 millió Ft Támogatható beruházás legnagyobb bekerülési költsége 310 millió Ft A támogatási források átcsoportosítása lehetõvé teszi, hogy a vidéki infrastruktúra fejlesztésére beadott pályázati kérelmek közül senkit se kelljen visszautasítani a források hiánya miatt. Az eddig benyújtott 1510 regisztrált pályázatból 350 érkezett a második körös SAPARD felhívásra, összességében a pályázatok 43%-a kapott pozitív elbírálást. A nyertes pályázatokat beküldõ vállalkozások jogi formáinak szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a társas vállalkozások mellett szép számmal szerepelnek egyéni vállalkozók is. A most bevezetésre kerülõ módosítások is a pályázati hajlandóság ösztönzését célozzák meg az egyéni vállalkozók körében. Várhatóan még júliusban meghirdetésre kerülnek az új pályázatok a módosított feltételekkel. B. B évfolyam 8. szám 15

16 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Hogyan lehet támogatáshoz jutni agrár-környezetvédelemmel? Dr. Németh Imre az agrártárca vezetõje nyitotta meg a háromnapos gödöllõi AgriExpo 2003 címû kiállítást és vásárt. Az uniós csatlakozás elõtti idõszakban az agrárágazat történelmi jelentõségû változás elõtt áll, ezért a mezõgazdaságban tevékenykedõk számára az információ és a szakértelem a legfontosabb tényezõ mondta többek között a miniszter. Erre az információátadásra adott jó alkalmat a kiállítás keretében megrendezett II. Agrárértelmiségi Tanácskozás, ahol lehetõség nyílt az agráriumban dolgozó szakemberek eszmecseréjére, valamint a csatlakozás elõtti feladatok megvitatására. Mészáros Gyula, közigazgatási államtitkár (FVM), elõadásában hangsúlyozta, hogy alapvetõ szemléletváltásnak, illetve alkalmazkodásnak kell végbemennie a társadalomban az elkövetkezendõ pár hónapban ahhoz, hogy a gazdálkodók sikeresen pályázhassanak uniós pénzekre. Magyarországon eddig a normatív támogatások jellemezték az agrárgazdaságot: aki belefért a keretbe az automatikusan kapott pénzügyi juttatást. Ennek úgy tûnik vége. A jövõben a fejlesztési támogatások igénylésekor komplex rendszerben be kell mutatni az egész termesztési folyamatot, a beruházás költségtervét, hogyan válik a tervezett fejlesztés által gazdaságosabbá a termékelõállítás. Amennyiben az objektív pontozási rendszer alapján alkalmasnak találják a pályázatot, lehetõvé válik a támogatás megszerzése. A termelõknek és az állami intézményrendszernek egyaránt még az idén be kell gyakorolni az uniós pályáztatás szisztémáját, hiszen május elseje után a játszma élesre fordul. Az EU integrált vidékfejlesztési rendszere lényegében a környezetkímélõ mezõgazdasági termelési módszerek elterjesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását hivatott szolgálni. Erre épül a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, amelyet Tar Ferenc, fõosztályvezetõ (FVM) ismertetett. Az AGENDA 2000 reformcsomagban megfogalmazott agrárpolitikának nem csak a termesztés a célja, hanem egy olyan többfunkciós mezõgazdaság, ami úgy állít elõ értékes és egészséges élelmiszert, hogy közben megõrzi a vidéki tájat, a környezetet, az élõvilágot és új munkahelyekkel erõsíti a vidéki közösségeket re gyökeresen átalakul az EU agrárpolitikája is, így az alkalmazkodási nehézségeken felül Magyarországnak egy folyamatosan változó agrárpolitikával kell szembenéznie. Véleménye szerint a magyar gazdálkodóknak a leginkább kihasználható terület a vidékfejlesztési támogatások köre. A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programból igényelhetõ támogatások mértékét a mellékelt táblázat mutatja be. A szántóföldi növénytermesztés szekció ülését Rózsás Attila, a Budapesti Agrárkamara elnökének elõadása nyitotta meg. Egyetértve Tar Ferenc fõosztályvezetõvel a magyar agrárstratégia lényegét látja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban. Mivel hazánkat az 1-es régióba sorolta be az Unió, akár 80%-os társfinanszírozásban is részesülhet az, aki az agrár-környezetvédelmi program keretében akar pénzhez jutni. A magyar mezõgazdaság várható támogatásainak forrásából is jól látszik az agrár-környezetvédelem prioritása: az EU területalapú támogatás kerete Mrd Ft, uniós támogatás nemzeti kiegészítéssel Mrd Ft lehet, az engedélyezett nemzeti támogatás Mrd Ft, ezzel szemben agrár-környezetvédelmi projektekre pár év múlva 250 Mrd Ft lesz juttatható. A jövõ sikeres gazdálkodójának legfontosabb feladatai a csatlakozásig: 1. Munkájával készítse elõ az uniós regisztrációt. 2. Ehhez minél hamarabb rendezze a földtulajdon kérdését. 3. Gondolja át a jelenlegi vállalkozási forma versenyképességét. 4. Legyen tagja valamely TÉSZ-nek. 5. Tanulmányozza a GOF növényeket (gabonák, olajos magvúak és fehérjenövények). 6. Ismerje meg a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot. 7. Szakmai érdekérvényesítés céljából válaszszon képviselõ szervezetet. A szekció üléseket követõ vita rendkívül izgalmas volt. Az indulatokat a földnyilvántartás problémaköre kavarta fel legjobban. A gazdálkodók saját eseteiket ismertetve egyértelmûvé vált, hogy osztatlan közös vagy földrészaránnyal rendelkezõk abban az esetben kaphatnak uniós regisztrációs számot, ha a földhivatalban kérvé- 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok* Támogatás (Ft/ha) 1. Agrár-környezetgazdálkodási Alap Program Tájgazdálkodás Alternatív növénytermesztés Csökkentett energiaigényû, környezetkímélõ növénytermesztési technológiák, talajvédõ alapprogram Szántóföldi növények (kalászosak, kukorica, napraforgó, lucerna, burgonya, borsó) Integrált növénytermesztési célprogram Ökológiai gazdálkodás célprogram Szántóföldi zöldségek (paprika, paradicsom, hagyma, fokhagyma, kabakosak) Almatermésûek Csonthéjasok és bogyósok Szõlõ Átállási idõszakban Átállt terület Szántóföldi növények Zöldségek Gyümölcs Szõlõ Rét-legelõ Szántóföldi növények Zöldségek Gyümölcs Szõlõ Rét-legelõ Vetõmag termesztés Gyepgazdálkodási célprogram Legeltetésre alapozott gyepgazdálkodás Vizes élõhely célprogram Környezetileg érzékeny területek rendszere Zonális kistérségi célprogram (szaktanácsadás segítése, Beregi-ártér, Békés- Csanádi-sík) halgazdálkodás 8000 Védelemre szoruló területek fenntartható mûvelésének elõsegítése (pl. Szatmár-Bereg, Észak-Cserhát, Õrség- Vendvidék, Hevesi-sík, Borsodi-Mezõség, Marcal-medence, Drávazug, Dunavölgyi-sík, Dévaványa,Turjánvidék, Szentendrei-sziget, Bodrogköz, Mosoni-sík) Növényvédelmi elõrejelzõ rendszerek kiépítése Agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadás *a 3/2003.(I.24.) FVM rendelet V. fejezete alapján nyezik az önálló tulajdonná történõ átminõsítést. Ez a regisztrációs szám az alapja a parcella nyilvántartásnak, melyet mûholdas ellenõrzõ rendszerrel követnek nyomon, és segítségével lehet résztvenni a pályázatokon is. Mint kiderült, a gazdák törvény adta joga, hogy a tulajdonosok 51%-os beleegyezésével már kérhetik a nevükre történõ bejegyzést. BALOGH BEÁTA évfolyam 8. szám 17

18 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT A titok nyitja: termelõi érdekérvényesítés Mint folyóiratunkban már többször közöltük a Termelõi Értékesítõi Szervezetek (TÉSZ) különleges szerepet töltenek be a zöldség-gyümölcs ágazatban. Az EU piacszabályozásának alapegységei, a magyar zöldség-gyümölcs termesztõk csak ezeken keresztül juthatnak támogatáshoz az unióban. A TÉSZ a tagjainak különbözõ szolgáltatások révén koordinálja az értékesítést, ezáltal válhatnak a termelõk versenyképessé a nyílt és erõs piaci versenyben. A 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet értelmében TÉSZ-eket a tagok létrehozhatnak abból a célból, hogy a termelést a kereslethez igazítsák; a kínálat koncentrációjának figyelembevételével segítsék a tagok által megtermelt termékek piacra kerülését; csökkentsék a termelési költségeket és stabilizálják a termelõi árakat, környezetbarát termesztési módszerek alkalmazásával védjék a környezetet; képesek legyenek biztosítani a termékeik tárolásához és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret. A csatlakozás nehézségeinek mérséklése céljából TÉSZ-ek létrehozását ösztönzi a 3/2003.(I.24.) FVM rendelet is, hiszen egy példát kiemelve, a saját termelésû mezõgazdasági termék feldolgozásához szükséges beruházások költségének max. 50%-a vissza nem térítendõ támogatás, vagy kamattámogatás formájában igényelhetõ TÉSZ-ek esetében. A TÉSZ-eken túlmenõen a termelõi csoportok is figyelemre méltó piaci elõnyökhöz juthatnak az Unióban, szemben az egyedül boldogulni nem tudó termelõkkel. A termelõi csoportokban rejlõ lehetõségekrõl Barta István tanácsos (FVM) számolt be a Magyar Marketing Szövetség által az AGRÁR- HÍD rendezvénysorozat keretében szervezett, Megtermeltük, de hogyan adjuk el címû vitafórumon. A termelõi csoport létrehozását a 85/2002.(IX.18.) FVM rendelet szabályozza. Megalakításának két gazdasági feltétele van: a 150 millió forintos éves árbevétel min. 70%-a saját termék értékesítésébõl származzon, valamint a 3 éves tagsági díj kifizetésével a tagok garantálják, hogy termékeik 100%-át a termelõi csoporton keresztül kívánják értékesíteni. A támogatási hátteret a TÉSZ-ekkel megegyezõen a 3/2003.(I.24.) FVM rendelet szabályozza. Ennek alapján a mûködési költségek fedezésére vagy 40 millió Ft támogatás adható, az árbevétel arányában. Támogatásuk a csatlakozás utáni idõben is garantált, hiszen a csatlakozási szerzõdésben az Unió az elsõ 5 évben maximum 70 millió forintban határozta meg a mûködési hozzájárulást. A közgazdasági elv miszerint a termékek piaci helyzete sokkal elõnyösebb, ha szabályozottan, nagyobb mennyiségben történik az értékesítésük, támogatás nélkül is érvényesül, tehát nem a támogatások miatt kell ezeket a szervezeteket létrehozni, hanem az életben maradásért. A termelõi értékesítõ szervezet mûködésének ragyogó példája a Mórahalmi Szövetkezet, amelyet Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere mutatott be. Az 1995-ben létrejött szövetkezet sikerét abban látja, hogy legfõbb alapelvként a termelõi érdekközpontúságot tartják szem elõtt. A gazdálkodók földhöz való ragaszkodása kellõ motivációt nyújt ahhoz, hogy több ezer ember megegyezzen a közös érdekeiben. A közösségi szellemnek köszönhetõen még az sem okoz akadályt, hogy a termelés és az értékesítés térben és idõben egyaránt elválik egymástól. Példaként említette a dániai szövetkezetek intézményesített rendszerét, amely véleménye szerint Magyarországon is képes lenne hosszú távon megteremteni a termelõi érdekek érvényesítését. Beszédében a közösségi marketing fontosságára hívta fel a figyelmet. A szövetkezet erejével a termelõk olyan gazdasági potenciálra tesznek szert, amellyel már lehetõség nyílik a fogyasztói magatartás alakítására. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a csatlakozás elõtt a magyar termesztõknek nem csak az exportigényekre kell felkészülni, hanem arra kell törekedni, hogy megtartsák a magyar piacot, azaz próbálják meg Magyarországon értékesíteni áruikat. Ma Magyarországon rendkívül nagy szükség van arra, hogy a hazai fogyasztókban kialakuljon a magyar élelmiszer tisztelete és az, hogy a vásárlók, amikor csak lehet részesítsék elõnyben a hazai jó minõségû élelmiszert. Az áruk szabad áramlásában legyen a magyar termelõ a nyertes: az EU határain belül és Magyarországon is találják meg a termékek a fogyasztókat. A kiskereskedelem koncentrációja mellett a biológiai fajta-elõállítók radikális megerõsödése, illetve a technológiai átalakulás lesz hamarosan a meghatározó tényezõ a zöldség-gyümölcs ágazatban. Dániában, Írországban, vagy 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT a skandináv országokban a mezõgazdasági termékek 80%-a kiskereskedelmi áruházláncokon keresztül értékesül. Ebbõl is látszik, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok a piac nagy szeletét uralják. A dolog kettõssége abban rejlik, hogy ezekbe az üzletláncokba viszont csak egyöntetû minõséggel és jól szervezett árukínálattal rendelkezõ termelõk képesek bejutni, ami szinte lehetetlen a szövetkezetek koordináló tevékenysége nélkül. Lehota József, a SZIE Marketing Intézetének igazgatója a termelõi szövetkezetek szerepét a hatékony eladásban látja. A mezõgazdasági termelésben egyre inkább a minõség lesz az irányadó. Az élelmiszerek nyomonkövethetõsége fontos kritérium, ami már a termelés helyén elindul. Az elõadásokat Lux Róbert, a Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács fõtitkára figyelemre méltó és megszívlelendõ gondolata zárta: Magyarországnak kötelessége minõségi árukkal belépni az Unióba, hiszen egy frappáns hasonlattal élve az EU-ban ugyan úgy, mint minden klubban az új tagokat árgus szemek figyelik és a törzstagok vizslató kutyaként nyomoznak az elkövetett hibák után. Amennyiben pedig bármilyen problémát találnak az EU szakemberei a magyar élelmiszerek minõségében, a tagországok napilapjainak vezércikkeiben jelennek majd meg a magyar áru vásárlása ellen felhozott vádak. Ez pedig könnyû szerrel gátat szabhat áruink szabad áramlásának. BALOGH BEÁTA Tejet igyanak a gyerekek Cola helyett A világ számos országában ma már a tej és termékei fogyasztását elõnyben részesítik a hús fogyasztásával szemben. A dinamikus fejlõdést nemcsak a jövedelemnövekedés határozza meg, hanem a kereslet növekedése is. A fejlõdõ országokban a termelést nem korlátozzák kvótákkal. Az elõrejelzések továbbra is Kína, Pakisztán, India és Brazília vezetõ helyét rangsorolják. A fogyasztás emelkedése pedig ott lesz erõteljesebb, ahol az urbanizáció, a népesség és a jövedelem emelkedik. Ez továbbra is kedvezõ helyzeti elõnyt ad az Amerikai Egyesült Államoknak, ahol az évi 77 millió tonna tejtermelés az elkövetkezõ idõszakban évi 1 millió tonnával emelkedik majd. Az Európai Unió évi millió tonna tejtermelést prognosztizál. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy ig az egy tehénre jutó tejhozamot 1,4 százalék emelkedés jellemzi és a 20 milliós tehénállomány 2 millióval csökkeni fog. Magyarországon viszont a 2001-ben elõállított 2,1 millió tonna tej mennyiségét 2009-re több mint 10 százalékkal, 1,77 millió tonnára, a tehénállományt pedig 370 ezerrõl 280 ezerre kívánja zsugorítani. Ezek az adatok a 28. Tej Világnap alkalmából rendezett konferencián hangzottak el, amelyet a Gundel reprezentatív környezetében tartottak. A konferenciát élénk érdeklõdés kísérte, és napjainkban is hol gazdasági, hol politikai felhangot kap a téma. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a legnagyobb lehetõségek a sajt elõtt állnak, mind a termelésben, mind a kereskedelemben egy erõteljes növekedés jelentkezik, mivel a pizzériák, és a McDonlald s gyorséttermek egyre több sajtot használnak fel. A fejlett országokban szintén inkább a sajtfogyasztás növekszik a már említett okok miatt is. Az EU a jövõben is szeretne sajtexportõr lenni, bár Új-Zéland és Ausztrália elõnye egyre jobban kiugrik (kb. 60%). Ugyancsak Új-Zéland a legnagyobb vajexportõr, de Ausztrália a vajnagyhatalom. A zsíros tejpor piacán a dinamikusan bõvülõ és olcsóbb újzélandi kínálat az EU piaci jelenlétét vissza fogja szorítani. Az EU-ban a tejkvóta következményeként állandósul a termelési többlet, támogatni kell a belsõ fogyasztást és az exportot is. Az ismert adatok milyen kérdéseket vetnek fel Magyarországon? Elsõsorban meg kellene változtatni a magyar lakosság táplálkozási szokásait ezen belül tejfogyasztási szokásait. Ezt azonban kétség kívül a családok jövedelme határozza meg, s mivel Magyarország sajnos nem tartozik a világ gazdagabb országai közé, így hazánkban is a tejként való fogyasztása a legnagyobb. Jelenleg egy fõ évente csupán öt kg sajtot eszik, s ez az EU átlagának az egyharmadát sem teszi ki. Szûk egy éven belül hazánk teljes értékû tagország lesz. Számtalan elvárásnak kell majd megfelelnünk, hogy versenyképesek lehessünk. A mintegy 700 társas vállalkozás az évfolyam 8. szám 19

20 CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT összes tej 85 százalékát termeli és a feldolgozók jó minõségû alapanyagot várnak. 26 ezer egyéni gazdálkodó, aki átlagosan négy-öt tehénnel rendelkezik, elsõsorban az észak-alföldi régióban él. Számukra nemcsak az okoz nehézséget, hogy az extra minõségnek meg kell felelni, hanem a szigorú környezetvédelmi rendszabályoknak is eleget kell majd tenni. A higénia betartása, a biztonságos élelmiszer-termelési és -feldolgozási elõírások kötelezõk lesznek miden tagállamra és minden termelõre, feldolgozóra. A szigorú rendszabályoknak és formáknak meg kell felelni az amúgy is szigorú világversenyben, s ez egyben az Unió elvárása is. A téma súlya miatt is igen nagy volt az érdeklõdés. A színvonalas konferenciának volt egy kis szépséghibája: a Tej Világnapja talán megérdemelt volna annyit, hogy a résztvevõket az asztaloknál meglephették volna némi tejtermékkel. S bizony azon is elgondolkodhatnánk amit szinte minden résztvevõ szóvá is tett nem lehetne-e visszaállítani az iskola-tej akciót, s ezzel két probléma is megoldódna. Miszerint: a gyerekek naponta rendszeresen az ország összes iskolájában egészséges italhoz juthatnának, és ezzel a megoldatlanak látszó tej túltermelés gondjain is enyhíteni lehetne. DR. SINÓROS SZABÓ BOTONDNÉ Bõvítés és élelmiszerbiztonság Az élelmiszerbiztonság az EU fogyasztóvédelmi- és egészségpolitikájának szerves része. A gazdaságtól az asztalig megközelítést ezért a csatlakozó országoknak is el kell fogadniuk. Ez nagy feladat elé állítja a csatlakozó országokat, ahol már történt elõrelépés, de még továbbiak megtétele szükséges. (Az élelmiszerbiztonsággal 2003/6 7. számunk külön rovatban is foglalkozik. A szerk.) Az új szerzõdés miként foglalkozik az élelmiszerbiztonsággal? decemberében Koppenhágában befejezõdtek a bõvítési tárgyalások. A tíz új tagállam április 16-án Athénban aláírta a csatlakozási szerzõdést és az ahhoz csatolt csatlakozási törvényt. A csatlakozás kitûzött idõpontja május 1. Ettõl az idõponttól számítva lép hatályba a teljes létezõ EU joganyag (acquis) az új tagállamokban. A tárgyalások folytatódnak Bulgáriával és Romániával, amelyek esetében a csatlakozás tervezett idõpontja Az élelmiszerbiztonsági kérdések a csatlakozási tárgyalások két területe között oszlottak meg: 1. fejezet: Az áruk szabad mozgása foglalkozik az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályokkal; 7. fejezet: Mezõgazdaság taglalja az állategészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel és az állatok takarmányozásával. Az élelmiszerekkel foglalkozó jogszabályok tartalmazzák az általános szabályokat a higiéniára és ellenõrzésre, az élelmiszerek jelölésére, az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszerek csomagolására és a genetikailag módosított élelmiszerekre vonatkozóan. Az állategészségügyi szabályozás kiterjed az állategészségügyre, az állatok jóllétére, azonosítására és regisztrációjára, a belsõ piaci ellenõrzõ rendszerekre, a külsõ határellenõrzésre és az állati termékekkel kapcsolatos létesítményekkel szembeni közegészségügyi követelményekre. A növényegészségügyi-szabályozás kiterjed a növényegészségügyre (károsító szervezetek, gyomírtószerek), magvakra és szaporítóanyagokra és a növényekkel kapcsolatos higiéniára. Az állatok takarmányozásával kapcsolatos jogszabályok szabályozzák a takarmányok és adalékanyagok biztonságát, jelölését, a takarmányban található szennyezõanyagokat, az ellenõrzést és a felügyeletet. Mi az Európai Bizottság alapvetõ álláspontja a bõvítéssel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban? Az élelmiszerbiztonság olyan eleme a bõvítési folyamatnak, amelynél az EU nem vállalja annak kockázatát, hogy az élelmiszerbiztonsági színvonal csökkenjen, vagy hogy a fogyasz- 1 Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia 20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés 1. Oroszország számokban 2. Oroszország mezőgazdasága 3. Oroszország és a WTO 4. Orosz magyar mezőgazdasági kapcsolatok 5. Hivatalos látogatások Magyarországról

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.21. COM(2010) 799 végleges 2010/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet 1 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

KÖRNYEZETPOLITIKAI HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL

KÖRNYEZETPOLITIKAI HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL 2007. január-március KÖRNYEZETPOLITIKAI HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL GMO tömegközlekedés fenntartható fejlõdés agrár környezetvédelem regionális politika-vidékfejlesztés Natura 2000-biodiverzitás-természetvédeleM

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe

Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe Móró Tamás Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály AgrarkozgazdasagiFO@fm.gov.hu Budapest, 2015. február 27.

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban NEMZETI AGÁRGAZDASÁGI KAMARA Jogszabály-változások a szaktanácsadásban SZÉKELY ERIKA Székesfehérvár, 2014. november 27. Tájékoztatás, tanácsadás, szaktanácsadás Agrár-tanácsadás Térítésmentes tanácsadás

Részletesebben

Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez

Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez 3. melléklet Javaslatok az állami költségvetés mezõgazdaságra vonatkozó fejezeteihez Az agrár- és vidékpolitika második (ökoszociális) pillére 1. Bevezetés A mezõgazdaság mindig is több volt, mint egyszerû

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben