A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogi helyzete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogi helyzete"

Átírás

1 A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogi helyzete Szerző: Petőcz Kálmán, Tóth Károly Készült: június Tartalom Bevezetés... 3 Jogalanyok meghatározása... 4 A szabad identitásválasztáshoz és az identitáshoz való jog... 6 Adatvédelem... 6 Névhasználat... 7 Népszámlálás... 8 A nemzetiségellenes gyűlöletkeltés tilalma... 9 A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az információhoz és tájékoztatáshoz való jog Nyelvhasználati jogok Az oktatáshoz való jog Közoktatás Tankönyvellátás Felsőoktatás Pedagógiai szakmai szolgáltatások A nemzeti jelképekhez és ünnepekhez való jog A vallásgyakorláshoz való jog A kulturális és művelődési tevékenységhez való jog Az önszerveződéshez való jog A közéletben való részvétel és a politikai képviselet joga Az autonómiához való jog... 33

2 Vonatkozó törvények...34 Felhasznált és ajánlott irodalom Melléklet Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere évi 460. számú törvény ( ) évi 184 sz. tv.törvény a nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatáról /2001 A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Közleménye Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája Államnyelvi törvény (a június 30-án elfogadott módosításokkal)... 78

3 Bevezetés Az alábbi dolgozat célja a szlovákiai kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség speciális jogait biztosító jogszabályok áttekintése. Ilyen dolgozat, tanulmány és átfogó áttekintés az elmúlt években több is született. A jogszabályalkotás, a törvényhozás működésének természete okán azonban az ezen áttekintésekben közölt tényanyag idejétmúlttá válhatott. Különösen érvényes ez a jogszabály- és dokumentumgyűjteményekre. Természetesen ugyanez a sors vár az alábbi dolgozatra is, hiszen csak a befejezése előtti utolsó hetekben is születtek a tárgyába tartozó új jogszabályok. Ezért a benne foglaltak a júniusának végén érvényes helyzetet tükrözik. A szerzők elképzelése szerint azonban ez a munka alkalmas arra, hogy a jövőben egy folyamatosan frissített, megújuló adatbázis alapját képezze. Ezt kívánja segíteni a fejezetek, alfejezetek beosztása is, bár természetesen az átfedéseket közöttük lehetetlen kiküszöbölni. A dolgozat megírása szempontrendszerének megfelelve a hangsúly a törvényekre került, csak kivételesen indokolt esetben ismertetünk alacsonyabb szintű jogszabályokat, esetleg egyéni jogsérelmeket. Nem tér ki az írás az egyes jogszabályok elfogadását övező politikai vitákra sem, bár az kétségtelen, hogy a szlovák magyar viszonyról a parlamentben zajló viták sokszor igen durva hangvétele kihat a magyar kisebbség tagjainak jogérvényesítési hajlandóságára. Néhány, a szlovákiai magyar kisebbség szempontjából kulcsfontosságú dokumentum szövegét a csatolt mellékletben közöljük. Ezek az alkotmány kisebbségvédelmet érintő cikkei, a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény, valamint A regionális és/vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának ratifikációs okmányához csatolt nyilatkozat. Ugyancsak a melléklet része a szlovákiai alkotmányos berendezkedést, jogszabályi hierarchiát áttekintő tanulmány Mészáros Lajos alkotmánybíró tollából.

4 Jogalanyok meghatározása 1968-tól a rendszerváltásig a 144/1968. sz. alkotmánytörvénynek köszönhetően létezett a csehszlovák jogrendben egy tételes lista az elismert kisebbségekről: ezek a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) voltak. Ugyanakkor semmilyen jogszabály nem tartalmazta a kisebbség definícióját. A rendszerváltást követően hamarosan világossá vált, hogy ez a megoldás nem fenntartható: a felsorolásból hiányoztak a romák, a ruszinok pedig tiltakoztak az ellen, hogy az ukránokkal azonos nemzetiségként tartsák számon őket. Mivel a definíció kérdésében nem sikerült konszenzusra jutni, a szabad identitásvállalás elsőbbségére hivatkozva a Szövetségi Gyűlés 23/1991. sz. alkotmánytörvénye az alapvető jogokról és szabadságjogokról elhagyta a felsorolást. Az alkotmánytörvény szövegezését vette át a szlovák alkotmány is, amikor a nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó egyének jogait fogalmazza meg 34. cikkében, pontosabb definíció nélkül, arra sem térve ki, mi a különbség a nemzetiségi kisebbség és az etnikai csoport között. A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetés nem hordoz semmiféle értékelési vagy kategorizáló szempontot, és nem következik belőle az sem, hogy az egyik vagy másik csoporthoz tartozók jogait más és más módon kezelje a törvényhozás. 1 Az alkotmány 12. cikkelye 3. bekezdésében leszögezi, hogy mindenkinek joga van dönteni nemzeti hovatartozása felől. Tilos ezen döntés bármilyen befolyásolása és tilos bárminemű, az elnemzetlenítést célzó nyomásgyakorlás. Bár az alkotmány bevezetője, ahogy azt az a szlovák alkotmánybíróság is leszögezte, nem normatív szöveg és így nem jogforrás, fontos itt kitérni rá, mivel megvilágítja azt a politikai (és jogi) kontextust, amelybe a kisebbségi jogok alanyainak meghatározása illeszkedik. A bevezető a mi, a szlovák nemzet szavakkal kezdődik, ezeket egészíti ki a Szlovák Köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjai megfogalmazás. Miután ez a két elem teszi ki a Szlovák köztársaság állampolgárainak halmazát ( tehát mi, a Szlovák Köztársaság polgárai ), nyilvánvaló, hogy a szlovák nemzet nem a politikai, hanem az etnikai nemzetre mint kollektívára utal, megtagadva ugyanezt a megközelítést a kisebbségektől. Emiatt az aránytalanság miatt a kisebbségi magyar politikai képviselet folyamatosan törekedett az alkotmány bevezetőjének megváltoztatására, mindeddig eredménytelenül. Az alkotmány szintjén a rendszerváltás után, illetve Szlovákia megalakulását követően végbement változások ellenére a jogrendben egyfajta reliktumként 2008-ig megmaradt egy jogszabály, amely tartalmazta az anyanyelvű oktatásra jogosult kisebbségek felsorolását. Ez a 29/1984. sz. törvény volt az alap- és középiskolák rendszeréről; az idevágó rendelkezés a közoktatási reform késlekedése miatt nem módosult korábban. A fentebb mondottak ellenére a szlovák kormány a különböző országjelentésekben gyakran használja a hivatalosan elismert kisebbségek kifejezést 2. A hivatalosítás alapját általában az képezi, hogy a felsorolt kisebbségek képviselőit hívták be a kormány tanácsadó szerveként működő nemzetiségi és etnikai kisebbségek tanácsába. Fontos azonban megjegyezni, hogy sem a tanács létrehozását, sem összetételét és tárgyalási rendjét nem rögzíti jogszabály, csupán kormányhatározat, amely egy választási időszakon belül is gyakran módosul. 1 Milan Čič a kolektív: Komentár k Ústave SR. Matica slovenská, 1997, 173. old. 2 Lásd pl. a Keretegyezmény 3. országjelentésének javaslatát, amely 12 hivatalosan elismert kisebbséget sorol fel: magyar, roma, ruszin, ukrán, német, horvát, cseh, morva, lengyel, bolgár, orosz, zsidó

5 A másik kapaszkodót az Európai Regionális és/vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának ratifikációs dokumentuma jelenti, amelyben Szlovákia a cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, ruszin és ukrán nyelv védelmét vállalta. Az évi, önbevalláson alapuló népszámlálás során használt íveken a nemzetiségi hovatartozás rubrikában semmiféle előre megadott opció nem szerepelt. A évi népszámlálási íveken már felsorolták az 1990-ben leggyakrabban választott nemzetiségi hovatartozási kategóriákat, a szlovákot, a magyart, a romát, a csehet, a ruszint és az ukránt, kiegészítve az egyéb kategóriával. (A felsorolásból kimaradt kisebbségek ezt a megoldást diszkriminatívnak találták.) A szlovák parlament már elfogadta a 263/2008. számú törvényt a következő, évi népszámlásáról. A kisebbségek szempontjából ebben új elem, hogy a törvény 5. paragrafusa kimondja: az összeírási íveket magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven is el kell készíteni (ilyen ívek 2001-ben csak egy kormányhatározat alapján készültek). A kisebbségi nyelvű ívek mennyisége szempontjából a évi eredmények az irányadók (5. paragrafus 4. bekezdés). A nemzeti kisebbségek definíciójának hiánya súlyos problémákat mindeddig nem okozott, de bizonyos mértékű manipulációra mégis módot ad. Ilyennek minősíthető a Csehországban csak néprajzi csoportként nyilvántartott morvák behívása a kormány nemzetiségi tanácsába, de megkérdőjelezhető az orosz kisebbség képviselőjének jelenléte is a tanácsban. Befogadásukkal csökkent a nagyobb létszámú, főleg a magyarok súlya ebben a testületben. Ez a két kisebbség egyben részesedést nyert a kulturális minisztérium kisebbségi kultúratámogatási pályázati keretéből.

6 A szabad identitásválasztáshoz és az identitáshoz való jog A szlovák alkotmány 12. cikkének 3. bekezdése kimondja: Mindenkinek jogában áll szabadon határozni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármilyen befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módja. Adatvédelem Az etnikai hovatartozás a 428/2002. számú adatvédelmi törvény 9. paragrafusa értelmében a szigorúan őrzött személyes adatok kategóriájába tartozik, amelyek gyűjtése és feldolgozása kizárólag az érintett személy írásos jóváhagyásával vagy külön törvényi meghatalmazás alapján történhet. Ilyen meghatalmazást tartalmaz a 131/2002. sz. törvény a felsőoktatásról a 73. paragrafus 2. bekezdése szerint az egyetemi hallgatók regiszterében nyilvántartott adatok közé tartozik a nemzetiségi hovatartozás is. Hasonló módon a 245/2008. sz. törvény az oktatásról és nevelésről az alap- és középiskolai tanulók esetében tartalmaz meghatalmazást a nemzetiség nyilvántartására. A rendőrség a bűnmegelőzésről szóló 583/2008. sz. törvény 7. paragrafusa alapján szintén jogosult a bűnelkövetők és az áldozatok személyes adatai között a nemzetiség nyilvántartására is. Az ügyészségről szóló 153/2001 sz. törvény 55a paragrafusának 4. bekezdésének b) pontja a sértettekről nyilvántartott személyes adatok közé sorolja a sértett faji vagy etnikai származását, politikai nézeteit, vallását vagy világnézetét, párttagságát, amennyiben az illető politikai meggyőződése, nemzetisége, faji vagy etnikai hovatartozása, hite miatt vált bűncselekmény áldozatává. Az egészségügyi ellátásról és egészségügyi szolgáltatásokról szóló 576/2004. sz. törvény statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozó melléklete értelmében a nemzetiségi hovatartozás egyetlen esetben található a gyűjtendő személyes adatok körében, mégpedig az elhalálozott személyről kitöltendő adatlap esetében. Indokoltnak tekinti a törvény a nemzetiség nyilvántartását azoknak a gyermekeknek az esetében, akik számára nevelőszülőt keresnek, valamint a nevelőszülőknek jelentkező felnőttek esetében (305/2005. sz. törvény a gyermekek jogi és szociális védelméről és a szociális gondviselésről 34. paragrafusa). A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés hagyományosan része a népszámlálási kérdőívnek. A 2011-ben megtartandó népszámlálás során gyűjtendő adatsort a 263/2008. sz. népszámlálási törvény melléklete rögzíti. A 2001-es népszámlásáról szóló 165/1998. sz. törvénytől eltérően ezúttal a nemzetiség és az anyanyelv mellett a leggyakrabban használt nyelv is szerepel az adatsorban. A fentebb felsorolt esetek mindegyikében természetesen titoktartási kötelezettség vonatkozik az adatgyűjtő és feldolgozó intézményekre, illetve azok dolgozóira. Minden egyéb hatályos szlovák törvényben a nemzetiségi, illetve etnikai hovatartozás kizárólag a hátrányos megkülönböztetés tilalma kapcsán említődik. A magán biztonsági szolgálatokról szóló 473/2005. sz. törvény 59. paragrafusa tételesen és minden körülmények között tiltja a magánnyomozók számára a politikai, szakszervezeti vagy vallási meggyőződésre, faji, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok utáni nyomozást. A munkapiaci szol-

7 gáltatásokról szóló 5/2004. sz. törvény 62. paragrafusa ugyancsak tételesen kimondja: a munkaadónak tilos a felvételi során a jelentkező nemzetiségére, faji vagy etnikai származására, politikai nézeteire, szakszervezeti tagságára, vallására, szexuális orientációjára vonatkozó információkat kérni. A jelentkező kérésére a munkaadó köteles minden személyes adat esetében bizonyítani azok kikérésének indokoltságát. A szlovák jogrend egyetlen esetben követeli meg, hogy érintett személy jogának érvényesítése érdekében nyilatkozzon a nemzetiségéről: ha a 300/1993. számú, alább taglalt törvényben biztosított jogával élve korábban szlovákul anyakönyvezett utónevének anyanyelvű anyakönyvi bejegyzését kéri. A szlovákiai adatvédelem általában magas színvonalúnak tartott, az adatvédelmi törvény az uniós normákkal is összhangban van. Az elmúlt években inkább szigorúsága miatt érték bírálatok, mivel igencsak megnehezíti az etnikai adatgyűjtést, amely nélkül viszont nehéz pl. a romák felemelkedését célzó programok potenciális alanyainak azonosítása. A törvény végrehajtását a független Adatvédelmi Hivatal felügyeli. A Hivatal kiróhat pénzbírságot, de emellett a Btk paragrafusa szerint büntető eljárés is indítható személyes adatokkal való viszszaélés miatt; a büntetési tétel egy, súlyosabb esetekben két év szabadságvesztés. Névhasználat A névhasználatot jelenleg két törvény szabályozza: az utó- és családi nevekről szóló 300/1993. sz., valamint az anyakönyvi hivatalokról szóló 154/1994. sz. törvény. Természetesen időközben mindkettő többször módosult. A 300/1993. sz. törvény jelenleg hatályos formájában biztosítja a szülők névválasztási jogát; gyermeküknek több, legfeljebb 3 utónevet adhatnak, s ezek lehetnek idegen nyelvűek is. Aki szüleitől egy utónevet kapott, miután nagykorú lett, maga is adhat önmagának második, illetve harmadik utónevet, vagy kérheti a szüleitől kapott utónevek törlését, vagy azok sorrendjének megváltoztatását. A családnév a szülők valamelyikének családneve. Bár a rendelkezésnek nincs szorosan vett kisebbségi vonatkozása, megemlítendő, hogy a kettős állampolgárságú személyek jogosultak családnevük megváltoztatására, ha a változtatás célja a másik állam törvényeinek vagy hagyományainak megfelelő névváltozat bejegyeztetése. Névváltoztatásra jogosultak a transzszexuális személyek is. A törvény 7. paragrafusa sorolja fel azokat az eseteket, amikor az utó- és családnév változtatás írásos igénybejelentés nyomán, engedélyeztetési eljárás nélkül kivitelezendő az anyakönyvi hivatalban. Ezek közé tartozik az idegen nyelvű utónév szlovák nyelvűre módosítása de a fordított eljárás is, és egyebek mellett a nem szlovák nemzetiségű nők családnevének -ová végződés nélküli bejegyzése. Az anyakönyvi hivatalokról szóló 154/1994. sz. törvény szabályozza a névhasználati jogok végrehajtását. A nem szlovák nemzetiségű személy női vezetékneve a törvény 16. paragrafusának rendelkezései szerint a szlovák nyelvben használatos -ová végződés elhagyásával kerül anyakönyvezésre, amennyiben a) azt a szülők kérik nőnemű gyermekük születésének bejegyeztetésekor, vagy az örökbefogadók az örökbefogadott gyermek vezetéknevének bejegyeztetésekor, b) azt a feleség kéri a házasságkötés bejegyzésekor, c) nőnemű személy a 300/1993. sz. törvényben megszabott feltételek mellett névváltoztatási kérelemmel él.

8 A törvény azokról az esetekről is rendelkezik, amikor az érintett személyek utó- vagy családneve eredetileg szlovákul került bejegyzésre, s azok élni szeretnének a liberálisabb szabályozás adta lehetőségekkel. A bekezdése alapján írásos kérelem nyomán anyanyelven (de latin betűkkel) írják a születési anyakönyvi kivonatba azon, nem szlovák nemzetiségű személyek utónevét, akikét december 31-e előtt szlovákul tüntették fel. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező nemzetiségéről. A nyilatkozat valóságtartalma nem vizsgálható. A 4. bekezdés azokat az eseteket hivatott orvosolni, amikor az anyakönyvi bejegyzésben anyanyelvű formájában szerepel az utónév, viszont egy később készült kivonatba a név már szlovákul került. Az anyakönyvi hivatal ilyenkor köteles eleget tenni az anyakönyvi kivonat (az anyakönyvi bejegyzésnek megfelelő) anyanyelvű formában való kiállítására vonatkozó kérelemnek. Ami a női családneveket illeti, ha ezeket a szlovák -ová végződéssel anyakönyvezték, a bekezdése értelmében lehet kérni, hogy a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatban ezen végződés nélkül szerepeljen; minden későbbi hivatalos irat a javított kivonathoz igazodik. Valamennyi fentebb említett esetben kiskorú személy helyett a szülők kérvényezhetik a megfelelő változtatásokat. Ezen változtatások nem minősülnek névváltoztatásnak, kivitelezésük illetékmentes ( bekezdés). Illetékköteles névváltoztatásról van szó viszont a törvény szerint akkor, ha valaki családnevét -ová végződés nélküli formában jegyeztette be, később viszont ismét a szlovák változathoz akar visszatérni. Népszámlálás A tízévente tartott népszámlálás Szlovákiában már a rendszerváltás előtt is önbevalláson alapult, azaz a népszámlálási íveket az érintettek töltötték és töltik ki. (Bár az 1961-es népszámlálást elrendelő rendelet még felhatalmazta a regionális államigazgatási szerveket arra, hogy a kérdezőbiztosokkal töltessék ki az íveket, amennyiben azt a helyi viszonyok megkívánják.) A népszámlálás módszertana, törvényi szabályozása azonban nem maradt az idők során változatlan óta a népszámlálást már nem a kormány vagy statisztikai hivatal rendelete, hanem törvény szabályozza. Változott a számlálás során gyűjtött adatok köre is. Míg 1960-ban még csak a lakosság nemzetiségi hovatartozása tartozott ezek közé az adatok közé, 1970-ben már az anyanyelv is. Hasonlóképpen történt az adatgyűjtés az utolsó csehszlovákiai népszámlálás alkalmával, 1990-ben is. Ami a nemzetiség és anyanyelv kategóriákat illeti, az ív nem tartalmazott az 1990-ben alkalmazott ív nem tartalmazott semmiféle előre megadott opciót. Ugyanakkor a feldolgozáskor először került sor a roma nemzetiség önálló kimutatására, s ugyancsak először gyűjtötték a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat ben változott a helyzet, két szempontból is. Először, ez volt az első népszámlálás, amelyet törvénnyel szabályoztak. Ez a 165/1998. sz. törvény. Másodszor, a 90-es népszámlálás adataira alapozva, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás vonatkozásában az íveken választási lehetőségeket is feltüntettek. A nemzetiség, illetve az anyanyelv esetében ezek a szlovák, a magyar, a roma, a cseh, a ruszin, illetve az ukrán voltak. A más nemzetiségűek és anyanyelvűek az egyéb megjelölésű rubrikába írhatták be a megfelelő választ. Hasonlóképpen felsorolták a regisztrált egyházakat is. A kis létszámú nemzetiségek ezt a megoldást sérelmesnek tartották, ezért a kormány saját hatáskörében készíttetett információs anyagokon tüntette fel az összes kvázi elismert kisebbséget, amelyeket a vegyesen lakott vidékeken a népszámlálási ívekhez csatoltak. Ugyancsak a kormány kezdeményezésére készültek kétnyelvű, szlovák-magyar, szlovák-ukrán, szlovák-ruszin és szlovák-roma összeírási ívek. Az ívek kitöltését megkönnyítendő a statisztikai hivatal definíciókkal is kiegészítette az egyes rubri-

9 kákat. Eszerint nemzetiség alatt a valamely nemzethez vagy etnikai csoporthoz tartozás volt értendő. Az anyanyelvet úgy definiálták mint azt a nyelvet, amelyen a kérdezett gyermekkorában szülei leginkább beszéltek ha a két szülő nyelve nem volt azonos, az anya nyelvét kérték feltüntetni, arra is figyelmeztetve, hogy az anyanyelv és a nemzetiség nem feltétlenül azonos. A évi népszámlálás kereteit a 263/2008. számú törvény jelöli ki. Az 1998-as törvényhez képest kisebbségi szempontból két fontos változást tartalmaz. Mindenekelőtt, a nemzetiségi hovatartozás és az anyanyelv mellett az adatgyűjtés része lesz a leggyakrabban használt nyelv is. A törvény továbbá az 5. paragrafus 3. bekezdésében rendelkezik arról is, hogy az összeírási ívek magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven is megjelennek mind nyomtatásban, mind elektronikus formában. A 4. bekezdés arról rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű ívek mennyiségének meghatározásakor a évi népszámlálás statisztikai adatai az irányadók. A kétnyelvű ívek kérdése tehát 2011-ben már nem lehet politikai mérlegelés tárgya. Magukat az összeírási íveket a statisztikai hivatal még nem tette közzé, ezért nem ismeretes, milyen módszertani utasításokat tartalmaznak majd. Ezúttal is a statisztikai hivatal döntésén múlik, hogy a nemzetiség, anyanyelv, vallás esetében lesznek-e az íveken előre megadott választási lehetőségek. A fentiekhez hozzátéve azt a tényt, hogy a legutóbbi népszámlálást megelőző felmérések szerint a lakosság döntő többsége úgy vélekedett, hogy adatvédelmi szempontból nem aggályos az adatgyűjtés, nincs ok kételkedni az eredmények relevanciájában. A roma nemzetiségűek számának alábecsültsége más probléma, amely nem a számlálás módszertanának következménye. A nemzetiségellenes gyűlöletkeltés tilalma A nemzetiségi, faji és etnikai gyűlöletkeltés tilalma több jogszabálynak is tárgya. Első helyen említendő a 300/2005 sz. alatt megjelent Büntető törvénykönyv 12. fejezetének 1. része a béke- és emberiesség elleni bűncselekményekről. Ide tartozik a népirtásról szóló 418. paragrafus, amely a nemzetközi egyezmények idevágó megfogalmazásait veszi át, a büntetési tételt tizenöttől húsz évig terjedő, súlyosbító körülmények fennforgása esetén életfogytiglani szabadságvesztésben határozva meg. A 421. és 422. paragrafus foglalkozik a mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolását hirdető csoportok támogatásával és propagálásával. A 421. paragrafus értelmében, aki olyan csoportot támogat vagy népszerűsít, amely erőszakkal, erőszakkal való fenyegetéssel, vagy egyéb sérelemmel való fenyegetéssel mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolására törekszik, egytől öt évi, súlyosbító körülmények fennforgása esetén négytől nyolc évre büntetendő. A 422. paragrafus hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki nyilvánosság előtt nyilvánítja ki rokonszenvét a mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolására törekvő mozgalmakkal főleg zászlók, jelvények, egyenruhák, jelszavak használata útján. A paragrafus 2. bekezdése ugyanilyen büntetést helyez kilátásba a holokauszt nyilvános tagadásáért, megkérdőjelezéséért, igenléséért vagy igazolásáért. A 424. paragrafus A nemzetiségi, faji, etnikai gyűlöletkeltés alcímet viseli. Eszerint

10 1. a) aki nyilvánosan fenyegeti valamely egyént vagy csoportot nemzeti, nemzetiségi, faji, etnikai hovatartozása, bőrszíne miatt jogainak és szabadságjogainak korlátozásával, vagy aki ilyen korlátozással él, vagy b) másokat valamely nemzet, nemzetiség, faj vagy etnikai csoport jogainak és szabadságjogainak korlátozására ösztönöz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. Ugyanígy büntetendő az, aki az 1. bekezdésben leírt bűncselekmény elkövetése céljából szövetkezik vagy gyülekezik. Egytől öt évig terjed a büntetési tétel abban az esetben, ha az elkövető idegen hatalommal szövetkezve, közhatalmi funkciójával visszaélve vagy krízishelyzetben követi el ezt a bűncselekményt. Külön bűncselekményként szerepel a Btk paragrafusában más nemzet, faj vagy meggyőződés becsmérlése: aki nyilvánosság előtt becsmérel a) valamely nemzetet, annak nyelvét, valamely fajt vagy etnikai csoportot, vagy b) emberek csoportját annak hite vagy hitetlensége miatt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Három évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétel akkor, ha a bűncselekményt a vétkes még két más személlyel közösen, idegen hatalommal szövetkezve, közhatalmi funkciójával visszaélve vagy krízishelyzetben követi el. A nemzetiségi, etnikai, faji, bőrszín miatti gyűlölet mint indíték minden egyéb bűncselekmény esetében is súlyosbító körülmény (Btk paragrafus). A gyűlöletkeltés tilalmát nemcsak a Btk. mondja ki. Az állami kitüntetésekről szóló 522/2008. sz. törvény 21. paragrafusa tiltja olyan kitüntetések viselését, amely mások jogaira és szabadságjogaira törő, vagy ilyen célokat követő mozgalmakkal rokonszenvező személyek csoportja támogatását, népszerűsítését jelentik, illetve olyan kitüntetésekét, amelyek nemzetiségi, etnikai, faji, vallási gyűlöletet szító vagy hirdető mozgalmakat népszerűsítenek. A 84/1990. sz. gyülekezési jogról szóló törvény 10. paragrafusa értelmében az illetékes helyi önkormányzat betiltja azt a megmozdulást, amelynek megjelölt célja állampolgárok személyes, politikai vagy egyéb jogainak tagadására vagy korlátozására való felhíváshoz vezetne azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, vagy ugyanezen okok miatti gyűlölet vagy ellenségeskedés szításához vezetne. Az egyesülési jogról szóló 83/1990. sz. törvény 4. paragrafusa szerint tiltottak az olyan egyesületek, amelyek célja polgárok személyes, politikai vagy egyéb jogainak tagadása vagy korlátozása azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, vagy amelyek célja a gyűlölet vagy ellenségeskedés szítása ugyanezen okok miatt, vagy amelyek célja az erőszak támogatása vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése. A petíciós jogról szóló 85/1990. sz. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdése értelmében petícióval tilos felhívni az alkotmány és a törvények megsértésére, mások személyes, politikai és egyéb jogainak tagadására vagy korlátozására azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, tilos felhívni gyűlölet vagy ellenségeskedés szítására ugyanezen okok miatt. A 147/2001. sz. reklámtörvény 3. paragrafusának 5. bekezdése tilt minden olyan reklámot, amelynek tartalma sérti az emberi méltóságot, sérti mások nemzetiségi vagy vallási érzületét.

11 A 308/2000. sz. a műsorszórásról és retranszmisszióról szóló törvény 19. paragrafusa tiltja olyan műsorok közvetítését, amelyek erőszakot hirdetnek vagy burkoltan vagy nyíltan gyűlöletet szítanak, lekicsinyelnek vagy becsmérelnek másokat nemük, fajuk, bőrszínük, nyelvük, hitük, vallásuk, politikai vagy egyéb meggyőződésük, nemzeti vagy szociális eredetük, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásuk miatt. A fentebb ismertetett, tematikailag csoportosított jogszabályokat tekinthetjük az alkotmányos szabad identitásválasztáshoz való jog, az elnemzetietlenítéssel szembeni védelem törvényi megfogalmazásainak. Az elnemzetlenítés mint burkolt kormányzati cél vádja a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség részéről a rendszerváltás után elsősorban az ország közigazgatási felosztása kapcsán hangzott el. A kormányzat ezt a vádat minden alkalommal határozottan visszautasította, mondván, hogy az elnemzetietlenítés tilalma csupán az etnikai arányok erőszakos megváltoztatására vonatkozik.

12 A hátrányos megkülönböztetés tilalma A hátrányos megkülönböztetés alkotmányos alapelvét (12. cikk 2. bekezdés) a szlovák törvényhozás az Európai Unió megfelelő irányelveinek implementációjakor építette be komplex módon a jogrendbe. (Ezek a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiak és a nők közti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, a Tanács (76/207/EGK) irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról, a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.) Az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló 365/2004. számú törvény két módosítást követően már teljes összhangban van az idevágó uniós irányelvekkel, sőt, azokhoz képest szélesebb körben biztosít védelmet a diszkriminációval szemben. A törvény bevezető rendelkezései szerint az egyenlő bánásmód elvének betartása a hátrányos megkülönböztetés tilalmát jelenti valaki neme, vallása vagy világnézete, faji hovatartozása, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozása, egészségkárosultsága, kora, szexuális irányultsága, házassági és családi állapota, bőrszíne, nyelve, politikai vagy egyéb meggyőződése, nemzeti vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, nemi identitása vagy egyéb helyzete miatt, másrészt a diszkriminációval szemben védelmet biztosító intézkedések meghozatalát. Az egyenlő bánásmód elvét a következő területeken kell alkalmazni: a munkajog és hasonló jogi viszonyok területén, a szociális ellátás, egészségügyi ellátás, oktatás és az áruforgalmazás, illetve szolgáltatások nyújtása területén, mégpedig az adott területekre érvényes jogszabályokban meghatározott jogokhoz kötötten. Az alkalmazás kötelezettsége bizonyos korlátozásokkal a fegyveres testületekre is vonatkozik. Az eredeti törvény az etnikai csoporthoz tartozásból származó hátrányok felszámolása céljából megengedte az előnyben részesítést, ezt a rendelkezést azonban az alkotmánybíróság az alkotmány 12. cikke 2. bekezdésének szövegezésére hivatkozva megsemmisítette. Jelenleg hatályos formájában ezért a törvény kizárólag a korból és fogyatékosságból származó hátrányok, illetve a szociális és gazdasági hátrányok leküzdését szolgáló, az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulását célzó, korlátozott idejű, feltétlenül szükséges mértékű előnyben részesítést engedélyezi; ilyen intézkedéseket csak államigazgatási szervek hozhatnak s csak azokon a területeken, amelyekre az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása kötelező. A törvény további rendelkezései a bizonyítási eljárás, a diszkrimináció formái stb. vonatkozásában pontosan követik az uniós irányelveket. A szlovák antidiszkriminációs törvény nem hozott létre új hatóságot a törvény végrehajtásának ellenőrzésére, hanem az 1993-tól működő, független Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központot bízta meg ezzel a feladattal, beleértve a sértettek bíróság előtti képviseletét is. Ilyen képviseletet emberi jogi civil szervezetek is elláthatnak. A 9a paragrafus lehetőséget ad az emberi jogi szervezeteknek per indítására akkor is, ha az egyenlő elbánás elvének sérelme miatt nagyobb vagy meghatározatlan létszámú csoport tagjainak jogai, törvényes érdekei vagy szabadságjogai sérültek, vagy ha az ilyen sérelem súlyosan veszélyezteti a közérdeket.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

A Tt. 184/1999. sz. törvénye A NEMZETI KISEBBSÉGEK NYELVÉNEK HASZNÁLATÁRÓL

A Tt. 184/1999. sz. törvénye A NEMZETI KISEBBSÉGEK NYELVÉNEK HASZNÁLATÁRÓL 1 A Tt. 184/1999. sz. törvénye A NEMZETI KISEBBSÉGEK NYELVÉNEK HASZNÁLATÁRÓL Módosítva: a Tt. 318/2009. sz. törvényével Módosítva: a Tt. 204/2011. sz. törvényével Módosítva: a Tt. 287/2012. sz. törvényével

Részletesebben

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Postás Szakszervezet Női Tagozatának Szervezeti és Működési Szabályzata A Női Tagozat a Postás Szakszervezet (továbbiakban PSZ) Alapszabályának 9. -a alapján az egyenlő bánásmód, de elsősorban a munkavállaló

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Szexuális kapcsolat A férfiak közötti szexuális kapcsolatot

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

A SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A közoktatásról szóló 1996. évi LXII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény 59.. rendelkezései alapján a Than

Részletesebben

T/5827. számú. törvényjavaslat

T/5827. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY A T/5827. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európa i Kartája 2. Cikk bekezdése szerinti kötelezettségvállalása i cigány (romani

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására 1. A pályázat célja A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1128/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése tárgyában

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK Tartalom: 1. Nyelvhasználati jogok az igazságszolgáltatásban 2. Nyelvhasználati jogok a közigazgatásban 3. Nyelvhasználati jogok az oktatás, továbbképzés, tájékozódás területén

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

10/2009. (III.6.) OKM /2009. (..) OKM

10/2009. (III.6.) OKM /2009. (..) OKM Összefoglaló a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN!

HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN! HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN! A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája XX A Karta arra kötelezi a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a számunkra, hogy magyar nyelven kérhessünk

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10591. számú törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM

ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1 ALAPSZABÁLY BOLGÁR KULTURÁLIS FÓRUM 1. Általános rendelkezések 1.1 1 Az egyesület neve: Bolgár Kulturális Fórum. 1.2 Az egyesület székhelye: 1112 Budapest, Cirmos u. 1-3., B lépcsőház, VIII. em. 47.

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II.26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye:... ir.sz.... (település)... (utca, hsz.) Születési

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

VÉLEMÉNY. SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ /11. B e l g r á d. Iktatószám: Dátum:

VÉLEMÉNY. SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ /11. B e l g r á d. Iktatószám: Dátum: SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ 16-2987/11. B e l g r á d Iktatószám: 21307 Dátum: 2011.11.4. A Polgári Jogvédőről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 79/05. és 54/07. szám) 1. szakaszának 2. bekezdésével

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2014/2015-ös tanévre

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2014/2015-ös tanévre Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2014/2015-ös tanévre A Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola, Neratovicei tér 1916/96, Dunaszerdahely (az iskola kódja 63008)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Diákjogi szektor 2008.

Diákjogi szektor 2008. Diákjogok érvényesülése 14, 15 Diákjogi szektor 2008. Hatóságok és szervezetek a diákjogok iskolán belüli védelmében dr. Jásper András előadása Kezdeményezze, hogy az ellenőrzési joggal rendelkezők végezzenek

Részletesebben

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ELNÖKE. kihirdeti

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ELNÖKE. kihirdeti A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ELNÖKE kihirdeti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 270/1995 sz. törvényének teljes kivonatát a Szlovák Köztársaság államnyelvéről, a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. cikkely Adatok 1. A szervezet neve: Phoenix Polgári Társulás 2. A szervezet székhelye: Pri Šajbách 14/A, 83106 Bratislava II. cikkely A szervezet küldetése, céljai

Részletesebben

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (7) bekezdés r) pontjában

Részletesebben

104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y

104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y 104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y a nemzetiségi kisebbségek jogairól és néhány törvény módosításáról P R E A M B U L U M

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

2017. Kitöltési útmutató

2017. Kitöltési útmutató Középfokú Intézmények Felvételi Információs Rendszere (KIFIR) JELENTKEZÉSI LAP a 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumokba egyénileg jelentkezők, és a magyarországi általános iskolával tanulói jogviszonyban nem

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

A magyar nyelvhasználat gyakorlati megvalósítása Szlovákia közigazgatásában

A magyar nyelvhasználat gyakorlati megvalósítása Szlovákia közigazgatásában A magyar nyelvhasználat gyakorlati megvalósítása Szlovákia közigazgatásában a Pro Civis Polgári Társulás működése Mgr. Őry Péter A Szlovák Köztársaság Alkotmánya ELSŐ RÉSZ ELSŐ FEJEZET Alapvető rendelkezések

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL 1 ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL Újhartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: az önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA 1 KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztály 1357 Budapest, Pf.: 2. Tel.: 06-1-79-55191, Fax.: 06-1-79-50364

Részletesebben

PG AdZ Kérdések és válaszok Az egykori német kényszermunkások részére adott elismerési juttatással kapcsolatban

PG AdZ Kérdések és válaszok Az egykori német kényszermunkások részére adott elismerési juttatással kapcsolatban PG AdZ 2017.01.05. Kérdések és válaszok Az egykori német kényszermunkások részére adott elismerési juttatással kapcsolatban sorsz ám Kérdés Válasz 1. Kérelem benyújtása/ Az elismerési juttatás kifizetése

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Szerv EAK eseményazonosító: I. Kérelmezı(k) adatai ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Kérelmezı 1 anya/apa/érintett/egyéb kérelmezı Családi és utóneve: Lakcíme: Elérhetısége: @

Részletesebben

Tárgy: Javaslat a civil szervezetek pályázati úton történő évi támogatásáról

Tárgy: Javaslat a civil szervezetek pályázati úton történő évi támogatásáról Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Szabóné Zsuponyó Ágnes főtanácsos Tárgy: Javaslat a civil szervezetek pályázati úton történő 2014. évi támogatásáról Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. sz. melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat megnevezése Frissítés Megőrzés adatfelelős Megjegyzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények ának teljesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közoktatásról szóló

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2013/2014-es tanévre

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2013/2014-es tanévre Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2013/2014-es tanévre A Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola, Neratovicei tér 1916/96, Dunaszerdahely (az iskola kódja 63008)

Részletesebben

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA 2013 I. Bevezetés A jelen Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat ) a SPORTKÁRTYA Kereskedelmi

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről

a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben