A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogi helyzete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogi helyzete"

Átírás

1 A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogi helyzete Szerző: Petőcz Kálmán, Tóth Károly Készült: június Tartalom Bevezetés... 3 Jogalanyok meghatározása... 4 A szabad identitásválasztáshoz és az identitáshoz való jog... 6 Adatvédelem... 6 Névhasználat... 7 Népszámlálás... 8 A nemzetiségellenes gyűlöletkeltés tilalma... 9 A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az információhoz és tájékoztatáshoz való jog Nyelvhasználati jogok Az oktatáshoz való jog Közoktatás Tankönyvellátás Felsőoktatás Pedagógiai szakmai szolgáltatások A nemzeti jelképekhez és ünnepekhez való jog A vallásgyakorláshoz való jog A kulturális és művelődési tevékenységhez való jog Az önszerveződéshez való jog A közéletben való részvétel és a politikai képviselet joga Az autonómiához való jog... 33

2 Vonatkozó törvények...34 Felhasznált és ajánlott irodalom Melléklet Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere évi 460. számú törvény ( ) évi 184 sz. tv.törvény a nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatáról /2001 A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának Közleménye Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája Államnyelvi törvény (a június 30-án elfogadott módosításokkal)... 78

3 Bevezetés Az alábbi dolgozat célja a szlovákiai kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség speciális jogait biztosító jogszabályok áttekintése. Ilyen dolgozat, tanulmány és átfogó áttekintés az elmúlt években több is született. A jogszabályalkotás, a törvényhozás működésének természete okán azonban az ezen áttekintésekben közölt tényanyag idejétmúlttá válhatott. Különösen érvényes ez a jogszabály- és dokumentumgyűjteményekre. Természetesen ugyanez a sors vár az alábbi dolgozatra is, hiszen csak a befejezése előtti utolsó hetekben is születtek a tárgyába tartozó új jogszabályok. Ezért a benne foglaltak a júniusának végén érvényes helyzetet tükrözik. A szerzők elképzelése szerint azonban ez a munka alkalmas arra, hogy a jövőben egy folyamatosan frissített, megújuló adatbázis alapját képezze. Ezt kívánja segíteni a fejezetek, alfejezetek beosztása is, bár természetesen az átfedéseket közöttük lehetetlen kiküszöbölni. A dolgozat megírása szempontrendszerének megfelelve a hangsúly a törvényekre került, csak kivételesen indokolt esetben ismertetünk alacsonyabb szintű jogszabályokat, esetleg egyéni jogsérelmeket. Nem tér ki az írás az egyes jogszabályok elfogadását övező politikai vitákra sem, bár az kétségtelen, hogy a szlovák magyar viszonyról a parlamentben zajló viták sokszor igen durva hangvétele kihat a magyar kisebbség tagjainak jogérvényesítési hajlandóságára. Néhány, a szlovákiai magyar kisebbség szempontjából kulcsfontosságú dokumentum szövegét a csatolt mellékletben közöljük. Ezek az alkotmány kisebbségvédelmet érintő cikkei, a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény, valamint A regionális és/vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának ratifikációs okmányához csatolt nyilatkozat. Ugyancsak a melléklet része a szlovákiai alkotmányos berendezkedést, jogszabályi hierarchiát áttekintő tanulmány Mészáros Lajos alkotmánybíró tollából.

4 Jogalanyok meghatározása 1968-tól a rendszerváltásig a 144/1968. sz. alkotmánytörvénynek köszönhetően létezett a csehszlovák jogrendben egy tételes lista az elismert kisebbségekről: ezek a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) voltak. Ugyanakkor semmilyen jogszabály nem tartalmazta a kisebbség definícióját. A rendszerváltást követően hamarosan világossá vált, hogy ez a megoldás nem fenntartható: a felsorolásból hiányoztak a romák, a ruszinok pedig tiltakoztak az ellen, hogy az ukránokkal azonos nemzetiségként tartsák számon őket. Mivel a definíció kérdésében nem sikerült konszenzusra jutni, a szabad identitásvállalás elsőbbségére hivatkozva a Szövetségi Gyűlés 23/1991. sz. alkotmánytörvénye az alapvető jogokról és szabadságjogokról elhagyta a felsorolást. Az alkotmánytörvény szövegezését vette át a szlovák alkotmány is, amikor a nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó egyének jogait fogalmazza meg 34. cikkében, pontosabb definíció nélkül, arra sem térve ki, mi a különbség a nemzetiségi kisebbség és az etnikai csoport között. A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetés nem hordoz semmiféle értékelési vagy kategorizáló szempontot, és nem következik belőle az sem, hogy az egyik vagy másik csoporthoz tartozók jogait más és más módon kezelje a törvényhozás. 1 Az alkotmány 12. cikkelye 3. bekezdésében leszögezi, hogy mindenkinek joga van dönteni nemzeti hovatartozása felől. Tilos ezen döntés bármilyen befolyásolása és tilos bárminemű, az elnemzetlenítést célzó nyomásgyakorlás. Bár az alkotmány bevezetője, ahogy azt az a szlovák alkotmánybíróság is leszögezte, nem normatív szöveg és így nem jogforrás, fontos itt kitérni rá, mivel megvilágítja azt a politikai (és jogi) kontextust, amelybe a kisebbségi jogok alanyainak meghatározása illeszkedik. A bevezető a mi, a szlovák nemzet szavakkal kezdődik, ezeket egészíti ki a Szlovák Köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok tagjai megfogalmazás. Miután ez a két elem teszi ki a Szlovák köztársaság állampolgárainak halmazát ( tehát mi, a Szlovák Köztársaság polgárai ), nyilvánvaló, hogy a szlovák nemzet nem a politikai, hanem az etnikai nemzetre mint kollektívára utal, megtagadva ugyanezt a megközelítést a kisebbségektől. Emiatt az aránytalanság miatt a kisebbségi magyar politikai képviselet folyamatosan törekedett az alkotmány bevezetőjének megváltoztatására, mindeddig eredménytelenül. Az alkotmány szintjén a rendszerváltás után, illetve Szlovákia megalakulását követően végbement változások ellenére a jogrendben egyfajta reliktumként 2008-ig megmaradt egy jogszabály, amely tartalmazta az anyanyelvű oktatásra jogosult kisebbségek felsorolását. Ez a 29/1984. sz. törvény volt az alap- és középiskolák rendszeréről; az idevágó rendelkezés a közoktatási reform késlekedése miatt nem módosult korábban. A fentebb mondottak ellenére a szlovák kormány a különböző országjelentésekben gyakran használja a hivatalosan elismert kisebbségek kifejezést 2. A hivatalosítás alapját általában az képezi, hogy a felsorolt kisebbségek képviselőit hívták be a kormány tanácsadó szerveként működő nemzetiségi és etnikai kisebbségek tanácsába. Fontos azonban megjegyezni, hogy sem a tanács létrehozását, sem összetételét és tárgyalási rendjét nem rögzíti jogszabály, csupán kormányhatározat, amely egy választási időszakon belül is gyakran módosul. 1 Milan Čič a kolektív: Komentár k Ústave SR. Matica slovenská, 1997, 173. old. 2 Lásd pl. a Keretegyezmény 3. országjelentésének javaslatát, amely 12 hivatalosan elismert kisebbséget sorol fel: magyar, roma, ruszin, ukrán, német, horvát, cseh, morva, lengyel, bolgár, orosz, zsidó

5 A másik kapaszkodót az Európai Regionális és/vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának ratifikációs dokumentuma jelenti, amelyben Szlovákia a cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, ruszin és ukrán nyelv védelmét vállalta. Az évi, önbevalláson alapuló népszámlálás során használt íveken a nemzetiségi hovatartozás rubrikában semmiféle előre megadott opció nem szerepelt. A évi népszámlálási íveken már felsorolták az 1990-ben leggyakrabban választott nemzetiségi hovatartozási kategóriákat, a szlovákot, a magyart, a romát, a csehet, a ruszint és az ukránt, kiegészítve az egyéb kategóriával. (A felsorolásból kimaradt kisebbségek ezt a megoldást diszkriminatívnak találták.) A szlovák parlament már elfogadta a 263/2008. számú törvényt a következő, évi népszámlásáról. A kisebbségek szempontjából ebben új elem, hogy a törvény 5. paragrafusa kimondja: az összeírási íveket magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven is el kell készíteni (ilyen ívek 2001-ben csak egy kormányhatározat alapján készültek). A kisebbségi nyelvű ívek mennyisége szempontjából a évi eredmények az irányadók (5. paragrafus 4. bekezdés). A nemzeti kisebbségek definíciójának hiánya súlyos problémákat mindeddig nem okozott, de bizonyos mértékű manipulációra mégis módot ad. Ilyennek minősíthető a Csehországban csak néprajzi csoportként nyilvántartott morvák behívása a kormány nemzetiségi tanácsába, de megkérdőjelezhető az orosz kisebbség képviselőjének jelenléte is a tanácsban. Befogadásukkal csökkent a nagyobb létszámú, főleg a magyarok súlya ebben a testületben. Ez a két kisebbség egyben részesedést nyert a kulturális minisztérium kisebbségi kultúratámogatási pályázati keretéből.

6 A szabad identitásválasztáshoz és az identitáshoz való jog A szlovák alkotmány 12. cikkének 3. bekezdése kimondja: Mindenkinek jogában áll szabadon határozni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármilyen befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módja. Adatvédelem Az etnikai hovatartozás a 428/2002. számú adatvédelmi törvény 9. paragrafusa értelmében a szigorúan őrzött személyes adatok kategóriájába tartozik, amelyek gyűjtése és feldolgozása kizárólag az érintett személy írásos jóváhagyásával vagy külön törvényi meghatalmazás alapján történhet. Ilyen meghatalmazást tartalmaz a 131/2002. sz. törvény a felsőoktatásról a 73. paragrafus 2. bekezdése szerint az egyetemi hallgatók regiszterében nyilvántartott adatok közé tartozik a nemzetiségi hovatartozás is. Hasonló módon a 245/2008. sz. törvény az oktatásról és nevelésről az alap- és középiskolai tanulók esetében tartalmaz meghatalmazást a nemzetiség nyilvántartására. A rendőrség a bűnmegelőzésről szóló 583/2008. sz. törvény 7. paragrafusa alapján szintén jogosult a bűnelkövetők és az áldozatok személyes adatai között a nemzetiség nyilvántartására is. Az ügyészségről szóló 153/2001 sz. törvény 55a paragrafusának 4. bekezdésének b) pontja a sértettekről nyilvántartott személyes adatok közé sorolja a sértett faji vagy etnikai származását, politikai nézeteit, vallását vagy világnézetét, párttagságát, amennyiben az illető politikai meggyőződése, nemzetisége, faji vagy etnikai hovatartozása, hite miatt vált bűncselekmény áldozatává. Az egészségügyi ellátásról és egészségügyi szolgáltatásokról szóló 576/2004. sz. törvény statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozó melléklete értelmében a nemzetiségi hovatartozás egyetlen esetben található a gyűjtendő személyes adatok körében, mégpedig az elhalálozott személyről kitöltendő adatlap esetében. Indokoltnak tekinti a törvény a nemzetiség nyilvántartását azoknak a gyermekeknek az esetében, akik számára nevelőszülőt keresnek, valamint a nevelőszülőknek jelentkező felnőttek esetében (305/2005. sz. törvény a gyermekek jogi és szociális védelméről és a szociális gondviselésről 34. paragrafusa). A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés hagyományosan része a népszámlálási kérdőívnek. A 2011-ben megtartandó népszámlálás során gyűjtendő adatsort a 263/2008. sz. népszámlálási törvény melléklete rögzíti. A 2001-es népszámlásáról szóló 165/1998. sz. törvénytől eltérően ezúttal a nemzetiség és az anyanyelv mellett a leggyakrabban használt nyelv is szerepel az adatsorban. A fentebb felsorolt esetek mindegyikében természetesen titoktartási kötelezettség vonatkozik az adatgyűjtő és feldolgozó intézményekre, illetve azok dolgozóira. Minden egyéb hatályos szlovák törvényben a nemzetiségi, illetve etnikai hovatartozás kizárólag a hátrányos megkülönböztetés tilalma kapcsán említődik. A magán biztonsági szolgálatokról szóló 473/2005. sz. törvény 59. paragrafusa tételesen és minden körülmények között tiltja a magánnyomozók számára a politikai, szakszervezeti vagy vallási meggyőződésre, faji, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok utáni nyomozást. A munkapiaci szol-

7 gáltatásokról szóló 5/2004. sz. törvény 62. paragrafusa ugyancsak tételesen kimondja: a munkaadónak tilos a felvételi során a jelentkező nemzetiségére, faji vagy etnikai származására, politikai nézeteire, szakszervezeti tagságára, vallására, szexuális orientációjára vonatkozó információkat kérni. A jelentkező kérésére a munkaadó köteles minden személyes adat esetében bizonyítani azok kikérésének indokoltságát. A szlovák jogrend egyetlen esetben követeli meg, hogy érintett személy jogának érvényesítése érdekében nyilatkozzon a nemzetiségéről: ha a 300/1993. számú, alább taglalt törvényben biztosított jogával élve korábban szlovákul anyakönyvezett utónevének anyanyelvű anyakönyvi bejegyzését kéri. A szlovákiai adatvédelem általában magas színvonalúnak tartott, az adatvédelmi törvény az uniós normákkal is összhangban van. Az elmúlt években inkább szigorúsága miatt érték bírálatok, mivel igencsak megnehezíti az etnikai adatgyűjtést, amely nélkül viszont nehéz pl. a romák felemelkedését célzó programok potenciális alanyainak azonosítása. A törvény végrehajtását a független Adatvédelmi Hivatal felügyeli. A Hivatal kiróhat pénzbírságot, de emellett a Btk paragrafusa szerint büntető eljárés is indítható személyes adatokkal való viszszaélés miatt; a büntetési tétel egy, súlyosabb esetekben két év szabadságvesztés. Névhasználat A névhasználatot jelenleg két törvény szabályozza: az utó- és családi nevekről szóló 300/1993. sz., valamint az anyakönyvi hivatalokról szóló 154/1994. sz. törvény. Természetesen időközben mindkettő többször módosult. A 300/1993. sz. törvény jelenleg hatályos formájában biztosítja a szülők névválasztási jogát; gyermeküknek több, legfeljebb 3 utónevet adhatnak, s ezek lehetnek idegen nyelvűek is. Aki szüleitől egy utónevet kapott, miután nagykorú lett, maga is adhat önmagának második, illetve harmadik utónevet, vagy kérheti a szüleitől kapott utónevek törlését, vagy azok sorrendjének megváltoztatását. A családnév a szülők valamelyikének családneve. Bár a rendelkezésnek nincs szorosan vett kisebbségi vonatkozása, megemlítendő, hogy a kettős állampolgárságú személyek jogosultak családnevük megváltoztatására, ha a változtatás célja a másik állam törvényeinek vagy hagyományainak megfelelő névváltozat bejegyeztetése. Névváltoztatásra jogosultak a transzszexuális személyek is. A törvény 7. paragrafusa sorolja fel azokat az eseteket, amikor az utó- és családnév változtatás írásos igénybejelentés nyomán, engedélyeztetési eljárás nélkül kivitelezendő az anyakönyvi hivatalban. Ezek közé tartozik az idegen nyelvű utónév szlovák nyelvűre módosítása de a fordított eljárás is, és egyebek mellett a nem szlovák nemzetiségű nők családnevének -ová végződés nélküli bejegyzése. Az anyakönyvi hivatalokról szóló 154/1994. sz. törvény szabályozza a névhasználati jogok végrehajtását. A nem szlovák nemzetiségű személy női vezetékneve a törvény 16. paragrafusának rendelkezései szerint a szlovák nyelvben használatos -ová végződés elhagyásával kerül anyakönyvezésre, amennyiben a) azt a szülők kérik nőnemű gyermekük születésének bejegyeztetésekor, vagy az örökbefogadók az örökbefogadott gyermek vezetéknevének bejegyeztetésekor, b) azt a feleség kéri a házasságkötés bejegyzésekor, c) nőnemű személy a 300/1993. sz. törvényben megszabott feltételek mellett névváltoztatási kérelemmel él.

8 A törvény azokról az esetekről is rendelkezik, amikor az érintett személyek utó- vagy családneve eredetileg szlovákul került bejegyzésre, s azok élni szeretnének a liberálisabb szabályozás adta lehetőségekkel. A bekezdése alapján írásos kérelem nyomán anyanyelven (de latin betűkkel) írják a születési anyakönyvi kivonatba azon, nem szlovák nemzetiségű személyek utónevét, akikét december 31-e előtt szlovákul tüntették fel. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező nemzetiségéről. A nyilatkozat valóságtartalma nem vizsgálható. A 4. bekezdés azokat az eseteket hivatott orvosolni, amikor az anyakönyvi bejegyzésben anyanyelvű formájában szerepel az utónév, viszont egy később készült kivonatba a név már szlovákul került. Az anyakönyvi hivatal ilyenkor köteles eleget tenni az anyakönyvi kivonat (az anyakönyvi bejegyzésnek megfelelő) anyanyelvű formában való kiállítására vonatkozó kérelemnek. Ami a női családneveket illeti, ha ezeket a szlovák -ová végződéssel anyakönyvezték, a bekezdése értelmében lehet kérni, hogy a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatban ezen végződés nélkül szerepeljen; minden későbbi hivatalos irat a javított kivonathoz igazodik. Valamennyi fentebb említett esetben kiskorú személy helyett a szülők kérvényezhetik a megfelelő változtatásokat. Ezen változtatások nem minősülnek névváltoztatásnak, kivitelezésük illetékmentes ( bekezdés). Illetékköteles névváltoztatásról van szó viszont a törvény szerint akkor, ha valaki családnevét -ová végződés nélküli formában jegyeztette be, később viszont ismét a szlovák változathoz akar visszatérni. Népszámlálás A tízévente tartott népszámlálás Szlovákiában már a rendszerváltás előtt is önbevalláson alapult, azaz a népszámlálási íveket az érintettek töltötték és töltik ki. (Bár az 1961-es népszámlálást elrendelő rendelet még felhatalmazta a regionális államigazgatási szerveket arra, hogy a kérdezőbiztosokkal töltessék ki az íveket, amennyiben azt a helyi viszonyok megkívánják.) A népszámlálás módszertana, törvényi szabályozása azonban nem maradt az idők során változatlan óta a népszámlálást már nem a kormány vagy statisztikai hivatal rendelete, hanem törvény szabályozza. Változott a számlálás során gyűjtött adatok köre is. Míg 1960-ban még csak a lakosság nemzetiségi hovatartozása tartozott ezek közé az adatok közé, 1970-ben már az anyanyelv is. Hasonlóképpen történt az adatgyűjtés az utolsó csehszlovákiai népszámlálás alkalmával, 1990-ben is. Ami a nemzetiség és anyanyelv kategóriákat illeti, az ív nem tartalmazott az 1990-ben alkalmazott ív nem tartalmazott semmiféle előre megadott opciót. Ugyanakkor a feldolgozáskor először került sor a roma nemzetiség önálló kimutatására, s ugyancsak először gyűjtötték a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat ben változott a helyzet, két szempontból is. Először, ez volt az első népszámlálás, amelyet törvénnyel szabályoztak. Ez a 165/1998. sz. törvény. Másodszor, a 90-es népszámlálás adataira alapozva, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás vonatkozásában az íveken választási lehetőségeket is feltüntettek. A nemzetiség, illetve az anyanyelv esetében ezek a szlovák, a magyar, a roma, a cseh, a ruszin, illetve az ukrán voltak. A más nemzetiségűek és anyanyelvűek az egyéb megjelölésű rubrikába írhatták be a megfelelő választ. Hasonlóképpen felsorolták a regisztrált egyházakat is. A kis létszámú nemzetiségek ezt a megoldást sérelmesnek tartották, ezért a kormány saját hatáskörében készíttetett információs anyagokon tüntette fel az összes kvázi elismert kisebbséget, amelyeket a vegyesen lakott vidékeken a népszámlálási ívekhez csatoltak. Ugyancsak a kormány kezdeményezésére készültek kétnyelvű, szlovák-magyar, szlovák-ukrán, szlovák-ruszin és szlovák-roma összeírási ívek. Az ívek kitöltését megkönnyítendő a statisztikai hivatal definíciókkal is kiegészítette az egyes rubri-

9 kákat. Eszerint nemzetiség alatt a valamely nemzethez vagy etnikai csoporthoz tartozás volt értendő. Az anyanyelvet úgy definiálták mint azt a nyelvet, amelyen a kérdezett gyermekkorában szülei leginkább beszéltek ha a két szülő nyelve nem volt azonos, az anya nyelvét kérték feltüntetni, arra is figyelmeztetve, hogy az anyanyelv és a nemzetiség nem feltétlenül azonos. A évi népszámlálás kereteit a 263/2008. számú törvény jelöli ki. Az 1998-as törvényhez képest kisebbségi szempontból két fontos változást tartalmaz. Mindenekelőtt, a nemzetiségi hovatartozás és az anyanyelv mellett az adatgyűjtés része lesz a leggyakrabban használt nyelv is. A törvény továbbá az 5. paragrafus 3. bekezdésében rendelkezik arról is, hogy az összeírási ívek magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven is megjelennek mind nyomtatásban, mind elektronikus formában. A 4. bekezdés arról rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű ívek mennyiségének meghatározásakor a évi népszámlálás statisztikai adatai az irányadók. A kétnyelvű ívek kérdése tehát 2011-ben már nem lehet politikai mérlegelés tárgya. Magukat az összeírási íveket a statisztikai hivatal még nem tette közzé, ezért nem ismeretes, milyen módszertani utasításokat tartalmaznak majd. Ezúttal is a statisztikai hivatal döntésén múlik, hogy a nemzetiség, anyanyelv, vallás esetében lesznek-e az íveken előre megadott választási lehetőségek. A fentiekhez hozzátéve azt a tényt, hogy a legutóbbi népszámlálást megelőző felmérések szerint a lakosság döntő többsége úgy vélekedett, hogy adatvédelmi szempontból nem aggályos az adatgyűjtés, nincs ok kételkedni az eredmények relevanciájában. A roma nemzetiségűek számának alábecsültsége más probléma, amely nem a számlálás módszertanának következménye. A nemzetiségellenes gyűlöletkeltés tilalma A nemzetiségi, faji és etnikai gyűlöletkeltés tilalma több jogszabálynak is tárgya. Első helyen említendő a 300/2005 sz. alatt megjelent Büntető törvénykönyv 12. fejezetének 1. része a béke- és emberiesség elleni bűncselekményekről. Ide tartozik a népirtásról szóló 418. paragrafus, amely a nemzetközi egyezmények idevágó megfogalmazásait veszi át, a büntetési tételt tizenöttől húsz évig terjedő, súlyosbító körülmények fennforgása esetén életfogytiglani szabadságvesztésben határozva meg. A 421. és 422. paragrafus foglalkozik a mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolását hirdető csoportok támogatásával és propagálásával. A 421. paragrafus értelmében, aki olyan csoportot támogat vagy népszerűsít, amely erőszakkal, erőszakkal való fenyegetéssel, vagy egyéb sérelemmel való fenyegetéssel mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolására törekszik, egytől öt évi, súlyosbító körülmények fennforgása esetén négytől nyolc évre büntetendő. A 422. paragrafus hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki nyilvánosság előtt nyilvánítja ki rokonszenvét a mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolására törekvő mozgalmakkal főleg zászlók, jelvények, egyenruhák, jelszavak használata útján. A paragrafus 2. bekezdése ugyanilyen büntetést helyez kilátásba a holokauszt nyilvános tagadásáért, megkérdőjelezéséért, igenléséért vagy igazolásáért. A 424. paragrafus A nemzetiségi, faji, etnikai gyűlöletkeltés alcímet viseli. Eszerint

10 1. a) aki nyilvánosan fenyegeti valamely egyént vagy csoportot nemzeti, nemzetiségi, faji, etnikai hovatartozása, bőrszíne miatt jogainak és szabadságjogainak korlátozásával, vagy aki ilyen korlátozással él, vagy b) másokat valamely nemzet, nemzetiség, faj vagy etnikai csoport jogainak és szabadságjogainak korlátozására ösztönöz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. Ugyanígy büntetendő az, aki az 1. bekezdésben leírt bűncselekmény elkövetése céljából szövetkezik vagy gyülekezik. Egytől öt évig terjed a büntetési tétel abban az esetben, ha az elkövető idegen hatalommal szövetkezve, közhatalmi funkciójával visszaélve vagy krízishelyzetben követi el ezt a bűncselekményt. Külön bűncselekményként szerepel a Btk paragrafusában más nemzet, faj vagy meggyőződés becsmérlése: aki nyilvánosság előtt becsmérel a) valamely nemzetet, annak nyelvét, valamely fajt vagy etnikai csoportot, vagy b) emberek csoportját annak hite vagy hitetlensége miatt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Három évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétel akkor, ha a bűncselekményt a vétkes még két más személlyel közösen, idegen hatalommal szövetkezve, közhatalmi funkciójával visszaélve vagy krízishelyzetben követi el. A nemzetiségi, etnikai, faji, bőrszín miatti gyűlölet mint indíték minden egyéb bűncselekmény esetében is súlyosbító körülmény (Btk paragrafus). A gyűlöletkeltés tilalmát nemcsak a Btk. mondja ki. Az állami kitüntetésekről szóló 522/2008. sz. törvény 21. paragrafusa tiltja olyan kitüntetések viselését, amely mások jogaira és szabadságjogaira törő, vagy ilyen célokat követő mozgalmakkal rokonszenvező személyek csoportja támogatását, népszerűsítését jelentik, illetve olyan kitüntetésekét, amelyek nemzetiségi, etnikai, faji, vallási gyűlöletet szító vagy hirdető mozgalmakat népszerűsítenek. A 84/1990. sz. gyülekezési jogról szóló törvény 10. paragrafusa értelmében az illetékes helyi önkormányzat betiltja azt a megmozdulást, amelynek megjelölt célja állampolgárok személyes, politikai vagy egyéb jogainak tagadására vagy korlátozására való felhíváshoz vezetne azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, vagy ugyanezen okok miatti gyűlölet vagy ellenségeskedés szításához vezetne. Az egyesülési jogról szóló 83/1990. sz. törvény 4. paragrafusa szerint tiltottak az olyan egyesületek, amelyek célja polgárok személyes, politikai vagy egyéb jogainak tagadása vagy korlátozása azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, vagy amelyek célja a gyűlölet vagy ellenségeskedés szítása ugyanezen okok miatt, vagy amelyek célja az erőszak támogatása vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése. A petíciós jogról szóló 85/1990. sz. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdése értelmében petícióval tilos felhívni az alkotmány és a törvények megsértésére, mások személyes, politikai és egyéb jogainak tagadására vagy korlátozására azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, tilos felhívni gyűlölet vagy ellenségeskedés szítására ugyanezen okok miatt. A 147/2001. sz. reklámtörvény 3. paragrafusának 5. bekezdése tilt minden olyan reklámot, amelynek tartalma sérti az emberi méltóságot, sérti mások nemzetiségi vagy vallási érzületét.

11 A 308/2000. sz. a műsorszórásról és retranszmisszióról szóló törvény 19. paragrafusa tiltja olyan műsorok közvetítését, amelyek erőszakot hirdetnek vagy burkoltan vagy nyíltan gyűlöletet szítanak, lekicsinyelnek vagy becsmérelnek másokat nemük, fajuk, bőrszínük, nyelvük, hitük, vallásuk, politikai vagy egyéb meggyőződésük, nemzeti vagy szociális eredetük, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásuk miatt. A fentebb ismertetett, tematikailag csoportosított jogszabályokat tekinthetjük az alkotmányos szabad identitásválasztáshoz való jog, az elnemzetietlenítéssel szembeni védelem törvényi megfogalmazásainak. Az elnemzetlenítés mint burkolt kormányzati cél vádja a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség részéről a rendszerváltás után elsősorban az ország közigazgatási felosztása kapcsán hangzott el. A kormányzat ezt a vádat minden alkalommal határozottan visszautasította, mondván, hogy az elnemzetietlenítés tilalma csupán az etnikai arányok erőszakos megváltoztatására vonatkozik.

12 A hátrányos megkülönböztetés tilalma A hátrányos megkülönböztetés alkotmányos alapelvét (12. cikk 2. bekezdés) a szlovák törvényhozás az Európai Unió megfelelő irányelveinek implementációjakor építette be komplex módon a jogrendbe. (Ezek a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiak és a nők közti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról, a Tanács (76/207/EGK) irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról, a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.) Az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló 365/2004. számú törvény két módosítást követően már teljes összhangban van az idevágó uniós irányelvekkel, sőt, azokhoz képest szélesebb körben biztosít védelmet a diszkriminációval szemben. A törvény bevezető rendelkezései szerint az egyenlő bánásmód elvének betartása a hátrányos megkülönböztetés tilalmát jelenti valaki neme, vallása vagy világnézete, faji hovatartozása, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozása, egészségkárosultsága, kora, szexuális irányultsága, házassági és családi állapota, bőrszíne, nyelve, politikai vagy egyéb meggyőződése, nemzeti vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, nemi identitása vagy egyéb helyzete miatt, másrészt a diszkriminációval szemben védelmet biztosító intézkedések meghozatalát. Az egyenlő bánásmód elvét a következő területeken kell alkalmazni: a munkajog és hasonló jogi viszonyok területén, a szociális ellátás, egészségügyi ellátás, oktatás és az áruforgalmazás, illetve szolgáltatások nyújtása területén, mégpedig az adott területekre érvényes jogszabályokban meghatározott jogokhoz kötötten. Az alkalmazás kötelezettsége bizonyos korlátozásokkal a fegyveres testületekre is vonatkozik. Az eredeti törvény az etnikai csoporthoz tartozásból származó hátrányok felszámolása céljából megengedte az előnyben részesítést, ezt a rendelkezést azonban az alkotmánybíróság az alkotmány 12. cikke 2. bekezdésének szövegezésére hivatkozva megsemmisítette. Jelenleg hatályos formájában ezért a törvény kizárólag a korból és fogyatékosságból származó hátrányok, illetve a szociális és gazdasági hátrányok leküzdését szolgáló, az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulását célzó, korlátozott idejű, feltétlenül szükséges mértékű előnyben részesítést engedélyezi; ilyen intézkedéseket csak államigazgatási szervek hozhatnak s csak azokon a területeken, amelyekre az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása kötelező. A törvény további rendelkezései a bizonyítási eljárás, a diszkrimináció formái stb. vonatkozásában pontosan követik az uniós irányelveket. A szlovák antidiszkriminációs törvény nem hozott létre új hatóságot a törvény végrehajtásának ellenőrzésére, hanem az 1993-tól működő, független Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központot bízta meg ezzel a feladattal, beleértve a sértettek bíróság előtti képviseletét is. Ilyen képviseletet emberi jogi civil szervezetek is elláthatnak. A 9a paragrafus lehetőséget ad az emberi jogi szervezeteknek per indítására akkor is, ha az egyenlő elbánás elvének sérelme miatt nagyobb vagy meghatározatlan létszámú csoport tagjainak jogai, törvényes érdekei vagy szabadságjogai sérültek, vagy ha az ilyen sérelem súlyosan veszélyezteti a közérdeket.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN!

HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN! HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN! A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája XX A Karta arra kötelezi a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a számunkra, hogy magyar nyelven kérhessünk

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ELNÖKE. kihirdeti

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ELNÖKE. kihirdeti A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁNAK ELNÖKE kihirdeti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 270/1995 sz. törvényének teljes kivonatát a Szlovák Köztársaság államnyelvéről, a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013 Áttekintés I. A diszkrimináció fogalma II. A diszkrimináció tilalmának tárgyi hatálya az EEJE ben

Részletesebben

104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y

104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y 104-es rész A 273/2001 SZ. TÖRVÉNYTÁR elküldve: 2001 augusztus 2-án A 2001. július 10-én elfogadott T Ö R V É N Y a nemzetiségi kisebbségek jogairól és néhány törvény módosításáról P R E A M B U L U M

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6.1. A saját szervezetekhez (önszerveződéshez és érdekvédelemhez) való jog 205 6.2. A pártalapítás szabadsága 205 6.3. Civil szerveződés 206 Az önszerveződéshez való jog

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2013/2014-es tanévre

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2013/2014-es tanévre Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2013/2014-es tanévre A Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola, Neratovicei tér 1916/96, Dunaszerdahely (az iskola kódja 63008)

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

/2015. (. ) Korm. rendelet. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. ( VIII. 28. ) Korm. rendelet módosításáról

/2015. (. ) Korm. rendelet. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. ( VIII. 28. ) Korm. rendelet módosításáról /2015. (. ) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. ( VIII. 28. ) Korm. rendelet módosításáról A Kormánya nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2014/2015-ös tanévre

Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2014/2015-ös tanévre Középiskolai felvételi kritériumok az alapiskolák végzős tanulói számára a 2014/2015-ös tanévre A Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola, Neratovicei tér 1916/96, Dunaszerdahely (az iskola kódja 63008)

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására 1. A pályázat célja A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek

Részletesebben

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye. a Szlovák Köztársaság államnyelvéről. T.t. 270/1995 számú törvény.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye. a Szlovák Köztársaság államnyelvéről. T.t. 270/1995 számú törvény. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről T.t. 270/1995 számú törvény. (1995. november 15.) A 2009. június 30-án elfogadott módosításokkal A Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró (a továbbiakban: Szerződő Felek)

A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró (a továbbiakban: Szerződő Felek) Egyezmény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegro között a Magyar Köztársaságban élö szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élö Magyar kisebbség jogainak védelméröl. A Magyar Köztársaság és

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára 12-13. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások miatt indokolttá vált az Önkormányzat által alapított intézmények alapító okiratainak

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

TÖRVÉNY. (Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja - Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám) 1. SZAKASZ

TÖRVÉNY. (Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja - Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám) 1. SZAKASZ TÖRVÉNY SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A SZERBIA ÉS MONTENEGRÓBAN ÉLŐ MAGYAR KISEBBSÉG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN ÉLŐ SZERB KISEBBSÉG JOGAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY BECIKKELYEZÉSÉRŐL

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. cikkely Adatok 1. A szervezet neve: Phoenix Polgári Társulás 2. A szervezet székhelye: Pri Šajbách 14/A, 83106 Bratislava II. cikkely A szervezet küldetése, céljai

Részletesebben

Felhasználási Feltételek

Felhasználási Feltételek Felhasználási Feltételek A jelen szabályzat tartalmazza a DélUtán Alapítvány (székhelye: 1093 Budapest, Közraktár u. 22. elérhetősége: info@delutan.hu) közvetítő szolgáltató (a továbbiakban: üzemeltető)

Részletesebben

10/2009. (III.6.) OKM /2009. (..) OKM

10/2009. (III.6.) OKM /2009. (..) OKM Összefoglaló a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 7400 KAPOSVÁR, BAROSS G. U. 19. Telefon: 82/312-177; Fax: 82/422-675 E-mail: kinizsisuli@kinizsi-kap.sulinet.hu 1. sz. melléklet ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához

Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához KÉRELEM Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához 1. A kérelmező személyes adatai Neve: Születési neve:. Anyja neve:.. Születési hely, év, hó, nap:... Állampolgárság:...

Részletesebben

a Diófa Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési Szabályai Közzétéve: 2015. szeptember 8.

a Diófa Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési Szabályai Közzétéve: 2015. szeptember 8. a Diófa Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési Szabályai Közzétéve: 2015. szeptember 8. 1. A panasz bejelentésének módjai 1.1. Személyesen A Diófa Alapkezelő Zrt. a személyesen benyújtott szóbeli panaszokat az

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA 2013 I. Bevezetés A jelen Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat ) a SPORTKÁRTYA Kereskedelmi

Részletesebben

tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a

tekintetbe véve a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett (2002)12 sz. ajánlását a A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 10. sz. általános ajánlása: a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről az iskolai oktatásban* A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai

Részletesebben

A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELHEZ

A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELHEZ 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum

A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve. Preambulum A Testnevelési Egyetem esélyegyenlőségi terve Preambulum A Testnevelési Egyetem az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján, valamint

Részletesebben

1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról*

1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról* 1/2010. OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról* 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról* Az Országos Választási Bizottság - 2010.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A Tt. 83/1990. számú törvénye A POLGÁROK EGYESÜLÉSI JOGÁRÓL

A Tt. 83/1990. számú törvénye A POLGÁROK EGYESÜLÉSI JOGÁRÓL 1 A Tt. 83/1990. számú törvénye A POLGÁROK EGYESÜLÉSI JOGÁRÓL Elfogadva 1990. március 27-én Módosítva: a Tt. 300/1990 sz., Módosítva: a Tt. 513/1991 sz., Módosítva: a Tt. 62/1993 sz., Módosítva: a Tt.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-12/069 HU A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások 1/7 1. Iránymutatások Bevezetés 1. Az EBFH-rendelet 1 16. cikkének értelmében és figyelembe véve a biztosítási és viszontbiztosítási

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

A Tt. 365/2004. sz. törvénye

A Tt. 365/2004. sz. törvénye 1 A Tt. 365/2004. sz. törvénye AZ EGYES TERÜLETEKEN VALÓ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRÓL ÉS A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI VÉDELEMRŐL, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (diszkrimináció

Részletesebben

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások 2000. január 1-jétől az új személyazonosító igazolvány kártya formátumú. A személyazonosításra alkalmas okmányok köre kibővült 2000. január 1-jétől

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

A közbeszerzési eljárás elnevezése: Adásvételi szerződés keretében az FMSZGYEOK részére élelmezési anyagok beszerzése

A közbeszerzési eljárás elnevezése: Adásvételi szerződés keretében az FMSZGYEOK részére élelmezési anyagok beszerzése Tárgy: válasz előzetes vitarendezési kérelemre Tisztelt Ajánlattevők! A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház (8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3.), mint ajánlatkérő a Kbt. Második Rész,

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013.

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár Panaszkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az irányadó hatályos jogszabályok

Részletesebben

Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén?

Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén? Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén? Kérdések és panaszok az uniós jog alkalmazásával kapcsolatban Ha Ön az uniós tagállamok valamelyikének állampolgára, illetve ha a tagállamok valamelyikében él,

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

MostSzámlázz.hu - Adatvédelmi Nyilatkozat

MostSzámlázz.hu - Adatvédelmi Nyilatkozat MostSzámlázz.hu - Adatvédelmi Nyilatkozat A KBOSS.hu Kft. (székhely: 2000 Szentendre, Táltos u. 22/b.; cégjegyzékszám: 13-09- 101824; nyilvántartó hatóság: Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság; adószám:

Részletesebben

ANYAKÖNYVEZÉSI ELJÁRÁSOK

ANYAKÖNYVEZÉSI ELJÁRÁSOK ANYAKÖNYVEZÉSI ELJÁRÁSOK Ügyintéző: Kákonyi Orsolya Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatala 8. sz. Iroda Fadd, Dózsa György utca 12. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő: 8 00-12 00 ; 13 00-16 00

Részletesebben

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. (1) A község, a város és a főváros

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület. 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol

Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület. 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol Az Egyenlo Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. TT. sz. állásfoglalása az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvérol Az egyenlo értéku munkáért egyenlo bér elvévei kapcsolatos jogvitákban a Munka Törvénykönyve

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben